Magyar Nemzet, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-03 / 1. szám
Írás ■ 1000 fillér Szerda január XVII. év 1. szám A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, az USA és Nelgy- Britannia kormányához Németország a domilitarizálása kérdésével foglalkozó külügyminiszteri értekezlet összehívásának javaslatával kapcsolatban Moszkvából jelenik a TASZSZ. Mint a sajtó már közölte, a szovjet kormány 1950. november 6-án jegyzéket intézett Franciaország, az USA és Nagy-Britannia kormányához. Ezekben a jegyzékekben javasolta, hívják össze a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminisztereinek tanácsát a Németország demilitarizálásáról szóló potsdami egyezmény teljesítése kérdésének megvizsgálát. Franciaország nagykövetsége elismeri a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetségének külügyminisztériuma által ez év november 3-án átadott jegyzék vételét. Ez a jegyzék, amelyhez mellékelték a Prágában ez év október 22-én közzétett nyilatkozat szövegét, javasolja az Egyesült Államok, Franciaország, az Egyesült Királyság, és a Szovjetunió külügyminiszterei tanácsának összehívását, hogy az megvizsgálja azt a kérdést,hogyan teljesítették a potsdami egyezménynek Németország (!*■inilitarizálásával kapcsolatos kitetéseit. 2. A francia kormány politikáját mindig az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányába foglalt azon elv vezérelte, amely szerint a nemzetközi problémákat békés tárgyalások útján kell rendezni. A francia kormány felhasználja ezt az alkalmat, hogy ismét kifejezze hűségét ezen elvhez. Ez az állásfoglalás teljesen összhangban áll annak a határozatnak szellemével, amelyet a közgyűlés nemrégiben hozott Franciaország támogatásával. Ez a határozat felhívja a figyelmet a fennálló nemzetközi feszültség okai megszüntetésének érdekében folytatandó tanácskozás célszerűségére. A francia kormánytól távol áll bármiféle, a Szovjetunió ellen irányuló agresszív szándék és az az őszinte kívánság tölti el, hogy a nemzetközi feszültség megszűnjék. Nem fogja sajnálni az erőfeszítéseket, hogy az anynyira hőn óhajtott eredményt elérjék. A kamra kormány kész a jelen jegyzékben megállapított módszerek szerint a szovjet, amerikai és brit kormánnyal együtt megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a négy állam külügyminiszterei számára kölcsönösen elfogadható alapot találjanak. 3- A francia kormány figyelmesen tanulmányozza a szovjetkormány által november 3-ára átadott jegyzéket. Sajnálkozással kénytelen megállapítani, hogy a tárgyalások alapjai olyan formában, amint azokat ebben a jegyzékben írták körül, jellegüket tekintve nem szolgáltathattak kilátást az ilyesfajta rendezésre. Németország demilitarizálásának problémája nem oka a jelenleg fennálló feszültségnek. Jelenleg nem léteznek semmiféle német fegyveres erők, kivéve azokat, amelyek a szovjet övezetben már sok hónap óta tüzérség és páncélosok felhasználásával katonai kiképzésben részesülnek. Ha a német katonai egységek részvétele Nyugat-Németország védelmében ma tanulmányozás tárgya, ennek oka egyedül az, hogy a szovjet politika arra i•ényszerii a lobbi államot, amelyek ráják az ijesztő példáját, hogy vizsgáljanak meg minden, biztonságuk megszlárílítása felé vezető utat. A francia kormány, az angol éd a mesara. 