Magyar Nemzet, 1949. május (5. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-01 / 100. szám
áras 60 fülés* Vasárnap A nagy nemzeti ünnep ! írta: Parragh György Az idei május elsejét különleges ünnepélyességgel, vidámsággal és túláradó reménységgel ünnepli meg a dolgozó magyar nép. Érzi mindenki ebben a hazában, hogy minden okunk megvan arra, hogy a május elsejét ne csak pártünnepnek, a városi dolgozók ünnepének tekintsük, hanem valóságos nemzeti ünnepnek, mely a maga sugárkévéjébe hív minden dolgozó magyart pártkülönbségre való tekintet nélkül. A május elsejének ez a nemzeti ünnep jellege többféle szimbólumot hordoz magában. Ahogy emelkedett egyre magasabb szférákba a május elsejének ünnepélyessége, hogy végül is 1949- ben a nemzet legnagyobb ünnepeinek fényes sorába iktassa a nép akarata, épúgy emelkedett a magyar dolgozó nép is egyre magasabbra a politikai öntudat és hatalom, a szociális biztonság és magasabb életszínvonal síkjain. A május elsejének magyarországi története voltaképen a magyar munkásosztály története. A május elsejének változásai a magyar dolgozó nép viszontagságos történetének változásait, helyzeteit tükrözik vissza. Ahogy nőtt, terebélyesedett a munkásmozgalom, úgy nőtt meg május elsejének jelentősége is. Eleinte csak a legprimitívebb emberi életfeltételeket foglalták programaiba a május elsejei jelszavak: a nyolcórás munkaidőt az addigi 10—12 órás munkaidő helyett. Később e jelszóhoz csatlakozott az általános titkos választójog követelése. Mindezek azonban csak jelszavak maradtak. A feudális és nagykapitalista rendszer urai eleinte gúnyos megvetéssel nézték a május elsején felvonuló tömegeket Hadd éljenek a nyolcórás munkaidő, a választójog illúziójában. Később, mikor egyre vésztjóslóbban, egyre fenyegetőbben, egyre inkább elkeseredetten morajtottak a május elsejei munkáskövetelések és Budapest után ezen az ünnepen a vidéki városokban s nagyobb községekben is megrendezték felvonulásukat a dolgozók. már eltűnt a gúnyos mosoly a hatalom urainak arcáról és a munkásokkal szemben felvonultatták a lovasrendőröket, csendőröket és május elseje már nemcsak a zászlók miatt volt piros ünnep, hanem a kihullott munkásvér által is. Azután a rendőri kardlapozásnál is nagyobb terror következett, amikor a történelem kohójában még jobban megedződött május elsejének ünnepe és a dolgozóknak a politikai és gazdasági felszabadulásukra irányuló akarata. Ebben a szakaszban egyszerűen eltörölték a május elsejei ünnepet, betiltották a felvonulásokat, a gyűléseket. És bizony nem sokan voltak azok közül, akik ma anynyira kényesek a szabadságjogokra, akik akkor a munkásság eme legelemibb emberi jogának eltiprása miatt az akkori rendszert jogkobzással vádolták volna, akik síkraszáltak volna sok százezer dolgozó alapvető szabadságjogának visszaadása mellett. Május elseje is úgy tört ki ti elnyomatás börtönéből a felszabadulás után, mint a magyar munkásmozgalom, az egész magyar demokrácia. És azóta együtt erősödött, együtt növekedett a magyar demokráciával. Híveinek tábora évről-évre hatalmasabb lett. Ledőltek körülötte a partfalak, a társadalmi különbségek. A marxistákkal együtt ünnepelnek azok is, akik nem marxisták. A fizikai dolgozókkal az értelmiségi dolgozók. A városiakkal a falusiak. A proletárokkal az önálló kisiparosok, kis- és középparasztok. Semmi sem