Magyar Nemzet, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-01 / 280. szám
irat 60 fillér Szombat 1951 decemberi VII. év 280. szánt A tudomány fegyverével December 9-től 15-ig rendezi nagygyűlését a Magyar Tudományos Akadémia. A nagygyűlés középpontjában kutatóink elért eredményeiről szóló beszámolók, valamint az ötéves tudományos kutatási terv kimagasló kérdéseinek megbeszélése állanak. Az Akadémia a programm összeállításánál arra törekedett, hogy biztosítsa: az előadók saját kutatásaik során elért, jelentősebb új eredményeiket ismertessék. Az előadások jellege különbözik a tavalyi nagygyűlés előadásainak jellegétől, mert nemcsak az egyes területek általános és nagyjából ismert kérdéseinek újabb megfogalmazására törekednek, hanem újonnan elért, konkrét, nagyrészt eddig nem ismert eredményeket tárgyalnak. A tudományos előadások száma csaknem kétszerese lesz a tavalyinak és míg tavaly az előadások hét ülésszakban hangzottak el, addig az idén több mint 170 előadás hangzik el 35 ülésszakban. Ezek közül hat országos kongresszus. A kongresszusok közül különösen kiemelkedő jelentőségű az öntödei, földtani és növénynemesítési kongresszus. Ezenkívül építési, állategészségügyi és irodalomtörténeti kongreszszusok is megrendezésre kerülnek a nagygyűlés keretében Az öntödei kongresszus nehéziparunk gyors fejlesztésének egyik kulcskérdését tárgyalja. Többek között Zsák Viktor mérnök tart előadást a kombinált acélgyártási eljárásokról, GillemotLászló, a Tudományos Akadémia levelező tagja, a gömbgrafit kialakulása elmélete terén végzett új kutatásainak eredményeit ismerteti. Az építési kongresszus az építési anyag, az előgyártás, az építőipar gépesítése és az építési szerkezetek kérdéseit tárgyalja. A növénynemesítési kongresszuson a nemrég Szovjetunióban járt magyar agrártudós-küldöttség vezetője, Somoss András, a Tudományos Akadémia levelező tagja ismerteti a növénynemesítési kutatómunka mai állapotát, problémáit és a népies nemesítés jelentőségét. Sedlmayer Kurt, Kossuth-díjas növénynemesítő a fajta-előállítás micsurini módszereivel elért újabb hazai eredményekről számol be. Előadások hangzanak el a micsurini elmélet hazai továbbfejlesztéséről is. Az állategészségügyi kongresszus problematikája felöleli a különböző sertésbetegségek, valamint a meddőség elleni küzdelem terén elért újabb kutatási eredményeket. Az irodalomtörténeti kongresszuson a magyar irodalom klasszikusai, valamint a világirodalom angyjai értékelése mellett irodalomtörténészeink a régi, a reformkori, és a legutóbb magyar irodalom kutatása terén elért eredményekről is beszámolnak Az előadások programjában az Akadémia már az öszszeállításnál igyekezett érvényesíteni az elmélet és a gyakorlat termékeny egységének elvét, ennek megfelelően a közvetlen népgazdasági célokat szolgáló kutatásokat ismertető előadásokat ugyanazon ülésszakok keretében mutatják be, fezint az ugyanott elért elméletiellegű eredményeket. Kitűnik a nagygyűlésen ismertetésre kerülő tudományosedmények áttekintéséből, hogy tudósaink nagy mértékben hasznosították a Szovjetunió élenjáró tudományának vívmányait és a nálunk járt kiváló szovjet tudósok tanácsait. Eredményesebbé, gyümölcsözőbbé teszi az idei nagygyűlést annak a mintegy 40—-50 külföldi delegátusnak részvétele, akiket az Akadémia a különböző kongresszusokra és ülésszakokra meghívott. Újdonságnak számít az is, hogy az idei akadémiai nagygyűlés második központi problémája az ötéves tudományos terv egyes fontos kérdéseinek megbeszélése lesz. Az ötéves tudományos kutatási terv, amely a népgazdasági tervhez kapcsolódik hosszas és kiterjedt munka, többszáz tudós részvételével lezajlott széleskörű viták eredményeként jött létre. E viták során több