Magyar Nemzet, 1949. október (5. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-19 / 243. szám
twaw. i»-itt Oktober 19 MagyarsSeffizel ápf. színház■ és művészet |p Monumentális pályázatok terveinek kiállítása Magyar Képzőművészek Szabadszervezete, Andrássy út 69 A 3 éves terv útján újjáépült, ország egyre több képzőművészeti feladatot ad Mestereinknek. Ez év májusában a MÉMTSZ székház előadótermét díszítendő falfestményre és a Honvédelmi Minisztérium előtt felállítandó szoborra írtak ki pályázatot. A két pályázatra 71 festményt és ú1 szobrot küldtek be. A rövid, határidő ellenére a művek nagy száma jött létre, ami azt bizonyítja, hogy képzőművészeink jelentős hányada megértette azokat az új feladatokat és lehetőségeket, melyeket a Magyar Népköztársaság tár eléjük. A falfestmény-pályázatok megoldása közel sem kielégítő. Azonban a valóság mellőzése volna, ha nem vennők észre azokat a komoly eredményeket, melyek a lassan fejlődő képző- művészet szempontjából igen döntő jelentőségűek. A művek iágy része végre élményszerű. Látszik, hogy festőink valóban tanulmányozták az életet, a munkafolyamatokat. Nem csupán részleteiben jól megfigyelt mozdulatokat találunk, hanem egyes csoportok alakításában valóban levegőt adtak, a valóság teljességét igyekeztek ábrázolni. A megfigyelés, a környezettanulmány szükségességének belátása azt eredményezte, hogy kevesebb az olyan fajta tárgyi hiba, amit az átlag szemlélő elsősorban kifogásolhat: például egy kalapács helytelen tartása, szerszámok elrajzolása. Festőinknél most az a hiba, hogy a részlet-megfigyeléseket, a valóságos, munkafolyamatokat erőltetett kompozícióba préselik össze. A helytelen megoldásoknál valószínűleg az is belejátszik, hogy a pályázat tárgyának leírását sokan nem látták elég világosnak. Ez azonban nem mentheti azt az általános körülményt, hogy a kompozíciók czíme kivétel nékül sematikusok. Amit a művészek a valóságból merítenek, azt végesvégig valószerűen kell kezelni, s nem eszményítő formulákba szorítani. Az. .ideológiai felkészületlenség az, amely ezeket a hibákat létrehozta. Azért történik meg az, hogy igen sokan a munkásosztály áldozatkészségét, dicsőségét lobogós felvonulásokkal igyekeznek ábrázolni, flolott maga a munka, a teljesítmények nagyszerűsége, a munkához való új viszony, amely ezeket a világraszóló győzelmeket létrehozza kell, hogy az ábrázolás tárgya legyen. Igen sokan a 19- század végének dekoratív szellemű falfestészetéből kiindulva azt hiszik, hogy a monumentális művész nem adhatja a valóságot, fia e modor nyomán csak eszméket ábrázolunk, hátraszorítván az emberi tartalmat, amely ezt létrehozta, akkor formalizmusba esünk. A művek egyike sem nyerte el a bírálóbizottság tetszését. Az első díjat nem adták ki. A két második díjat nyert mű közül Breznai József terve a kiállítás legjobb alkotása. Breznai három jelenetét ábrázolja az építőmunskának. Felfogása nem síkszerű, mint festőink nagy részének, hanem a táblaképek szélesebb, reális lehetőségeit viszi be, majdnem kitéve művét az elaprózna veszélyének. A helyesen kihangsúlyozott, távlatot adó vonalakkal mégis összefogja kompozícióját. Témái eredetiek, egyszerűen, megjelenítve. Az áttekintés tisztaságát egyes, oktalanul elhelyezett figurák zavarják. A baloldali rész, amely malterhordókat ábrázol, különösen eseményszerű. Kinagyított képrészletein