1950. december 22-én Chataigneau, Franciaország nagykövete, Nichols, Nagy-Britannia ügyvivője és Barbour, az USA ügyvivője felkeresték A. A. Gromikót, a Szovjetunió külügyminiszerhelyettesét és átnyújtották neki kormányaik azonos tartalmú jegyzékeit. Alább következik a francia kormány válaszjegyzékének szövegefrikai kormánnyal együtt, teljes ellentétben a prágai közleményben foglalt helytelen állításokkal, elhatározta, soha és semilyen esetben nem engedi meg, hogy Nyugat-Németországot agresszió támaszpontjaként használják fel. A francia kormány nem lehet bizonyos a felől, hogy a dolog ugyanígy áll Németországnak azzal a részével kapcsolatban is, amely szovjet megszállás alatt áll, tekintettdt Kelet-Németország újrafelfegyverzésére, amiről fentebb szó volt. 4. Lehetetlen továbbá elképzelni a német kérdés többi oldalának igazságos rendezését abból a szempontból, amelyből a prágai közlemény említi azokat. Ez a közlemény nem tartalmaz semmiféle új, vagy építőjellegű elemet és a német nép többsége elvetette a határozatokat amelyeket a közlemény előír. A prágai közlemény csupán nagy vonalakban ismétli a korábbi javaslatokat, amelyekkel kapcsolatban elmélyült tanulmányozás eredményeképpen megállapították, hogy nem szolgálhatnak anémet kérdés pozitív megoldásának alapjául. A francia kormány az Egyesült Államok s az Egyesült Királyság kormányával együtt, hogy megszüntessék Németország felosztottságát, a maguk részéről állandóan hoztak fel javaslatokat, amelyek alkalmasak lettek volna Németország egységének helyreállítására szabad választások útján, nemzetközi ellenőrzés alatt. Ezek a javaslatok alkották a három főbiztos leveleinek tárgyát a Szovjet Ellenőrző Bizottság elnökéhez, ez év május 25-én és október 9-én. Ezekre a levelekre semmiféle válasz nem érkezett. 5. A jelenleg fennálló rendkívül feszült helyzet oka nem Németország demilitarizálása, sem pedig a német kérdés a maga egészében. Ezt a feszült helyzetet főképpen az az álláspont kelti, amelyre a szovjet kormány helyezkedik, rendszeresen, a háború befejeződésének perce óta, valamint a nemzetközi eseményeknek az a fejlődése az utóbbi hónapok folyamán, amely összefügg ezzel az állásponttal. A négy hatalom kormánya nem teljesítné kötelezettségeit, ha tárgyalásait olyan szűk keretek közé szorítaná, amilyeneket a szovjet kormány javasolt. A Németországra és Ausztriára vonatkozó kérdéseket végül is megvitatás tárgyává kell teníti, azonban a francia kormány feltételezi, hogy a megvitatásnak hasonlóképpen ki kell terjednie azokra az alapvető kérdésekre , is, amelyeknek megoldása lehetővé tenné, hogy reális és tartós módon megjavítsák a Szovjetunó és a három másik hatalom közti kapcsolatokat és kiküszöböljék a nemzetközi feszültség okait az egész világon A francia kormány kész megnevezni képviselőjét, aki a szovjet, amerikai és brit kormányok képviselőivel együtt tanulmányozná az előző bekezdésben említett kérdéseket, azzal a céllal, hogy kölcsönösen elfogadható alapot találjanak a négy ország külügyminiszterei tanácskozása számára és megfelelő napirendet javasoljanak kormányaiknak. Úgy tűnik, hogy a fentemlített kormányok képviselőinek New Yorkben, az Egyesült Nemzetek jelenlegi székhelyén tartózkodása lehetővé , tenné, hogy a legkedvezőbb feltételek között lássanak hozzá ezekhez A Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetségének külügyminisztériuma elismeri Franciaország kormánya december 22-i jegyzékének vételét. A francia kormánynak ez a jegyzéke válasz volt a szovjet kormánynak ez év november 3-án a külügyminiszterek tanácsa összehívásának kérdésével foglalkozó jegyzékére. A Szovjetunió külügyminisztériuma a szovjet kormány megbízásából a következőket jelenti ki: 1. A szovjet kormány november 3-i jegyzékében javasolta Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britanniat és a Szovjetunió külügyminiszterei tanácsának összehívását, hogy az megvitassa