Magyar Nemzet, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-27 / 225. szám

2 élete, munkája iránt érdek­lődtek, majd ajándékokkal kedveskedtek szeretett vendé­geiknek. A küldöttség második cso­portjának Debrecenben tartott értekezletén Gergely Viktor, a megyei tanács helyettes elnöke elmondta, hogy Hajdú-Bihar megyében ma már 261 termelő­­csoport 120.000 holdon folytat társasgazdálkodást. Szovjet tapasztalatok alapján számos olyan növényt termesztenek a megyében, amelyet azelőtt nem termeltek. Tavaly még 240 holdon, idén már 3000 holdon termelnek gyapotot , jövőre ezt a számot 8000-re növelik. Ezen az értekezleten Szav­­csenko, a kievi terület mező­gazdasági igazgatóságának el­nöke adott nagyjelentőségű útmutatást az észlelt hiányos­ságok felszámolására. A küldöttség harmadik cso­portja a gödöllői állami gazda­ságokat tekintette meg. Itt Gori­­nov főagronómus ismertette, ho­gyan harcolnak a Szovjetunió­ban a növényi kártevők ellen gépekkel. Végül látogatást tettek a küldöttek Nagykőrösön is, ahol ünnepélyesen, lovasbandé­­riummal, felvirágzott díszkapu­val fogadták a kedves vendége­ket. Az értekezletek végén a me­­gyei termelőcsoportok képviselői szebbnél-szebb ajándékokkal fe­jezték ki hálájukat és szerete­­tüket a vendégeiknek. A Koreai Néphadsereg hadijjelentése Phenjan, szept. 26. (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadserege fő­parancsnokságának szeptember 26-i jelentése közli, hogy a ko­reai néphadsereg alakulatai, a kínai népi önkéntesek egysé­geivel szorosan együttműködve, valamennyi fronton visszaverik az amerikai és angol­­támadók, valamint a Li Szin-Man-csapa­­tok heves támadásait. Augusztus 25-e és szeptember 25-e között a támadó csapat­egységek — az 1. amerikai gépesített hadosztály, a 3., 7. és 25. gyaloghadosztály, az 1. ten­gerészgyalogos hadosztály, vala­mint Li Szin-Manék 1., 2., 5., 6., 7., 8. és 11. hadosztálya — a heves, de eredménytelen támadások következtében ösz­­szesen 60.300 halottra, sebesült­re és fogolyra rúgó súlyos ,veszteséget szenvedtek. A nép­hadsereg egységei és a kínai népi önkéntesek több mint 12.000 puskát, 180 géppisztolyt, 156 golyószórót, 77 géppuskát, 92 különféle űrméretű ágyút, 42 rádióberendezést és több­­tízezer lövedéket zsákmányol­tak. Szétromboltak több mint 40 páncélost, több mint 200 tehergépkocsit és 157 külön­féle űrméretű ágyút. Elsüllyesz­tettek 5 torpedórombolót, 13 különféle hajót. Megrongáltak 3 ellenséges torpedórombolót, 270 ellenséges repülőgépet le­lőttek. Szeptember 26-án az ame­rikai légierő barbár módon bombázta és lőtte Szarivon, Hvancsu, Annak, Szonnim, Nampho és Vonszan lakó­negyedeit. A néphadsereg lég­védelmi és gyalogos egységei 5 ellenséges repülőgépet lőt­tek le. (MTI) Az Í­r Kína k­ülöntudósítójának jelentése a koreai helyzetről Az Új Kína hírügynökség kü­löntudósító­ja jelenti, hogy a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek egységei a szeptember 15-ével véget ért öt nap alatt több mint 10.460 el­lenséges katonát semmisítettek meg, köztük 4800 amerikait. A többi h­szinmanista zsoldos volt. Lelőttek vagy megrongáltak 59 ellenséges repülőgépet, megsem­misítettek 5 harckocsit és 17 teherjárművek Szeptember 9-e óta a keleti arcvonalszakaszon súlyos harcok tomboltak Szungnejort, Hvangki és Szungvovol térségében. A népi fegyveres erők Janggutól északkeletre is győzelmeket arat­tak. A nyugati arcvonalszaka­szon Csorvon és Rimncsun északi térségében a népi fegy­veres erők ismételten vissza­verték kisebb ellenséges csopor­tok puhatolódzó támadásait. A Tizenöt álarcos fasiszta bandita hétfőn behatolt a «Hoy» című kommunista napilap ha­­vanai nyomdájába és szétzúzta a nyomda gépeit, berendezését. Az AFP tudósítója a következő­ket írja: «A cubai kormány a támadást megelőzően eljárást indított a „Hoy» ellen, azzal a váddal, hogy a lap támadta a cubai rendszert.