Magyar Nemzet, 1949. július (5. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-31 / 176. szám
Horváth Márton beszéde — Száz évvel ezelőtt esett el — mondotta Horváth Márton — Petőfi Sándor és bukott el vele együtt a magyar nép forradalma és szabadságharca. S mégis: nem a gyász, hanem a kivívott diadal büszke hangjaival ünnepli a haladó emberiség a világirodalom egyik legnagyobb költőjét, a világszabadság és a magyar szabadság egyik legnagyobb harcosát, Petőfi Sándort. Moszkvában a szakszervezetek székházának oszlopcsarnokában a szovjet főváros munkásai gyűlnek ma össze, hogy meghallgassák a szovjet költők megemlékezését Petőfiről, aki az ő költőjük is. A fehéregyházi síkon, Petőfi jeltelen, sírja közelében a román nép kormánya rendez emlékünnepet a költőnek, aki a román népet is lelkesítette száz éven, át a harcra és a szabadság szeretetére. Pozsonyban ma Petőfi szavai után fűzik szorosabbra a szlovák és magyar nép testvéri barátságát. Prágában, Szófiában , a világ megszámlálhatatlan városaiban Petőfire emlékeznek azok, akik szeretik a népet, a szabadságot és a költészetet. »A világszabadság vörös zászlaja diadalt aratott« — Ma halálának századik évfordulóján elmondhatjuk, hogy Petőfi harca a mi karunkkal vívta ki a végső diadalt, Petőfi szelleme előbb, mint a maga korában volt. Szavak helyett tettekkel jelentjük Petőfinek: a német zsarnok szétzúzva a földön hever. A szabadság tízmillió magyar elidegeníthetetlen tulajdona lett. A kunyhó győzedelmeskedett a paloták felett. Nincsen többé „szeretett király“, trón és korona: a Habsburgok utóda kitartott szolga lett, aki Washingtoniból öjtögetheti csak a nyelvét felénk. Hám érsek hazaáruló utóda börtönben ül. A bíboros haramiák s koronázott tolvajok nem sanyargatják már a magyar népet. Saját népe oporta el a cárt, aki megfojtotta a magyar forradalmat. S a zsarnokaitól megszabadult orosz nép pusztította el és zavarta világgá a mi elnyomónkat is és osztotta meg népünkkel vérrel kiküzdött legdrágább kincsét, a szabadságot. A világszabadság vörös zászlaja diadalt aratott Európában és Ázsiában. Pontos tervekkel, a hétköznapok aprólékos munkájával haladunk a megálmodott kor felé: „Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mindegyaránt foglal helyet. Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy íriségálljunk, Mert itt van már a Kánaán!“ — Ezt a kort mi úgy hívjuk, hogy a kommunizmus kora. »A munkásosztály valóra váltja Petőfi legmerészebb álmát« — Az elmúlt száz év alatt a megerősödött, nagyra nőtt a munkásosztály, amely valóra váltja a világirodalom legbátrabb költőjének legmerészebb álmát. Megszületett a munkás- Sürgő kelengye ÁTKÖLTÖZÖTT IV., Petőfi Sándor utca 6. alá lator teszel STasárnau. 1949 július 31« Három nep szovjet delejel érkezett a Petii-ünnepségesre Szombaton délután a menetrendszerű prágai repülőgéppel Budapestre érkezett a Petőfiünnepségekre háromtagú szovjet és egy kéttagú cseh íróküldöttség. Fogadásukra a budaörsi repülőtéren megjelent Mihályfi Ernő, a Kultúrkapcsolatok Intézetének elnöke, Boldizsár Iván államtitkár, Rusznyák István egyetemi tanár, a Magyar-Szovjet Társaság elnöke, Csillag Miklós, az MDP kulturális osztályának vezetője, Gergely Sándor, Veres Péter, Barabás Tibor, Ilyés Gyula, Nagy Lajos és Benjámin László írók, szovjet részről Szmirnov nagykövetségi tanácsos. Hat óra után néhány perccel szállt le a repülőgép, amelyből elsőnek Scsipacsov Stefán szovjet költő szállt le, majd Leonidze Georgij Sztálin-díjas grúz író, a Grúz Akadémia tagja, majd Malisko Andrej ukrán költő, végül Dida és Ríjbak cseh írók. Gergely Sándor, akit régi ismeretség fűzött a delegáció minden egyes tagjához, meleg szeretettel ölelte át