Magyar Nemzet, 1950. november (6. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-01 / 255. szám

4 Az Oroszországi Szövetséges Szovjet Szocialista Köztársaság harmadik negyedévi gazdasági eredményeiről Az Oroszországi Szövetséges Szovjet Szocialista Köztársaság Statisztikai Hivatala közzétette jelentését a köztársaság nép­gazdaságának fejlesztésére irá­nyuló állami terv teljesítése so­rán 1950. harmadik negyedében elért eredményekről. 1950. harmadik negyedévének termelési tervét, az ipari össz­termelést tekintve, a DSzSzSzK minisztériumai és hivatalai a következőképpen teljesítették: A helyi ipar minisztériuma 109, építőanyagipari minisztérium 104, könnyűipari m­inisztér­um 105, helyi fűtőanyagipari mi­nisztérium 9­­, fa- és papíripari minisztérium 89, gépkocsiközle­­kedési miinisztérium 101, élel­miszeripari minisztérium 103, hús- és tejipari minisztérium 90, halipari minisztérium 72, filmügyi minisztérium iparvál­lalatai 105, a DSzSzSzK mi­nisztertanácsa mellett működő nyomdaipari, kiadói és könyv­kereskedelmi hivatal iparüz­emei 105, az ipari szövetkezetek ta­nácsa 100, erdőipari szövetke­zet tanácsa 99 százalék. Az egész köztársasági és helyi ál­lam­i ipar az 1950. évi harma­dik negyedévi össztermelési ter­vet 103 százalékosan teljesítet­te, az ipar szövetkezetek és a rokkantak szövetkezetei pedig 102 százalékban. Az állami és a szövetkezeti ipar 1950 kilenc hónapjának ipari termelési ter­vét szintén túlteljesítette. Az ipari termelés önköltségé­nek leszállításával kapcsolatban 1­950. harmadik negyedére m­eg­­alapított feladatot túlteljesítet­ték. A köztársasági ipar 1950. harmadik negyedében a terme­lés önköltségét 4 százalékkal csökkentette. A kolhozok, a gép- és traktor­­állomások és a szov­h­ózok a ga­­bonaneműek és az ipari növé­nyek betakarításának befejezé­sénél tartanak. Az őszi vélemé­nyekből idén többet vetettek, mint 1949-ben és jobb agrotech­nikai feltételek között. 1950. ok­tóber 15-éig a kolhozokb­an 3,2 millió hektárral nagyobb terü­leti ugart szántottak fel, mint 1949. hasonló időpontjáig. Az OSzSZSZK minisztériumai és hivatalai által végrehajtott be­ruházási munkálatok összege 1950­ kilenc hónapja alatt 111 száza­lék volt, 1949. megfelelő idősza­kához viszonyítva. 1950. harmadik negyedében sikeresen tovább folytatódott a szovjet kereskedelem fejlődése. Az állami és szövetkezeti kis­kereskedelmi áruforgalom je­lentősen növekedett ez év má­sodik negyedéhez és 1949­ har­madik negyedéhez képest. Az OSZSZSZK köztársasági és helyi gazdaságában a munká­sok és alkalmazottak száma 1950. harmadik negyedében 7 százalékkal növekedett 1949. hasonló időszakához viszonyít­va. A köztársasági és területi iparüzemek munkásainak mun­katermelékenysége 1950­ harma­dik negyedében 8 százalékkal növekedett 1949­ harmadik ne­gyedével szemben. Bővült a gyógyintézetek háló­zata és jelentősen növekedett a bennük levő férőhelyek száma. Az úttörő­táborokban 1950- ben 11 százalékkal több iskolás­gyerek nyaralt, mint 1949­-ben. A vietnami néphadsereg­ félelmetes katonai erővé fejlődött, állapítja meg a párizsi Le Monde Az MTI jelenti: Lao-Kay tér­ségé­­n a francia expedíciós haderők helyzete súlyosbodott. A megszálló francia hadsereg kiürítette Conom helységet. Az Humanité jelenti, hogy szombaton Saigonba érkezett 40 amerikai bombázó. A repülő­gépeket amerikai pilóták kísér­­ték­ A Le Monde megállapítja, hogy a vietnami néphadsereg félelmet