­ — Idegenvezetői szaktan­­folyamot indít az IBUSZ a leg­kiválóbb előadók közreműkö­désével. A tanfolyamra idegen nyelvtudással és általános mű­veltséggel rendelkező dolgozók jelentkezhetnek, akik érdeklő­­dést és kedvet éreznek az ide­genvezetői szaktudás elsajátítá­sához. KÍNAI jegyzetek írta: Mihály­fi Ernő (is) 32 kilométer freskó A pekingi filmgyár egyik nagy műtermében találkoztunk váratlanul a kínai főváros mű­vészi szenzációjával, a tun­­huangi barlangok kincseivel. Tunhuang egy termékeny kis oázis a Góbi-sivatag délnyugati végén. Valamikor fontos állo­mása volt a „Selyem út“-nak, a Kínából Indiába és Nyugatra vezető fő karaván útvonalnak, amelyen az áruk, a harcosok, az eszmék és a kultúrák közle­kedtek. Tunhuangtól húsz kilométer­nyire délre, egy sziklás hegy­oldalban fedezték fel az „ezer m­u­dhák“ barlangjait. Egy kő­­tábla tanúsága szerint a leg­régibb barlangot 366 ban vájják ki sziklafalba és ettől kezdve 13—14 évszázadon át ássák a szent barlangokat és üregeket a zarándokok, akik messze földről hozták ide ajándékaikat, tekercseket, szőtteseket, szőnye­geket, festményeket és szobro­kat. Ismeretlen művészek száza­dokon át dolgoztak a barlan­gokban, domborműveket véstek és csodálatos freskókat festettek a falakra. 469 barlangot és üreget fedeztek fel eddig Tunhuang­­ban, valamennyiben találtak jó állapotban maradt freskókat és domborműveket. Ha az eddig felfedezett freskókat sorba egy­más mellé tennék, harminckét kilométer hosszú freskó alakul­na belőlük. De nemcsak a méretük pá­ratlan, művészi értékük is a világ egyik leghatalmasabb és legtökéletesebb műalkotásává teszi ezeket. A tunhuangi bar­langok mélye az ősi kínai mű­vészet csodálatos kincsestára. Eddig aránylag keveset tu­dott ezekről a széles kínai köz­­vélemény, de ez év áprilisában ezer darab, a freskókról kézzel festett másolatot állítottak ki a Tilos Városban, a pekingi volt császári palota déli kapuja mel­letti termekben. Ezekkel a képekkel találkoz­tunk váratlanul a filmgyár mű­termében, bezárása után ide költözött a kiállítás, végig a falakon és állványokon sora­koztak a festmények, amelyek­ről most színes filmet készíte­­nek. A kínai nép ezerötszáz év előtti életét veszik színes film­­szalagra. A freskókon kívül más mű­kincsek is kerülte elő a barlan­gokból. Több mint kilencszáz esztendővel ezelőtt egy nagyobb barlangot, talán valamilyen ve­szély közeledtére, megtöltöttek mozgatható kincsekkel és az­után elfalazták a barlang bejá­ratát. Kilencszáz évvel később, 1900. táján egy taoista szerze­tes faljavítás közben váratlanul rábukkant a rejtett barlang be­járatára. Stein Aurél, a magyar­országi születésű ázsiai utazó 1907-es indiai útján meghallot­ta a tunhuangi barlangok hírét, egy kínai tolmáccsal odautazott s övé a kétes értékű dicsőség, hogy megvesztegetve a barlan­gok szerzetes őrét, elsőnek szál­lított el tizennégy láda régi írást és tekercset és öt nagy láda ősi selymet és festményt, felbecsülhetetlen értékű kincset, angol megbízói számára Lon­donba. A „Népi Kína" című lap le­leplezi most ezt a tényt és megírja azt is, hogy amikor Stein Aurél a londoni Királyi Földrajzi Társaságban beszá­molt felfedezéséről, az egész világról megindultak a zsákmá­­nyokra mohó imperialista ügy­nökök a tunhuangi barlangok fel­é. Egy Pelliot