Magyar Nemzet, 1950. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-21 / 92. szám

Péntek, 1950 április 21 IG­EN&NEM IUlii!itlUiumniiiiiniinniiimiimiiniiiniiii(iiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiniuiiiii!iiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiitmiiiiiiiiiiiimiHiiiiiiuiiuiiiiiiii Az ö ..szabadságuk" Az amerikai rádió estéről­­estére azt szeretné bebizonyí­tani, hogy náluk szabadság van, sőt csak náluk van sza­badság. A valódi helyzet ezzel szemben az, hogy Amerika jelenlegi urai a formális sza­badságokat is leplezetlenül megszüntetik. Az Egyesült Államok legfőbb bírósága húsvét hétfőn elvi jelentőségű döntést hozott. Kimondta, hogy az úgynevezett Amerika­­ellenes Tevékenységet Vizs­gáló Bizottság kérdéseire a választ a gyanúsítottaknak minden körülmények között meg kell adniuk. Ha a vála­szolást megtagadják, «nem­zetgyalázásért» börtönbüntetés vár rájuk. A legfőbb bíróság ezt az ítéletet a híres hollywoodi perrel kapcsolatban mondta ki. Emlékezetes, hogy két év­vel ezelőtt az Amerika-elle­­nes bizottság perbe fogott Hollywoodban mindenkit, aki nem állt be az amerikai im­perializmus akkor kezdődő „ kulturális” hadjáratába. Hol­lywood legjobb koponyái ke­rültek ennek a szennyes vizsgálóbizottságnak a padjá­ra. Közöttük van Albert Maltz, Amerika egyik legismertebb novellaírója. Edward Dmy­­tryk és Adrian Scott, a Cross­­fire (Kereszttűz) című híres film írója. Ez azért nem tet­szett az Amerika-ellenes vizs­gálóbizottságnak, mert a film az Amerikában egyre jobban elhatalmasodó antiszemitiz­must állította pellengérre. A­­ vádlottak­ között van Alvah Bessie, akinek az USA-inkvi­­zitorok szemében kettős a bűne. Először Objective Bur­ma címmel készített egy olyan háborús filmet, amely nem az imperialisták szája­­íze szerint való. Másodszor pedig tagja volt a spanyol nemzetközi brigádnak. Dalton Trumbo «­70 másodperc Tokio felett» címmel olyan filmet készített, amely az esztelen és embertelen tömegbombá- zás ellen foglalt állást. A rosszhírű bizottság 1947- ben ilyen kérdéseket adott fel nekik: • Kommunista ön?» «Tagja ön a színpadi írók egyesüle­tének?* A hollywoodi rende­zők, írók megtagadták erre és a többi kérdésekre a vá­laszt, és ezért az Amerika­­ellenes Tevékenységet Vizs­gáló Bizottság bíróság elé állította őket «az amerikai kongresszus semmibevétele* és nemzetgyalázás címén. A tíz közül kettő, Dalton Trumbo és John Allard Law­­son fellebbeztek, fokról-fok­­ra, instanciáról­ instanciára vitték a perüket, végül a leg­felsőbb bíróság döntött: bű­nösek nemzetgyalázásban. «Nemzetgyalázás»: nagyon ismerős nekünk ez a kifeje­zés. Emlékszünk arra, hogy a mi fasisztáink, a Horthy­­rendszer is nemzetgyalázás címén indított pert azok el­len és zárta börtönbe azo­kat, akik megmondták az igazat a magyarországi álla­potokról. A legfelsőbb tör­vényszéknek ez a döntése le­galizálja az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bi­zottságot és az amerikai pol­­itika és törvénykezés hivata­los és megfellebbezhetetlen szervévé teszi. Igen, megfel­lebbezhetetlenné. Mert ma Amrikában a szabad és ha­ladó gondolkozás és ember hármas választás előtt áll. Ha a Bizottság elé