Magyar Nemzet, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-02 / 28. szám
Csöfltriffle, 1950 febraSp 2- Magyar Netszet A KÍNAI NÉPHADSEREGGEL ds győzelmek útján már KONSTANTIN SZIMONOV NAPLÓJÁBÓL m ImraiBinininH Kín- és apróhirdetések f BÉRÉNQ£2ás W Bútor Király-utca 112. (lövölde-térnél) ‘Hálók, kombinált és bőrgarnitúrák, egyes darabok alkalmi árban Győrnél. 155 Rek emlék, kilienfélék jó kisipari munka olcsón Zichy Jenő utca harminchárom kárpitosnál. Bútorért I.FGTflBRVT FIZET STEING'SZER. Te'ek'lér S. Telefon: l?,S—Sz« Sodrony ágy hetét, ccőbútor ÖS'Zecsitkó?áffv legolcsóbban javítást vállal. Prohászka Zihy Jenő utca negyvenhat. Használt hálószobát vagy kombináltat vennék. Kazár utca öt. Asztalos. Bútorig" UUUIOS háztartásért.KOMAGASAB3 AHAT fizet. Telefon: 110-8*6. FUCKS Irodabútor!, kombivá! és hálószobákat, mindenféle bútorokat magas áron vesz Fekete. Teleki-tér 159. Telefon: 542—631. BÚTORT, RUHÁT SZŐNYEGET MINDENT VESZEK Hazat*. Vili.. v an ann Kohói Anna. 20—4-ig. ITJ -HJ'í Moder tálaló ebédlőasztal eladó. Szent István-körút 2. I. 1. Miliútorok, ebédl ók hálók úriszobák komnáltak éeeves darabok *sz alkilmi árban Rózsa n. harmincnyolc/B 'Király-utcánál. Hade? Cse-esmve kombináltszoba Priváttól eladó érdeklődés telefonon refftre! 10-i* és d. u 3—5-tíz: 328—738. Fbédlffhűtor modern -ima 10 drb-ból. 2800 forint. XIV. Czobarutca 44fb. Bútorok, hálók, kombinált szobák, úriszobák,pves bútorok ló mínó- kévben, fizetési kedvezmménnyel la kaphatók: Akácfa utca hét szuferén. Gerstl. VESZEK LEGMAGASSBB áron mindent?!’ hát rf. hálót. komoná’ta!. Irodaberendezés!. simon és azonnal jővök r.: 142 278 FUCHS Akik asztalok, komód, olcsón eladó. Szív-utca 46, fsz. 4. Kisipari út kétszemélyes rekamié olcsón. Rózsadomb. Vérhalomtér slb. Garázsban. Kombinált szoba, gyönyörű garníbmáv. Táléban olcsón eladók. Rákóczi-út 27/a. L négy. TálfTyvendeZő. Nagyméretű tölgyfarolós iratszekrény eladó. Városház-utca tizenhat, I. kettő. Míg használt kétfekhelyes rekamié, két fotel négy szék, kitűnő állapotban sürgősen eladó Práter-utca 73. Házfel fl^vefű.____ E’adó háromajtós székrény, kredene. sezlor ‘delekkel. Sziv-utca tizenhat, földszint négy. Faragó. y Szőnvgfl fr Per^a zomre*. Tebris 360x245. három kiehb olcsón eladó. Po^mapiczky-u. tizenhét I. 2. Eladó asztaltűzhely két karikával, sütővel. II.. Fernczi-út 11. fsz. & IodaVorziásból íróasztalok, iratszekrények, székek amerikai Hatinc-kálvhs stb. eladók. Digél. Terézkörút 5. SZŐNYEGET Tsopottat fel most másn* áron SZENTGYÖRGYI /fel-u.6.2. IBS 616 Szőnyeget hibádat is (vidékről Wi PONYVÁT Mlröndőt magasan ve5* Preund. Km-u. 1?. II.* Tel.: 137—845. 135—812 Gyönyörű keleti és maayar nercsaalónyegek olcsón e'adők. Rózsautca nyolc. Isit kettő. Markovit*. 31 Egyéb herendik Csillárt VoceTesflár-Oz'emtöl. Részlet, favitás, fe’iWetfezé«. Alkalmi vételek. Mária Terézia-tér eov. Vennék vHlany fürdőszoba bovlert és villony tűzhelyet. Telefon: 222—543. HANGSZER : MMHMfel *zakbírá!atot vétel-e ládát* nál szakszerűe n vécéi Ba?wtos Dezső Bécsben vé** zett hangoló. Laure^ cervGloss tanítvány!» Eötvös-utca 23/b T«4 f 112-110. Perzsa és másfajta szőnyeget magas áron ér szék. Ceglédi, Sztálin út 55. Tel : 421—615. Mindenfajta siemenelvétele. e’adása: lTng?