azt a kérdést, hogyan teljesítették a potsdami egyezménynek Németország demilitarizálásával kapcsolatos kérdéseit.. A szovjet kormány javaslata ily módon abból a szükségességből indul ki, hogy a négy miniszter ne egyszerű tanácskozást folytasson azzal a céllal, hogy bizonyos kérdéseket megtárgyaljon, hanem, hogy az adott összetételű külügyminiszteri tanács hatáskörébe tartozó kérdések megtárgyalására éppen a külügyminiszteri tanácsot kell összehívni. E mellett a szovjet kormány szükségesnek tartotta, hogy mindenek előtt Németország demilitarizálásának kérdését tárgyalják meg, mint a legégetőbb kérdést Európa számára. A szovjet kormány továbbra is azt tartja, hogy Németország demilitarizálásának kérdése a legfontosabb kérdés a nemzetközi béke és biztonság biztosításának ügyében és Európa népei, elsősorban a hitleri agressziótól szenvedett népek létérdekeit érinti — de hozzájárul más, Németországra vonatkozó kérdések megtárgyalásához is, ami megfelel a szovjet kormány november 3-i jegyzékében kifejezettállásfoglalásnak és a nyolc ország prágai nyilatkozatának. A szovjet kormány nem kifogásolja a Franciaország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió képviselői előzetes értekezletnek összehívásáról szóló javaslatot, abból a célból, hogy ez az értekezlet dolgozza ki a külügyminiszterek tanácsa ülésszakának napirendjét. Magától értetődik, hogy az ilyen előzetes tárgyalások feladatai közé nem tartozik azoknak a kérdéseknek megvizsgálása, amelyeket a négy külügyminiszter értekezletén kell megvizsgálni. Ami az előzetes értekezlet összehívásának helyét illeti, a szovjet kormány javasolja, hogy ezt az értekezletet ne New yorkban, hanem Moszkvában, az előzetes tárgyalásokhoz. 7. A francia kormány igen hálás lenne a szovjet kormánynak, ha a szovjet kormány közölné a jelen jegyzékben foglalt javaslatokkal kapcsolatos nézeteit. A Szovjetunió külügyminisztériuma válaszul az említett jegyzékekre, egyező szövegű jegyzéket intézett az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányaihoz, moszkvai nagykövetségeik útján. Alább következik a szovjet kormány 1950. december 30-án Franciaország kormányához intézett jegyzékének szövege. Párizsban, vagy Londonban tartsák, tekintettel arra, hogy az értekezlet lefolytatása az említett fővárosok egyikében kétségesen gyakorlati könnyebbséget jelentene a részvevők többsége számára. 2. Franciaország kormányának az az állítása, hogy a prágai nyilatkozatban kifejtett javaslatok nm szolgálhatnak .A német kérdés pozitív megoldásának alapjául —• jogos félreértést "kelthet, amennyiben ezt a megállapítást az előtt tették, mielőtt az említett javaslatokat a négy hatalom megvizsgálta volna. A francia jegyzék állításai, amelyek szerint ezeket a javaslatokat a német nép többsége elvetette volna, legalábbis alaptalanok és egyáltlában nem felelnek meg a valóságos helyzetnek. Semmiesetre sem nehéz meggyőződni arról, hogy a német lakosság széles köreiben, köztük Nyugat-Németország lakossága között is, a prágai értekezlet javaslatai nagy együttérzéssel találkoztak. A francia kormány jegyzékében foglalt megjegyzést illetőleg azokkal a leveletekel kapcsolatban, amelyeket a főbiztosok a Szovjet Ellenőrző Bizottság elnökéhez mtértek az össznémet választások megtartásáról, — amely levelek egyszerű írásbeli halogatást jelentenek ebben a német nép számára nagyjelentőségű kérdésben — ez a kérdés állandó megvitatás tárgya volt a négy hatalom kormányai között és a Szovjetunió álláspontja ismeretes elven a kérdésben. 