és katonai erővé fejlő­dött. A portyázó harcok ideje lejárt, megkezdődött a valósá­gos háború. Vietnam népe lelkes odaadással készül az impe­rialista gyarmatosítók elleni nagy támadásra Pekingi jelentés szerint a Vietnami Nemzeti Unió (Lien- Viet) Központi Vezetősége és a Vietminh Arcvonal vezetősége közös nyilatkozatot bocsátott ki az összes káderek és tagok szá­mára. Ebben felszólítja őket, mozgósítsák Vietnam egész né­pét az általános ellentámadás előkészületeinek meggyorsításá­ra, amelynek nyomon kell kö­vetnie a­­francia imperialista csapatok felett az északi határ mentén aratott legutóbbi győ­zelmeket. Kihasználva — folytatja a nyilatkozat — a legutóbb ara­tott nagy győzelmek nyújtotta előnyöket, a káderek és a tagok még szorosabban kell, hogy együttműködjenek a katonai és közigazgatási szervekkel. Az otthon írta: Darlos Sándor Két ember igyekezett a Kör­időn fölfelé. Az egyik magas volt, csontos, erős szemöldökü, a másik csak olyan középter­­m­etü, de ereszforma vállában jó erő. Munkásoknak látszot­tak s azok is voltak. Kőműve­sek, az ifj lakótelep építkezésé­től jöttek. Szép, új otthonokat építettek a régi mocskosak és éktelenek helyére, amelyeket el­söpörtek az új idők. Sok min­den ilyet elsöpörtek s ennek a nyugalma volt bennük. Tudták, hogy amit csinálnak, jó, s hogy munkájuk végén vagy ötszáz »legény család szivében feluj­­jong majd az öröm. Az ifj ott­hon öröme Fehér falak, friss padló, barátságos konyha és kedves virágoskertek a házak előtt. Holló! Ezekkel a gondolatokkal jöt­tek s jó gondolatok voltak: be­lülről melegítették őket. Rájuk is fért, mert hűvös szél vágta az arcukat; a lét üzenete csi­korgott már benne. Október vége volt, este Itat­ óra. Csak a villanylámpák világítottak, az ég helyén feketeség. — Hamar tél lesz az idén —­­mondta az alacsonyabb. — Hamar — bólintott a má­sik. Jöttek. A tér sarkán az alacsonyabb meglökte a másikat. — Nézd. — mondta — a Rákóczi-tér. De sokat ültünk itt munka nélkül hajdanán! Valóban, a Rákóczi-tér a múltban a munkanélküliek gyü­lekezőhelye volt. Valóságos em­­bervásár. Minden pad velük volt tele s nyáron izzadva, de ilyenkor már dideregve várták, hogy valaki jön a megváltó szóval: munka! Alkalmi munka volt csak minden esetben, de mégis munka, egypár pengőnyi kereset, abból egy-két napnyi szűkös élelem, de ötvenen is f­elugrottak a hívó szóra. •—• Én! Én! Akármit vállalok! Megálltak s hosszan elnézték a fejét, annyi szenvedésük szín­terét. Minden tenyérnyi helyet ismertek rajta. A sarkon egy üveg töksütő asszony melege­dett a katlanja mellett — talán még ez is a régi volt, — bent a téren árnyékokt tócsái feketed­­tek, az utak enyhe ívekben ka­nyarogtak s egy-egy pad némán és dermedten állt a lámpafény­­ben. Körülöttük a sütő tök jó illata szállt. — Nos — kérdezte a kiseb­bik. A magas elmosolyodott. Jó, biztos mosolya volt. — Várj, —­ mondta — ve­szek egy kist sült tököt a gye­rekeknek! Mert házasem­ber volt, otthon felesége és három gyermeke, lágy csecsszopó meg két na­gyobb. Azoknak vitte a tököt, mert azok nagyon szerették, hát azért is, de valahogy azért is, hogy megmutassa ennek a térnek: telik! Nemcsak élelem­re, még ilyen nyalánkságra is. — Papírba tegye, mama — mondta a sülőasszonynak, —A haza viszem. S ahogy ott várt, egyszerre egy fiatalasszony toppant eléjük. — Nem vállalnának egy rövid munkát? — kérdezte hevesen. Az egész olyan volt, mintha Valahogy a múlt toppant