Magyar Nemzet, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-25 / 197. szám

Péntek, 1950 augusztus 25- a Vezihurcutyt) kiemelkedő érdekességei: Parragi György vezércikke: Hol tévedett NlacArthur? · Gárdonyi Géza: Petőfi nás-’útja — Babay József: A titok nyitja — Kissó Sándor: Piri csipeget — Stella Adorján: Elemér, a csodapapagáj #Stancu: ifjú szívek 4 Dr. Balogh István: Kurtakocsma étterem G Bodor Károly: Az új tanító — folytatásos regény 9 A szabadságharc vértanú papjai 4 A Budai Vár története ^Dr. Weninger Antal: A gyógyító környezetváltozás 0 A háború romjaiból újjáépült templomok: Budai ferencesek , £ Négyszemközt a szerkesztővel ( Az első nagy magyar kiállítás 6 Olvasóink írták 4. Női szakasz HUMOR. JÁTÉK. SAKK. KERESZTREJTVÉNYEK ARATTlllAM SZÍNHÁZ• ÉS MŰVÉSZET Szerencse fel Szovjet bányászfilm A múlt évben színpadon, Davidoglu román író „Bányászok“ című művében kapott képet a magyar közönség a szomszédos, baráti, felszabadulásának évfordulóját éppen most ünneplő népi demokrácia bányászainak életéről most pedig ez a Sztahanov-mozgalom első éveiben játszódó szovjet film érinti ugyanezt a témakört. A bányászokat a régi irodalom túlnyomórészt regényesen ábrázolta, akár a tengerészeket. Mint a fényes vizeket járó hajósokkal egy tengeri vihar, vagy hajótörés, úgy esett meg a föld sötétségében dolgozó bányászokkal a bányaléggel való találkozás, vagy egy aknabeomlás. Rendszerint szívhezszólóan hazug és " behízelgően érzelgős cselekményben történt velük mindez — igazi sorsuk, hétköznapi valóságos életük íratlan maradt. Tavaly a román író drámája, most ez a szovjet fitm adott hűséges, művészi ábrázolást e dolgozó réteg problémáiról és harcairól E szovjet filmben a bányászélet csak reális háttér, s a mondanivaló jóval túlterjed a bányászok életének puszta bemutatásán Valamennyi dolgozó ember életében felvetődnek olyan kérdések, amilyenek e film szovjet bányászfaluját foglalkoztatják. Így a film nem különösként bányászokhoz szól bányászokról, hanem dolgozó emberekhez dolgozó emberekről Olyan sértődöttek, dohogók, elmaradottak s megtántorítottak, olyan önzőek és ostobák, olyan megtévesztettek, mint a „Szerencse fel“ Balanja s még néhány réveteg figurája, a munka minden területén akadhatnak, nemcsak bányászok között. Ezeket a gyengéket szokta kipécézni magának az ellenség, ezeknek az öntudatlanságára és befolyásolhatóságára számít aljas céljai elérésében. És, mint ez a film bizonyítja, a Bolsevik Párt ezekért a veszendő emberekért szívósan és türelmesen dolgozik, mindent elkövetve, hogy meggyőzze őket életmódjuk s felfogásaik tévedései felől, megkeresve életükben a kórokozót, s megoldva" bennük azt a szinte fizikai görcsöt, amely őket minduntalan helytelen irányba rántja. A film cselekménye tulajdonképpen ez: egy ember megváltoztatása jóakaraté és józan meggyőzés útján, a társadalmi bíróság rendkívül hasznos és nevelő intézményének révén s egy párttitkár mélyen emberi magatartása és személyes példamutatása segítségével. Az iszákos Balunból, ebből a duhaj, erőszakos és tudatlan falu rosszából nem is annyira egy megrendítő esemény, a bánya beomlása, farag öntudatos munkást, sztahanovistát, hanem elsősorban a párttitkár szeretetteljes és erélyes