írótársait. Scsipacsov annak a gondolatainak adott kifejezést, mennyire örül, hogy a Petőfi-ünnepségek alkalmából Budapestre jöhetett. A két cseh író már járt Magyarországon, Drda egy hétre érkezett, Rybak pedig az Ifjúsági Világtalálkozóig fővárosunkban marad. A repülőtérről a vendégek szállásukra hajtattak. A Városi Színházat zsúfolásig megtöltő közönség, amely a Petőfi Emlékbizottság szombat esti Petőfi-emlékestjén kegyelettel emlékezett meg a nagy költőforradalmárról, egész dolgozó népünket képviselte. A dolgozók már jóval az ünnepély megkezdése előtt felsorakoztak a Városi Színház elé, hogy bejussanak a színház nézőterére. A közönség soraiban Szakosíts Árpád köztársasági elnök, Farkas Mihály honvédelmi miniszter, Gerti Ernő, a Népgazdasági Tanács elnöke, Kádár János belügy-, Rónai Sándor külkereskedelmi, Bognár József belkereskedelmi, Roltkó Anna népjóléti, Zsofinyecz MihálynéDarvas József arról beszélt, hogy nemcsak a magyar népi demokrácia ünnepli ma egyik legnagyobb szellemi és politikai ősét és népünk legnagyobb költő-fiái, ünnepségek zajlanak Moszkvában, Prágában, Pozsonyban, Bukarestben, Varsóban , együtt ünnepel velünk a fölszabadult népek egész nagy családja. — Száz éven át elhazudták, meghamisították itt az uralkodórendszerek Petőfi igazi örökségét, — csak az öntudatos, dolgozó tömegek szívében élt tisztán, igazán. S most, hogy hiteLengyelországból Stefan Ozminowski, Severin Poliak és Wladiszlaw Broniensky vesz részt a Petőfi-ünnepségeken. A román küldöttség tagjai: Leontin Salajani közegészségügyi miniszterhelyettes, Alexandra Sahadian író és Eugen Jebeleanu műfordító. Bulgáriából Pencso Dancsev, Dimitar Csavdarov, Andrej Galiskin,ris Sztojan Karejev érkezett Budapestre. Franciaországból Paul Éluard, Olaszországból Bianchi Bandinéni, Ausztriából Adalbert Muhr, Chiléből Pablo Neruda és Hollandiából Nico Bost jelennek meg a centenáris ünnepségen. Kézipari miniszter, Molnár Imre, az országgyűlés alelnöke, az MDP politikai bizottságának s az államtitkári karnak több tagja is megjelent. Az ünnepség megkezdése előtt szűnni nem akaró tapssal ünnepelték a Budapestre érkezett íróküldötteket. Ugyancsak melegen ünnepelték a testvéri népi demokráciák íróküldötteit s a többi külföldi delegációt. A színpadon lévő emelvényen hosszú asztal mellett ültek a külföldi vendégek és a Petőfi Emlékbizottság tagjai. Az ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött, majd Darvas József építésügyi miniszter lépett a mikrofon eleiből, forradalmi vágyaiból valóság lett, elímshatatlan élete még jobban kiteljesedik. Darvas József befejezésül rámutatott arra, hogy nemcsak ezen az ünnepünkön van velünk, minden szabad nép,élén a Szojivjetunióval, hanem velünk van ez a hatalmas tábor, a világszabadság legyőzhetetlen tábora szabadságunk védelmében s szép, szabad, boldog országunk építésében is. Darvas József szavai után HorváthMárton, a Szabad Népi felelős szerkesztője mondta el beszédét, osztály ideológiája, amely a költő utópista ábrándját tudománnyá és gyakorlati harci programmá emelte. Megszületett a világtörténelem legnagyobb forradalmában a világszabadság bástyája, a szocialista Szovjetúnió, s azok, akik győzelemre vezetik a földkerekség minden elnyomottját és kizsákmányottját — Lenin és Sztálin. Megszületett Magyarországon is a munkásosztály és élcsapata, a kommunisták pártja, amely harcaival bizonyította be, hogy méltó Petőfi példájához, a nép szeretetében, hajíthatatlan forradalmiságban, meg-nem-alkuvásban, a célkitűzés merészségében és önfeláldozásban. Megszületett Magyarországon is a munkásosztály nagy vezére, Rákosi Mátyás, aki a legyőzhetetlen hadsereg, a Párt élén megragadta a történelmi lehetőséget, amelyet a felszabadító