azonban elrajzolások vannak. A munkásnak csak izomkolosszusként való felfogása formalizmus felé vezet. Molnár és Szabó műve szintén a második díj nyertese. A pályamű óriási tömegű embert sorakoztat fel, indokolatlanul összekapcsoli valóságban össze nem illő alakjakat és helyzeteket. A régifajta plakát és dekorációs elavult eleméit érezzük ilyenfajta megoldásokban. Az alakok rajzában sok az elrajzolás, kisebb méretkülönbségek jelentkeznek. Értéke abban van, hogy a képet az,.eddigi' eredményeket jelképező fokosabb, épületekkel zárja le, illetőleg a jövő perspektíváját adja. A kivitelezés módja sem túlságosan megnyugtató. Színei nem szépek, sematikusak, akárcsak a mozgások. Mindez csak fokozza a zavart. Kevesebbel talán többet lehetett volna elérni. A harmadik díjat a következő művek nyerték: Udvary Pál színben szegény és részletekre bomló tervet készített. Az egyes jelenetcsoportokon belül is széthullik alkotása összeérleletlen részekre. Túlságosan elvész a megfigyelésekben és nem tudja a jelenetek értelmét adni, vagy teljesen különálló, kapcsolatnélküli „ideológiát“ hoz. Rajztudása, a valóság megfigyelése dicsérendő. Toroczkay Oszvald jó ritmusban ábrázolja a munkát és a munkaeszközök fejlődését. Alakjai azonban nem állnak biztosan a lábukon, néha túl sűrűn helyezkednek el és megbontják a lendületet. A kép befejező része teljesen külön áll. Deli Antal terve viszont éppen abban kiváló, hogy egységesen, lendületesen mutatja be a fejlődés állomásait, 1945-től 1949-ig. Az egyes jeleneteket valóban képzőművészhez illő módon kapcsolja össze s nem kitartott kézzel, közbeiktatott elevátorral stb. Azonban a ritmus s az ideológiai tisztaság, amely Deli művét a többi közül kiemeli, hatástalan marad nagyfokú formalizmusa miatt. A megjelenítés módja egész mást fejez ki, mint a tartalom: merev, torz karok, sematikus kék és piros színek, típusarcok, lélektelen arckifejezések. Iván Szilárd pályaműve viszont passzív, nehezen nekilendülő. A táblaképszerű részleteket úgy igyekszik összetartani, hogy oszlopszerűen kezelt kettős csoportokat helyez el közöttük. Kinagyított részlete finom, festői értékekben gazdag emberábrázolás. Megvételre az alábbiak kerültek: Cz. Hikády Erzsébet terve csendéleti részletekben megoldott alkotás. Szeretettel ábrázolja a munkaeszközöket, de emberei passzív, lírai lények és nem újjáépítők. Czene Béla izomkolosszussá dagasztja figuráit, fefogása szaggatott, a síkszerű és távlati kompozíció között lebeg. Felekyné Gáspár Anny terve jól megfigyelt munkafolyamatokban gazdag, derűs színezetű. Azonban rajzhibái, méretkülönbségei művészi kvalitását nagyon lecsökkentik. A pályadíjat nem nyert művek közül figyelemreméltó: «Építünk, megvédjük» jó megoldásait, lendületét, zsúfoltsága gyengíti. A 20. számú terv, üvegablakszerű, tárgyhoz nem illő befejezéssel. Néhány tévedést is fel kell említenünk: « Épület» , című, főleg munkavezetőket ábrázol, mintha 1940-et írnánk. • Dolgozóké a jövő» csupa szabotáló, lazsáló alak. *Munkásoké a jövő» című pályázaton rendkívüli idegesség uralkodik, egymás lába alól ássák ki a földet. Voltak, akik az építészet történetét ábrázolták. Egy igen gyenge alkotás Demosthenész (?) Leonardot és Petőfit állította a kompozíció tengelyeibe. A szoborpályázaton a díjat nem adták ki. Palotai Gyula szürke kompozícióját megvették. Ungvári Lajos