Magyar Nemzet, 1949. szeptember (5. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-23 / 220. szám

A szovjetellenes hadjárat , Rajk vallomása alapján bizonyos fokú új megvilágításba került Titoék egész politikája a háború befejezése óta, sőt a háború befejezése előtti időben is. Rajk a tárgyaláson elmon­dotta, Rankovicscsal folytatott kelebiai tárgyalása alapján, hogy az amerikai jugoszláv vezetők már közvetlenül a háború be­fejezése után, sőt már a háború alatt is szovjetellenes politikát folytattak, hogy Jugoszláviának azonban kezdetben csupán a tartalék szerepét szánták ebben a szovjetellenes hadjáratban és a nyílt szovjetellenes politika útjára csak akkor tértek rá, amikor a szocialista erők a népi demokráciákban csapást csapásra mértek a reakció erőire és nem lehetett többé a reak­ció hatalomrajutására számí­tani ezekben az országokban.­­ Hogy ez a magántárgyalá­son felmerült új mozzanat meg­felel a valóságnak, azt maguk a tények bizonyítják. Titóék egész politikája, Rankovics Ke- Zebián Rajknak elmondott őszinte vallomásai az uralkodó jugoszláv­ klikk igazi politikájá­ról, szolgáltatják a kulcsot Titóék politikája rejtélyeinek a megértéséhez. Mint ahogy Rajk vallomása a paksi találkozóról és arról, hogy Rankovics mit mondott Pakson a demokratikus Görögország elszigeteléséről, megfullasztásáról, tökéletesen egybevág azzal, ami azóta tör­tént Titoék és a görög m­on­­archo-fasiszták­ egységfrontjában a görög szabadságharcosok ellen. — Rajk vallomása a paksi találkozó egyes részleteiről meg­magyarázza a görög monarcho­­fasiszták és a Tito-féle jugo­szláv fasiszták közös készülő­dését a kis albán népköztársa­ság függetlensége ellen, Albánia felosztására és — ahogy azt Rankovics Pakson mondotta — bekebelezésére — ismétlem, tisztelt Nép­bíróság, hogy a főtárgyaláson elhangzott vallomások teljes egészében beigazolták a vádakat. Mi igazolódott be? Elsősorban is Rajk Lászlóról beigazolódott, hogy 1931. óta rendőrkém és provokátor, aki a saját szavai szerint folyamatosan tájékoz­tatta Horthy rendőrségét és ha­j­totta végre Hetényi, Schweinitzer, Hain Péter utasításait. Évrednél tovább szállította az áldozatokat a rendőrségnek — Beigazolódott róla, hogy a Horthy-rendszer alatt több, mint egy évtizeden át szállította az áldozatokat a rendőrségnek, árulta el a föld alatt küzdő forradalmi munkásmozgalmat. — Provokátor volt a kommu­nista diákok sorai között, rend­őrkézre juttatta társait. Provo­kátor volt az építőmunkások között. Beigazolódott, hogy pro­vokátor volt Spanyolországban és hogy gazdáit szolgálta a francia internálótáborokban is. Beigazolódott, hogy nemcsak a magyar rendőrségnek szolgált, hanem — ismét saját szavai szerint — «természetesen» vál­lalta a szolgálatot a francia kémszervezet, a «2­ieme Bu­reau» számára is. Beigazolódott róla, hogy Hain Péter révén kapcsolatba került a Gestapo­­val, majd a német fasizmus bu­kása után a Gestapo örökébe lépő amerikai kémszervezet ügynökévé lett, amellyel már a francia internálótáborban kap­csolatba került Noel H. Field , az Office of Strategic Ser­vices, az OSS nevű amerikai kémszervezet egyik svájci veze­tője révén. Beigazolódott, hogy Rajk már 1945-ben tud­atosan azzal tért haza, hogy az ameri­kai kémszervezetnek