Magyar Nemzet, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-17 / 164. szám
2 Válságos helyzetbe került a De G Gasperi-kormány Hétfőn délután összeült az olasz minisztertanács, hogy döntsön a kormány átalakításáról, vagy lemondásáról. A De Gasperi-kormány politikájának növekvő népszerűtlensége, amely kifejezésre jutott a legutóbbi községi választásokon is, valamint az egyre súlyosbodó gazdasági válság a kormány háborús politikájának következményeképpen, az elmúlt napokban forrpontra hozta a lázadást a Keresztény-Demokrata Párton belül. A kormányzópárt képviselőinek és szenátorainak jelentős része igyekszik magát elkülöníteni De Gasperitől és népszerűtlen gazdaságpolitikájától. Ez a törekvés jutott kifejezésre a Keresztény-Demokrata Párt képviselőházi csoportja vezetőségének szombati ülésén, amelyen váratlanul napirendi javaslatot fogadtak el, sürgetve Ibella kincstári miniszter lemondását. Amikor erről Pella miniszter tudomást szerzett, táviratilag közölte lemondását a miniszterelnökkel. De Gasperi erre magához kérette Pellát, de nem sikerült őt lemondási szándékától eltéríteni. Ugyanakkor a Keresztény-Demokrata Párt szenátusi csoportjának vezetői napirendi javaslatot fogadtak el, amelyben a kormánymegerősítését javasolták. De Gasperi most minden lehető módon igyekszik rávenni pártjának tagjait, hogy elégedjenek meg a kormány egyszeri átalakításával. Demokratikus politikai körökben úgy vélik, hogy ha De Gasperinek sikerül is a nyílt kormányválságot ezúttal elkerülni, a várható kormányalakítás csak ideiglenes megoldás lesz, miután a kormánytöbbség, De Gasperi politikájának népszerűtlensége következtében egyre jobban szétesik. A baloldali sajtó megállapítja, nem véletlen, hogy a kormány éppen a kincstári miniszter lemondásával kapcsolatban került válságos helyzetbe, miután a kormánynak az amerikaiak parancsaira követett gazdaságpolitikája az, amelynek következményeit a tömegek ma a legsúlyosabban sínylik meg. Az olasz nép széles rétegeinek szembefordulása a kormány politikájával a parlamentben is éreztetni kezdi hatását. Csu En-Laj fogadta a Pekingben tartózkodó magyar kormányküldöttséget Peking, július 16. Júlus 16-án délután Csu En- Laj miniszterelnök és külügyminiszter fogadta a kulturális együttműködési egyezmény megkötése céljából Pekingben tartózkodó magyar kormányküldöttséget. Ugyanaznap este hét órakor a magyar küldöttség számára Sen Jen-Ping közoktatásügyi miniszter búcsúvacsorát rendezett. A vacsorán megjelent Molnár Erik igazságügyminiszter vezetésével a magyar küldöttség, Szu Csan külügyminiszterhelyettes és a kínai politikai és kulturális élet több más vezetője. (MTI) Kedden tárgyalják Henri Martin és vádlottársa perét Brestben Kedden kezdődik Brestben Henri Martin békeharcos és vádlottársa, az elszászi Charles Heimburger matróz perének tárgyalása. Ügyüket korábban a touloni katonai bíróság tárgyalta, annak ítéletét azonban a semmítőszék megsemmisítette. Abresti hadibíróság „a tüntetések elkerülésére" Henri Martin perének tárgyalását nem a bresti polgári bíróság épületében tartja meg, ahol rendszerint tárgyalni szokott, hanem a várostól hét kilométernyire fekvő tengerészeti akadémia helyiségében folytatja le. Ez ellen a város békeharcosai tiltakoztak, hangsúlyozva, hogy a tengerészeti akadémia katonai területen fekszik, ahová csak különleges engedéllyel lehet belépni, ami azt jelenti, hogy a