Magyar Nemzet, 1950. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-21 / 92. szám

2 holmi békenyilatkozat óta a bé­ke megvédése érdekében és megkezdjék az aláírásgyűjtési mozgalm­at. Brémában békegyűlés volt, amelynek részvevői megfogad­ták, hogy csatlakoznak a bé­kéért vívott harchoz és nem raknak ki hadianyagot. A Harz­­hegységben lévő Winterbergen-ben a Szabad Német Ifjúság május­­ előestéjén béketüzet gyújt. A magdeburgi nemzet­közi felszabadítási ünnepségen fogadalmat tettek, hogy min­den erejüket letbe vetik a béke megóvására és a háborús uszi­­tók ellen. A nürnbergi nagy­üzemekben élénk ütemben ha­lad a békealáírások gyűjtése. Manninger Rezső, Rátkai Márton és Panyi Ferencné a magyar nép békeakaratáról A magyar nép békeakarata a Zeneművészeti Főiskolában ked­den lezajlott országos békegyű­lés óta szinte óráról-órára erő­sebben nyilvánul meg. A fizikai és szellemi dolgozók nagy töme­gei sorakoznak fel Budapesten és az ország minden részében a Béke Hívei Világkongresszu­sának követelései és a magyar békemozgalom mellé. Dr. Manninger Rezső, Kossuth-díjas biológus, a sertés­­pestis elleni szérum felfedezője, a következőket mondotta: — Valamennyien emlékszünk még az elmúlt háború borzal­maira, pusztításaira, én magam pedig két világháború rombo­lásainak voltam szemtanúja. Ezért színes­ lélekkel csatlako­zom a békeszerető, a békéért küzdő emberek sokszázmilliós nagy családjából­, hogy közös erővel megakadályozzuk az­ imperialisták háborús kísérleteit. — Békés munkával építjük e boldog jövőt. Mi, tudósok, kutatómunkák fokozásával, a természet titkainak felfedésével erősítjük a béketábort és el va­gyunk szánva arra, hogy meg­­védjük békénket. Erre irányuló harcunk sikerének a biztosítéka, hogy mellettünk van a hatal­­mas Szovjetúnió és a Magyar Dolgozók Pártja vezet bennün­ket a béke útján. Mátkás Márton, a Nemzeti Színház Kossuth-dí­­jas művésze­ így nyilatkozott: — A békéért, a béke megvé­déséért harcolunk, dolgozunk, mi színészek is a művészet, az élőszó fegyverével. Nekünk, ma­gyar színészeknek, akik a béke legfőbb őrének, a nagy Szovjet­uniónak köszönhetjük. A felszaba­dulásunkat, az a feladatunk, hogy ezt a fegyvert a béke megvédésére, a béke érdekében folytatott küzdelem érdekében forgassuk. — A szocializmus építéséhez is folytatta — békére van szük­ségünk és ezért a békéért ne­künk küzdenünk kell. Szabad­ság nélkül művészetünk elsor­vadna, művészetünk további fejlődéséhez viszont békére van szükségünk. A szabadság és a béke az igazi, a nép har­cait és munkáját kifejező haladó színművészetnek is elen­gedhetetlen előfeltétele.. Csak gonosztevő, őrült vagy egészen ostoba, szűklátókörű ember óhajtja a háborút, vért, pusz­tulást, azok a halálgyárosok, akik milliók szenvedéseiből sze­retnének hasznot húzni.