Magyar Nemzet, 1947. december (3. évfolyam, 274-297. szám)

1947-12-14 / 285. szám

FMrt.ap, 1MV fctnna 14 A helyzet szombatos ♦ Az országgyűlés szombati ülésének eseménye volt Nagy László képviselő beszéde az Úgynevezett «vész-szakasz» ellen, mely a való tények elnrondását is büntetni akarja... Deák Ferencet idézte, jogászi alakszerűségével és tudásával mély hatással volt az egész ülésteremre. Igen, mostanában divatos a régi jogászi szelem lenézése — nem most kezdődött! — de bizony a jog és erkölcs szilárd alapját a nemzet nem nélkülözheti, a tiszta és Iogathatatlan jogászi géniusz tartott fenn soká bennünket és ha aztán el is fajult, nagy tételei ma is égetők. Régi nagy jogászok alakították ki a haladás szellemét a jobbágykérdésben, a megye reformja ügyében, a börtönök terén. A való tény elmondása nem lehet bűncselekmény, hangoztatta Nagy László és Lévay Zoltánnak az 1921-es hírhedt rendtörvényre vonatkozó aggályos okfejtései is megmozgatták a lelkiismeretit. Faktum, hogy a vitának végül is meglett az a rendkívülérdekes eredménye, hogy a kiváló jogászi képzettséggel rendelkező Ries István igazságügyminiszter méltánylással fogadta Nagy László és Lévay Zoltán jogos és indokolt aggályait, melyek nemcsak hogy a jogászi elv és tudomány magaslatán állottak, de meg is mutatták a társadalom igazi hangulatát, lám, az őszinte és becsületes tudás és emberi magatartás végül is egyességet tud teremteni olyan ellentétes vélemények között is — igen, ez az igazi Deák Ferenc-i közszellem, az igazi magyar jogászság, melynek visszacsillanásában szívesen gyönyörködtünk, mint messzi nemes történelmi korok, a reformkor, a nagy magyar alkotások korának pillanatnyi viszesatértében közénk. ♦ Száljunk le az elvek magaslistáról a prózai életbe. A képviselők karácsonyi segélyt kaptak, 300 forintot, vagyis egyheti fizetést. Ez is megmelengette kissé a megkérgesült szíveket. Még inkább megjelengette természetesen a mindenesül szeretett Kéthly Anna alelnök boldog ünnepi és újévi kívánsága. Kéthly Annát mindenfelől szeretik, becsülik, embersége és szeretetreméltósága külön értéke zord politikai életünknek Egyébként valószínűnek látszik, hogy ez országgyűlést január 8-a előtt nem hívják már össze. Majd ekkor terjeszti elő Nyárfás pénzügyminiszter az új költségvetést. ♦ A népbírósági törvény tárgyalásának komoly hangulata kissé felengeded egy elég bizarr és mulatságos jelenet közepette. Az egy párton lévő Ries igazságügyminiszter és Furovó László, a javaslat előadója ma tudtak megegyezni a 25. § szövegezésében. Kéty Anna elnök felfüggesztene erre az ülést és a parlament jogászai összeültek ebben a különös zűrzavarban és végül is megegyeztek a végleges szövegben. Ez aztán a következőképpen hangzo: A demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. VII .4. rendelkezési alá esik annak cselekménye is, aki két, vagy több személy jelenlétében valótlan, vagy való tényt azzal a szándékkal állít... Itt Ries István közbeszólt: Nem, nem a valótlan tényre nem utal azazzal a szándékkal kifejezés... Erre nagy zaj támadt. Kéthly Anna véget vetett ekkor a vi apak és felszólította Riest és Faragót, egyezzenek meg a szövegben. Az ellenzéken, sőt a kisgazdapárton is nagy derültség támadt, jogosan... ♦ Faragó László, a népbírósági novella előadója, a hozzászólásokra adott válaszában többek között azt állította, hogy Magyarországon még ma is 60.000 gyilkos jár szabadlábon. Faragó László úgy látszia kerek számok embere. Egyik közelmúltban írott cikkében 50 tolvajt emlegetett, olyan értelemben, hogy itt voltaképpen csak 50 tolvaj van, akiknek kikapcsolásával egyszer s mindenkorra megszűnnék a korrupció. "Most viszont 40.000 gyilkosról beszélt. Mindkét számadat