fog szol­gálatokat teljesíteni. Ezzel az üzenettel küldötte provokátor társát, Stoltét Sombor-Schwei­­nitzerhez, akiről tudta, hogy Németország amerikai zónájá­ban tartózkodik és az amerikai kémszervezet szolgálatában áll. Amerikai és jugoszláv ügynök — A felszabadulás után a Kommunista Párt soraiban rend­szeresen szolgálta az amerikai kémszervezetet, Kovács alezre­des és Himmler Márton közve­títette hozzá az amerikai impe­rialisták utasításait a Kommu­nista Párt bomlasztásáról, a jobboldali erők titkos támogatá­sáról, 1946-ban Rajkot — mint ahogy ő maga mondta —, át­teszik a jugoszláv vonalra, jugo­szláv ügynökké válik anélkül, hogy megszűnne amerikai ügy­nök lenni. 1947. nyarán Abbá­ziában, 1947. decemberében Ke- Zebián, 1948. októberében Pak­son Rankovics jugoszláv bel­ügyminiszterrel tárgyalja meg a magyar demokrácia aláaknázá­­sára és megdöntésére irányuló terveket és veszi át, mint kö­zönséges ügynök az összeeskü­vésre, a gyilkosságokra, a fegy­veres puccsra vonatkozó utasí­tásokat.­­ Beigazolódott Rajkról, hogy pártjának magas funkcio­náriusaként mint bel- és mint külügyminiszter, közönséges kém volt, idegen hatalmak esz­köze, összeesküvő, aljasságra készülő bandita, kémkedjenek. Beigazolódott, hogy Szőnyi Tibor Rajk László egyik legfontosabb segítőtársa volt a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szervez­kedésben.­­ A főtárgyalás beigazolta a Szalai András ellen felhozott vádakat. Kiderült, hogy Szalai 1935-től hol Jugoszláviában, hol Magyarországon volt provoká­tor. Beigazolódott, hogy az ő lelkén szárad a sátoraljaújhelyi börtön politikai foglyainak el­árulása, 64 ember megölése, tör­vénytelen kivégeztetése. Beigazo­lódott, hogy Szm­iljanics jugo­szláv őrnagy Szalai Andrást ép­pen provokátor­ tevékenységének ismeretében szervezte be a ma­gyarországi jugoszláv kémszolgá­latba.­­ Beigazolódott, hogy Szalai András fontos államtitkokat szolgáltatott ki rendszeresen a jugoszláv kémszervezetnek.­­ A tárgyalás Ognvenovics Milán rendszeres kémtevékeny­ségét is beigazolta, mint ahogy megerősítette azokat a vádakat is, amelyeket a vádirat Korondy Béla ellen emelt. Beigazolódott, hogy Korondy, a fasiszta csend­őrszázados Rajk és Pálffy jó­voltából került a rendőrségre. Ott azzal a céllal tevékenyke­dett, hogy a demokrácia karha­talmából demokráciaellenes fegyveres erőt képezzen. Bebizo­nyosodott, hogy Rajk és Pálffy utasítására előkészítette a fegy­veres puccsot, különleges tiszti fegyveres különítményt szerve­zett és előkészítette Rákosi Má­tyás, Farkas Mihály és Gerő Ernő meggyilkolását. Justus, az árulás összehangolója ■— Justus Pálról a tárgyalás bebizonyította, hogy 1932. óta rendőri besúgó, hogy Magyaror­szágon, hogy Franciaországban egyaránt kiszolgálta Horthyé­­kat. De bebizonyosodott az is, hogy Justus, Horthyék Besúgó­ja, Titóék és a francia kém­szervezet ügynökévé lett, hogy a budapesti jugoszláv követség­nek, majd közvetlenül Ranko­­vicsnak és a budapesti francia követség sajtóattaséjának, Ga­­chotnak gyűjtötte és szolgáltatta ki rendszeresen a magyar poli­tikai és gazdasági életről szóló kémanyagot, állami titkokat, előbb a Szociáldemokrata Párt, majd a Magyar Dolgozók Párt­ja központi vezetőségi ülésein megszerzett bizalmas