Magyar Nemzet, 1949. március (5. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-22 / 67. szám

Seda, 1949 március 22. 1944. október 4-én a kassai 6-os helyőrségi kórházból gyó­gyul­an érkeztem Budapestre. Harmadikán bocsátottak el és megérkezésem napján kellett volna jelentkeznem a Műszaki Szertár Parancsnokság óbudai, Keled­ utca 3. szám alatti lak­tanyájában, ahová a kórház­­parancsnokság irányított. Nem jelentkeztem. Menetlevelem in­dulási és érkezési dátumai elé egy-egy egyes számjegyet hami­sítottam, így ráérek tíz nap múlva jelentkezni. Addig «lóg­hatok». Ez idő alatt megtekint­hetem az angolszászok bomba­támadásai nyomán támadt sebe­ket a főváros testén... * Vénasszonyok nyara. A nap vastag, gazdag sugarakban önti ragyogó és melegítő fényét a fő­városra. Barangolok a főutakon és a járókelők arcát nézem Ki­merült rég, elcsigázott­ ág és a tudat alatt állandóan lobogva remegő páni félelem söl­yjl­ik ki a tört fényű, riadt szemekből. 1944 október 15 Tegnap bevonultam. Nem vet­ték észre, hogy meghamisítot­tam a menetlevelem dátumát. Sajnálom, hogy egyes helyett nem kettest írtam a dátum elé. Most még tíz napig «lóghatnák» CA-t. 17 Délben az irodába hivatnak. Menetlevelet kapok. A parancs: keressem meg a csapat­­testemet 103-as anyaggyűjtő állomás. Tábori postaszám: Z 473. A Tattersallban megadják majd a csapattestem állomás­helyének címét. Zámbó Lajos szakas­zvezető ugyancsak velem irányított. Estei Sötétség. Elsötétítés. A katonai tekereautó vakon gör­dül a népiben, ugyancsak Paksi utcákon. A Margithíd budai híd­főjénél két ágyú mered elénk. Az ágyúk körül német katonák és Árpádsávos, nyilaskeresztes farl­a­nggal ellátott honvédek leállít­ják a gépkocsit. Igazolta­tás után tovább megyünk a Tattersallba. Old. 27. Zámbó Lajost és en­gem a Tattersallból Sátoralja­újhelyre irányítottak. Csapa­tes­­tü­nket nem találtuk, azonban menetlevelünket felülbélyegezve úgy kaptuk vissza, hogy ultiz­hatunk arra, amerre akarunk, amíg csapattestünket fel nem leljük. Mi Pestre jöttünk vissza. 07.?. 28. Zámbó­szky. apja a Nagyfuvaros­ utca 8. sz. alatti egyemeletes ütött, kopott, vihar­vert «proliház» házmestere. A házban találok lakást Rózsási köztisztasági alkalmazott család­jánál. Már katonaszökevény let­tem, bár — ha elfognának — az esetleges következményektől egyelőre ment a menetleve­lem. A délutáni órákban utcai lövöldözés hangos zaja csábít az utcára. Nyilasok szaladgálnak az utcán és a lövöldözésekre ki­tóduló népet visszaparancsolják a kapuk alá. Senkinek sem sza­bad az utcán tartózkodnia. En­gem — mint katonát — figyel­men kívül hagynak. A Nagy­fuvaros-utca sarkán, a Népszín­ház­ utcai saroképület legfelső emeletét és padlását, mintegy húsz méternyi távolságból «Pár­duccal» lövik Az ágyúgolyók szétverik az emeleti ablakokat és robbanásuk emeli a háztetőt Zsidók vannak a padláson. Azt mondják, fegyverrel védekeztek A Magyar Nemzet hasábjain a legutóbbi napokban szelíd vita folyt Hollósné de Grobols Nándire és a nemrég e hunyt Szederkényi Anna emléke között arról, ki volt az első magyar újságírónő. Ebben a vitában azonban az igazság nem a nekrológ írója és az élő újságírónő között dől el, hanem a vitának van egy harmadik szereplője is: Szegfi Móric, Kinga Emili, aki való­ban elmondhatta magáról, hogy az első magyar újságírónő volt. Fiuméban, az ottani Campo Santo temetőjében, temették el az első magyar újságírónőt 1900 január elsején. Kinga Pál bu­dapesti ev. gimnáziumi igazgató leánya volt, 1828 december 18-án született. Az irodalom te­rén csak a szabadságharc gyá­szos bealkonyodása után tűnt fel, amikor „Emília“ néven