Magyar Nemzet, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-25 / 197. szám

Péntek, 1950 augusztus 25- a Vezihur­cutyt) kiemelkedő érdekességei:­­ Parragi György vezér­cikke: Hol tévedett NlacArthur? · Gárdonyi Géza: Petőfi nás-’útja — Babay Jó­zsef: A titok nyitja — Kissó Sándor: Piri csi­peget — Stella Ador­ján: Elemér, a csoda­­papagáj #Stancu: ifjú szívek 4 Dr. Balogh István: Kurtakocsma étterem G Bodor Károly: Az új ta­nító — folytatásos regény 9 A szabadságharc vér­tanú papjai 4 A Budai Vár története ^Dr. Weninger Antal: A gyógyító környezet­­változás 0 A háború romjaiból újjáépült templomok: Budai ferencesek , £ Négyszemközt a szer­kesztővel (­ Az első nagy magyar kiállítás 6 Olvasóink írták 4. Női szakasz HUMOR. JÁTÉK. SAKK. KERESZTREJTVÉNYEK ARATTlllAM SZÍNHÁZ• ÉS MŰVÉSZET Szerencse fel Szovjet bányászfilm A múlt évben színpadon, Da­­vidoglu román író „Bányászok“ című művében kapott képet a magyar közönség a szomszédos, baráti, felszabadulásának év­fordulóját éppen most ünneplő népi­ demokrácia bányászainak életéről most pedig ez a Szta­­hanov-mozgalom első éveiben játszódó szovjet film érinti ugyanezt a témakört. A bányá­szokat a régi irodalom túl­nyomórészt regényesen ábrá­zolta, akár a tengerészeket. Mint a fényes vizeket járó hajó­sokkal egy tengeri vihar, vagy hajótörés, úgy esett meg a föld sötétségében dolgozó bányá­szokkal a bányaléggel való ta­­lálkozás, vagy egy aknabeom­­lás. Rendszerint szívhezszólóan hazug és "­ behízelgően érzelgős cselekményben történt velük mindez — igazi sorsuk, hétköz­napi valóságos életük íratlan maradt. Tavaly a román író drámája, most ez a szovjet fitm adott hűséges, művészi ábrázolást e dolgozó réteg pro­blémáiról és harcairól E szovjet filmben a bányász­élet csak reális háttér, s a mondanivaló jóval túlterjed a bányászok életének puszta be­mutatásán Valamennyi dolgozó ember életében felvetődnek olyan kérdések, amilyenek e film szovjet bányászfaluját fog­lalkoztatják. Így a film nem különösként bányászokhoz szól bányászokról, hanem dolgozó emberekhez dolgozó emberek­ről Olyan sértődöttek, doho­­gók, elmaradottak s megtánto­­rítottak, olyan önzőek és osto­bák, olyan megtévesztettek, mint a „Szerencse fel“ Balanja s még néhány réveteg figurája, a munka minden területén akadhatnak, nemcsak bányá­szok között. Ezeket a gyengé­ket szokta kipécézni magának az ellenség, ezeknek az ön­­tudatlanságára és befolyásolha­tóságára számít aljas céljai el­érésében. És, mint ez a film bizonyítja, a Bolsevik Párt ezekért a veszendő emberekért szívósan és türelmesen dolgo­zik, mindent elkövetve, hogy meggyőzze őket életmód­juk s felfogásaik tévedései felől, meg­keresve életükben a kórokozót, s megoldva" bennük azt a szinte fizikai görcsöt, amely őket minduntalan helytelen irányba rántja. A film cselekménye tulajdonképpen ez: egy ember megváltoztatása jóakaraté és józan meggyőzés útján, a társa­dalmi bíróság rendkívül hasz­nos és nevelő intézményének révén s egy párttitkár mélyen emberi magatartása és szemé­lyes példamutatása segítségével. Az iszákos Balunból, ebből a duhaj, erőszakos és tudatlan falu rosszából nem is annyira egy megrendítő esemény, a bánya beomlása, farag öntuda­tos munkást, sztahanovistát, hanem elsősorban a párttitkár szeretetteljes és erélyes