Szovjetuniótól kaptunk, az ország gazdájává, vezetőjévé, urává tette a munkásosztályt, dolgozó magyar népünket. — Győzelmünk titka az, hogy »Tettekkel jelentjük Petőfinek: a szabadság tízmillió magyar elidegeníthetetlen tulajdona lett« — menüeíra Horváth Márton a PetőfiEmlékbizottság ünnepén Darvas József a felszabadult népek közös ünnepéről A mindennapi kenyér A Miatyánk mindennapi kenyere sokkal inkább imádsága a magyarnak, mint sok más népnek. A magyar ugyanis kenyértemető és kenyérevő. A magyarnál a búzát életnek mondják és a kenyér nem mellékesül, mint sok országban, hanem a legfontosabb táplálék. Nagy örömet kelt hát bizonynyal országszerte, hogy amikor bevezetik nálunk a félfehér kenyeret, ugyanakkor árát egy forinttal leszállítják. És ezzel egyidőben felemelik a liszt fejadagot is havonta egy fél kilóval. Ezek a tények legjellegzetesebb bizonyítékai a magyar életszínvonal emelkedésének. Ugyanakkor, amikor a nyu,gati államokban az élelmezés szűkös, az életszínvonal esik; ugyanakkor, amikor Angliában például leszállítják a cukoradagot, ugyanakkor kiáltó ellentét a magyar félfehér kenyér árának leszállítása és a magyar lisztadag felemelése. Nagy sikere ez a Népgazdasági Tanács céltudatos és eredményes tevékenységének és ékes bizonyítéka annak, hogy a 3 éves terv minden vonalon — így a mezőgazdasági tökéletesítés vonalán is — programmszerűen valósul meg, sőt gyakran az eredmények megelőzik a Programm időbeli és mennyiségbeli előírásait. * 1— Petőfi forradalmi elszántsága, népszeretete és hazaszeretete, haláláig menő áldozatvállalása az elmúlt száz év alatt munkások és szegényparasztok millióinak szívébe költözött. Petőfi halála napján, a szabadságharc bukásának centenáriumán a magyar nép nem kevesebbről számolhat be, minthogy megfordította a történelem kerekét, megváltoztatta saját sorsát, véget vetett a bukott forradalmiak szomorú sorának, győzelemre vitte Petőfi egész programmját. — Petőfinek megvan tehát a győztes pártja és hadserege, ami hiányzott életében, Petőfi eszméi győztek.— Magától értetődik, hogy a munkásosztály megvalósult uralma messze túljutott, túlnőtt a polgári forradalom legradikálisabb jakobinus célkitűzésein is — de nem igaz az, hogy az örökké élő Petőfi ne lenne ma is fegyver a kezünkben, legdöntőbb napi harcainkban is. Petőfi németellenes versei a szovjet katonák kezében — Nézzük a közelmúlt példáit. Alig néhány évvel ezelőtt, 1942-ben Petőfi németellenes verseinek orosz fordítását osztogatták a Vörös Hadsereg katonái között. Ugyanabban, az évben, 1942-ben a Magyar Függetlenségi Mozgalom Petőfi nevével, jelvényével, verseivel mozgósított illegális tömogtün■tátésrd a Petőfi-szobornál, ellenállásra a fasizmus ellen. Lunacsarszkij saját kora «bolsevikjének» nevezi Petőfit és « világirodalom legnagyobb költőforradalmárjának. Mi sem természetesebb, mint hogy Petőfi szelleme és példája a mai kor szabadságharcosainak, bol sevikjeinek is segít a győzelem kivívásában. Nemcsak nagy elődünk, hanem harcostársunk is, akit jó bevonnunk, megkérdeznünk napi küzdelmeink közt. Nem tanulhatunk-e ma is igazi forradalmi hazaszeretet Petőfitől? Hazaszeretet Peősinél annyit jelent, mint gyűlölni a embet elmaradottságát, gyűlölni a hódítót, függetlenségünk elrablóit, gyűlölni a nép belső ellenségeit — és mindenekfelett szeretni a népet. »Petőfi hazaszeretete forradalmi nemzetköziséggel párosult« — Petőfi mélyen megvetett» és leleplezte azokat az áruló, üres, gyökértelen figurákat, akik a hazát nem szeretik. A kozmopolitákról, akik ellen mi is harcolunk, akiket ártalmas, veszedelmes ellenségnek tartunk, senki nem írt olyan lángoló haraggal, mint Petőfi. — Petőfi hazaszeretete forradalmi nemzetköziséggel