tárgyalást gyakorlatban a nyilvánosság kizárásával akarják megtartani. A német erdőgazdálkodás vezetőinek meghívására magyar küldöttek is részt vettek a Német Demokratikus Köztársaság erdészeinek tíznapos tapasztalatcseréjén. Véres bábjáték Irta: Illés Béla (8) Mikor a megtörülközött, magára vette a zubbonyt. Ez volt számára a nap legkellemetlenebb pillanata. A zubbonynak ugyanis csúnya és eltüntethetetlen szépséghibája volt. A tábornoki aranygallért Jeney sajátkezűig készítette egy norvég szardíniásdobozból, a csillagokat pedig egy cipőkenőcsös doboz fedeléből faragta. Az eredeti tábornoki gallért, mikor nyilvánvalóvá lett, hogy a hadifogság elkerülhetetlen, Jeney gyorsan letépte magáról. Irigyyék az oroszok, hogy egy közhonvédet fogtak el. A nadrágjára a nagy ijedségben nem gondolt a tábornok. Ezt a nem éppen előírásos tábornoki rangjelzést, amely sok keserű percet szerzett már neki, Jeney Davidovkin gyártotta. Ekkor már tudta, hogy az oroszok nem hiszik el róla, hogy közlegény és azt is tudta, hogy a Szovjet Hadsereg nem úgy bánik a hadifoglyokkal, mint ahogy azt ő — Jeney — mikor még nem volt hadifogoly, olyan pontosan tudta és olyan gyakran közölte napiparancsban katonáival. Mintett Jeney mosakodott, Ragán behozta a tábornok reggelijét. A reggeli: egy tányér bableves, krumplileves, vagy káposztaleves, egy darab szalonna, egy gerezd fokhagyma, sok kenyér és egy pohár kvasz. Jeney ezt szerette. Persze nagyon szeretett volna a reggelihez egy kupica szilvóriumot, vagy ha nincs más, hát vodkát inni, több ízben is kérte a tábor orvosfőnökét, hogy engedélyezze számára ezt az orvosságot, de eredménytelenül. Mikor Jeney közölte az orvos-őrnaggyal, hogy neki, ha reggelihez nem iszik vodkát, súlyos emésztési zavarai vannak, az orvos vodka helyett Részlet a szerző Honfoglaaás című jelénjébek ____________ ricinusolajat írt elő, amit a tábornok sértődötten utasított vissza, Jeney parasztok között nőtt fel, első játszótársai parasztgyerekek voltak. Úgy érezte, hogy mindig maradt rajta egy kis parasztság. Lenézte a parasztot, de ismerte. Úgy ismerte, ahogy a korbács ismeri a mezítelen testet, amelyre lecsap. Édesapja egy levitézlett négylovas família sarja, ki a múlt század utolsó évtizedében többizben volt képviselőjelölt katolikus, néppárti programmal, az egyik Zichy-uradalomban volt gazdasági tiszt és a kegyelmes gróf bizalmi embere. Az öreg, borkedvelő Jeney, mialatt vagyonát elitta és elpolitizálta, megtanulta, hogy lehet, hogyan kellett volna a politikán megszedni magát. Sűrűn oktatta erre hét gyerekét. — A parasztot kordában kell tartani. De nem minden parasztot. Csak azt, amelyik nem akar úr lenni. Ha nem lenne olyan paraszt, aki a fiából urat akar csinálni, akkor már régen nem lenne egyetlen igazi úr sem. Az ezerholdas és a tízezerholdas uradalom arra épül, hogy az ötvenholdas paraszt lenézi, elnyomja és meglopja az öthodas parasztot és szíjat hasít a cseléd hátából. Ronda dög az ötvenholdas meg a százholdas paraszt is — de hasznos dög. Kímélni kell, mint a terhes nyulat. Ez nekünk szül, az a mi javunkra ronda. Elvégzi a munka piszkosát... — Ti, fiaim levitézlett urak vagytok, ami csúnya állapot, de az okos ember számára töke. Tudni kell, hogy az urak, az igazi urak, nemcsak lenézik a parasztot, de félnek is ,a paraszttól, rettegnek tőle. Ha egy volt úri család fia, akinek ujján régi pecsétgyűrű van, nem hangoztatja