Magyar Nemzet, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-11 / 159. szám
2 A magyar kormány elutasította az Egyesült Államok kihívó hangú jegyzékét A Külügyminisztérium Tájékoztatási Főosztálya közli: Az Egyesült Államok kormánya a magyar kormány július 2-i jegyzékében kifejezett követeléseinek megfelelően visszahívta három nemkívánatos elemnek nyilvánított budapesti követségi tisztviselőjét, akiknek kémtevékenysége a Grősz-per folyamán bebizonyosodott és bezáratta úgynevezetttájékoztatási szolgálatának budapesti könyvtárát, film- és zenehelyiségeit, amelyek a kémtevékenység fedőszervéül szolgáltak. Ugyanekkor azonban az Egyesült Államok kormánya július 7-én kihívó hangú jegyzéket intézett a magyar kormányhoz, amelyben a magyar követeléseket „önkényeseknek és indokolatlanoknak” minősíti és durva rágalmakhoz folyamodik, hogy kitérjen a legutóbbi magyar jegyzékben felvetett kérdésekre adandó érdemleges válasz elől. Az Egyesült Államok kormányának ezt a jegyzékét a magyar kormány július 10-én az alábbi jegyzékben utasította el: A Magyar Népköztársaság kormánya a leghatározottabban visszautasítja az Egyesült Államok kormányának július 7-i jegyzékét, amely arcátlanul próbál beavatkozni a Magyar Népköztársaság és a magyar nép ügyeibe. A Magyar Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy az Egyesült Államok kormánya képtelen megcáfolni az általa a magyar nép ádáz, fasiszta és reakciós ellenségeinek nyújtott támogatást és az amerikai követség beosztottainak bűnös, diverziós és kémkedési tevékenységét, amelyeket a Magyar Népköztársaság kormánya július 2-i jegyzéke szóvátett. E helyett az Egyesült Államok kormánya, mely saját országában lábbal tiporja a legelemibb szabadságjogokat, s valóságos terrorhadjáratot vezet a béke és haladás hívei ellen, a magyar népet akarja kioktatni az emberi jogokról. Seperjen csak az Egyesült Államok kormánya a saját portája előtt. Ami a két ország közti normális kapcsolatokat illeti, ezeket az Egyesült Államok kormánya nehezíti meg azzal, hogy nyíltan támogatja a magyar fasizmust, a magyar dolgozó nép minden ellenségét s budapesti követségét kémközpontul használja. Ezt a működést az Egyesült Államok kormánya július 7-i jegyzékében, otromba rágalmakkal akarja elkenni, amelyeket a Magyar Népköztársaság kormánya a legélesebben megbélyegez és visszautasít. Is néptömegek felháborodva fogadták az olasz kormánynak a szovjet művészek fellépését betiltó határozatát Moszkva, július 10. (TASZSZ) Hologyilin, az Olaszországban fellépett szovjet művészcsoport vezetője ezeket mondotta a Pravda római tudósítójának: " A szovjet művészek aránylag rövid idő alatt Olaszország kilenc városában 22 hangversenyen léptek fel. A hangversenyeknek mintegy 50.000 hallgatója volt. A szovjet művészeket mindennütt nagy lelkesedéssel fogadták és a hangversenyterem mindig zsúfolásig megtelt. Művészeink — mondotta Hologyilin — tehetségükkel, elmélyült játékukkal meghiúsították a rágalmazók mesterkedéseit és nagy rokonszenvet keltettek a hallgatóság körében, még azok között is, akik kezdetben hitelt adtak a szovjetellenes rágalmazó propagandának. Hologyilin befejezésül megjegyezte, hogy a szovjet művészek hangversenyei iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy több olasz városba, így Rómába, Nápolyba és Genovába is meghívták őket. A szovjet művészek nem fogadhatták el a meghívásokat, mert az olasz kormány — mely nyilván megijedt a szovjet művészek nagy