műve is megvételre került. Kedves, kissé érzelgős alkotás, elmélyedőbb szobrászati megoldás nélkül. Szobrászati élgárdánk nagy részének távolléte erősen éreztette hatását. Az eszményítés és a technikai járatlanság eredményekép derültséget fakasztó szobrok készültek, amelyek nem érdemlik meg még a kiállításit sem. Remélhető, hogy szobrászaink levonják a kiállítás tanulságait,és a jövőben reális tartalmat reális formában jelenítenek meg. Végvári Lajos K conika nmm.ttm.miuiromiuuNHiiiiDiHHg,!!,iii„u„„tll,U1INIII,UlttlMim,lül,nH,IDI,l,|[|[lI!lll|[l!IIHIIl!j]if]Hi|]lffi1tj|[ Major Tamást, a Nemzeti Színház igazgatóját megoperálta dr. Germán Tibor egyetemi tanár. Mandulaműtétet végzett rajta s csütörtök reggelre a beteg állapota jelentősen javult. Remény van rá, hogy a jövő héten Major Tamás elhagyhatja betege ágyát, átveheti a Nemzeti Színház igazgatását és eljátszhatja a Macbeth címszerepét. ★ Ciopin-emlékestet rendezett a Szovjetúnió minisztertanácsa mellett működő Művészetügyi Bizottság a Moszkvai Konzervatórium nagytermében. Az emelvényt Chopin hatalmas arcképe, a Szovjetunió és a Lengyel Köztársaság zászlói díszítették. Az ülést Polikarp Lebegyev, a Szovjetúnió minisztertanácsa mellett működő Művészetügyi Bizottság elnöke nyitotta meg. Chopin életéről és működéséről Tyihon Hrennyikov, a Szovjet Zeneszerzők Szövetségének főtitkára tartott előadást, aki azt fejtegette, hogy Chopin a haladás és bátor forradalmiság jelképe és megtestesülése Lengyelország és az egész világ zenekultúrája számára is. Hrennyikov után Zabrovicz, Lengyelország moszkvai ideiglenes ügyvivője mondott köszönetet Chopin emlékének megünnepléséért. Kijelentette, hogy Chopint sehol sem tisztelik annyira és sehol sem olyan népszerű, mint a Szovjetunióban. A lengyel ügyvivő beszédét ünnepi hangverseny követte. * Földessy Gyula «Új Adyrevízió» című tanulmányán dolgozik, amely majd alighanem könyv méreteit ölti. • A cseh olvasóközönség nagy tetszéssel fogadta a közelmúlt napokban megjelent «Szatírák könyveit, mert a szatirisztikus és humorisztikus irodalomnak ilyen gyűjteménye eddig hiányzott. A kötet gazdag és nagy , gonddal kiválogatott szatirikus versgyűjteményt tartalmaz a XIV. században keletkezett művektől a második világháború kitöréséig írott versekig. ★ Ezeréves bizánci templom maradványait ásták ki Morvaországban, Staré Mesto mellett. ★ A csehszlovák festészet, grafika, illusztráló művészetek és film stockholmi kiállításának rendkívüli sikere volt. Az ismert svéd kritikus, Gotthard Johansson, a Svenska Dagbladet című lapban részletesen beszámol a kiállításról és különösen a csehszlovák építészet haladó vonaláról emlékezett meg. * Julien Benda, a világhírű francia filozófus és esztéta, aki a Kultúrkapcsolatok Intézetének vendégeként hoszszabb ideig Magyarországon tartózkodott, kedden visszautazott Párizsba. Hétfőn egyetemi hallgatók körében előadást tartott «A kritika »-ról. ★ A Kultúrkapcsolatok Intézetében szerdán délután 6 órakor Hernádi Lajos beszámolót tart a varsói Nemzetközi Chopin-versenyről. ★ ' Kréta-szigetén felfedezték egy Minos-periódusbeli város nyomait. Valószínűleg Lykastos városáról van szó, amelyet már Homérosz megénekelt. ★ A düsseldorfi Kammerspielében bemutatták az eddig ismeretlen Melchior Kurz «Zu treuen Händen» című háró írtfelvonásois darabját. A kritikusoknak az a