maga­tartása, amely szinte szimbó­luma a szovjet társadalom kol­lektív segítő készségének, szo­lidaritásának, összefogásának és emberi jóságának, ha egy társ megmentéséről van szó a kö­zösség és a munka számára. A bányászok életének hősies­ségén és e szovjt közösségi életszemléleten kívül azonban ez a film még a munkához való szocialista viszonyt is hirdeti sok eleven benyomást tevő, vi­dám és komoly jelenez során. Pártonkívü­liek is mélyen átér­zik e filmben szocialista köte­lességüket, az értelmiségieket is a munkás néphez való hűség jellemzi. Egy társadalom él eze­ken a képeken, amelynek ha egyes tagjai megtántorodnak is, a közösség éberen figyel, lelep­lezi az árulókat, m­gakadályoz­za bűnös kártevéseiket, s meg­menti az erre érdemeseket. Munkabecsület és munkaeröm hatja át ezt a filmalkotást s en­nek megfelelően a komoly és súlyos tartalomtól terhes jelene­tek közé bőven vegyül humor, vidámság és muzsika. A rende­ző Lukov művészi, reális érzék­kel hangsúlyozza a film társa­dalmi és számunkra ma igen időszerű mondanivalóit, rende­zése nemcsak a bányászéletről, hanem a szovjet dolgozó közös­ség él­téből is hű és lelkesítő metszetet ad. Balun összetett alakját a kiváló Borisz Andrejev játssza Megtalálja ez a nagy­szerű színész az átmen­­et az öntudatlan, elzüllésre hajlamos ember megjelenítésétől az öntu­datra ébredő útját meglepő vá­jár mélyen átélt ábrázolásáig. Társai a filmben az övével egyenrangú művészi jellemfes­­tést adnak azokról az emberek­ről, akik a szovjet bányászfalut lakják: öreg é’munkásokról és fiatal könnyelmű, majd m­itérő bányászokról, párttitkárokról, tiszta jellemfi munkásokról és karrieristákról, a férjük munká­jára büszke asszonyokról és a szocialista tanyásokat őszintén átélő leányokról. A ki­tűnő szovjet film megtekintése a magyar közönség számára a szóra­koztat­áson felül megszív­lelendő, hasznos és időszerű tanulságokkal is szolgál. Ja. Magyar Nemzet Kétszázezren nézték meg félév alatt a Rákosi Mátyás kultúrház előadásait Az ország legnagyobb kultúr­­házában, a Rákosi Mátyás kul­­túrházban félév alatt 615 elő­adást tartottak. Ezt mintegy 200.000-en nézték meg. Az elő­adásokon szerepelt 102 nagy film, 36 ismeretterjesztő rövid­film, 30 üzemi tarka műsor, 28 gyermekműsor, 14 könyvankét, 10 tarka műsor, 7 hivatásos színházi est, 120 szak­köri esti foglalkoztatás, 3 táncbemutató, valamint különböző természet­­tudományi és ismeretterjesztő­ előadások. A kultúrház kibővítését be­fejezték és a napokban adták át rendeltetésének. Az­­ első emeleten gyönyörű bútorokkal berendezett és zöld növények­kel díszített télikert nyújt lehe­tőséget pihenésre. A második emeleten újabb két előadóterem, tánc- és zene­próbaterem áll a tanulni akaró dolgozók rendel­kezésére. Itt helyezték el a házi stúdiót is, ahonnan az egész kultúrházba szórakoztató kultúr­műsort­­sugároznak. A harma­dik emelet 250 kötetes ideoló­giai könyvtárral rendelkező tanulószobával, fizikus és tech­nikus teremmel bővült. A te­tőn* távol két sz­eretnese?