kerül (már­pedig biztos, hogy oda ke­rül)­, a keresztkérdések özö­nével, az indiszkrét, sőt ar­cátlan kérdések tömegével árasztják el politikai néze­teire, sőt magánéletére vo­natkozólag is. Ha visszauta­sítja a választadást, akkor nemzetgyalázásért börtönbe kerül. Ha tagadja, hogy va­lamelyik kommunistának mi­nősített értelmiségi szervezet tagja, akkor hamis esküért börtönzik be, mert mindig készen áll a Bizottság előtt egy-két hamis tanú, akik megeskü­sznek akár az édes­anyjukra is, hogy a vádlott kommunista. Ha pedig be­ismeri, hogy kommunista, akkor elveszti az állását, meghurcolják az újságok, és •államellenes összeesküvés” címén állítják bíróság elé, majd az Amerikai Kommu­nista Párt 11 elítélt vezetőjé­nek precendensére hivatkozva, megint csak börtönbe küldik. Ez a hármas nyomasztó alternatíva nemcsak afféle elképzelés. Ugyanazon a na­pon, amikor Washingtonban a legfelsőbb bíróság kimondta ezt az elvi jelentőségű dön­tést, San­ Franciscóban egy másik bíróság ötévi fegyházra ítélte Harry Bridgest, az ame­rikai dokkmunkások szak­­szervezetének vezetőjét. Brid­­ges ellen a vád: «hamis eskü* és «összeesküvés*. Hamis eskü azért, mert 1945-ben egy kérdőívbe azt írta be, hogy nem tagja a Kommu­nista Pártnak és össze­esküvés azért, mert a bíró­ság bebizonyítottnak vette, hogy mégis tagja a Kommu­nista Pártnak. A­­bizonyíté­­kot* egy közismert rendőr­­spicli szolgáltatta, ugyanaz a fráter, aki már több ügyben szerepelt, mint hamis tanú. Nyilván ez is a foglalkozása: az Egyesült Államok hivatá­sos hamis tanúja. Hogy az amerikai szabad­ságjogokról képünk teljes le­gyen, tegyük hozzá, hogy nemcsak Bridgest ítélték el, hanem két védőügyvédjét is. A vád ellenük is: összeeskü­vés az állam rendje ellen. A két ügyvéd nem tett egyebet, mint a bíróság előtt hivatal­ból és hivatásból védelmezte védencét. Mondanom sem kell, hogy az Amerika hangja, amely egyébként az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bi­zottság buzgó szószólója, egy árva hangot (amerikai han­got) sem közölt sem az ame­rikai inkvizíció törvényesíté­­séről, sem Bridges elítélésé­ről, még kevésbbé arról a bot­rányról, ami a védőügyvé­dekkel történt. Ez az ő sza­badságuk. Ez az ő tárgyilagos­ságuk. Medvey Gábor Tíz nappal a határidő előtt beemel­ték a Sztálin-híd pesti főtartóját A Margit-sziget északi csúcsa felől kopácsolás, motorrúgás, szünet nélküli zaja hallatszik. Épül a Sztálin-híd pesti szaka­sza és ebben a nagy munkában szinte ünnepi állomásnak szá­mított, csütörtök délelőttre, mert ekkor emelték be az Ady Endre-úszódaru horogjai a pesti pillér acélfőtartóit. "Éljen a 6. szabad május 1.» ■— hirdeti messze látható, óriás fehér betűkkel a vörösre má­zolt hídalkatrész, egyben jelzi, hogy a hídépítő munkások a május 1-re előirányzott mun­kát ünnepi felajánlásként már 10 nappal előbb, április 20-ára teljesítették. Óbudát már kész híd köti össze a Margit-sziget felső csú­csával, úgy hogy bármikor meg lehetne nyitni a forgalmat. Az óbudai hajógyári szigetig teljes szélességben építették meg a hidat, hasonlóképpen a pesti hídfőnél is 27,60 méter széles­ségben teljesen kész a híd első szakasza A budai hídrész zöldesszürke acéltömegéből élénken emelke­dik ki az újonnan felszerelt s még vörösre festett korlátok színe. 