népszerűségétől — betiltotta további olaszországi fellépésüket. Az olasz kormánynak e határozata mély felháborodást keltett az olasz lakosság széles köreiben. Véres bábjáték Írta: Illés Béla (3) A szúrást nem érezte Ragán. Felébredt. Egész testében remegett Arcáról szakadt a verejték. Tudta, hogy ismét lidércnyomása volt. — Sokat ettem! — gondolta és zubbonya ujjával megtörölt a verejtékben fürdő arcát. Mikor Ragán álmában ordítozni kezdett, a békésen szundikáló tábornok felébredt. Roszszalóan nézett nyöszörgő tisztiszolgájára, kinek sovány, csontos, sápadt arcán ömlött a verejték. A gróf pár pillanatig arra gondolt, hogy fel kellene ébreszteni az ordítozó alvó tisztiszolgát. Aztán mégse költötte fel. Álmos, mogorva, rosszabb érdeklődéssel figyelte a táborudvar életeit. Nem is vette észre, hogy Rogán felébredt. A borbély mozdulatlanul ült, félt megszólalni. Arra gondolt, hogy ha visszamegy Budapestre, rögtön megnősül. A Biharikorcsma egyik pincérnőjét veszi el. Hogy melyiket, azt még nem döntötte el. Mialatt a pincérnőkre gondolt, halászlé és sörszagot érzett. Világosbarna szeme könnyes volt, ár — Parancsol valamit, kegyelmes uram? Bocsánatot kérek, de csak most vettem észre, hogy nagyméltóságodnak ébren tetszik lenni. Storm gróf nem válaszolt. Mikor Rogán megismételte a kérdést, a tábornok szögletes fejének egy biccentésével csendet parancsolt. A gróf gondolkozott. Már régen elhatározta ugyan, hogy nem fog gondolkozni, de a bolond gondolatok nem olyan engedelmesek, mint Részlet a szerző Honfoglalás című rgényéből, a bolond tiszti szolgák. A gondolatok (melyeket talán csak a gróf minősített bolondoknak) megtalálták az Utat az altábornagy szögletes fejébe és beléptek és beszéltek, anélkül, hogy erre engedélyt kértek és engedélyt kaptak volna. A gondolatok, anélkül, hogy erre engedélyt kértek és engedélyt kaptak volna, az életről, az élet céljáról fecsegtek. Természetesen a tábornokot nem olyan gondolatok kínozták, melyek az emberiség célját, az emberiség életének célját és értelmét tették mérlegre. A gróf gondolatai csak a gróf életének célját, lehetőségeit, értelmét és értékét érintették. De Storm gróf éppen a saját életére nem akart gondolni. Elhatározta, hogy az élete befejeződött, mikor a lábát lefűrészelték és beszéljenek a bolond gondolatok, amit akarnak, az altábornagy nem hisz nekik, ő már halott. Storm gróf nagyapja vagyontalan porosz junker volt, aki osztrák szolgálatba lépett. Főhadnagy, százados, majd őrnagy lett egy Magyarországon állomásozó császári dzsidásezredben. Egy lengyel grófnot vett feleségül. Az altábornagy apja is katonatiszt volt. Egy Magyarországon állomásozó császári dragonyos ezredben szolgált. Mint alezredes ment nyugdíjba. Felesége egy Triesztben állomásozó tüzérezred olasz származású parancsnokának lánya volt. Storm Alfréd, ki anyjával olaszul, apjával németül beszélt és csak a tisztiszolgáktól hallott magyar szót, nyolc esztendős korától egy bécsújhelyi osztrák katonai iskola növendéke lett. Mikor megkapta a tiszti kardbojtot, rövid ideig egy Budapesten állomásozó császári és királyi vadászezredben szolgált. Onnét, valószínűleg azért, mert a németen kívül majdnem tökéletesen olvasott, írt és beszélt olaszul és angolul, a bécsi hadügyminisztérium kémelhárító osztályára rendelték szolgálattételre. Kémelhárító tiszt volt az első világháború egész tartama alatt. Fő feladata a magyar politikai élet megfigyelése volt, különös tekintettel az esetleg