Magyar Nemzet, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-01 / 26. szám
Sras 60 fillér Csütörtök 1951 február VII. év 26. szám Európa békéjének központi kérdése Nemcsak a német nép jövője, hanem egész Európa békéje szempontjából óriási jelentősége van annak a határozatnak, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája kedden fogadott el. Otto Grotewohl miniszterelnök beszéde világos és félreérthetetlen válasz Adenauer bonni bábkancellárnak, aki január 15-én egy sajtóértekezleten elhangzott nyilatkozatában visszautasította Grotewohl javaslatát egy össznémet alkotmányozó tanács létesítésére, Kelet- és Nyugat-Németország paritásos alapon kijelölt, képviselőiből. Adenauer válasza nem a német nép hangját szólaltatta meg, hanem «amerikai válasz» volt, mint azt akkor Nyugat-Németország dolgozó tömegei is egyhangúlag megállapították. A bonni bábkormány vak eszközévé vált a nyugati imperialistáknak és a nemzetközi monopoltőkét összefonó ezernyi szál kezdettől fogva esküdt ellenségévé teszi saját népének. A bonni «hazafiak», akiket Grotewohl keddi beszédében joggal vádolt meg sovinizmussal, revizionizmussal és militarizmussal, csak a német iparmágnások, bankárok, földbirtokosok és hitleri tábornokok egyéni és osztályérdekeit védik ezzel a sovinizmusukkal, previzionizmussal és militarista politikájukkal, ugyanakkor pedig elárulják a dolgozók millióit, nemzetüket. Amikor Adenauer elutasította Grotewohlnak a demokratikus ,Németország egységének helyreállítására vonatkozó javaslatát, a német kérdés békés rendezését, akkor nyíltan leleplezte magát, hogy Németország kettéosztásának, az imperialista kalandorpolitikának és az új világháború előkészítőinek szolgálatában áll. Adenauer és maroknyi csoportja a német nép elárulásával haditámaszponttá alakítja át Nyugat-Németországot, az újrafelfegyverkezéssel prédául dobja oda a német ifjúságot az imperialistáknak ágyútöltelékül és kiteszi kettéosztott hazáját és népét egymindennél szörnyűbb polgárháború veszedelmének. És ezek a hazaárulók tüntetik fel magukat jó német hazafiaknak, a német nép «szabadságát» és «jogos érdekeit» védelmező politikusoknak. Mit akar ezzel szemben a Német Demokratikus Köztársaság kormánya, parlamentje és egész népe? Helyreállítani a demokratikus Németország egységét, megakadályozni a német újrafegyverkezést, amely kétségtelenül háborúhoz és a német nép katasztrófájához vezethet csak megvédelmezni Németország és ezzel együtt Európa békéjét és létérdekeit. Ez a becsületes szándék vezette Grotewohlt, amikor megírta Adenauerhoz intézett levelét s ugyanez a szándék csendül ki még határozottabban a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének keddi beszédéből és a népi kamara határozatából. Joggal hangoztatta Grotewohl, hogy az egész német nép — tehát Nyugat Németország népe is — egységesen foglal állást a béke mellett, hiszen maga Blücher bonni alkancellár is kénytelen volt elismerni, hogy a német nép kilencvenkilenc százaléka ellenzi az újrafegyverkezést. Az az egyöntetű felháborodás, amellyel Nyugat-Németországban Adenauer elutasító válaszát fogadták, bizonyítja a német dolgozók igazi érzéseit és állásfoglalását. Nyugat-Németország tömegei is tisztában vannak azzal — és ehhez az elutasító válasz még csak hozzájárult —, hogy Adenauer «többre becsüli az imperialista Amerika érdekeit Németország érdekeinél». Az ellenállás Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen a német nép központi kérdése lett — mondotta. Grotewohl és hozzáfűzhetjük, hogy központi kérdése lett valamennyi európai népnek. Semmi sem bizonyítja ezt beszédesebben, mint Eisenhower tábornok «szemleútja» a marshallizált országokban, amelynek során a nyugateurópai népek mindenütt viharosan tiltakoztak a német revans-politika, a vilmoscsászári és hitleri militarizmus feltámasztása és a Truman—Acheson—MacArthur érdektársaság háborús tervei ellen. Az egységes demokratikus Németország elsősorban természetesen a német nép érdeke, amelyet a legközvetlenebbül fenyeget az újfasizmus által előidézett újabb katasztrófa veszedelme, de ugyanígy elsőrendű fontosságú kérdése a demilitarizált