Magyar Nemzet, 1949. augusztus (5. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-02 / 177. szám

Kedd, 199 augusztus 2. Egyre élesebbé válik az angol-amerikai harc a stratégiai kiulcspo­nt­okért Az olasz szenátusban támadták az atlanti egyezmény titkos záradékait A mai külpolitikai híranyag legérdekesebb része az Amerika és a marshallizált Nyugat-Európa közötti egyre inkább kimélyülő gyarmatosítási helyzetre vonat­­kozik. Az amerikai képviselőhöz kül­ügyi bizottságának július 29-i ülésén a kormány képviselői folytatták azt az erőfeszítésüket, hogy a nyugateurópai és más országok fegyverkezésére kidol­gozott kormányprog­ram­mot el­fogadtassák a habozó és szabad­kozó képviselőkkel. Johnson nemzetvédelmi miniszter, meg­ismételte Acheson külügyminisz­ternek azt az állítását, hogy a fegyverkezési program új „vé­delmi“ intézkedés és igyekezett szertefoszlatni a kongresszus tag­jainak aggodalmát. Azt állította, hogy amerikai csapatokat nem küldenek Európába azoknak a felszereléseknek használatára, amelyekkel az Egyesült Államok nyugateurópai és más országo­kat ellát. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy az ágyútöltelékeket teljes mennyiségben a nyugateu­rópai országok szállítják — jegyzi meg ehhez a TASZSZ. Johnson egyébként közölte, hogy az Egyesült Államok tulaj­donában vannak ezidőszerint a nyugateurópai országok katonai titkai, közöttük „igen nagyér­tékű“ értesülések. Ezek a nyugat­­európai országok fegyveres erői­nek nagyságára és összetételére vonatkoznak. Végül Johnson megtagadta a válást­ arra a kér­désre, várjon az USA iliitál­hatja-e az atlanti egyezmény aláíróinak jegyerkezési prog­­ramm­ját, a megszálló csapatok mielőbbi kivonását tartalmazza. Német vonatkozásban érde­kes még az AFP düsseldorfi je­lentése. E szerint Dittmar né­met tábornok, aki a háború alatt a német rádió katonai hír­magyarázójaként boldogította fejtegetéseivel az európai sajtó­nak náci irányítás alatt álló részét, jelenleg mint újságíró működik. Dittmar a Bochumban megjelenő Westdeutsche Allge­meine Zeitung munkatársa és „hadászati szakértőként“ szere­pel. Mindenesetre jellemző, hogy cikkeit csak nevének kez­dőbetűivel szignálhatja. Angol-amerikai versenyfutás a nyersanyagokért «Angol-amerikai harc a stra­tégiai nyersanyagokért» címen igen érdekes cikket közöl a Kras­nij Flot. A cikkíró kifejti, hogy bár az angol imperializ­mus meggyengülve került ki a háborúból, mégis megőrzött bi­zonyos stratégiai állásokat és jelentékeny stratégiai nyers­anyagforrásokat. A Wall­ Street urai most, kihasználva Anglia háború utáni nehézségeit és nö­vekvő pénzügyi függőségét, egyre erősebben behatolnak a sterling-ö­vezetbe. Az angol amerikai összeütkö­zés megnyilvánul a stratégiai nyersanyagokért folytatott harc­ban. Az amerikai programm e téren a nyersanyagmonopóliu­­mok angol kartellrendszerének felszámolása. Mindenekelőtt a kaucsuk-, ólom- és rézkartell­­ről van szó. Az amerikaiak a második világháború alatt és után aláaknázták az angol ólom- és kaucsukmonopóliumo­­kat. Angliát gazdasági nehézsé­gei arra kényszerítik, hogy to­vábbi engedményeket tegyen az amerikai monopóliumoknak. Mindezek után a cikk megál­lapítja, hogy a stratégiai nyers­anyagokért folytatott világküz­­delemben Anglia helyzete előny­telen. A kaucsukért, ólomért és