Magyar Nemzet, 1948. június (4. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-01 / 123. szám

&ed., 1948 Urínius . A helyzet hétfőn Egyéves a Dinnyés-kormány. A miniszterelnök ez alkalom­mal, hétfőn délelőtt autóval Balatonlellére utazott, ahol ün­nepélyes kihallgatáson jelent meg Tildy Zoltán köztársasági elnöknél. Szombaton és vasár­nap rengeteg üdvözlés érkezett a miniszterelnökhöz. Az ünnep­lésnek volt egy humoros epi­zódja is: kora reggel hivatalá­ban felkeresték Dinnyés Lajost ,Hetesek és Sajót (azaz: Kom­­lós és Herczeg színművészek) és előadták az örömünnep al­kalmával legújabb vicceiket. Sőt még hozzá a miniszterel­nöknek egy dedikált öngyújtót is hoztak ajándékba... Politikai körökben érdekes hírt kolportáltak. Hire járt, hogy a Magyar Dolgozók Párt­jának programjában lefektetett elvek szerint sor kerülhet a kormányzat szervezeti átalakí­­tására is. A kormányban há­rom csúcsminisztérium lenre és 25 alminisztériumra oszlanék fel egyes ágazatok szerint. Pél­dául a könnyűiparnak, a ne­héziparnak, az energiagazdál­kodásnak stb. stb. külön mi­nisztériuma lenne. Ma illetékes helyen ezt a felelőtlen híreszte­lést a leghatározottabban meg­cáfolták. A kultuszminisztérium nagy­­fontosságú tanulmányutakat szervez­etek és művészek ré­szére. E *2—4—6 hónapos ta­nulmányi idő alatt a művészek tanyákon, falvakon, üzemekben, ipari településeken folytatná­nak tanulmányokat és bekap­csolódnak a helyi kulturális munkába is; hazatértükkor pe­dig írásban beszámolnak majd tapasztalataikról és a szükséges tennivalókról. Ezzel előkészíte­nék egy általános országos kul­­túrszociológia megvalósítását is. A kultuszminisztérium nagy­ban számít írók, művészek je­lentkezésére. Igen fontos és érdekes az egész terv: szellemi életünk éppen úgy felfrissülhet általa, mint a vidék és az, üze­mek is sokat nyernének az írókkal és művészekkel való közvetlen személyes érintkezés­ből.♦ Még nem állapították meg pontosan az országgyűlés újra vaó összeillésének időpontját. De máris híre terjedt, hogy ezt aetmninust június 18-ára állapítják meg. E hírek főként Farkas Mihálynak, az MKP főtitkárhelyettesének egyik nyi­latkozatából születtek, aki ki­jelentette, hogy az egyházi is­kolák államosításából június végére törvény lesz. Utána néz­tünk e híradások valódiságá­nak, de hivatalos helyen egyelő­re­ nem nyújtottak e tárgyról semmiféle felvilágosítást. ♦ Kiskunhalas polgármesteri széke hosszú ideje üresen állt. Most összeült a polgármester­­választó közgyűlés. Egy jelölt volt: Horváth István és az ő személyében parasztember, egy újgazda került a város élére. A helyi lap figyelmet érdemlő tudósításban számol be a pol­­gármesterválasztásról­ Me­gírja, hogy az új polgármester nem ismeri még ugyan a polgármes­teri állással járó hivatali teen­dők elvégzésének módszereit, de igazi magyar kötelességtu­a­dása biztosítékot nyújt arra, hogy a lakosság ügyeit jó ke­zekbe tették le. Házy Árpád, a vármegye alispánja is bizalom­mal és elismeréssel méltatta az új polgármester személyét. Az alispán kiemelte, hogy a pol­gármesternek évszázados mu­lasztások pótlásáról kell gon­doskodnia és megnyugvásának adott kifejezést, hogy alkalmas ember irányítja majd a város parasztjainak ügyeit. Persze nemcsak a parasztságra gondolt az alispán, amint hogy a polgármester székfoglalójában hangsúlyozta is, hogy a város dolgozó társadalmának feleme­lését tűzte ki céljául. Az új polgármestert melegen ünnepelte az ünnepi közgyűlés, miután