Magyar Nemzet, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-15 / 215. szám

Szombat, 1951. szept. 15. Magyar Nemzet BEFEJEZÉS ELŐTT AZ ELSŐ MAGYAR PLASZTIKUS FILM Nemrég ünnepeltük a film feltalálásának 60. évfordulóját. A némafilmet a hangosfilm, majd azt a színes film követte. Az eseménynek azonban, amelynek párbeszédeit, zenéjét hallottuk, színeit láttuk, csak két kiterjedése: magassága és szélessége, illetve hosszúsága volt a vásznon. Az alakok csak egy síkban mozogtak, a képnek tehát nem voltmélysége, plaszticitása. A soron következő feladat tehát a plasztikus film megoldása volt. A sajtó hírt adott arról, hogy a Szovjetunióban már régebben folyik plasztikus filmek gyártása és vetítése. Az ötéves terv lehetővé tette, hogy hét esztendővel a felszabadulás után már Magyarországon is meginduljon a plasztikus filmgyártás. Erről beszélgetünk Bodrossy Félixszel, a Híradó és Document Filmgyár fiatal operatőrjével, az új rendszerű, olcsó plasztikus filmfelvevő eljárás feltalálójával. BESZÉL A FELTALÁLÓ !— Valóban az ötéves tervnek is a népi demokrácia áldozatkészségének köszönhetem, hogy találmányomat kivitelezni tudtam — mondja. — Évek óta foglalkozom a plasztikus film olcsó megoldásának problémájával. Éjszakákon át kísérletezgettem, amíg végül tavaly márciusban az elképzelhető legprimitívebb eszközökkel, borotválkozó tükörrel és egyebekkel sikerült egy olyan berendezést konstruálnom, amely elvileg igazolta elgondolásaimat. A népművelési minisztérium filmfőosztálya és a filmgyárak vezetőit ekkor meghívtam lakásomra, ahol bemutattam nekik első kísérleti felvételeimet. Ettől kezdve azután úgyszólván minden nehézség nélkül dolgozhattam. Az illetékesek annyi pénzt bocsátottak rendelkezésemre, amennyire csak a komoly kivitelezéshez szükségem volt. Ennek köszönhető, hogy nemsokára bemutatásra kerülhet az jelző magyar plasztikus film. A fiatal feltaláló a filmfel- vevőgéphez vezet bennünket és ott mutatja meg találmányát. — Ez a gép közönséges, úgynevezett normál filmfelvevő, amelynek lencséje elé csak oda kell illeszteni ezt az előtétet. Sok más plasztikus elgondolással szemben, ennek egyik legnagyobb előnye az, hogy az előtét segítségével — amelynek előállítása viszonylag nagyon olcsó — bármely filmfelvevőgéppel plasztikus felvételeket lehet készíteni. A dolog lényege abban áll, hogy az előtét, prizmák és tükrök segítségével, egy filmkockán belül a mozdulat egyes fázisairól 2—2 kis képet fényképez egymás fölé ugyanabban a pillanatban. A két kép látszólag egyforma, hiszen a köztük lévő különbség nagyon kicsi. Az egyik kép csak annyival különbözik a másiktól, amennyivel a balszemünkkel látott kép a jobb szemünkkel látott,tól eltér. A felvevőgép elé szerelt előtéttel tehát úgy fényképezhetünk, mint rendesen, és a vetítéshez sem kell speciális berendezés. A vetítőgépre is előtétet kell szerelni, amely a felvevőgép előtétjének pontosan fordított funkcióit tölti be, s ugyancsak bármely vetítőgépre felszerelhető. Az egymás alá fényképezett kis képek a mozi vásznán így egy kis eltolódással, egymáson jelennek meg. A kép így még élvezhetetlen, azonban egy úgynevezett polár-szűrővel kombinált szem él .A VI. Nemzetközi Filmfesztiválon dicsérő elismerésben részesült film. Gyarmat a 1 3M alali Izgalmas magyar bűnügyi film az imperialista ügynökök leleplezéséről. SZIKRA, CORVIN, SZABADSÁG, MUNKÁS, ROYAL (Kispest), üvegen át nézve tökéletesen plasztikus érzést kelt. — Mi a magyarázata ennek? — Ez is nagyon egyszerű — mondja Bodrossy Félix. — A szemüveg egyik üvege csak az egyik képet, másik üvege csak a másikat engedi át. Balszemünkkel tehát csak az egyiket, jobbal pedig csak a másikat látjuk, s ez okozza a térhatást. Elvben hasonlít ez a néhány évvel ezelőtt két különféle színű celofánból készült szemüveghez, amely azonban színes film szemléléséhez nem volt alkalmas. A mi első plasztikus filmünk, amelynek utolsó felvételeit most forgatjuk, színes film lesz. A PLASZTIKUS FILM DRAMATURGIÁJA — Mint ahogyan a hangos, majd a színes film új lehetőségeket s új törvényeket hozott a film dramaturgiájába — folytatja —, ugyanúgy új korszakot nyit a plasztikus film is. Ennél a szereplőket és a tárgyakat már úgy kell elhelyeznem, hogy a lehető legjobb térhatást érjem el, hiszen a vásznon nem két, hanem háromkiterjedésű kép jelenik meg. Az ablak mögé pedig nem helyezhetek festett hátteret, mint eddig, mert a plasztikus filmnél ezt a néző azonnal felfedezné. Bodrossy Félix a műterem közepén felépített szobadíszlet ablaka mögé vezet, s ott mutatja meg, hogy festett falombok helyett most valódiakat helyeztek ott el. Egyben megmutatja a Szovjetúnióból most beszerzett egyik hatalmas fényerejű ívlámpát, amelynek fehér fénye különösen a színesfilm felvételeknél nélkülözhetetlen. — Az egymás alatt elhelyezett képkockák azért is előnyösek — magyarázza tovább —, mert ezek lehetővé teszik egy második hangcsík ráfényképezését, amellyel plasztikus hanghatást tudunk elérni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha a mozi vásznának baloldalán szólal meg valaki, akkor balról, ha a mozi vásznának a jobboldalán nyikorog egy ajtó, akkor jobbról halljuk a hangot. Egészen különleges hatásokat lehet elérni ezzel az eljárással, amelyre valószínűleg ugyancsak nemsokára sor kerül. Bodrossy Félix, a gyár egyik vetítőhelyiségébe vezet bennünket, ahol bemutatja az említett ,,Séta az Állatkertben" című színes, plasztikus film egyes részeit. Egy enyhe füstszínű szemüveget kapunk, amely olyan, mint bármely más napszemüveg. A szobában sötét lesz, majd a vásznon megjelenik a film. Szemüveg nélkül olyan, mintha nem volna egészen élesre állítva, de ha az ember jobban megnézi, látja, hogy a vásznon két kép van. A szemüvegen át azonban egészen csodálatos a látvány. Az alakok és tárgyak között „levegő" van. Az egymástól mélységben távolabb álló alakok és tárgyak nemcsak arányosan kisebbek, illetve nagyobbak, hanem érezhető, hogy távol vannak egymástól Legjobban úgy lehetne jellemezni, olyannak tűnik, mintha a vetítővászon helyén lyuk volna a falban és a mögött a valóságban történnék a cselekmény. A KOLLEKTÍV MUNKA DIADALA Bodrossy Félix büszkén hivatkozik munkatársaira, Györffy Józsefre, akivel együtt írták, rendezték és összeállították a filmet, Paksi István fővilágosítóra, akinek segítsége ugyan, csak nagyban hozzájárult a film sikeres elkészítéséhez. Szeretettel emlékszik meg Barabás Miklósról, a Gamma mérnökéről, aki mint kívülálló, szakmai tanácsaival, útmutatásaival, teljesen önzetlenül felbecsülhetetlen értékű támogatást adott. — A film felvételeinek befejezését augusztus 20-ra terveztük, s már két nappal előbb elkészültünk vele. Százharmincnyolc százalékot teljesítettünk — mondja és nevetve teszi A BUDAPESTI KONZERVGYÁR