Magyar Nemzet, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-28 / 174. szám

Szombat, 1951 jiílius 28 Magyar Nemzet Amerikai repülőtiszt Csehszlovákiában (NEW YORK HERALD TRIBÜNE, 1. oldal) Arab újságíró Texasban (NEW YORK HERALD TRIBÜNE, 2. oldal) A New York Herald Tribüne július 6-i számában két figye­lemreméltó cikket fedeztünk fel. A két tudósítás jellemző képet ad egyrészt arról, hogyan bán­tak Csehszlovákiában egy ame­rikai és egy norvég repülőtiszt­tel kényszerleszállásuk után, másrészt újabb bepillantást nyerhettünk az amerikai rend­­őrség brutális módszereibe, amelyeket a neki nem tetsző külföldiekkel szemben alkalmaz. Az amerikai lap első oldalán az USA légi haderejének had­nagya, Luther G. Roland nyi­latkozik a Csehszlovákiában töl­tött négy hetéről. Az amerikaiak frankfurti saj­tóklubjában több mint félszáz újságíró gyűlt össze szenzációra éhesen, azt várva, hogy Roland hadnagy különböző rémmeséket fog feltálalni a csehszlovák ha­tóságok magatartásáról. Nem így történt. Az amerikai légi haderők tisztje, a háborús uszí­tók legnagyobb csalódására nem az ő szájuk íze szerint adta elő a csehszlovákiai négy hét ese­ményeit. Bevezetőül elmondotta, hogy a F. 84 Thunderjet] típusú gé­pén vele együtt repült a norvég légi haderőnek az amerikaiak­hoz beosztott Bjoern Johansen nevű hadnagya is. Mivel rádió­összeköttetésük megszakadt, el­tévedtek és Franciaország he­lyett Prága mellett értek földet. — Leszállásunk után — foly­­tatta beszámolóját Roland had­nagy — a csehszlovák légierő egyik tisztje futott elénk. An­golul beszélt. Udvariasan gép­kocsiba kalauzolt bennünket és Prágába hajtattunk, ahol egy nagy épület harmadik emeletén helyeztek el. Nyomban megkí­náltak ebéddel és cigarettával. Íróasztallal, rádióval, zongorá­val, karosszékekkel, kényelmes ággyal berendezett szobába ke­rültem. Norvég tiszttársam a mellettem lévő szobában kapott helyet. Naponta kétszer kitűnő meleg ételt kaptunk és feketét, valamint korlátlan mennyiségű cigarettát. Szobámban sok an­gol nyelvű könyvet, többek kö­zött Tom Paine és Jane Eyre műveit fedeztem fel. Három hét alatt számos cseh pilóta kere­sett fel, hogy kihallgasson. Bár a tisztek több kérdésére meg­tagadtam a válaszadást, még­sem alkalmaztak soha semilyen kényszert, hogy feleletre bírja­nak. Éreztem: szemlátomást tö­rődnek fizikai kényelmemmel és végül azt is megengedték, hogy az amerikai leadóállomá­sokon zenét hallgathassak... Ilyen szavakban számolt be Roland hadnagy prágai­­ ka­landjáról*. Társa, a norvég Jo­hansen hadnagy Oslóban, az Associated Press tudósítója előtt a következőket szögezte le: — A cseh hivatalnokok min­dig igen rendesen és udvaria­san bántak velem, számos ki­­hallgatásom során! Eddig tart a New York He­rald Tribüne egyik cikke és most lapozzunk át a második oldalra, ahol az alábbiakat ol­vashatjuk: «Egy egyiptomi újságíró be­­számolt arról, hogyan bántal­mazták a texasi rendőrségen* — ez a cikk címe. Megtudjuk, hogy az arab Shavarsh Ben­nien, több egyiptomi lap tudó­sítója az Egyesült Államokban kijelentette: «El kellett me­nekülnöm Texasból, mert a houstoni rendőrség Gestapo­­módszerekkel bántalmazott.