letette a fogadalmat, amiről a lap tudósítója „A pol­gármester leteszi az esküt" cím alatt számol be. Némi megrökönyödéssel érte­sültünk, hogy a Gazdasági Fő­tanács 250.000 forint póthitelt engedélyezett az állami színhá­zak számára. Miát a kultusztárca költségve­tésének parlamenti­ tárgyalása során kissé sokalltuk a három állami színháznak juttatott több mint 24 milliónyi összeget. Természetesen nem abszolúte, hanem relatíve. Aránytalanul soknak tartottuk a többi ki­adáshoz- s általában általános szegénységünkhöz képest. S ezek után — ha nem is vártuk és nem is kívántuk — az állami színházi költségvetési keretek lefaragását, de semmi­­esetre sem gondoltuk, hogy még sor kerülhet — negyed­­k­­il­­lányi póthitelre. ♦ Népes kulturális delegáció utazott el Szófiáig. Tizenhét név szerint megnevezett egyénen kívül — kulturpolitikusok, írók, művészek — a küldöttséggel mentek a Rádió és Néprajzi Múzeum képviselői, egy vonós­négyes és a népi kollégiumok tánccsoportja, tehát legalább negyven személy összesen. A magyar kultúra tehát — legalább is mennyiségileg — mindenesetre méltóképpen kép­viseltetik Bulgáriában. Nem is tartjuk fölöslegesnek az ilyesfajta külföldi reprezen­tációt. Csak éppen eszünkbe jut az öreg Ferenc József, aki egyik külföldi nagykövetünk aktájára, melyben az illető bizonyos rep­rezentációs jellegű hajókirán­dulásról számolt be, ezt a so­katmondó megjegyzést írta: «És ki fizeti a szenet? » A belpolitika hírei A Szakszervezeti Világszövet­ség pedagógus tagozata augusz­tus 24-én Budapesten tartja négynapos világkongresszusát, amelyen elsősorban a h­áború­­sújtotta gyermekek problémá­járól tárgyalnak majd. A világ­kongresszuson először jelennek meg a Szovjetunió és Német­ország képviselői és elküldik képviselőiket az összes népi de­mokráciák. Budapestre jönnek Anglia,, a délamerikai államok, USA, Indokína pedagógusainak képviselői is. A Magyar Peda­gógusok Szakszervezete előké­szíti a kongresszusra a hábo­­rúsajtotó gyermekek minden kérdését.♦ Kingsley Martin, a New Statesman and Ration főszer­kesztője, a Labour Atarty kép­viselője, hétfőn megérkezett Budapestre.♦ A szocialista, antifasiszta vagy demokratikus magatartás miatt egyes személyeket ért hátrányok megszüntetéséről szóló, 1945-ben kiadott rendelet szerint a nyugdíjjogosultságot csak akkor állapították meg, ha a hátrányt szenvedett más al­kalmazásból eredő javadalma­ Magyar Nemzet zása bizonyos határértéken alul volt. Most egy új kormányren­delet jelent meg, amely ezt a korlátozást megszünteti és meg­állapítja, hogy a szocialista, antifasiszta vagy demokratikus magatartás miatt hátrányt szenvedettek jelenlegi kerese­tüktől függetlenül nyugdíjjogo­­sultak. Az erre vonatkozó ké­relmet az illetékeseknek 60 na­pon belül kell benyújtani. Városházi hírek Hétfőn két új autóbuszvona­lon indult meg a forgalom. 8-as jelzéssel az Apponyi-tértől­­a Váci-utca—Fő­vám-tér—Szabad­ság had—Gellé­rt-rakpart —Hegy­­alja-út érintésével a Farkas­rétre, 34-es jelzéssel az óbudai Flórián-tértő­l a római partra, azontúl pedig a városi vámig, illetve Pünkösdfürdőig közleke­dik az autóbusz. Megkezdték a városházán az 1949. évi költsévetés előkészítő munkáit. Elhalasztották a Beszkárt üresedésben lévő igazgatósági és elnöki tisztségeinek betölté­sét, a május 29-ére e célból hir­detett rendkívüli közgyűlés el­maradt. debreceni Géza IV. kerületi elöljáró pénzbüntetéssel sújtott egy gyermekorvost, mert sza­­márköhögős betegeit