FELVESZ Sfipuláffl! és segétanysme! Jelentkezés a gyár Maglódi út 47. sz. telepén _____ hozzá —, ahová fordultunk, mindenütt megértéssel és szeretettel fogadtak bennünket. Újra a műteremben állunk. A magasban kigyulladnak a reflektorok, Bodrossy Félix a felvevőgép mögé ül hogy befejezze az első magyar plasztikus film felvételeit. . Simor György Falusi függöny gördül fel Pesten... Földrajzi tüneménynek is érdekes volt az, ami csütörökön este a pesti Madách-éren történt. Szentgotthárd község járt a főváros kövezetén. illetve a főváros egyik színpadán. — Üdvözöljük Szentgotthárd dolgozóit!... — hangzott el a színpadon, pedig Szentgotthárd egyetlen dolgozója sem ült a nézőtéren. A Falu Színház tartott bemutatót a volt Madách Színház színpadán Dunajevszkij: „Szabad szél“ című operettjéből, de úgy, mintha máris Szentgotthárdon, vagy valamelyik másik községben mulatoznék be. Ugyanaz a társulat, ugyanaz a zenekar lépett fel, amely ma már Szentgotthárdon játszik, ugyanazok voltak a díszletek, sőt ugyanaz volt a függöny is. Felgördült a fővárosi színház függönye, de alatta még zárva maradt az, amely majd Szentgotthárdon s a magyar falvakban nyílik ketté. Falusi függöny volt rá haló a fővárosi függöny alatt, majd a szentgotthárdiaknak, az élenjáró szentgotthárdi dolgozóknak szóló személyes üdvözlet után felgördült az is és elkezdődött az előadás. De itt már megszűnt a különös földrajzi varázslat, s a Falu Színház a falunak úgy látszott, ahogyan a falu kulturális színvonalát, emelni kell, teljes lelkesedéssel, a legkomolyabb művészi törekvéssel és nagynagy szeretettel. Aki látott valaha a múltban falusi színielőadást, aki emlékszik a szomorú, lelkileg,lelkileg elnyűtt falusi színtársulatokra, a szedett-vedett díszletekre és kosztümökre, az ütött-kopott színdarabokra és rongyos csztalemlőkből összefércelt falusi színpadi függönyökre, az állíthatja és bizonyíthatja, hogy Magyarországon község olyan színielőadást még nem kapott, amikent most Szentgotthárd, majd sorra a többi kap a Falu Színháztól a „Szabad szél“-nek ebben a bemutatójában. Színészek és nem vándor apacsok játsszák ízléssel és lelkiismeretid, zenekar és nem malacbanda kíséri a szárnyaló dallamokat, színpad és nem hordó, vagy összetolt asztalok az előadás színhelye, kosztüm és nem mondra a színpadi ruha kultúra és nem népbutítás a célja az egésznek Érért, szép előadással indult el útjára a fővárosból csütörtökön a Falu Színház, s ha függönye a magyar falvakban is felgördül, csodára nyílik: olyan műre, olyan játékra, olyan színpadi fényességre, amely csakugyan magasra emeli a magyar falu szellemi, műveltségi, ízlésbeli színvonalát. (.a.) Magyar filmfesztivált rendeznek Lengyelországban Szeptember 18-tól 27-ig magyar filmfesztivált rendeznek Lengyelországban. Az ünnepségek műsorán öt megyar játékfilm szerepel, a .Becsület és dicsőség., a .Talpalatnyi föld., a .Felszabadult föld., a .Kis Katalin házassága, és a . Gyarmat a föld alatt*. Ezenkívül négy magyar dokumentumfilmet is bemutatnak. A kisebb lengyel városokban és falvakban a fesztivál során több olyan magyar filmet vetítenek, amelyet Lengyelország központi filmszínházaiban már bemutattak, így ismét műsorra kerül aSzabóné, a .Valahol Európában., az «Egy asszony elindul., a .Dalolva szép az élet*, az «Úri muri. és a .Ludas Matyi*. Varsóban a Moszkva és a Palládium filmszínházak játsszák a