ugyan, de érezteti az igazi urakkal, hogy ő ismeri a parasztot és a paraszthoz tartozónak érzi magát, akkor az urak veszedelmet szimatolnak, a pecsétgyűrűs parasztbarátban valami új Dózsa Györgyöt sejtenek — és igyekeznek lekenyerezni, megnyerni a veszedelmes embert. Ha zsidóval, gazdag zsidóval van dolgotok, legyetek mindig egy kicsit antiszemiták és beszéljetek parasztosan. Az ilyen embert tiszteli a gazdag zsidó és támogatja. És persze ő is igyekszik megvenni az antiszemitát. El kell fogadni a megvesztegetést, de nem rögtön. Viszont nem szabad túl sokáig húzódozni. Aki megérti, hogy mikor kell beadni a derekát, abból miniszter lesz, vagy bánik igazgató. Az öreg Jeney két lányát elég szerencsésen adta férjhez, öt fia közül négyet jogásznak adott, a jogászból minden lehet. Egyikből se lett miniszter. Csak a legkisebb, a legélhetetlenebb Jeney gyerek, az András csinált karriert. Andrist az apja beszerezte ingyenes növendéknek egy honvéd-hadapród iskolába. 1914-ben kapta meg András a hadnagyi kinevezést. Néhány hónappal később orosz hadifogságba esett és közel négy esztendőt töltött Szibériában, ahol elég jól megtanult oroszul beszélni. 1918. nyarán sikerült hazaszöknie. Főhadnagy lett és három hónapi szabadságot kapott. Mire a szabadság lejárt, a Habsburg birodalom összeomlott. Az öreg Jeney ekkor már olyan parasztvezér-féle volt, a hatökrös gazdák szószólója. Kicsinálta, hogy Andris fiát egy földosztó bizottság elnökévé jelölték ki. — Ha most nem ütöd meg a főnyereményt, édes fiam, akkor nem is érdemled meg a főnyereményt. A volt főhadnagy földosztóbizottsági elnöki minőségében nagyokat evett és ivott azoknál a nagybirtokosoknál, akiknek földjét a parasztok valóban fel akarták osztani. Jeney András ebben az időben sok urat kötelezett hálára. Különösen megbarátkozott szunyogi Gelb Marcel báróval, akinek titokban megsúgta, hogy a parasztok zsidópogromra készülnek. Mikor megalakult a tanácsköztársaság, Jeney főhadnagy szunyogi Gelb báróval és annak családjával Bécsbe szökött. Onnét (a báró költségén) Jugoszlávián át Szegedre utazott és belépett a Nemzeti Hadseregbe, amelyben akkor már közel háromszáz tiszt és több mint száz közlegény szolgált. A proletárforradalom vérbefojtása után Horthyval a Dunántúlra vonult, onnét (mikor a románok kiürítették a magyar fővárost) Budapestre. Jeney András csinos fiú volt, sőt az idősebb asszonyok és gazdag zsidólányok véleménye szerint szép fiú: magas, karcsú, barnabőrű, feketehajú, karvalyorrú, kissé vidékies úrifiú, aki balkezének mutatóujján ősi pecsétgyűrűt viselt, aki szerette a paraszti ételeket és a paraszti kifejezéseket. Antiszemita is volt. Főleg lipótvárosi zsúrokon antiszemitáskodott, ám több ízben érthető, de elítélendő túlzásnak minősítette a zsidó pogromot. 1920. őszén, mikor századossá lépett elő, megnősült. Szunyogi Gelb Marcel báró kisebbik leányát, Anna Mária bárónőt vette feleségül. A báró idősebb lánya egy bőrgyár tulajdonosának volt a neje. Jeney azt remélte, hogy hozományul néhány tanyát kap, de e helyett egy budapesti bérházat és egy köteg részvényt kapott. Az öreg Gelb báró ugyanis, aki egy Európaszerte ismert gabonakiviteli cégnek volt társtulajdonosa, nagyon ragaszkodott a földhöz. Mindig boldog volt, ha külföldi szállodák vendégkönyveibe beírhatta, hogy foglalkozása: nagybirtokos. Jeney Budapesten izazgal?, de (mert a felesége nagyon szerette a vidéki