nem je­lentette be a tisztiorvosnak. Az elöljáró jelentése szerint a sza­­márköhögéses megbetegedések elterjedésének egyik oka, hogy az orvosok a könnyűnek vélt eseteket nem jelentik be, ami járványt okozhat. A jövőben a legszigorúbban ellenőrzik a be­jelentési kötelezettségek teljesí­tését. Matter Béla kereskedelmi kö­zépiskolai igazgatót bízta meg a polgármester az újonnan ala­kított Szent László-téri keres­kedelmi leányközépiskola veze­tésével. Bírósági hírek Kohn Klára elsikkasztotta a kifizetések céljából rábízott ösz­­szegeket. A budapesti törvény­szék kéthavi börtönre ítélte, a tábla a büntetést másfél évi börtönre emelte fel. A tábla Alcsul Elemér kis­pesti villanyhegesztőt, aki több fegyveres egyén társaságában behatolt Tölgyesi Hona lakásá­ra, ötévi fegyházra ítélte. A Kúria a büntetést jogerőre emelte. Egyévi börtönre ítélte a nép­­bíróság dr Kula Lászlót, Kispest volt rendőrkapitányát, aki a zsidó rendeleteket törvénytelenül hajtotta végre. Kedden reggel 7 órakor ki­­végák Kéménczi János cipész­mestert, a kapás utcai hírhedt nyilasház parancsnokát, aki többek között Steinhardt Gézát, az ismer­t komikust és feleségét a Dunapartra kísérte és a Duná­ba lökte. A népbíróság már ré­gebben halálra ítélte. Újrafel­­vételi kérelmét a népbíróság Pálosi-tanácsa elutasította és hétfőn a Rácz Endre-tanács kö­zölte, hogy a köztársaság elnöke kegyelemre méltónak nem ta­lálta. Szepsi János, volt állampénz­tári főtiszt, mint a 101/66-os munkaszázad parancsnoka, uta­sította keretlegényeit, hogy a munkaszolgáltatásokkal ember­telenül bánjanak. A népbíróság háromévi börtönre és állásának nyugdíjigény nélküli elvesztésé­re ítélte. Katzer Árpád szücsmestert, a Baross Szövetség szűcsipari szakosztályának elnökét fasisz­ta- és népellenes magatartása miatt hathónapi börtönre ítélte a népbíróság. Simon Antal, műszaki szerelő a nyilas időkben bútorokat szállított el egy üldözött laká­sából. Egyévi börtönt kapott. Ötévi börtönre és vagyonel­kobzásra ítélte a népbíróság Sztraka József budapesti lakost, aki a Szálasi-uralom alatt nagymennyiségű textilanyagot zsarolt ki az üldözöttektől. Még mindig sok a csavargó gyermek A Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ új beszámolója ismét sok érdekes adatot tartalmaz. Az iskolai gondozók összeállí­tották a notórius iskolakerülők jegyzékét, megfigyelték az is­kolásgyermekek csavargásának okait. A tél folyamán 603 no­tórius csavargót írtak össze az iskolás gyermekek között, má­jusban a csavargók száma már csak 341 volt. A téli hónapok,­ban, főként a cipő- és ruha­hiány játszott közre az iskola­­kerülésben, a másik csoport szociális körülmények követ­keztében kerülte az iskolát. Legtöbbször a kereső szülők helyett az otthonmaradt kisebb gyermekekre kellett vigyázniok, vagy a beteg szülők helyett ke­nyeret kellett keresniök. De igen sokszor a szülők nemtö­rődömsége okozza, hogy a gyermek elkerüli az iskolát, el­csavarog. Ez utóbbi okokból az év folyamán 825, májusban 470 tanuló nem járt iskolába. A gondozónők közbelépése je­lentősen segített a helyzeten és sikerült a kis csavargók egy részét ismét iskolábaj­árásra szoktatni. A délelőtti mozielő­adások is elvonják az iskolától a gyermekeket, ezért kérte a Gyermekvédelmi Központ a rendőrséget a mozik ellenőrzé­sére. Az iparos tanulók közül is nagyon sokan mulasztják az iskolák látogatását. Itt viszont a szociális körülményeknek csak kis százalékban van sze­repük, ami örvendetes