­— fel, amelyen a természettudbipányi előadások után a hallgatók az égboltot tanulmányozhatják. A sportolni vágyók részére asztali­tenisz-helyiséget rendeztek be és építik már a röplabda-pályát és a céllövő-helyiséget. Huszon­kétezren tekintették meg eddig a Képzőművészeti Kiállítást A főváros dolgozói hatalmas érdeklődéssel fordulnak az Al­kotmányunk ünnepe alkalmá­ból rendezett I. Magyar Képző­­művészeti Kiállítás felé. Augusz­tus 20-án sokezer dolgozó nézte meg a kiállítást, s azóta is nap mint nap zsúfolva vannak a kiállítás termei Az üzemek, vállalatok, intézmények dolgo­zói csoportosan tekintik meg a kiállítást, de igen nagy az egyéni látogatók száma is. Szerda estig 22 ezer ember te­kintette meg a kiállítást. A kiállítás hírei A Képzőművészeti Kiállításon mindennap délután 4 órakor tárlatvezetés van az egyéni lá­togatók számára, csoportos lá­­togatás esetén a tárlatvezetés: igényt a Műcsarnokban, a ki­állítási irodában kell bejelen­teni, telefon 428—763. A Képzőművészeti Kiállításon nem szereplő képek és szobrok a Szépművészeti Múzeumban augusztus 28-án, 29-én és 30-án 10—16 óra között vehetők át elismervény ellenében. Ezen az időponton túl a művekért nem vállal felelősséget a rendező­­bizottság. Stütma osztrák diVóta nótás­­hícsára a szabadsághegyi tábortűznél A Szabad­sághegy tetején, az egyik villa kertjében tábortűz ég vöröslő lángokkal. Éppen olyan vörösek a lángok, mint a­­ körülötte ülő úttörők nyakken­dői. Német énekszó száll az este csendjében- «Junge Garde Pio­niere ...» Osztrák és magyar út­törők ülik körül a lobogó rőzse­­lángot. Búcsúznak az osztrák pajtások. — Hatvan osztrák úttörő, fiú és leány vegyesen, hattól tizen­négy éves korig üdült nálunk, négy héten át — meséli Marti­­nusz Ferenc, az osztrák úttörő­tábor magyar vezetője. — Az ausztriai «Szabadság» Kultúr­­egylet közvetítésével kerültek Magyarországra, hogy négy hé­ten át élvezzék magyar pajtá­saik vendégszeretetét. Most eljött a búcsúzás perce. Hogy milyen volt ez a négy­ hét, milyen benyomásokat kel­tett népköztársaságunk szabad, lüktető, vidám élete a kis oszt­rák pionírokban, valamint leve­leiken keresztül szüleikben, arra élénk fényt vet az a tény, hogy szüleik közül számosan kérték: nem maradhatnának-e gyerme­keik Magyarországon? Amikor arról érdeklődünk Ribarics Margittól, az úttörők magyar származású osztrák ve­zetőjétől, hogy mi a be­nyomása, hogy van megelé­gedve a helyükkel, az élelme­zéssel, elmosolyodik. — Ezt csak egy szóval tu­dom kifejezni: — remek! Lassan elhamvadnak a tá­bortűz lángjai. A tábor aludni tér. Ezek a gyerekek rövidesen otthon lesznek, Ausztriában. Elmondják majd szüleiknek, hogy mi az igazság. Hogy Ma­gyarországon van bőven éle­lem, vidám szórakozás, boldog munkásélet. És ami fő: sza­badság... --- -­B. B. Bemutatták a Majak­vszkij életéről készült dokument­filmet Csütörtökön este a nagybuda­pesti MSZT és a Magyar Írók szövetsége rendezésében a Fáklya filmszínházban ünnepélyes kere­tek között mutatták be a közön­ségnek a Majakovszkij életéről szóló dokumentfilmet. A film­­előadás előtt a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Horváth Ferenc, az Állami Bányászszínház igazgatója el­­szavalta Majakovszkij: «A Párt» című versét. A Magyar Írók Szövetsége részéről Somlyó György mondott ünnepi beszé­det. A film bemutatásával egy­idejűleg nyílt meg a moziban a költő ételét ismertető kiállítás. A Fáklya-mozi a Majakovszkij­­filmmel együtt a magyar és szovjet híradón kívül Majakov­szkij egyik verséből készült «Mi leszek, ha nagy leszek?» című rajzfilmet és a «Béke kül­döttei» című szovjet kisfilmet játssza. A szovjet rádió magyar zenei hetének műsora Moszkva I. hullámhosszán: Augusztus 28. 