Magyar Nemzet, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-28 / 174. szám
Szombat, 1951 jiílius 28 Magyar Nemzet Amerikai repülőtiszt Csehszlovákiában (NEW YORK HERALD TRIBÜNE, 1. oldal) Arab újságíró Texasban (NEW YORK HERALD TRIBÜNE, 2. oldal) A New York Herald Tribüne július 6-i számában két figyelemreméltó cikket fedeztünk fel. A két tudósítás jellemző képet ad egyrészt arról, hogyan bántak Csehszlovákiában egy amerikai és egy norvég repülőtiszttel kényszerleszállásuk után, másrészt újabb bepillantást nyerhettünk az amerikai rendőrség brutális módszereibe, amelyeket a neki nem tetsző külföldiekkel szemben alkalmaz. Az amerikai lap első oldalán az USA légi haderejének hadnagya, Luther G. Roland nyilatkozik a Csehszlovákiában töltött négy hetéről. Az amerikaiak frankfurti sajtóklubjában több mint félszáz újságíró gyűlt össze szenzációra éhesen, azt várva, hogy Roland hadnagy különböző rémmeséket fog feltálalni a csehszlovák hatóságok magatartásáról. Nem így történt. Az amerikai légi haderők tisztje, a háborús uszítók legnagyobb csalódására nem az ő szájuk íze szerint adta elő a csehszlovákiai négy hét eseményeit. Bevezetőül elmondotta, hogy a F. 84 Thunderjet] típusú gépén vele együtt repült a norvég légi haderőnek az amerikaiakhoz beosztott Bjoern Johansen nevű hadnagya is. Mivel rádióösszeköttetésük megszakadt, eltévedtek és Franciaország helyett Prága mellett értek földet. — Leszállásunk után — folytatta beszámolóját Roland hadnagy — a csehszlovák légierő egyik tisztje futott elénk. Angolul beszélt. Udvariasan gépkocsiba kalauzolt bennünket és Prágába hajtattunk, ahol egy nagy épület harmadik emeletén helyeztek el. Nyomban megkínáltak ebéddel és cigarettával. Íróasztallal, rádióval, zongorával, karosszékekkel, kényelmes ággyal berendezett szobába kerültem. Norvég tiszttársam a mellettem lévő szobában kapott helyet. Naponta kétszer kitűnő meleg ételt kaptunk és feketét, valamint korlátlan mennyiségű cigarettát. Szobámban sok angol nyelvű könyvet, többek között Tom Paine és Jane Eyre műveit fedeztem fel. Három hét alatt számos cseh pilóta keresett fel, hogy kihallgasson. Bár a tisztek több kérdésére megtagadtam a válaszadást, mégsem alkalmaztak soha semilyen kényszert, hogy feleletre bírjanak. Éreztem: szemlátomást törődnek fizikai kényelmemmel és végül azt is megengedték, hogy az amerikai leadóállomásokon zenét hallgathassak... Ilyen szavakban számolt be Roland hadnagy prágai kalandjáról*. Társa, a norvég Johansen hadnagy Oslóban, az Associated Press tudósítója előtt a következőket szögezte le: — A cseh hivatalnokok mindig igen rendesen és udvariasan bántak velem, számos kihallgatásom során! Eddig tart a New York Herald Tribüne egyik cikke és most lapozzunk át a második oldalra, ahol az alábbiakat olvashatjuk: «Egy egyiptomi újságíró beszámolt arról, hogyan bántalmazták a texasi rendőrségen* — ez a cikk címe. Megtudjuk, hogy az arab Shavarsh Bennien, több egyiptomi lap tudósítója az Egyesült Államokban kijelentette: «El kellett menekülnöm Texasból, mert a houstoni rendőrség Gestapomódszerekkel bántalmazott.