ár Krály-utca tizennégy Tel : 226—424_________ Eladók beleli és magyar szőnyegek. Frankel. Wesselényi-utca huszonkilenc. Sót fell pofokat, pultokat, galériát, egészséges deszkát veszek. Tel e- f3n: 3 35-5 35. A. E. G. valamel hű rőcén külön, kompresszoros éves garanciával, p rima ,eta^ó. IT*I. K.•4 vetca 50. Telefon: 22-333._______________ ’Csőszekrényt 110 Volt a háztartásom részére eresek «Frirtida re 040* elicére főkiadóba. LBtiberrrer—Glo^s rőv d bécsi zongora eladó. Rottenbiller-utca 21. II. 12 Vennék zongorát pia ni* nót sürgőben priváttól! Telefon: Négyszázhuszonhat—nyolcszáz: izeng ki* me-Z^ngora. V.*őnő kűVö ÜT 2,500.—. Márkás zon*** rák. pianinók fe’tsiná olcsón ka^a‘m n*es h télre isi nákór’d-űt ölvén* zongora*eremben. Használt á’és kamraáll- Vennék egy pianinót ványt vennék, egy méte- vagy zongorát! Telefonj re« nagyságban. Telefon 110—823 Erzsébet-körút 382-393. tzettő. Traf.k. ... Az ellenség gyűrűben A Henjantól délre-Ra*M. Huanszei tartomány székhelyéhez, Huinlihez vezető országúton és vasútvonalon az ellenség ténylegesen szembenáll a 4. hadsereg csapataival. A front egészen közel van Henjanhoz, de a helyzet teljesen stabil: egyelőre egyik fél sem támad komolyan. — És mennyi ideig tart ez a stabil helyzet? — Minél tovább, annál jobb — mondja Lin-Bao. — Csak akkor indítunk itt támadást, ha észrevesszük az ellenfél kezdődő visszavonulásának jeleit. Ezek a jelek pedig csak akkor jelennek meg, ha az ellenség észreveszi a teljes körülzárás veszélyét. És minél később veszi ezt észre, annál kevesebb valószínűsége mar®* arra, hogy kitörjön a gyílüből Ezért az arcvonal középponti szakaszain egyelőre igen csendesen viselkedünk, nehogy megijesszük őket. És van valami valószínűség arra, hogy az ellenség mégis ki tud törni a gyűrűből? — kérdem. — A mi csapataink hihetetlen gyorsasággal haladnak előre — válaszolja Lin-Bao, — annak ellenére, hogy nehéz hegyi területen folyik a támadás, ahol vagy nincsenek utak, vagy teljesen tönkre vannak téve. Gyorsan megyünk előre és már most is nyugodtan mondhatom, nem hagyjuk, hogy a huanszeini Kuomintang-csapatok egyesüljenek Szicsuanban és Junanban tartózkodó csapataikkal. Ami meg a vietnami határt illeti, egyelőre nyílt kérdés marad, hogy sikerül-e elvágni tőle az ellenséget vagy sem. Majd eldöntik a kérdést a következő két három hét eseményei. — Tudjuk, a Kuomihtang tárgyalásokat folytat a franciákkal, hogy engedjék be csapatait Vietnamba, miközben arra hivatkozik, hogy a franciák felhasználhatják őket a vietnami kommunisták elleni harcokban. Magától értetődik, hogy az ilyen perspektívák nem túlságosan tetszenek nekünk — mondja Lin-Bao és először látom mosolyogni. — Mi mindenesetre minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy előbb érjünk a vietnami határral mint a Kuomintang csapatai, bár éppen kétszer olyan messze vagyunk még tőle, mint ők.— Azok a csapatok, melyeket Huanszei tartomány határainál akarunk körülkeríteni és megsemmisíteni, mintegy 180 ezer reguláris katonából és 120 ezer főnyi helyi fegyveres rohamcsapatokból állnak. A csapatok vezére Bai-Csun-Szi tábornok. Hallott már róla? A kérdés nyomában eszembe jut néhány rövid általános adat, melyet még Pekingben kaptam, mielőtt dél felé indultam. A legvéresebb hóhér BaiCsun-Szi tábornok a régi huanszini Kuomintangklikk egyik főkolomposa, melynek vezére, Li-Csun- Szen, Csungkaj Sek ’„elinek“ jelenlegi helyettese, aki most Bai-Csun-Szi-vel együtt szintén itt délen tartózkodik. 