Magyar Nemzet, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-01 / 77. szám
V A béke híveinek harca a „éhség törvénye6” ellen A világsajtó az utolsó hetekben gyakran közölt olyan híreket, amelyek arról számoltak be, hogy a föld különböző részein éhínség pusztít. A zTirries of India* nemrégiben arról írt, hogy kegyetlen éhínségtől szenved Madrasz, Nyugat-Bengália, Uttar Prades, Bihar államoknak, valamint India más tájainak lakossága. Vannak olyan terülttek, amelyeken a nép kilencven százaléka éhezik.. A s Veto York Poszt egyik cikke elárulta, hogy Franco generális Spanyolországában tízezrek és tízezrek éheznek, de túlzás nélkül mondható, hogy Spanyolország lakossága általában nem jut rendes étkezéshez. Egész Európában a spanyolországi kenyérfejadag a legkisebb: 15 deka naponta. . A Il’Humanité a múltkoribban idézte a török egészségügyi és népjóléti miniszternek azt a kijelentését, hogyamennyiben Törökországban nem javul az élelmezési helyzet, a lakosság fele rövid időn belül elpusztul tuberkulózisban i. De nemcsak Indiában, Spanyolországban, Törökországban és az elmaradott országokban pusztít az éhség, hanem komoly élelmiszerproblémákkal küzd a legtöbb nyugati ország is. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének legutóbbi párizsi ülésszakán, az ENSZ gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságában, az ENSZ erópai gazdasági bizottságában, más fórumokon is hosszabbokon tárgyalták, hogy a nyitkapitalista országok lépt' -lacsonyabbak az szeradagok, mint a lághábori idején volt» _ A Szovjetunió _ élelmiszerhiányt nem szabad.*,, snészetes jelenség«-nek tekintei,, és lelküzdhetetlennek minősíteni. Követelték, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete tekintse az élelmiszerhiány és az éhínség elleni küzdelmet elsőrendű feladatának. Erre vonatkozóan konkrét javaslatokat is terjesztettek elő, de az imperialisták azzal érveltek, hogy az élelmezési kérdések általában az egyes országok belső kérdései közé tartoznak és az ENSZ-nek csak rendkívüli körülmények által okozott éhínségekkel kell foglalkoznia. Az imperialista tömbhöz tartozó felszólalók legtöbbjének szavaiból kiderült, hogy ezek a delegátusok azéhség törvényeinek elfogadói közé tartoznak, vagyis azt hirdetik, hogy a világ bizonyos részein még hosszú ideig nem lehet szembeszállni az általános élelmiszerhiánnyal. Az »éhség törvényesnek hirdetésére néhány hónappal ezelőtt könyv is megjelent New Yorkban. Ezt a könyvet, Robert Cook: »Az ember szaporodása — korunk dilemmája« című munkáját az imperialisták zsoldjában álló amerikai, sajtó azutóbbi idők egyik nagyfontosságú társadalomtudományi* alkotásának tüntette fel. Mit hirdet ez az agyondicsért társadalomtudós*?. Azt fejtegeti, hogy’ az éhség és a nyomor kizárólag az emberiség elszaporodásának a következménye, tehát az ínség és a nyomor csak úgy szüntethető meg, ha szabályozzák* a világ nőiességének szaporodását. A szabályozásnak kétféle módja van: a természetes* és a ^mesterséges* út. Robert Cook szemrebbenés nélkül a »természetesbe út tényezői közé sorolja az éhséget, a járványokat és a háborút. A »mesterséges* beavatkozás eszközei: a taljnemesítés* és a sterilizáció bevezetése. »Ha a föld lakosságának száma az élelmiszermennyiséghez viszonyítva túlságosan megnő — írja az amerikai imperialisták kedvenctársadalomtudósa*, Robert Cook —, akkor működésbe kell lépnie a természetes szabályozásnak, amely háború, éhség, betegség és gyermekhalandóság formájában jelentkezik.* Robert Cook szemében tehát elfogadható, helyes és természetesháború törvénye*, azéhség törvénye* és *. a járványok törvénye*. Amikor ezeket a sorokat olvassuk, láthatjuk, hogy Robert Cook voltakép nem más, mint a neomalthusianizmus egyik hirdetője, aki — több más amerikaitársadalomtudóssal együtt — felelevenítette Thomas Róbert Malthus régen túlhaladott, komoly tudósok által megcáfolt, hazugságoktól hemzsegő tanításait. Malthus már a múlt század elején kifejtette, hogy nagyon helytelenül cselekednek azok, akik állandó békét akarnak a földön, mert kizárólag háború, időnként bekövetkező tömegpusztítások segítségével lehet megakadályozni az emberiség elszaporodását. Marx és a haladó felfogású