Magyar Nemzet, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-27 / 225. szám
Arat 10 fillér Hazánkért, családunkért, önmagunkért! Harmadik kölcsönét bocsátja ki a szocializmust építő ország a mai napon. Az új kölcsön kettős célja: a gazdasági és politikai cél, a jólét és a béke, pontosan azonos azzal, amelyet az egyes ember tűz maga elé akkor, amikor jövőjére és családjának jövőjére gondol. Módszere azonban hatékonyabb, magasabbrendű, eredményesebb: milliók erejét veszi fel magába, a közösség együttes törekvéseit összpontosítja a cél érdekében. Az egyes ember hiába gazdálkodott okosan az eddigi társadalmakban, a saját házának fedelét és kerítését megjavíthatta, de erőművet nem tudott építeni, amely a házába bevezethette volna a villanyt; a saját háza előtt tisztán tarthatta az utcát, de nem tudta kövezett hittal ellátni az egész községet, hogy sárba ne süppedjen a lába, ha elmegy otthonról. Iskolát nem tudott építeni a gyerekének, szülőotthont nem tujdott létrehozni a feleségének, autóbuszt nem tudott járatni a munkahelyére; színházat, könyvtárat, olcsó áruházat nem tudott magának teremteni. Békében akart élni, de hiába akart, amikor az ország vezetői belevitték a háborúba, hiába épített magának óvóhelyet, amikor az ország vezetői kitették az egész országot a pusztulásnak s nem gondoskodtak a társadalom védelméről. Az egyéni megoldások módszere nem vezethetett eredményre; az ember nem kerülhette el az egész társadalmat érintő, a közös nyomorúságot, az elmaradottság, az elszegényedés, a válságok, a munkanélküliség, a hanyatló életszínvonal megnyilvánulásait.Az egészen csak az egész segíthetett: a kölcsönös segítségen alapuló, a közös célt tervszerűen megvalósító, a milliók egyéni érdekét a nemzet közös érdekévé összekovácsoló s együttes erővel cselekvő társadalom. Milliók erejévé váltan működik az egyes ember ereje ebben a társadalomban, milliárdokká váltan gyümölcsöznek az egyes ember forintjai, az eddigi két kölcsönjegyzés eredményei. Az az egy és háromnegyed milliárd forint, amely az eddigi két kölcsönjegyzés folyamán gyűlt össze az ország dolgozó népének forintjaiból, már nemcsak lakóházak és iskolák, üzemek és hidak, utak és kórházak alakjában áll előttünk, de működő és állandóan magasabb hasznot hozó, anyagi és szellemi hasznot hozó üzemek, földek, intézmények növekvő erejében is, magában a növekedésben, a gyarapodásban, a fejlődésben. A beruházások fogalma nemcsak annyit jelent, hogy már sok mindent megszereztünk, amink nem volt addig, de azt is, hogy sok mindent megszereztünk a jövőnek, ami még csak az elkövetkező esztendőkben fog gyümölcsözni igazán. Nehéziparunk fejlődése egész ipari életünk alapjának fejlődését jelenti, gazdasági és politikai függetlenségünk megalapozottságát, a jövő biztonságát ültettük el vele Komlón és Diósgyőrben, Miskolcon és Dunapentelén. Ipari fejlődésünk ütemének meggyorsítása nemcsak annyit jelent, hogy egyetlen év alatt többet tudtunk termelni, mint a kapitalizmus idején húsz esztendő alatt, de annyit is, hogy egyetlen évben húsz esztendőt megyünk előre a jövő felé, s a jövőt hozzuk közelebb vele. A nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése nemcsak annyit jelent, hogy a múlt elmaradottságát felszámoljuk, de azt is, hogy megvetjük alapját a magyar föld gazdag jövőjének, hogy évről-évre különb és több és gazdagabb termést tudunk betakarítani földjeinken. A szárazság ellen, az aszály ellen, az árvíz ellen nem tudott védekezni az egyes ember, de tud védekezni az egész nép együtt s tud védekezni a tudományos tapasztalat a nép kezében. Az erdősávok és az öntözőberendezések, az erőművek és a folyók szabályozása, az ipari