3. A közös adatokból kitűnik, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya Nyugat-Németországban reguláris német hadsereget létesít és nem rendőri osztagokat alakít, amint ezt a három nyugati hatalom külügyminiszterei hivatalosan kijelentették, hanem egész hadosztályokat. Ismeretes az is, hogy az utóbbi időben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányának képviselői tárgyalásokat folytatnak Adenauer kormányával az alakítandó német hadosztályok mennyiségéről, valamint felszerelésükről , még tankokkal és nehéztüzérséggel. is, továbbá ezeknek a hadosztályoknak bevonásáról az úgynevezett „egyesült fegyveres erőkbe“. Azok a kísérletek, hogy ezeket az intézkedéseket az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és más európai államok biztonsága megszilárdításának szükségére való hivatkozásokkal fedezzék, nyilvánvalóan nem állnak helyt, hiszen ezeket az államokat senki sem fenyegette és nem fenyegeti. Még kevésbbé helytállóak a francia kormány jegyzékében található kísérletek, hogy Nyugat-Németország remilitarizálásának terveit Kelet- Németország állítólagos felfegyverzésére való hivatkozásokkal igazolják. Mindaz, ami a francia kormány jegyzékében erre a tárgyra vonatkozik , elejétől végéig kitalálás és semmiképpen sem felel meg a valóságnak. A szovjet kormány október 19-i jegyzékében már rámutatott arra, hogy a három hatalom kormányainak ilyen irányú kijelentései minden alapot nélkülöznek. 4. A francia kormány decemb srer 22-i jegyzéke alapot ad arra a véleményre, hogy egyetért a szovjet kormány javaslatával azzal kapcsolatban, hogy a négy hatalom közösen vizsgálja meg Németország demilitarizálásának kérdését. A szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít ennek, hiszen Németország demilitarizálásának megvalósítását nemcsak az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy- Britannia és Franciaország potsdami egyezménye írja elő, hanem ez továbbra is az európai béke és biztonság biztosításának legfontosabb feltétele, amely megfelel a német népnemzet érdekeinek is. E mellett az egész világ tudja, hogy az utóbbi időben éppen az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya tett mindenféle intézkedést a reguláris német hadsereg újjáélesztésére és a nyugatnémetországi hadiipar helyreállítására, sőt már hivatalos tárgyalásokat is folytat Adenauer kormányával ezekről a kérdésekről. Ez kifejezi az ismert agresszív köröknek azt a törekvését, hogy Európa népeit befejezett tények elé állítsák. Nem kell bizonygatni, hogy Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányainak ezek a cselekedetei éles ellentétben állnak azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket ezek a kormányok Németország lefegyverzésének szükségességével kapcsolatban vállaltak és súlyos nehézségeket keltenek azoknak a kérdéseknek megoldásában, amelyeket a külügyminiszterek tanácsának kell megvizsgálnia és amely értekezlet ezért egyre távolabbra halasztódik. Azonos szövegű jegyzéket intéztek Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához. 1 francia kormány 1050. december 22-i jegyzéke A szovjet kormány 1050. december 30-i jegyzéke Szovjet emberek újévi üdvözlete a magyar dolgozóknak A moszkvai rádió vasárnapesti magyar nyelvű adásában szovjet embereik újévi üdvözletét tolmácsolta a magyar dolgozóiknak. Elsőnek Iván Bárgyút, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke állt a mikrofon elé. Megemlékezett a Magyar Népköztársaságban töltött hetekről, amikor megismerkedett a dogozómagyar, néppel. Újabb sikereket kívánt 1951-re és aszovjet tapasztalatok alapján ajánlotta a tudomány és a termelés közti kapcsolat megerősítését, az alkotó együttműködés