Magyar Nemzet, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-01 / 229. szám

A béke, a zen • Béke, ötéves terv, virágzó ország, boldog nép.» Ezzel indokolja szűkszavúan a csütörtök reggel kiragasztott plakát, hogy miért jegyezzen mindenki Békekölcsönt. Amit a szöveg csak felvázol, azt szemléltetővé teszi a kép. Derűs színek, lágy tónusok és harmonikus vonalak mutatják be a megelégedett, boldog embereket, a jövő lététeményesét, a gyermeket, az új, modern üzemeket és az új, kulturált, megszépült, felszabadult falvakat. A falu és a város egybehangolt munkája adja hátterét nemcsak a képen, hanem a valóságban is annak a magasabb színvonalú életnek, amelyet immár öt esztendeje építünk és mindjárt hozzá is tehetjük, hogy nem kis sikerrel Antiba plakát ábrázol, az nem ábránd már, hanem eleven valósui. Természetesen nem mindenütt ilyen korszerűek még az üzemek sőt nem is mindenütt vannak még üzemek, ahol lenniök kellene. Azt sem akarjuk állítani, hogy minden magyar falu ilyen rendezett, jólétét és kultúrát sugárzó. De ez a célunk, ismerjük nagyságát, felmértük erünket és egy pillanatra sem kételkedünk abban, hogy eddigi eredményeinket továbbfejlesztve elérünk mindent, amit magunk elé tűztünk. A tőkés államoksegítsége nélkül, sőt ellenükre teremtettünk életet a romok fölött, mert követtük a szovjet példát és élveztük a Szovjetunió segítségét. Túl vagyunk már az újjáépítésén és háromnegyed éve az új ország építésén munkálkodunk.A magyar demokráciának nem adatott meg — idézzük Gerő Ernő egyik emlékezetes előadásából —, hogy mindkét kezével csak építsen. Kénytelen egyik kezében kalapácsot tartva, a másik kezével keményen markolni a pallost, hogy lesújtson a demokrácia ellenségeire.» Eddig jól forgattuk a szerszámot és a pallost is. Sokat építettünk és súlyos csapásokat mértünk ellenségeinkre. Az építkezést azonban még korántsem fejeztük be, az ellenségeinket sem sikerült még teljesen megsemmisíteni. A nemzetközi helyzet alakulásától nem tudjuk és nem is akarjuk, elvonatkoztatni magunkat. Mi is büszke tagjai vagyunk a több mint 800 milliós béketábornak, mi is kizsákmányolásmentes országot építünk, tehát ellenünk is acsarkodik az imperializmus és minden láncos kutyája. A növekvő világpolitikai feszültségben nekünk is az eddiginél jobban fel kell készülnünk arra, hogy minden reakciós kísérlet kudarcba fulladjon, akár politikai, akár gazdasági, akár kulturális vonalon, akár alattomos mesterkedésekbe csomagolva vagy a meztelen erőszak szennyes hullámaitól hordozva jelentkezik is. Meg kell erősítenünk ,ezért a szerszámainkat és a fegyvereinket, mert csak így járulhatunk hozzá hathatósan ahhoz, hogy az a hatalmas birkózás, amely a békéért folyik, minél hamarabb a demokratikus erők javára dőljön el. Ezért jegyezzük a Békekölcsönt és fordítjuk a béke megvédésére, ötéves tervünk erősítésére. Ötéves tervünk eredményein mérhetjük te légin- és a kölcsön kább helytállásunk fokát. Ha sikerül biztosítani a békét, továbbra is a tervek túlteljesítéséről számolhatunk be és ha gyorsabban valósítjuk meg ötéves tervünk előirány- szatait, hamarabb érhetjük el a kitűzött életszínvonalat is. Nézzük meg mit mondanak erről a számok és hogy mi van a számok mögött. 1951. első hét hónapjában gyáriparunk termelése több mint kétszerese az 1938. évinek és közel 40 ■százalékkal múlja felül a tavalyi esztendő megfelelő hónapjainak termelését. Ötéves tervünk eredetileg 17 7 százalékos emelkedést írt elő az első évben 1949-hez viszonyítva, a felemelt tervünk szerint azonban 94,1 százalékos növekedést érünk el az év végére, tehát menetközben megduplázzuk a fejlődés ütemét. Az eredmény: több gép, vagyis a további egyenesvonalú fejlődés biztosítása, több fogyasztási cikk, vagyis az életszínvonal további egyenletes javulása és mindezeken felül több munkaalkalom, ami az ország valamennyi becsületes dolgozójártak foglalkoztatását