rézért folytatott küzdelemben az amerikai monopólisták az egyik gazdasági csúcspozíciót a másik után veszik el angol ver­senytársaiktól. Nemkívánatos idegenek“ Európában »» Ehhez a kérdéskomplexum­hoz tartozik még két jellegzetes hírünk. Az egyik arról szól, hogy a londoni Daily Worker „Nemkí­vánatos idegenek“ címen fel­emeli szavát az amerikai vezér­kari főnökök európai látogatása ellen. Ez a látogatás — írja a lap — része a háborús készü­lődésnek, amely 1914-ben titok­ban folyt most azonban egé­szen nyíltan. Sohasem voltak nemkívánatosabb látogatói Európának, mint ezek — fejezi be cikkét a Daily Worker. A másik hír Trumannak a sajtókonferencián tett nyilatko­zatára vonatkozik, amelyről az elnök maga azt mondotta, hogy az rendkívüli jelentőségű. A nyilatkozat megemlékezett azok­ról az ellentétekről, amelyek az Egyesült Államok és Anglia között keletkeztek abból kifo­lyólag, hogy az amerikaiak meg­tagadták Angliától az atombom­bára vonatkozó felvilágosítá­sokat. Truman hivatkozott arra, hogy­ a korábbi tárgyalások eredményeképpen az Egyesült Államokban összpontosították az atombomba előállítására szóló alapvető erőket és újabb megállapodások nem jöttek létre ebben a kérdésben. Neofasiszta belga párt — amerikai védnökség alatt? Egy másik hrícsoportunk a belga politikára vonatkozik. A De Vorheid című hágai lap beszámol arról, hogy «Flandria felszabadításának pártja» címen neofasiszta belga párt alakult és ennek irányítá­sa az amerikai kémszolgálat kezében van. A párt minden erőt mozgósítani akar Lipót király trónraü­ltetése érdekében és az amerikaiak koalíciót sze­retnének létrehozni az új ala­kulás és a többi jobboldali párt között. A belga kormányválság egyéb­ként minden idők egyik leg­hosszabb élettartamú kompli­kációjává kezdi kinőni magát. Éppen egy hónapja annak, hogy a belga kormány beadta lemondását a választások kö­vetkeztében és azóta a leg­különbözőbb erőfeszítések hiú­sultak meg kormányzóképes ka­binet életrehívása tekintetében. A probléma különösen a király visszatérése, amellyel szemben a baloldali pártok és főleg az ország dolgozói a leghatározot­tabb vétót emelték. A legutóbbi hírek szerint Lipót király, lát­va törekvéseinek sikertelenségét, kiáltványt készít elő, amelyben bejelentené, hogy «egyelőre» tárgytalannak tekinti a restau­ráció problémáját Belgiummal kapcsolatban fi­gyelemreméltó az egyik brüsz­­szeli lapnak az az értesülése, amely szerint a Franco,Spa­nyolországban tartózkodó De­­grelle, a belga rexisták hírhedt vezére, most Madridban emlék­iratait rendezi sajtó alá Ezek­nek megjelenésére valóban nem lehetett volna Madridnál alkalmasabb fővárost találni. .. Viszont, ha már Francónál tartunk, megemlítjük az AFP- nek azt a lisszaboni értesülését is, amely szerint a testvér­diktátor, Salazar indítványt ké­szít elő arra vonatkozólag, hogy Franco-Spanyolországát vonják be az atlanti egyezménybe. A nyugatnémet kommunista párt a megszállt csapatok kivonását követeli A Ruhr-vidék minden részé­ből több mint százezer főnyi tö­meg gyűlt össze vasárnap Dort­m­­undban, hogy meghallgassa Max Reimannak, a nyugatnémet kommunista párt elnökének beszámolóját Reimann kifej­tette, hogy minden haladószel­­lemű német polgárnak küzdenie kell Németország egységéért és a békéért. Támadta az oajfel­dolgozó ipartelepek