* Benlian, aki tizenöt közép­keleti újság részére dolgozik, felháborodott hangú nyilatko­zatban bélyegezte meg az USA rendőrségének eljárását. — Az egész úgy kezdődött — mondotta —, hogy az egyik vendéglőben nem voltak haj­landók kiszolgálni, mivel «szí­­nesbőrű» vagyok. Mikor ez el­len tiltakoztam, két férfi — aki már az utcán is hosszabb idő óta fenyegető módon kö­vetett — ♦erőszakosan lépett fel velem szemben. A rendőr­ségre telefonáltam segítségért. Amikor azonban a rendőrök megérkeztek, nem a két férfit vitték el, hanem engem hur­coltak magukkal, súlyosan bántalmaztak és összeverve egy cellába dobtak. Miután három órát töltöttem a cellában, kér­tem az ügyeletes rendőrtisz­tet, hogy engedélyezzen szá­momra telefonbeszélgetést wa­shingtoni irodámmal. Tudo­másom szerint ezt a jogot az amerikai törvény biztosítja. Kérésem teljesítése helyett azonban három rendőrtiszt ki­rángatott a börtön folyosójára és ismételten összevert. Mikor végül a szörnyű éjszaka után szabadon engedtek, szállodám­hoz mentem, hogy gépkocsi­mat megkeressem. Alig ültem a kormánykerék mellé, egy rendőrtiszt ismét letartóztatott a szabálytalan hajtása címén és visszavált a rendőrségre. Itt a a rendőrség vezetője tudomá­somra hozta: azonnal hagyjam el Texas területét, ha jót aka­rok magamnak ... Benlian újságíró Texast el­hagyva és magát végre bizton­ságban érezve, tiltakozó táv­iratot intézett a texasi kor­mányzóhoz, a houstoni rendőr­séghez és az egész ügyet nap­világra hozta.★ íme: még a New York Hérald Tribüne, a nagy kapitalista újság hasábjain keresztül is így tárul elénk a két világ kö­zötti különbség. Az „amerikai" életforma keretei között a szövetségesnek számító egyip­tomi sajtótudósító sem láthatja el zavartalanul hivatását. A külföldi is hamarosan megis­merkedik az amerikai rendőr­ség véres terrorjával — külö­nösen ha „színesbőrű" az illető. A csehszlovák népi demokráciá­ról viszont hiába terjesztik a legvadabb rágalmakat és legos­tobább rémtörténeteket a nyu­gati vasfüggönyön túl, mert ezúttal saját repülőtisztjeik két­­ségbevonhatatlan szavai cáfol­ták meg koholmányaikat. Megkezdőm­ a kórházak és rendulaintézetek egyesítése A gyógyító mutsika minőségét a betegség korai helyes meg­állapításán és a korszerű tudo­mány eredményeinek felhasz­nálásán alapuló magas színvo­nalú beteggyógyítás jelenti. Egészségügyünk ezt a feladatot elsősorban a kórházak és a szakorvosi rendelőintézetek egyesítésével oldja meg. A Szov­­jetúnió élenjáró egészségügyi tapasztalatai alapján, az egész­ségügyi minisztérium, irányítá­sával, július 2-án Győrben meg­kezdődött a kórház és rendelő­intézet egyesítése. Július 15-én Miskolcon került sor az egye­sítésre. Az egészségügyi minisztérium a kórházak és rendelőintézetek egységét fokozatosan megvaló­sítja az ország egész területén. A kórházak és rendelőintéze­tek működésének egyesítése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kórházi és rendelőintézeti or­vosok napi munkájuk egy ré­szét a kórházakban, másik ré­szét a rendelőintézetekben töl­tik el. Így válik lehetővé, hogy megfelelő irányítás mellett ugyanaz az orvos kezelhesse a beteget a kórházban, aki a ren­delőintézetben is kezelte. Az orvosi ellátásnak ez a rendsze­re lehetővé teszi, hogy a maga­sabb képesítésű kórházi orvo­sok is részt vegyenek a rendelő­intézetek munkájában és így hozzájáruljanak a betegellátás magasabb színvonalának meg­teremtéséhez.­­ A berlini Operaházat, to­vábbá a Régi Múzeumot, az Új Múzeumot és a Pergamon Múzeumot, amelyek a háború­ban súlyosan megsérültek, a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya újjáépíti. B MÓRICZ ZSIGMOND B ■ regényének il­nváltoza- lt­ta, a múlt század «úri» Bl ■ • Magyarországának­­ életéről. « : úri- ' j MURI■ Rendező: H BÁN FRIGYES. BÜ­g gs Szereplők: MÉSZÁROS ÁGI Kos- _ S­suth-díjas. DEÁK SÁN- ■ — DÓR, TOMPA SÁNDOR, g „MÁTÓL: SZIKRA. BRIGÁD _ (Pestszentlörinie). gjj a i I 1 Hirtől írnak A SZOVJET FOLYÓIRATOK? A