biztosítja. Elsősorban a gépeknek köszönhető, hogy az idén már jóval nagyobb átlagot ért el gabonatermelésünk, mint a háború előtti tíz év átlaga. A felemelt tervek még több traktort, még több kombájnt, mezőgazdasági gépet, műtrágyát, növényvédelmi szereket stb., tehát még jobb termést, az életszínvonal még nagyobb emelkedését jelentik! Az építőipar is a gépesítésnek köszönheti elsősorban, hogy ebben az évben máris két és félszer annyit termelt, mint a múlt év azonos hónapjaiban, ennek megfelelően az építőiparban foglalkoztatottak száma is 90.000-ről 170.000-re ugrott. Bármerre megyünk is az országban, lépten-nyomon építkezésekbe ütközünk. Szinte gombamódra emelkednek az új épületek. Köztudomású, hogy az építkezés néhány tucat egyéb szakmát is foglalkoztat. Az építőipar fellendülése maga után vonja ezeknek a szakmáknak fellendülését is, mégpedig nemcsak nagyüzemi, hanem kisüzemi vonalon is. Több munkához jutnak kisiparosaink, korszerűsíthetik műhelyeiket, ami könynyebb munkát, nagyobb teljesítményt, jobb minőséget, szóval kedvezőbb kereseti lehetőségeket, magasabb életszínvonalat jelent. A munkaalkalmak megnövekedése, a munkanélküliség megszüntetése emeli a szükségleteket, de emeli az igényeket is. A rendes keresettel rendelkező dolgozók egyre többet és egyre jobbat vásárolnak. A megnövekedett igények kielégítése a nagyüzem és az állami kereskedelmen kívül komoly feladatot ró a kisiparra és a kiskereskedelemre. Ennek megfelelően ezekben az ipari és kereskedelmi ágakban is emelkedik a jövedelem. Azötéves terv megvalósítása, iparunk és mezőgazdaságunk fejlesztése így v ónja maga, után a kisipar és a kiskereskedelem jobb foglalkoztatását, a kereseti lehetőségeik emelkedését. Mindezekhez természetesen még hozzá kell venni szociális és kulturális viszonyaink rohamos fejlődés A Központi Városházán és a többi fővárosi hivatalban változatlanul a Békekölcsön jegyzése foglakoztatja a dolgozók ezreit. Szombaton délben újabb összesítést hoztak nyilvánosságra a sét, amiből bőven jut dolgozóink minden rétegének. A béke és az ötéves terv elválaszthatatlan fogalmak. Egyik feltételezi a másikat. Egyik táplálja a másikat. És mindkettőt népünk következetes, tervszerűen irányított harca és munkája. Ebben a harcban és munkában, sőt annak tervszerű irányításában is megtisztelő szerep jut a néphez hű értelmiségnek. Nincs ötéves tervünknek olyan fejezete, amelyből ezki ne tűnne. Ma már elmondhatjuk, hogy a munkásosztály ragyogó példaadása, hősi küzdelme magával ragadta az értelmiséget és eggyé forrasztotta a fizikai és szellemi dolgozókat a szocializmus építésének nagy munkájában. A túlszárnyalt előirányzatok helyére lépő átdolgozott, felfelé „javított“ tervek az értelmiség számára is újabb nagyszerű feladatokat jelentenek. Csak egy példát említsünk: eredetileg egy hatalmas vas- és acélmű építését terveztük, most lényegileg az összes meglévő nehézfémipari üzemeinket újjászervezzük, korszerűsítjük, termelésünket ,mintegy megkétszerezzük. Ehhez a tervezők, a mérnökök, tech- nikusok régióira van szükség. Az új és a korszerűsített üzemek mellé a kulturárosházi alkalmazottak jegyzéseinek eredményeiről. E szerint a Központi Városházán 2148 alkalmazott szombat délig 1.844.500 forint Békekölcsönt jegyzett, úgy, hogy az egy főre rális és szociális intézményeknek egész sora épül és létesül. Ide viszont orvosokra, tanárokra, óvónőkre, tanítókra, új tisztviselőkre és az egyéb értelmiségi foglalkozásúak tömegeire lesz szükség. De épül a földalatti gyorsvasút is, rohamléptekben fejlesztjük közlekedésünket általában, hatalmas tudományos munka folyik minden téren, népegészségügyünk soha nem álmodott fejlődés előtt áll, tovább szélesítjük kiktárforradalmunkat, a művészetek történelmünk folyamán páratlan támogatásban részesülnek. És akárhol lapozzuk is fel ötéves tervünket, mindenütt olyan feladatokat találunk, amelyek nemcsak a munkásság