volna hirtelen eléjük. Az ember áll, kezében a becsomagolt tökkel s csodálkozva nézte a jövevény nőt. Azon bunda volt, heve­nyén felcsapott kalap, arca sá­padt volt, szeme lobogott s pi­ros körmével idegesen marta­a bundája szélét. — Nos? Az ember nézte. De furcsa! Mi baja lehet ennek? Hisz az egész lénye csupa ápoltság és kényeztetettség. — Mi volna a munka? — kérdezte vontatottan. — Két ládát kellene Budára áthúzniok! —­ mondta sziszegve az asszony. — A házmesternek van egy kézikocsija, azon! Vál­lalják? Jól megfizetem. A magas ember egy darabig nézte az asszonyt, aztán bólin­tott. — Jó — mondta hirtelen sd társára nézekt. — Gyere, Ká­rolyi Visszaadta a tököt az asz­­szonynak, hogy őrizze meg, míg visszajön s elindult társá­val a fiatalasszony után, bár maga se tudta, miért. Talán a meglepetés vilié, talán a hajdani megszokás, talán a kíváncsiság. Mert nem volt ráutalva a külön­munkára, rendesen élte­k. De mentek a bundás asszony u­tán, aki csaknem futott előt­tük s egy kapu előtt megállt. —Itt vagyunk — mondta pi­­hegve, — jöjjenek utánam! Második emelet keitől Siettek a nyomában, de az egész valahogy Álomszerű volt. Mintha nem velük történnének a dolgok, hanem csak úgy tá­volról szemlélnék az egészet. Felértek, az asszony felcsapta az ajtót s egy szép, kétszobás lakásba jutottak. A futószőnye­­ges előszoba végén egy nagy láda állt. — Ezt hozzák be! —- mond­ta az asszony élesen. Megfogták, bevitték egy szé­pen berendezett szobába. Az asszony akkor már ledobta a bundáját, a kalapját, de csak úgy az alak mellé a földre, hirtelen feltépte a szekrény aj­taját s vadul dobálni kezdte a benne lévő dolgokat. Női hol­mikat, csupa selymet, paplan­huzatokat, párnahajakat, lepe­dőket, törülközőket, aztán a ru­háit, kosztümjeit, kabátjait. Mindent csak durván és esze­veszetten bele a ládába, mint a rongyot. — Aljas! — csikorgatott. — Majd megmutatom! Hogy a két ember csak néz­­te, mi van ezzel? Mi baja? Szinte szédültek. — A hálóba! ■— vezényelt akkor az asszony. Átvitték a ládát a hálószobá­ba s az asszony ott is lihegve dúlni kezdett. A párnákat tép­deste elő az ágyból, a selyem­­paplanokat, a bútorokról a hímzett díszeket. — Ez is az enyém! — lihe­gett. — Ez is! Ez is! Ágytakarók röpültek, kispár­nák, papucsok, terítők, szőnye­gek kézimunkák, hogy az egész, lakás, az egész otthon percek alatt olyan lett, mint a csatatér, a falak kopaszok, a dolgok fel­dúltak, a padló meztelen. A fiókok kiüritva lógtak s a fia­talasszony a piros körmével még mindig mélyebbre vájt, do­bálta a meghitt dolgokat. — Mindent a ládába! Töm­­jék! De a két ember akkor már mozdulatlanul állt és mindent értett. Látták: ez az őrjöngő asszony egy otthont dúl fel itt, valami kis sérelemért. Egy ott­hont szaggat szét, éktelenít el és tesz tönkre a szemük láttára a piros körmével. Itt akar hagyni valakit, egy embert, aki még nincs itthon, pedig hat óra is elmúlt már, hát nyilván dolgozik. Valahol rajzol talán, mert mérnök, vagy betegnél jár mert orvos. Csak bámultak. Hát hogy le­­het ez? Egy otthont így tönkre­tenni? Szétszaggatni? Meggyu,­lázni? Káprázott a szemük és egyszerre nem bírták. «—* Állj! —• Üvöltött fel eltor­zult arccal a magasabbik s agyát elöntötte a vér. — Elég. Az asszony villogva feléje perdült. — Mi az? — sivított. —­ Mit merészel? — Állj! — ordított rá az em­ber. — Hogy mered? Tegezte. — Hogy mered ezt? Mi jo­gon? Bömbölt, — Ne rombolj! Ne bonts! Tarts