magatartása, amely szinte szimbóluma a szovjet társadalom kollektív segítő készségének, szolidaritásának, összefogásának és emberi jóságának, ha egy társ megmentéséről van szó a közösség és a munka számára. A bányászok életének hősiességén és e szovjt közösségi életszemléleten kívül azonban ez a film még a munkához való szocialista viszonyt is hirdeti sok eleven benyomást tevő, vidám és komoly jelenez során. Pártonkívüliek is mélyen átérzik e filmben szocialista kötelességüket, az értelmiségieket is a munkás néphez való hűség jellemzi. Egy társadalom él ezeken a képeken, amelynek ha egyes tagjai megtántorodnak is, a közösség éberen figyel, leleplezi az árulókat, mgakadályozza bűnös kártevéseiket, s megmenti az erre érdemeseket. Munkabecsület és munkaeröm hatja át ezt a filmalkotást s ennek megfelelően a komoly és súlyos tartalomtól terhes jelenetek közé bőven vegyül humor, vidámság és muzsika. A rendező Lukov művészi, reális érzékkel hangsúlyozza a film társadalmi és számunkra ma igen időszerű mondanivalóit, rendezése nemcsak a bányászéletről, hanem a szovjet dolgozó közösség éltéből is hű és lelkesítő metszetet ad. Balun összetett alakját a kiváló Borisz Andrejev játssza Megtalálja ez a nagyszerű színész az átmenet az öntudatlan, elzüllésre hajlamos ember megjelenítésétől az öntudatra ébredő útját meglepő vájár mélyen átélt ábrázolásáig. Társai a filmben az övével egyenrangú művészi jellemfestést adnak azokról az emberekről, akik a szovjet bányászfalut lakják: öreg é’munkásokról és fiatal könnyelmű, majd mitérő bányászokról, párttitkárokról, tiszta jellemfi munkásokról és karrieristákról, a férjük munkájára büszke asszonyokról és a szocialista tanyásokat őszintén átélő leányokról. A kitűnő szovjet film megtekintése a magyar közönség számára a szórakoztatáson felül megszívlelendő, hasznos és időszerű tanulságokkal is szolgál. Ja. Magyar Nemzet Kétszázezren nézték meg félév alatt a Rákosi Mátyás kultúrház előadásait Az ország legnagyobb kultúrházában, a Rákosi Mátyás kultúrházban félév alatt 615 előadást tartottak. Ezt mintegy 200.000-en nézték meg. Az előadásokon szerepelt 102 nagy film, 36 ismeretterjesztő rövidfilm, 30 üzemi tarka műsor, 28 gyermekműsor, 14 könyvankét, 10 tarka műsor, 7 hivatásos színházi est, 120 szakköri esti foglalkoztatás, 3 táncbemutató, valamint különböző természettudományi és ismeretterjesztő előadások. A kultúrház kibővítését befejezték és a napokban adták át rendeltetésének. Az első emeleten gyönyörű bútorokkal berendezett és zöld növényekkel díszített télikert nyújt lehetőséget pihenésre. A második emeleten újabb két előadóterem, tánc- és zenepróbaterem áll a tanulni akaró dolgozók rendelkezésére. Itt helyezték el a házi stúdiót is, ahonnan az egész kultúrházba szórakoztató kultúrműsortsugároznak. A harmadik emelet 250 kötetes ideológiai könyvtárral rendelkező tanulószobával, fizikus és technikus teremmel bővült. A tetőn* távol két szeretnese?