jelenség. Legtöbbször a tanoncok sza­badságolása, egyes üzemek át­­meneti szüneteltetése miatt nem járnak az iparostanoncok iskolába. Előfordul, hogy a munkaadó nem engedi el ta­­noncát az iskolába. Előfordul­­nak itt is csavargások. A jövő­ben a tanoncok mulasztása esetén a gondozók felkeresik a munkahelyeket és a helyszínen ellenőrzik az iskolakerülés okát, figyelmeztetik a munkaadókat az iskola kötelező voltára. A rendőrség a múlt hónap­­ban lopás miatt 82, erkölcsi züllés miatt 22, közveszélyes munkakerülésért 22, csalásért 17, egyéb okokból 35 fiatalko­rút állított bíróság elé. A KÖNYVNAP 3 KIEMELKEDŐ ESEMÉNYE ÜÜfUHiil ffflS r®ÍW 1848 Klii!ÉI!j!ÍB!2SRIifiöji) Í Kiüll ÍS Hl® egy­ tanár. Két iskolatárs történetét írja Budapest végzetes éveit idézi meg, akiket az élet, a sor- Minden magyar köteles meg- me?­t , regény kíméletlen sukba betörő politika, a fajt ismerni, hogy tulajdonképen .... gyűlölködés szembefordít mit is ünnepelhetünk. szm es es ‘ ,‚á r h­e’ egymással. 320­0|da­­lességgel. jváfwpi ára Inc 30-| [Mpiai éra igei-Könyvnap után kötve 40.— könyvnap után 32.— Könyvnap után kötve 38.— ^ Káldor­ftyörgy KöaiTvku­tu­lóvállalat kiadvác­ym ^ Kéthavonként 500 lakást állítanak helyre Budapesten Az álla­m igénybe veszi azo­kat a háborús rongálódást szen­vedett lakásokat, amelyeknek helyreállítását a tulajdonos má­jus 31-ig nem kezdte meg. Bu­dapesten az építési főigazgató­ság a bejelentett lakások anya­gát már feldolgozta és 2500 helyreállítandó lakást tart nyil­ván. Június első napjaiban megkezdődik a lakáshelyreállí­tási akció, amelynek első cso­portjában 587 egy- és kétszo­bás lakás helyrehozatali mun­kálatait kezdik meg. Az első menetben helyreállításra kerülő lakások építési költsége 24 mil­lió forint. A tervek szerint két­­hónaponként 500 lakást állíta­nak helyre, az év végéig össze­sen 1500 új lakás létesül Buda­pesten. Államosítás előtt a magyar filmszakma Angyal György, a Filmhiva­tal elnöke vasárnap délelőtt a Fi­lm­szak­szervezet taggyűlése előtt ismertette a magyar film­élet jövőbeni­­útját az államo­sítás felé. Az egész filmszakma — mondotta — a haladás szol­gálatában kell, hogy álljon. A régi filmszakma felszámolása különböző érdekeket sért. Éppen azért különböző bead­ványokban igyekeznek bebi­zonyítani, hogy a mint régi szakemberek nélkülözhetetle­nek, és elidegeníthetetlen jo­gaikra hivatkoznak. Elfelejtik azt, hogy a filmszakma álla­mosítása egész egyszerűen a termelőeszközük köztulajdonba vételét, fejlődő demokráciánk egyik alaptételét jelenti. Ezután bejelentette, hogy a pártok kezelésében lévő mozik engedélyükről lemondtak és így a pártmozik azonnali hatállyal az állam tulajdonába mennek át. (A nem pártkezelésben lévő, hanem különböző egyesületek és szövetségek engedélyével ját­szó mozikról egyelőre nincs szó.) Megkezdődhet ezzel — folytatta Angyal — a filmek jobb kihasználása, ami deviza­megtakarítást jelent. Természe­tesen néhány embert érzéke­nyen érintenek ezek a változá­sok, de a moziüzem ezrei és a moziba járó közönség csak nyer­nek rajtuk, mert bevezetik az olcsóbb és egységes mozijegyet. A kis filmkölcsönzők még nem szűnnek meg, filmjeiket az ál­lami vállalat esetleg átveszi, de új behozatali engedélyt most nem kaphatnak, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló deviza­­készletre e pillanatban külföldi filmek behozatala céljából az állami vállalatnak van szüksége. . Megjelent az új cséplési rendelet A hivatalos közlöny vasár­napi