növények és a halastavak nemcsak az idei esztendő szolgálatában létesültek, de a jövőnek is, elsősorban a jövőnek, a mi jövőnk még gazdagabb termését védik, a mi jövőnk még növekvőbb szükségleteivel számolnak. Iskoláink és kultúrházaink, egyetemeink és színházaink, minden társadalmi és kulturális intézmény, amelyet a tervgazdálkodás eddig eltelt évei alatt létrehoztunk, mind arra szolgál, hogy a bőség és a kultúra új társadalmának emberét képessé és alkalmassá tegye, hogy egészségesen és művelten, értően és boldogan élvezhesse és fejleszthesse tovább új életének minden eredményét, minden örömét. A szabad ország mai harmadik kölcsönfelhívása már ahhoz a társadalomhoz szól, amelynek zöme ezekben a távlatokban látja az egyéni életet. Olyan társadalom fogadja a kölcsönfelhívást, amely látta és megértette, mit jelent az összefogás ereje minden területen, mit jelent a tervszerűség és az összehangoltság az egyéni élet feladatai között épúgy, mint a gazdasági, a társadalmi, a kulturális élet különböző ágai és feladatai között. A nemzet ma már tudja, hogy érte és vele gondolkodnak azok, akik a fejlődés nagyobb üteméért, a béke szilárdabb biztonságáért, a jólét és a kultúra minél előbbi megvalósításáért terjesztik elébe a jövő terveit. Érte és vele gondolkoznak — az ő bizalmával, az ő segítségével, az ő megértésével és részvételével. A munkaversenyek, a kultúrversenyek, a tanulmányi versenyek épúgy, mint az önzetlen társadalmi munkát végző férfiak és nők számának hatalmas emelkedése, a nemzeti ünnepekre tett munkafelajánlások épúgy, mint a nemzet eddigi két kölcsön jegyzésében való lelkes és áldozatkész részvétel, a tudományos szocializmus tanításai iránt való egyre szélesebb és mélyebb érdeklődés épúgy, mint az imperialista országok vezetőinek gyilkosan népellenes politikája iránt a mi népünkben is egyre erősebben növekvő gyűlölet —, mind azt mutatják, hogy a szabad ország társadalma már érti, mi a dolga, hol a helye, mik a feladatai; már megérti az emberi összefogásban rejlő hatalmas erőket, végtelen lehetőségeket. «A felszabadult dolgozó nép hazafisága — mondotta Rákosi Mátyás a Magyar Dolgozók Pártjának második kongreszszusán — új erőforrása, melyből bőven meríthetünk, s mely mint a motor, visz bennünket előre a jobb jövő felé.» A magyar nép a történelem folyamán először tapasztalta, hogy ebből a forrásból a maga hasznára és örömére is meríthet — hogy ez a motor őt magát és gyermekét is előreviszi a jobb jövő felé. Az idő által igazolt bizalommal, növekvő hittel a jövőben, forró hűséggel hazája iránt, a béke védelmének egyre világosabban látott feladatait vállalva fogadja az ország népe a nemzet harmadik kölcsönfelhívását. Tudja, hogy hazájáért, családjáért, önmagáért vállalt kötelezettsége millió lehetőséget rejt magában, a közös nagy célon belül az egyéni élet kezelő céljait is. Nem akar többé védtelen és kiszolgáltatott lenni a maga egyéni életében — ezért nem akarja, hogy hazája védtelen és kiszolgáltatott legyen! A függetlenség erejét, az erő védelmét, a védelem biztonságát akarja, nemcsak gazdasági, de katonai biztonságot is, erős honvédelmet. Tudja, hogy nemcsak nemzetének ad kölcsönt, de ugyanakkor saját maga számára is lehetővé teszi a megtakarítást, tudja, hogy nemcsak magának szerzi meg a tízszeres és százszoros nyeremények lehetőségét, de ugyanakkor lehetővé teszi a fejlődés meggyorsítását egész nemzete számára is. Milliárdokká váltan a közösség javára , szilárd és biztos forintokban megtakarítva az egyes ember számára, forog és gyümölcsözik, él és hat a béke második kölcsöne; hazánkért családunkért és önmagunkért adjuk szívvel-lélekkel az alkotó jövőnek ! Ma: Teljes heli 