magyar filmeket, de 25 nagy lengyel városban szintén a legnagyobb mozik mutatják be a magyar műveket. Mint D. Bodnarczyk, a Fiba Polski belföldi főosztályának vezetője elmondotta, egész Lengyelországban igen nagy az érdeklődés a magyar film iránt Ennek az évnek első felében mintegy két és félmillió nézője volt Lengyelországban magyar filmeknek. Tímnapi viszontlátás ismin Déli II óra, izzadó arcával ballagok a Marx-téren, hát kibe ütközöm a sarkon: Balázs vigyorog rám a sűrű szemöldöke alól. — Hát te, Balázs? Tán névnapod volt? Mert hogy éppen az Országos Takarékpénztár Marxtéri fiókjának ajtaján lépett ki, amikor megláttam. És éppen olyan mozdulattal húzta szemébe a kalapot, mint egykoron odahaza a Népbank előtt, amikor „névnapjáról" jött. Csak azzal a különbséggel, hogy akkoriban függőleges ráncoktól volt borús a homloka, most meg vízszintesek derítették. — Az — mondja nevetve —, de ezt nem a doktor Zsebebő rendezte. Dr. Sebeő volt egykoron mindenható ügyésze a Népbanknak, abban a kis városban, ahonnan Balázst ismerem. őt tisztelte doktor Zsebebőnek a nép, melynek bankjában magam is ép elégszer voltam hivatalos névnapra. Vagy tíz éve, hogy utoljára ünnepeltük együtt a Balázszsal, mert noha én nem vagyok Balázs, a névnapunk évente többször esett ugyanarra a dátumra. Amikor, is megkap, ililllllllilllllllllllilllllllllllllllllllll tuk a bank városszerte ismert kis céduláját , melyen tisztelettel értesítettek, hogy az ilyen és ilyen összegű váltó lejárt és azt haladéktalanul rendezni szíveskedjünk. Hát ezt a kedves alkalmat hívták mifelénk névnapnak, s ilyen alkalmakkor sokadmagunkkal izzadtunk egy kis prolongációért doktor Zsebebő berdívános előszobájában, mint bűnös lelkek a pokol tornácán. Ültünk, hallgattunk és egyedül Balázsnak volt kedve tréfálkozni. — Csak ezt a szegény divánt sajnálom — mondta. Kérdően néztünk rá. — Mert ha már mirajtunk nem lesz, róla fogja lehúzni a bőrt doktor Zsebébe — mondotta nevetve. De aztán, hogy senki sem nevetett vele, elhallgatott ő is. Ezek az emlékek rajzottak fel bennem, amikor, annyi idő után megláttam kilépni a bankból és vidor ábrázatáról könnyű volt leolvasni, hogy ezúttal egész másfajta névnapról jön Balázs. — Tel Csak tán nem? — csaptam a vállára. — De bizony — bólintott, s mulatta a pénzt és a betétkönyvet, ötszáz forinttal húzták ki a 9-es sorozatát, s két darab ropogós százast és négy tízest fizetett a bank. — Kettőszázat meg benthagytam — pondta büszkén. A váratlan találkozás, az emlékek s a nyeremény együttes örömét persze illő volt egy kis áldomással megünnepelni, s annak során elmesélte, mekkorát változott az élete, amióta más bankja van a népnek és a vihar elfújta doktor Zsebéből. Termelőszövetkezeti nagybirtok virul már egykori nadrágszíj parcellák helyén és ’ ismeretlen betegség a „váltóláz''. Balázs is belépett a nyáron, s most idefönt van. A szövetkezet pesti elárusítóhelyének az egyik felelőse és mint ilyen, átmenetileg pesti lakos, így lett a bankadósbólbankhitelező, váltóosztályi törzsvendégből takarékbetét-tulajdonos. — Hej, ha ezt látná doktor Zsebébe — nézegeti gyönyörködve a kis könyvet. — No, főbb neki, hogy nem látja. Aztán csak annyit tesz hozzá:— De nekünk is... (Kiatós. ) s Nagyszerű eredmények a vidéki könyvnapon Egy héttel a fővárosi könyvnapok után, szeptember 8., 9., 10-én rendezték meg a vidéki városokban ön falvakban a