adato­kat. Bebizonyosodott, hogy Jus­tus besúgói és hírszerzői mivol­tában úgynevezett ideológiai bomlasztó munkát is végzett, rendszeres demokráciaellenes úgynevezett nevelőmunkát foly­tatott, környezete egész tevé­kenységét a népköztársaság megdöntésére irányuló összees­küvéssel hangolta össze, mely­­nek élén Titóék megbízásából Rajk László állott. — Tisztelt Népbíróság! — folytatta a népfőügyész. — Nem elég a vádlottak bűneit ismerni ahhoz, hogy ítélkezzünk felet­tük. Ismerni kell ennek az ösz­­szeesküvésnek politikai hátterét, céljait és tartalmát. — Tulajdonképpen miről volt itt szó? Világossá vált a fő­tárgyaláson, hogy Rajk ameri­kai és jugoszláv gazdái meg­bízásából előbb arra törekedett, hogy segítsen megakadályozni a demokratikus és szocialista erők győzelmét a magyar reakció erői felett. Később, amikor a magyar munkásosztály­ vezette demokratikus erők felülkereked­tek és megkezdték az előrehala­dást a szocializmus felé, az ösz­­szeesküvők a magyar népköz­­társaság erőszakos megbuktatá­sára, a régi rend restaurálására törekedtek. A Rajk vezetése alatt álló és a fegyveres puccs si­kere után felállítandó koalíciós kormány — Nagy Ferenc hívei­vel, a jobboldali szociáldemo­kraták képviselőivel, Rajkkal, Pálffyval, Rob Antonnal egye­temben —­ a kapitalizmus restaurálásának, a népi demo­krácia vívmányai megsemmisí­tésének a kormánya lett volna. Nem véletlen, hogy Rankovics a fegyveres puccs előkészítése idején Rajkék lelkére köti a jobboldali erők tömörítését, a nacionalista és soviniszta ele­mek, a klerikális és a kulák reakció felhasználását. Kell-e bizonyítani, hogy egy kormány, amely magában foglalta volna a jobboldali szociáldemokraták­tól Nagy Ferencig és Mind­­szenty híveiig a magyar reak­ció minden válfaját, a magyar népi demokrácia felszámolásá­nak, az államosítások megsem­misítésének, a földreform likvi­dálásának kormánya lett volna. Nyilvánvaló­ az is, hogy ez az új kormány Rajkék vezetésével nemcsak egyszerűen a nagybir­tok és a nagytőke hatalma restaurálásának kormánya lett volna, hanem fasiszta típusú kormány. Olyan kormány, amely véres terrorral, tízezrek legyilkolásával igyekezett volna felszámolni demokráciánk tör­ténelmi vívmányait. Hiszen a katonai puccs végrehajtását nemcsak Pálffy és Korondy horthysta tisztekből álló külö­nítményei végezték volna, ha­nem, amint azt Rankovics Rajk­kal Pakson közölte, az ameri­kai és angol övezetekben meg­szervezett régi nyilas és csend­őralakulatok ir.­agunk biztos támaszai. — Nem véletlen tehát, hogy a népi demokráciánk megbuk­­tatására irányuló összeesküvő terv szerves és dön­ő része a Magyar Dolgozók Pártja leg­főbb vezetőinek a kikapcsolása, «ártalmatlanná tétele» elsősor­ban pedig Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Farkas Mihály meg­gyilkolása volt. Érthető, hogy dolgozó népünk milliós tömegei elsősorban az összeesküvőknek ezen a galád tervén háborodtak fel, ösztönösen megérezvén, hogy aki Pártunk és népünk vezető­jére Rákosi Mátyásra akarja felemelni véres kezét, az egyben a nép hatalmának, felemelkedé­sének és jólétének is orgyil­kosa. Pálffy, az orgyilkos fasiszta kém. — Pálffy Györgyről a tár­­gyaláson beigazolódott, hogy m­egggyőződéses fasiszta volt. Kétkulacsos módon férkőzött