­­ A világ békeszerető né­pei, akiknek száma napról­­napra nő, erőteljesen hallatják szavukat és tettekkel bizonyít­ják be nap, mint nap, hogy készek a béke megvédésére. Mi, magyar dolgozók, köztük mi, magyar színművészek is, kife­jezzük békevágyunkat, elszánt akaratunkat arra, hogy minden eszközzel megvédjük a békét. Panyi Ferencné, az Óbudai Fehérítő Kossuth­­díjas sztahanovistája ezeket mondotta: — A keddi békegyűlés az egész dolgozó magyar nép béke­vágyának visszhangja volt. Ott ültem az üzemek küldöttei, dol­gozótársaim között. Együtt örültünk, mert a békegyűlés forró hangulata, a felszólalók szavai és az egész ország dol­gozóit képviselő küldöttek lel­kesedése megmutatták, milyen mélyen él népünk szívében a békés, szabad és függgetlen élet utáni vágyakozás. — Visszatérve az üzembe, mindenkinek elmondtam, milyen érzések kísértek el utamon a Zeneakadémiától hazáig. A békenagygyűlés bizonyára arra indít minden magyar dolgozót, hogy még eredményesebb és jobb munkát végezzen. Én a magam részéről hetek óta se­­lejtmentesen dolgozom és azt szeretném, ha ezt állandósítani tudnám. Tapasztalataim és módszerem átadásával is hozzá szeretnék járulni a munka és a béke magyarországi arcvonalá­nak további erősítéséhez. Ta­nítványaim szép eredményeket érnek el azokkal a módszerek­kel, amelyeket én adtam át nekik. Egyik munkatársam, Molnár Anna, aki az elsők kö­zött vette át munkamódszeremet, az elmúlt héten már nagyobb eredményt ért el, mint én. En­nek én örülök­­a legjobban és azt szeretném, ha minél több mun­katársam múlná felül teljesít­ményemet az én­ módszerem­mel. Ha ez így lesz, én is el­mondhatom, tehetségem szerint én is hozzájárultam a béke megvédéséhez. Nők is olvashatják, (de ne sértődjenek meg!) MELYIK DICSŐBB? Két régi barát találkozik az utcán. Régen látták egy­mást. Kiderül, hogy a leg­utóbbi találkozásuk óta mind a ketten megnősültek. ..— Nem akarok hencegni­­— mondja az egyik —, de az én kis feleségem bár­milyen témáról órákig tud beszélni! A másik legyint: — Az semmi! Az én fele­ségemnek nem is kell hozzá ,téma! AMERIKAI EMLÉK A kitűnő író mesélte: Amikor Amerikában jár­tam, az egyik kisebb tenger­parti fürdőhelyen töltöttem néhány napot Egyszer ho­telünk terlaszán ültem és furcsa látványra lettem figyel­mes. A portás kihozott ma­gának egy széket, leült és egy pohár sörrel a kezében folyton dirigált egy előtte keringő autónak, amelyet egy nő vezetett rendkívül bátortalanul. — Most fordulj! Nyomd m­eg a féket! Gázt! Csodálkozó arcot vághat­tam, mert felém fordult és megmagyarázta: — A feleségemet tanítom Vezetni! Szerényen megjegyeztem: ■— ]Sem gondolja, hogy 'jobban tudná oktatni, ha mellé ülne? ' ‘Az amerikai felkacagott: A Massi ho­nusítva van, de nekem nincs életbiztosításom! SZÍNHÁZI EST ELŐTT Színházba készül a házas­pár. A férj hevesen nógatja az asszonyt. «siess, fiam, mert elkésünk*. — Már készen is vagyok *— felel a nő. — Nézd csak meg a kalapomat! Egyene­sen áll? A férj gépiesen feleli: — De még mennyire! Mire az asszony egyetlen mozdulattal lekapja a kala­pot és így szól: — Akkor várjál egy per­cet, szivem, mert megigazí­tom. Ennek a kalapnak ugyanis srégen kell állnia ... rakod a képedet a kirakatba! Nem vagy te színésznőt Egyszóval alaposan megmos­tam a fejét. De a­helyett, hogy bevonta volna a képét a kira­katból, másnap mosolygó arccal üdvözölt és átnyújtotta ajándé­kul egy fényképét a következő dedikác­ióval: ((Férjemnek a jól sikerült fejmosásért!. Erre aztán én sem hagytam magamat. Tegnap délután, ami­kor a fodrász befejezte nálam a szépészeti műveleteket, a ke­zébe nyomtam a fényképemet. — Azonnal tegye a kirakatba! A mester ijedt arccal olvasta a