akkvé meseszerű. Az 50 tolvaj meseszerűen kevés, a 40.000 gyilkos meseszerűen sok. A két túlzás között meg kellene találnia a „harmadik utat". Mert különben a mesének ezt a címet adhatnék: „Én/1 baba ét ai 60 tolvaj plusz 60.000 gyilkos." Az új népbírósági törvény részletes vitájának során a koalíció minden egyes szakasznál mintegy gombnyomásra felállt, hogy ellene szavazzon az ellenzék módosító indítványainak. Az ülés közben két ellenzéki újságíró sétált a munkáspártok oldalán elhúzódó folyosó szaka-Az egyik történetesen észrevett egy leszakadt nadrággombot a piros szőnyegen. — Mre a másik megjegyezte: 1 — Át kellene adni az elnökségnek, hátha éppen ez az a gomb, amelynek nyomására a koalíció szavazások alkalmával „egy emberként" felpattan. Megdicsértük Rónai Sándor minisztert, mert a legutóbbi interpellációs napon 1. megjelent az illésen, 2. válaszolt a hozzáintézett interpelációra. Rónai a dicséretet meg is érdemelte, mert 1. a miniszterek igen sokszor az interpellációknál (és gyakran máskor is) ,távollétükkel tündökölnek*, 2. leginkább csak később adnak írásbeli választ az interpellációkra, azok felolvasásánál pedig ritkán jelennek meg. Így lehetetlenné válik a kontradiktórius vita, ami pedig valamikor a parlamentarizmus egyik leglényegesebb kelléke volt a feltűnően sok paramentben ma is az. Gömbös hozta divatba azt, hogy a minisztereit nemigen jelennek meg az interpellációknál s csak később olvastatnak fel írásbeli választ. Azelőtt minden miniszter rálent arra az ülésre, amely napirendjére hozzá intéz. ..de interpellációt tűztek ki s anban válaszolt. Ha nem volt eéggé informált, ideiglenes választ adott. Ha el volt foglalva, államtitkára jelent meg azon az ülésen, pedig régente csak egy politikai államtitkára volt minden miniszternek. Tudjuk, hogy minisztereink elfogult emberek , az sem vitás, hogy az írásbeli válasz szabatosabb. De viszont így illuzóriussá válik a kontradiktórius vita, mert miként a szerelemhez egy férfi és egy 15 együttes jelenléte szükséges, azonkepten nem kontradiktórius vita az sem, ahol a miniszter nincs jelen, mikor hozzá kérdést intéznek, az írásbeli válasz felolvasásakor pedig igen gyakran nemcsak a miniszter „tündököl távollétével*, de az Interpelláló is. FÖSZESKE VPREK FAKEJ-POTIÓ VANELIN-CUKOR SÜTŐPOR Uttzstc&MisSofjöRfc! MIBOSlibMsí! K:zárólag nsgifccrss&edi&et szaktunk ki! Szállítás Mimen:vet Dr VÁRADY LAJOS FERENC vegyészet! Üzem Budapest, IX., Angyal utca 33. Telefon: 133—631. [ PAR VALLALATOK! ÜZEMEK! FÁRADT OLAJAT minden mennyiségben magas áron átveszünk. OkIA Olajipari síz Kereskedelmi Kft., Budapest IX Soroksári-útj negyvenöt. Telefon: 130—127. asszonyom , néni ismer rá rési táskájára, ha nálam átalakíttatja. PILLÉR LÁSZLÓNÉ körvíszmives, VII. Erzsébet-korú harminckettő, in udvarban. Karácsa ví antfér, retikülők, erszények stb. raktáron és rendelésre. ______________ Waffh NöUlZel Három kommentár. A Népszava december 12-i számából: «A NÉKOSZ-tól eddig úgy tudtuk, hogy paraszt- és munkásszármazású értelmiség kinevelése a feladata. Úgy látszik azonban, hogy más, ennél lényegesen fontosabb funkciói is vannak, mert a «Magyar Nemzet» híradása szerint legutóbb egy hivatalos vadászatra iV£A’0S2-tagokból rekrutálták a hajlókat. Nem tudjuk, mennyiben szolgálja ez az intézkedés ezeknek a munkás- és paraszt fiataloknak kiművelését, de rá kell mutatnunk arra, hogy legutoljára 1943 őszén történt meg, hogy egy magyar arisztokrata vadászatot trendezett és zsidó munkaszolgálatosokat használtak fel hajlói szolgálatra. Azt hisszük, hogy ma nem méltó dolog ilyen kínos múltra emlékeztető intézkedés, ilyen rosszemlékűen «nagyúri» gesztus. A NÉKOSZ fiataljait a demokratikus államnak erkölcsi