Magyar Nemzet, 1948. június (4. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-01 / 123. szám

ÉL Maffiar Nemzet­e Figyeljük meg a jeleket! írta: Éber Antal A Magyar Külkereskedelmi Igazgatóság kitűnően szerkesz­tett félhivatalosa a minap öröm­teljes hangon emelte ki, hogy kivitelünk mindinkább ipari ki­vitelre állítódik át. Felidézte, hogy 1938-ban az ipari kivitel az összkivitel 34%-át tette ki. 1946-ban az ipari kivitel már meghaladja a mezőgazdaságit. 1947 első tíz havában az ipari kivitel 65%-a az összkivitelnek és az év végéig — jósolta — meg fogja közelíteni a 80%-ot. Tény, hogy 1947. évi kivitelünk mezőgazdasági része az 1946. évi 36.4%-ról 26.4%-ra süllyedt, míg az ipari kivitel arányszáma 54,29%-ról 65,47 %-ra emelke­dett. Termelési politikánk célkitű­zése szempontjából nagy gond­dal kell latolgatnunk, vájjon helyes-e nemzeti termelésünket a mezőgazdaságról az iparra átállítani, vájjon ennek a két termelési ágnak jövőbeli kilátá­sai oly kétségtelenül előnyössé teszik-e az iparosodás erőlteté­sét, amint azt a külkereskedelmi igazgatóság véli? Nézzük mindenek előtt az ipar jövőjét. Eddig minden ipa­rosodó európai állam annak az előnyeit élvezte, hogy 1945 óta a német ipar nem számított. Ide várjon feltehetjük-e, hogy ez végleg így marad? A New Sta­­tesman Wyatt tanulmányát közli, amely kimutatja, hogy a német iparnak a nemzetközi versenyből való végleges kikap­csolódására alapított számítá­sok alaptalanok. A valóság a cikk szerint az, hogy Nyugat- Németország több mint 40 m­ill­i­ós lakosságával nagyobb ipari lehetőséget képvisel, mint — Angliát kivéve — bármely nyu­­gat-e­rópai ország.­­A­yatt szerint angol szakértők kiszámították, hogy a német misselyemgyártási kapacitás a háborús fejlesztés folytán a világtermelés háromnegyed részét lenne képes ellátni. Alig kétsé­ges — írja —, hogy a nyugat­német államnak kedvező előfel­tételek mellett megvan a lehető­sége arra, hogy a német gyár­ipar a 30-as években kifejtett teljesítményeit megismételje. Hivatkozik Rueff-nek, a szövet­séges jóvátételi bizottság elnö­kének megállapítására. Eszerint Németországnak katonai célokra történt túl­i­parosítása következ­tében a háborús pusztítás és kihasználás ellenére annyi ipari ereje maradt fenn, hogy az erő­sen meg fogja haladni egy béke­beli közgazdaság igényeit. Emel­lett pedig a német nehézipar urai — mint a semleges orszá­gokban fekvő német vagyon mutatja — annyit mentettek át vagyonukból, hogy annak segé­lyével iparukat újból megindít­hatják. „A nehézipar és a pénz­ügy urai — írja Wyatt — Hit­ler Németországában a leg­magasabb helyeket töltötték be. Ők vezették az országot, övék volt az állaim. Nem nagy túlzás, ha azt mondjuk, hogy ma is övék az állam. Egyetlen különb­ség, hogy még nem ők vezetik. Vagy nem teljesen ők vezetik? Az, hogy ma még a nyugat­német ipar alig egyharmadát termeli a mink, amit 1938-ban termelt, a cikk szerint kizárólag a Szövetségesek széthúzásában találja magyarázatát. Nem vagyunk késs­ek eldön­tető, túlzás van-e ezekben a megállapításokban. Bizonyos azonban, hogy távolról sem sza­bad termelési politikánkat arra a feltevésre építeni, mintha Né­metország jelenlegi ipari tehetet­lensége örökre, vagy csak hosz­sz­ú időre is biztosítva lenne. De nézzük most a