nevű francia volt a következő, aki mindent elvitt, amihez csak hozzáfért és annyira szemérmetlen volt, hogy a tekercsek egy részét Európába szállításuk előtt még ki is állította Pekingben. E ki­állítás felébresztette a császári hatóságokat is, elrendelték a megvesztegetett őr letartóztatá­sát és a megmaradt mozgatható műkincsek Pekingbe szállítását. A császári rendszer korrupció­­ja azonban olyan méretű volt, hogy a kincseknek csak egy kis töredéke érkezett meg a fővá­rosba, a többit útközben ellop­ták, vagy eladták. Még így is maradt nyolcezerhatszáz te­kercs és ezeket sikerült a pe­kingi városi könyvtárban meg­őrizni. A «felfedezés» terén mégis az amerikaiak érték el a rekor­dot, egy Langdon Warner nevű amerikai kém sok más mű­kinccsel együtt megkezdte a falak elszállítását is, tizenhét freskót ellopott és elvitt Ame­rikába. Amikor másodszor jött, akkor Kanszu tartomány népe kelt fel és fegyverrel védte meg a barlangokat a tudományos kutatók ellen. Ilyen izgalmas története van a barlangok képeinek, amelyek iránt művészi szem­pontból is érthető a rendkívüli érdeklődés, és egészen páratlan jelentőségűek abból a szem­pontból is, hogy hiteles és teljes adatokkal szolgálnak a kínai nép ezer—ezerötszáz év előtti életéről, pontosan be­mutatva a századokon át be­következett fejlődést és válto­zást is. Ez talán az egyetlen eset a világtörténelemben, hogy ilyen gazdag ábrázolások ilyen szem­léltetően megőrizték a nép éle­tének tradícióit, mert ezek a képek realista módon mutatják az emberi élet minden esemé­nyét. A képek központjában mindig az ember élete áll. Ér­zések és indulatok széles ská­láját mutatják be a képek. Év­századokkal ezelőtti öltözködés­ről és szokásokról pontos be­számolót tartalmaznak, hitele­sen ábrázolják a szerszámokat, a kocsikat, a hajókat, az ün­nepi szokásokat, a gyerekjáté­kokat, a munkamódszereket, a szórakozások formáit. Mint egy képeskönyvben, fel lehet la­pozni, hogy hogyan arattak, hogy és mire vadásztak, hogy húzták a csónakot, hogy etet­ték a lovakat, milyen házakban laktak, hogy ültek a lakomá­nál a kínaiak 1400—1200, vagy 1000 esztendővel ezelőtt. A kínai nép kollektív alkotá­sai ezek a festmények és fel­becsülhetetlen történelmi adat­­tár is ez a sorozat a társa­dalmi élet ezerötszáz éves fej­lődéséről. Még az absztraktnak ható dekoratív, díszítő elemek is tele vannak reális ábrázolá­sokkal. A képek stílusa változik, a legkorábbiakat mintha Giotto festette volna, vannak korok, ahol a szigorú kompozícióra fektetik a fősúlyt, vannak ké­pek, amelyeken a természet olyan hűséggel van ábrázolva, hogy a botanikusok pontosan megállapíthatják minden fa és minden virág fajtáját. Egyben azonban minden kor megegye­zik, hogy a vallásos téma ke­véssé foglalkoztatta a művésze­ket, s e helyett az emberek mindennapi életét, munkáját, az emberek környezetét ábrá­zolták. Művészek és tudósok, törté­nészek és természettudósok egyaránt tanulmányozzák ezeket a képeket, amelyeket színes­­filmen kívül színes könyvben is ki fognak adni. így kezdenek új életet ezek a kincsek, sokkal elevenebb és hatóbb életet, mint alkotásuk idején. Ilyen tratu­ciókon fejlődik az új, a mai kínai művészet. Abban tökéletesen megegyeznek a mai képek és szobrok ezek­kel a régi freskókkal és dom­­borművekkel, hogy a maiak is a reális életet mutatják és ugyanúgy, mint a karikatúrák, harcos fegyverek ma a képek, a szobrok, a fametszetek is a kí­­nai nép győzelmes felszabadu­lási harcában és küzdelmében az amerikai imperializmus ellen. A mai művészek alkotásaiból is hitelesen megismerhetjük a mai kínai