szovjet folyóiratok gyakran indítanak nyílt vitát a tudo­mány egy-egy eldöntetlen, aktuális kérdéséről. Immár klasszikus jelentőségű az a vita, amely a Pravda hasábjain zajlott le épp egy éve a nyelvtudomány és a marxizmus kérdéseiről, amelynek során I. V. Sztálin ismét leszögezte, hogy „a marxizmus nem ismer változatlan következtetéseket és formulákat, amelyek min­den korra érvényesek. A marxizmus ellensége minden dogmatiz­­musnak." E tétel alapján vizsgálják át ma nemcsak a szovjet nyelvészek, hanem más tudományágak képviselői is a régebbi tanokat, tételeket és igyekeznek azokat helyesbíteni, vagy kiegé­szíteni. A SZOCIALISTA I A SZOVJETSZKOJE GOSZUDARSZTVO MEGHATAROZASA I WAVO (Szovjet állam és jog) egyik leg­­utóbbi számában G. I. Fegykin, a jogtudo­mányok kandidátusa. „A szovjet szocialista jog meghatározásához 11 címen közöl nyilvános vita megindítását célzó cikket. A szovjet jogi irodalomban általában az a megha­tározás terjedt el a szovjet szocialista jogról, amelyet az I. szov­jet jogi és államtudományi tanácskozáson, 1938. júniusában fo­gadtak el. E szerint „A szovjet jog azon magatartási szabályok összesége, amelyeket a dolgozók hatalma törvényhozási úton álla­pít meg, amelyek kifejezik a dolgozók akaratát és amelyek alkalmazását a szocialista állam teljes kényszerítő ereje bizto­sítja abból a célból, hogy megvédjék, erősítsék és fejlesszék a dolgozók számára előnyös és alkalmas viszonyokat, teljesen és véglegesen megsemmisítsék a kapitalizmust és annak maradvá­nyait a gazdasági és mindennapi életben és az emberek tudatá­ban, és felépítsék a kommunista társadalmat11. Fegykin hangsúlyozza, hogy ez a meghatározás elsősorban különböző jogellenes antimarxista irányzatokkal való küzdelem idején keletkezett. A jog „likvidátorai11 a szovjet jog szerintük bur­­zsoá eredete és jellege miatt a jog teljes megszüntetése mellett foglaltak állást, vagy pedig azonosították azt a gyakorlatilag létrejött társadalmi viszonyokkal. Ugyanakkor minden eszközzel arra törekedtek, hogy gyengítsék a szovjet szocialista jog hatal­mas mozgósító, szervező és át­alakító erejét. E kártevő irányza­tokkal való küzdelem során a fenti meghatározás kétségtelenül pozitív szerepet játszott, azonban már keletkezésekor is többen, így például Visinszkij akadémikus, utaltak arra, hogy a későbbi fejlődés során e meghatározás módosulhat. Fegykin azokkal a pontokkal foglalkozik, ahol szerinte az 1938-as meghatározást az újabb szovjet fejlődésnek megfelelően módosítani kell. Elsősorban foglalkozik a „magatartási szabá­lyok11, azaz a jogszabályok kérdésével. Ezek hagyományos és a jogi szakirodalomban elfogadott felosztása kötelező, tiltó és meg­hatalmazó jogszabályokra szerinte nem elegendő a szovjet jogi normák jellemzésére. Majd foglalkozik a­­jog alkalmazásának 11 fogalmával. Ezt is szűknek találja a szovjet jogrendszer szem­pontjából és a „jog megvalósulásának 11 fogalmát javasolja beve­zetni. Itt olyan jogokra gondol, amelyeket a szocialista állam biztosít polgárainak, mint a munkára, pihenésre, tanulásra való jog stb. Szélesebb körű fogalomról van tehát szó, mint a jog olyan alkalmazásáról, amelyet az eredeti meghatározás szerint az „állam teljes kényszerítő erejével”1 biztosít. A jog megvaló­sulását az állam kényszerítő erején kívül biztosítja a szovjet nép szocialista jogtudata, valamint a szocialista társadalom fejlődé­sének olyan mozgatóerői, mint a szovjet nép politikai és erköl­csi egysége, a szovjet hazafiasság stb. Ugyanakkor a szovjet jogrendszer a szovjet polgárokra, vala­­mint