fellépő ,az uralkodóház, a birodalom egysége és a háborúnak a végső győzelemig való folytatása ellen irányuló ellenséges hangulatokra. Hogy e feladatát teljesíthesse, Storm gróf sokat tartózkodott Budapesten. Ebben az időben majdnem teljesen elsajátította a magyar nyelvet és megtanulta, hogy a pénzzel — ha az ember valamit el akar érni — nem kell és nem szabad takarékoskodni. Storm császári és királyi százados a háború idején ismerkedett meg Horthy ellentengernaggyal, kinek 1917-ben több ízben tett jelentést a császári flotta magyar származású matrózainak gyanús, ha forradalminak nem is minősíthető, de semmi esetre sem feketesárga hangulatáról. A százados, miután a jelentést megtette, őszintén megmondotta, hogy a matrózok hűtlenségéről nincs olyan bizonyíték, amit bíróság előtt is fel lehetne használni. Az ellentengernagy megnyugtatta a századost, hogy neki bizonyítékokra nincs szüksége. — Aki gyanús, az — háború idején — bűnös is. Intézkedni fogok. Ezt Horthy angolul mondotta. Az ellentengernagy Storm századossal mindig angol nyelven tárgyalt. Storm gróf a Habsburgbirodalom összeomlása után Dél-Tirolban húzta meg magát, ahol anyja egy távoli rokonának szállodájában kapott bizonytalan hatáskörű és határozatlan javadalmazású alkalmazást. Mikor egy olasz újságban azt olvasta, hogy Horthy ellentengernagyot Magyarország kormányzójává választották, angolnyelvű levélben gratulált a kormányzónak, akit emlékeztetett arra a nagy jóakaratra, mellyel őt, a szerény századost, minden alkalommal fogadni kegyeskedett , és felajánlotta szolgálatait az új államfőnek. Levelére öt hét múltán választ kapott. Nem Horthytól, hanem a budapesti államrendőrség politikai osztályától. A rendőrség Storm grófot meghívta Budapestre. A gróf Budapesten először a rendőrség politikai osztályának helyettesével tárgyalt. Másnap a vezetővel. Egy héttel későbben a grófot kihallgatáson fogadta a kormányzó. Storm őrnagyi ranggal a Nemzeti Hadsereg tényleges tisztje lett. A Honvédelmi Minisztériumban kapott beosztást. Horthy, mikor Stormot fogadta, figyelmeztette a grófot arra, hogy jól meg kell tanulnia a magyar nyelvet. — Nehéz nyelv, de megtanulható — mondotta Horthy, természetesen angolul. Gróf Storm Alfréd 32 esztendős volt, amikor magára húzta a Nemzeti Hadsereg őrnagyi ruháját. Karcsú, hajlékony izomóriás, kitűnően táncolt, nagyszerűen vívott, jól úszott és nem rosszul teniszezett. Elegáns, sima modorú, igazi úriember. Sajnos, a fizetése távolról sem volt elégséges úri passziós költségeinek fedezésére. Ezért rövidesen kénytelen volt ismeretséget kötni több hírhedt uzsorással. Mikor az uzsorások szorongatni kezdték, Storm gróf elhatározta, hogy megnősül. Egy lipótvárosi bankár, vagy nagykereskedő, vagy ilyesvalaki lányát veszi feleségül. Zsúrokra és estélyekre járt. Lelkiismeretesen kereste a neki megfelelő apóst. De még mielőtt megtalálta azt a pénzeszsákot, akinek férjhezvehető lánya van, az eladósodott őrnagyot kinevezték katonai attasénak a londoni magyar követségig. Storm gróf, mikor búcsúlátogatást tett az államrendőrségen, elpanaszolta a politikai osztály vezetőjének, hogy uzsorások zsarolják és fenyegetik. A rendőrtanácsos megígérte a grófnak, hogy az uzsorásokat rendre inti. Storm őrnagy ajánlólevelet vitt egy Zalay grófnőtől (akit ő soha életében nem látott) a londoni olasz követség katonai attaséjához, egy fiatal, szeretetreméltó alezredeshez. A levélben, amelyet Stormnak a politikai rendőrség főnöke