kötelessége tanuláshoz segíteni, ezért azonban nem kívánhatja meg tőlük, hogy tudásukon kívül hajtói minőségben is rendelkezésére álljanak-n . • A Szabad Nép december 18-i számából: «A Népszaváé a kétes dicsőség, hogy az egyetlen ünneprontó hangot pendítette meg a szívélyes, őszintén baráti fogadtatások során, amelyben Tito marsall Magyarországon részesült. Tapintatlan kis cikkecskéjében egyszerre sérti meg a NÉKOSZ 8000 fiatalját s ugyanakkor megbontja azt az egységes, hálatelt, meleg hangulatot, amely Magyarország nagyvendégének egészettartózkodását a magyar közvéleményben és a magyar sajtóban végigkísérte. Arra vetemedik a Népszava, hogy azt a félnapos vadászatot, amelyet a köztársasági elnök rendezett Tito marsall tiszteletére, a fasiszta országvesztő banditák 1943-as vadászataihoz hasonlítja s mindössze azt a különbséget «fedezi fel», hogy most a NÉKOSZ-istók, annakidején a zsidó munkaszolgálatosok voltak a hajtók. A Népszava téved, ha ugyanezt az elvetemült párhuzamot tévedésnek lehet nevezni, 1943-ban a zsidó munkaszolgálatosokat — de az egész magyar népet is — nem hajlónak, hanem űzött vadnak tekintették. A NÉKOSZ fiataljai nem azállam által rendelkezésre bocsátott hajlók voltak Tito marsall vadászatán, hanem szeretetüket és tiszteletüket fejezték ki Magyarország nagy barátja iránt. A Népszava — persze tudatosan — megfeledkezik a vadászatnak arról a lélekemelő mozzanatáról, amikor a faajtók megszűntek hajték lenni s vállukra emelve Tito marsallt, az örömben és a szeretetben egybeolvadtak a vendégekkel. Ez ellen a túláradó, őszinte vendégszeretet ellen van a Népszavának kifogása? Ne féltse a Népszava a NÉKOSZ fiataljait azért, mert forró, tanú jelét adták a jugoszláv nép s annak nagy fia iránti lelkesedésüknek. Nem ettől a szellemtől kell megóvni és megtisztítani a magyar demokráciát, hanem attól, amely két nép összetalálkozásakor olcsó demagógiával igyekszik az egységes, baráti hangulatot megbontani.* III. A Népszava december 18-i számából: «Nyilt beszéd senkinek nem vált szégyenére soha. Valljuk — erre tisztes múltúnk és hagyományaink késztetnek —, hogy a tévedés beismerése és az elkövetett hiba jóvátétele olyan kötelezettség, amely elől sohasem szabad meghátrálni. Pénteki számunkban rövid glosszában foglalkoztunk a NÉKOSZ diákjaival. Megállapítjuk, hogy téves információink voltak és cikkünk nyomán jutottunk a való tényállás birtokába. Az történt ugyanis, hogy a NÉKOSZ tagjai spontán fiatalos lelkesedéssel önkéntesen jelentkeztek az általunk kifogásolt feladat elvégzésére. Így tehát magától értetődően az ügyhöz fűzött kommentárunk teljes egészében tárgytalan. Miután nem volt célunk indokolatlan támadást intézni senki ellen és — ismételjük — információink votak tévesek, őszinte sajnálazásunkat fejezzük ki a megjelent cikk fölött.*. A Szovjet Írószövetség lapja Rákosi Mátyásról Moszkvából jelenti az MTI. A Literaturnaja Gazeta, a Szovjet írószövetség folyóirata közli•A. Bjelov „A béke és a demokrácia harcosai“ című cikkét, amely részletesen ismerteti Kákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes pályafutását és politikai tevékenységét. A cikk hangsúlyozza, hogy Rákosi Mátyás egyike a demokratikus Magyarország legkiemelkedőbb államférfiainak. Már kora ifjúságában tevékenyen részt vett a munkásmozgalomban. Részletesen beszámol a cikkíró arról, hogyan került Rákosi Mátyás az első világháború alatt Oroszországba, hogyan tért vissza Magyarországra és küzdött a szociális forradalomért. A magyar forradalom bukása után Rákosi kénytelen volt a Szovjetúnióba emigrálni, 1924-ben azonban visszatért Magyarországra, hogy a föld alá vonult kommunista párt vezetését átvegye, 1925-ben az ellenforradalmi rezsim kezébe került. Statáriális bíróság elé állították és csak az egész világ dolgozóinak együttes fellépése mentette meg életét. 