— fel, amelyen a természettudbipányi előadások után a hallgatók az égboltot tanulmányozhatják. A sportolni vágyók részére asztalitenisz-helyiséget rendeztek be és építik már a röplabda-pályát és a céllövő-helyiséget. Huszonkétezren tekintették meg eddig a Képzőművészeti Kiállítást A főváros dolgozói hatalmas érdeklődéssel fordulnak az Alkotmányunk ünnepe alkalmából rendezett I. Magyar Képzőművészeti Kiállítás felé. Augusztus 20-án sokezer dolgozó nézte meg a kiállítást, s azóta is nap mint nap zsúfolva vannak a kiállítás termei Az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói csoportosan tekintik meg a kiállítást, de igen nagy az egyéni látogatók száma is. Szerda estig 22 ezer ember tekintette meg a kiállítást. A kiállítás hírei A Képzőművészeti Kiállításon mindennap délután 4 órakor tárlatvezetés van az egyéni látogatók számára, csoportos látogatás esetén a tárlatvezetés: igényt a Műcsarnokban, a kiállítási irodában kell bejelenteni, telefon 428—763. A Képzőművészeti Kiállításon nem szereplő képek és szobrok a Szépművészeti Múzeumban augusztus 28-án, 29-én és 30-án 10—16 óra között vehetők át elismervény ellenében. Ezen az időponton túl a művekért nem vállal felelősséget a rendezőbizottság. Stütma osztrák diVóta nótáshícsára a szabadsághegyi tábortűznél A Szabadsághegy tetején, az egyik villa kertjében tábortűz ég vöröslő lángokkal. Éppen olyan vörösek a lángok, mint a körülötte ülő úttörők nyakkendői. Német énekszó száll az este csendjében- «Junge Garde Pioniere ...» Osztrák és magyar úttörők ülik körül a lobogó rőzselángot. Búcsúznak az osztrák pajtások. — Hatvan osztrák úttörő, fiú és leány vegyesen, hattól tizennégy éves korig üdült nálunk, négy héten át — meséli Martinusz Ferenc, az osztrák úttörőtábor magyar vezetője. — Az ausztriai «Szabadság» Kultúregylet közvetítésével kerültek Magyarországra, hogy négy héten át élvezzék magyar pajtásaik vendégszeretetét. Most eljött a búcsúzás perce. Hogy milyen volt ez a négy hét, milyen benyomásokat keltett népköztársaságunk szabad, lüktető, vidám élete a kis osztrák pionírokban, valamint leveleiken keresztül szüleikben, arra élénk fényt vet az a tény, hogy szüleik közül számosan kérték: nem maradhatnának-e gyermekeik Magyarországon? Amikor arról érdeklődünk Ribarics Margittól, az úttörők magyar származású osztrák vezetőjétől, hogy mi a benyomása, hogy van megelégedve a helyükkel, az élelmezéssel, elmosolyodik. — Ezt csak egy szóval tudom kifejezni: — remek! Lassan elhamvadnak a tábortűz lángjai. A tábor aludni tér. Ezek a gyerekek rövidesen otthon lesznek, Ausztriában. Elmondják majd szüleiknek, hogy mi az igazság. Hogy Magyarországon van bőven élelem, vidám szórakozás, boldog munkásélet. És ami fő: szabadság... --- -B. B. Bemutatták a Majakvszkij életéről készült dokumentfilmet Csütörtökön este a nagybudapesti MSZT és a Magyar Írók szövetsége rendezésében a Fáklya filmszínházban ünnepélyes keretek között mutatták be a közönségnek a Majakovszkij életéről szóló dokumentfilmet. A filmelőadás előtt a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Horváth Ferenc, az Állami Bányászszínház igazgatója elszavalta Majakovszkij: «A Párt» című versét. A Magyar Írók Szövetsége részéről Somlyó György mondott ünnepi beszédet. A film bemutatásával egyidejűleg nyílt meg a moziban a költő ételét ismertető kiállítás. A Fáklya-mozi a Majakovszkijfilmmel együtt a magyar és szovjet híradón kívül Majakovszkij egyik verséből készült «Mi leszek, ha nagy leszek?» című rajzfilmet és a «Béke küldöttei» című szovjet kisfilmet játssza. A szovjet rádió magyar zenei hetének műsora Moszkva I. hullámhosszán: Augusztus 28. 