928 méter hosszú lesz a két part között az új híd, a hídfők feletti résszel együtt azonban, a Flórián­ tértől a Váci­ útig, kereken két kilomé­ter hosszú lesz. November 7-én, az Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulóján, nagy ün­nepség keretében adják át ren­deltetésének Magyar Nemzet A fizikai dolgozók és a műszaki értelmiség összefogásával sorra valósulnak meg az Újító Kongresszus feladattervei Múlt év októberében zajlott le újítómozgalmunk nagy ese­ménye, az első Országos Újító Kongresszus. A kongresszus más­napján szakmai konferenciák keretében újítóink kidolgozták feladatterveiket. A feladattervek célja volt, hogy tervszerűséget vigyünk újítóink munkájába is. A magasépítőipar újítóinak szakkonferenciája kö­zel 50 pontból álló feladattervet dolgozott ki. Az építőipari komplex­ brigádok április negye­­diki felajánlásaikban közel egy­­harmadát oldották meg ezeknek a feladatoknak. A Gyárépítő M­. újító kom­plex­ brigádja a szovjet példa felhasználásával újszerű szállító eszközt készített. Az egész szer­kezet hasonlít a targoncához, a megfelelően alkalmazott tartók a tengely felett vannak, Így a súlypont elhelyezése olyan, hogy a fizikai dolgozónak csak a szállító eszköz tolásánál kell erőt kifejteni. A deglakulis, ahogy a komplex­ brigád nevezi az újítást, megkönnyíti a fizikai dolgozók munkáját és gyor­sabbá teszi az anyag mozgatá­sát. A feladatterv megoldása sok ezer forint megtakarítást jelent népgazdaságunk részére. A textiliparban használatos csévék általában papírosból készülnek. Ezek a csévék törékenyek, könnyen rongálódnak és legfőbb hátrá­nyuk, nagy kerületük. A papír­­cséve átmérőjének változtatása lehetetlen. A MATEIP „Műszaki fejlesztő“­brigád javaslatot tett a cséveorsók alumíniumból tör­ténő készítésére. Megváltoztat­ták az átmérőt is. Az eredmény: a brigád javaslata alapján el­készített csévére 75—80 gram fonál megy, szemben a régi 30 grammal, többszörösére emel­kedett a cséve élettartama és jelentősen megnövekedett a cséve gépben történő futásának ideje. A kohászati és öntödei szakkonferen­cia általános fela­datul tűzte ki a kohászat és öntöde fejlesztését. A komplex­brigádok ezen a területen is bebizonyították a fizikai dolgo­zók és a műszaki értelmiség összefogásának, kollektív mun­kájának eredményességét. Erre kitűnő példa a diósgyőri Mar­tin komplex-brigádjának mun­kája. A diósgyőri Martinban a komplex-brigád technikailag ed­dig lehetetlennek tartott felada­tokat oldott meg. A harminc­tonnás kemencében adagonként 35 tonna acél, a 65 tonnás Marz-kemencében pedig ada­gonként 80 tonna acélt készí­tenek ki. Újítóink a feladattervek meg­oldásával nagy mértékben elő­mozdítják üzemeinkben az ön­költségcsökkentést és a szűk keresztmetszetek leküzdését. Az értelmiségi munkában is lehet gyorsabb módszereket alkalmazni Beszélgetés egy fiatal újító könyvtárossal Tarnai Andor, 25 éves SZIT- ifjú, latin-magyarszakos tanár. Az Országos Széchenyi-könyv­­tárában dogozik. Itt, a nyom­tatványtárban kerestük fel. Ő egyike azoknak, akik be­bizonyították, hogy az értelmi­ségi munka területén is lehet versenyezni, itt is rengeteg al­kalom nyílik a több és jobb munka végzésére. Tarnai Andor elmondta, hogy a Széchenyi-könyvtár a régi müncheni katalógusrendszerről az úgynevezett decimális rend­szerre tér át.