* Benlian, aki tizenöt középkeleti újság részére dolgozik, felháborodott hangú nyilatkozatban bélyegezte meg az USA rendőrségének eljárását. — Az egész úgy kezdődött — mondotta —, hogy az egyik vendéglőben nem voltak hajlandók kiszolgálni, mivel «színesbőrű» vagyok. Mikor ez ellen tiltakoztam, két férfi — aki már az utcán is hosszabb idő óta fenyegető módon követett — ♦erőszakosan lépett fel velem szemben. A rendőrségre telefonáltam segítségért. Amikor azonban a rendőrök megérkeztek, nem a két férfit vitték el, hanem engem hurcoltak magukkal, súlyosan bántalmaztak és összeverve egy cellába dobtak. Miután három órát töltöttem a cellában, kértem az ügyeletes rendőrtisztet, hogy engedélyezzen számomra telefonbeszélgetést washingtoni irodámmal. Tudomásom szerint ezt a jogot az amerikai törvény biztosítja. Kérésem teljesítése helyett azonban három rendőrtiszt kirángatott a börtön folyosójára és ismételten összevert. Mikor végül a szörnyű éjszaka után szabadon engedtek, szállodámhoz mentem, hogy gépkocsimat megkeressem. Alig ültem a kormánykerék mellé, egy rendőrtiszt ismét letartóztatott a szabálytalan hajtása címén és visszavált a rendőrségre. Itt a a rendőrség vezetője tudomásomra hozta: azonnal hagyjam el Texas területét, ha jót akarok magamnak ... Benlian újságíró Texast elhagyva és magát végre biztonságban érezve, tiltakozó táviratot intézett a texasi kormányzóhoz, a houstoni rendőrséghez és az egész ügyet napvilágra hozta.★ íme: még a New York Hérald Tribüne, a nagy kapitalista újság hasábjain keresztül is így tárul elénk a két világ közötti különbség. Az „amerikai" életforma keretei között a szövetségesnek számító egyiptomi sajtótudósító sem láthatja el zavartalanul hivatását. A külföldi is hamarosan megismerkedik az amerikai rendőrség véres terrorjával — különösen ha „színesbőrű" az illető. A csehszlovák népi demokráciáról viszont hiába terjesztik a legvadabb rágalmakat és legostobább rémtörténeteket a nyugati vasfüggönyön túl, mert ezúttal saját repülőtisztjeik kétségbevonhatatlan szavai cáfolták meg koholmányaikat. Megkezdőm a kórházak és rendulaintézetek egyesítése A gyógyító mutsika minőségét a betegség korai helyes megállapításán és a korszerű tudomány eredményeinek felhasználásán alapuló magas színvonalú beteggyógyítás jelenti. Egészségügyünk ezt a feladatot elsősorban a kórházak és a szakorvosi rendelőintézetek egyesítésével oldja meg. A Szovjetúnió élenjáró egészségügyi tapasztalatai alapján, az egészségügyi minisztérium, irányításával, július 2-án Győrben megkezdődött a kórház és rendelőintézet egyesítése. Július 15-én Miskolcon került sor az egyesítésre. Az egészségügyi minisztérium a kórházak és rendelőintézetek egységét fokozatosan megvalósítja az ország egész területén. A kórházak és rendelőintézetek működésének egyesítése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kórházi és rendelőintézeti orvosok napi munkájuk egy részét a kórházakban, másik részét a rendelőintézetekben töltik el. Így válik lehetővé, hogy megfelelő irányítás mellett ugyanaz az orvos kezelhesse a beteget a kórházban, aki a rendelőintézetben is kezelte. Az orvosi ellátásnak ez a rendszere lehetővé teszi, hogy a magasabb képesítésű kórházi orvosok is részt vegyenek a rendelőintézetek munkájában és így hozzájáruljanak a betegellátás magasabb színvonalának megteremtéséhez. A berlini Operaházat, továbbá a Régi Múzeumot, az Új Múzeumot és a Pergamon Múzeumot, amelyek a háborúban súlyosan megsérültek, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya újjáépíti. B MÓRICZ ZSIGMOND B ■ regényének ilnváltoza- ltta, a múlt század «úri» Bl ■ • Magyarországának életéről. « : úri- ' j MURI■ Rendező: H BÁN FRIGYES. BÜg gs Szereplők: MÉSZÁROS ÁGI Kos- _ Ssuth-díjas. DEÁK SÁN- ■ — DÓR, TOMPA SÁNDOR, g „MÁTÓL: SZIKRA. BRIGÁD _ (Pestszentlörinie). gjj a i I 1 Hirtől írnak A SZOVJET FOLYÓIRATOK? A szovjet folyóiratok