1927-ben ez a Bai-Csun-Szi fojtotta vérbe a sanghaji felkelést és röviddel ezután a Kuomintang vezérkarának helyettes főnöke és Hunszi tartomány tényleges diktátora lett Most a délkínai Kuomintang-csapatok főparancsnoka és ugyanakkor az egyre vándorló nankingi a csunkingi, és a csuda tudja még hova költöző kormány hadügyminisztere. Mikor Pekingben jellemezték előttem, azt mondták róla, hogy semmi áron sem adja meg magát és kemény harcok várnak a felszabadító hadseregre az ellene vívott küzdelem folyamán. Nemcsak azért mondták, mert BaiCsun-Szi talán a legmegveszekedettebb reakciós kínai és a kínai nép legéresebb hóhéra, hanem azért is, mert Bai Csun-Szi 20 éve ül Huanszi tartományban, itt halmozta fel kincseit , melyek a többi Kuomintang-vezérrel ellentétben az ő kárára — nagyrészt mozgásba nem helyezhetők. Ez pedig nyilvánvalóan minden más Kuomintang-vezér eddigi ellenállásánál dühösebb védelemre készteti. Ezekre az adatokra korlátozódtak a Bao-Csun-Liui tábornokra vonatkozó értesüléseim. Lin-Bao elvtárs ezeket az értesítéseket Bai-Csun- Szinek katonai és politikai jellemzésével egészítette ki. — Tisztában vagyok azzal — mondta Lin-Bao, hogy Bai-Csun-Szi aránylag a legtehetségesebb Kuomintangtábornok —, ami egyébként nem jelent túlságosan nagy dicséretet. Kétségtelenül sokéves katonai tapasztalatokkal rendelkezik és minden más Kuomintang-tábornoknál jobban ért a hadvezetéshez. De tekintettel arra, hogy hadseregéről tökéletesen világos, hogy nyíltan a nép ellen fordult és hogy a Kuomintang, mint párt, már teljesen felbomlott — a hadihelyzet egyáltalán nem az ő javára szolgál, így lényegében semmit sem számít az, hogy kinek van valamivel több, vagy kevesebb katonai tehetsége. Bai-Csun-Szu, mint tartományi politikus, különösen cinikus és határtalan demagógiája által válik ki a többi Kumintang-tábornok közül. Minden szégyenkezés nélkül és a legtolakodóbb módon éveken át esküdözött, hogy hű marad Szun-Jat-Szen három elvéhez, a valóságban pedig a «rugalmasabb» kormányzás céljából saját elveit tartja szem előtt és lényegében egy kézbe egyesítette a hadsereg, rendőrség, az adminisztratív hatalom, de még az iskola-oktatás vezetését is. A tartományi főnök, tartományi rendőrfőnök és a tartományi iskolák igazgatója — ez az a «Kuomintang-háromszög», mely kezében tartja a tartomány vezetését. És ugyanez a háromszög vezeti Bai-Csu-Szi reakciós helyi rohamcsapatait, melyek tisztjei földesurak, a környezeteikben lévő, tőlük függő hivatalnokok és a kulákok többsége. — Bár mintegy 120 ezerre tehető ezeknek a csapatoknak állománya, nem szabad figyelmen kívül hagyni gyenge harcképességüket. , De akár így, akár úgy van, elég dolga lesz velük hadseregünknek és a hadseregünk után vonuló civil szerveinknek. Ami pedig Bai-Csu-Szi reguláris csapatait illeti, számos régi katonai káder akad bennük, akiknek katonai tudása jóval fölötte áll a közepes Kuomintangtisztek tudásának. Bal-Csun-Szi, akárcsak Csaragkajsek — aki cseppet sem eredetibb nála —, azzal tartja hadseregében a lelket, hogy újabb amerikai kölcsönökről és fegyverekről, Amerikának