társa® életet) Szegedre helyeztette magát, onnét ugyancsak felesége kívánságára ismét Budapestre, mert a vidék mégis csak unalmas volt. Mikor Magyarország felvette a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval, Jeney őrnagyot a moszkvai magyar követségre osztották be. Hosszú időt töltött Moszkvában, ahol se ő, se a felesége nem érezte jól magát. Mikor Jeney szabadságon volt, kérni akarta, hogy hívják vissza Magyarországra, de apósa lebeszélte: — örülj, hogy nem vagy itthon — mondotta —. Én is szívesen élnék külföldön, ha az üzlet, úgy értem a föld megengedné, így Jeney csak 1941. nyarán, a német-szovjet háború kitörése után került haza Magyarországra. Az öreg Gelb báró ekkor végre ráíratta dunántúli birtokát, sőt a gabonakiviteli céget is ráíratta — azután Svájcba költözött. Jeney ezredest a frontra irányították. Miután feleségét legidősebb testvérbátyja, Jeney Tibor nyilas képviselő védelmére bízta — Ukrajnába utazott, ahol először egy partizánvadász ezred parancsnoka volt, majd egy gyalogos hadosztály vezérkari főnöke. 1942. júniusában vezérőrnagyi kinevezést kapott. Néhány héttel később a Stormhadtest tüzérségi főnöke lett. A frontáttörés előtti napon beteget jelentett, de mert nagyon sok csomagja volt, az utazást két nappal eltolta, így a frontáttörés éjszakáján a tűzvonaltól csak 37 kilométernyire tartózkodott. A frontáttörés jelentőségét azonnal megértette és Csontos alezredes (a hadtest vezérkari főnöke)kíséretében minden halogatás nélkül a magyar hadsereg háta mögött álló német Crammer-hadtest hadiszállására menekült. A németek mindkettőjüket visszaküldötték csapataikhoz, Lovasszekéren. Csapataikat (ha még voltak csapataik) nem érték el. Útközben orosz csapatokba botlottak. Ellentállásra gondolni se lehetett. i,.F. • , (Fov.tatjul-J . i '' Magyar Nemzet________________________ _________________Kedd, 1951 július 17 A magyar parasztküldöttség csoportjainak tanulmányútja a Szovjetunióban A Szovjetúnióban tartózkodó magyar parasztküldöttség tagjainak egy csoportja július 14-én Mahacskalába érkezett. Ott megtekintik Dagesztán fővárosának nevezetességeit, továbbá az olajipari munkások új városát és üdülőhelyét, valamint a dagesztáni tájkutató múzeumot. A csoport tagjai ellátogatnak a köztársaság több kolhozába. A magyar parasztküldöttség egy másik csoportja a doni gabonaföldek megtekintése során július 14-én a Rosztov-területhez tartozó Celina vidékére látogatott el. Ezen a vidéken — mint a terület más részein is — javában folyik a gabonabetakarítás. A celinai kolhozok földjein a vontatott és magánjáró kombájnok tucatjai működnek. Csupán a Bugyonnijról elnevezett kolhozban 11 kombájn arat. A magyar vendégek szombaton az egész napot a Lenin-renddel kitüntetett celinai mugtermesztő szovhozban töltötték. Ennek a szovhoznak kollektívája különösen nagy eredményeket ért el. P. K. Babmindra, a Szocialista Munka Hőse, a szovhoz igazgatója megismertette a vendégeket a szovhoz szerteágazó gazdálkodásával. A magyar vendégekben mély benyomást keltettek a javítóműhelyek, a tejüzemek és az állattenyésztő-telepek. A magyar parasztküldöttség egy csoportja július 14-én a sztavropolji vidék legnagyobb gabonatermelő szovházába, a temizsbeki szovhozba látogatott el. Bojev, a szovhoz igazgatója közölte a vendégekkel, hogy a gazdaságban a termelőmunka minden folyamatát gépesítették. A vendégek megtekintették a szovhoz kulturális