gyakran indítanak nyílt vitát a tudomány egy-egy eldöntetlen, aktuális kérdéséről. Immár klasszikus jelentőségű az a vita, amely a Pravda hasábjain zajlott le épp egy éve a nyelvtudomány és a marxizmus kérdéseiről, amelynek során I. V. Sztálin ismét leszögezte, hogy „a marxizmus nem ismer változatlan következtetéseket és formulákat, amelyek minden korra érvényesek. A marxizmus ellensége minden dogmatizmusnak." E tétel alapján vizsgálják át ma nemcsak a szovjet nyelvészek, hanem más tudományágak képviselői is a régebbi tanokat, tételeket és igyekeznek azokat helyesbíteni, vagy kiegészíteni. A SZOCIALISTA I A SZOVJETSZKOJE GOSZUDARSZTVO MEGHATAROZASA I WAVO (Szovjet állam és jog) egyik legutóbbi számában G. I. Fegykin, a jogtudományok kandidátusa. „A szovjet szocialista jog meghatározásához 11 címen közöl nyilvános vita megindítását célzó cikket. A szovjet jogi irodalomban általában az a meghatározás terjedt el a szovjet szocialista jogról, amelyet az I. szovjet jogi és államtudományi tanácskozáson, 1938. júniusában fogadtak el. E szerint „A szovjet jog azon magatartási szabályok összesége, amelyeket a dolgozók hatalma törvényhozási úton állapít meg, amelyek kifejezik a dolgozók akaratát és amelyek alkalmazását a szocialista állam teljes kényszerítő ereje biztosítja abból a célból, hogy megvédjék, erősítsék és fejlesszék a dolgozók számára előnyös és alkalmas viszonyokat, teljesen és véglegesen megsemmisítsék a kapitalizmust és annak maradványait a gazdasági és mindennapi életben és az emberek tudatában, és felépítsék a kommunista társadalmat11. Fegykin hangsúlyozza, hogy ez a meghatározás elsősorban különböző jogellenes antimarxista irányzatokkal való küzdelem idején keletkezett. A jog „likvidátorai11 a szovjet jog szerintük burzsoá eredete és jellege miatt a jog teljes megszüntetése mellett foglaltak állást, vagy pedig azonosították azt a gyakorlatilag létrejött társadalmi viszonyokkal. Ugyanakkor minden eszközzel arra törekedtek, hogy gyengítsék a szovjet szocialista jog hatalmas mozgósító, szervező és átalakító erejét. E kártevő irányzatokkal való küzdelem során a fenti meghatározás kétségtelenül pozitív szerepet játszott, azonban már keletkezésekor is többen, így például Visinszkij akadémikus, utaltak arra, hogy a későbbi fejlődés során e meghatározás módosulhat. Fegykin azokkal a pontokkal foglalkozik, ahol szerinte az 1938-as meghatározást az újabb szovjet fejlődésnek megfelelően módosítani kell. Elsősorban foglalkozik a „magatartási szabályok11, azaz a jogszabályok kérdésével. Ezek hagyományos és a jogi szakirodalomban elfogadott felosztása kötelező, tiltó és meghatalmazó jogszabályokra szerinte nem elegendő a szovjet jogi normák jellemzésére. Majd foglalkozik ajog alkalmazásának 11 fogalmával. Ezt is szűknek találja a szovjet jogrendszer szempontjából és a „jog megvalósulásának 11 fogalmát javasolja bevezetni. Itt olyan jogokra gondol, amelyeket a szocialista állam biztosít polgárainak, mint a munkára, pihenésre, tanulásra való jog stb. Szélesebb körű fogalomról van tehát szó, mint a jog olyan alkalmazásáról, amelyet az eredeti meghatározás szerint az „állam teljes kényszerítő erejével”1 biztosít. A jog megvalósulását az állam kényszerítő erején kívül biztosítja a szovjet nép szocialista jogtudata, valamint a szocialista társadalom fejlődésének olyan mozgatóerői, mint a szovjet nép politikai és erkölcsi egysége, a szovjet hazafiasság stb. Ugyanakkor a szovjet jogrendszer a szovjet polgárokra, valamint