véleményük, hogy a szerző álneve mögött Erich Kästner akart megbújni.. Optimisták (az ABBÁZIÁBAN) 1 MA 9-KOR PREMIER ! „NEVETÉS NAGYBAN” Sándor György zongoraestje Sándor György újra zongorázott a budapesti közönségnek. A művész főként műsorának második felében mutatta meg képességeinek javát; a modernek tolmácsolása, úgy látszik, erős oldala, és a rendelkezésére álló eszközbeli birtokállománynyal is ezen a területen tud legtöbbet elérni. Bartók Táncszvitjét mind riitmikailag, mind hangzásban igen jól adta elő, még egy kis fantáziát kellett volna hozzáadni értelmezéséhez. Kitűnő pianista teljesítmény volt Ravel Toccata-jénak és a ráadásul kapott Prokofieffműnek megoldása. Legkevésbbé ragadott meg Beethovenje (Szonáta op. 111.); tárgyias billentése, éles, száraz forteakkordjai, kevés költői átélést mutató előadása Chopin-játékát sem tették igazivá. Pedig szomjasan vártunk ezen az estén, Chopin halálának századik évfordulóján, valami olyan élményt, ami a nagy lengyel zeneköltő művészi és emberi közelségébe visz... A nyitó Bach( Liszt: Prelúdium és Fuga fa-most) annyiból hatott érdekesen, hogy Sándor jellegzetes ballemzésmódja cembalo-szerű hangzást adott ennek a műnek. (sz. I.) Botrány az Állatkertben A Fővárosi Varieté új revűjének, a „Botrány az Állatkertben“ bemutatója jól sikerült. Nagyszerű revüsképek váltogatják egymást, melyek látványosságban és szellemben felülmúlják az eddigi műsorokat. Nagy kár, hogy a humorra aránylag kevés súlyt fektettek, pedig a szereplő gárdában olyan kitűnőségek lépnek fel, mint Feleky Kamill, ifj. Latabár Árpád, Alfonso, Hlatky Edit, Kardos Magda, Gozmány György és Bélák Miklós. A műsorból mégis kiemelkedik az a kép, amikor az állatok az állat,kerti operaműsort megunva, elkergetik az énekeseket és ők maguk rendeznek operaelőadást. Az ötletes revüt Szabolcs Ernő rendezte. Örökké élni fog Ez a címe annak a bolgár dokumentfilmnek, mely Georgij Dimitrov gyászával foglalkozik. A nagy bolgár államférfi életében , színes lélekkel pártolta a filmet, mint számunkra „legfontosabb művészetei“. A bolgár népi demokrácia róla szóló filmjének minden egyes kockáján érződik az a mélységes ragaszkodás és szeretet, amellyel a dolgozó nép őt körülvette. Gregor rendező a haláleset történelmi jelentőségét akarta megörökíteni a jövendő nemzedék számára. Moszkvában kezdődik a film, ahol hatalmas tömegek vonulnak el Dimitrov ravatala előtt, majd végigkísérjük utolsó útján Moszkvától Románián keresztül Szófiáig és tanúi vagyunk a bolgár nép ősszinte gyászának. Hét tantárgyat tanít a Nemzeti Színház stúdiója Célja: a színészek továbbképzése A színészi realizmus megteremtése felé útmutató lépést tett a Nemzeti Színház; tagjai számára megcsakította stúdióját, amely elsősorban a fia al színészek továbbképzésével foglalkozik, óráin azonban részt vehetnek a színház régebbi tagjai is A Nemzeti Színház stúdiójának tervezetét Gobbi Hilda készítette el. A stúdió hét tantárgyból álló tanfolyamot kezd. Az első tantárgy mozgásgyakorlat, amelyet az előadó Sztaniszlavszkij világhírű iskolájának alapelvei szerint tart. A második tantárgy hangképzés. Az első időben ezt a tantárgyat gégész adja elő, hogy megismertesse a színészeket a hangképzés mechanikájával, majd sor kerül a színészi dikció tanítására. A harmadik tantárgy kortörténet s ebben különböző stílusokról kapnak oktatást