1940 októberéig börtönben sínylődött, akkor került szabadlábra és sikerült kijutnia a Szovjetúnióba. A cikk ezután részletesen ismerteti Rákosi Mátyás heitérését a felszabadulás idején és megállapítja, hogy olyan politikai irányvonalat teremtett meg, amelyet ma követ a magyar kommunista párt. Ez a program alapja lett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front későbbi tevékenységének. Bjelov megállapítja, hogy a magyar demokráciáért vívott harc jelentékeny sikereket ért el Rákosi Mátyás tekintélye napról napra nő a magyar dolgozók előtt. Elkobozzák Bocaccio legújabb magyar fordítását Érdekes indítványt küldött az államügyészség Markóczy Miklós vizsgálóbíróhoz. Az államügyészség indítványozza a Bocaccio című brit legújabb magyar fordásának elkobzását és eljárás megindítását a kiadó, a fordító és a felelős nyomdavezető ellen sajtó útján elkövető szemérem elleni vétség cílén. Az ügyészi kihallgatások során az Anonymus Lapkiadó rt. bejelentette, hogy a Region élnevű fordító I. Neger, ismert fővárosi vendéglőssel azonos, ő fordította a munkát s kihallgatása során azzal védekezett, hogy sokkal enyhébben fordított, mint ahogyan évekkel ezelőtt fordították Magyarországon ugyanezt a munkát. Ennek igazolására becsatolta Szint Gyula, Balla Ignác és mások fordításait. Az államügyészség azért indványozza az új fordítás elkobzását, mert azt ponyvaszerűen, heti folytatásokban hozzák forgalomba, filléreként, ami így alkalmas arra, hogy a serdülő ifjúság alantas ösztöneire hatással legyen és alkalmas arra is, hogy a fiatal lelkekben romboló hatást fejtsen ki. Markóczy Miklós dr vizsgálóbíró a napokban dönt az érdekes ügyészségi indítvány ügyében. Megnyit a Beszkárt-alkalmalazottak kiállítása A közlekedési alkalmazottak szakszervezete Vilma királynőúti helyiségeiben ,A Beszkárt dolgozók élete ma és holnap* címen kiállítást rendezett. A szombati ünnepélyes megnyitón Tóth Mihály főtitkár ismertette a Beszkárt-alkalmazottak szomorú lakásviszonyait. Bognár József polgármester méltatta ezután a kiállítás nagy jelentőségét és hangoztatta, hogy a Beszkárt-alkalmazottak szociális helyzetének javulása a milliós főváros egész közönségére kihatással van. Misok Sándor, a Beszkárt elnöke, Borbiró Virgil államtitkár, Fodor Gyula alpolgármester, Csapáros Péter, a Szakszervezeti Tanács titkára, Bede Károly főtitkár beszédei után Szécsényi Ferenc, a Beszkárt vezérigazgatóhelyettese szólalt még fel. A kiállítás rendezése Schömer Ervin fővárosi mérnök sikerült munkája. VENDÉGLŐT SÖNTÉSSEL KEJESEK megvételre vagy bérbe társaim!* helyen. Ajánlatok „Életképes 2941" jelig. Bloekner J. hird. IV, Városház u. 10. Révai József válasza Mindszenti bíboros prímásuak A Mayar Nemzet ismertető Mindszenty József bíboros prímásnak a Pázmány-egyesülésben s a Szent István Társulat közgyűlésén elhangzott bé beszédét. A prímás beszédeire Révai József országgyűési képviselő, a kommunista párt egyik vezetője a párt tudományos előadásainak keretében ,a demrokraikus nevelés szelleme] című tanulmányában válaszolt. Révai a többi között ezeket mondotta: — Ez az értékelése a demokrácia építő munkájának, nyilván a válasz demokráciánknak azokra a nyilatkozataira, amelyek szerint szükséges és kívánatos a megegyezés is a megértés az egyház, elsősorban a katolikus egyház és a magyar demokrácia között. Ebből a válaszból az következik, hogy a katolikus egyháznak azok a körei, amelyeket Mindszenti József képvisel, nem akarnak megegyezést és megértést, nem akarnak együttműködést a magyar demokráciával. — Mondhatnám erre azt: ára legyen. De nem ezt