­­ Ez a müncheni rendszer — magyarázza szenvedélyesen — avult német módszer, amely a könyveket tárgykörök szerint osztályozza. A magyar irodalmat például a ,,P. o. hung.“ (Poetae oratores hungarici)-vel jelölt kategóriába sorolja. Ez termé­szetesen rendkívül bonyo­­lttá teszi a beérkező könyvek fel­dolgozását, katalogiizálását, elő­­szeresését A könyvtár ezért át­tért az úgynevezett decimális rendszerre, amely szinte gyere­kesen egyszerű. — A nagyobb külföldi könyv­tárak is így vannak össze­állítva? — Igen, a világ valamennyi nagy könyvtára, például a moszkvai Lenin-könyvtár is. Persze, a mintegy egymillió-két­százezer példányból álló könyv­­állományunk folyamatos fel­dolgozása nagy munka és sok időt vesz igénybe. — Egy hónap alatt körül­belül hány kötetet lehet feldol­gozni? — Tavaly havi 1300—1400 darabot állítottunk össze fel­dolgozásra. Az idén már 2400-at is megcsinálunk egy hónapban. — Hisz ez ezerrel több. Ho­gyan sikerült ezt elérni? — Szinte kézenfekvő volt — szerénykedik Tarnai Andor —, hogy a raktárból előszedett könyveket, miután nagyság sze­rint összeállítottam őket, alfa­betikus sorrendben rendezzem és így, amikor a katalógusfiók­ból a megfelelő kartont ki­emelem, időt takarítok meg az­által, hogy nem kell a külön­böző fiókokhoz szaladgálni, hanem sorjában, egymásután kiemelem onnan a kartonokat. A könyvek új számait ezután nagy törzskönyvekben átjavít­juk. Itt is leegyszerűsítettem a munkát. Eddig egy ember lapozott a könyvben, kereste a régi feljegyzést, írta be az új számot, tette helyére az újonnan bevezetett munkát. Most ezt ketten csináljuk és az ered­mény több mint kétszeres. — Nem igaz az — folytatja —, hogy az értelmiségi munká­ban nem le­het észszerűsíteni. Akik ezt állítják, tudatos ellen­ségei a nép érdekeinek. Az értelmiségi munka minden ágá­ban helye van az újításoknak, észszerűsítéseknek, a munka­­versenynek, az értelmiség­­ csak így illeszkedhet be a dol­gozó nép államába. Simor György Cyrankiewicz beszéde a lengyel nemzetgyűlés ünnepi ülésén Varsóból jelentik: A szovjet-lengyel barátsági, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési egyezmény alá­írásának ö­tdik évfordulójával kapcsolatban a nemzetgyűlés szerdai ülésén a lengyel kor­mány nevében Jozef Cyran­­kiewicz minisztere­lek beszé­det mondott. Kiemelte a szerző­dés óriási történelmi jelentő­ségét a népi Lengyelország fej­lődése szempontjából. Hangsú­lyozta, hogy a szovjet-lengyel baró­ság a nemzetközi béke­tábor megerősítésének fontos tényezője. A továbbiakban rá­mutatott arra, hogy a szovjet- Lakásfeloszlatás! Kizárólag pénteken 9—­3-ig. Kiadó: modútor, fekhelyes garnitúra, diófa intarziás íróasztal flamand hall­­berendezés, cseresznyefa Förster m­arinó koloniá! bárszekrény, emele­tes earderóbszekrény konyhabútor rekanné, szőnyegek, kének stb. XI., Fehérváry­ út 27. II. 3. lengyel barátság és együttmű­ködés lehetővé tette Lengyel­­ország számára, hogy független léte első időszakának gazda­sági nehézségeit legyőzze. Nazym Hikmet a török nép szabadságharcos költője ti­zenkét éve börtönben sínylődik. Amnesztiakérelmét elutasítot­­ták, mire április 8-án éhség­­sztrájkba kezdett. A Literatur­­nája Gazeta című moszkvai irodalmi folyóiratban most hu­szonkét szovjet költő levelet tett közzé és követeli Nazym­­ Hikm­et szabadonbocsátását. Cseh­ Honért szombaton (nem ma). Kamaraest, 7. 