a kínai kommunisták és a Szovjetunió elleni fegyveres intervenciójáról és a legrövidebb időn belül kezdődő harmadik világháborúról szónokol. Egyébként katasztrofálisan csökkent az általános politikai és katonai helyzet hatására azoknak a száma, akik még beveszik ezt a propagandát. Körülbelül ezekkel a szavakkal jellemezte Lin-Bao elvtárs a fronton uralkodó helyzetet és a 4. hadsereggel szembenálló ellenséget, már ha eltekintünk a tolmács kisebb pontatlanságaitól. Azután, mint olyan ember, aki nem szereti az időt vesztegetni, mindössze egyetlen perc szünetet engedélyezett magának arra, hogy néhány korty forró teát igyék és kijelentette, hogy ideje áttérni a második kérdésre, a hadsereg eddig megtett harci útjára. A deszki gépállomás nyerte Csongrád megyében az őszi mezőgazdasági munkák során a vármegye vándorzászlóját. Az egyéni versenyben Rosztl Ferenc győzött 106 százalékos teljesítménnyel. MUZSIKA hangversenyei: Somogyi Béla út 10. Tel. 188-353 OPERETT ÉS EMETT-EST Szombaton, 4-én, a Főv. Zenekart vez.: VÁRADI László. Legjobb operettek és balettzene. Közr.: OROSZ Júlia, NAGYPÁL László. Zeneak. 8. Radó Ágnes és Waorta Wukomirszka matinéja vasárnap, 5-én 7. 11. Jegyek 2—8 Ft DJ IDŐS DALAI 5-én, vasárnap, Zeneak. 8.;Közr.: KARÁDY Katalin, LANTOS Oivér, HARSÁNYT együttes, GENCSY Sári, JOVICZKY József, LACKÓ Mária, BENCZE Miklós, MINDSZENTI Ödön, SZENDRŐ Mária,MENYECSKÉK., hajdú páter, Geran Lajos, BRUNSWICK-kórus, SAROSI—ZSUDL Jegy 3—16 Ft KLEIBER HÉTFŐN vezényli a FILHARMÓNIÁT. (Bérlet II ) Mű áron: Mozart: g-moll, Schubert , VII. szimf. Weber-müvek. Néhány jegy. a FŐVÁROSI ZENEKOR 8EEÍHOVEH BÉFZETE 3 est a Városi Színházban. Vez.: FEPENCSIK, KOMOR, SOMOGYL I. est 7-én, vez.: KOMOR. Néhány bérlet 15—23 Ft ix. színfanamm vez. 11-én a Főv. Zenekarral. NAGYZENEKARI BÉRLET III. Jegyárusítás szombattól s Páprád, január hó (A Magyr Nemzet kiküldött munka Dánától. s A napsütésben szákrázva ragyog a hón epe) a mezőkön. Kopasz fák és behavazott falvak. Csak a fővonalakon lehet közlekedni, ahol a kotrógépek az országutakat felszabadították. Ormánság. A nyugati szélén kis falu: Páprád. Mi lehet itt, ahol — úgy tartották számon — megrekedt az élet, külsőleg, belsőleg egyaránt? A páprádi gépállomáson, amely 1948 novemberében alakult, dolgozik Benke Júlia, az elsők egyike, aki áttörte a nők hivatásáról, vallott konzervatív felfogást és megmutatta, hogy a férfias munka területén is egyenrangú, ha nem értékesebb teljesítményt tud felmutatni, mint a nadrágosok. Csikorgó hidegben, nagy kerülővel jutunk el a kis faluba. Egyeben utcáját két sorban szegik a házak. Az egyikben van a traktor!Mák szállása, az iroda, szóval a falu központja. Nagy a jövés-ments. Míg eligazítjuk a dolgunkat az álomás helyettes vezetőjével, Schó Árpáddal, vagy tíz ember nyomja le a kilincset, hozakodik el valami üggyel, kérdez ezt, azt A házba nyitott pitvaron lehet bejutni. Balról van a kis iroda, amelyben vaskályha birkózik a hiregee!. Jobbra konyhába jutunk. A tűzhely mellett váltig érő, fekete nyírott hajú lány áll. Két szél®* kantár tartotta nadrágban. S főz. Nyilván nem szeretheti a kuktákat, mert kizavart bennünket. Szabó Árpáddal cinkosan összenevetünk. — Megállja a Julila a főzőscanállal a kezében, meg a traktor kormánya