19.40: Megnyitó hangverseny. 1. Mihály: Ünnepi nyitány. (A Szovjetunió Állami Zenekara, vezényel Somogyi), 2. Dávid Gyula: Menetdal. (Központi Honvéd Művészegyüttes, vezényel Vásárhelyi Zoltán), 3. Kodály: Karadi nóták. (Honvéd Művészegyüttes, vezényel Vásárhelyi Zoltán), 4. Weiner: Magyar szvit. (A Szovjetúnió Állami Zenekara, vezényel Somogyi). Augusztus 29. 21.00: Magyar népdalok és táncok. (Közreműködik Máté Jolán, Béres Ferenc, Szabó Miklós és a magyar rádió cigányzenekara). Augusztus 30. 16.30: Kamarazene hangverseny. 1. Bartók: Gyermekeknek. (Zongora: Zempléni Kornél). 2. Liszt-dalok. (Sándor Judit). 3. Popper: Magyar rapszódia. (Gordonka: Banda Ede, kíséri Hajdú István). Augusztus 31. 16.30: Zenekari hangverseny. 1. Erkel: Ünnepi nyitány. (A magyar rádió zenekara, vezényel Lehel György), 2. Erkel: Bordal a Bánk bán c. operából. (Fodor János, a Szovjetunió Állami Zenekara, vezényli Somogyi László), 3. Kodály: Háry János szvit. 4. Liszt: II. magyar rapszódia. (A rádió zenekarát Lehel György vezényli.) Szeptember 1. 21.00: Magyar könnyűzene. 1. Farkas: Csínom Palkó. (Előadja Gyurkovics Mária, Sárdy János, Reményi Sándor, a Forrai-kórus és a magyar rádió zenekara Lehel György vezényletével). 2. Fényes Szabolcs: Ma utoljára. Dal, 3. Magyar körtánc. (A rádió cigányzenekara) . Szeptember 2. 19.40* Kamarazene-hangverseny. 1. Weiner: Ballada mélyhegedűre és zongorára. (Előadja Lukács Pál és Sebők György), 2. Régi magyar dalok. (Előadja Török Erzsi), 3. Liszt: IX. magyar rapszódia. (Előadja Antal István). Szeptember 3. 21.00: Magyar népi muzsika. (Közreműködik Vörös Sári, Tarjáni Tóth Ida, Tóth Lajos, Béres Ferenc és a magyar rádió cigányzenekara). (Moszkva I. hullámhosszai: 1935 m, 1734 m, 433.6 m, 50.36 m, 49.75 m, 48.94 m, 41.27 m, 31.58 m, 30.86 m, 25.36 m, 25.21 m, 19.65 m, 19.49 m). Olcsóbb áron kapnak operabérletet a dolgozók Az Állami Operaház a szeptember közepén meginduló új évadban gazdag, változatos programmal várja a dolgozókat Az évad során számos bemutató és felújítás lesz, előadják Kadosa Pál „Huszti kaland“ című operáját, Szervánszky Endre „Keleti mese“ című táncjátékát és Kenessey Jenő két balett-átdolgozását. A Városi Színházban Farkas Ferenc „Csínom Palkót“ című daljátékát mutatják be. Nagyjelentőségű zenei eseménye lesz az évadnak Glinka „Ivan Szuszanyin“ című operájának bemutatója, továbbá Moniuszko „Halka“ című dalművének bemutató előadása. A felújítások közt a Lakmét és a Cigánybárót tervezik a Városi Színházban A most újjászervezett bérletrendszer lehetővé teszi, hogy a dolgozók kedvezményes áron, az Operaházban 10 százalékos, a Városi Színházban 20 százalékos kedvezménnyel rendszeresen látogathassák az orterákat 3 OTMPMM Kiosztották a „Felszabadulás“ ifjúsági irodalmi pályázat díjait Csütörtök este a Művészeti Szövetségek Házában ünnepélyes keretek között adták át a «Felszabadulás» ifjúságiirodalmi pályázat díjait. Az ünnepséget Nagy Eta, a DISZ kulturális osztályának helyettes vezetője nyitotta meg, majd Ilosvay Katalin Petőfi Sándor: «A XIX. század költőihez» című versét szavalta el Ezután Nemes Dezső, a népművelési