be a Kommunista Pártba, eleve azzal a szándékkal, hogy meg­tévesztve a Párt és az állam ve­zetőit és a demokrácia hadsere­gét, a demokrácia megbuktatá­sára alkalmas eszközzé változ­tassa. Beigazolódott, hogy rend­szeresen és tervszerűen igyeke­zett fasiszta tisztekkel átitatni a honvédséget. Beigazolódott róla, hogy már 1945. óta jugo­szláv ügynökké vált, Lozsics és Zsokalj jugoszláv katonai atta­sék éppen népellenes érzelmei alapján szervezték be a jugo­szláv kémhálózatba. Beigazoló­dott, hogy Pálffy már 1947-ben a római partizánkongresszuson megtárgyalta Nedelkovics jugo­szláv ezredessel a magyar népi demokrácia megbuktatására irá­nyuló összeesküvés politikáját és egész taktikáját. Pálffy volt a népellenes összeesküvés veze­tőjének, Rajk Lászlónak leg­fontosabb cinkosa. Az ő fel­adata volt a tervezett puccs ka­tonai előkészítése és végrehaj­tása. Pálffy dolgozta ki a ter­vet Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Farkas Mihály meg­gyilkolá­sára, három, egyenként 12 em­berből álló gyilkos különít­mény felállítására. Tőle ered a puccs mozgósítási terve, ő adta az utasítást Korondynak a gyil­kosságok és a katonai puccs végrehajtására. Beigazolódott, hogy Pálffy igen fontos katonai titkokat árult el egy idegen ország kémszervezetének, rend­szeresen tájékoztatva a jugo­szláv ügynököket a magyar had­sereg szervezetéről, elhelyezésé­ről, a határőrségről, a magyar hadiiparról. Brankov, Tito ördögi ügynöke . Brankovról a tárgyaláson beigazolódott, hogy mint a ju­goszláv katonai misszió veze­tője, mint a jugoszláv követség tagja, egyik fő szervezője volt a magyar demokrácia aláaknázá­­sára és megdöntésére irányuló szervezkedésnek, a legaktívab­ban segített kiépíteni a jugo­szláv kérőhálózatot Magyaror­szágon. Brankov volt Rankovics fő megbízottja, ő ellenőrizte Rajk összeesküvő tevékenysé­gét, ő közvetítette Titóék pa­rancsait magyarországi ügynö­keiknek. Beigazolódott, hogy Bran­kov átállása Titóék tábo­rából a demokrácia és a szocia­lizmus híveinek a táborába Tito és Rankovics utasítására történt azzal az aljas szándékkal, hogy így aktívabban és eredményeseb­ben vehet részt a Magyar Nép­köztársaság megbuktatására irá­nyuló szervezkedésben. Beiga­­zolódott, hogy Brankov részes abban a gyilkosságban, amelyet Rankovics utasítására a buda­pesti jugoszláv, követség szerve­zett és amelynek célja az volt, hogy elve­gyék láb alól Moics Mi­­lost, attól tartva, hogy Moics le­leplezi Magyarországon folyta­tott kémtevékenységüket és bom­lasztó üzelmeiket. Szőnyi, Szalai és a többiek... — Szőnyi Tiborról beigazoló­dott, hogy a háború alatt ame­rikai kémmé lett, hogy Svájc­ban Noel H. Field é­s Allan Dul­­lestől kapott utasítást, az ő irá­nyításukkal magyar emigránsok­ból kémcsoportot szervezett, hogy az amerikai kémszervezet jugoszláv ügynökeinek segítségé­vel érkezett haza Magyarország­ , ra és hogy egész magyarországi tevékenysége az amerikai és ju­goszláv kémszervezetek szolgála­tában állott. Bogszolódott, hogy amerikai és jugoszláv kémeket helyezett el a Magyar Köztársa­ság fontos közigazgatási állásai­ban abból a célból, hogy bom­lasszanak, hogy szabotáljanak. — Az is nyilvánvaló, tisztelt Népbíróság, hogy Rajkók össze­esküvése a magyar független­ség eladására, a