Vachot Imre Napkele­ és Hegy­­futár című lapjaiba írt cikke­­k­­t és novellákat. Ez a műkö­dése azonban még csak kékha­­risnyáskodás volt, igazi és je­lentős szerepe 1800-ban kezdő­dött. Az abszolutizmus ekkor kezdett enyhülni, a nemzeti szelem új hangra kapott, az irodalom is kezdett ébredez­ni és Szigfi Emilia ekkor határozta el, hogy divatlapot in­dít szépirodalmi tartalommal. Jókaitól kezdve minden akkori író és költő helyesnek, jónak tartotta a gondolatot és vá­lalta, hogy segít az első magyar szer­­kesztőnőnek. Természetesen akkoriban a lapindítás nem ment egészen egyszerűen. Szeg­fi Emília kér­vényt nyújtott be a helytartóta­nácshoz, azonban az illetékes körök sejtették, hogy a németi mozgalmakban és jótékonyság akciókban állandóan résztvevő asszony bizonyos propagandát akar kifejteni és a hrhedt Prottmann ezzel utasította visz­­sza a kérvényt: — Az egész monarchiában nincsen női redaktor, miért le­gyen Magyarországon? Szegfi Emília azonban nem mondott le tervéről. El­jutott nagynehez­en Benedek altábor­nagyhoz, aki akkor az osztrák kormány teljhatalmú meg­bízottja volt Pesten és sikerült tőle kieszközölnie az engedélyt, úgyhogy a Családi Kör című hetilap 1860 október 14-én meg­indulhatott. A lap rendkívül népszerű volt, kiszorította a posk­­i és vidéki hígásokból a Gartemoulhe-ot, amely német műveltséggel töltötte meg a pol­gárságot. A Családi Kör számos rendkívül érdekes és mara­dandó ötletet vetett fel Minden érdekes eseményről tudósításo­kat hozott, kritikákat közölt a legjobb írók tollából és iro­dalmi része is magas színvonalú volt az alakon viszonyok kö­zött. Egyik legmaradandóbb ér­deme a lapnak az, hogy a Csa­ládi Kör hasábjain vetette fel „Emília“ — hogy cikkét alá­írta — a Petőfi Társaság ala­pításának ötletét. Az első magyar újságíró és szerkesztőnő lapjának népszerű­­ségét legjobban az bizonyítja, hogy 1889. januárig, tehát húsz éven keresztül ez a lap volt a legolvasottabb magyar folyó­irat. Szegfi Mórné e két évtized alatt egyéb kiadványokkal is szerepelt a magyar sajtóban. 186­5l kezdve néhány éven keresztül kiadta a Magyar Nők Évkönyvét, majd később meg­indította a Hölgyek Könyvtára című regénytárat, amelynek 84 kötete jelent meg. Irodalmi és újságírói munkás­ságának k­ét alaptörvénye volt. Egyik az, hogy a nő szerezze vissza azt az erkölcsi befolyást, amelyet a természet törvényei biztosítottak számára, a máso­dik az, hogy ,,a nő és a szere­tet két szó, de csak egy foga­lom". A „Családi Kör“ ezt a gon­­dolatot, ezt a két szempontot igyekezett bevinni a köztudatba és ezzel a programmal szerzett magának népszerűséget. Szegfi Máté 1884-ben vissza­vonult minden irodalmi és új­ságírói munkásságtól, Fiuméba költözött fiához és ott halt meg. A távoli temető sírja az egy­kor magyar Fiume temetőjében sírkövével az igazi „első ma­gyar újságírónő11 emlékét őrzi. r. i. a rájuk törő nyilasok ellen. Most ágyútűzzel némítják el őket. Egy rendőr közvetlenül a fülem­mel­ Ki volt az első magyar újságírónő? HAGY TAVASZI ZSOHGÁS VIDÁMSÁG, IDŐ, OPTIMIZMUS A ÚJ SZAKARAI - MEG­JELENT Magyar n­emzet lett süti el a Manlicherét Azt hittem m­egsüketülök, vagy széj­jelszakad a dobhártyám. Zúgó fejjel támolygok visszafelé. Ki­nyílik egy gyümölcskereskedés ajtaja és egy rémült asszony a karomat megragadva beránt az ajtón. Azt hitte, hogy megsebe­sültem és székre ültet. Magam­hoz térek és átkozom a rendőrt. Az asszony almával kínál, elfo­gadom. Amíg az almát majszo­lom, az üzletben lévő asszonyok halálsápadt arccal, elfehéredett, remegő szájszéllel, vacogó fo­gakkal morzsolják a szavakat. — A nyilasok a Népszínház­utcában