azok szervezeteire meghatározott kötelezettségeket is ró. A jog alkalmazása magában foglalja egyes jogok megvalósulása mellett a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését is. A SZOCIALISTA JOG MEGHATÁROZÁSA A SZOVJET JOG S A SZOVJET jog igazi alkotó jelentőse­ JELENTŐSÉGE I Fegykin Kulinyin egy cikkéből vett „” Idézettel világítja meg, Kulinyin a szovjet jogalkotás lényegét abban látta, hogy „bár felépítmény már létrejött gazdasági kapcsolatok felett, a jog a maga részéről oly tényező, amely előreviszi és meghatározott irányt ad ezeknek a kapcsolatoknak". Hangsúlyozta Kalinyin, hogy a jognak megvan az a sajátossága, hogy „megerősíti a már létrejött kapcsolatokat, másrészt előidézi és végső sorban elő­segíti azon kapcsolatok születését, amelyekre a törvényhozó tuda­tosan törekszik11. Fegykin szerint a szovjet jogszabályok ezen átalakító, szer­vező jelentőségét kell elsősorban kiemelni a szovjet szocialista jog fogalmának új meghatározásában. Ez a gondolat kétségtele­nül egyre inkább tért hódít a szovjet jogtudományban. Ennek szellemében hangsúlyozza Visinszkij a Nagy Szovjet Enciklopédia vonatkozó cikkében a szovjet jog szocialista jellegét, amely bizo­nyos mértékig már a gazdasági alap szocialista jellegének ki­alakulása előtt is fennállt. Különösen ebben a korszakban, ami­kor a szocialista gazdasági alappal egy ideig párhuzamosan fenn­állt a kapitalista gazdasági rendszer is, döntő jelentősége volt a jog ezen alkotó, az alap szocialista szektorát erősítő hatásának. A szovjet jogtudósok, akiknek az utóbbi években megjelent főiskolai tankönyvei ugyancsak széleskörű társadalmi vitát és bírálatot váltottak ki, kétségtelenül kidolgozzák a szocialista jog elméletét, Sztálin az alap- és felépítmény viszonyára vonatkozó tanításainak, valamint Visinszkij, Kárévá és mások tanainak, és Fegykin vitaindító cikkének felhasználásával. Dögei Imre beszámolója a moszkvai rádióban a magyar parasztküldöttség tapasztalatairól A magyar parasztküldöttség Dagesztánba ellátogatott cso­portjának több tagja beszámolt a moszkvai rádióban eddigi ta­pasztalatairól. Dögei Imre, a küldöttség vezetője többek kö­zött ezeket mondotta: — Még csak néhány kolhozt látogattunk meg a Dagesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság területén — mon­dotta többek közt —, azonban ez alatt az aránylag rövid idő alatt is sok olyan értékes ta­pasztalatra tettünk szert, ame­lyet odahaza eredményesen tu­dunk felhasználni. Az első do­log, amire felfigyeltek a dele­gáció tagjai, az a hatalmas, bé­kés alkotómunka, amellyel a városokban és a kolhozokban találkoztunk. A dagesztán nép ma már nemcsak megtanult írni és olvasni, de egyre töb­ben vannak közöttük olyanok, akik sikerrel elvégezték a fel­sőbb iskolákat is. Minden kol­hoznak van saját iskolája. El van látva napközi otthonnal. Van kultúr- és olvasóterme, gondoskodnak a nőkről, az öregekről, a betegekről. Minden kolhozban van orvos és gyógy­szertár. A kolhozokban, ahol eddig megfordultunk, általában azt tapasztaltuk, hogy a ter­méshozam igen magas mind a növénytermelésnél, mind az ál­lattenyésztésnél. A bőséges ter­més következtében természetes, hogy a kolhozparasztok jöve­delme is igen jelentékeny. Több olyan kolhozparaszttal találkoz­tunk, akiknek tavalyi jövedel­me pénzre átszámítva megha­ladta a 30.000 rubelt. Megnéz­tük a kolhozparasztok lakását is. Mindenütt be van vezetve a villany, van rádiójuk, a szobák tiszták és tágasak. A kolhoz­parasztok élete nyugodt és örömteljes, mert a kolhozpa­raszt, ha bajban van, nincs már egyedül, segítik társai, se­gíti az állam, segíti a Párt. ★ A Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság mezőgazdasági mi­nisztériuma fogadást adott a magyar parasztküldöttek tiszte­letére. A fogadáson Halász Pé­ter, az Alma-Atában vendéges­kedő csoport vezetője kijelen­tene, hogy a magyar parasztok, visszatérve hazájukba,, felhasz­nálják a szocialista földművelés Kazahsztánban szerzett tapasz­talatait. . . 