bizonyítja inkább, mennyire roppantul megnőtt a május elseje, hogy mennyire egyetemes nemzeti ünnepünk lett, mint Bánáss László boldogult veszprémi püspök posthumus pásztorlevele. Ez azt bizonyítja, hogy a május elseje nem tagadása, ellenmondása az év többi nemzeti ünnepének, vagy a nagy keresztény ünnepeknek. Ellenkezőleg, harmonikusan illeszkedik bele más nagy ünnepeink körébe. Minden ünnepnek ugyanis igazi mély értelme az öröm, a bizakodás, a reménykedés feltámadása az emberi szívekben. Egyszerre tárul fel előttünk ünnepeinken a múlt és a jövő, egyszerre tölti el lelkünket a múltra való emlékezés és a jövőbe vetett bizakodás. Így vagyunk a május elsejével is. Az idei május elsejének különös értelmét abban látjuk, hogy jogos büszkeséggel tekinthet vissza a magyar nép arra a fáradságos, de diadalmas útra, mely a mélységből állandóan felfelé vezetett és bizakodással nézhet előre az ötéves terv által kijelölt még magasabbra emelkedő útra, mely előttünk áll. Az idei május elsejéről elmondhatjuk, hogy két korszak váltásánál ünnepeljük. Az egyik a hároméves terv korszaka, a másik az ötéves tervé. Az első a jól végzett munka öntudatát ébreszti fel a felvonuló dolgozók tömegében, a másik az új elszántságot, alkotási vágyat, az új lelkes munkalázat kelti fel bennünk, hogy az ötéves tervet is megvalósítsák. A május elseje így egyformán avatási ünnepe az első korszaknak és nagy elindulás a másik, még gigantikusabb korszak felé. Épen ezért mindazoknak ünnepe az idei május elseje, akik megbecsülik a munkát és a munkást, akik maguk is dolgoznak kétkezi munkával, vagy szellemi képességeikkel, hogy a magyar nép jólétét, békéjét és függetlenségét biztosító ötéves tervet megvalósítsuk. A május elsejének ezt a mélyebb, szimbolikus"” értelmét ismerte fel Bánáss püspök, amikor halálos ágyán megírta körlevelét a munka és a munkás megbecsüléséről, az evangélium szociális tanításairól, a munkás Krisztus példaadásáról. És kifejezte azt az utolsó óhaját, hogy ezt a pásztorlevelét május elsején, a dolgozó magyar nép nagy ünnepén olvassák fel egyházmegyéjének minden templomában. A püspök bár halálos ágyán feküdt, mégis úgy érezte, hogy neki is fel kell készülnie május elsejének megünneplésére, noha nem lehetett már reménye aFarkas Mihály honvédelmi miniszter május elsejére a következő hadparancsot adta ki: Tábornokok, Tisztek, Tiszthelyettesek, Tisztesek, Honvédek, Bajtársak! Honvédségünk a dolgozó magyar néppel együtt lelkesen köszönti a világ dolgozói harcos seregszemléjének napját, új nemzeti ünnepünket, Május Elsejét. Az idei Május Elseje nagy seregemléje lesz a Magyar Dolgozók Pártja vezette Függetlenségi Népfrontba tömörült magyar munkásosztálynak, a dolgozó parasztságnak és a haladó értelmiségnek. Nemzeti ünnepünk az eddig elért hatalmas politikai, gazdasági és kulturális eredményeink és a szocimizmushoz vezető nagyszerű út új, jelentős szakasza, az ötéves terv jegyében fog lezajlani. A magyar nép Május elsején a béke védelmében egy emberként sorakozik fel felszabadítónk, a nagy Szovjetunió vezette hatalmas harci táborba az imperialista háborús uszítók ellen. Népünk és vele Honvédségünk — amely először mutatja meg erejét ország-világ előtt — Május Elsején bebizonyítja: nem rés, hanem erős bástya leszünk a siéke frontján! Demokratikus Honvédségünkre hárul az a feladat, hogy