kérdés má­sik oldalát, mezőgazdasági ter­melésünk kilátásait. Tekintsük ezeket is nemzetközi megvilágí­tásban. Az élelmezési világszervezet, a FAO éléről most távozott sir John Boyd-Orr, a szervezet ve­zérigazgatója. Ebből az alkalom­ból ez a nagy szakember és ki­válóan emberiesen érző ember döbbenetes búcsúüzenettel for­dult a világ felé. A népek meg­őrültek — írja —, hogy a nemzeti jövedelmeik egyharma­dát a háború előkészítésére for­dítják, ahelyett, hogy minden eszükkel és erejükkel igyekezné­nek egy olyan katasztrófát el­hárítani, amelyet a háború meg­gyorsíthat, de amely a háborútól függetlenül is bekövetkezik. A világ népessége óriási mérték­ben emelkedik. Százmillió em­berrel több él a földön, mint 1939-ben. (Priestley szerint az utóbbi tíz évben az emberek száma átlag évi 17 millióval emelkedett.) Ezzel szemben a FAO kimutatta, hogy a terület, amely a szaporodó népesség élelmét kellene hogy szolgál­tassa, az emberek kapzsisága folytán egyre összezsugorodik. A világ egyharmadrésze ma ter­méketlen, vagy alig terem. Az emberek kifosztották. Lehet — írja sir John —, hogy az idén nagy termés lesz, de ez nem változtat azon, hogy a világ élelmiszer-ínsége még csak most kezdődik. A világ nagyjai az emberiségnek az éhhaláltól való elpusztulásával foglalkozzanak, d­e pedig azzal, hogy radioaktív bombákkal a földnek még na­gyobb területét tegyék terméket­lenné. Ha a világ termelési lehetősé­geinek ezt a megvilágítását lát­juk, akkor alaposan meg kell fontolnunk, helyesen méretez­tük-e két fő termelési ágaza­tunkat. Az egyiket, az ipart és­­ főleg a nehézipart, de a textil­ipart is, a német gyáripar újjá­éledése veszélyezteti. A másik, a mezőgazdaság, a világ első szakértőjének véleménye szerint, szükségképpen nagy­ konjunktú­rának néz elébe. A gyáripar fejlesztése terén sokkal kevésbé állnak természeti adottságok rendelkezésünkre, mint a mező­­gazdaság fejlesztése terén. A mezőgazdaság fejlesztése arány­lag jóval kisebb befektetést igényel, mint az iparé. Ezt pe­dig tőkeszegénységünk folytán erősen figyelembe kell vennünk. Emellett pedig a mezőgazdaság­ba történő beruházások azon­nal jövedelmezőkké tehetők, míg az ipari beruházásokra ez kevésbé áll. A nemzetközi ver­senyben a mezőgazdasági termel­­vényekk­el több előnyünk, vagy legalább kevesebb hátrányunk van, mint ipari termelvényeink­­kel, különösen, ha a német gyáripar feléled. Ne essünk tehát túlzásokba. Ne ujjongjunk, amikor kivite­lünk megoszlása óriási lépések­kel halad az ipari kivitel túl­súlya irányába. Tegyük alapos, higgadt megfontolás tárgyává nemzeti termelésünk időszerű célkitűzéseit. Paléologue ezt írja: „Sohasem lehet megmondani, hogy a Vezúv kitörése ezen meg ezen a napon, ebben meg ebben az órában következik be. Már az is elég, ha meg tudják figyelni az előzetes jeleket, ha észre tud­ják venni az első föld­lökéseket, ha annyit meg tud­nak mondani, hogy a kitörés elkerülhetetlen és fenyegető. Az aztán Pompeji és Herculanum lakosainak a baja, ha nem elég nekik a figyelmeztetés." A hnímorsvold­ tsmoli­ete. A Meteorológiai Intézet jelenti: A Közép-Európát­­Elárasztó hűvös légtömegek lassan kelet felé elvonulnak. Hazánkat va­sárnap hűvös levegő árasztotta el. A hőmérséklet nyugaton már csak 19—21 fokig emelkedett. Csaknem