5 oSZIMIÜZgJl­VÉSZETr* Szevillai borbély Rossini vígoperájának filmváltozata Egy és egynegyed század múlt el Rossini Szevillai borbély c. vígoperájának megszületése óta, de a mű változatlan frisseség­ben él ma is a világ operaszín­padain. Nemzedékek öregje, fiatalja derült Rossini szikrázó zenei légkörében a csalafinta, eleveneszű Figaro mesterkedé­sein, Bartók­ doktor nevetséges felsülésén, Basilio énekmester fura, kártevő figuráján, akinek rágalmazási tudománya ez egy­szer csődöt mondott. A klasz­­szikus vígopera népszerűségi köre még szélesebbre tágult a film segítségével. A Szevillai borbély filmváltozata kétségkí­vül azokhoz a tömegekhez is elviszi a híres alkotást, ame­lyek operai előadásban eddig még nem jutottak hozzá. Az olasz filmgyártás igen si­került produkciója a Budapes­­ten most bemutatott film. Már a Bajazz­ók filmváltozatában világosan megmutatkozott az opera-műfaj filmre alkalmazá­sához való helyes érzék. A Sze­villai borbély még tovább megy és minden keretcselekmény nélkül magát a szorosan vett Rossini-művet veszi kép- és hangszalagra, pontosan alkal­mazkodva az operai hűséghez. Olyan ez, mintha olasz opera­énekesekkel teljes gramofon­­előadásban hallanánk a Szevil­lai borbélyt , de Ugyanakkor képszerűen is megelevenednek szemünk előtt a híres és jel­legzetes alakok, a szevillai szín­hellyel együtt. Annyira a Ros­­sini-operához tartja magát a film, hogy még az egyes képek végét is külön jelzi. Valóban operai élményhez jut a mozilá­­togató — a film a maga sajá­tos eszközeivel csak ennek az operaészvénynek támogatására, erősítésére szolgál. A rendezés (Mario Costa mű­ve) mindvégig gondoskodik róla, hogy töretlenül érvénye­süljön az opera, de a film adta lehetőségek se maradja­nak kihasználatlanok. A kisebb részletekre felbontott térszín, a finomabban részletezett já­­ték adja a filmen elérhető pluszt az operához. Figyelem, reméltó az az emelkedett stílus, amellyel az egyes színészeket és az egész eevü­ítest beállítot­ták a cselekménybe. Sokkal valóságosabb képet tükröz a Szevillai borbély, ha jellemvíg­­játéknak fosták fel, mint hogy- s ha bohózatot csinálnak belőle. Nálunk is bohózatiként szere­pel az Operaházban, éppen ezért érdekes megfigyelni a különbséget az opera előadása és a filmen látható rendezés között. Nemcsak az életszerű­­ség mélyül el az egyes figurák reális jellemzésével, hanem a társad­alom­kritika érvényesíté­­sére is jobb alkalom kínálko­zik. Általában elmondhatjuk a Szevillai borbély szereplőiről, hogy a „helyükön vannak". Az ábrázolt figurát, annak jelle­mét élesen és körülhatároltam rajzolják meg. A zenei teljesít­mény színvonalas, erről a fó­rnái Operaház magánénekesei, ének, és zenekara gondoskod­nak Morelli vezényletével. A címszereplő, a Bajazzókból már ismert Tito Gobbi, ismét első­rendű operaművésznek bizo­nyul. Képességeire jellemző, hogy a Tonio és Savio alakját merőben elütő buffószerepet is kiváló alkalmazkodó tehetség­gel tudja megoldani. Ferruccio Tagliavini Almavivát, Velli Cor­­radi Rosinát játssza. Bartolo és Basilio egyaránt remek meg­személyesítőre lelt. A film za­vartalan élvezetét