szerzett, Zalay grófnő az olasz alezredes jóindulatába ajánlotta régi, kedves barátját, Frédy grófot. A grófnő az ajánlólevél utószavában arra kérte az alezredest, hogy szerezzen gazdag menyasszonyt Frédy gróf számára. Az olasz alezredes vezette be Stormot az angol társaságba, őszinte volt a magyar őrnagyhoz: — Ahová elültetem, kedves gróf — mondotta —, az nem a legjobb angol társaság, de a leghasznosabb. Nem a születési arisztokráciával fog golfozni és teniszezni, hanem pénzemberekkel. És Angliában a pénzember egészen más, mint az én gyönyörű hazámban és az én gyönyörű hazájában. A mi pénzembereink még mindig csak törik a fejüket azon, hogy milyen gazsággal lehetne igazán nagy pénzhez jutni, az angol pénzemberek pedig már azon gondolkoznak, mivel lehet elfeledtetni az emberekkel azt a gazságot, amivel ők megszerezték az igazán nagy pénzt. (Folytatjuk) Az USA-szenátus külügyi bizottságának tagjai vasárnap kéthetes szemleútra Párizsba érkeztek. A szenátorok azután Londonba, Madridba, Athénba, Ankarába és Majna-Frankfurtba látogatnak el. _ Magyar Nemzet. _____Szerda, 1951 július 11 Fogadás a magyar parasztküldöttség tiszteletére a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumában Moszkva, július 10. (TASZSZ) Július 5-én a Szovjetúnió mezőgazdasági minisztériumában fogadást rendeztek a Moszkvába érkezett magyar parasztküldöttség tiszteletére. Iván Benediktov, a Szovjetúnió mezőgazdasági minisztere a magyar vendégek útján üdvözölte Magyarország dolgozó népét. — örülünk ideérkezésüknek — mondotta — és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy átadjuk önöknek a szovjet nép tapasztalatait, amelyeket szocialista mezőgazdaságunk fejlesztése terén szerzett. A küldöttség tagjainak kérésére röviden jellemezte a szovjet mezőgazdaság vívmányait, részletezte a kollektív munka előnyeit. A fogadás részvevői nagy érdeklődéssel hallgatták a miniszter szavait a mezőgazdaság magasfokú gépesítéséről. A Szovjetúnióban ma már 8000 gép- és traktorállomás működik, a mezőgazdaságban az agrobiológiai tudomány élenjáró módszereit alkalmazzák. A magyar vendégek nevében a küldöttség vezetője, Dögei Imre, a Magyar Országgyűlés elnöke, a küldöttség és az egész magyar nép forró háláját fejezte ki a szovjet kormánynak, amiért lehetővé tette, hogy megismerkedjenek a világ leghaladottabb mezőgazdaságával. A magyar vendégek Moszkvában megismerkednek a „Tyimirjazev“ Mezőgazdasági Akadémia és a ,,Lenin“ Összszövetségi Mezőgazdasági Akadémia munkájával, a főváros nevezetességeivel. Ezután több csoportban Ukrajnába, Grúziába, Észak-Kaukázusba, Kubányba, Közép-Ázsiába látogatnak. .(MTI) Gyors ütemben épül Lakitelek új község Kecskeméttől tizenhat kióméterre, a kiterjedt tanyavilág közepén épül ötéves tervünk egyik szép alkotása, Lakitelek új község. Ezen a vidéken ezelőtt hat évvel Kecskemét város és horthysta katonatisztek hatalmas birtokai terültek el. Földjeik megműveléséhez olcsó munkaerőre volt szükségük. Kialakították birtokaik szélén a tanyavilágot, ahol az elszigeteltségükben könnyen kizsákmányolható cselédeknek még mozgási szabadságát is korlátozták. A felszabadulás után ezek a dolgozók is földet kaptak. Nagyrészük azóta már felismerte a felemelkedés egyetlen útját és belépett a termelőszövetkezeti csoportba. 