mindenütt volt zápor­­eső, keleten zivatar. Budapesten vasárnap a hő­mérséklet napi középértéke 2.8 fokkal, a légnyomás napi közép­értéke 4,­1 mm-rel alacsonyabb volt, mint a sok évi átlag. Budapesten hétfőn délben a hőmérséklet 13 Celsius-fok, a tengerszintre átszámított lég­nyomás 761 mm, mérsékelten emelkedő irányzatú. Várható időjárás kedd estig: Mérséklődő észak­nyugati -észa­k­i szél. Változó felhőzet. Többfelé zsáporeső. A hőmérséklet emel­kedik. Teljes győzelmet aratott Csehszlovákiában a Nemzeti Arcvonal­­ Prágából jelenti az MTI. A csehszlovák belügyminisz­térium közlése szerint a május 30-án megtartott választásokon az ország egész területén 7,204.256 érvényes szavazatot adtak le. Ebből 6,431.963 sza­vazat, tehát 89,28 százalék esett a Nemzeti Arcvonal egy­séges jelölőlistájára. Az üres szavazócédulák száma 772.293, vagyis 10.72 százalék. A cseh országrészekben a Nemzeti Arcvonal listájára adták le a szavazatok 90.38 százalékát. Szlovákiában 85.88 százaléka szavazott a Nemzeti Arcvonal listájára. Az MTI jelenti Vatikáni város­ból. " A vatikáni rádió vasárnap délután közvetítette XII. Pius pápának a XXXIV. eucharisz­tikus világkongresszus tízéves jubileuma alkalmából Magyar­­országhoz intézett rádiószózatát. A pápa az alábbi magyar sza­vakkal kezdte beszédét: — Dícsér­tessék az Úr Jézus Krisztus! Kedves jó magyar gyermekeim! Az Eucharisztikus Kongresszus emlékében szere­tettel köszöntünk benneteket. Ezután latinul így folytatta: — Tíz éve annak, hogy mint boldogemlékű XI. Piusnak bí­boros legátusa vezettük Buda­pesten a minden nemzet részvé­telével megtartott eucharisz­tikus világkongresszust. Mindig kellemesen és kedvesen emlé­kezünk vissza azokra a felejt­hetetlen napokra, amikor a Duna partján fekvő gyönyörű városban a földkerekség mii­­den tájáról összesereglett mér­hetetlen tömeg az oltári szent­ség színeiben rejtőző Isteni Megváltó előtt ünnepélyes hit­vallást tett a ragyogó szertartá­sokkal, nagyszabású gyűlések­kel, beszédekkel, az ájtatossá­­goknak és énekeknek változa­tos gazdagságával, továbbá a hitnek­ és a Megváltó iránti hó­dolatnak olyan megnyilatkozá­sai, a­melyhez hasonlót úgyszól­ván sehol másutt a világon nem tapasztaltunk.. Ez a hit és buz­galom azonban nemcsak külső és múló módon nyilatkozott meg, hanem egyben forrása és kiindulása lett annak a lelki­­erőnek, amely titeket a világot pusztító háború szomorú évei­ben és a háborút követő idők­ben fenntartott, felemelt, most pedig a Boldogasszony Évének megünneplésére buzdított. — Már akkor megcsodáltuk a magyar nép ragyogó lelki tu­lajdonságait: a hitbeli buzgósá­­got, az e­mberszeretetet, az erőt, az egyetértést és az állhatatos­ságot. Nagy örömmel láttuk, mennyire ragaszkodtak első ki­rályotok és védszentetek, Szent István király dicsőséges alko­tásaihoz és példájához. — Nem sokkal az örömet, békét sugárzó eucharisztikus kongresszusotok után megpró­báltatások és bajok következ­tek, a háború gyötrelmes évei, amiről mindenki tud és ame­lyek miatt veletek együtt annál mélyebb a fájdalmunk, mert a nálatok tett látogatás következ­tében még mindig nagyobb szeretetet érzünk irántatok. Mennyi súlyos csapás érte a szeretett Magyarországot! Ha­zátoknak hány fia esett el a háborúban, hányan sebesültek meg és kerültek