éberen őrködjön szabadságunk, nemzeti függetlenségünk, békés építőmunkánk fölött és ha azt veszély fenyegetné, becsülettelteljesítse kötelességét népünkkel, hazánkkal szemben. Ennek a dicső feladatnak a tudatában Honvédségünk az elmúlt téli hónapokban áttért az új, korszerű kiképzési rendszerre és biztató eredményeket ért el. Honvédségünk ereje, egységes, harcos szelleme és ütőképessége jelentősen megnőtt. Az előttünk álló tavaszi és nyári hónapokban hadseregünk fő feladata abban áll, hogy felhasználva az eddigi tapasztalatokat, az új, korszerű kiképzésben még nagyobb sikereket érjenek Ennek érdekében Május Elseje alkalmából megparancsolom: 1. Honvédségünk minden alakulata és tagja fokozott ütemben tökéletesítse katonai és politikai felkészültségét és sajátítsa jól el az új katonai és műszaki ismereteket. 2. Honvédségünk minden tagja fokozza éberségét és szigorúan őrizze meg a katonai fegyelmet. 3. A tábornokok és tisztek fordítsák a legnagyobb gondot saját katonai és politikai továbbképzésükre, valamint a tiszthelyettesek és tisztesek továbbképzésének a tökéletesítésére. 4. Megparancsolom, hogy a parancsnokok és kiképzők tegyenek meg mindent, hogy a honvédek és a tiszti iskolák növendékei a kiképzésben a lehető legnagyobb eredménnyel hajtsák végre a számukra kijelölt feladatokat. A népünk és hazánk iránt érzett forró szeretet lelkesítse Honvédségünk minden tagját egyre nagyobb eredmények elérésére. Tábornokok! Tisztek! Tiszti helyettesek! Tisztesek! Honvédek! Bajtársak! üdvözöllek benneteket Május Elseje alkalmából! Éljen a szocializmust építő népi demokratikus Magyarország! Éljen néphadseregünk, a demokratikus Honvédség! Éljen felszabadítónk, szövetségesünk és példaképünk, a dicső Szovjet Hadsereg, a nagy szovjet nép és a magyar nép nagy barátja, Sztálin generatiszszimusz! Éljen a Szovjetúnió vezetése alatt tömörülő, legyőzhetetlen Békefront! Éljen a szabad és békeszerető népek összefogása az imperialista gyújtogatók ellen! Éljen a Magyar Dolgozók Pártja vezette Függetlenségi Népfront! Éljen a magyar dolgozó nép szeretett vezére — Rákosi Mátyás! Budapest. 1949. április 30. Farkas Mihály s. k. vezérezredes, honvédelmi miniszterhoz, hogy a munka himnuszának ezt az ünnepét megérhesse. De mégis azt akarta, hogy papjai és hívei is érezzék meg a május elsejei ünnepnek szívdobogását, lássák meg szépségét és érezzék ez ünneppel szemben azt a tiszteletet, melyet ő érzett. íme: a halállal eljegyzett püspök megértette, hogy a május elseje az élet, a fejlődés, az emberszeretet, a munkás megbecsülésének ünnepe. Illő tehát, hogy a templomokban is zengjék a munka áldását, a munkás megbecsülését és dicsőségét, a természetet megváltoztató emberi munka értékét. Az idei május elseje valóban a dolgozó magyar nép egyetemes ünnepe. A békés munka és a munkás békeünnepe. Töltsön el ezért e napon hit és reménység és szeretet minden magyart, hogy a közelmúlt nagy teljesítményeiből erőt és önérzetet merítve újabb győzelmes és vidám május elsejéken keresztülhaladhassunk mindig magasabbra emelkedve a béke, a jólét és a függetlenség útján. A honvédelmi miniszter május elseji hadparancsa Tovább folynak a megbeszélések Berlinről Május elseje a Szovjetúnióban és a népi demokráciákban az építő munka, nyugaton pedig az imperialista törekvések elleni frontalakítás jegyében köszönt be. A világ minden országában nagy előkészületeket tettek a dolgozók ünnepének méltó megölésére és bizonyos, hogy ez a hatalmas demonstráció méltó folytatása lesz a párizsi világbéke-kongresszus nagy alapelveinek. A Pravda vezércikkében kifejti, hogy a béke őszinte és igazi hívei nem hiába irányítják az egész világon tekintetüket a Szovjetúnió felé. A május 1-re forgalomba hozott jelmondatok kifejezésre juttatják a szovjet emberek hajthatatlan békeakaratát és készségét a más népekkel való együttműködésre. Május elsején — folytatja a lap — még nagyobb erővel zeng a szovjet kommunista párt központi bizottságának felhívásában az a jelmondat, hogy a béke védelme a világ valamennyi népének ügye. Malik és Jessup ismét tárgyalt A nemzetközi érdeklődés előterében álló berlini kérdésben pénteken újabb lépés történt, amennyiben New Yorkban ismét megbeszélés folyt le Malk és Jesup között. A megbeszélés két és félóra hosszat tartott, utána pedig Jessup Washingtonba utazott, különböző tárgyalások céljából. Nemzetközi diplomáciai körökben valószínűnek tartják, hogy a szovjet-amerikai megbeszélések a jövő héten folytatódnak. Németországi kérdéseknél maradva: Cay és Robertson tábornok, a németországi amerikai és angol főparancsnok pénteken tartotta szokásos heti értekezletét a nyugatnémetországi miniszterelnökökkel. A tanácskozások befejeztével Clay tábornok búcsút vett a németországi amerikai övezet tartományi miniszterelnökeitől és közölte velük, hogy a közös értekezleten főparancsnoki minőségében utolsó ízben vett részt. Meghalt Egyiptom budapesti ügyvivője Mohamed Abdulmonem, Egyiptom budapesti ügyvivője pénteken este fél 12-kor szívbajban meghalt. Mohamed Abdulmonem 1948 december óta állt budapesti hivatala élén. Az amerikai kongresszus a Taft—Hartley törvény mellett Az amerikai kongresszus pénteken úgy döntött, hogy továbbra is érvényben tartja a hírhedt Taft—Harley-féle sztrájkellenes törvényt és visszautasítja azt a törvényszöveget, amelyet a helyébe javasoltak. A kongreszszusnak ez a határozata azért különösen figyelemreméltó, mert tudvalévő, hogy Truman elnök választási programmjába határozottan megígérte a Tafta Harsley-féle törvény eltörlését. Most mindenfélé érdeklődéssel várják, miként akarja Truman választási ígéretének megtartását biztosítani. Tárgyalások Bernben a volt belga királlyal Néhány napon keresztül, a nagy nyilvánosság kizárásával, de egyben felfokozott érdeklődés mellett diplomáciai tárgyalások folytak egy berni bérházban. Odaérkezett ugyanis Spaak belga miniszterelnök, Károly régensherceg, valamint az igazságügyminiszter társaságában és hosszas tárgyalásokat folytattak az ott lakó III. Lipót belga királlyal. A király ugyan annakidején megígérte, hogy svájci terviben tartózkodik minden politikai cselekménytől, azonban 3 megbeszélés a berni belga követ lakásán zajlott le, tehát exterritoriális területen. A konferencia lefolyásáról és végeredményéről hiteles információk nem állnak ugyan még rendelkezésre, azonban jólinformált körök úgy tudják, hogy a status quo fentartásától eltérő eredményre aligha juthattak, mert már az első kósza hírek a király esetleges visszatéréséről élénk ellendemonstrációkra adtak okot a belga munkásság körében. Mit terveznek tiroli területen az amerikaiak? A szovjet hadsereg ausztriai lapja, az österreichische Zeitung érdekes innsbrucki