irtják a zsidókat. Néma rémület fojtogatja a lelkeket. Az asszonyok egymás­hoz bújva, szótlanul remegnek. (Folytatjuk) Mekis József a szovjet szakszervezetek és dolgozók életéről A Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkári értekezletén Mekis József, a Vasas Szakszer­vezet főtitkára, a Szovjetúnió­­ban járt szakszervezeti küldött­ség vezetője beszámolt a küldött­ség tapasztalatairól. — A Szovjetúnióban — mon­dotta — 68 önálló szakszervezet működik. A szakszervezetek a nemzetgazdaság szerint tagozód­nak. A Szovjetunió a szervezett dolgozók számának tekintetében is első helyen áll az egész vilá­gon. A dolgozók 98—99 száza­léka tömörül a szakszervezetek­ben. Az üzemi bizottságot a szer­vezett dolgozók választják. A bizottságok munkájukat nagy­részt társadalmi úton, a munka­idő után végzik el Egy 5000- 2000-es létszámú üzemben csak­ egy felmentett üzemi bizottsági tag van. A felmentettek legmaga­sabb száma 13, de ez már csak 35.000-es létszámú üzemben for­dul elő. A Szovjetúnióban közkedvelte­k az üzemi lapok; egyes nagyobb üzemekben a lapok néha há­romszor hetemkint is megjelen­nek. A szovjet munkásoknak mintegy 75 százaléka dolgozik teljesítménybérben. A bérek pro­­gresszívek, a norma túlteljesíté­sével arányosan emelkednek. A prémiumokról — amelyek a fi­zetés 20—50 százalékát teszik ki — a gyár igazgatósága önállóan intézkedik, de a munkások ebbe beleszólnak. A Sztálin-díj nyer­tese nemcsak ran­got élvez, ha­nem, akik ezt a kitüntetést meg­kapják, azokat más fizetési ka­tegóriába sorolják. A szakszerve­zetekben nincsen bürokrácia. A 800.000 textilmunkás ügyeit inté­ző központi apparátus mindösz­­sze 72 főből áll. Évi 36 nap sza­badság jár az északi dolgozók­nak. Távol-Keleten 24 nap, a fő­városban dolgozók 12, a föld alatt dolgozók 24 nap szabadsá­got kapnak. A mérnökök és az egészséget veszélyeztető munkát végzik évi 24 nap szabadságot kapnak. , Az egyik szovjet gyáriban 3 százalékról fél százalékra csök­kentették az öntési selejtet, ami óriási eredmény Mekis azután a legnagyobb lelkesedéssel adta elő, hogy a szovjet munkások üdültetése mi­lyen gyönyörűen van megszer­vezve. A betegek, ha legalább 8 évig dolgozta­k, száz százalékos fizetést kapnak. A szovjet dol­gozók nagy érdeklődést tanúsí­tanak a magyarországi viszo­nyok iránt Angol-amerikai gazdasági „együttműködés“. (Danly Worker) Román kalinrku­ kölbség Budapesten Vasárnap Budapestre érkezett a magyar--román kulturális egyezmény végrehajtásával kap­csolatos kérdések letárgyalására Luca Cristina, a román külügy­minisztérium kulturális kapcsola­tok osztályának vezetője, Dumit­­rescu Vasile, tájékoztatásügyi minisztériumi vezértitkár és Czi­kó Lőrinc közoktatásügyi mi­nisztériumi vezér­titkár. A kül­döttséget Szávai Nándor állam­titkár és Czinkolszky Jenő niszteri tanácsos fogadta a lyaudvaron Mariascnu Aurél bi­ trapesti román követ társaságá­ban. A küldöttség több napot tölt Budapesten. Ezentúl 7-es is less az érettségin Hét érdemjegyet kell használ­ni a jövőben a gimnázium, lí­ceum és gazdasági középiskolák írásbeli, gyakorlati és szóbeli érettségi vizsgálatain a kormány legírtabb rendelete szerint A «magaviselet» helyett «magatar­tás» címéin három érdemjegyet kell használni. A négyjegyű osz­tályozás szerint nyert jeles ezen­túl kitűnő (7), jó marad «jó» (5), elégséges ezentúl közepes (4), elégtelen (4), helyett pedig gyen­ge (2) érdemjegyet kell a jövő­ben az érettségi bizonyítvány, illetőleg tanítói vagy óvónői bi­zonyítvány megfelelő rovatába bejegyezni. Az ultrahang a gyógyítás szolgálatában Az ultrahang nem egyéb, mint közönséges hang, amelynek rez­gésszáma a hallhatóság határán túl terjed, tehát «hallhaatlan hang», 20.000 másodpercenkénti rezgésen túl. De ennek a hang­nak nagyobb a hatalma, mint az alaconyabb rezgésszámúaké­­nak, mert kisebb állatokat meg lehet vele ölni. Az ultrahang elő­állítása ma már könnyű és aránylag egyszerű, olcsó készü­lékek segítségével sikerül. Ilyen készülékek révén besugározható az emberi testbe is. Az emberi szervezetbe jutva először a be­teg sejtekre hatnak, főleg a sejt­magra és csak azután az egész­ségesekre, tehát elektív hatást fejtenek ki. Eddigi tapasztalatok szerint a bőrrák, a reuma és az ütőidegzsába a leg­lásabb terü­letei. Két-három ultrahangbesu­gárzás állítólag meggyógyítja a bőrrákot. Dr Horváth ez erlan­­geni, dr Buchtan a würzburgi klinikáról közölt ilyen eseteket. A kezelés roppant egyszerű és kellemes, 10—15 percig tart és közben a beteg semmit sem érez. Újabban egyre több beteg­séggel kísérleteznek és a közle­mények szerint már kitűnő eredmények mutatkoztak volna -gomorhél betegségek cukorba­j, asztma és szürkehályog kezelé­sében is. Elektronmikroszkópon keresztül megfigyelték, hogy a gyermeklebénulást, a veszettsé­get és az ólomkórt okozó ultra­­vírusok elvesztették hatásukat ultrahang-kezelésre. Természetes, hogy az új «cso­daszekrény» nem sarlatánok ke­zébe való, mert a kezelésnek épúgy megvannak a kockázatai, mint pl. hajdanában a röntgen­­besugárzásnak, amikor még nem ismertek kellőleg veszélyeit és a veszélyes tényezők kiikta­tása és a védekezés még töké­letlen volt. Az ultrahang túlada­golása a bőrön égési hólyagot okoz és az egészséges szövetek­ben is kárt tehet. Ezért csak szakavatott orvos kezébe való. .. Munkaversenyben az ország négy pedagógiai főiskolája Az ország négy pedagógiai főiskolája munkaversenybe lé­pett. A munka­verseny célja a főiskolák marxista arculatársak kiformálása. A pécsi pedagógiai főiskola tanárai nagy lelkese­déssel indultak a versenyben. A következő tanévben elsősorban munkáso­r és parasztifjakat tobo­roznak a főiskola hallgatósá­gául. Orvosi beszámoló az angol háziasszony életéről nevű brightoni kórház orvosa és orvostársai 61 asszonyt vizsgáltak meg és hallgattak ki és erről hivatalos jelentést készítettek. Valamennyiük „egészséges“ asszony volt, aki apróbb bajok miatt ment a kórházba, mégis életkörülmé­­nyeik kiértékelése sivár és szo­morú képet ad az angol házi­asszonyok életviszonyairól. Az orvosok leírása szerint az asz­­szonyok valamennyien a fá­­radtság benyomását tették nem­csak arcban és beszédben, ha­nem lassú, vontatott mozdula­tukban és izompetyhüdtségben. Amikor feltett kérdésekre kel­lett válaszolnioj­, sokan közü­lük zavartan mentegetőztek. „Semmire sem tudok mostaná­ban visszaemlékezni­". Sok asz­­szonynak az arcán csüggedés és kétségbeesés vonásai voltak láthatók. Az egyik asszony, miközben öt percig várt arra, hogy kifaggassák, a fáradtságtól elaludt. Az­ élelmiszerimizéria, a beszerzés nehézsége, az adago­lás, a sorbanállás úgyszólván valamennyit elgyötörte. Kide­rült az is, hogy házaséletüket alaposan felkavarja az otthoni élet nyomorúsága Az egyik család, amelyet az orvosok meglátogattak, párás, silány szobában lakik, apa, anya és 4 gyerünk alszik egy szobában. Egyetlen gyermek sem volt egészséges. Az orvosi beszámoló szerint csaknem valamennyi asszony maga végzi a főzést, bevásár­lást, mosást, házi munkát. Jól­lehet az asszonyok átlag 8—9 órát alusznak, mégis a 61 kö­zül 53 arról panaszkodott, hogy reggel fáradtan kel fel. Az orvosok csupán 14 esetben találták az élelmezést még a mai szűkös étrendhez képest is megfelelőnek. Kevés asszony készít magának