könyvnapokat. Mintegy ötezer könyvsátorban az elmúlt esztendei 250.000-rel szemben az idén több mint négyszázezer könyvtalált gazdára. Ebből a hatalmas mennyiségből közel negyedmillió kötet került a mezőgazdaság dolgozóinak kezébe, hogy segítse őket a szocializmus felépítéséért, a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítéséért, a béke megvédéséért vívott harcban. A vidéki könyvnapokon Lenin, Sztálin és Rákosi Mátyás művei iránt nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés. A Dunai Vasmű építői már az első nap 3900 könyvet vásároltak, a három napon összesen 9500 könyv fogyott el a hét könyvsátorban. Sándor Andrásnak és Palotai Borisnak az építkezés munkájáról szóló könyvei 300 —300 példányban keltek .. Karcagon mintegy ötezer könyvet vettek meg a dolgozók, a könyvsátrakban Veres Péter :Próbatétel, című könyve volt a legkeresettebb. A városok közül Pécsett több mint 23.000, Miskolcon 22.000, Szombathelyen 12.500, Debrecenben mint egy 20.000 kötet könyvet vásároltak meg a dolgozók. A legjobb eredményekkel büszkélkedő megyék: Vas, Zala, Borsod és Hajdú-Bihar voltak. Szép eredményt ért el Szolnok megye és a komárommegyeii bányavidék is. A magyar írókat mindenütt nagy szeretettel fogadták. A szovjet regények közül Nyikolajeva: «Aratás»-a volt a legkeresettebb, de nagy érdeklődés nyilvánult meg az újonnan kiadott kiváló szovjet regényalkotások, így Azsajev .Távol Moszkvától, Babajevszkij ,Aranycsillag lovagja®, Kazakevics .Tavasz az Oderán, című művei, valamint Izjumszki ifjúsági regénye aVörös vállpántok iránt. Nagy érdeklődéssel vásárolták a dolgozók a magyar írók alkotásai közül Veres Péter, Örkény István, Kamjén István, Devecseri Gábor, Asztalos Sándor és Szeberényi Lehel műveit. A magyar klasszikusok közül Petőfi öszszes versekt ésJános vitézét, valamint Benedek Elek :Magyar népmesék, című gyűjteményét keresték a legtöbben. Sok tízezer könyv talált gazdát az úttörők soraiban is. Az ötéves terv kiépíti a rákellenes küzdelem hálózatát 1950. végén az egészségügyi minisztérium a Szovjetúnió élenjáró egészségügyének példája nyomán megkezdte a rákellenes küzdelem országos hálózatának megszervezését, és kiépítését. A rákos betegek felkutatását a szűrőállomások végzik. Számuk 265. A szűrőállomások felett megyeszékhelyenként egy-egy, Budapesten pedig 7 onkológiai gondozó működik. Ezek szervezik és ellenőrzik területükön a szűrővizsgálatokat, gondoskodnak a rákos betegek kezeltetéséről és ellenőrzéséről. A szervezett küzdelemnek 3— 4 megyénként egy-egy kerületi onkológiai intézet a szakmai és tudományos központja. Ezek 50 ágyas kórházi részleggel, kórszövettani laboratóriummal vannak felszerelve s bennük többi között rádium, és röntgenkezelésben részesülnek a betegek. Jelenleg két ilyen kerületi intézet működik. 1954. végéig számuk hatra emelkedik. A rákellenes küzdelem központi szerve, szakmai irányítója az egészségügyi minisztérium felügyelete alatt működő Eötvös Loránd Rádium- és Röntgenintézet. Ez az intézet kidolgozza a rosszindulatú daganatos megbetegedések elleni küzdelem korszerű módszereit. A rákellenes küzdelem szervezetének kiépítése lehetővé teszi, hogy 1951-ben a 35—50 év közötti nők 20 százaléka szűrővizsgálatra kerüljön A szűrőállomások teljesítményének növelésével jövőre a 35— 50 éves nők 50 százalékának, az ötéves terv végére pedig minden 35 éven belüli nőnek rendzeres szűrővizsgálatát biztosítják. 