intézményeit. Este a novo-alekszandrovszkajai körzeti kultúrház kollektívája hangversenyt adott a vendégek tiszteletére. (MTI) Alekszandr Sabanov, a Szovjetúnió egészségügyi miniszterhelyettese fogadta a magyar orvosküldöttséget Alekszandr Sabanov, a Szovjetúnió egészségügyi miniszterhelyettese július 14-én fogadta a Moszkvába érkezett magyar orvosküldöttséget. A fogadás után a magyar vendégek beszélgetést folytattak Dmitrij Fedotovval, a Szovjetúnió egészségügyi minisztériuma kollégiumának tagjával, aki behatóan tájékoztatta a magyar orvosokat a szovjet egészségvédelmi szervek felépítéséről, a lakosság egészségügyi ellátásának megszervezéséről és az orvostudomány terén kifejtett tudományos kutatómunka eredményeiről. A magyar orvosok a közeli napokban megtekintik a nagyobb moszkvai kórházakat, polklinikákat és szülőotthonokat és ismert szovjet sebészek műtéteit nézik végig. A KOREAI NÉPHADSEREG EEGÉ.JRISA BIARIJELENTÉSE A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága július 16-án közölte, hogy a koreai néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kínai önkéntesekkel, folytatják hadműveleteiket. Sikeresen visszaverték az amerikai-angol intervenciósok és liszimmanista csatlósaik egyes frontszakaszokon indított támadásait és nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek. A partizánmozgalom jelentős sikerei Dél-Koreában A Nodon Színman című lap közli, hogy az amerikai beavatkozók és a hiszinmanisták által megszállott területeken egyre szélesebb méreteiben folyik a partizánharc. A nép bosszúállói megsemmisítik a nép által gyűlölt, a lakosságot fosztogató liszinmanista tisztviselőket és rendőröket. A partizánok pusztítják az ellenség közlekedési vonalait, váratlan támadásokat intéznek parancsnoki állomások és élelmiszer-, fegyver-, valamint hadianyagraktárak ellen. A liszinmanisták, abban az igyekezetükben, hogy akadályozzák az egész Dél-Koreát átfogó partizánmozgalmat, kíméletlenül kínozzák a koreai lakosságot. A hszinmanista büntetőosztagok tömegesen gyilkolják a békés lakosokat. A magyar zsidóság képviselőinek nyilatkozata A magyar zsidóság legfőbb szervei lelkiismeretbeli kötelességüknek tartják, hogy felemeljék tiltakozó szavukat azokkal a rágalmakkal szemben, amelyeket a nyugati sajtó, rádió és a mögöttük álló uszítok népi demokráciánknak a magyar zsidósággal kapcsolatos magatartásáról terjesztenek. Mindkét Rabbitestületünk, Rabbitanácsunk, valamint a Magyar Izraeliták Országos Intézőbizottsága nevében ünnepélyesen kinyilatkoztatjuk, hogy a magyar népi demokrácia Alkotmányában rögzített teljes vallásszabadságnak megfelelően hittestvéreinket semmi nem gátolja vallásuk szabad gyakorlásában, hitközségeink és ezek intézményei az egész ország területén zavartalanul működnek, felekezeti megkülönböztetést semmiféle vonatkozásban hittestvéreinkkel szemben senki nem alkalmaz. A most folyamatban lévő kitelepítések során egyetlen zsidó vallási egyén sincs, aki azért került volna a kitelepítettek közé, mert felekezetünk tagja. A híresztelésekkel szemben a kitelepítettek mind volt dúsgazdag nagykereskedők, gyárosok, földbirtokosok, valamint azok, akik ezekkel együtt részesei és haszonélvezői voltak annak a Horthy-rendszernek, melynek zsidóüldözése az egész világon közismert és amely rendszert a kitelepítettek annakidején anyagi és erkölcsi támogatásban részesítettek. Felemeljük tiltakozó szavunkat, és