minisztérium csoportfőnöke mondott beszédet. — A mi ifjúságunk — mondotta Nemes Dezső — tudja, hogy munkájával és harcival itt a mi országunkban a nemzetközi béketábor magyar bástyáját erősíti. A mi ifjúságunk tudja, hogy együtt küzdünk a nagy szovjet néppel a felszabadult népek 800 milliós táborával, s a kapitalista kizsákmányolás ellen küzdő békeharcosokkal, a szabadságukért küzdő népekkel. A mi ifjúságunk lelkesen és minden áldozatra készen követi azt a zászlót, amelyet a világ dolgozóinak vezére, a nagy Sztálin, itt Magyarországon Rákosi Mátyás tart magasra: a béke, a szabadság, a szocializmus zászlaját. — Az ifjúság «Felszabadulás» című irodalmi pályázata kulturális forradalmunk fejlődésének komoly megnyilvánulása és elősegítője volt — fejezte be Nemes Dezső nagy tapssal fogadott beszédét. Ezután Földeák János, a Magyar Írók Szövetsége lektorátusának vezetője hangoztatta: a szövetség számára külön öröm, hogy sorait harcos és tehetséges fiatalokkal erősítheti, akik segítenek megoldani azokat a problémákat és teljesíteni azokat a feladatokat, amelyeket Révai József és Horváth Márton jelölt meg. Végül Rácz Tamás, a DISZ központi vezetőségének tagja szólalt fel, majd kiosztották a díjakat a győzteseknek. A verspályázat I. és II. díját megosztva kapta Takács Imre és ifj. Horváth Imre (700—700 forint), III. díjat kapott: Káldi János, Kalmár Lajos, Szállási Árpád (400—400 forint), IV. díjat: Páli Pál, Boda István, Lázár György, Donga György és Talabér József (200—200 forint). Dicséretet és könyvjutalmat kapott: Mészáros Katalin, Győri I. György, Szegedi László, Szatmáry I Ferenc, Badányi József, Szabó Ilona, Ernst Mária, Zólyom Erzsébet, Deák Sándor, Pupics Péter, Kiss József, Szécsi Margit, Kléh Gyula, Hajdú József, Pálfalvi Zoltán és Kunos Ferenc. A novellapályázat győztesei: I Galgóczi Erzsébet (1000 forint), II Solymosi Lajos Radics József, Fábián Zoltán (600—600 forint), III. Gerencsér Miklós, Polgár Péter Kulcsár Ödön (400—400 forint), IV. Vadász Imre, Mahrer Andriea, Garai Gábor (300—300 forint), dicséret és könyvjutalom: Blahó György Szűcs Elek, Ádám István, Móricz Éva, Pintér József, Szilágyi Ibolya, Paszternák Györgyi A színdarabpályázat I. díját nem adták ki II. díj: Brezanóczy Ferenc, Kádár András, Poraicz Ervin (500—500 forint), III. díj: Erdész Sándor, Lendvai Zsuzsa, Sarkadi Nándor, Streboy József és Szűcs Béla (300—300 forint), dicséret és könyvjutalom: Kürti János, Túri József, Molnár István. A kritikai pályázat díját Takács Imre, Rátki László és Rózsa Zoltán kapták (300—300 forint). A jutalmazottak nevében Galgóczi Erzsébet mondott köszönetet, majd a megjelentek egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy üdvözlő táviratot küldenek a Magyar Dolgozók Pártjához és a magyar nép szeretett vezéréhez, Rákosi Mátyáshoz. A díjkiosztó, ünnepség a DÍVSZ- induló eléneklésével ért véget. Beszélgetés a díjnyertes Galgóczi Erzsébettel és Takács Imrével A „Felszabadulás“ irodalmi pályázat novelladíjának nyertese, Galgóczi Erzsébet azzal kezdi beszélgetésünket, hogy ez a nagy kitüntetés éppen 20. születésnapján érte. Arca csupa mosoly, kék szeme csak úgy ragyog az örömtől — A második legszebb napja életemnek ez — mondja. — Az első idén június 