1950 ben 35 ház építéséhez állami hitel engedélyezésével és önálló községgé szervezésével vetették meg Lakitelek új község alapjait. Az ütés vasúthálózat közvetlen közelében jelölték ki helyét. Az 1950-ben épült gyönyörű kis házak, a meginduló eleven élet azután mágnesként vonzotta a környék dolgozó parasztságát. Mind az egyénileg dolgozók, mind a tszcs tagok egymás után jelentik be kívánságukat: házat akarnak építeni az új községben. Ez év tavaszán újabb 113 ház építését kezdték meg Lakitelken. Az építkezéseket a III. negyedév végéig már be is fejezik. Elkészült már a tanácsház, az iskola és rövidesen felépítik az új kultúrházat is, a zavartalan vízellátást több ártézi kút biztosítja. A szorgos építő munkáskezek nyomán mindjobban kibontakozik Lakitelek újszerű képe, az egyenes házsorok, fásított terek, korszerű középületek , dolgozó parasztságunk új, egészséges települése. / A KOREAI NÉPHADSEREG LEGÚJABB HADI JELENTÉSE A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága július 10-én közölte, hogy a koreai néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kínai önkéntesekkel, valamennyi arcvonalon továbbra is helyi jelentőségű harcot vívnak. A néphadsereg légvédelmi egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek osztagai lelőttek hat ellenséges repülőgépet. •• A VI. kerületi tanács júniusban egy sor útjavítási munkát végeztetett el a Szívutcában, a Szófia utcában, a Vörösmarty utcában, a Szekfűutcában, a Székely Bertalan-utcában, a Révai-utcában és az Érsek-utcában. A Rávai-utca, Érsek-utca és Szekfű-utca útjavítási munkáit terven felül végezték el. Jászolos Éva gépszedői lett Éppen delet harangoznak, amikor a Hungária Hírlapnyomda szedőtermében elcsendesednek a gépek. Jászolos Évát, az első magyarországi női gépszedőt nem nehéz a hatalmas teremben megtalálni, búza szőke haja már messziről világít. A HOSSZÚ ÚT TÖRTÉNETE Nézem ezt a tizenhét éves, sudárnövésű lányt, aki egy évvel ezelőtt két sztahanovistától tanulta meg a gépszedést és a minisztertanács határozatának megjelenése óta már mint önálló gépszedő dolgozik. Oda visz aző gépéhez, mint amikor a gyermek kedvenc játéka titkaiba vezeti be a kiváncsi felnőttet — úgy avat be munkája rejtelmeibe. — Olyan az egész, mintha írógépen dolgozna az ember, de mennyivel izgalmasabb, változatosabb. Mosolyognom kell, amikor komolykodó arccal felszólít, hallgassam meg a «hosszú út» történetét, ami idáig vezetett, hogy ő, a tizenhét éves Jászolos Éva komoly férfimunkát végezhet és a férfiakkal egyenrangú keresettel járulhat hozzá a kis család létfenntartásához. A mosoly csak az ifjúságnak szól. De, amikor Éva beszélni kezd életéről, belátom, igaza volt. Az út, amelyet a kis Éva és a többi hozzá hasonló magyar lány megtett, valóban hosszú volt, egészen odáig, hogy Alkotmányunk leszögezi: a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. «GÉPSZEDŐ SZERETNÉK LENNI* A színjeles tanuló Éva mindössze tíz éves volt, amikor 1945-ben Jászdlos István asztalossegéd örökre lehunyta a szemét. — Anyám takarítani járt, abból tartott fenn bennünket. Elvégeztem a négy polgárit és berakó tanuló lettem itt, a Hungária Hírlapnyomdában. Egy év után már mint munkaátvevő dolgoztam és valahányszor a szedőgép közelébe jutottam, mindig arról ábrándoztam, hogy egyszer én is gépszedő leszek. Jászdlos Éva pontosan tudja, hogy a másik, ma már távolinak tűnő, de valójában mindössze hét év előtti Magyarországon nem válhatott volna valóra az ábrán. Az akkori nyomdászok közül többen nem tartották az akkori Évákat alkalmasnak, hogy gépszedők legyenek. Nem elég intelligensek az ilyesmihez a nők és nem is elég erősek. Nem