a hallgatók. Negyedik tantárgyként színészettörténetre oktat a stúdió, felölelve a görög színészettől kezdve a külföldi színészeten át a magyar színészetig a színészet világtörténelmét. Ötödik tantárgy a helyzetgyakorlat, amely ugyancsak Sztaniszlavszkij nevelési elvei alapján, tanít majd a stúdió. Végül párttagok és pártonkívüliek számára politikia szemináriumot is létesítettek, amelyben a marxileuiai filozófia szellemében világnézeti oktatást kapnak a hallgatók. A stúdió heti hat órát tart, alkalmazkodva a Nemzeti Színház előadási és próbarendjéhez. A stúdión kívül a Nemzeti Színház tizenegy előadásból álló sorozatot is hirdet tagjai számára. Ezeken az előadásokon politikusok, kultúrpolitikusok és egyetemi tanárok a színészettel összefüggő kérdésekről tartanak egy-egy előadást. A stúdió az év folyamán négy nyilvános előadást rendez. Az első a mozgásgyakorlati tantárgy szellemében két vagy három pantomimből álló műsort ad elő, bemutatva azt, hogy az igazi pantomim távol esik a formalizmustól s csak akkor áll művészeti hivatása magaslatán, ha az Valóságot fejezi ki. A második nyilvános elődást fiatal magyar írók bevonásával tartja meg a Nemzeti Színház stúdiója, olyan írókéval, akiknek dramaturgiai gyakorlatuk még nincsen, mondanivalóik azonban legjobban drámai formában fejezhetők ki. A stúdió tagjai tanácsokkal és útmutatásokkal sietnek a fiatal írók segítségére, úgy hogy ezek az előadások mink közösségi szellemben születnek majd meg. A harmadik nyilvános előadása a stúdiónak a szocialista építéssel foglalkozik s pédaképei azok a műsorok, amelyekk a Szovjetúnióban a komszomolisták szoktak a nyilvánosság elé lépni. A negyedik stúdióelőadás anyaga valamelyik klasszikus dráma s azt kívánja bizonyítani, hogy a klasszicizmus semmiképpen sem áll szemben a realizmussal. A stúdió minden egyes órájára és minden előadására gyorsírót állítanak munkába, hogy az ott elhangzott anyagot később tankönyvben is kiadhassák. A Nemzeti Színház stúdiója a felállítás tervezetét és az előadások anyagát a többi színháznak is átadja, hogy azokban hasonló stúdiók létesülhessenek. Elsőrendű feladatának tartja a stúdió még azt is, hogy havonta a Nemzeti Színház elsőemeleti büffétermében kiállításokat rendezzen. Az első ilyen kiállítás most nyílt meg és Sztaniszlavszkij éltével és működéséve foglalkozik. A második kiállítást november közepén rendezik meg és anyaga felöleli a forradalmi színészet magyar és külföldi múltját, foglalkozva azokkal a színészekkel, akik pályájukon bármilyen úttörő, vagy forradalmi lépést tettek. A Magyar-Szovjet Társság üzemi csoportja szerdán délután esckov Gorkij ünnepélyt rendez a rádió dolgozói számára. Képes Géza bevezető előadása után Gorkij műveiből részleteket ad elő: Somlay Artur, Dajka Margit, Todomcsky Margit, Ascher Oszkár, Bakay Lajos, Zsurzsa Éva és Havasy Olivér. Közreműködik még a Bartók Szövetség kórusa. heti színházi műsor Operaház: Szerdán este: A Nürn . bergi meslerdalnolíok (Buriáo— Mo» somyi bérlet) (6), Csűt.: Carmen (Takács—Porolti béri.) (7), P.: Ho vansesina (D. 3.) (7), Szó.: Trubadúr (Mahler—Lotz béri.) (7), Vas.: Pique: Dame (ifi.) (11). Carmen (Nikisch— Barré béri.) (7) Nemzeti: Szerdán este: Vízkereszt (C. 1.) (^8), Csat.: Vizkereszt (Bu- Ivovszkyné—Rákosi Szidi béri.) (Vá d, P.: Vízkereszt (Dezső béri.) (^8) Szó.: Vízkereszt (Odry