11 rádióműsor A Magyar Népköztársaság Kormányának felhívása a Második Békekölcsön jegyzésére Magyarország dolgozó népéhez! Hazánk felvirágzásáért, népünk felemelkedéséért, az ötéves tervünk és a szocializmus megvalósításáért folytatott öntudatos munkából dolgozóink hatalmas lendülettel és a boldog jövőbe vetett szilárd meggyőződéssel veszik ki részüket. Mindez lehetővé tette az ötéves tervünkben meghatározott feladatok felemelését, iparunk és mezőgazdaságunk ezideig ismeretlen gyorsütemű fejlődését, a tervberuházások összegének 47milliárd forinntról 85 milliárd forintra való emelését, ötéves tervünk eredményei fényesen bizonyítják: sikeresen rakjuk le országunkban a szocializmus alapjait, sikeresen építjük a szocialista népgazdaságot, ötéves tervünk eredményei bizonyítják azt is, hogy dolgozóink megértették: a munka nálunk nem kényszerű robot többé, hanem a felszabadult dolgozók becsületének és dicsőségének ügye. Az elért eredmények megvalósításából dolgozóink milliói nemcsak munkával, hanem — a szocialista állanykölcsönök formájában — egyéni megtakarításaikkal is kivették részüket. Az 500 milliós kibocsátású Ötéves Tervkölcsön, majd a 750 milliós kibocsátású Békekölcsön öszszegének jelentős túljegyzése megmutatta népünk elmélyülő szerendét és bizalmát a Magyar Népköztársaság iránt. Dolgozó népünk megértette, hogy a szocialista államkölcsön a szocializmus építésének, a magyar függetlenség és a béke megvédésének fontos eszköze. Tudatában van annak, hogy boldogulása, családja és hazája jövője elválaszthatatlan a béke fenntartásának nagy ügyétől. A magyar nép előtt világos, hogy alig néhány évvel a második világháború szörnyű pusztításai után, az imperialisták újból vérbe és lángba akarják borítani a világot, romlást akarnak hozni az emberiségre. Ezért fokozzák az eszeveszett fegyverkezés ütemét, ezért térnek nyílt háborús provokáció útjára! A háborús uszítók leplezetlenül, a fasizmus erőire támaszkodva, gyalázatos támadást készítenek elő a békeszerető népek és a haladás bástyája, a Szovjetunió ellen! A támadó erőkkel szemben a béketábor erői mind hatalmasabbak lesznek. A világ elnyomótt és kizsákmányolt dolgozói, a demokratikus államok, a felszabadult, szocializmust építő népek megbonthatatlan egységben tömörülnek a Szovjetunió vezette béketábor zászlaja alá és harcba hívják a békeszerető népek százmillióit a béke megvédéséért! A népek gyűlölik a háborút! Ezért hatalmas a világméretekben kialakult békefront, mely a Szovjetúnió vezetésével útját állja az imperialisták háborús törekvéseinek. Dolgozó népünk tudatában van feladatának és erejét nem kimélve, elszánt akarattal, áldozatkészséggel és a békét védő szocialista építőmunkával teljesíti hazafias kötelességét! Építőmunkánk nagyszerű eredményei nap mint nap szemünk előtt bontakoznak ki. Új városok, új gyárak, új egyetemek, új iskolák, kórházak, utak épültek, épül hazánk büszkesége, a Dunai Vasmű. Falvaink százaiban gyulladt ki a villanyfény, traktorok, kombájnok és a mezőgazdasági gépek ezrei segítik dolgozó parasztságunk munkáját, teszik szebbé életét. Ezért csatlakoznak a falusi dolgozók ezrei a szövetkezeti mozgalomhoz. Az élet jobb lett, az élet szebb lett hazánkban! ötéves tervünk megvalósításával népünk előtt ragyogó jövő áll! A béke megvédésének ügye és az előttünk álló hatalmas feladatok ma még nagyobb erőfeszítést kívánnak meg tőlünk. Mozgósítani kell minden rendelkezésre álló erőforrást, az egyéni megtakarításokat fokozottabb mértékben kell a szocializmus építésének szolgálatába állítani. Tettekkel kell bizonyítani helytállásunkat! Népköztársaságunk kormánya ezért Második Békekölcsön kibocsátását határozta el és