nemzeti szuve­renitás felszámolására irányult. Rankovics Rajkkal való kele­biai és paksi találkozóján nem csinált titkot abból, hogy mit ért ő Jugoszlávia vezető szere­pén, hiszen a jugoszláv katonai egységeket is azért akarták Ti­­tóérc és Rankovicsék a puccs végrehajtására magyar területre átdobni, mert nem bíztak meg még a Pálffy és Korondy által megszervezendő magyar csapa­tokban sem és ezért, mint Rajk kifejtette, jugoszláv egységek­kel akarták «bekeretezni» a ma­gyar egységeket. Tito parancs­noksága a magyar hadsereg fe­lett, jugoszláv tisztek a magyar tisztek felett, jugoszláv fennha­tóság a magyar állam felett — ez az értelme a «bekeretezés» Rajk László-i műszavának. Alárendelve Jugoszláviának... — A paksi találkozón Ranko­vics közölte a jugoszláv úgyne­vezett igényeket a hatalom átvé­tele után. Rajk erről, ezekről az igényekről a következőket mon­dotta: «Először a fegyveres erők felett akartak teljes rendelkezési jogot biztosítani maguknak, te­hát a honvédség és rendőrség felett. Hogy ez megvalósuljon, Rankovics közölte is velem: Tito leghatározottabb kívánsága, hogy Pálffy legyen a honvédelmi mi­niszter, mint az ő megbízható embere, valamint Roth Antal, a jugoszláv ügynök, belügyminisz­ter. Tito természetesen szem előtt tartotta a végcélt, azaz egy államblokk létrehozását. Olyan külpolitikát követelt Magyaror­szág részéről és erre garanciát, amely mindenkor összhangban áll Jugoszlávia külpolitikájával, azaz külpolitikailag is alárendelt viszonyt a jugoszláv kormány­hoz. Végül, mivel Jugoszlávia iparilag fejletlenebb ország, kö­vetelte, hogy akár a magyar ér­dekek teljes háttérbe szorításá­val is, a teljes magyar ipart el­sősorban a jugoszláv ötéves terv és gazdaságpolitika megvalósítá­sának kell alárendelni.» Nem­csak Rajk és bandája hazaáruló munkája, függetlenségünket áru­ba bocsátó aljas tevékenysége világosodik meg előttünk, ha ezeket a Tito-féle feltételeket és igényeket halljuk, hanem egyben az is kiderül, hogy milyen mér­hetetlen soviniszta gőg, micsoda nagyzási mánia él Titóban és bandájában, milyen lenézés van bennük a magyar nép iránt. A bék­e és a Szovjet­éivé ellen... — Abból, hogy Rajk és cin­kosai a magyar függetlenség elárulására szövetkeztek, szer­vesen következik, hogy ki akar­ták tépni országunkat a hatal­mas demokratikus béketáborból és szembe akarták fordítani a Szovjetúnióval. Népi demokrá­ciánk egész politikai fejlődése bizonyítja, hogy aki a Szovjet­­únió ellensége, az egyben a ma­gyar dolgozók hatalmának és az ország függetlenségének és bé­kéjének ellensége is. Nemzeti önállóságunk felszámolása Magyar töma! Aki Rákosi Mátyásra akarja emelni véres kezét... — Nem véletlen, hogy Raj­kék és Szönyiék imperialista gazdáidtól Dullestól Rankovi­­csig és Titóig a magyar kom­munisták pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának harcképte­lenné tételére kaptak megbízást. Az ellenség is megtanulta, hogy a Párt a nép, a demokrácia, a népköztársaság őre és védel­mezője és megtanulta azt is hogy a népi demokrácia ledöfé­­séhez azoknak a vezetőknek a likvidálása szükséges, akik a párt élén, a magyar munkás­­osztály dolgozó népünk ügyé­nek legjobb védelmezői és egy­ben népi demokratikus kormá­ .Csütörtök, 1949 szeptember 