szabad őket az ólomhoz sem közel engedni. Éva azt is tudja, hogy az ólomtól sem kell ma már félni, mert olyan védőberendezések vigyáznak a dolgozók egészségére, amilyenre akkor nem igen gondolhattak a Jászolos Évák. — Most, hogy visszagondolok az „útira", nevetnem kell, miilyen zavartan mentem a személyzeti osztály elé és milyen körülményesen dadogtam el: gépszedő szeretnék lenni. Éva elmosolyodik. — Bezzeg most már egészen egyszerűen vettem tudomásul, hogy ősszel tovább tanulok. Műszaki főiskolára, vagy esti közgazdasági iskolára javasoltak. A BÉKÉRŐL VAN SZÓ Éva nem mondta, de mégis megtudtam, mennyire megérdemelte, hogy tovább tanuljon. Elmúlt heti átlaga 98 százalék volt és az Alkotmány ünnepére felajánlotta a 100 százalékot. Még sok mindenről beszélgettünk. Arról, hogy a szabad időt milyen nehéz jól és okosan kihasználni. Az ember azt sem tudja, mit olvasson el hamarabb, Azsajev könyvét, a Távol Moszkvától, ami a moziban is olyan „gyönyörű" volt, vagy a legfrissebben vásárolt könyvet „Egy partizán feljegyzései" Ignatovtól, amit Éva nagyobbik öccse, aki most már motorszerelő, annyira dicsért. Meg aztán színház is van a világon. Jó dolog este az egész üzemmel elmenni a Havasi kürthöz, vagy úgy, mint ma este éppen, a Klementina aszszony szalonjához, amit „igazán" látni kel. Nem a mondanivalóból fogyunk ki, hanem az ebédszünet végére érünk. ígéretet kapok, hogy nemsokára hírt hallok a Hungária Hírlapnyomda legifjabb gépszedőjéről, mérnök lesz-e, vagy a közgazdasági esti iskola hallgatója. No, meg a legfontosabbról, hogy az Alkotmány ünnepére felajánlott százszázalék heti átlag teljesítése mellett sikerül-e a selejtet az átlagos 5 százalékkal szemben 2 százalékra csökkenteni. Hiszen tudja, miről van most szó, a békét kell megvédeni ! És Jászdlos Éva a maga szakaszán, így védi a békét. Zsolt Ágnes A szerszámgépgyárak dolgozóinak ankétja A szerszámgépgyárak és kutatóintézetek műszaki dolgozói és sztahanovistái egésznapos értekezletet tartottak a Gépipari Tudományos Egyesületben, hogy elősegítsék az ötéves terv szempontjából oly jelentős szerszámgépgyártás hiányosságainak kiküszöbölését. Bíró Ferenc akadémikus adott összefoglaló képet szerszámgépgyártásunk feladatairól. Legfontosabb a technológiai fegyelem megszilárdítása. A gyártásvezetők helyes előírásokkal biztosíthatják a selejtmentes munkát. Olyan gyártási utasításokra van szükség, amelyekkel nemcsak a szakemberek, hanem bármelyik betanított munkás is megismeri és elvégzi feladatát. A gépek tervezői és kivitelezői között szorosabbra kell vonni a kapcsolatot s ehhez komoly segítséget nyújtana, ha valamennyi szerszámgépgyárunkban tervező részlet létesülne. Avcserenko, a Mintagépgyár szovjet tanácsadója a műszakiak és fizikaiak jó együttműködéséről beszélt, majd Michi Jindrich az egyik brnoi gyár dolgozója adta át tapasztalatait. Az ankét részvevői végül határozati javaslatot fogadtak el, az elhangzott javaslatok szellemében. Megjelentsz A szovjet föld* című album A Művelt Nép kiadásában díszes albumalakban jelent meg „A szovjet föld" című, sok fényképet tartalmazó mű, a szocializmus országáról. Szov*jet írók, tudósok, újságírók ismertetik ebben a műben a Szovjetúnió egy-egy területét, a természet átalakításának nagyszerű munkáját. A könyv végigvezeti az olvasót — a többi között — a kujbisevi és sztálingrádi Volgacsatorna építésének gigászi előkészületein, hatalmas vízierőmű építkezésein, a Túrkínén-’ főcsatorna építésén._