párosult. Mi is azt tanítjuk, sőt: mi tanítjuk legtudatosabban, hogy a kettő nem lehet meg egymás nélkül. Petőfi megértette és végrehajtotta — anélkül, hogy ismerte volna — azt, amit Marx és Engels már 1848—49-ben tanítottak: a nemzeti szabadság ügye számára nem a gyengeség, hanem az erő forrása, hogy össze kell kapcsolni s ha szükséges, alá kell rendelni a nemzetközi szabadság, az európai forradalom ügyének. A marxizmus-leninizmus klasszikusain kívül Petőfitől is tanulunk, amikor ma azt mondjuk: elárulja hazáját, elárulja a dolgozó nép ügyét az, aki a nemzetközi haladás, a szabadság és a béke legfőbb őrétől, a Szovjetuniótól tól csak egy hajszálnyira is eltávolodik. Augusztus hónapban újra műsorra tűzünk több nagy szovjet filmet, mint: Ifié gárda Szverdlov Harmadik csapás Orosz kérdés Efigaz ember Találkozás az Elbán Szibériai rapszódia ül előadásait idaponná! AdAlittii ISzelji. Ebben a hónapban a mozibérletek bármelyik filmhez, bármelyik moziban, minden előadásra érvényesek Rákosi Mátyás 23 évvel ezelőtt mondotta el történelmi beszédét Huszonhárom esztendővel ezelőtt, 1926 július 31-én a magyar nép nagy tanítója és bölcs vezére, Rákosi Mátyás a Horthy-fasiszták törvényszéke előtt felszólalt az utolsó szó jogán. A Rákosi Mátyás elen megindított első per végéhez érkezett. A tárgyalás során Rákosi Mátyás, Vas Zoltán, Hámán Kató és a többiek mind vádlottból vádlókká lettek. Rákosi Mátyás nem védte magát, hanem leleplezte a vérbíróságot, vádota a Horthy-fasisztikát, a kapitalizmust az imperializmust. Beszéde tanítás volt vádlott-társai és az egész elnyomott magyar proletariátus számára. Kíméletlen, vas logikával zúzta össze Horthyék mondvacsinált vádjait, provokációit. Bátran vágta oda a bíróság, az ügyész szemébe: „A mai rendszer néhány ezer kizsákmányolónak a diktatúráját jelenti a dolgozó népmilliók felett“. De nemcsak megmutatta ezzel a feudál-kapitalizmus igazi arcát hanem irányt is mutatott. „Ha ezzel szembenaz államügyész úr Szovjet-Oroszország proletariátusának diktatúráját nézi, meg kell, állapítania, hogy ez a diktatúra az igazi demokráciát, a dolgozók demokráciáját valósította meg“ — mondotta és hirdette Lenin és a Bolsevik Párt nagy művének igazságát, felsőbbrendűségét.. Rákosi Mátyás épúgy, mint az ilegalitásban, a törvényszéken is, ország-világ előtt ismertette a Kommunisták Magyarországi Pártja programmját és ezzel kitűzte a harci feladatokat a magyar munkásosztály elé. Az ügyész vádbeszédében a vádlottak szigorú megbüntetését követelte, hogy ,,ez az ijesztő példa visszatartsa a jövendő kommunista mozgalmat“. De Rákosi Mátyás erre is megadta a választ. . „Nem tudja az államügyész úr, hogy még sohasem sikerült egy szabadságmozgalmat büntető rendszabályokká elnyomni és nem tapasztalta, hogy éppen mi, kommunisták nem ijedünk meg a büntetésektől?“ — majd így folytatta: „Az egész világ kommunistái halálmegvetéssel néznek az akasztófákra és a börtönökre és ebben az önzetlenségükben világító példái a munkásosztálynak. Nincs közöttünk egy sem, aki a Kommunista Pártért és a kommunizmusért nem volna kész kiló alá menni.“ Azt is elmondta a bíróság előtt, hogy ez a per „semmitmondó kicsinység“ a magyar nép életbevágó nagy peréhez képest. Ismertette azt a harcot, amelyet a magyar proletariátus folytat a külföldi rabló imperialisták ellen, a nemzeti önrendelkezés jogáért. „Ha megköveznek, ha tízszer statáriális bíróság elé álltának — mondotta —, akkor is vallom, hogy 1849 óta Magyarország minden uralkodó rendszere a legnemzetietlenebb és leghitványabb kü politikát folytatja. Befelé elnyomta a nemzetiségeket, de elnyomta a magyar dolgozó népit. Eladta az országot és kiszolgáltatta, idegen érdekeknek.