25 Titóék már a Tájékoztató Iroda határozata előtt is az imperialisták ügynökei voltak — igen tisztelt Népbíróság — folytatta Alapi — a nyugati im­perialista körök szóvivői ezzel a perrel kapcsolatban, hogy két­ségbe vonják a magyar de­mokrácia igazságszolgáltatásá­nak a tárgyilagosságát, azt ál­lítják hogy ez a per tulajdon­képpen nem is Rajk László és társainak a pere, hogy ebben a perben tulajdonképpen Tito és társai ülnek a vádlottak padján. Nem tagadom, hogy ebben jó adag igazság van. Igazság sze­rint, nemcsak a közvetlen tette­seket, hanem a felbujtókat is a vádlottak padjára kellene ül­tetni. Való igaz, hogy a magyar népbíróság Rajk László és ösz­­szeesküvő bandája felett ítél­kezve, politikai és morális érte­lemben ítélkezik Jugoszlávia árulói, Tilo, Rankovics, Kardelj, Gyilasz bűnszövetkezete felett is. Ennek a pernek nemzetközi jelentősége éppen abban áll, hogy a demokrácia és a szo­cializmus jugoszláv szökevényei és árulói felett is ítéletet mon­dunk. Ez a per leleplezte Ti­­tóékat, Jugoszlávia mai kor­­mányférfiainak zömét, mint az amerikai imperialisták szövet­ségeseit, mint az imperialista kémszervezetek közönséges ügy­nökeit. — A tárgyalás bőséges bizo­nyítékokat szolgáltatott arra vonatkozólag, hogy Titóék klikkjének kapcsolatai az impe­rialistákkal nem a Tájékoztató Iroda ismeretes határozata után jöttek létre, hanem régi kele­tűek. — Mik erre a bizonyítékok? Rajk elmondotta vallomásában, hogy a francia internálótábo­­rokban tucatjával működtek olyan jugoszlávok, akik hozzá hasonlóan kapcsolatban állottak a francia kémirodával és aki­ket hozzá hasonlóan a Gestapo segített vissza Jugoszláviába. Hadd tegyem hozzá Rajk vallo­másához, hogy a magyar ta­pasztalatok alapján felettébb va­­lószerű, hogy ezeknek az embe­reknek nagy részét annak ide­jén Pál jugoszláv régensherceg fasiszta rendőrsége küldötte ügynökként Spanyolországba, éppen úgy, mint ahogy Rajkot Horthy­ rendőrsége küldte. — Titóék bizalmi emberei és az amerikai kémszervezet veze­tői között már a második vi­lágháború idején fennálló kap­csolatokról vallott itt Brankovon kívül Szőnyi Tibor is. Szőnyi svájci trockista csoportja az amerikai és a jugoszláv kém­szervezet szoros együttműködé­se révén került 1945-ben vissza Magyarországra. A Tito-klik szovjetellenessége régi keletű . A tárgyaláson kiderült az is, hogy a budapesti jugoszláv katonai misszió vezetője, Cirmil ezredes, 1945-ben Tito egyenes utasítására lépett szoros kapcso­latba az angol katonai misszió vezetőjével, Edgecombe tábor­nokkal és vele dolgozott a Szö­vetséges Ellenőrző Bizottság szovjet tagozata és Vorosilov marsall ellen. A Tit.0.-klikk szov­­jetelenessége tehát régi keletű. Együttműködése az angol-ame­rikai imperialistákkal a Szov­­jetúnió ellen nem a Tájékoztató Iroda határozata, utáni időből származik. Brankov bevallotta, hogy a jugoszláv katonai misz­­szióban Jávorszky és Kovács ezredeseknek már 1945-ben kü­lön megbízatása volt a Magyar­­országon lévő szovjet megszálló hadsereg elleni kémkedés. — Rajk megbízásából dr Szebenyi Endre, akkori belügyi államtitkár a Nagy Ferenc-féle összeesküvés egész anyagát át­adta Cicmilnek, aki azt eljut­tatta Anglia és Amerika buda­pesti megbízottaihoz. Brankov elmondotta, hogy Kardelj jugo­szláv miniszterelnök-helyettes 1946-ban Cicmilnél sürgette a magyar belső helyzetről szóló jelentést azzal az indokolással, hogy azt az anyagot sürgősen át kell adni az angol és ameri­kai követségeknek.