és a parasztság, hanem az értelmiségi dolgozók fokozottabb foglalkoztatását is biztosítják. Mindez indokolja és megmagyarázza azt a hatalmas lelkesedést, amellyel értelmiségünk, követve a munkásosztály példáját, részt vesz a Békekölcsön jegyzésében. Napról-napra, újabb és újabb ragyogó eredményről számolnak be a jelentések. A Békekölcsön-jegyzés hatalmas hazafias megmozdulássá szélesült. Belátta népünk minden rétege, hogy a kölcsön az ország és saját érdekében fog kamatozni akkor. A ma délig beérkezett jelentések szerint a megyék versenyében ismét jelentős változások következtek be. Az élen haladók között ma délig Győr megye ért el kitűnő eredményt, ahol a jegyzés öszege 22.845.000 amikor elősegíti ötéves tervünk mielőbbi megvalósítását és ezzel szilárdítja a békefront reánk eső szakaszát. E mellett a lelkesedés mellett egészen természetes az a gyűlölet, amellyel népünk azok ellen fordul, akik igyekeznek akadályozni a Békekölcsön jegyzését. Éberen vigyáznak minden ilyenfajta kísérletre és jó felvilágosító munkával szerelnek le már csírájában is minden próbálkozást. Soha nem volt még országunkban olyan mozgalom, amely jobban magával ragadta volna tömegeinket, mint ez a kölcsönjegyzés. Ahogy a tervkölcsön segítette ötéves tervünk zökkenőmentes beindítását, ugyanúgy segíti a Békekölcsön is a felemelt előirányzatok zavartalan megvalósítását. Ezévi beruházásaink összege az eredetileg 7,2 milliárd forint helyett el fogja érni a 9 milliárdot. Gerő Ernő így érzékeltette egyik előadásában ennek az összegnek a nagyságát: «Némi fogalmat alkothatunk magunknak arról, hogy ez a 9 milliárd forint mekkora hatalmas összeg, ha megmondjuk, hogy ebből a temérdek pénzből, ha , csak lakásépítésre fordítottuk volna, 220.000 kétszobás összkomfortos lakást lehetett volna építeni, annyit, amennyi Budapest jelenlegi lakásállományának a fele. Tehát, ha csak lakást építettünk volna ebben az évben, megépítettük volna fél Budapestet. Ugyanebből a pénzből építhettünk volna 255 darab Lánchidat és 195 Margit-hidat. Vagy építhettünk volna belőle 260 új korszerű középnagyságú gyárat. Vagy építhettünk volna ebből az összegből 35 olyan villamos erőművet, mint a bánhidai erőmű. Vagy gyárthattunk volna 240.000 traktort, tehát tízszer annyit, amennyit egész 5 éves tervünk idején akarunk gyártani. Ezeket az adatokat alapul véve könnyen kiszámíthatjuk, hogy mit jelent a 750 milliós Békekölcsön ötéves tervünk szempontjából. Óriási segítséget. Büszke lehet minden Békekölcsön-jegyző, hogy ehhez a segítséghez a maga anyagi erejével is hozzájárulhat. De ezeket az adatokat nézve megbizonyosodhatunk arról is hogy neki saját magának mennyit kamatozik a kötvénye — a nyerési lehetőségeket nem is számítva. A szocializmust építő országunkban az egyéni érdek egybeesik a közérdekkel. Ezt bizonyítja a Békekölcsönjegyzés hatalmas hazafias tömegmozgalma, amely megteremti a boldog nép által lakott virágzó országunkat. — r. j. — Kispajta: Asixotis és diva! Vasárnap 1950 október 1 VI. év '42. szám A Békekölcsön nagy sikere a kék étakor ríj győzelme Harmadik napja ünnepel lelkesen a magyar nép. Harmadik napja visszhangzik az ország a Békekölcsön- i jegyzésének örömzajától, lel- i kés örömet hirdet sajtó, rá dió, ének, zene, ezer és tíz- ezer felszólalás. Százezrek, milliók sorakozunk és írják alá az íveket városon-falun. Egyként dobbant meg milliók szíve, amikor elhangzott a hívó szózat, millió szív dobbanása felelte: Igen! Akarjuk a békét! Megijedjük a békét! Mert ezt jelenti minden egyes forint, amit a Békekölcsönre ajánl fel a magyar nép. Azt jelenti, hogy kész szembeszálni a háborús uszítókkal, kész a védelemre, kész a harcra. Két háborúban vérzett ez a nép, kétszer vesztette el fiatalságának színevilágát, hadigépek, bombák szántották fel az ország testét s most, hogy végre szabadságát megtalálta, soha többé nem akar idegen hatalmak rabszolgája, idegen