dedikációt­ . «Emlékük a vértelen borotvá­­lásért* (Stella) —­— Washington tisztába tette a nyilatkozatot .A légi gengszterek libavai kudarca heves nyilatkozásra késztette az illetékes ameri­kai köröket. Az eleinte kissé szerteágazó állásfoglalást némi csuklás árán sikerült végül egy nevezőre hozni és annak lényege az alábbi há­rom pontban kristályosodott ki: 1. Nem igaz, hogy ameri­kai hadirepülőgép volt, mert az amerikai légierőnek nincs is hadirepülőgépe 2. Nem igaz, hogy tüzelt volna, mert az amerikai légi­erő hadirepülőgépein nincs is fegyver, egész úgy kezdődött, hogy a szovjet gépek visszalőttek. —o— Lohengrin a Hattyú-mosodában Mint amerikai lapokból ol­vassuk, odaát filmre vették Shakespeare Hamletját és a filmvállalat propagandafő­nöke a következő szövegű reklámmal csalogatja mozi­jába a népet: „Nézze meg egy őrült és egy szép leány különös szerelmén" Nem vitás, hogy sor kerül Shakespeare többi műveire is és más szerzők sem fog­nak menekülni. Ami pedig a sikert illeti, meghozza a jó reklámszöveg. Egy-két holly­woodi zamattal odavetett sor remekül fokozza a közérdek­lődést. A Lear királynak ez lesz a kísérő zenéje: „Akar látni egy mérges öregurat a csa­ládja körében? Nézze meg a Lear Mikulás­ az ő vad­nyugati szakállával!" Julius Caesar: „Merénylet az alsóházban, avagy Brutus, mitől véres a töröd?" Romeo: „Jaj, csak a papa meg ne tudja, avagy randevú a családi sírboltban (Erkély­betét: Itt a létra, hol a létra?)" O­ hello: „Egy fehér nő fe­kete esete, avagy megállj le nagy lincselés a néger ne­gyedben." Lohengrin: „Az éneklő hattyú, avagy nászinduló a mosodában." Carmen: „Dohányon vett pikador, avagy kellett neked bikaviadal? (Nagy cowboy­­film, főszerepben Tóni Mix és Rin-tin-tin.)“ Faust: «Szeretnék még egyszer húszéves lenni, avagy Mefisz Tóni tudja, mitől döglik a légy.* Tannhäuser: «Vénusz a barlangban, avagy a zarán­dok sincsen fából». Bolygó hollandi: «Tízezer holland munkanélküli kiván­dorló Amerika láthatárán, avagy a Marshall-terv leg­újabb eredményei szárazon és vizen*. (Kis,jó) -o- Tavaszi nyugtalanság Orvosi cikkekből, hozzá­szólásokból tudjuk, hogy az emberi szervezet élénken reagál minden évszak idővál­tozására, de különösen meg­érzi a tavaszt. Az ember ta­vasszal nyugtalan lesz, azok lesznek főként a nők, mivel a női alkat, a női lélek egyébként is érzékenyebb. A nők tavaszi nyugtalan­sága akkor veszi kezdetét, amikor a határban kidugja fejét az első hóvirág és az Állami Áruház kirakatában az első boleró. A divat víru­sok útján fertőz és a víru­sok olyannyira apró lények, hogy a legvastagabb kirakat­üvegen is átszivárognak. u. A Sericum hogy a betegnek — amikor megpillantja a kolerót —■ szemöldöke felszalad, szem­bogara kitágul és hevesebben szedi a lélegzetet. Pár pilla­nat múlva megzihál és ajka lebiggyed. Olyan érzése van, hogy nem tetszik. Pedig ez csak a költségvetési egyen­súlyérzet ösztönös védeke­zése és mint ilyen, múló tü­net. A következő pillanatban már ismét hat a vírus, a be­teg feje kissé oldalt hajlik, szeme összehúzódik és ré­zsűt pillantással méri végig a bolerót. Azután két lépést balra megy és onnan ka­csint vissza rá. És amikor végkép úgy döntött, hogy nem érdekli a dolog, akkor bemegy és felpróbálja. A