össze, ez a dolgod! Az asszony nekiugrott. Az ember elkapta a két kar­ját. — Bitang! — nyögte s már színre nem is tudta, mit csinál. — Mi ott kint a szélben... a hidegben... reggeltől estig min­den erőnkkel azon dolgozunk, hogy új otthonok legyenek­, te meg itt rombolsz? ... Egy otthont szétrombolsz.., mert, mit tudom én, micsoda sére­lem ... Egyetlen mozdulattal odaröpi­­telte a szétdúlt ágyra. — Ne merd... — csikorogta eszeveszetten. S olyan volt az arca, iszonyú és végtelen, hogy az asszony nem mert moccanni, csak hüp­­pögve sírt az ágy sarkában, mint egy elkényeztetett gyerek. Az ember fejébe csapta a sap­kát. — Gyerünk! Sietve kimentek s már mo­dellnél biztosabban tudta, hogy miért kellett ide jönniük. Két kőművesnek, aki kint a perifé­rián, a szélben, a hidegben, reg­geltől estig, minden erejét meg­feszítve otthonokat épít. Magyar Nemzet Moszkvában megnyílt a Mihail Frunze­­emlékkiállítás A szovjet lapok megemlékez­nek Mihail Frunze, a Bolsevik Párt és a Szovjet Állam egyik legkiválóbb harcosa, a Szovjet Hadsereg egyik legnevesebb szervezője halálának 25. év­fordulójáról. Frunze hű tanítvá­nya és harcos társa volt Lenin­nek és Sztálinnak s törhetetlen küzdelmet vívott a szocializmus diadaláért- Moszkvából jelentik, hogy a Vörös Hadsereg Köz­ponti Múzeumában megnyílt a Mihail Frunze-emlékkiállítás. Rádiójáték Paul Robeson életéről A magyar békekongresszus első napján, november 4-én, a magyar rádió ünnepi műsor­számként előadja azt a hangjá­tékot, amely Paul Robeson né­ger énekes életéről szól „Zúg a folyó ...“ címmel. Ebben a rá­diójátékban hallhatják a rádió­hallgatók először oroszul éne­kelni Paul Robesont, a Béke Hívei Világkongresszusa állandó bizottságának harcos tagját, mert a zenés életrajz egyik be­tétszáma az a Moszkvában ké­szült hanglemez, amelyen Robe­son két szovjet dalt énekel. Rendelet a sertésvágásról A belkereskedelmi miniszter az Országos Tervhivatal elnöké­vel egyetértésben re­ndeletet adott ki a magánfogyasztásra történő sertésvágás szabályozá­sáról és a beadandó zsír új áráról. A rendelet szerint a ma­gánháztartások a folyó gazdasá­gi évben is ugyanolyan feltéte­lek mellett vághatnak sertést, mint tavaly. A rendelet jelentős kedvezményt biztosít a vágatók számára azzal, hogy idén a vá­gások után beadásra kerülő zsírért a gyűjtők kilogrammon­ként 10 forintot, tehát 2 forint­al többet fizetnek, mint a múlt évben, a fogyasztói ár változatlanul hagyása mellett. Ha a háztartáshoz egy személy tartozik, 8 kilogramm, ha két fő tartozik, 6 kilogramm zsírt kell beadni az első sertés után, míg három családtagnál 3 kilo­gramm, négy családtagnál 2 ki­­logramm, öt fő esetén csupán 1 kilogramm a zsírbeadási kö­telezettség. További kedvez­ményt jelent, hogy november 1-től minden vágásra kerülő sertés után a vágási engedély­ivel együtt másfél kilogramm rizs vásárlására szóló utalványt adnak, amelynek alapján a vá­gató Budapesten a kijelölt KÖZÉRT üzletekben, a vidéken a Népboltokban, vagy a helyi szövetkezeti boltban vásárolhat­ja meg a rizst. Ünnepi hangversennyel szerdán kezdődik a Rádió Szovjet Zenei Hete A Magyar Rádió Szovjet Ze­nei Hete a rádiózenekar novem­ber 1-i, szerdai ünnepi hangver­senyével kezdődik. A megnyitó hangversenyt Somogyi László vezényli. A hangverseny előtt Kadosa Pál, Kossuth díjas zene­­szerző mond ünnepi beszédet. A hangverseny műsorán Ha­­csaturján hegedűversenye és Sosztákovics V. szimfóniája