érdekek kihasználtja lenni. A dicsőséges Szovjet Hadsereg megajándékozta a függetlenséggel, ezt a függetlenséget sem elalkudni nem akarja, sem elvenni nem engedi. A szabadságot, a függetlenséget védi a Békekölcsön minden forintja s örömmel nyújtja minden nélkülözhető fillérjét a magyar nép a legszebb, legnagyobb, legszentebb célért: a boldog, szabad, független Magyarországért. Harmadik napja tart a megajánlás csodálatos ünnepe s nincs egyetlen becsületes magyar ember az ország területén, aki ne sietne jegyzésével a béketábor diadalmas lobogói alá eső felajánlási átlag 858 forint. A kerületi tanácsoknál is szép eredménnyel járt a Békekölcsönjegyzés. A szombat déli eredmény 15.370 alkalmazott jegyzése után 8.210.300 forint, ami 534 forintos átlagnak felel meg. Összegszerűen a XIII. kerület áll az élen, ahol 697.100 forintot jegyeztek, majd a VIII. kerület következik 631.400, a XIV. kerület 508.050 és a IX. kerület 484.150 forintos jegyzéssel. A legkevesebbet, 178.900 forintot a XXII. kerületben jegyeztek. A felajánlások azonban még egyre folynak és a fővárosi dolgozók jegyzése még mindig nem tekinthető lezártnak. Igen tekintélyes összegű Békekölcsönt jegyeztek a fővárosi intézmények és üzemek dolgozói, így az iskolák pedagógusai, a kórházak egészségügyi dolgozói, az üzemmunkások és értelmiségiek. A budapesti kerületek versenye A budapesti kerületek versenyében továbbfokozódik a Békekölcsön jegyzésének lendülete. A IX. kerület tört az élre, közvetlenül mögé zárkózik a IV. kerület A budai kerületek között a II. kerület vezet a jegyzésben. A XIII. kerületi aztamk közül a Káztotószalaggyár mutatja fel a legjobb eredményt. A III. kerület legjobb jegyzője a Szeszgyár és a Középítési M. Kőbányán Szerszámjavító NV halad a verseny élén. Az egyetemek versenye izgalmasan alakul a Műegyetem és az Agráregyetem között. Azagráregyetem jelentősen túlszárnyalta A városházán és a a Műegyetem eredményeit és el- nyerte a Pártbizottság vándorzászlaját. A XI. kerületben több katolikus pap fejezte ki a Békekölcsön jegyzésével a nép iránti ' 'isisét. Takács János plébános 606.' némai- terenc plébános 1900 forintot jegyzett. Csík Ferenc IV. kerületi apátplébános 1500 forintot ajánlott fel a Békekölcsönre, Brunáki Ferenc IV. kerületi római katolikus pap 1000 forintotjegyzett. Az V. kerületi kisparosok és kiskereskedők eddig másfélmillió forintot jegyeztek. kerületi tanácsoknál A Rákosi Művek 363 forintra emelték az átlagot A nagyüzemek versenyében a Rákosi Művek tovább javítják eddig elért eredményeiket. Az üzemi átlagot 553 forintról 565 forintra emelték. MÁVAG, Ganz Vagon, Hofherr dolgozói vegyetek példát a csepeli vasmunkásoktól! A XIV. kerület üzemei felzárkóznak az élcsoport mögött. Különösen nagy erővel tör előre a Telefongyár. A Telefongyár az elvtársi segítség jó példáját mutatta, mikor tíz legjobb népnevelőjét átküldte a vele páros versenyben álló Standardba. Weinstock Margit telefongyári népnevelő egyedül 10.000 forintos gyűjtéssel járult hozzá a Standard-gyár feljavulásához. Népnevelők! Kövessétek Weinstock Margit példáját! Néphadsereg* és az Államvédelmi Hatóság: Néphadseregünk fiai a város és a falu dolgozóival együtt nagy lendülettel vesznek részt a Békekölcsön jegyzésében. Eddig 33.100.500 forintot jegyeztek. Az Államvédelmi Hatóság dolgozói 13.307.850 forinttal járultak hozzá dolgozó népünk békés alkotómunkájának megvédéséhez. A Kcsön jegyzésével a rendőrség tagjai túljegyezték már a 11 millió forintot. A vasutasok a Békekölcsön-jegyzés lendületét összekapcsolják a termelés fokozásával. Az igazgatóságok közötti versenyben a miskolci vasútigazgatóság halad az élen 9.377.600 forint. Békekör A megyék versenyében Győr áll a héten forint. Ugyancsak jó eredményt ért el még Veszprém megye, ahol ma délig összesen 20.460.000 forintot gyűjtöttek. Jó eredményt értek el még Zala, Hajdú és Vas megyék is.