leszerelését és azt követelte, hogy szüntes­senek be minden eljárást azok ellen a német munkások ellen, akik a leszerelésnek ellensze­gültek. Reimann végül ismertette a küszöbönálló választásokkal kapcsolatban a kommunista párt programmját, amely többek kö­zött a megszállási költségek ötvenszázalékos leszállítását és Fiokkiai hivatalai pl: Pinten: József-körút 2. Telefon ISS-30? Szervita-tér 8. Telefon 382-393. Budán: Krisztina-körút 117. Tel. 468-458 Hirdetések és előfizetések felvétele Műfosr­eszet Az atlanti egyezmény titkos záradékai Az olasz szenátus több ülé­sen foglalkozott az északat­anti egyezmény ügyével. Terracini szenátor nagy beszédében rá­mutatott arra, hogy az egyez­ménynek, minden cáfolat elle­nére, titkos záradékai is van­nak, amit egyébként Spaak volt belga miniszterelnök a parla­mentben annak idején be is is­mert. Terracini hangsúlyozta: Olaszország csatlakozása azzal a fenyegető veszéllyel jár, hogy idegen csapatok szállnak partra olasz területen és olasz kato­nai támaszpontokat bocsátanak idegen hatalom rendelkezésére. A vita után a kormánytöbb­ség a ratifikálásról szóló javas­latot elfogadta. A „Pravda“ cikke a Vatikán határozatáról A Pravda szombati számában Borisz Leontyev cikket írt „A Vatikán leleplezte önmagát“ cím­mel. A cikk azzal a határozattal foglalkozik, amely kiközösíti a kommunistákat, azok támogatóit, szavazóit, a velük együttműkö­dőket és azokat, akik marxista könyveket olvasnak, vagy kom­munista újságot vásárolnak. A cikkíró azután így folytatja: Egészen pontosan értelmezve a szavakat, a Vatikán határozata kiközösíti a szakszervezetek 60 millió tagjái, akik beléptek a S­zak­s­zer­vezeti Világszövetségbe, továbbá azt a 600 millió embert, akiknek küldöttei a kommunis­tákkal együtt ré­st vettek a béke híveinek világkongresszusán. A pápa az egész emberiségnek kö­rülbelül egyharmadát átkozta ki. Ezenfelül átokkal fenyegeti min­den olyan ország polgárát, ahol a kormányban kommunisták vesznek részt. Ilyen mérető kiát­­kozás — állapítja meg a cikkíró A N­ovo­je Vremja a Tito­­rendszerrel foglalkozik leg­utóbbi számának egyik cikké­ben. Kifejti, hogy Titóék nyíltan az imperializmus táborába sze­gődtek és ezzel egyidejűleg kér­lelhetetlen ellenségeivé váltak a Szovjetuniónak és a népi de­mokratikus országoknak. A Tito-rendszer ellenforra­dalmi jellege különösen abban a terrorpolitikában jut kifeje­zésre, amely mindazok ellen irányul, akik a Tájékoztató Iro­da határozatát magukévá teszik — a XII. század óta nem fordult elő, az eretnekek száma sem ért el ilyen csillagászati méreteket. A Pravda cikkírója ezután ki­fejtk hogy a Vatikán bele akar avatkozni azoknak az országok­nak az­ ügyeibe, ahol a nép került uralomra, de az ismert rendelet a Vatikán tekintélyé­nek további csökkenésére vezet majd mind a népi demokráciák, mind a kapitalista államok kato­likus dolgozói között A pápa lépése nem csupán a kommunisták ellen irányul. A kapitalista államok uralkodó körei a kommunista elleness­ég álarcában valójában a demo­kratikus szólásszabadság, a dol­gozók jogai ellen lépnek fel. XII Pilis pápa a kommunizmus és a demokrácia elleni támadásával — írja Leontyev zárószavaiban­­— a Vatikán leleplezte önmagát, mint az imperialista reakció ügy­nökét és a háborús uszítók esz­közét, és akik a Szovjetunió