19.40: Megnyitó hangverseny. 1. Mihály: Ünnepi nyitány. (A Szovjetunió Állami Zenekara, vezényel Somogyi), 2. Dávid Gyula: Menetdal. (Köz­ponti Honvéd Művészegyüttes, vezényel Vásárhelyi Zoltán), 3. Kodály: Karadi nóták. (Hon­véd Művészegyüttes, vezényel Vásárhelyi Zoltán), 4. Weiner: Magyar szvit. (A Szovjetúnió­­ Állami Zenekara, vezényel So­mogyi). Augusztus 29. 21.00: Ma­gyar népdalok és táncok. (Közreműködik Máté Jolán, Béres Ferenc, Szabó Miklós és a magyar rádió cigányzenekara). Augusztus 30. 16.30: Kamara­zene hangverseny. 1. Bartók: Gyermekeknek. (Zongora: Zemp­léni Kornél). 2. Liszt-dalok. (Sándor Judit). 3. Popper: Magyar rapszódia. (Gordonka:­­ Banda Ede, kíséri Hajdú Ist­­­­ván). Augusztus 31. 16.30: Zenekari­­ hangverseny. 1. Erkel: Ünnepi nyitány. (A magyar rádió zene­kara, vezényel Lehel György), 2. Erkel: Bordal a Bánk bán c. operából. (Fodor János, a Szov­jetunió Állami Zenekara, vezényli Somogyi László), 3. Kodály: Háry János szvit. 4. Liszt: II. magyar rapszódia. (A rádió zene­karát Lehel György vezényli.) Szeptember 1. 21.00: Magyar könnyű­zene. 1. Farkas: Csínom Palkó. (Előadja Gyurkovics Mária, Sárdy János, Reményi Sándor, a Forrai-kórus és a magyar rádió zenekara Lehel György vezényletével). 2. Fényes Szabolcs: Ma utoljára. Dal, 3. Magyar körtánc. (A rádió cigány­­zenekara) . Szeptember 2. 19.40* Kamara­zene-hangverseny. 1. Weiner: Ballada mélyhegedűre és zongo­rára. (Előadja Lukács Pál és Sebők György), 2. Régi magyar dalok. (Előadja Török Erzsi), 3. Liszt: IX. magyar rapszódia. (Előadja Antal István). Szeptember 3. 21.00: Magyar népi muzsika. (Közreműködik Vörös Sári, Tarjáni Tóth Ida, Tóth Lajos, Béres Ferenc és a magyar rádió cigányzenekara). (Moszkva I. hullámhosszai: 1935 m, 1734 m, 433.6 m, 50.36 m, 49.75 m, 48.94­ m, 41.27 m, 31.58 m, 30.86 m, 25.36 m, 25.21 m, 19.65 m, 19.49 m). Olcsóbb áron kapnak operabérletet a dolgozók Az Állami Operaház a szep­tember közepén meginduló új évadban gazdag, változatos pro­grammal várja a dolgozókat Az évad során számos bemutató és felújítás lesz, előadják Kadosa Pál „Huszti kaland“ című ope­ráját, Szervánszky Endre „Kele­ti mese“ című táncjátékát és­ Kenessey Jenő két balett-átdol­gozását. A Városi Színházban Farkas Ferenc „Csínom Palkót“ című daljátékát mutatják be. Nagyjelentőségű zenei eseménye lesz az évadnak Glinka „Ivan Szuszanyin“ című­ operájának bemutatója, továbbá Moniuszko „Halka“ című dalművének be­mutató előadása. A felújítások közt a Lakmét és a Cigánybárót tervezik a Városi Színházban A most újjászervezett bérlet­rendszer lehetővé teszi, hogy a dolgozók kedvezményes áron, az Operaházban 10 százalékos, a Városi Színházban 20 száza­lékos kedvezménnyel rendszere­sen látogathassák az orterákat 3 OTMPMM Kiosztották a „Felszabadulás“ ifjúsági irodalmi pályázat díjait Csütörtök este a Művészeti Szövetségek Házában ünnepé­lyes keretek között adták át a «Felszabadulás» ifjúsági­­iro­dalmi pályázat díjait. Az ünnep­séget Nagy Eta, a DISZ kultu­rális osztályának helyettes veze­tője nyitotta meg, majd Ilosvay Katalin Petőfi Sándor: «A XIX. század költőihez» című versét szavalta el Ezután Nemes De­zső, a népművelési