száma ismerteti a földmű­velésügyi minisztérium gabona­­cséplésre vonatkozó rendeletét. A cséplést a rendelet szerint szeptember 15-éig tartozik min­den gazda cséplőgéppel elvé­gezni. Kézierővel vagy nyomta­tással csupán indokolt esetek­ben lehet gabonát csépelni. A cséplőgép tulajdonosa köteles cséplőgépét június 15-éig üzem­képes állapotba helyezni és jú­nius 30-áig a rendeletben közölt esküminta szerint esküt, vagy fogadalmat tenni. A cséplőgép felelős vezetője köteles a kicsé­pelt gabonát a cséplés alatt a hatóságilag megbízott cséplési ellenőrrel együtt pontosan le­mérni és annak eredményét a mázsakönyvbe, a cséplési nap­lóba és a cséplési eredmény­­lapra feljegyezni. Kézierővel, vagy nyomtatással történő csép­lés esetén nyilvántartásról a községi elöljáróság, illetve pol­gármester köteles gondoskodni. A földművelésügyi minisztérium felesketett cséplési ellenőrökkel vizsgálja felül az elszámoláso­­kat. A cséplési főellenőr jogo­­sült az észtelt szabálytalansá­gok megszüntetése érdekében a helyszínen intézkedni, ahol a megengedettnél nagyobb szem­­veszteség és szemtörés mutat­kozik, a cséplést beszüntetni, a cséplőgép üzembehelyezését a­­ gép rendbehozásáig megtiltani. Jogában áll a cséplőgép felelős vezetőjét a csépléstől azonnali hatállyal eltiltani és tulajdono­sának, vagy bérlőjének terhére új vezetőt állítani. A rendelet további pontjai intézkednek az arató és cséplőrész mikénti el­osztásáról. Megnyílt Szófiában a magyar hét A szófiai Nemzeti Színházban vasárnap ünnepélyes keretek között nyitották meg a magyar hetet. A megnyitó ünnepségen jelen volt Mincso Noicsev, a nemzetgyűlés elnökségének el­nöke, Trajcso Koszton helyettes miniszterelnök, Rajko Damjanov, a nemzetgyűlés elnöke és mások. A Szófiában tartózkodó magyar kulturális bizottság tagjai Ortu­­tay Gyula kultuszminiszter ve­zetésével szintén­ ott voltak az ünnepségen. Vlko Cservenkov miniszter megnyitóbeszédében üdvözölte a magyar küldöttség tagjait és rajtuk keresztül az egész demokratikus népet. Or­­tutay Gyula kultuszminiszter szólalt fel ezután. Hangsúlyozta, hogy a magyar kulturális kül­döttség őszinte örömmel érke­zett Szófiába. A történelmi múlt és a jelen politikai fejlődése eggyé és testvérré teszi a bol­gár és a magyar népet. A két nép között létrejött egyezmény­ben lefektettük, hogy a magyar és a bolgár nép küzdeni fog a reakció és minden más ellenség ellen. Azután a bolgár Nemzeti Színház művészei Petőfi, Ady és József Attila műveiből adtak elő, Osváth Júlia­­és Bösler Endre magyar dalokat énekel­tek, Hernádi Lajos zongora­művész Bartók, a Tátrai-vonós­négyes pedig Liszt műveiből adott elő. A NEKOSZ táncosai magyar táncokat mutattak be. A „DANTE44 KÖNYVNAPJA Az elbeszélés A mai A zene klasszikusa regény kedvelőinek GÁRDONYI GÉZA SÁSDI SÁNDOR MOLNÁR ANTAL Az én falum Egy asszony elmegy Az új muzsika szelleme Gárdonyi faluja mindnyá- Tragikus asszonysors, ma- Nélkülözhetetlen minden za­junké: a magyar falu, ahogy János fiatal özvegy kisz­­y nekedvelőnek, aki a modern él és l élekzik, dolgozik és delm­el. rövid boldogsága­s zenét. Bartók, Kodály műve­ünnepel, örül és búsul. a kitűnő író eddigi nagy szelét érteni, élvezni akarja. sikerei után is meglepetés. própapada ara­ny.- Könyvnapos Lat!*'.24.’- Könyvclapon kötve. * 24.- 3 mm..I HÉT NAPIG A BALATONNÁL ! HA RÉSZT VESZ A MAGYAR VAMBMP négy hétig tartó keresztrejtvény versenyén : : Rejtvényverseny a május 30-i számunkban kezdődött

Next