és a ju­goszláv nép barátságának szó­szólói, Rankovics janicsárjai ki akarják irtani a becsületes kommunistákat. A jugoszláv nép legjobb fiainak ezreit, akik hűek maradtak a proletár nem­zetköziség eszményéhez, bör­tönbe vetették, családtagjaikat pedig kegyetlen kínzásoknak vetik alá. Sok jugoszláv hazafi Rankovics vizslái üldözésének következtében kénytelen volt elhagyni hazáját. A Tito-rendszer terrorpolitikája A kínai néphadsereg újabb sikerei Végül megemlítjük, hogy hosszabb szünet után megélén­kült a kínai front. A néphad­sereg 110 kilométerre Csáng­aitól északnyugatra felszabadí­totta Csangteh várost, Hunan tartomány harmadik legnagyobb városát. A Kanszu tartományban történt behatolás során Északnyu­­gat-Kínában három nap alatt hat megyei székhely esett el. Abból az alkalomból, hogy huszonkét évvel ezelőtt született meg a kínai felszabadító nép­hadsereg, az Új Kína Hírügynök­ség megállapít­ja, hogy a huszon­­két éve­s küzdelem során való­sággá vált Mao-Cse-Tung jóslata a néphadsereg győzelmes jövő­jéről. A még fennálló nehézsége­ket is le fogjuk győzni — mondja a cikk — bármilyenek legye­nek is azok. Most már bizonyos, hogy elérjük céljainkat. „A francia nép megakadályozza, hogy Francot francia pénzzel támogassák** — mondotta Darlos Párizsba jelenti az MTI, hogy Jacques Duclos, a Fran­cia Kommunista Párt titkára vasárnap 25 000 főnyi ‘lelkes hallgatóság el­őtt beszédet tar­tott a kerelpireneusi Argeles­­sur-Merben. Duclos beszédében az atlanti egyezmény, valamint a háborús politika elleni harc fokozására és a béke megvédé­sére irányuló egységre hívta fel a francia dolgozókat. Vá­zolta az atlanti szerződés be­cikkelyezésének következmé­nyeit Franciaországban. Az első tünetek az adóterhek növeke­dése és az életszínvonal roha­mos süllyedése. A francia kor­mánynak Francóval való kap­csolatairól és azokról a hírek­ről szólva, amelyek szerint francia bankok kölcsönt készül­­nek adni Francénak, Duclos kijelentette, a francia nép meg­akadályozza, hogy a spanyol nép hóhérát francia pénzzel tá­mogassák. Városházi hírek A Fővárosi Népművelési Közö I­pont kultúrosztálya a legutóbbi­­ négy hét alatt 51 előadást ren­dezett, számtalan kirándulást vezetett, amelyeken 2200 dolgo­zó vett részt. Újabban a stran­dokon is rendszeresítik kultúr­­műsorok bemutatását. ★ A fővárosi fürdők igazgató­sága kezelésébe vette a Római­­fürdőt. * Budapesten jelenleg 86 óvoda működik, amelyek egyben a napközi otthon szerepét is be­töltik A gyermekek naponta háromszor kapnak étkezést, reg­gelit, uzsonnát, ebédet. ★ A budapesti árvaszék ezidő­szerint 31.717 árva és 10.343 gondnokolt felett gyakorolja a fennhatóságot. Az árvák és gondnokoltak vagyona 3.360.000 forint, amelynek azonban csak egyharmada készpénz. ★ Az óbudai Árpád-híd feljáró­jának építkezéseinél a Művelő­déstörténeti Múzeum kutatáso­kat folytatott és a Calvin-utcá­­ban a XIII. századból szárma­zó kapubél-leletet és több hasonló korú töredéket tárt fel, a Szőlő­ utcában népvándorlás­korabeli és középkori sírok ke­rültek napvilágra. * A fővárosi üzemek az egész vonalon nagy önköltségcsökken­tést hajtanak végre és az eddi­gi jelek szerint üzemenként mintegy 7—8 százalékos meg­takarítás várható. Moszkvából útnak indították az ifjúsági világkiállítás anyagát A moszkvai rádió jelentése