demokratikus szellemű egységes Németország Európa minden békeszerető népének és az egész világ hatalmas béketáborának. Adenauer a hazug érvek egész sorát hangoztatta, amikor elutasította a becsületes, demokratikus németek tárgyalási javaslatát. Ezeket az amerikaiak által diktált ürügyeket most Grotewohl izzóporrá zúzta. Soha jogosabban német miniszterelnök nem állíthatta, mint most Grotewohl: «Az egész német nép nevében beszélek, amikor mint német ember elsősorban nem azért szállok síkra, hogy a szövetségesekkel kezdjünk tárgyalásokat, hanem mindenekelőtt azért, hogy németek tanácskozzanak egymás között. Semilyen megszállási intézmény nem mentesítheti a német hazafiakat attól a felelősségtől, amellyel népünk sorsa iránt tartoznak.» A népáruló nyugatnémetországi lakájokkal szemben így nyilatkozik meg a népükhöz hű, igazi és becsületes németek valódi hazafisága! A Német Demokratikus Köztársaság vezetői nem tartják fontosabbnak a megszálló hatalmak, érdekeit saját népük létérdekeinél. Hűségesek azonban a Kelet-Németországot megszálló Szovjetúnió elveihez, a béke politikájához. Az igazi német hazafiak saját nemzetük történetéből és sorozatos katasztrófáiból megtanulták, hogy az igazi patriotizmus elválaszthatatlan a nemzetközi szolidaritástól, más nemzetek megbecsülésétől. Ezért is ismerik el végérvényesnek és öröknek a nemzetközi szerződések által megállapított Odera—Neissehatárt, mert a történelmi leckékből megtanulták, hogy — mint Grotewohl mondotta — «soha többé nem szabad a német és a lengyel népet egymás ellen uszítani». Az imperializmus nyugatnémetországi csatlósainak a határkérdés felvetésére, a revíziós politikára csak azért van szükségük, hogy az amerikaiak érdekében izgathassák, felbujthassák a német tömegeket egy szomszédos baráti ország és annak szövetségesei ellen. Hogy ki az igazi hazafi: az, aki esztelen revizionista politikával katasztrófába sodorja nemzetét — mint ahogy az nálunk történt —, vagy az, aki a nemzetközi szerződések betartásával, a szomszédos népekkel való béke megszilárdításával, a testvéri együttműködéssel szolgálja saját nemzete és egész Európa érdekeit, azt mi magyarok is megtanulhattuk az utolsó évtizedben. Tisztában vannak azonban ezekkel az igazságokkal a nyugatnémetországi tömegek is. Ezért mondhatta Grotewohl miniszterelnök joggal, hogy hiábavaló Adenauer elutasító magatartása, az össznémet eszmecsere máris folyamatban van és ezen semmiféle nyilatkozat nem változtathat. Ezért fogadja az egész német nép helyesléssel és megelégedéssel a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának nyolc pontból álló felhívását, amely megmutatja azt az utat, amelyen Kelet- és Nyugat-Németország népe el kell hogy induljon, hogy megegyezést hozzon létre minden olyan kérdésben, amelyet meg kell oldani a béke biztosítása és Németország egységének helyreállítása érdekében. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája a bonni parlamenthez intézett felhívásában késznek nyilatkozik a becsületes egyetértés szellemében folytatni a tárgyalásokat azokról a kérdésekről, amelyek összefüggésben vannak az össznémet alkotmányozó testület megteremtésével és feladataival. Bármiképpen fogadja is a bonni bábkormány és parlament ezt a felhívást, az bizonyos, hogy a nyugatnémet népi tömegekben ennek nyomán csak még jobban megerősödik az akarat az egységes demokratikus német haza megteremtésére, a háborús tervek elleni küzdelemre, a béke megvédésére. Most Adenaueréken, a bonni parlamenten a sor, hogy színt valljanak.. Ha elutasítják a népi kamara felhívását, csak még jobban pőrére vetkőznek és leleplezik saját nemzetük és az egész világ előtt, hogy esküdt ellenségei népüknek, országuknak és a világ békéjének. Egész Európa és a világ minden békeszerető népe feszült figyelemmel kíséri azokat a hősies erőfeszítéseket, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság tesz a német polgárháború és ezzel együtt egy újabb világháború elhárítására, a béke védelmére. Mi, magyarok, akik olyan drágán fizettük meg a német imperialisták és militaristák kalandjait, a Szovjetúnió vezette hatalmas béketáborban szilárdan állunk a