béri.) (^8), V.: Vizkereszt OBOSZ-előadás) (Vált) Vízkereszt (^8) Magyar Színház: Szerdán estet Idegen árnyék (E. Kovács—Kulcsár béri.) (7). Csat.: Idegen árnyék (Szentgyörgyi—Fáy béri.) (7). P.: Idegen árnyék (7). Szó.: Idegen árnyék, (Tékái béri.) (7). Vas.: Idegen árnyék (Mátrai béri.) (7) Madách Szbihái: Egész héten: A kertész kutyája (V&8) Belvárosi Színház: Egész héten: Moszkvai relerp (V28, vas. V21 is) Ifjúsági (volt Víg): Egész héten: Zichy palota (7) Vidám (volt Pesti): Egész héten: Filmcsilag (V28) Úttörő (volt Művész); Egész héten: Csodák országa (Ms5. szó. vas V74 és v28) Főváros! Operett: Egész héten: Pécsi diákok (V28, vas. 3 is) Beretek Sze.: Báthonyi—Török. P.: Beöthy— Bercsényi. Fővárosi Varieté: Egész héten: Botrány az Álla kertben (8 v. is) Kamara Varieté: Egész héten: Nem félünk a nivótól (8 v. 5 is) Városi Színház: Vas.: A könnyűzene ábé-je (V28) Optimisták: Nevetés nagyban (9) Egész héten: vas. 944 is) Egész héten: Egész héten: Mozik műsora ATRIIM (160-955): Egy asszony elindul (társadalmi) (M 5. Vzl. M9. v VI3 is) C.ORSO (182-818): Az acél: megedzik (Osztrovszki regéiye) (Kezdés: 4, 6, 8) FÁKLYA (121-313): Ural (A 15-től este l!-ig folyt., vas. ll-tól este 1 !-is) FORUM (189-707): Mariniia (románt.), (Edadások: tv. V.7, V49, vas. V/1 is) . KÖRÚTI HÍRADÓ (222-498): Magyar szovjet híradók, így dolgozik a szovjet nép. A gyilkos hang. Világhiradó (Reggel 9 órától este 11-ig folytat ) LLOYD (123-043): Az acélt megedzik (forradalmi) 15, 7, 9, vas. 3-kor is) OMNIA (139-003): Egy asszony elindul (társadalmi.) (MLi. ti'7. 1 9, vas. A13) ROYAL AROLLO (222-650): Egy aszszony elindul (társad.) (5, 7, 9. v. 3) SCALA (120-150): Mactovia (románt.) (Előadások kezdete:’ 5, VS. iil. v. 3) ALFA (Kőbánya): Az acélt megedzik (dráma) (Htt, Mi8, vas. V.4-kor is) ADRIA (Pierinc): Az acélt megedzik (forradalmi) IVzs. 19 vas. 1-iő is) KORZÓ (Újpest): Az acélt megedzik (forradalmi) (Előadások: 4, 6, 8-kor) ROYAL (Kispest): Az acélt megedzik (forradalmi) (Kezdés: 6, 8, vas. 4 is) . TÁNCSICS (Csepel): Az acélt megedzik (forradalmi) (6, 149, vas. 614 is) TÁTRA (Perzsébet): Az acélt meged. zik (forradalmi) (10. 948, vas. tár) dÁSOKHEZES MOZIK) ADY: B8n.6 fordulat (dráma) (4. 6,8) ADMIRAL: Kincs nyomában (15.7, %9, vas. 143 is) ALKOTÁS: Visszatér .rés (vígjáték) (%5. %7. %9 v. 03) CAPITOL: Dridő fordultat (dráma) (11. 1. 3. 5. 7, 9) CITY: Döntő fordulat (dráma) (4. 6. 8) ELIT: Kigyuktak a fények (olasz) (Vjö VW,. H9. vas. VI3) GLÓRIA: Jannim (vígj.) (5 7 9 v. 3) KOVÉROS: Napkeleti szerelmesek (vigj.liáó ib8) HUNNIA Acélszivek (dr.) (4 6 8 V. 2) KAMARA: Ének a viharban (zenés) (H5, 947, 9) Varietéi A. két voltó előadás előtt Gena Pruss énekel. KOSSUTH: Döntő fordulat (dráma) (4. Ytv, %9) Varietéi KULTUR: Reésvek (dr.) (Vj5. %7, V.9 v. ]/i’5) NAP: Visszatérés (vigji) (4. 6, 8, v. 2) OTTHON: Aré szivek (dráma) (Mi, 'á6 948, vas. Jé2 iíH PALACE. Zárva! PATRIA: Arrivaszarv (ing.) (4 fi 8) PETŐFI: Vihar Szivében (ellenáll.) (945, .947, 9 9, v. 943) PHÖNIX: Maria (partizán) (11, 1, 3, 5, 7, 9) SAVOY: Hamlet (945, 148, v. 942). STÚDIÓ: Kigyúlnak a fények (4, 6, 8. v. 2) SZABADSÁG: Holnap felé (cseh) (4. Viz 949) Varietés TINÓDI: Aranyszarv (ingj.) (945. 947. 9.9) UGOCSA: Papa bogaras (vifijj (4. 4, KM ) —) ■ vaq Azután m 0 jminden y^—-S szerdán 13 megveszi 42 oldal * 4 forint S