reggelit. A napi táplálék egy főtt étel, amikor a család többi tagja is otthon van. Valamennyinél a keményítő­­tartalmú táplálék volt a leg­főbb ételam. Nagyon kevesen használnak szárított tojást A legnyomasztóbb lelkiállapotot idézi fel náluk az, hogy képte­lenek vátozatos étrendet készí­teni, megfelelő élelmiszer hiá­nyában. Köztudomású, hogy például a húsfejadagot legutóbb ismét leszállították. Érdekes, mondja a beszámoló, hogy sovány asszony alig volt közöttük. Megállapították, hogy az egészségtelen elhízást az egyoldalú táplálkozás, a k­emé­­nyítőtartalmú étetek okozzák. A 61 asszony közül tizenhét­nek nem volt ünnepnapja, ami­óta férjhez ment. Közülük 21 asszony egyáltalán nem vágyó­dik szórakozásra. Heten járnak hetenkint egyszer rendszeresen moziba. Ez az egyetlen szóra­kozás, amelyet a takarékosság kedvéért sem hagynak el. Azt mondják, hogy a filmek eltere­lik figyelmüket a házi bajokról A 61 asszony közül huszonhe­ten nem dohányoznak, a leg­többjük azonban erős dohá­nyos. Van, amelyik húsz ciga­rettánál is többet szív naponta. A beható orvosi vizsgálat lábfá­jást, érelmeszesedést tapasztalt a megvizsgált asszonyoknál. A magas vérnyomás csaknem ál­talános volt közöttük. Ez nem is javulhat, tekintettel az örö­kös gond, fáradság és fejtörés kedvezőtlen befolyására — vég­zik beszámolójukat az angol kórházi orvosok. A The Lancet című angol orvosi lap legújabb száma cik­ket közöl a háziasszonyok szenvedéséről, fizikai és lelki gyötrelmeiről. Dr Stella In­­ttone, a New Sussex Hospital Küszöbön, a vírusbeteg­­ségek legyőzése A kiütéses tífusz, a gyermek­bénulás és még más, nem bacil­­lusok, hanem «vírusok», ama­zoknál sokkal kisebb, a látható­ság határán mélyen alul lappan­gó kórokozók által gerjesztett betegségek sok fejtörést okoztak az orvostudománynak. A leg­újabb híranyag szerint azonban úgy látszik a vírusok varázsa is megtörik és a félelmetes víru­s­­betegségek is térdre kényszerül­nek a haladó kutatás előtt. Két új, a penicillinnel és streptomy­­cinnel rokon szer, a chloromyce­­tin és az aureomycin máris szép sikerrel kecsegtetnek. Előbbi a kiütéses tífusz leküz­désében, utóbbi a gyermekbénu­­lás és a nemi betegségeik elleni küzdelemben jelentőseik. A Chlo­romycetin a malakkai és bolíviai járvány alkalmával állották ki a tűzpróbát: a betegek harminc óra után Miztalanokká váltak és kiütéseik 48 óra alatt visszafej­lődtek. A szer nagy előnye, hogy szá­jon keresztül szedhető, mert a gyomor és bél hatásukat nem bántja. Az aureomycin, az aranysárga antibiotikum a «negyedik» venereás betegség ellen bizonyult kiválónak, a lymphogranuloma venereum el­len vált be. A kísérletek még folynak abban az irányban, hogy milyen más betegségek el­len lehetne ez új szerekkel hat­hatósan küzdeni. VEGYE MEG A «MAGYAR VAS­ÁRNAP»HOT­­ÁRA 1 FORINT Nagy kedvezmény a Magyar Nemzet előfizetőinek A M Magyar Nemzet az eddigi kedvezményeken felül most újabb nagyszabású kedvezményt juttat előfizetőinek. A kedvez­mény lehetővé teszi, hogy a Magyar Nemzet, Szabad száj és Főzzünk jobban együttes előfizetését­­ ráront hó­napra, havi 24 forintban állapít­suk meg. A havi 24 finn­ért 3 hónapig kapja az olvasó a Magyar Nemzet­et, Szabad száj­at és a Főzzünk jobban című tanácsadó és szakács­­könyvet. Aki kéthónapi díjat, vagyis 48 forintot küld be a kiadóhivatalnak, húsvétra meg­kapja a szakácskönyvet. Aki havonta fizet elő, a má­sodik előfizet­ési hónap esedé­kességekor jut a Főzzünk job­ban birtokába. Az új kedvezmény forint 1 -15,1 veszi kezdetét. A kézbesítésért és szállításért semmit sem számítunk. A Főzzünk jobban bolti érti 40 forint m

Next