mint 60 akadémiai bizottság mintegy 600 tudós tagja hangolta össze a felmerült szempontokat és kidolgozta a tervet. Tudományunk ötéves terve, amely a jövő útjait feltáró, a tudományt továbbfejlesztő alapvető kutatások és a népgazdaság felemelkedését közvetlenül elősegítő munkálatok termékeny egységét hivatott megteremteni, számos nagyfontosságú feladat megvalósítását tűzi ki céljául. Mik a fő feladatok? Elsősorban Magyarország szocialista iparosításának elősegítése az új technológiai eljárások kidolgozásával, amelyek csökkentik az ipari létesítményekhez szükséges beruházások összegét, a termelvények előállításának költségét, emelik a gyártott áru minőségét, továbbá mentesítik az embert a legnehezebb fizikai munka alól. Fontos része e pontnak, a hazánkban található feltáratlan nyersanyagok és egyéb rejtett tartalékok felfedése. Soron következő feladat hazánk mezőgazdasága szocialista átalakulásának, hozama növelésének elősegítése, a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges új gépek és eljárások kidolgozásával és meghonosításával, növénytermelésünk és álattenyésztésünk színvonalának emelésével, új kultúrák meghonosításával. A fő feladatok közé tartozik népegészségügyünk fejlesztése, a betegségek megelőzésének és gyógyításának új, hatásosabb módszereinek kidolgozásával, továbbá: a kulturális forradalom győzelmének támogatása a marxizmus-leninizmus tanításainak alkalmazásával, hazai viszonylatban történő továbbfejlesztésével, haladó hagyományaink feltárása-', val és népünk saját, valamint az egyéb, elsősorban a szomszédos népekhez fűződő kulturális örökségének és nyelvének ápolásával. Az előbbi feladatok megvalósítása, továbbá az elkövetkező népgazdasági tervek előkészítése feltétlenül megköveteli, hogy a közvetlen gyakorlati feladatok megoldását szolgáló kutatások mellett a terv szerves részét képezzék azok az alapvető kutatások is, amelyek a jövő pilléreit vannak hivatva lerakni és a tudomány, színvonalának folyamatos emelkedését biztosítják. Természetesen ezenkívül még számos, jelentős problématerületet ölelnek fel tudósaink előadásai a nagygyűlésen. Tudományos életünk hosszú és emelkedő utat tett meg felszabadulásunk nagy napja óta. Fejlődő, évtizedeket átlépő tudományunk az élenjáró szovjet tudománnyal azonos célokat követ és annak kifogyhatatlan forrásaiból meríti erejét. A megvalósult szocializmus országában a tudománynak már mélyen humanista jellege van, amely véglegesen meghatározta a fejlődés irányát. A magyar tudomány ötéves tervét és eddigi eredményeit ismertető nagygyűlés, a tömegekkel való kapcsolat elmélyítését, az elmélet és gyakorlat egységének megvalósítását hivatott szolgálni és újabb bizonyságát adja annak, hogy ez a szovjet példán haladó tudományos irány, összefüggésben áll minden ember életével, a társadalom fejlődésével és legnagyobb közös ügyünkkel, a békével. Tudósaink ezen a nagygyűlésen újólag bebizonyítják az ötéves terv befejezéséért harcoló magyar dolgozók millióinak, hogy egyek velük munkában és építésben, hogy a haladó tudomány az igazság és a béke fegyvere, amellyel győzelemre segítik népünk és a békére vágyó emberiség harcát. (n —a) Eredménytelenül zárult az Atlanti Tanács római ülésszaka L Újabb amerikai provokáció a Szovjetunió ellen A szovjet küldött szétzúzta az ENSZ-ben Kardelj és Gyilasz rágalmait A külpolitikai helyzet Befejeződött az Atlanti Tanács római ülésszaka, amelyhez Acheson és Eteenhower oly sok reményt fűztek. Rómában sok beszéd hangzott el, de számottevő eredményre nem jutottak Nem sikerült megegyezni az atlanti, földközitengeri és középkeleti parancsnokság kérdésében, az amerikai mintájú fegyverek rendszeresítésének kérdésében. A fegyverkezés meggyorsítására