mellett is a helyét — mondja büszkén, mintha csak a lányát dicsérné. — Az őszi szántásban a közepes nagyságú MÁVAG traktorral ő érte el a legjobb teljesítményt. Azt nem bánja, ha a traktoron ülve megbámulják, de a főzésnél nem tűri a kíváncsiakat. Vagy az ebéd fött meg vagy segítsége akadt, mert a 27 éves Benke Júlia a látogató őrére mégis csak kibújt a konyhából s bejött az irodába. — Mondja el a történetét annak, hogyan lett traktorista! — Piskós lány vagyok, egy szál gyereke szegényember apámnak — mondja szomorúan, mintha fájna neki, ahogy a régi időket felidézi magában. — Már kis iskolás koromban az a sors jutott nekem is, mint a többi falusi szegény lánynak: a korai dolog a ház körül, később, mikor elbírtam már a kapát a mezőkön. Pár hold földünk, ahogyan szokták mondani, ahhoz sok volt, hogy éhen haljunk mellette, kevés, hogy boldoguljunk rajta. Hamar megdolgoztuk, de amit hozott, ahhoz napszámban más cselédjeként kellett megkeresnünk a többit. Egész huszonhat éves koromig otthon éltem, nyomorral és a vágyaimmal küszködve, a vágyaimmal, amelyek többet akartak, mint amit a sors adott. Elhallgat, hogy visszakeresse az árnyakat, amelyeket feldértünk. — Lássa — mondja aztán hirtelen szenvedélyes csengéssel a hangjában — szüleim mégis ellenezték, amikor a gépállomás megalakulásakor, engedve érzésemnek, mindjárt idekívánkoztam. — Egyévi harcba telett, amíg meggyőztem őket, az én sorsomat úgy írták meg, hogy nem a régi asszonyok útján kell járnom. Nem mondom, ez az út is elég nehéz út volt. Felvettek a gépállomásra, segédtraktoros lettem, aztán mikor látták, milyen szeretettel csinálom, töröm magamat, s miután itt megtanultam, amit megtanulhattam, elküldték Budapestre, a Hofherrbe, tanfogamra is. Azóta mint traktorvezető dolgozom. S boldog vagyok. Amilyen még sohse voltam életemben. Úgy érzem, a huszonhét év, amit éltem eddig, nem is volt igaz. Nekem ez kell ráülni a traktor nyergére, megindítani a gépet, hallgatni a dübörgését, irányítani és érezni, tudni, hálni, hogy engedelmeskedik. Nekem. A nőnek. S járni a határt, hasitani a gépem után kapcsolt ekével a földet, míg felettem dafol a pacsirta, járnak a könnyű szelek, kitágul a határ s én minden porcikámban érzem, hogy nagy és fontos munkát csinálok: a kenyeret segítem előteremteni eddig küszködő, nehéz sorban élő parasztembereknek. Engedjen meg egy prózai kérdést is: Mennyit keres? — vetem közbe szinte félénken, hogy félbe kell szakítanom ezt a lobogást. — A főszezonban, teljesítménybér alapján dolgozva, volt olyan hét, hogy 200—300 forintot is kerestem. Most, télen, persze kevesebbet. — Maga is részt vesz a többi traktorista téli munkájában? — Hogyan telik el egy-egy napja — A délelőttöm jórésze azzal telik el, hogy főzök a gépállomás személyzetének, de ha az én brigádomra kerül a sor, akár a gépek javításában, akár az időszerű munkák végzésében, silózásban, kukoricamorzsolásban stb , akkor én is kiveszem a részemet a munkából, mint a többiek. A délutáni foglalkozásokban aztán egészen ott vagyok. A politikai, mezőgazdasági, technikai iskolázásban napról-napra előre kell haladnunk. Amikor ez megvan, rendesen négy óra után, jön a többi Részint előadásainkat készítjük elő, amit majd itt-ott, rendesen kiki a maga falujában laktunk, mindig