betegséget tulajdonkép­pen ekkor kapta meg végleg. A nyugtalanság heves láz­ba csap át és a láz kirakat­­ról-kirakatra fokozódik. Sok­féleképpen lehet gyógyítani, a leghatásosabb ellenszer azonban a minél több kész­pénz. Lázat persze nemcsak a boleró okoz (Miazma Bole­­rans), hanem sok egyéb hiányérzet, mint például Miazma Nylens, Miazma Costamici, Miazma Ridiculi Antilopis sibi., amik olykor késő estig hajszolják kira­­katról-kirakatra. Ilyenkor történik aztán, hogy a nyug­talanság a férjre is átragad. Hazaérkezvén, körülnéz, az asztalra csap és ekként or­dít föl: — Mi az, ma nincs­­xte. • 5mca HELYETT . Egyenjogúságot a fodrásznál (Rendkívüli „Mi a baj?“) Még mielőtt bennünket, férfia­kat egyenjogúsítottak a nőkkel, irigykedve állapítottam meg, hogy a fodrásznál a­­­gyengébb nem) előnyöket élvez. Vegyesen já­runk az üzletbe nők és férfiak, de a tágas kirakatban mégis kizárólag a nők fényképei dí­szelegnek Az egyik kép szőke nőt ábrázol az alábbi szöveggel: « Magdának a gyönyörű fri­zuráért ...» A másik képen is nő moso­lyog a járókelőre, csak a szö­veg más: • Gusztinak megemlékezésül a felejthetetlen hauerért.* Legnagyobb megdöbbenésem­re egy szép napon a feleségem képe is megjelent a kirakatban. Rendkívül szigorúan megrótlani ezért a rikoltó reklámért. ^csMéBU Gttk vallalatú £*] ühgv&Boet A Pravda a békefront erősítéséről és kiszélesítéséről Egy évvel ezelőtt ült össze Párizsban és Prágában a Béke Híveinek Világkongresszusa, amelyen a béke hatszázmillió harcosának nevében megalapoz­ták a világtörténelem legna­gyobb tömegmozgalmát. Ebből az alkalomból a Prav­da „Erősítsük és szélesítsük a béke frontját!" címmel vezér­cikket közöl, amelyben meg­ál­apítja, hogy az 1949. április 20-án megnyílt Békekongresz­­szus fontos szerepet játszott a szervezett és hála­dos béke­­mozgalomnak kibontakozásá­ban, amely valamennyi konti­nensre és a világ minden or­szágára kiterjed. A Béke Hívei Világkongresz­­szusának kiáltványa — foly­tatja a Pravda — óriási vissz­hangot váltott ki valamennyi or­szág népében. A békemozga­lom az elmúlt év folyamán ha­talmasan megnövekedett és szi­lárd szervezeti alapot kapott. Tevékenyen részt vesznek benne a nemzetközi demokratikus szervezetek. A legtöbb országban megalakult az Országos Béke­­védelmi Bizottság és béke­­védelmi bizottságok alakultak a városokban, falvakban, üzemek­ben és intézetekben. A béke­mozgalom jellegzetessége, hogy a lakosság legszélesebb réte­geit tömöríti, hogy egyre erő­södik és egyre növekszik a részvevők száma. A mai békemozgalmat nem­csak széleskörűsége jellemzi. Fontos vonása a békeharcosok egyre növekvő aktivitása és az a tény, hogy a béke hívei a há­borús gyújtogatók ellen folyta­tott harc újabb, tevékenyebb formáira térnek át A stock­holmi kongresszus újabb fon­tos fejezetet nyitott meg a népi tömegek harcában a békéért, a népek biztonságáért. Az aláírás­gyűjtés nagy lendülettel folyik Franciaországban, Olaszország­ban, Nyugat-Németországban, Japánban, Kínában, a többi népi demokratikus országban és mindenütt. A béke híveinek mozgalma nő és szélesedik. A mozgalom egyre hatalmasabb erővé válik. A béke hívei egyre inkább, felismerik, hogy új vi­lágháború esetén nem lesz olyan nép, amely megmenekül