szerint útnak indították azokat a kiállítási tárgyakat, amelyek az ifjúsági világtalálkozón rész­vevő szovjet ifjúság által ren­dezendő kiállításon bemutatják a szovjet ifjak életét és munká­ját. A szovjet ifjúság antifa­siszta bizottsága — közli a rá­dió — jelenleg több mint 70 ország ifjúsági szervezetével áll összeköttetésben. A háború után 92 szovjet ifjúsági delegáció­­ utazott külföldre. Varsóból jelentik: A VIT al­­­­kalmából a Pokolinic, a Len­gyel Ifjúsági Szövetség központi lapjának külön kiadása ma­gyar, orosz és francia nyelven jelenik meg. A Slugza Police és a Razem lengyel újságok ugyan­csak külön kiadást adnak ki. A lengyel ifjak sok ajándékot ké­szítenek elő. A gdanszki ifjú­munkások fából hajómodelt készítettek a hősies vietnami és malajai ifjúág számára. Ciw­­dziez ifjúmunkásai Lenin és Mao-Ce-Tung porcelánszobrait készítik el a kínai küldöttség számára. A lengyel ifjak a szovjet, köztársasági spanyol é­­francia küldöttségek számára is készítenek ajándékokat. A pedagógusok részt vesznek az előkészítő munkálatokban A Pedagógusok Szakszervezete felhívással fordult a magyar nev­­­ velőkhöz, melyben hivatkozik arra, hogy „öt világrész ifjúsá­gának képviseletében tízezer külföldi és ötvennégyezer ma­gyar ifjú találkozik augusztus 14-e és 28-a között Budapesten.» A budapesti Ifjúsági Világtalál­kozó folytatása annak a hatal­mas béketüntetés sorozatnak, amellyel a világ dolgozói félre­érthetetlenül kifejezték harcos békeakaratukat és nagy megtisz­teltetés ifjúságunkra, egész dol­gozó népünkre, hogy az Ifjúsági Világtalálkozót Magyarországon tartják meg. A pedagógusoknak teljes erejükkel be kell kapcso­lódniuk az előkészítő munkába. A Pedagógusok Szakszerve­zete hétfőn egésznapos értekez­letet tartott a Világifjúsági Ta­lálkozó előkészítési munkájáról. Sugár Béla ale­nök megnyitója után Szávai Nándor kultuszál­lamtitkár beszélt a magyar pe­dagógusok és a fiatalság közös feladatairól a VIT-val kapcso­latban. A Szakszervezeti Tanács részé­ről Biró Mihály szólalt fel, majd Szendrő Sándor Úttörő-főtitkár és Kovács József nagybu­da­pe­sti titkár a VIT-tel kapcsolatos munkákra versenyfelhívást inté­zett a pedagógusokhoz. Révai Józsefné a munkaközösség, Sán­­dor Iván a Magyar Diákszövet­ség, Kovács Margit pedig az MNDSZ kitartó és áldozatos munkájáról biztosította az érte­kezletet, végül Kovács Béla, a szervezési osztály vezetője felol­vasta a Magyar Pedagógusok Szabad, Szakszervezetének fel­hívását. A MÉMOSZ értekezlete az építőipar új munkamódszereiről Az építésügyi minisztérium és­­­s a MÉMOSZ vasárnap egész­ 1­­ napos munkaértekezletet tartott­­ az önköltségcsökkentés végre-­­­hajtása körüli tennivalókról.­­ Igen nagy számban jelentek meg az értekezleten. Somogyi Miklós, a MÉMOSZ­­ elnöke mondotta, hogy 5 arccal­­ a technika felé kell fordulnunk.­­ Meg kell szívlelni Sztálin út­­­­mutatását — mondotta —, s amely hitet, bátorságot ad arra,­­ hogy hazánk építőiparát is a­­ cs­úcsteljesítmény felé vezessük . Fodor Gyula építésügyi állam-­­­titkár rámutatott arra, hogy az­­ önköltségcsökkentés nemcsak­­ 15 százalékos megtakarítást je- j lent, hanem a termelés fokozá-­­­sát. Meg kell gyorsan szervez-­­ nünk az építőipari munkát és ennek keretében 1 1000 új szak-­­ munkást kell képeznünk. A vál-­­ lalati dolgozók összefogásának­­ szükségességét hangoztatja.