Német Demokratikus Köztársaság antiimperialista, háborúellenes küzdelme mellett. A német és az európai érdekek összhangjának felismerése, a szocializmust építők igazi hazafisága, a béke tántoríthatatlan védelme köti össze sorsunkat és minden szabad, vagy felszabadulásra vágyó, békeszerető európai nép sorsát a német nép demokratikus, békés jövőjével. Tudjuk, hogy a történelmi igazságok ereje mérhetetlenül nagyobb minden imperialista erőfeszítésnél, a történelmi tapasztalatokból megtanultuk, hogy egész népek akaratát kifejező mozgalmak mindig győzedelmeskednek a népárulók osztályérdekeket védő próbálkozásai felett és ezért szilárdan hiszünk abban, hogy az egységes, demokratikus Németország az amerikai imperializmus és bonni cinkosai minden ármánykodása ellenére is megszületik, egyformán biztosítva az össznémet nép érdekeit és a világ békéjét. László Ferenc Bábolnaellenes tüntetések Angliában, az Egyesült Államokban és a LiGárg minden részén Az USA agresszív céljai az ENSZ politikai bizottságában Siettetik az imperialisták Japán militarizálását A nemzetközi békemozgalom arcvonalán napról-napra újabb Olyan események történnek, amelyek azt bizonyítják, hogy ennek a mozgalomnak a lehetőségei szinte hajláfifailanoi, és az szakadatlanul egyre nagyobb és nagyobb tömegeket hódít meg. Az európai békemozgalom megerősödéséhez kétségtelenül erősen hozzájárul at Eisenhower tábornok nyugateurópai körírja. Mint az Izvesztija megsírlapulja, Esenhower miindenük kettős feladatot végzett: az amerikai imperialistáik számára ágyútöleléket toborzott és kiszámította, hogy mennyi amerikai gyártmányú fegyvert lehet elhelyezni az USA nyugateurópaii csatlósainál. Csak Frankfurt am Mainban vált világossá: utazásának fő célja az volt, hogy megegyezzen a bonni vezetőkkel a nyugotnémattországi német fasiszta hadsereg, újjáélesztéséről. Esenhower bűnbocsánatot osz■ tállt a hi'llteriskta' rendszernek és a hirlén háborús bűnösöknek, amikor kijelűnikete, hogy ideje „elfeledni a mástal“, a nyugatnémetországi fasisztáik lelkesedése azonbanlegalább is időelőtti. Eisenhower utazása és megbeszélései mindenkit meggyőzek arról, hogy mennyire időszerű, és helyes a szovjet kormány Franciaország és Nagy- Briannia kormányadhoz intézett január 20-i jegyzékének minden megállapítása: tetje a békét és az amerikai ifjúság militarizálásának megszüntetését. . A küldöttség így nyilatkozott: «Nem akarjuk, hogy jövőnket tönkretegyék és országukat katonai táborrá változtassák». A fehér, és néger ifjakból álló tizenegytagú küldöttség vallásos, diák- és más ifjúsági szervezetek képviseletében kereste fel az amerikai kongresszust és nyilatkozatot adott át Winsonnak, a fegyveres erők ügyeivel foglalkozó bizottság elnökének. «A háború nem elkerülhetetlen és a fegyverkezési verseny nem vezethet békéhez — hangzik a nyilatkozat —. Az egész világ népei békét akarnak. Nem akarunk kötelező katonai szolgálatot, nem akarjuk, hogy tönkretegyék jövőnket. A küldöttség tagjai elhatározták, hogy országszerte gyűléseket tartanak A kubai Országos Békebizottság levelet intézett a köztársasági elnökhöz, hangsúlyozva, hogy a kubai nép többsége határozottan tiltakozik az ellen, hogy Kubát bevonják az Egyesült Államok háborús kalandjaiba. A Kanadai Haladó Munkáspárt Torontóban megtartott kongresszusán Tim Buck, a párt vezetője, alapvető feladatként a békéért folytatott küzdelem fokozását fűzte a párt elé. Felhívta az összes jóakaratú embereket az országban, tömörüljenek egységbe a béke megszilárdításáért végrehajtandó közös cselekedetekre. A kongresszus részvevői lelkesen fogadták a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártja központi bizottságának üdvözlő táviratát. Béketüntetések Ausztriától — Kanadáig A békeharcosok tevékeny fellépése elszigeteli az amerikai támadókatt és bukásra ítéli a háborús gyújtogatók terveit. Ezt bizonyítja ma ismét egyetem nap számtalan távirata a világ legfelyanbözőbb részeiből. Az ousztrálk dolgozók tiltakozó tölteggyűléseikeit "ártanák Ausztriának, az amerikai támadó tömbbe való bekapcsolása ellen. Stedlau bécsi külváros munkásai gyűlésükön trferenzoik Nyugat- Németország