azok szervezeteire meghatározott kötelezettségeket is ró. A jog alkalmazása magában foglalja egyes jogok megvalósulása mellett a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését is. A SZOCIALISTA JOG MEGHATÁROZÁSA A SZOVJET JOG S A SZOVJET jog igazi alkotó jelentőse JELENTŐSÉGE I Fegykin Kulinyin egy cikkéből vett „” Idézettel világítja meg, Kulinyin a szovjet jogalkotás lényegét abban látta, hogy „bár felépítmény már létrejött gazdasági kapcsolatok felett, a jog a maga részéről oly tényező, amely előreviszi és meghatározott irányt ad ezeknek a kapcsolatoknak". Hangsúlyozta Kalinyin, hogy a jognak megvan az a sajátossága, hogy „megerősíti a már létrejött kapcsolatokat, másrészt előidézi és végső sorban elősegíti azon kapcsolatok születését, amelyekre a törvényhozó tudatosan törekszik11. Fegykin szerint a szovjet jogszabályok ezen átalakító, szervező jelentőségét kell elsősorban kiemelni a szovjet szocialista jog fogalmának új meghatározásában. Ez a gondolat kétségtelenül egyre inkább tért hódít a szovjet jogtudományban. Ennek szellemében hangsúlyozza Visinszkij a Nagy Szovjet Enciklopédia vonatkozó cikkében a szovjet jog szocialista jellegét, amely bizonyos mértékig már a gazdasági alap szocialista jellegének kialakulása előtt is fennállt. Különösen ebben a korszakban, amikor a szocialista gazdasági alappal egy ideig párhuzamosan fennállt a kapitalista gazdasági rendszer is, döntő jelentősége volt a jog ezen alkotó, az alap szocialista szektorát erősítő hatásának. A szovjet jogtudósok, akiknek az utóbbi években megjelent főiskolai tankönyvei ugyancsak széleskörű társadalmi vitát és bírálatot váltottak ki, kétségtelenül kidolgozzák a szocialista jog elméletét, Sztálin az alap- és felépítmény viszonyára vonatkozó tanításainak, valamint Visinszkij, Kárévá és mások tanainak, és Fegykin vitaindító cikkének felhasználásával. Dögei Imre beszámolója a moszkvai rádióban a magyar parasztküldöttség tapasztalatairól A magyar parasztküldöttség Dagesztánba ellátogatott csoportjának több tagja beszámolt a moszkvai rádióban eddigi tapasztalatairól. Dögei Imre, a küldöttség vezetője többek között ezeket mondotta: — Még csak néhány kolhozt látogattunk meg a Dagesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság területén — mondotta többek közt —, azonban ez alatt az aránylag rövid idő alatt is sok olyan értékes tapasztalatra tettünk szert, amelyet odahaza eredményesen tudunk felhasználni. Az első dolog, amire felfigyeltek a delegáció tagjai, az a hatalmas, békés alkotómunka, amellyel a városokban és a kolhozokban találkoztunk. A dagesztán nép ma már nemcsak megtanult írni és olvasni, de egyre többen vannak közöttük olyanok, akik sikerrel elvégezték a felsőbb iskolákat is. Minden kolhoznak van saját iskolája. El van látva napközi otthonnal. Van kultúr- és olvasóterme, gondoskodnak a nőkről, az öregekről, a betegekről. Minden kolhozban van orvos és gyógyszertár. A kolhozokban, ahol eddig megfordultunk, általában azt tapasztaltuk, hogy a terméshozam igen magas mind a növénytermelésnél, mind az állattenyésztésnél. A bőséges termés következtében természetes, hogy a kolhozparasztok jövedelme is igen jelentékeny. Több olyan kolhozparaszttal találkoztunk, akiknek tavalyi jövedelme pénzre átszámítva meghaladta a 30.000 rubelt. Megnéztük a kolhozparasztok lakását is. Mindenütt be van vezetve a villany, van rádiójuk, a szobák tiszták és tágasak. A kolhozparasztok élete nyugodt és örömteljes, mert a kolhozparaszt, ha bajban van, nincs már egyedül, segítik társai, segíti az állam, segíti a Párt. ★ A Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság mezőgazdasági minisztériuma fogadást adott a magyar parasztküldöttek tiszteletére. A fogadáson Halász Péter, az Alma-Atában vendégeskedő csoport vezetője kijelentene, hogy a magyar parasztok, visszatérve hazájukba,, felhasználják a szocialista földművelés Kazahsztánban szerzett tapasztalatait. . . 