­­ Augusztusban átvizsgáljuk a vállalatok osztályait, megnézzük­­ ügyintézéseiket és meghalm­oz- s zuk a vállalati irodák maximá- i lis létszámát. Augusztusig má­­­s­félhónapos munkaterv készül , az augusztus 13-ától szeptember­­ 21-éig terjedő időre. Török János, a MÉMOSZ fő­­­­titkára a dolgozók felvilágosítá­­­­sának­­szükségességét emelte ki.­­ Darvas József építésügyi min I niszter szólalt fel ezután. Slany­­i súlyozta, hogyha kihasználjuk a­­ lehetőséget, nemcsak 15 száza­­l­­ékkal, hanem sokkal nagyobb­­ önköltségcsökkentésssel számol­­j­hatunk. Le fogjuk rakni annak­­ az alapját, hogy az építőipar­­ nagyméretű, gyárszerű iparrá alaku­jon.­­ Ezután Fodor Gyula állam,­­­titkár foglalta össze a munka­értekezlet tanulságait. .­ Két évforduló Két évfordulóhoz jutottunk el egyszerre. Három esztendeje, 1946 augusztus 1-én született meg az új magyar pénz, a fo­rint és indult el az ország a stabilizáció útján. A másik ne­vezetes évforduló a hároméves terv második esztendejének le­záródása és a harmadik évhez való átmenet napja. Ma, vissza­­tek­intve az­ inflációs időkre, borzadva kell gondolni azokra a tragikus körülményekre, ame­lyek között az újjáépítést a dol­gozóknak el kellett indítaniuk. A romló, vad tempóban elér­téktelenedő pénz szinte elvonta az emberek szájától a legcseké­lyebb falat ennivalót is. Ma már megállapíthatjuk, hogy minden dolgozó hősi munkát végzett, mert nélkülözve teljesí­tette hivatását ott, ahová a sors rendelte. Hősi idők voltak az inflációs idők, s hogy sikerült káosz nélkül megúszni, annak a fegyelmezettségnek, öntudat­­nak, önfeláldozásnak köszönhe­tő, amelyet minden dolgozó vál­lalt. 1946 augusztus­i forduló­pontot jelentett a magyar gaz­daságtörténetben és újjáépítés­ben. A dolgozók ismét számol­hattak a létminimummal, hét­ről hétre bizonyságot szerezhet­tek arról, hogy nem olvad el kezükben a kereset, hogy mun­kájuk teljesítéséért ellenértéket kapnak. A forint új időt jelen­tett a magyar újjáépítésben és hogy azután az ország hozzá­láthatott a hároméves terv meg­valósításához, azt is a stabilizá­ció tette lehetővé. Most, hogy két éve végzi az ország a há­roméves terv nagy munkáit, látjuk, hogy mennyi siker és eredmény van mögöttünk. Ha­talmas tőkéket mozgatott meg a hároméves terv első két esz­tendeje. S e tőkék mozgósítása munkaalkalmakat hozott, új al­kotásokat hívott életre iparban, mezőgazdaságban, kereskede­lemben egyaránt. A két nagy évforduló napján egy pillanatra meg kell állnunk és meg kell emlékeznünk mindarról, ami a három, illetve két esztendő alatt történt. Most elérkeztünk a harmadik esztendő fordulójához, s éppen ez alkalommal kapjuk a hírt, hogy már félfehér kenyeret is kapunk és hogy a nagyszerű termés beszolgáltatása terén milyen nyáy jelentőségű akciók és munkálatok indultak meg. Most következnek a 3 éves terv utolsó nagy invesztíciói és mun­kái, amelyeket már könnyeb­ben tud az ország teljesíteni. De már itt van előttünk az 5 éves terv, amely a 3 éveset kö­vetni fogja hogy ne csupán az újjáépítést, hanem az ország gazdasági fellendülését szolgál­­hassuk. UJ MEGLEPETÉSEK AUGUSZTUSON a FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ (VÁROSLIGET) ÚJ MŰSORÁBAN D. u. 4 és este­­/18 órakor. Tel. 428-300 és 428-555

Next