mondom, hanem azt: reméljük, hogy az egyházakban, és elsősorban a katolikus egyházban akadnak olyanok is, akik nem osztják ezt a Mindszenty-féle álláspontot, amely szerint hadd legyen harc megegyezés helyett. Ilyen alapon megegyezés egyház és demokrácia közöt nem lehetséges. Megegyezés és együttműködés csakis azon az alapon lehetséges, hogy az egyház és esősorban a katolikus egyház a maga konkrét feladatainak szabad teljesítse, a maga konkrét funkcióinak teljes fenntartása mellett a vallásnak, alkotmányi biztosítéka, szabad gyakorlata és az igeszavak hirdetése mellett nemcsak belenyugszik abba, hogy a régi rendszert felváltotta a demokrácia rendje, hanem segít a demokráciának a maga nevelő és építő munkájában. Ez az egyetlen bázis, amelyre a megegyezés demokrácia és egyház között épülhet. Ez azt jelenti, hogy el kell ismerni a demokráciát, mint a magyar nevezet, a magyar élet rendjét. Ezt nem akarják Mindszentiék. Azt követeik, mint a Pázmány-egyesüle gyűlésén tett beszédéből kidrül, hogy a magyar demokrácia egyeztesse össze magát a teokrácával, ami történelmileg mindig a klérus közjogi funkcióit, magyarán a PaPi uralmat jelentett. — Meg kell kérdezni, min alapul ez a követelés? Talán azon, hogy valamikor régen az esztergomi érsek, a magyar prímás, az ország első zászlósura volt? Ma azonban az országnak nincsenek zászlósurai, tehát első zászlósura sincs, egész egyszerűen annál az oknál fogva, mert Magyarországon nincs többé feudalizmus. Aki teokratikus uralmat, az egyház beleszólását követeli a demokrácia törvényhozásába, az egyházi hierarchia közjogi funkcióit követeli, az vissza akar csinálni egy olyan fejlődést, amely az amerikai szabadságharccal, a francia forradalommal, sőt az olasz reneissanceval kezdődött és amelynek az az érdeme, hogy az egyháza, mint a feudális rendnek egyik főoszlopát az állami ügyek irányításából kirekesztik. Az egyháznak, mint ilyennek nem lehetnek közjogi funkciói: ez Amerikában épp olyan magától értetődő, mint, Angliában és Franciaországban vagy akár a Szovjetunióban. És csak nálunk legyen máskép? — Erre az igényre egy tehet a válaszunk: Nem engedjük visszarárgatni magunkat a középkorba. Révai kifejtette még, hogy A teokrácia követelése mögött a monarchia követelése áll, vagy más szóval: a legitimizmus. kiszolgálás mellett olcsón jut kitünü anyaghoz. Ha nincs jegytb g éppen úgy vijfogathat, csak az árban tesz eltöröltoto* Sekflágnsitást utbatnazOriss készséggel atftmk tipusAru IJBCTAB Vsrtw?, 70 ea. széles 6.40 Rftnt, fehér 60 em. szél 8.50 irattaváss_ _ _ _ 8.89 Freskó Inganyag _ _ 8.10 Angin____.... 8.20 repcdSváshffl — _ _ 16.20 dnhaflanel _ . — 11.10 Veniszianel — _ _ 8.99 NÉHÁNY KITtkö föszjiárns, filba 88.» AststlotS hit, tooztno 49.— Gyapjasát, női ?0X?0 47.70 Varródoboz felszereld 11.90 Forcellánfigura,külföldi 32. - Karóraszíj, átlátszó _ 11.69 flelikül viasz',olvászon. 39.— (telikül bórból .. _ 100.— Aktatáska, marhakor 129.— Alvabana, porcellánlej* 33.— táncolóbaba. _ » 18.— Iiöztetőbaba, dobozban 11.70 Dándpá, irhabórból— 84.70 SZABADÁRU VEGT SfitSflit Slfon, színes 17.30 Zefir, Inganyai 17.50 Mosódelén, 70 cm széles 11.— Cloth, 136 cm széles 33.— Baby flanel! 18.70 Köper-barchet 18.20 AJÁmoÉKÖTLEfs' HSzkipB, gyennek.pina filcbél, 26-38-ig... 27.— Manikűrkészlet datalom 11S.80 . bőrtokban 113.89 F&nkfcdöStersfészö.. távan _ __ _ 67.59 Piperetáska áőállaó anyagból _ _ _ 29.SO IHalszerkeszte, pallér, rúzs . ____ 57.89 Korcsolya, férfi és női, nikkelesé!!, hosszabbitható ____24.80 Aruházunk folyó hó 15-étől, reggel 9-től ese 6 óráig* továbbá 21-én, vasárnap déli 12-től este 8 óráig állt. Vevőink rendelkezésére. Vidékre utánvéttel szállítunk* ViL, U 'Oi-lí ZO-Zfo. tabtülk: 410:p3*