24-én volt, amikor felvettek a Magyar Dolgozók Pártja tagjai sorába. Élettörténetéről így beszél: — Édesapám Győr megyében 12 holdon nyolc gyermeket nevelt fel Nehéz sors volt kisparasztnak lenni a nagyurak országában! Már gyerekkoromban motoszkált a fejemben, hogy írni kellene erről a mi akkori nyomorúságos, küzdelmes életünkről. De a magamfajta szegény lány akkoriban dehogyis vethette papírra gondolatait. A felszabadulás után Győrben jártam iskolába. Tavaly leérettségiztem az ottani állami leánylíceumban. Vasesztergályos lettem a Győri Vagongyárban és a múlt hónapban szabadultam. Óriási hatással volt rám a gyár, ott ismerkedtem meg az ipari dolgozókkal, hősies munkájukkal s mindennapi győzelmeikkel. Azóta folyton írok. Tisztában vagyok vele, hogy mindent a Szovjetúnió felszabadító hadseregének köszönhetek, hiszen nélküle most nem tartanék itt. Terveiről érdeklődünk. — Felvettek a Filmművészeti Főskola dramaturgiai szakosztályára. Irni fogok és tanulni. Tudom, hogy még nagyon sokat kell tanulnom ahhoz, hogy író váljék belőlem. Mindig büszke leszek rá — folytatja Galgóczi, ’ Erzsébet —, hogy egyik novellám hatása alatt egy győri segédmunkás szakmunkássá képezte magát, és hogy a DISZ agitációs anyagában felhasználta azt, amit írtam. A versenypályázat és a kritikai pályázat díját Takács Imrének ítéltte a zsűri. Magáról eleket mondja: — Huszonnégy éves vagyok, Rábasömjénben saját gazdaságomban dolgozom, mint egyéni gazdálkodó, nyolc katasztrális holdon, amelyből négyet a felszabaduls után kaptunk. Kora gyerekkorom óta verseket írok. Az irodalomnól természetesen minden érdekes, de legjobban ez a két műfaj: a költészet és a kritika. Verseimben a dolgozó parasztság problémáit énekeltem meg, de írtam szerelmi verseket is. József Atilla és Majakovszky költészetében gyönyörködtem eddig a legtöbbel, de igyekszem mások munkáit is tanulmányozni. Közeli terveiről így beszél: — Pestre szeretnék jönni, ősszel. Tulajdonképpen csak a felszabadulás óta tanulok rendszeresen, azóta végeztem el Sárváron a dolgozók esti iskoláján, a négy polgárit. Ha Pestre jövök, sem hagyom abba a versírást, de úgy érzem, itt már egyebet is fogok írni, talán filmet, talán regényt. Mindennél fontosabb azonban, hogy tanulmányaimat folytathassam. Író akarok lenni. Szeretném megismerni a várost, az országot, a magyar és a szovjet irodalmat. Zs. Á. Az országos felvilágosító munka megsokszorozza a taglétszámot a termelőszövetkezeti csoportokban Az Alkotmány első évforduló-jának ünnepe óta még az eddiginél is eredményesebben folyik a termelőszövetkezeti csoportokban a felvilágosító munka. A sikerhez nagyban hozzájárul, hogy egyre szélesebb körben válnak ismeretessé a Szovjetúnióban járt parasztküldöttség tapasztalatai és azok egyre több egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot győznek meg a csoportos gazdálkodás előnyeiről A vidékről érkező jelentések egész sora bizonyítja, hogy dolgozó ■ parasztjaink országszerte napról napra nagyobb számmal válnak híveivé a szövetkezeti gondolatnak. Finnországban az árak állandó emelkedése és az életszínvonal süllyedése miatt 135.000 munkás sztrájkol A Zeneművészeti Főiskola felvételi vizsgái augusztus 28-án, hétfőn reggel 9 órakor kezdődne.