sze­repel. A hegedűversenyt Zathu­­reczky Ede adja elő. Mindkét mű szerzője Sztálinn díjas mű­vész. Hacsaturján és Sosztáko­­vics nevét szerte a világon is­merik, mint olyan alkotó mű­vészeket, akik amellett, hogy al­kotásaikkal a zeneirodalom leg­kiválóbbjainak sorába emelked­tek, fáradhatatlan harcosai a békéért küzdő népek táborának. A Főváros Tanácsa Budapest szellemi színvonalának emeléséért Igen eredményes harcot foly­tat a Főváros tanácsán­.A nép­művelési osztálya Budapest szellemi színvonalának te­tmelé­­séért. A hatalmas, háromemele­­tes Rákosi Mátyás Kultúrházon kívül, amelyet az Alkotmány ünnepére jelenték­nyen ki is bővítettek, az idei nyáron hat szabadtéri színpadot állított fel s túlnyomó részt ezeken ren­dezték meg az átütő sikerű «Vidám Budapest» akciót. En­nek a mozgalomnak a során havonta, mintegy 180 műsoros előadást tartottak, 200.000 néző jelenlétében. Ezenkívül havon­ta mintegy 80 szabadtéri hang­versenyt is rendezett a népmű­velési osztály , ezeken át kon­certeken félszázezer főnyi kö­zönség jelent meg. A bábelő­adásokat több mint 70 000 gyermek tekintette meg s a havonta megrendezett száz-száz utcabálon sok-sokezerre in­nn dolgozó tömeg szórakozott. A Fővárosi Szabó Ervin­­könyvtár ezévi programmjában hét új könyvtárfiók létesítése szerepel s a dolgozók képző­művészei­ oktatására is nagy súlyt helyez a Főváros Taná­csa. A munkáslakta kerül­­ek­ben és a pestkörnyéki üdülők­­ben összesen 15 vándorkiá­ll­­tást rendeztek, bemutatva ** I élenjáró szovjet képzőművészet I reprodukciós anyagát Fegyveres ellenállás Portoricóban az amerikai gyarmatosítókkal szemben Az MTI jelenti: Portorico amerikai gyarmaton, a sajtó közlései szerint, komoly­­zavar­gások­ törtek ki. A tiltakozó mozgalmat az robantotta ki, hogy portoricói ifjakat erőszak­kal Koreába szállítottak, ugyan­akkor az Egyesült Államok «al­kotmányt» erőszakolt Portoricó­­ra­ Az USA ennek az «alkot­mánynak* segítségével örökössé akarja tenni gyarmati uralmát a szigeten. A «zavargások* az egész or­szágban folynak. Portorico fő­városában a hazafiak lőtték a kormányzó palotáját, Jaguya városban bombákat dobtak a rendőrparancsnokságra, amelyet felgyújtottak. Több más város­ban is gépfegyverekkel és kézi­gránátokkal megtámadták a rendőrség épületét. A hatóságok rendeletére a lázongások leveré­sére bevetették az amerikai nem­zeti gárda egységeit, harckocsik támogatásával. A legutóbbi hírek szerint az összeütközések során 23 ember meghalt, ezek közül 14 rendőr. A sebesültek száma ismeretlen. A koreai néphadsereg­ széles rést ütött az intervenciós hadsereg arcvonalán Tokióból jelenti az MTI, hogy a nyugati sajtótudósítók, köztük a Daily Express koreai haditudósítója, kénytelenek be­ismerni: a koreai néphadsereg csapatai öt nap alatt tátongó rést ütöttek az amerikai és dél­­koreai arcvonalon. A koreai nép­hadsereg csapatai 70 kilométer széles területet hódítottak vissza és megsemmisítettek egy dél­­koreai hadtestet A Reuter-iroda jelenti, hogy Ongjong térségé­ben egy délkoreai ezred teljesen megsemmisült, egy másik ezred elvesztette állományának felét és valamennyi gépkocsiját Az Associated Press közli, hogy a délkoreai VI. hadosztályt szinte teljesen szétverték. A Times tudósítója beismeri, hogy az északnyugati arcvona­lon a helyzet súlyos és a délko­­reaiak valószínűleg további vissza­vo­nu­l­ásra kén­y­sze­rülne­k. A Daily Express tudósítója elis­meri, hogy az északiak