életet. Látjuk a felszabadító háborúk küzdel­meit, a győzelem örömét, a földreform végrehajtását, le­számolást a feudális zsarnokok­kal. Látjuk a felszabadult falusi élet jeleneteit, az egész nép tanulásának képeit, látjuk szob­rokon és képeken megörökítve a hősöket, a néphadsereg katonáit és a termelő munka hőseit. Festők és szobrá­szok munkáiban látjuk a tör­ténelem legújabb eseményeit is, amelyekhez szinte meg­történtük pillanatában bátran és harcosan nyúlnak a kínai művészek. Nagyon érdekes fest­­mény számol be például arról a jelenetről, amikor a prágai világbéke konferenciára meg­érkezik Nanking felszabadulásá­nak a híre. Festmény örökül meg ezt az élményt, amelyről nálunk Devecseri Gábor ismert szép versét írta. A koreai háború a kínai szob­rászok egész sorát ihlette alko­tásokra. Ezek közül a legszebb szobor, amit Pekingben láttam, két asszonyt ábrázol, egy kínai és egy koreai anyát, egyiknek hátán, másiknak karján gyer­meke, mindkettő felnyújtja egyik karját és egymás mellett tar­tott tenyerükből repül fel a béke galambja. A koreai háborút idézi az egyetlen szabadtéri szobor is, amely Pekingben áll. Monumen­tális, fehér kosza bor: a Koreá­ban harcoló kínai önkéntes. (FolytatjukJ Magyar Nemzet Albán tiltakozás az ENSZ-nél, román jegyzék az US­A-hoz Az Albán Népköztársaság kül­ügyminisztériuma erélyesen til­takozott a tiranai olasz követ­ségen az ell­en, hogy olasz re­pülőgépek szeptember 14-én és 15-én provokációs cselekménye­­ket követtek el az Albán Nép­köztársaság területe fölött. Mihal Prifji, az Albán Nép­köztársaság külügyminiszter­­helyettese tiltakozó jegyzéket intézett az ENSZ főtitkárságá­hoz a görög m­onarchofasiszták részéről az Albán Népköztársa­ság ellen szeptember 1-től 20-ig terjedő időszakban elkövetett provokációk ügyében. A jegy­zék 20 légiprovokációt és négy szárazföldi határsértést említ. A Román Népköztársaság kor­mánya válaszolt arra a jegy­zékre, amelyben az USA kor­­mánya felmondja az 1930. augusztus 20-án kötött román­amerikai kereskedelmi egyez­­ményt. A román kormány megálla­pítja, hogy az USA kormányá­­nak ez az elhatározása ellent­­­mond az USA-kormány és a kongresszus nemrégen tett nyi­latkozatainak, amelyek szerint együtt kívánnak működni és barátságban akarnak élni min­den néppel. E határozat az USA kormányának a Román Népköztársaság irányában foly­­tatott ellenséges politikájáról tanúskodik, olyan lépés, amely tovább rontja az USA és a Román Népköztársaság közötti kapcsolatokat. Ezért a politi­­káért a felelősség kizárólag az USA-kormányra­ hárul. Az AFL őrülő vezetői Trum­an politikáját támogatják Az AFL amerikai szakszerve­zeti szövetség jobboldali veze­tői san franciscói évi közgyűlé­sükön újra mint a dolgozók érdekeinek aljas elárulói leple­­ződtek le. A közgyűlésen hatá­rozatot fogadtak el, amelyben fenntartás nélkül támogatják Truman politikáját. A határo­zat követeli Törökország és Gö­rögország felvételét az agresszív Északatlanti Szövetségbe, fel­hívja az USA kormányát, dol­gozzon ki Nyugat-Németország számára a japán különbéke szerződéshez hasonló szerződés­­tervezetet, s megdicséri a nyu­gatnémet szakszervezeti szö­vetség reakciós vezetőit, mert bebizonyították, hogy minden haladó mozgalom esküdt ellen­ségei. Helyeslik Csangkajsek ügynökeinek és kémeinek tá­mogatását a Kínai Népköztársa­ság ellen. A közgyűlés William Greent, az amerikai imperialisták laká­sát újra az AFL elnökévé vá­lasztotta. Új eljárással 20 vagon szőlőt tartósítanak télire Idei, kitűnő minőségű szőlő­termésünk egy részét a téli időre raktározzuk el. Bátori Béláné és Vaja