8. Je- j­gyek érvényben. (Muzsika.) Operaest halasztva szombatról májusra. Jegyeket ! kívánságra visszaváltjuk. | 3 ünnepi díszelőadás Lenin születésének 80. évfordulóján a Zeneakadémia nagytermében A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és az MDP nagybudapesti pártbi­zottsága 1950. április 21-én este 7 órakor a Zenekadémia nagytermében V. I. Lenin, a szovjet nép halhatatlan vezé­rének, a szovjet állam meg­alapítójának 80. születés­napja alkalmával ünnepi díszelőadást rendez. Ünnepi szónok Horváth Márton, az MDP Politikai Bizottságának tagja. A Kossuth Rádió április 21-én, pénteken este 8 óra­kor hangképeket közvetít az ünnepi díszelőadásról. A szovjet-lengyel barátság öt esztendeje Boleslaw Bierut lengyel köztársasági elnök nemrégi­ben megállapította:­­ Győz­el­meink forrása mindenekelőtt a Szovjetunió barátsága, a Szovjetúnió segítsége és a Szovjetunió példája.» Ez a megállapítás jut eszünkbe a szovjet-lengyel barátsági, kölcsönös segély­nyújtási és együttműködési szerződés ötödik évforduló­ján. Igen, az öt esztendő előtt Moszkvában aláírt szov­jet-lengyel barátsági, kölcsö­nös segélynyújtási és együtt­működési szerződés a for­rása Lengyelország felszaba­dításának, Lengyelország tár­sadalmi átalakulásának és Lengyelország gazdasági fel­­emelkedésének. A Szovjetunió diadalmas csapatai űzték el Lengyel­­ország területéről a fasiszta betolakodókat, akik tűzzel­­vassal irtották a lengyel né­pet. Sztálin generalisszimusz hadseregének győzelmei tet­ték lehetővé, hogy Lengyel­­országban megszülessék vég­re a milliók által áhítozott szabadság és kialakulhasson a szocializmus útjain haladó népi demokrácia. A szovjet-lengyel barátság, amely az öt éve kötött szer­ződéssel szilárd bázist ka­pott, mindkét fél tökéletes egyenjogúságán alapszik, amint a lenini-sztálini nem­zeti politika nem ismer kü­lönbséget az önrendelkezési jog és a nemzeti független­ség szempontjából a kisebb és nagyobb nemzetek között. A szovjet-lengyel szerző­dés megkötésével a lengyel nép átérezte azt a történelmi igazságot, hogy Lengyelor­szág nemzeti függetlenségé­nek, haladásának és felemel­kedésének egyetlen biztosí­téka a Szovjetúnió népeivel való szoros szövetség. A Szovjetúnió népei, amelyek kiűzték más országok terü­letéről és saját barlangjában pusztították el a fasiszta tá­madót, olyan támaszt jelen­tenek a lengyel nép számára, amelynek tudatában a len­gyelek nyugodtan építhetik felszabadult hazájuk új gaz­dasági és társadalmi beren­dezkedését A Szovjetunió a felszaba­dulás utáni első pillanatok­tól kezdve gazdasági segt­sé­get is adott a baráti Len­gyelországnak. A lengyel po­litikai élet vezetői több íz­­ben hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió élelmiszerkülde­­ményei nélkül 1945-ben és 1946-ban éhinség tört volna ki Lengyelországban. Két­ségtelen