fogságba, mekkora romhalmazok, még ennek a gyönyörű városnak je­lentős része és maga a királyi palota, ahol vendégül láttatok, összeomlott a háborús pusztítá­sok következtében. A pápa ezután utalt arra, hogy a magyar nép nem me­rült el az elmúlt idők rettene­tes hullámverésében és rámu­tatott arra, hogy az életerő, a sors csapásainak türelmes elvi­selése és a reményteljes biza­lom abból fakad, hogy a ma­gyar nép lelke tűzhelyében a Szentlélek tüzét ápolja és át. Prágában a választások nap­ján több mint 70 külföldi új­ságíró tartózkodott. Több kül­földi újságíró megállapította, hogy a választások titkosságát és szabadságát mindenütt a leggondosabban betartották. A csehszlovák sajtó hosszú cikkekben méltatja a Nemzeti Arcvonal választási győzelmé­nek jelentőségét. A lapok meg­állapítják, hogy a nép óriási többsége a Nemzeti Arcvonal és a Gottwald-kormány mögött áll. A csehszlovák választók most megpecsételték azt a győzelmet, amelyet a nép feb­ruárban aratott a kommunista párt vezetésével, hatja az evangélium szelleme és parancsai. —_Ez a keresztény hit — mondotta a pápa —, amelyet Szent Istvántól és dicső esei­tektől, mint drága kincset kap­tatok és nagy szeretettel védel­meztetek, minden erőnek gyö­kere. Az eucharisztia miszté­riuma mindig olyan erő és öröm, amelyet, mint a szeretet kötelékét, mélységes buzgóság­­gal tiszteltek. XII. Pi­us pápa ezután felhívta a magyar hívek figyelmét arra, hogy hitben és jócselekedetben bővelkedve készítsék elő maguk és gyermekeik számára a béke korszakát. A pápa befejezésül apostoli áldását adta a magyar papságra és a keresztény hívek­re, majd szózatát magyar nyel­ven az alábbi szavaikkal fejezte be: — Drága jó magyar gyerme­keim, tartsatok ki h­ndületlenül az eucharisztikus Jézus és a Magyarok Nagyasszonyának szeretetében. Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus. Éljen Mária or­szága. Közvetlenül a pápa szózatá­nak elhangzása után a vatikáni rádió a beszéd szövegét ma­gyarul is beolvasta. Tel Arít ellen vonul­nak az arab hadseregek Jeruzsálemből jelenti az MTI. A BBC palesztinai tudósítója szerint Jeruzsálem óvárosának zsidó negyede egyetlen romhal­maz. A zsidó negyed életben­­maradt védői, mintegy 300 em­ber, a Cion-kapun át vonult hadifogságba. Izrael kormányá­nak szóvivője ugyanekkor azt közli, hogy a jeruzsálemi óvá­rosban körülbelül száz zsidó harcos vesztette életét. Jeruzsá­lem nagyobbára zsidó kézen levő újvárosáért az arabok új­ból megindították támadásukat, az arab tüzérség az óvárosból lövi a zsidó állásokat, a zsidó őrség azonban erősen tartja magát. A jeruzsálemi óváros elesté­­vel a Palesztinai háború újabb szakasza kezdődött. Most az északi és déli arcvonal szaka­szokon lángolt fel a harc. Észak-Palesztinában a Hagana jelentése szerint a zsidó csapa­tok általános támadást kezdtek, visszavetették a libanoni csapa­tokat és három mérföldre be­hatoltak libanoni területre. A Jeruzsálem és Tel Aviv közötti úton már hetedik napja elkese­redett harc folyik Latrom ko­lostor és Bab-el-Wad arab köz­ség birtokáért. Tel Avivtól északra Irgun­­különítmények elfoglalták Rasa­­lem­ katonai tábort. Az iraki hadijelentés szerint iraki alaku­latok elfoglalták Keim zsidó települést, 10 kilométerre meg­közelítették Tel Avivot és he­ves harcok