lanka­datlan erővel, keményen és bát­ral­ harcolnak. Szerda, 1950 november 1 Beiktatták Mekis Józsefet, a Rákosi Mátyás Művek új vezér­­igazgatóját Kedden délben a Rákosi Má­tyás Művek fémművének kultúr­termében ünnepélyes keretek között iktatta hivatalába Zsofi­­nyecz Mihály nehézipari m­inisz­­­ter a Rákosi Művek új Vezér­­igazgatóját, Mekis Józsefet, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete volt főtitkárát. Drahos Lajos, az ország­­gyűlés elnöke megnyitó szavai után Zsofinyecz Mihály nehéz­ipari miniszter méltatta a ma­gasabb állami funkcióba került Bíró Ferenc volt vezérigazgató érdemelt, majd a gyár új veze­tőjére váró feladatokról be­szélt. Az eddigi eredményekről szólva megáll.a­pította, hogy Biró Ferenc vezetésével 1947­ óta kétszeresére­­emelték a Rákosi Mátyás Művek dolgozói a termelést. Végül meggyőződé­sét fejezte ki, hogy Mekis József vezetésével továbbfejlesztik a Rákosi Művekben az ötéves terv megvalósításáért indított harcot. Rendelet a bányaipar szálítószemélyzetének mun­ka­bérrendezéséről Rákosi Mátyás legutóbbi be­szédében utalt arra, hogy a bányaipar dolgozóinak keresete kezd elmaradni az­ általános fejlődéstől. Ennek felszámolása felé nagy lépést jelent a bányá­szati száilítószem­élyzet bérezé­sének rendezéséről most kiadott OMB-határozat. Az új bérrendezés az alap­béren felül a nagyobb munka­teljesítmény után külön prémiu­mot is biztosít és megadja a lehetőséget a végzett munka mennyiségével arányos, maga­sabb keresetre. Felfüggesztettek egy békeharcos párizsi helyettes polgármestert A francia belügyminisztérium felfüggesztette Garaudet-t, Párizs VI. kerületének helyettes elöl­járóját — jelenti az Union Francaise d’Inf­orma­­ion. A fel­függesztés azzal az ürüggyel történt, hogy Garaudet végigkí­sért a polgármesteri hivatalban egy a stockholmi felhívásra alá­írásokat gyűjtő személyiséget. A Magyar Rádióhivatal ifjúsági osztályának pályázata November­­­én az ország va­lamennyi általános iskolájában meghirdetik a Magyar Rádió­­hivatal ifjúsági osztályának pá­lyázatát, amelyet a Béke Hívei Második Világkongresszusa tisz­telet­ére írtak ki. A pályázók szabadon választ­­hatnak azok közül a témák kö­­zül, amelyekhez nagyobb élmé­nyük vagy emlékük kapcsoló­dik. A pályázat formája is szaba­don választható. Tetszés szerint versben vagy prózában küldhe­tők be a pályázatok. A közeli napokban iskolánként megala­kulnak a szakbizottságok, hogy elbírálják, melyik két legjobb pályázatot küldjék majd be a Magyar Rádióhivatalhoz, ahol a beküldött pályázatok ezreit pe­dagógusokból, írókból alakult zsűri bírálja majd el. Ered­ményhirdetésre december 21 én kerül sor. A Magyar Rádióhivatal­ ifjú­sági osztálya a nyertesek között értékes jutalmakat oszt ki. Mi van a hivatalos lapban A Magyar Közlöny október 29. (ISO—183) Mária közli: a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának 37. számi törvényerejű rendeletét november 7. napjának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának állami ün­neppé nyilvánításáról, — a II. számi törvényerejű rend­eletet a katonai bün­tetőbíróságok hatáskörének kiterjesz­téséről; — a minisztertanács határo­zatát az 1950. évi 37. számi törvény­erejű rendelet végrehajtásáról; — a minisztertanács rendeletét az Irodalmi Alap létesítéséről; az Országos Do­kumentációs Központ megszüntetéséről. N­ betűk is dűlnek a nevetéstől a «K­or­r­e­k­t - túr­a» című nyomdász különoldalán

Next