csupán egy technikai hiba akadályozza kissé: többször előfordul, hogy egyes jelenetek után változik a hang magassága, ugyanazon hangnemen belül. (sz. 1.) A Vidám Színpad lesz a főváros politikai kabaréja Szeptemberben új helyiség­ben, a Révay­ utcai volt Vidám Színházban folytatja előadásait a főváros egyetlen kabaréja. A Lenin-körúti Kamara Varieté „ Vidám Színpad” néven nyitja meg­,­ kapuit új otthonában, ahol az eddiginél nagyobb és színvonalasabb művészi fel­adatok megoldására törekszik. Gál Péter művészeti igazgató a Vidám Színház program­já­ról, terveiről a következőket mondta munkatársunknak: — A Kamara Varieté az el­múlt szezonban tette meg az első lépéseket a politikai ka­baré felé. A következő évad­ban nagyobb helyiségben, ki­bővített, magasabb színvonalú művészgárdával, «Vidám Szín­pad» néven fejleszthetjük a politikai kabaré kereteit. — Az új színháznak új pro­filja lesz. A Vidám Színpad — a volt Kamara Varietével ellentétben — csak olyan ese­tekben mutat be artistaszámo­kat, amikor azok szervesen beleilleszkednek az előadott darabokba. Megszűnik tehát a színház fél-varieté jellege. A kieső varieté-számok helyett a két darab között a függöny előtt lejátszódó jeleneteket, magánszámokat, dalokat adunk elő. — A kabaré továbbfejleszté­sénél nagy figyelemmel leszünk a kabaré-műfaj haladó hagyo­mányaira, amelyet mai formá­ban, aktuális tartalommal fo­gunk alkalmazni. Élesíteni akarjuk a kritikát. Úgy nevel­jük a mai embert, hogy fo­nákságait saját életkörülmé­nyei közepette mutatjuk meg. Műsorunkon szerepelnek majd, modern íróink művei mellett,a régi magyar haladó humoris­ták, orosz és más külföldi sza­tirikusok művei. ||j Szovjet film a Nahimov |­j tengerészakadémia vidám fiataljairól. j Szerű | ^ MAGYARUL BESZÉLŐ ^ SZOVJET FILM. ® Rendező: LJEBEGYEV. “ ■ Szereplők: CSERKASZOV. BI­KRILOV. B MISA BOJCOV. |j MÁTÓL: SAVOY FELSZABADULÁS ROYAL (Kispest), g Szombattól kezdve vetítik a „kívánságfilmeket”* Július 28-án, szombaton mu­tatja be az Uránia, a Má­­jus 1. és az újpesti Korzó a DEFA «Kék kardok* című, a porcelán feltalálásáról szóló új filmalkotását. A Szikra és a Brigád filmszínházak az „Úri muri"-t újítják fel.A Savoy, a Fel* szabadulás és a kispesti Royal mozi a ‘Szerencsés hajózást* című, a múlt esztendőben már komoly sikert aratott szovjet filmet tűzik műsorukra. A MOKÉP kezdeményezésért júliusban a közönség választot­ta ki, hogy augusztusban mi­lyen filmeket tűzzenek műsorá­ra. A szombaton kezdődő film­héten már öt, a közönség ál­tal kiválasztott filmet fognak vetíteni. A «Biciklitolvajok» * Dózsában,, a «Csapda» a Mun­­kásban, a «Trubadur» a Stú­dióban, a «Milliomos úr szerel­mes» az Elitben kerül műsor­­ra. A Toldi-mozi (Bajcsy* Zsilinszky­ úti volt Úttörő Film­színház) a «Mágnás Miskát» tűzi műsorára. — Két fürdőüzem került újabban a Fővárosi Tanács ke­zelésébe. Az egyik a Fő­ utcai régi Királyfürdő, amelynek korszerűsítéséről később törté­nik gondoskodás. A másik a mátyásföldi strand, amelyet va­sárnap nyitnak meg és beállí­tanak az iskolai fürdetési akció szolgálatába is. A mátyásföldi strand másfél holdon terül el, két medencéje és 59 kabinja van. fiósport A szombati ügető versenyek­re felölt­­féltik a következők: I. Terka — Leányka fia. II. Duhaj Cigány­báró — Mia May. III. Selló — Lidó — Lagzi. IV. Nóró — Jobbágyi — Hódító. V. Újszász­i- Rekorder — Sántáig VI. Riadó — Caia — Han­gyiba. VII. Bizánc — Pirdin — Üli. VIII. Cserebogár — Viruló — Nevion. IX. Hátha — Bonzi Első II. X. Umbrica ?- Prima HonsU­r~s Lucy trisco* 1 .....

Next