tudósításban számol be azokról az erődítési munkálatokról, amelyekbe Tirol területén kezdtek az amerikai hatóságok. A Rum-i tábor körül körülbelül 45 hektárnyi területre terjednek ki ezek a munkálatok és a legjobb termőföldet és legelőket érintik. Arzi és Rum helységek területéről körülbelül három tucat parasztnak kell azonnali hatálylyal elköltöznie. Az intézkedés a lakosság körében érthető izgalmat keltett, már csak azért is, mert a mezőgazdasági munkálatok kellős közepén vették el a földeket tulajdonosaiktól és tiltották meg nekik a munkák folytatását. Az Österreichische Zeitung egy tiroli helyi lap információjára hivatkozva azt is megírja, hogy az amerikai intézkedésekről a helyi hatóságok tájékoztatták az érdekelteket és hozzáteszi: nem fér kétség ahhoz, hogy az erődítési munkálatok a kormánnyal létrejött titkos megállapodás alapján történik. Bekerítettek hét Kuomintang-hadosztályt Az Újkínai Hírügynökség jelentése szerint Nanking és Hangcsau között hét Kuomintanghadsereg zömét teljesen bekerítették. Eddig már több mint negyvenezer foglyot ejtettek a népi erők. A néphadsereg nyugati hadoszlopa egyébként széles fronton ugyancsak átkelt a Jangcsen és gyors ütemben halad előre déli irányban. Közben a Kuomintang-csapatok továbbra is zárt egységekben pártolnak át a felszabadító erőkhöz. Legutóbb a 3. számú ejtőernyős ezred pártolt át Mao-Cse-Tunghoz. A protestáns egyházak felhívása a szavazókhoz A református egyetemes konvent elnöksége körlevelet küldött valamennyi egyházközség lelkipásztorához. "A népünk sorsáért felelőssé tevő Ige kötelez bennünket arra, — írja az egyház vezetősége —, hogy könyörgéssel, bizonyságtétellel, szolgálattal útmutatással vegyünk részt népünk életének minden eseményében. Nem maradhatnak gyülekezeteink az egyház hív és engedelmes útmutatása nélkül azoknál a választásoknál sem, amelyek előtt a magyar nép most áll. Ezért közöl hivatalos lapunk mostani száma igehirdetési példát az egyház emberének, mint a nép tagjának feladatául. Helyesnek tartjuk, hogyha a lelkipásztorok a május 8-i istentiszteleti szolgálatnál figyelembe veszik az itt közölt igehirdetés útmutatásait és felhívják a gyülekezetek tagjait arra, hogy lelkiismeretesen és engedelmességgel teljesítsék állampolgári kötelességüket. A körlevelet Bereczky Albert püspök és Balogh Jenő főgondnok írták alá a konvent nevében. Az evangélikus egyetemes egyház nevében Breck Iván egyetemes felügyelő és Jetróczy Zoltán dunántúli püspök az alábbi körlevelet írta ki lelkipásztoroknak: „A küszöbönálló választások alkalmából felhívjuk híveink figyelmét az Ágostai Hitvallás XVI. cikkére, mely szerint az evangélikus ember mindig híven teljesíti állampolgári kötelezettségeit, és lelkiismerete szerint vállalnia kell a felelősségből reá eső részt az ország életének irányításából. Az építés, a munka, a béka erői mellé kell állanunk, mert ez az Isten akarata, hogy ..csendes és nyugodalmas életet éljünk teljes istenfélelemmel“. (I. Timotheus 2, 2 ) Járuljanak tehát híveink «1 .szavazóurnák elé és Isten előtt való felelősségük tudatában gyakorolják állampolgári kötelességüket. Segítsenek egy igazságosabb társadalmi rend felépítésében, egymás terhének hordozásában mutatva meg azt, hogy his tanítványai Krisztus Urunknak, aki azt mondotta: «Arról ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.»