5 oSZIMIÜZgJlVÉSZETr* Szevillai borbély Rossini vígoperájának filmváltozata Egy és egynegyed század múlt el Rossini Szevillai borbély c. vígoperájának megszületése óta, de a mű változatlan frisseségben él ma is a világ operaszínpadain. Nemzedékek öregje, fiatalja derült Rossini szikrázó zenei légkörében a csalafinta, eleveneszű Figaro mesterkedésein, Bartók doktor nevetséges felsülésén, Basilio énekmester fura, kártevő figuráján, akinek rágalmazási tudománya ez egyszer csődöt mondott. A klaszszikus vígopera népszerűségi köre még szélesebbre tágult a film segítségével. A Szevillai borbély filmváltozata kétségkívül azokhoz a tömegekhez is elviszi a híres alkotást, amelyek operai előadásban eddig még nem jutottak hozzá. Az olasz filmgyártás igen sikerült produkciója a Budapesten most bemutatott film. Már a Bajazzók filmváltozatában világosan megmutatkozott az opera-műfaj filmre alkalmazásához való helyes érzék. A Szevillai borbély még tovább megy és minden keretcselekmény nélkül magát a szorosan vett Rossini-művet veszi kép- és hangszalagra, pontosan alkalmazkodva az operai hűséghez. Olyan ez, mintha olasz operaénekesekkel teljes gramofonelőadásban hallanánk a Szevillai borbélyt , de Ugyanakkor képszerűen is megelevenednek szemünk előtt a híres és jellegzetes alakok, a szevillai színhellyel együtt. Annyira a Rossini-operához tartja magát a film, hogy még az egyes képek végét is külön jelzi. Valóban operai élményhez jut a mozilátogató — a film a maga sajátos eszközeivel csak ennek az operaészvénynek támogatására, erősítésére szolgál. A rendezés (Mario Costa műve) mindvégig gondoskodik róla, hogy töretlenül érvényesüljön az opera, de a film adta lehetőségek se maradjanak kihasználatlanok. A kisebb részletekre felbontott térszín, a finomabban részletezett játék adja a filmen elérhető pluszt az operához. Figyelem, reméltó az az emelkedett stílus, amellyel az egyes színészeket és az egész eevüítest beállították a cselekménybe. Sokkal valóságosabb képet tükröz a Szevillai borbély, ha jellemvígjátéknak fosták fel, mint hogy- s ha bohózatot csinálnak belőle. Nálunk is bohózatiként szerepel az Operaházban, éppen ezért érdekes megfigyelni a különbséget az opera előadása és a filmen látható rendezés között. Nemcsak az életszerűség mélyül el az egyes figurák reális jellemzésével, hanem a társadalomkritika érvényesítésére is jobb alkalom kínálkozik. Általában elmondhatjuk a Szevillai borbély szereplőiről, hogy a „helyükön vannak". Az ábrázolt figurát, annak jellemét élesen és körülhatároltam rajzolják meg. A zenei teljesítmény színvonalas, erről a fórnái Operaház magánénekesei, ének, és zenekara gondoskodnak Morelli vezényletével. A címszereplő, a Bajazzókból már ismert Tito Gobbi, ismét elsőrendű operaművésznek bizonyul. Képességeire jellemző, hogy a Tonio és Savio alakját merőben elütő buffószerepet is kiváló alkalmazkodó tehetséggel tudja megoldani. Ferruccio Tagliavini Almavivát, Velli Corradi Rosinát játssza. Bartolo és Basilio egyaránt remek megszemélyesítőre lelt. A film zavartalan