Felhívással fordul népünkhöz: ki bocsássa megtakarításait a nép államának rendelkezésére! A Második Békekölcsön a mai nappal egymilliárd forint értékben kerül kibocsátásra. Minden kölcsönjegyző szabadon választhat nyeremény- és kamatozó kölcsönkötvények között. Mind a nyeremény-, mind a kamatozó kölcsönkötvényekre 10 év alatt minden kötvényjegyző maradéktalanul visszakapja az államnak kölcsönadott pénzét. A nyereményeket félévenként sorsolják, minden második kötvény nyereménnyel kerül kisorsolásra. A főnyeremény a 20 sorsolás mindegyikén 100.000 forint. Ezenkívül jelentékeny számú 50.000, 25.000, 10.000 és 5000 forintos nyereményt fognak kisorsolni a félévenként ismétlődő sorsolásokon. A Magyar Népköztársaság Kormánya meg van győződve arról, hogy felhívása a dolgozó magyar nép között, városban és falun egyaránt lelkes visszhangra talál. A Magyar Népköztársaság Kormánya meg van győződve arról, hogy felhívása mozgósítja hazánk minden egyes dolgozóját és hogy a Második Békekölcsön jegyzésének sikere még szorosabb egységbe kovácsolja munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk, valamint haladó értelmiségünk szövetségét abban a nagy munkában, melyet népgazdaságunk szocialista építéséért és a béke megvédéséért folytat. A Második Békekölcsön jegyzésével dolgozó népünk saját boldogulását, hazánk jobb jövőjét segíti elő! A Második udrakói CSiril minden forintja, egy-egy csapás a háborús uszítók terveire! Az imperialista kalandorok háborús provokációira válaszoljunk a Második Békekölcsön példamutató jegyzésével. Előre a békéért, a szocializmus építéséért, a Második Békekölcsönnel! Jegyezzen mindenki Békekölcsönt! Harcoljon mindenki ezzel is a békéért, a haladásért, felemelt ötéves tervünkért, a boldog, erős, független szocialista Magyarországért! Budapest, 1951. évi szeptember hó 27-én. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében: RÁKOSI MÁTYÁS s. k. DOBI ISTVÁN s. k. Sok hasznos tanácsot adtak a szovjet mezőgazdasági küldöttség tagjai a megyei értekezleteken A szovjet mezőgazdaság élenjáró dolgozói küldöttségének Szolnok megyében tartózkodó I. csoportja a szövetkezeti városok munkájának négynapi tanulmányozása után megyei értekezletet tartott a megyei tanácsháza nagytermében. Juhász Imréné, a megyei tanács elnöke üdvözlő beszédében a megye valamennyi dolgozójának forró szeretetét tolmácsolta, majd I. Civenko, a csoport vezetője összefoglalta a küldöttség tapasztalatait. Bevezetőül elismeréssel nyilatkozott a szövetkezetek eddigi eredményeiről, de előre bocsátotta, hogy beszámolójában túlnyomórészt a hiányosságra mutat rá s így segíti elő azok kiküszöbölését. Elmondotta Civenko: aránytalanság az, hogy a növénytermelési normák alacsonyabbak az állattenyésztésinél. A gépállomások nem használják ki eléggé a gépeket. Például a turkevei Vörös Csillag tsz-ben a rizs cséplésénél az adagolást egy oldalról végezték. A Bredjuk-féle gyorscséplési módszerrel két oldalról adagolnak, s a szalmát nem kézzel, hanem egyszerű szerkezettel, lóvontatással hordják el. A mezőtúri Petőfi tsz-ben egy kézzel szedik a gyapotot. Elmagyarázta Civenko, hogyan lehet kétkezes és kötényes szedéssel gyapot szedőink napi teljesítményét 20 kilóról 200 kilóra emelni. Túrkevén kehes lovakat látott együtt egészségesekkel. Mezőtúron egy traktor szántott, egy másik boronást. A magyar traktorok kapacitása lehetővé teszi, hogy az eke után akaszszák a boronát. Beszédét azzal fejezte be, hogy a küldöttség tagjai boldogok, hogy segíthettek a magyar dolgozó parasztoknak és reméli, hogy az új tapasztalatok felhasználásával újabb eredményeket érnek el. Az értekezlet részvevői ezután a szovjet kolhozparasztok