egy-egy aktuális kérdésről, részint a kultúrcsoport közös munkájában veszünk részt, színdarabot tanítunk, hogy falujárásunk során nee valljunk szégyent. Unatkozni itt igazán nem lehet. — Kielégíti magát ez az élet? — Ez a téli? Ez nemi Alig várom már a tavaszt, hogy újra Méregbe lehessen szállni e ne ei a határnak A traktoron. Őszintén szólva, bár télen is van mivel elfoglaljuk magunkat, mégis sokszor szi. t® azt hiszem belebetegszem, ha még sokáig kell várni a tavaszi munkákra. De ez csak hangulat. Az azonban, hogy gép nélkül az én életem nem lenne teljes, szent és igaz beszéd . Na, de nem azt mondja-e mindezzel, hogy női traktoristának is születni kell? — Lehet. De akkor barátnőm, a magyartelek, Gyuris Mária is rászüleett, pedig arról tudom, hogy magam beszéltem rá, jöjjön, álljon be. Ejött, itt van, most segédvezet és — velem együtt — nem hiszem, hogy akadna valami, amiért hagyná a gépállomást. Ha pedig mi így feltaláljuk magunkat ebben az újszerű munkában, miért ne találná fel más is? Aki csak nem puha, elkényeztetett, nő és szereli a természetet, az közénk való. Férf munkára. — Ami holnap már nem lesz férfimunka Hanem éppen olyan közös területe a kenyérkeresetnek, mint a többi pálya, ahol már együtt dolgoznak a nők a férfiakkal így beszélt a páprádi gépállomáson a piskói Benke Júlia, egy csípős téli napon, amikor a falvak többségében még a régi, csendes mederben folydogál az élet, nemcsak azért, mert kupa kémés idő van, de mert új medret vájni fáradalommal is jár, szokatlan is, merészség is kell hozzá. A Benke Júliákban, lám megvan a merészség. Most meg talán megcsodálják bátorságá. Holnap már természetesnek veszik. Aminthogy az is... Zikó Gyula A M«Cr»r KtSzIBny február 14 -20 számla köve kezd rendeleteket közli: A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának rendeletét az Állami Színházak Nyugdíjintézetének és a Színészek Országos Nyugdíjintézetének megszüntetése, valamint a színházi munkavállalók nyugdíjügyének rendezéséről, az Arbaóság rendeletét a vágóborjú, valamint az abbó! kiter? melt hús, belsőségek és mílléktí?*,'' mi kék árának megállapításáról, a* Országos Tervhivatal elnökének r?n--/ - deleté, az 50.C00/1946. Ip. M. ss. rendelettel elrendeli egyes cikkekre vonatkozó készlet-bejelentési kötelezettség megszüntetéséről, a pénzügyminiszer rendeletét a szállítóvállalatok által fizetendő közlekedési forgalmiadóról, a földművelésügyi miniszer rendeletét a szőlő- és gyümölcsgazdálkodás egyes kérdéseinek szabályozásáról, a népjóléti miniszter rendeletét a ragályos és hevenyerítő betegségek elleni védekezés költségeiről szóló kimutatás készítésének megszünteéséről. Elindult szerdán reggel a ferencvárosi pályaudvarról a négyezredet «kétezertonnás vonal], amelynek 89 kocsiból álló szerelvényét Farkas Ferenc mozdonyvezető vitte Debrecenbe. Ebből az alkalomból Lukács Péter, a vasutas szakszervezet, Tölgyes Lajos pedig a MÁV, vezérigazgatóság nevében méltatta a mozgalom jelentőségét. Tengérkörzetekre osztották fel az ország területét, s megállapítják az állattenyésztés minőségének javítása érdekében, milyen állatfajták felelnek meg az illető körzet adottságainak. Az állami gazdaságok aztán ennek megfelelően adják ki továbbtenyésztésre az álatokat. BENKE JÚLIA, A TRAKTOROS LÁNY