miniszté­rium csoportfőnöke mondott be­szédet. — A mi ifjúságunk — mon­dotta Nemes Dezső — tudja, hogy munkájával és harcival itt a mi országunkban a nem­zetközi béketábor magyar bás­tyáját erősíti. A mi ifjúságunk tudja, hogy együtt küzdünk a nagy szovjet néppel a felsza­badult népek 800 milliós tábo­rával, s a kapitalista kizsákmá­nyolás ellen küzdő békeharco­sokkal, a szabadságukért küzdő népekkel. A mi ifjúságunk lelke­sen és minden áldozatra készen követi azt a zászlót, amelyet a­ világ dolgozóinak vezére, a nagy Sztálin, itt Magyarországon Rá­kosi Mátyás tart magasra: a béke, a szabadság, a szocializ­mus zászlaját. — Az ifjúság «Felszabadulás» című irodalmi pályázata kultu­rális forradalmunk fejlődésének komoly megnyilvánulása és elő­segítő­je volt — fejezte be Nemes Dezső nagy tapssal fogadott beszédét. Ezután Földeák János, a Ma­gyar Írók Szövetsége lektorátu­sának vezetője hangoztatta: a­­ szövetség számára külön öröm,­­ hogy sorait harcos és tehetsé­­­­ges fiatalokkal erősítheti, akik segítenek megoldani azokat a problémákat és teljesíteni azo­kat a feladatokat, amelyeket Révai József és Horváth Már­ton jelölt meg. Végül Rácz Ta­más, a DISZ központi vezető­ségének tagja szólalt fel, majd kiosztották a díjakat a győzte­seknek. A verspályázat I. és II. díját megosztva kapta Takács Imre és ifj. Horváth Imre (700—700 forint), III. díjat kapott: Káldi János, Kalmár Lajos, Szállási Árpád (400—400 forint), IV. dí­jat: Páli Pál, Boda István, Lá­zár György, Donga György és Talabér József (200—200 fo­rint). Dicséretet és könyvjutal­mat kapott: Mészáros Katalin, Győri I. György, Szegedi László, Szatmáry I­ Ferenc, Badányi Jó­zsef, Szabó Ilona, Ernst Mária, Zólyom Erzsébet, Deák Sándor, Pupics Péter, Kiss József, Szécsi Margit, Kléh Gyula, Hajdú Jó­zsef, Pálfalvi Zoltán és Kunos Ferenc. A novellapályázat győztesei: I Galgóczi Erzsébet (1000 fo­rint), II Solymosi Lajos Radics József, Fábián Zoltán (600—600 forint), III. Gerencsér Miklós, Polgár Péter Kulcsár Ödön (400—400 forint), IV. Vadász Imre, Mahrer Andriea, Garai Gábor (300—300 forint), dicsé­ret és könyvjutalom: Blahó György Szűcs Elek, Ádám Ist­ván, Móricz Éva, Pintér József, Szilágyi Ibolya, Paszternák Györgyi A színdarabpályázat I. díját nem adták ki II. díj: Breza­­nóczy Ferenc, Kádár András, Poraicz Ervin (500—500 forint), III. díj: Erdész Sándor, Lend­­vai Zsuzsa, Sarkadi Nándor, Streboy József és Szűcs Béla (300—300 forint), dicséret és könyvjutalom: Kürti János, Túri József, Molnár István. A kriti­kai pályázat díját Takács Imre, Rátki László és Rózsa Zoltán kapták (300—300 forint). A ju­talmazottak nevében Gal­­góczi Erzsébet mondott köszö­netet, majd a megjelentek egy­hangú lelkesedéssel elhatároz­ták, hogy üdvözlő táviratot kül­denek a Magyar Dolgozók Párt­jához és a magyar nép szeretett vezéréhez, Rákosi Mátyáshoz. A díjkiosztó, ünnepség a DÍVSZ- induló eléneklésével ért véget. Beszélgetés a díjnyertes Galgóczi Erzsébettel és Takács Imrével A „­Felszabadulás“ irodalmi pályázat novelladíjának nyer­tese, Galgóczi Erzsébet azzal kezdi beszélgetésünket, hogy ez a nagy kitüntetés éppen 20. születésnapján érte. Arca csupa mosoly, kék szeme csak úgy ragyog az örömtől — A második legszebb napja életemnek ez — mondja. — Az első idén június 24-én volt, amikor