visszautasítjuk a nyugati hatalmak és csatlósaik rágalmait. Nem tűrjük, hogy a kitelepítést zsidóüldözésnek tüntessék fel, hogy ily módon igyekezzenek külföldi hittestvéreink előtt népi demokráciánk tekintélyét aláásni, jó hírnevet csorbítani. A leghatározottabban viszszautasítjuk ezeknek a fogadatlan prókátoroknak mesterkedéseit. Megvetjük ostoba próbálkozásaikat, uszító szándékú hazugságaikat, melyekkel minket, magyar zsiidókat szeretnének felhasznál-ni hazánk megrágalmazására. Azt üzenjük, hogy keressenek a maguk portáján, ha zsidóüldözést, faji megkülönböztetést akarnak találni. Ezek a rágalmazók nem mások, mint a fasizmus újjáélesztői: annak a fasizmusnak, amely csak a magyar zsidóság köréből 600.000 áldozatot szedett. Nem kérünk ilyen * védelemből*. Vonatkozik ez a tiltakozás és visszautasítás Izrael állama magyarországi képviseletének állásfoglalására és tevékenységére is. Amikor ünnepélyesen viszszautasítjuk a magyar zsidósággal kapcsolatos valótlan hírverést, kinyilatkoztatjuk: a magyar zsidóság hűséggel áll népi demokráciánk mellett, amely több évtizedes elnyomatás, üldözés után a békés, szabad életét biztosítja számára. Budapest, 1951. július 15. A Magyar Izraeliták Országot Intézőbizottsága nevében: Stöekter Lajos elnök, dr. Földes István, Csengeri Leó, Spiegel Menyhért alelnökök. A Magiar Izraeliták Rabbitanácsa nevében: dr. Schivartz Benjámin főrabbi-elnök, dr. Scheiber Sándor, dr. Róth Ernő, dr.Salgó László, dr. Richtmann Mózes. A Magyar Izraeliták (orthodox) Rabbitanácsa nevében: Czitron József főrabbi-elnök, Grüfer Márton nyíregyházi főrabbi, Gold L. Osiás bonyhádi főrabbi, Lemberger Nándor makói főrabbi, Moskovity Bernát paksi főrabbi. A Budapesti Izraela Hitközség Rabbisága nevében: dr. Fischer Benjámin főrabbielnök. A Budapesti Izraelita Hitközség (orthodox) Rabbisága nevében: Czitron József főrabbi, Jungerfisz Sándor rabbi, id. Sillick Jenő rabbi. A Budapesti Izraelita Hitközség Chevm-osztálya nevében: Steiner Marcel elnök. Jó javaslatok segítik a Fővárosi Tanács munkáját A Fővárosi Tanács végrehajtó bizotsága megvitatta a* állandó bizottságok tevékenységét és megállapította, hogy a* állandó bizottságok eddigi munkájaegyik legjelentősebb tényezője a tanács és a dolgozók közötti kapcsolat kiépítésének. A bizottságok tagjai számos jó javaslattal segítik a végrehajtó bizottságot munkájában. A XIV. kerületi szociálpolitikai állandó bizottság például a nők fokozottabb munkába állítása érdekében, a hatósági segélyből élő idős asszonyok foglalkoztatására harisnya- és fehérneműjavító műhelyt létesített. A bizottságok felvilágosító munkája nyomán a mezőgazdasági jellegű kerületekben ugrásszerűen javultak a begyűjtési eredmények. VÍLASZ a Magyar Nemzet-mk A KÖZÉRT Kereskedelmi Központ igazgatósága válaszolt a Magyar Nemzet azon cikkeire, amelyek a zöldáru elosztásában tapasztalt hibákra és hiányosságokra mutattak rá. A közlés szerint a hibák gyökere a begyűjtéssel és elosztással foglalkozó vállalatok együttműködésének hiánya volt. Időközben a válllalatokkal a kérdést megvitatták, olyan határozatokat hoztak, amelyeknek nyomán Budapest gyümölcs- és zöldségellátása megjavul és tökéletes lesz. Közölte egyben a KÖZÉRT igazgatósága, hogy a lapunkban megjelent panasz nyomán a XI. kerületi KÖZÉRT Élelmiszer értékesítő Vállalat a ■sasadiúU fiók dolgozóit kioktatta a vevőkkel való helyes bánásmódra. __bur-re