a háború borzalmaitól. Az első világkongresszus ösz­­szehívása óta eltelt év alatt a béke hívei sok eredményt értek el a békéért és a népek bizton­ságáért folytatott küzdelemben. De mindez még csak a Béke Hívei harcos útjának kezdete. Most az a leghalaszthatatlanabb harci feladat, hogy a világ minden országában széles kam­pány bontakozzék ki az atom­fegyver betiltását követelő fel­hívás aláírásáért. Senki sem vonhatja ki magát ebből a harcból, amely­ az atomfegyver feltétel nélküli betiltásáért fo­lyik. Ez a követelmény közös nevezőre hozza a béke vala­mennyi hívét, egyesíti a lakos­ság legszélesebb rétegeit és mindazokat a becsületes embe­reket, akik szerte a világon békét akarnak. A szovjet nép egységesen és lelkesen támogatja az Állandó Bizottság felhívását az atom­fegyver betiltásáért — fejeződik be a «Pravda» cikke. — Az egész világ tudja, hogy a Szov­jetúnió kitartóan és következe­tesen harcol a békéért és a né­pek biztonságáért. A háborús gyújtogatók elleni harc és a béke megvédése­­ a világ vala­mennyi népének ügye. Ezért harcolnak a béke hívei, és ezért fognak még kitartóbban har­colni a hatalmas és szervezett békefront megszilárdításáért. Május 1: a béke­­harc és a munkás­­követelések nagy nemzetközi napja A CGT május 1 alkalmából — mint Párizsból jelentik — felhívást intézett Franciaország dolgozó népéhez, harcra híva fel a világ minden proletárja oldalán.­­Május 1 a békeharc és a munkáskövetelések nagy nemzetközi napja kell, hogy legyen" — mondja a felhívás, amely meghírdeti a harcot az atombomba betiltásáért, a vi­lág békéjének megvédéséért és a vietnami háború haladékta­lan megszüntetéséért. Megjelent a „Béke Hívei," című folyóirat orosz nyelv­ű­­ kiadása A Béke Hívei " Világkongresz­­szusa állandó bizottságának hi­vatalos orgánuma, a „Béke Hí­vei" című képes folyóirat eddig csak angol, francia és spanyol nyelven jelent meg. Most a folyóirat orosz nyelven is nap­világot lát. Harustyák József Párizsba utazott A Szakszervezeti Világszövet­ség számvizsgáló bizottságának ülésére Párizsba utazott Harus­­ty­ák József, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöke. Halálozás. Id. Kádár Sándor f. hó 18-án elhunyt. Temetése 20-án volt Alsóörsön. (M.k.é. h.­ özv. dr. Réti Elekné született Schmatthoffer Aranka f. hó 18-án hirtelen elhunyt. Temeté­se 22-én d. u. 3 órakor lesz a X. ker. Új­ köztemetőben a rk. egyház szertartása szerint. (A vezércikk folytatásá­­nak, anyjának szívfacsaró tragédiája a legszenvedélye­­sebb vádirat minden háború és a háborúkat előkészítő kapitalizmus ellen. Miért nem járhatnak a francia, olasz, amerikai Brúnók is­kolába? Miért törik őket m­ár zsenge korukban mun­kába? Miért nincs apjuk­nak munkája? Miért kell zá­logházba cipelniük az utolsó lepedőt, a kenyeret keresni segítő biciklit? Miért?