“ Ezután leleplezte a nemzetiségek elnyomását és hirdette, hogy :(Csak a szomszédos országok forradalmi munkásságának együttműködésével, ezen országok imperialistáival szemben való harccal, a Kommunista Párt vezetésével“ vallat valóra Magyarország felszabadítása minden imperialista befolyás alól. A munkásság Magyarországon és a világ minden részén harcolt Rákosi Mátyás kiszabadításáért. Magyarországon az uralkodó osztály lába alatt megingott a taaj. A nagy gazdasági válság jelei már mutatkoztak. Az imperialisták egyik vereséget szenvedtek a másik után. A Szovjetunió egyre jobban erősödött. És ekkor Rákosi Mátyás az ellenforradalom törvényszéke előtt vágta oda: „Magyarország dolgozó népe forradalmi szellemű“ és ez a „forradalmi szellem napról-napra erősödik“... valóságos forradalmi népmozgalom van keletkezőben. Ennek a népmozgalomnak vezetése a Kommunista Pártra vár. Ez a Kommunista Párt történelmi hivatása.“ «Az a dolgozó nép, melynek forradalmi múltja van... amely a demokrácia alfájáért, az általános választójogért annyit áldozott hiába, amelyet a jobboldali szociáldemokrata párt oly rútul elárult, mint ezt a dolgozó népet, az tisztában van azzal, hogy a kommunista pártnak hivatása van Magyarországon. Rákosi Mátyástól ezek után a szavak után megvonták a szót. Az osztálybíróság, a magyar és nemzetközi munkásosztály hatalmas tiltakozása következtében nem merte halálra ítélni. És a per, amiről Rákosi Mátyás az utolsó szó jogán beszélt, immár végleg eldőlt, a Szovjetúnió dicsőséges hadseregének harcai és felszabadítása nyomán. Mit tanulhatnak a mai írók Petőfi irodalmi demokratizmusából ? — Mit kell a malóinak megtanulni Petőfi népiességéből. .— folytatta beszédét Horváth Márton Petőfi megtalálta a kifejezésnek olyan módját, mely műveit meggyőzőbbé, vonzóbbá és könnyen hozzáférhetőbbé tette az új közönség, a nép számára. Petőfi realizmusának a lényege a hitelesség, az ábrázolás igazságának szenvedélyessége. Ugyanaz a szenvedély és meggyőződés a művészetben, mint a politikában. Ez az igazságkeresés elfogult és pártos. Nem emelkedik felül a dolgokon, hanem bennük él, mint maga a nép. — Hol maradnak Petőfi irodalmi programmjától azok a mai írók, akik az egyszerűségtől és közérthetőségtő műveik színvonalát féltik? Leghaladóbb ma, költőink megértették azonban, hogy következetlen Petőfi útján járni a poliikában annyit jelent, mint szocializmus, a költészetben annyit, mint a szovjet irodalom eredményeinek elsajátítása. Horváth Márton ezekkel a szavakkal fejezte be nagy beszédét: — A szovjet nép itt megjelent költő-küldöttei, a testvéri népi demokráciák írói, az elnyomott nyugati népeket ébresztő költővendégekek azt a győzelmes világirodalmi frontot képviselik, mely a múlt nagy példái közül az elsők között Petőfi nevét írta zászlajára. Horváth Márton nagyhatású ünnepi beszédének elhangzása után a szovjet íróküldöttség vezetője, Sztyepam Scsipacsov üdvözölte a megjelenteket. (A tudósítás folytatása a 4. oldalon) Petőfi-ünnep a Honvédség Házában A magyar honvédség nagyszabású Petőfi-ünnepet rendezett a Honvédség Házában, amelynek nagytermét Lenin, Sztálin, Rákosi Mátyás és Farkas Mihály arcképei díszítették. Illitt Pál ezredes ünnepi beszédében hangoztatta, hogy a magyar honvédek, a néphadsereg katonái külön megemlékezéssel is tartoznak Petőfinek, hiszen Petőfi katona is volt, őrnagy Bem tábornok mellett. — A mai néphadsereg — folytatta Ilka Pál ezredes — Petőfit követi amikor Petőfivel együtt mondja: „A néppel tűzön-vizen át/“ a MEGJELENT Petőfi Sándor A magyar nemes — Pató Pál úr — Itt a nyilam! Képeskönyv gyermekeknek Petőfi három nagy szatírájáról, Szántó Piroska tíz művészi színes rajzával Ára: 11.— forint Révai könyvkiadó Nemzeti Vállalat