Gyula, a Gyü­mölcsforgalmi Egyesülés dolgo­zói új tartósítási eljárást al­­kalmaznak. Kétszázalékos réz­­gálic-oldattal preparált kemény­fa fűrészporba helyezik a hi­bátlan, szép szőlőfürtöket, ame­lyet így ládába csomagolnak és a ládákat hűtőházban tá­rolják. A legkülönbözőbb faj­tájú csemegeszőlőket teszik el télire­ A Szőlőnemesítő Válla­lat is segítséget nyújt az ak­cióhoz és a telepein kitermelt különböző nemesített szőlőfaj­tákat adja át tartósítási kí­sérleti célokra. Egyelőre 20 va­gon szőlőt helyeznek ilyen el­járással hűtőházba. — Nyárra az ország egész te­rületén október 1-15, a jövő év január 31-ig szabad vadászni — intézkedik a földművelés­ügyi miniszter új rendelete. A begyűjtési verseny állása Az élelmezési minisztérium jelenti: A megyék rangsora a szep­tember 22-i állapot szerint a következő: I. gabonabegyűjtés­ben: 1. Békés, 2. Hajdú, 3. Csong­­rád, 4. Pest, 5. Szolnoki 0. Ba­ranya, 7. Bács, 8. Heves, 9. Tolnai 10. Borsod, 11. Zala, 12. Fejér, 13. Vas, 14. Nógrád, 15. Szabolcs, 16. Gy­őr, 17. Ko­márom, 18. Veszprém, 19. So­­mogy II. kukoricabegyűjtésben: 1. Heves, 2. Szolnok, 3. Pest, 4. Szabolcs, 5. Hajdú, 6. Csong­rádi 7 Békés, 8 Nógrád, 9. Bács, 10. Vas, H. Borsod, 12. Zala, 13. Veszprém, 14. So­mogyi 16 Baranya, 16. Tolna, 17. Győr, 18. Fejér, 19. Komá­rom. A városok versenyében Vác, Szeged és Túrkeve érte el a legjobb eredményt. Az edzőig élen járó Budapest, Sopron és Miskolc elmaradt a kukorica­­be­gyűjtésben. Csütörtök, 1951. szeptember 27 NAPI KRÓ iiiiimiHtmiHmBiiinimiiiTiiintiniaiMlíiimmuigHuiiiBmmimmiimmffliinii.'irmiimnmmnmuBOKnuwiimumHanrg November 7-re befejezi évi tervét a DIMAVAG vasszerkezeti üzeme Az alkotmányi versenyszakasz munkalendü­lelét továbbfejlesztve, a DIMÁVAG Gépgyár vasszer­kezeti üzemének dolgozói terv­értekezletükön elhatározták: a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulójára, novem­ber 7-re 100 százalékos terv­szerűség mellett befejezik évi tervüket. A vasszerkezeti üzem a terv határidő előtti befejezésével hozzájárul a Kohászati Üzemek új kohója vasszerkezeti mun­káinak határidőre való el­készítéséhez. — A Németország újrafelfegy­­verzése elleni Európai Munkás­bizottság és a Német Munkás­­bizottság szerdán Berlinben kö­zös megbeszélésre ült össze. •— Békés megye állami gazda­ságaiban több mint 1500 hol­don aratták le a rizst. Átlago­san 20,5 mázsás termést vár­nak.­­ Békepolitikát követel a Holland Kommunista Párt, amelynek központi bizottsági ülésén Paul de Groot főtitkár arról beszélt, hogy milyen ve­szedelmet jelent a holland nép számára a békeipar átállítása a háborús vágányokra, vala­mint Hollandia függősége az amerikai imperializmustól. — Az Óbudai Hajógyár dol­gozói lelkesedéssel készülnek november 7. megünneplésére. A dolgozók új munkaszervezés alapján egy ezertonnás uszályt négy hónap helyett 52 nap alatt készítettek el. — A francia dolgozók bér­harcának újabb sikerei van­nak: megint az üzemek egész sorában sikerült kiharcolni a dolgozók számára a 15—20 százalékos béremelést. — A Békekölcsön százezer forintos főnyereményét Varga János hajdúm­egyei földműves nyerte. — A vietnami néphadsereg a francia hadifoglyok újabb nagy csoportját bocsátotta sza­badon. — Férfi karénekeseket keres az Operaház, I. tenor, I. basszus és II. basszus szóla­mokban. 