felvettek a Magyar Dol­gozók­­ Pártja tagjai sorába. Élettörténetéről így beszél: — Édesapám Győr megyében 12 holdon nyolc gyermeket ne­velt fel Nehéz sors volt kis­­parasztnak lenni a nagyurak országában! Már gyerekkorom­ban motoszkált a fejemben, hogy írni kellene erről a mi akkori nyomorúságos, küzdel­mes életünkről. De a magam­fajta szegény lány akkoriban dehogyis vethette papírra gon­dolatait. A felszabadulás után Győrben jártam iskolába. Ta­valy leérettségiztem az ottani állami leánylíceumban. Vasesz­tergályos lettem a Győri Va­gongyárban és a múlt hónap­ban szabadultam. Óriási hatás­sal volt rám a gyár, ott ismer­kedtem meg az ipari dolgozók­kal, hősies munkájukkal s min­dennapi győzelmeikkel. Azóta folyton írok. Tisztában vagyok vele, hogy­­ mindent a Szovjet­­únió felszabadító hadseregé­nek köszönhetek, hiszen nél­küle most nem tartanék itt. Terveiről érdeklődünk. — Felvettek a Filmművészeti Fő­skola dramaturgiai szak­osztályára. Irni fogok és tanulni. Tudom, hogy még nagyon sokat kell tanulnom ahhoz, hogy író váljék belőlem. Mindig büszke leszek rá — folytatja Galgóczi, ’ Erzsébet —, hogy egyik novel­lám hatása alatt egy győri segédmunkás szakmunkássá ké­­­pezte magát, és hogy a DISZ agitációs anyagában felhasználta azt, amit írtam. A versenypályázat és a kri­tikai pályázat díját Takács Im­rének ítéltte a zsűri. Magáról eleket mondja: — Huszonnégy éves vagyok, Rábasömjénben saját gazda­ságomban dolgozom, m­int egyéni gazdálkodó, nyolc ka­­tasztrális holdon, amelyből né­gyet a felszabadu­ls után kap­tunk. Kora gyerekkorom óta verseket írok. Az irodalomnól természetesen minden érdekes, de legjobban ez a két műfaj: a költészet és a kritika. Ver­seimben a dolgozó parasztság problémáit énekeltem meg, de írtam szerelmi verseket is. Jó­zsef Atilla és Majakovszky köl­tészetében gyönyörködtem ed­­dig a legtöbbel, de igyekszem mások munkáit is tanulmá­nyozni. Közeli terveiről így beszél: — Pestre szeretnék jönni, ősszel. Tulajdonképpen csak a felszabadulás óta tanulok rend­szeresen, azóta végeztem el Sár­váron a dolgozók esti iskoláján, a négy polgárit. Ha Pestre jö­vök, sem hagyom abba a vers­írást, de úgy érzem, itt már egyebet is fogok írni, talán filmet, talán regényt. Minden­nél fontosabb azonban, hogy tanulmányaimat folytathassam. Író akarok lenni. Szeretném megismerni a várost, az orszá­got, a magyar és a szovjet iro­dalmat. Zs. Á. Az országos felvilágosító munka megsokszorozza a taglétszámot a termelőszövetkezeti csoportokban Az Alkotmány első évforduló-­­­jának ünnepe óta még az eddi­ginél is eredményesebben folyik­­ a termelőszövetkezeti csoportok­ban a felvilágosító munka. A sikerhez nagyban hozzájárul, hogy egyre szélesebb körben válnak ismeretessé a Szovjet­­únióban járt parasztküldöttség tapasztalatai és azok egyre több egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot győznek meg a cso­portos gazdálkodás előnyeiről A vidékről érkező jelentések egész sora bizonyítja, hogy dol­gozó ■­ parasztjaink országszerte napról napra nagyobb számmal válnak híveivé a szövetkezeti gondolatnak. Finnországban az árak állan­dó emelkedése és az életszínvo­nal süllyedése mia­tt 135.000 munkás sztrájkol A Zeneművészeti Főiskola felvételi vizsgái augusztus 28-án, hétfőn reggel 9 órakor kez­­dődne.

Next