­­ A Tito-klikk benső és ré­gi kapcsolatait az amerikai kémszervezetekkel bizonyítja az, hogy Himmler Márton 1946- ban Rajkot formálisan átadta és alárendelte Rankovicsnak és hogy Rankovics Rajk 1931-ből származó besúgói nyilatkozatá­nak a fényképmásolatát, ame­lyet nyilván Schweiniger adott át a magyar rendőrség archí­vumával együtt az amerikaiak­nak és amelynek a segítségé­vel Abbáziában 1947. nyarán formálisan is jugoszláv ügynök­nek szervezte be az akkori ma­gyar belügyminisztert, csakis az­ amerikai kémszervezet jóvoltá­ból kaphatta meg. Amíg a Szovjet Hadsereg Jugoszlávia felszabadításáért ontotta vérét... — Titóék a partizánvezérkarhoz küldött amerikai és angol hír­szerző tisztek révén már a háború alatt az amerikai és az angol imperializmusra vettek irányt és együttműködtek vele a Szovjet­unió ellen, ugyanakkor, amikor a Szovjet Hadsereg Jugoszlávia felszabadításáért ontotta vérét, Brankov vallomásának egyik drámai és megdöbbentő része az, amely arról szól, hogy Titóék tudatosan küldték a partizánharc alatt a biztos halálba a becsüle­tes jugoszláv kommunisták ez­reit, azzal az előre megfontolt szándékkal, hogy így biztosítsák hatalmukat a háború után az országban és a pártban. végleg eltávozott körünk- B ből.­ ­ Mélységes gyásszal tu­­­­hatjuk, hogy szeretett­el Anyánk , ön.Eppin­ger Károlyné ! Gyászolják gyermekei: Özv. dr. Farkas Milánna, Lóránt­ és felesége Margit, Neily és férje dr. Pap Endre, Hédy és férje Ri­ter­­ György, imádott unokái, dédunokája és mindenki, aki szerette. Gyilkosságok, emberrablások a jugoszláv hegemónia érdekében — Nem csodálatos, hogy az amerikai kémszervezet és az Intelligence Service iskolájában kitanult, a Gestapo módszere­ket dicsérő Rankovics banditá­kat, kémeket, gyilkosokat küld Magyarországra jugoszláv diplo­máciai köntösben, hogy meg­gyilkoltassa — félve a leleple­zéstől — Moiis Milost, hogy Jvanovics és Jojkics személyé­ben gyilkossági szakértőket küld Budapestre, hogy a budapesti jugoszláv követség konzuli osz­tálya útlevélhamisítással em­berrablással, szöktetéssel foglal­kozik. Ezek a gengszter-mód­szerek természetesen velejárói a jugoszláv árulók politikai pro­gram­jának. — A lényege ennek a politi­kai programoinak a nyugati im­perializmus kiszolgálása a de­mokrácia és a szocializmus el­leni harcában elsősorban Délke­­let-Európában. — A Ti­to-klikk politiká­jának két szakasza volt. Az első sza­kaszban, amikor a keleteurópai országokban még nem dőlt el a harc a polgári reakció és a népi demokrácia között és a népi de­mokrácia erőinek­­harcában még számítani lehetett a reakció fe­­lülkerekedésére. Titóék tartalék­ban maradtak, még nem mutat­ták ki foguk fehérét, még nem léptek fel nyíltan az amerikai imperializmus szovjetellenes ro­­hamcsapataként. Ilyen roham­­csapatként csak a keleteurópai fejlődés második szakaszában léptek fel, amikor a demokrá­cia és a szocializmus erői ezek­ben az országokban már döntő győzelmet arattak és a szovjet­ellenes imperialistabarát politika erőinek szervezését már nem

Next