irányuló amerikai követelésekkelszemben a nyugateurópai államok csaknem egységesen foglaltak állást. Különösen érdekes volt az angolok magatartása, ami fényt vetett arra, hogy Churchill hatalomrajutása után semmiképpen sem csökkentek az angol-amerikai ellentétek. Az angol képviselők Churchill utasítására nem fogadták el az amerikai parancsnokság-tervezeteket és Eden kijelentette, hogy Anglia nem vesz részt az úgynevezett „európai hadsereg” létrehozásában. Ezzel kapcsolatban viszont a franciák jelentették ki, ha nincs „európai hadsereg, nem hajlandók beleegyezni a német hadsereg újjászervezésébe. Az amerikai lapok rendkívül elégedetlenek a tanácskozás sikertelenségével. A New York Times írja- »A leg nagyobb kiábrándulást az a tény váltotta ki, hogy valójában egyetlen új és fontos katonai kötelezettségvállalás sem történt . A nyugateurópai országok nem hajlandók vállalni a fegyverkezési terheket és a megoldatlan problémákat a következő, lisszaboni ülésezésre hárítják át. Az Atlanti Tanács római ülésszaka az amerikai imperializmus háborús erőfeszítéseinek komoly kudarcát jelenti. A Szovjetunió tiltakozó jegyzéke az Egyesült Államok kormányához újabb amerikai provokációra vet fényt. Egy amerikai repülőgép szovjet területre repült be és tüzet nyitott a szovjet vadászgépekre Ez a tény mutatja, hogy az amerikai kormány, amely százmillió dollárt szavazott meg a Szovjetunió elleni kémkedésre, a határsértéseket és hasonló provokációkat sem veti meg, hogy még jobban növelje a nemzetközi feszültséget. Az ENSZ különleges politikai bizet*' '-gában a Szovjetunió küldötte leleplezte a titóisták rágalmait, akik a közvélemény becsapásával, a jugoszláv nép megtévesztésével akarják elvonni a figyelmet a jugoszláv nép ellen elkövetett bűncselekményeikről. Szoboljev szovjet küldött a Magyarország és a többi népi demokratikus ország ellen elkövetett titóista provokációk és kémkedések történetével bizonyította be, hogy a Tito-klikk az amerikai imperializmus szolgálatában folytatja agresszív tevékenységét A koreai fegyverszüneti tágyalásokon az amerikai küldöttség akadályokat gördít a harmadik napirendi pont letárgyalása elé. Ebben kétségtelenül szerepe van az amerikai hadianyag gyárosoknak, akik nagy riadalommal fogadták a második napirendi pontban történt megegyezést. Hoyt Vandenberg tábornok, az amerikai légierő vezérkari főnöke november 24-én ismét előhozakodott azzal a régi követelésével, hogybombázni kell Mandzsúriát, ha a fegyverszüneti tárgyalások meghiúsulnak”. Vandenberg provokációs kijelentéseihez csatlakozik a hírhedt John Foster Dulles, mivel az ellenőrzése alatt álló International Nickel Company tiszta profitja az év első kilenc hónapjában 46 millió dollárra emelkedett. A cég ugyanis az amerikai hadügyminisztériummal kötött szerződést nagymennyiségű hadianyag és lőszerszállításra a koreai front számára. Véget ért a Szovjetunióharmadik békeértekezlete, mely nemcsak a szovjet embereket, hanem a világ békeszerető millióit is erővel és bizakodással tölti el. Ezen az értekezleten nagyszerűen jutott kifejezésre a Szovjetunió népeinek harcos akarata, hogy a nemzetközi békemozgalom élén haladva és példát mutatva a világ valamennyi népét tömörítik az emberiség legnagyszerűbb ügyének győzelméért. Véget ért az Atlanti Tanács római ülésszaka November 28-án befejeződött Rómában az agresszív Atlanti Szövetség Tanácsának nyolcadik ülésszaka. Az ülésszak végén közzétett kommüniké az USA követelésére előírja, hogy az „európai hadsereg” tervezetében (Plerven-terv) — beleértve a nyugatnémet hadosztályokat — legkésőbb 1952. februárjában véglegesen meg kell állapodni. Ekkor ül ugyanis össze Lisszabonban az Atlanti Tanács következő ülésszaka. Az Atlanti Tanács