­­ Miért? Azért, mert Ameriká­­­­ban a költségvetés hetven­­ százalékát fordítják hadi­­i kiadásokra. Mert Olaszor­­­­szágban, Franciaországban a­­ szociális természetű szük­ségleteket teljesen háttérbe szorítják az Atlanti Paktum­ban vállalt hadügyi és pénz­ügyi kötelezettségek. Mert Hágában legutóbb nemcsak a marshallizált országok ve­zérkari főnökei kaptak uta­sítást, hogy minél több ka­tonát állítsanak, minél több hadianyagot gyártsanak, de a pénzügyminiszterektől is megkövetelték, hogy az ál­lami bevételek minél teteme­sebb részét fordítsák a had­sereg fejlesztésére, a hábo­rús előkészületekre. Ezért nincs Brúnó atyjának, Anto­­niónak és két és félmillió olasz munkástársának mun­kája, ezért éheznek a Brú­nók, és ezért keletkeznek a tizenkét éves Annarellák bűn és vérgőzös tragédiái a Ró­mát körülvevő éhséggyűrű­­ben, a munkásnegyedekben. És ezért mondom, hogy e gyermeki hangok ideprofun­­d­ist­a, megrázó kiáltása az élet, a kenyér, a boldog if­júság után, valamint szenve­délyes, görcsös tiltakozó si­koltása a halál, a háború, az éhség ellen, az emberiség békekórusának legmegrendí­­tőbb hangjai. Ugyanezekben a napokban hallottam Váczi Miklósné­­nak, a Szovjetunióban járt magyar kulturális küldött­ség vezetőjének beszámoló­ját, a szovjet gyermekekkel való találkozásairól. «Szaba­dak, bátrak és erősek a gyermekek, akiknek a szov­jet állam minden lehetősé­get megad arra, hogy igaz és egészséges emberekké le­gyenek» — mondotta többek között. Ennek a beszámoló­nak illusztrációjaként olva­som, hogy a Szovjetúnió társadalombiztosító intézmé­nyének új költségvetése újabb hatalmas összeggel emelte a gyermekek nyári üdültetésének költségeit. A gyermekek boldog jövő­jének biztosítása egyik leg­főbb célja a magyar népi demokráciának is. Azelőtt egy fél évszázad alatt sem élvezte annyi gyermek a Balatont, a magyar hegyek tiszta levegőjét, a magyar nyár izmosító napsugarát, mint most öt év alatt. A ma­gyar gyermekek mindenütt az élet indulóit dalolják, s a boldog jövő ígéreteit hor­dozzák magukban. Most egyre több lesz nálunk a gyermek. Nemcsak azért, mert a földreform, a telepí­tés egy csapásra véget ve­tett egyes íróink által már nemzetgyilkosnak elneve­zett egykének, mert növek­szik a magyar családokban a gyermekáldás s ennek megfelelően növekszik szü­letési arányszámunk is, vi­szont minimálisra csökkent , a csecsemőhalandóság, ha­nem azért is, mert nálunk nincs az a munkanélküliség, amely a kapitalista orszá­gokban megakadályozza a családok alapítását és szét­zülleszti a meglévőket. Csak húsvét egyetlen ünnepnap­ján Budapesten több mint­­ ötszáz házasságot kötöttek a jövőbe bizakodó tekintettel néző ifjú párok. Mindez a jelenség a béke arcvonalát­­ támogatja, erősíti. Nem az halálfélelem derm­eszti meg gyermekeink szívét, hanem az életöröm tölti be azokat. Nem a clevelandi Eddyk és római Brúnók sivár sorsát élik a magyar gyermekek.­ És mégis egy az érdeke a magyar, a szovjet és az olasz, az amerikai és min­den más gyermeknek: a béke megvédése, a háború elleni küzdelem. Mert csak a béke biztosíthatja a mi gyerme­keink mai boldog életét és csak a béke hozhatja meg az­ Eddyk és Brúnók szá­mára vágyaik megvalósítá­sát, szüleik számára a biz­tos kenyerét -A világ valamennyi gyer­mekének ezt a sorsközössé­gét fejezi ki az idei június elseje, «a gyermek napja». E nap alkalmából intézte a Demokratikus Asszonyok Vi­lágszövetsége e szívhez szóló felhívást. — «Mindenkit, aki aggódik gyermekeink jövő­jéért, felszólítunk, csatlakoz­­zanak hozzánk, hogy meg­menthessünk sok milliónyi ártatlan gyermeket, akiket az atombomba terrorja fe­ny­eget.» P­é­n­t­e­k, 1950 április 21

Next