közepette tovább nyomulnak előre Izrael főváro­sa felé. A transzjordániai Arab Légió egységei délkelet felől közelednek Tel Avivhoz és — Reuter-jelentés szerint — el­érték a várostól mintegy 15 kilométerre levő Lydd helysé­get. A kelet felől támadó iraki csapatok elfoglalták Kafr Amát. Az arab seregek mintegy 20 kilométer átmér­­ő­jű körben csoportosulnak k a Tel Aviv el­leni támadásra. Déli irányból az egyiptomi haderő is közele­dik Tel Avivhoz. Lake Successből jelenti az MTI. A biztonsági Tanács el­fogadta a négyhetes palesztinai fegyverszünetről szóló angol ja­vaslatot, bizonyos módosítások­kal. A határozat szerint a Biz­tonsági Tanács felhívja az ér­dekelt kormányokat, hogy ren­deljék el négy hétre az ellen­ségeskedések beszüntetését. Fel­hívják továbbá az érdekelt kor­mányokat, hogy a fegyverszü­net tartama alatt ne küldjenek harcképes embereket, vagy ha­­danyagokat Palesztinba és az arab országokba. Felszólítják az érdekelt országokat, hogy tegyenek meg mindent Jeruzsá­lem és a szent helyek védelmé­re. A zsidóknak és araboknak kedden este, newyorki idő sze­rint 6 óráig nyilatkozniok kell a határozatok elfogadásáról. Amennyiben egyik vagy másik fél elveti a határozatokat, a ta­nács újból vizsgálat alá veszi a palesztinai helyzetet, az alap­okmányban foglalt megtorló intézkedések alkalmazása szem­pontjából. A Biztonsági Tanács ponton­ként fogadta el az egyes ja­vaslatokat. Az a korábbi szov­jet javaslat, amely 36 órán belül fegyverszünetet kívánt biztosítani­­Palesztinában, nem kapta meg a szükséges kéthar­mad szavazattöbbséget. Öt or­szág szavazott a szovjet javas­lat mellett, köztük Amerika és Franciaország. Gromiko szovjet megbízott a vita során a brit javaslatot álszent mesterkedés­nek nevezte, annak valódi cél­ja, szerinte, az, hogy az ara­boknak időt engedjen további támadásaik előkészítésére. Kiosztották az 1947. évi Szifil­n-díjakat Moszkvából jelenti az MTI. A­ Szovjetúnió miniszterta­nácsa döntött az 1947. évi tu­dományos kutatások jutalma­zására adományozott Sztálin­­díjak odaítéléséről. Matemati­kai és fizikai Sztálin-díjat ka­pott Alikanov és Alikanyan, a kozmikus sugárzások tanulmá­nyozásáról, Csebotarev az al­gebrai egyenletek elméletének továbbfejlesztéséért és Goluzin professzor a komplex változás függvények elméletével kapcso­latos munkájáért. A technikai tudományok területén Iljusint jutalmazzák. A földrajz és föld­tan területén Batuzin profesz­­szor kapott első díjat kőzettani kutatásaiért. Az orvosi tudo­mányok terrénumán első díjban részesült Timofejevszkij, a rosszindulatú daganatok terén végzett kutatásaiért. A közgaz­dasági tudományok terén első díjat kapott Voznyeszenszkij akadémikus, a Szovjetúnió ál­lami tervbizottságának elnöke. A katonai tudományok terén első díjjal jutalmazták Gant­­macher és Levin professzor ku­tatásait a külső ballisztika terü­letén. A történeti és nyelvészeti tudományok terrénumán első­­díjat kapott Grekov akadé­mikus és Gerzsavin, az orosz parasztság történetének megírá­sáért, illetőleg szláv nyelvészeti kutatásokért. A külpolitika hívei A lengyel-bolgár együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási szerződést Varsóban aláírták. Lengyelország részéről Cyran­­kiewicz miniszterelnök és Modza­­lewski külügyminiszter, Bulgária