újraifeifelgyverzése ellen és hangsúlyozták, hogy az közvetenül fenyegeti Ausztria létét. Egy másik bécsi békegyűlésen beszámolt a II. Békevilágkongresszus egyik osztrák küldötte. Ezen a gyűlésen egyhangú tiltakozó határozatot hozatt az amerikaiaik háborús készülődése ellen és követelték az osztrák kormánytól, hogy haladéktalanul hozzon törvényt a béke védelmére. Békevédelmi törvényt követeltek több más gyűlésen is. Franciaországban Rochefort városában több röpgyűlés zajlott le, (fokozásul NyugatNémetország felfegyverzése ellen és a város lakossága ezerszámra írt alá a tiltakozó íveké. Óriási sikerrel jár ezeknek az íveknek aláírása a bányavidékeken. Heves incidensekre került sor a délkelet franciaországi Bourg-en-Bresse-ben a Nyugat- Némeország felfegyverzése ellen tüntetők és a rohamrendőrök között, akik megtámadták a tömeget. Többen megsebesültek és a rendőrség sok ''üntetőttetartóssteltollt, akiket később a tömeg követelésére kénytelenek voltak szabadon bocsátani. A párizsi katonai bíróság kedden este felmentette mind a tizenkét rt.-birieue-i béteharcost. A népi akció győző ütemre vezeted és az ítélét súlyoscsorbát ejt a kormány tekintélyein — állapítja meg azt Hiaman.ilé. Angiéban is egyre növekszik a béke híveinek tábora. Kenneth Younger alímmiiniszter választókerületében mondott beszédét ismételten vihacos béketüntetéseik zavarták meg. Amidőn azt mondotta: „Aggodalom uralkodik Európában és válságos a helyzet Távol-Keleten, ahol haderőink elkeseredett harcokait vívnak“, a halilgiailóság felkisállta: „Szégyen, gyalázat, miért nem hozzá tóik haza Maiunkat Koreából?“ Egy őszhajú nő az anyák nevében (iratk ozo''t a háborús tervek elllen és kijelentene, ha nem tud a kormány békét és kenyeret biztosítami, etikor nincs rá szükség. A hallgatóság nagy része nyilatkozóiról írt a'lá, amely tájakozik a hadviselt tartalékosok behívása és a nyugatiévit felfegyverzés ellen. Erősödik a békemozgalom az Egyesült Államokban is. Az USA kongresszusát ifjúsági küldöttség kereste fel, hogy köve- Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának január 80-i ülésén —a newyorki TASSZ-jelentés szerint — folytatták a vitát a koreai kérdéssel kapcsolatban. Katz-Suchy, Lengyelország képviselője javasolta, hogy az ülést január 31-én délelőttre napolják el, mivel még nem kapott kormányától utasításokat a tizenkét ország csoportjának felülvizsgált tervezetével kapcsolatban, amit csak január 29-énterjesztettek megvitatás céljából a politikai bizottság elé. Carapkn, a Szovjetunió képviselője és Nesek, Csehszlovákia képviselője támogatta ezt a javaslatot, amelyet azonban a többség az amerikai küldöttség utasítását követve elutasított. A javaslat ellen szavazott harminckét küldött, mellette tíz küldött, tizenkét küldött tartózkodott a szavazástól. Katz-Suchy a szavazás után elhangzott felszólalásában elítélte az amerikai határozattervvezetet, mint eszközt a háború kiterjesztésére a Távol-Keleten. Rámutatott, hogy a vita sorái» rendkívül helytálló kérdést vetettek fel, nevezetesen azt a kérdést, ha az USA valóban a bérdés rendezésre törekszik, miért tartja szükségesnek, hogy előbb a Kínai Népköztársaságot " ítéljék el «agresszorként» és azután tanulmányozzák a kollektív intézkedéseket. A lengyel küldött bizonyítékokat sorolt fel az USA agreszszív céljairól, majd hangsúlyozta, hogy a békés rendezés lehetősége most nagyobb, mint bármikor. Végül felhívással fordult a politikai bizottság tagjaihoz: lépjenek fel bátran az amerikai tervezet ellen. Urdaneta elnök ezután bejelentené, hogy a biztonsági tanács elnöke közölte vele: a biztonsági tanács január 30 ára kitűzött ülését január 31-én délelőttre napolták el. Az EMSZ politikai bizottságának koreai vitája Amerikai lap leleplezi az USA zsaroló mesterkedését Indiával szemben Newyorki jelentés szerint a Daily Compass szerkesztőségi cikkben ítéli el az USA-kormánynak azt a politikáját, hogy megtagadja az élelmiszerszállítást Indiába, ha India nem rendeli alá magát az ENSZ-ben sí amerikai diktátumnak. A cikk hangoztatja, hogy az amerikai szenátus külügyi bizottságának határozata, amely lyel elnapolta az indiai élelmi