megteremtését a tudósok, valamint az ipari és mezőgazdasági termelés munkásai, mérnökei és műszaki dolgozói között. Fedor Savljugin, a híres szovjet kőműves, a Legfelső Tarács képviselője megemlékezett a háború utáni sztálini ötéves terv hatalmas lakásépítkezéseiről. — Nagy örömmel halljuk, hogy a magyar építőmunkásoik elsajátítják a szovjet sztahanovista építőmódszereket és hogy a magyar sztahanovisták normájukat jelentékenyen túlteljesítik — mondotta. — Kívánom a magyar munkásoknak, hogy sikerrel fejezzék be az ötéves terv második évét. Kogacevszkii zeneszerző újévi üdvözletében köszöntötte Szabó Ferencet, a Magyar Zeneszerzők Szövetsége vezetőjét és Kodály Zoltánnak külön kívánt jó egészséget, sok szerencsét és további sikereket. — A szovjet zene képviselői — mondotta — újabb nagy sikereket kívánnak magyar társaiknak az új esztendőben. Utána Dávid Ojsztrah, a világhírű szovjet hegedűművész Kovasevszkij egyik művét adta elő. Natália Dubljaga, a Magyarorsz'nagon jár isméntztahanov:a szövőnő jó egészséget és újabb sikereket kívánt a Kistext minden tagjának. Konsztantin Finogenov, Sztá- V-dijas festőművész újévi üdvözletében kiemelte, hogy az elmúlt év avilágbékéért folytatott küzdelem fokozása jegyében telt el. A szovjet festők a néppel együtt kiveszik részüket a békeharcból, ennek világos bizonyítéka volt a decemberi tárlat. Forró üdvözletét küldte magyar barátainak, Kisfaludi-Stróbl Zsigmondnak, Ek Sándornak, Pór Bertalannak és más magyar képzőművészeknek, azzal a kívánsággal, hogy az újévben újabb sikereket érjenek el népük javára. Dávid Ojsztrah hegedűművész boldog újévet kivanrt a Filharmóniai Társaság, a Magyar Rádió és a Budapesti Szimfonikus Zenekar zenészeinek. Visszaemlékezett együttes fellépéseikre, majd szívből jó , jókívánságait küldte a csepeli munkásoknak, akik olyan szívélyes baráti fogadtatásban részesítenék a szovjet művészeket. Boldog újévet kívánt Zathureczky professzornak, Somogyi László karmesternek, Weiner Leónak, Garay Györgynek, Fischer Anniénak és másoknak, majd üdvözlőszavai befejeztével eljátszotta Csajkovszkij egyik művét. Virágzó kertek lesznek a doni sztyeppék helyén Moszkvából jelentik: A minisztertanács új rendelete, a Volga—Don-csatorna építkezéséről, a szovjet gazdasági élet további fejlődése előtt széles láthatárt nyit — mondotta a TASZSZ tudósítójának Mitrofan Popov, a Szovjetunió helyettes mezőgazdasági minisztere. A sztálingrádi és a rosztovi terület földjének öntözése és vízellátása — mondotta Mitrofan Popov — újabb jelentős láncszem a természet átalakításának hatalmas sztálinitervében, amely megteremti a kommunizmus anyagi és technikai alapjait a Szovjetunióban. A rosztovi és a sztálingrádi terület éghajlata száraz, konti- nentális. Az itt uralkodó keleti szelek forró levegőt hoznak, kevvés csapadékkal. A gyakori szárazságok pusztítóan hatnak a mezőgazdasági növényekre. A Volga—Doni-csatornával kapcsolatos öntözőrendszer virágzó mezőkké és kertekké változtatja az aszályos doni és sztálingrádi sztyeppéket. A búza vetésterületének növelésével egyidőben hatalmas öntözéses gyapot- és rizsültetvényeket létesítenek. Nagyobb területen termelnek majd gyümölcs- és főzelékféléket és takarmányt. Az olcsó elektromosságot alkalmazzák majd a szántásban és más mezei munkáknál, az állattenyésztésben és a kolhozparasztok mindennapi életében. Az öntöző és vízellátó hálózat megvalósításának érdekében — mondotta befejezésül Mitrofan Popov , a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériuma tervező-kutató irodát és építési igazgatóságot szervezett, amelyek már el is kezdték a munkát.