az is, hogy­ a Szov­jetúnió ipari nyersanyagok­kal és segédanyagokkal látta el a lengyel ipart, amely a Szovjetúnió gyapotja, gyap­júja, érce, gépkocsijai, cellu­­lozéja, karbidja, műszaki kenőanyaga, reze, golyós­csapágyai és sok más fontos cikke nélkül csaknem telje­sen üzemképtelen lett volna a német fasiszták kiűzése után. A Szovjetúnió és Lengyel­­ország között évről-évre erős­­bödnek a kereskedelmi kap­csolatok. A szovjet-lengyel kereskedelmi forgalom ér­téke állandóan emelkedik. Ugyanígy mind élénkebb a két ország kulturális cseréje is. A szovjet írók és zene­szerzők művei egyre népsze­rűbbek lesznek Lengyelor­szágban, a Szovjetúnióba­­ pedig szintén mind több és több lengyel író, zeneszerző alkotásai kerülnek bemuta­tásra. Lengyelország, akárcsak Magyarország, szeretettel ápolja a Szovjetúnióval való testvériséget és éberen őrkö­dik azon, hogy szilárd ténye­zője legyen a Szovjetúnió és a nagy Sztálin vezette béke­frontnak. A tudománynak szervezetten részt kell vennie a szocializmus építésében Babits Antal előadása a Tudományos Akadémia szervezetéről és feladatairól Babits Antal, a Tudomány­egyetem orvoskari dékánja szerdán délben a Központi Egyetem dísztermét zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt a Magyar Tudományos Akadémia szervezési kérdéseiről és fel­adatairól tartó­­ előadást. Az előadáson megjelent Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Petrovszkij professzor, a III. számú sebé­szeti klinika vezetője, Vadász Elemér, a Tudományegyetem rektora és a magyar tudomá­nyos élet számos kiválósága. Babits Antal rámutatott arra, h­ogy a tudomány előtt új fel­adatok á­lnak. A tudománynak, a politikai és gazdasági fejlő­déshez szorosan felzárkózva, szervezetten részt kell vennie a szocializmus építésének nagy munkájában. A tudománynak i­­­yen irányú munká­ját, a nép­­i gazdaság fejlődésével való szo­­­­ros összekapcsolását, az 1949.­­ decemberében újjáalakult Ma­­­­gyar Tudományos Akadémia I irányítja és biztosítja.­­• A Tudományos Akadémia­­ egyik fontos feladata a tudo­­­­mányos kutatás tervszerű irányí­­­­tása. A múltban a tudósképzés­­ nem volt tervszerű, ami a tudo­mányos káderek színvonalának lassú, de biztos süllyedéséhez vezetett. Ezen a téren nagy­jelentőségű változást jelent ma­jd — a Szovjetunióban jól bevált példa nyomán — az aspirantúra intézményének bevezetése. Az aspiránsok, tudósjelöl­ek ezentúl pontosan meghatározott terv szerint dolgoznak egy-egy tudós vezetése, irányítása mellett és tudományos kvalifikációjukat ezentúl szigorú versenyvizsga alapján nyerik el. Hangsúlyozta ezután: a Tudo­mányos Akadémia mindennapi feladata a Szovjetúnióval való tudományos kapcsolatok tovább­fejlesztése és megerősítése. Az akadémia tudományos folyóira­tokat és kiadványokat is ad ki. A tudomány eredményeinek a széles dolgozó tömegekkel való megismertetése is az akadémia feladata.­­ A magyar tudományos élet minden munkása érzi és tudja — mondotta végül Babits Antal —, hogy a munkásság és élen­járó­­csapata, a Magyar Dolgo­zók Pártja utat mutat a tudo­mány dolgozói számára is és ezen az úton kell haladni a Magyar Tudományos Akadémiá­nak is jövendő munkájában.

Next