élvezetét csupán egy technikai hiba akadályozza kissé: többször előfordul, hogy egyes jelenetek után változik a hang magassága, ugyanazon hangnemen belül. (sz. 1.) A Vidám Színpad lesz a főváros politikai kabaréja Szeptemberben új helyiségben, a Révay utcai volt Vidám Színházban folytatja előadásait a főváros egyetlen kabaréja. A Lenin-körúti Kamara Varieté „ Vidám Színpad” néven nyitja meg, kapuit új otthonában, ahol az eddiginél nagyobb és színvonalasabb művészi feladatok megoldására törekszik. Gál Péter művészeti igazgató a Vidám Színház programjáról, terveiről a következőket mondta munkatársunknak: — A Kamara Varieté az elmúlt szezonban tette meg az első lépéseket a politikai kabaré felé. A következő évadban nagyobb helyiségben, kibővített, magasabb színvonalú művészgárdával, «Vidám Színpad» néven fejleszthetjük a politikai kabaré kereteit. — Az új színháznak új profilja lesz. A Vidám Színpad — a volt Kamara Varietével ellentétben — csak olyan esetekben mutat be artistaszámokat, amikor azok szervesen beleilleszkednek az előadott darabokba. Megszűnik tehát a színház fél-varieté jellege. A kieső varieté-számok helyett a két darab között a függöny előtt lejátszódó jeleneteket, magánszámokat, dalokat adunk elő. — A kabaré továbbfejlesztésénél nagy figyelemmel leszünk a kabaré-műfaj haladó hagyományaira, amelyet mai formában, aktuális tartalommal fogunk alkalmazni. Élesíteni akarjuk a kritikát. Úgy neveljük a mai embert, hogy fonákságait saját életkörülményei közepette mutatjuk meg. Műsorunkon szerepelnek majd, modern íróink művei mellett,a régi magyar haladó humoristák, orosz és más külföldi szatirikusok művei. ||j Szovjet film a Nahimov |j tengerészakadémia vidám fiataljairól. j Szerű | ^ MAGYARUL BESZÉLŐ ^ SZOVJET FILM. ® Rendező: LJEBEGYEV. “ ■ Szereplők: CSERKASZOV. BIKRILOV. B MISA BOJCOV. |j MÁTÓL: SAVOY FELSZABADULÁS ROYAL (Kispest), g Szombattól kezdve vetítik a „kívánságfilmeket”* Július 28-án, szombaton mutatja be az Uránia, a Május 1. és az újpesti Korzó a DEFA «Kék kardok* című, a porcelán feltalálásáról szóló új filmalkotását. A Szikra és a Brigád filmszínházak az „Úri muri"-t újítják fel.A Savoy, a Fel* szabadulás és a kispesti Royal mozi a ‘Szerencsés hajózást* című, a múlt esztendőben már komoly sikert aratott szovjet filmet tűzik műsorukra. A MOKÉP kezdeményezésért júliusban a közönség választotta ki, hogy augusztusban milyen filmeket tűzzenek műsorára. A szombaton kezdődő filmhéten már öt, a közönség által kiválasztott filmet fognak vetíteni. A «Biciklitolvajok» * Dózsában,, a «Csapda» a Munkásban, a «Trubadur» a Stúdióban, a «Milliomos úr szerelmes» az Elitben kerül műsorra. A Toldi-mozi (Bajcsy* Zsilinszky úti volt Úttörő Filmszínház) a «Mágnás Miskát» tűzi műsorára. — Két fürdőüzem került újabban a Fővárosi Tanács kezelésébe. Az egyik a Fő utcai régi Királyfürdő, amelynek korszerűsítéséről később történik gondoskodás. A másik a mátyásföldi strand, amelyet vasárnap nyitnak meg és beállítanak az iskolai fürdetési akció szolgálatába is. A mátyásföldi strand másfél holdon terül el, két medencéje és 59 kabinja van. fiósport A szombati ügető versenyekre felöltféltik a következők: I. Terka — Leányka fia. II. Duhaj Cigánybáró — Mia May. III. Selló — Lidó — Lagzi. IV. Nóró — Jobbágyi — Hódító. V. Újszászi- Rekorder — Sántáig VI. Riadó — Caia — Hangyiba. VII. Bizánc — Pirdin — Üli. VIII. Cserebogár — Viruló — Nevion. IX. Hátha — Bonzi Első II. X. Umbrica ?- Prima HonsUr~s Lucy trisco* 1 .....