két befejező teljes ülésén egyetlen határozatot sem fogadtak el az atlantióceám parancsnokság, valamint a föld- s kézitengeri és középkeleti parancsnokság kérdésében. Az Associated Press hírügynökség szerint az angol küldöttség Churchill utasítására kitért az e kérdésekre vonatkozó amerikai javaslatok elől. Az amerikai mintájú fegyverek rendszeresítésének kérdésében Anglia ellenállása miatt nem döntöttek. A nyugat európai küldöttek nem támogatták Eisenhower-iak a fegyverkezés ütemének meggyorsítására vonatkozó követelését és e kérdést további »tanulmányozásra« átadták az Atlanti Szövetséghez tartozó országok tizenkét miniszteréből álló, Harriman vezette ideiglenes bizottságnak. Schuman francia külügyminiszter az „európai hadsereg” kérdésével kapcsolatban tudomására hozta az amerikaiaknak, hogy a francia kormány jelentőseurópai hadserege nélkül nem vállalhatja a nmet hadsereg újjáteremtésének kockázatát. Az amerikai körök és az amerikai sajtó sokkal elégedetlenebbek a ülésszak munkájának menetével, mint az angolok. Az ülésszak nyilvánvalóan nem úgy folyt le, mint azt Acheson és Eisenhower szerették volna. A nyugateurópai országok válságos gazdasági helyzete, Nyugat- Németország felfegyverzésének veszélye, valamint a népek ellenállása a fegyverkezés politikájával szemben, ránehezedett az ülésszak munkájára és nyugtalanságot keltett az amerikaiak körében. A római megbeszéléseken napirendre került az Atlanti Tanács »reformjának« kérdése is Ez a »reform« lehetővé teheti. hogy az Atlanti Szövetség katonai bizottsága olyan szervvé alakuljon át, amely végrehajtó hatalommal rendelkezik és amely — mint a szövetség legfőbb hatósága — alkalmas lesz arra, hogy elfogadtassa a határozatokat a tagállamokkal. A szovjet kormány tiltakozó jegyzéke az USA kormányához Párizsban közzétették Austinnak, az USA ENSZ-beli képviselőjének a Biztonsági Tanácshoz intézett levelét, amely közli, hogy a Ridgway tábornok parancsnoksága alá tartozó egyik amerikai katonai repülőgép ez év november 6 án a Japán-tenger fölött végzett síelderítő repülések után nem tért vissza támaszpontjára. A levél azt az állítást tartalmazza, hogy az említett repülőgépet nemzetközi vizek fölött előzetes figyelmeztetés nélkül szovjet vadászgépek támadták meg. Az USA ENSZ- beli képviselőjének ezzel a levelével kapcsolatban a külügyminisztérium szükségesnek tartja közölni a következőket: A. A. Gromiko, a Szovjetunió helyettes külügyminisztere ez év november 7-én Cummingnak, az USA ügyvivőjének a következő szövegű jegyzéket adta át: »A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya szükségesnek tartja, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányának kijelentse a következőket: A Szovjetunió kormányának rendelkezésére álló ellenőrzött adatok szerint ez év november 6-án, vlagyivosztoki időszámítás szerint 10 óra 10 perckor egy Neptune-típusú amerikai kétmotoros bombázógép az Oszkrovnajok térségében megsértette a Szovjetunió határát. Amikor két szovjet vadászgép közeledett abból a célból, hogy a Szovjetunió határát megsértő amerikai repülőgépet leszállásra kényszerítse szovjet repülőtérre; az amerikai repülőgép tüzet nyitott a szovjet vadászgépekre. A szovjet repülőgépek kénytelenek voltak tűzzel válaszolni, mire az amerikai repülőgép a tenger felé távolodott el és eltűnt. A szovjet kormány, midőn ezt ez USA kormányának tudomására hozza, határozott tiltakozását fejezi ki a Szovjetunió határának amerikai katonai repülőgép által történt újabb durva megsértése miatt és követeli a határ megsértésében bűnös személyek szigorú felelősségrevonását. A szovjet kormány azt is elvárja, hogy az USA kormánya haladéktalanul megfelelő intézkedéseket tesz annak megakadályozására, hogy