1952-ben megkezdődik a 40 éven felüli férfiak ellenőrző vizsgálata is. A szervezett küzdelemnek további célja az, hogy minden 35 éven felüli ember évenként kétszer menjen át szűrővizsgálaton. HOWARD FAST az amerikai szellemi életről A Londonban megjelenő Modern Quarterly című folyóirat legújabb számában Howard Fast, a világhírű haladó amerikai író — aki harcos állásfoglalása miatt megjárta már az USA börtöneit — elemzi az amerikai szellemi élet képviselőinek magatartását és állásfoglalását a háború kérdésével kapcsolatban. „Nem túlzás, ha nyíltan megállapítjuk — írja —, hogy az utóbbi száz év során még sohasem volt olyan alacsony az amerikai kulturális élet színvonala, irodalmi életünk még sohasem volt olyan meddő, mint most és mégsohasem hiányzott irodalmunkból annyira a gondolatok szabadsága, nemessége és mélysége, mint éppen ma. A New York Times vasárnapi könyvkritikai melléklete gyorsan tájékoztat a mai helyzetről Az itt közölt könyvszemelvényeknek nagy része tele van a Szovjetúnió és a munkásmozgalom elleni eszelős kiró hallásokkal. Ha az ember megnézi, mi az, amit a kultúra cégére alatt ma az USÁ-ban terjesztenek, a detektívregények és visszateszi jó széles riális történetek szennyes áradatával találja magát szemben. A film, a rádió és a televízió éppenúgy, mint a folyóiratok, mind ezt az irányzatot követik, megcsúfolva az ízlés legelemibb követelményeit. A Truman-kormány kezdetben megelégedett azzal, hogy hallgatásra bírja a szellemi élet haladó képviselőit. A hallgatás azonban igen destruktív magatartás olyan értelmiségiek részéről, akik ezzel egyidejűleg lelkiismeretüket is áruba bocsátják. Ezek azzal az indokolással altatták el lelkiismeretüket, hogy súlyos megtorlásokkal járna, ha a békéről, a demokráciáról, a zsarnokság elleni harcról, vagy a társadalmi igazságról imának vagy beszélyének. Tény azonban, hogy mindezeken kívül még egy sor más tiltott témát is van az USÁ-ban. Ha valaki szembeszáll az antiszemitizmussal, vagy a fehéri faj felsőbbrendűségének gondolatával, már kommunistagyanússá tesz az Egyesült Államokban. A trumani rendőrállam megszervezésének második szakasza akkor kezdődött, amikor a kormány és a Gestapo hagyományait híven követő amerikai titkosrendőrség rádöbbent arra, hogy az amerikai nép egyáltalán nem lelkesedik a koreai háborúért és nem hajlandó beletörődni a vértalan vérontásba. Ebben az időben történt, hogy az „Amerikai Légió" nevű fasiszta szervezet jegyzéket küldött minden kiadóvállalatnak, újságnak és folyóiratnak azokról az írókról, akiket „amerikaellenesnek" tart, — vagyis azokról, akik valaha is meggyőződésüknek és lelkiismeretüknek megfelelően írtak. A légió módszereit más „társadalmi szervezetek" is követték. A fasizmus körülményi között nem virágozhat a kultúra. Ami az Egyesült Államokban a legutóbbi évek során történt és ma is történik, teljes mértékben igazolja ezt a törvényt. Az amerikai kiadóhivatalok „alaposan" megvizsgálják a hozzájuk benyújtott kéziratokat, hogy nincs-e bennük — akárcsak utalásképpen is — valami, ami a hatalmasoknak nem tetszik. Addig, amíg a Truman-kormány és az azt mozgató tőkés monopóliumok vannak uralmon, az amerikai kultúra a Dupontok és a General Motors érdekeltségek „kultúrája", a halálkereskedők „kultúrája") rothadt hazugságok és rágalmak melegágya marad" — írja végül Howard Fast.