35 éves korig olyanok jelentkezhetnek, akik előkép­zettséggel rendelkeznek. Jelent­­kezés bármely délelőtt az Operaház személyzeti osztá­lyán, részletes életrajzzal. *— Üdülési ankétot rendezett a Szaktanács, amelyen Hódi László, a SZOT üdülési osztál­­yának helyettes vezetője el­­mondotta, hogy évről-évre több és több dolgozó keresheti fel az ország üdülőit, gyógyfürdőit. Míg 1949-ben 109 ezer, tavaly 155 ezer, eddig ebben az esz­tendőben már eddig is 155 ezer dolgozó pihenhette ki fára­dalmait az üdülőkben, s ez a szám év végére előreláthatólag eléri a 170 ezret. — A bukaresti magyar kul­­túrotthonban vitát rendeztek Nagy István erdélyi író «Egy év a harmincból! című regé­nyéről.­­ A kiskereskedelem bolti dolgozói október 1-től prémium­ban részesülnek, ha a dolgozók a boltnak az idei negyedik negyedév egyes hónapjaira eső költségeit a tavalyihoz képest csökkentik. Azoknál az üzletek­nél,­­melyek 1951 ben nyíltak meg, összehasonlítási alapul az azonos körülmények között működő hasonló boltok tavalyi adatait kell figyelembe venni. A prémium összege a havi költ­ségcsökkentés folytán megtaka­rított összeg 20 százaléka.­­ A pesterzsébeti sokgyer­mekes anyák kitüntetése ün­nepség keretében zajlik le szep­­tember 29-én délután a XX. kerületi tanácsházban. Két anya az Érdemrend I. fokaina­tát, öt anya a II. fokozatot, 12 sokgyermekes anya az Anya­­sági Érdemérem I. fokozatát, 14 a II. fokozatot, 20 a III. fokozatot, 16 sokgyermekes anya pedig a IV. fokozatot kapja kitüntetésként.­­ A Honvédelmi Minisz­térium politikai főcsoport­­főnöksége által hirdetett szín­darab-pályázatra «Vjerusa» és s Sztálin útjáni jeligével be­küldött pályaművek szerzői sürgősen közölték írásban nevü­ket és címüket a honvédelmi minisztérium politikai főcsoport­­főnöksége kulturális osztályá­val. Ugyancsak közölte írásban nevét és lakcímét a­­ Hajnal Pálkozdon* című pályamű szer­zője. — Állandó kiállítások van* nak a váci utcai Lengyel Ol­vasóteremben. Jelenleg a len* gyel népművészet, a porcelán*­ipar, a precíziós ipar, az üveg-, konzerv-,, vegyi- és papíripar termékeit láthatjuk. Rövidesen sor kerül „A lengyel hatéves terv", a „Lengyel tudományos könyvek és folyóiratok" és a „Szovjet könyv Lengyelország­­ban‘‘ című kiállításokra.­­ A Magyar Történelmi Tár­sulat előadássorozata keretében pénteken délután fél 6 órakor a Történettudományi Intézet előadótermében (VIII., Puskin­­utca 26.) Boros József tart előadást iPáko­zdi ütközete címmel. — Az Operaház közli, hogy a «Dió töről, szeptember 27-i csütörtöki előadása a kiadott műsortól eltérően nem 7 óra­kor, hanem 8-kor kezdődik. — A Magyar Közöny szeptember 26. (139.) száma a következő rendele­teket közli: A pénzügyminiszter ren­deletét a kisipari szövetkezetek tag­jainak jövedelmi adójáról szóló re­n­delet végrehajtásán­). — az állami vállalatok cégbírósági beadványainak illetékmentességéről; — a földm­űve­­lésü­gyi miniszter ren­deletét a nyúl vadászati tilalmi idejének újai* meg* álapitásáról. ! Mély,énes fájdalommal Ol­datjuk, hogy legneme­­bb szí­vű anyánk. Mutynk, drága jó testvérem és rajongásig sze­retett nagynénénk GERŐ MÓRNÉ, sz. STEINER HERTA e hó 23-án örökre itthalfyott bennünket. Drága halottunkat kedden, szeptember 25-én helyeztük örök nyugalomra szeretett férje matté. Gyá­molják: fiai Imre és Gyuri, menyei: Ilonka és Kosi, uno­kái: Zsóka, János, Panni, Mirhád és Joannie; testvére Rózsi, unokahúgai: Edit és Ági, rokonai és kiterjedt ba­ráti köre, Drága Herfik­énk, soha nem felejtünk! Nyugodt békében! ^Budapest 165.szept.25. Esős i­­3 íí Budapesten szerdán 21 óra­­kor a hőmérséklet 16 fok, a tengerszintre átszámított lég­nyomás 760 mm, nem változik. Várható időjárás csütörtök estig. Erősen felhős, esős idő. Reggel többfelé köd. Mérsékelt délnyugati-nyugati szél A hő­mérséklet, főleg az ország déli felében, csökken.

Next