amerikai repülőgépek a jövőben megsértsék a Szovjetunió határait. Erre a jegyzékre az USA kormányától mindeddig nem érkezett válasz. A szovjet küldtett megcáfolta a titóisták magyarellenes rágalmait Az ENSZ különleges Politikai Bizottságának november 28-i ülésén folytatódott a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló jugoszláv cselszövény tárgyalása A rágalmazó jugoszláv "javaslatot az angol-amerikai többség erőszakolta a közgyűlés napirendjébe A bizottság november 27-i ülésén Titóék megbízottja folytatta rágalmainak felolvasását Légből kapott vádakkal illette a Szovtumot és a népi demokráciákat. A november 28-i ülés vitája sorén elsőként A A. Szabeljev, a Szovjetunió képviselője szólalt fel — mint ismeretes —■ mondotta Szoboljev — az angol-amerikai tömb több ízben folyamodott a közgyűlés ülésszakain a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni cselszövő javaslatokhoz. Ilyen volt például a közismert Kuomintang-cselszövény, valamint a Bulgária, Magyarország és Románia ellen, az emberi jogok és alapvető szabadságok megsértése miatt emelt esztelen vád stb. — Az ilyenféle cselszövények felvetése azonban mindig azzal járt, hogy a rágalmazókat — a hátuk mögött állókkal együtt — leleplezték. Kétségtelen, hogy a rágalmazókra ezúttal is ilyen sors vár Sajnálatos, hogy ez a szennyes cselszövény a napirenden szerepel. Már felhívtuk és most ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jugoszláv rágalom megtárgyalása lealacsonyítja az Egyesült Nemzetek Szervezetének méltóságát, minthogy a kezdet kezdetétől fogva látható ennek a cselszövénynek provokációs jellege. Gyilasz jugoszláv küldöttnek a Különleges Politikai Bizottság előtt elhangzott felszólalása alátámasztja ezt a jellemzést. Gyilasz több tucat oldalas beszámolója tényeknek álcázott, rosszakaratú koholmányokkal tetézett hazug, rágalmazó kijelentések halmaza. Ez a beszámoló újból bizonyítja, hogy a Titoklikk cselszövényének a közgyűlés napirendretűzésével —a nagyon is határozott célra ter fekszik: a közvélemény becsapásával, a jugoszláv nép megtévesztésével akarja elvonni a figyelmet a jugoszláv nép ellen elkövetett bűncselekményeiről. A Szovjetunió küldötte rámutatott, hogy a belgrádi rágalmazók cselszövényükben nagy figyelmet fordítanak a hatúrincidensekre, igyekeznek ezekért az incidensekért Albánia, Bulgária, Magyarország és Románia kormányára hárítani a felelősséget. Szoboljev a továbbiakban sok ténnyel bizonyította, hogy éppen a Tito-kormány provokál állandóan határincidenseket A bolgár határon a jugoszláv hatóságok 1949-ben hatvanhárom, 1950-ben pedig százhuszonhárom határincidenst provokáltak. Magyarország határán csupán 1950-ben hétszázkilencvenöt provokációt követtek el a jugoszláv hatóságok. A jugoszláv hatóságok által szervezett határincidensek provokációs céljáról és azoknak rágalmazó propagandára való felhasználásáról tanúskodik a következő tény: 1949. október 27 én körülbelül negyven jugoszláv katona ment át magyar területre és ott drótakadályokat vágott át. A magyar határőrök tüzeltek és a jugoszlávok tűzharc után visszavonultak saját területükre Egy nappal később, azaz október 29-én Bechter, Titóék képviselője az ENSZ közgyűlésén kijelentette, hogy az incidenst a magyarok okozták Világos tehát, hogy a jugoszlávoknak azért volt szükségük a provokációra, hogy »megindokolják a Becternek a közgyűlésen Magyarország ellen elhangzott rágalmazó felszólalását. — Hazug és rágalmazó a cselszövénynek az az állítása is, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellenséges tevékenységet folytatnak Jugoszlávia ellen. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok részéről sohasem folyt és nem is folyik semmiféle ellenséges te- V