részéről Dimitrov miniszterelnök és Kolarov miniszterelnök­­helyettes, külügyminiszter írta alá az okm­ányt. Németország szovjet övezeté­ben eddig nyolc és félmillió szavazásra jogosult iratkozott fel a népszavazási mozgalom listáira. Rendkívül kedvezőek a Nyugat-Németországból érkező eredmények is. ♦ Az amerikai oakridgei atom­gyár munkásai 26 cent óra bér­­emelést kérnek és munkabeszün­tetéssel fenyegetődznek. Június 7-én lejár annak a kormány­rendeletnek hatálya, amely meg­tiltja a sztrájkot az atom­­telepen.♦ Bedell Smith tábornok, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete visszaérkezett állo­máshelyére. A repülőtéren újság­írók kérdéseire kijelentette, hogy nincs semmi mondanivalója a szovjet-amerikai kapcsolatokról, a A finn kormány felkérte a Szovjetúnió kormányát, hogy kezdjenek tárgyalásokat a finn ■ jóvátétel fizetési feltételeinek felülvizsgálatáról. ♦ Finland­e d ' Neyts legutóbbi számában azt írja, hogy a lon­doni City véleménye szerint a Délafrikai Unió rövidesen el­hagyja a sterlingblokkot és gazdaságilag az Egyesült Álla­mokhoz csatlakozik. Snyder amerikai pénzügymi­niszter be­jelen­tette, hogy az Egriszürt Államok kormánya feloldja a Spanyolországgal szemben fennálló kereskedelmi és pénzügyi korlátozásokat és felszabadítja Spanyolország be­­fagyiasztott amerikai követelé­seit. Franciaország a volt olasz gyarmatok ügyében a külügy­­miiszterhelyettesek tanácsához fordult. Stratégiai okokból igényt tart Rhadamesz oázisára, vala­mint a tamisz—tripoliszi határ­vidék egy­es részeire. A szovjet kiküldött a francia kérelem ele­sén szólalt fel, mivel az ellen­tétben áll az olasz kormánynak a külügyminiszterhelyettesek rendelkezésére bocsátott felvilá­gosításaival. Az MTI jelentése a pápa Magyarországhoz szóló szózatáról A köztársasági elnök a legmagasabb kitüntetést adományozta Dinnyés Lajos miniszterelnöknek Balatontelléről jelenítik: Tildy Zoltán köztársasági el­nök hétfőn délben ünnepélyes kihallgatáson fogadta Dinnyés Lajos miniszterelnököt minisz­terelnökségének első évfordulója alkalmából. A köztársasági elnök meleg­hangú beszéddel üdvözölte a miniszterelnököt. Kiemelte azo­kat a nagy eseményeket, ame­lyek a magyar demokrácia ez elmúlt egy esztendejének törté­netét emlékezetessé teszik. Min­denekelőtt megemlítette a há­roméves terv megindítását, majd felsorolta a terv megvaló­sítását alátámasztó gazdasági intézkedéseket, így a bankok és nagyvállalatok államosítását. Végül szólt az ennek az egy esztendőnek a folyamán kötött nemzetközi szerződésekről, ki­emelve elsősorban a Szovjet­unióval kötött barátsági és köl­csönös segélynyújtási szerződést, amelyet — mondotta a köztársa­sági elnök — közös moszkvai utunk alkalmával kötött meg a magyar kormány a Szovjetunió kormányával. Ezután Tildy Zoltán köztár­sasági elnök átnyújtotta Dinv­­nyés Lajos miniszterelnöknek a miniszterelnöksége egy esz­tendeje alatt a demokrácia megszilárdítása és a kormány vezetése terén szerzett kiváló érdemei elismerése jeléül a köztársasági elnöki elismerés aranykoszorúját. A köztársasági elnök ezúttal első ízben adomá­nyozta ezt a nagy kitüntetést-Az ünnepélyes kihallgatás után Tildy Zoltán köztársasági elnök ebéden látta vendégül Dinnyés Lajos miniszterelnö­köt. (MTI)

Next