társadalomtudósok, nemzetgazdák már egy századdal előbb alaposan megcáfolták Malthus kártékony elméleteit, de mindez nem zavarja abban az amerikai imperialistákat, hogy ezeket a kannibáli elméleteket napjainkban elő ne vegyék az elavult eszmék kelléktárából és új formuláikban a közvélemény elé ne tárják. A Pravda nemrég rámutatott arra, hogy Robert Cook könyve ártatlan stílusgyakorlat lenne, ha nem állnának mögötte a Wall Street és a City urai, akik mindent megtesznek, hogy a neomalthusianizmus eszméit minél szélesebb körben terjesszék és elősegítsék ilyen módon a háború gondolatának a megkedveltetését. A Wall Street és a City háborús profitra vágyó nagytőkései Robert Cook könyvével és hasonló művekkel akarják beverklizni a köztudatba, hogy a háborúfeltétlenül szükséges, mert ez az egyetlen út arra, hogy emberiség elkerülje a különszabályszerűen bekövetkező kell hitein* az is rátust mozgósítani a járványok leküzdésére, amikor a népbetegségek sem egyebek, minttermészetes* képességszabályozó tényezők. Malthus és Cook teóriáinak jegyében még az amerikai imperialisták koreai baktériumháborúját ishasznosnak? lehet feltüntetni és arra lehet hivatkozni, hogy a baktériumfegyverek sem rosszak az emberiség túlságos elszaporodásának megakadályozására. Elvégre, ha az emberek egy részére valamilyen módon feltétlenül pusztulás vár, akkor talán jobb, ha — lassú éhenhalás helyett — a gyorsabban ható járványok pusztítják el őket. A modern kannibálok főteoretikusainak egyike, Theodor Rosebury különben szó szerint ezt az elvet hirdeti /Béke vagy pestis* címűművében*... A nyugati világ komoly tudósai már esztendők óta elkeseredett küzdelmet vívnak az imperialisták által feltámasztott malthusi tanítások ellen, amelyeket Marx annak idejénaz emberiség rosszindulatú megrágalmazásának* nevezett. Ma — a Szovjetunióban lezajló hatalmas természetátalakító munka nyomán — mindenki, aki nem vak, láthatja, hogy mikép lehet a sivatagokat termőföldekké varázsolni és hogyan lehet új csatornázási hálózatok építé-sével a talaj terméshozamát mindenütt a régi sokszorosára emelni. Az amerikai áltudósokat azonban nem érdekli a szovjet valóság, amelytől elfordítják tekintetüket és amelynek eredményeit el akarják titkolni a közvélemény széles rétegei előtt. A Szovjetunió gyönyörű eredményein kívül, ma már hivatkozhatunk a kínai sikerekre is. Mao Ce Tung büszkén jelenthette, hogy a felszabadult Kína már 1950-ben legyőzte az éhséget. 4,7 millió ember vett részt az öntözőhálózatnak és a védőgátaknak abban az építésében, amelynek során hatszor annnyi földet kellett elhordani, mint a Szuezi-csatorna építésénél. De az eredmény nem maradt el és Kínában, ahol 1900 év alatt 658- szor volt egész vidékeket elborító áradás és 1013-szor pusztított a szárazság, most már az ember kezd úrrá lenni a természet erői felett. Az élelmezésügyi kérdések komoly szakértői egyre nagyobb érdeklődéssel tekintenek a Szovjetojmó eredményeire, amelyek azt bizonyítják, hogy tervszerű az Egyesült Nemzetek Szervezőmunkával, a tudomány legújabb tének égisze alatt. Ez a mű a módszereinek felhasználásával következő sorokkal végződött: szinte korlátlan lehetőség van azra,az emberiség kétharmada éheélelmiszerek mennyiségének főzik; de a nemzetközi együttműkozására és hazudnak azok az ködös néhány esztendő alatt áltudósok, akik az éhségetezer- olyan munkát végezhet, amelymészeti törvényinek akarják nők segítségével örökre megfeltüntetni. A természeti tör- szüntethetjük ezt az állapotot.*_ vény-* hirdetőivel élesen szembe- Az ENSZ nem segítette elő száll a nyugati világ legnagyobb John Boyd Orr terveinek megélelmezési szakértője, John Boyd valósítását és nem indított világűr, a Nemzetközi Élelmezésügyi méretű küzdelmet az éhínség elés Mezőgazdasági Szervezet volt len. Az imperialista blokk megigazgatója is, aki most a maszk akadályozta, hogy az ENSZ havas nemzetközi gazdasági értedat üzenjen az éhségnek. A műkezdetre készül és ennek kapnopolkapitalisták attól tartottak, csan a helyszínen akár teljes ké- hogy az éhség fokozatos megyet szerezni a Szovjetunióban szüntetéset növelne a béke hiveltapasztalható eredményekről, ame-nek táborai és hátráltatná világlyeket szeretne világviszonylat- *frf raV. ,v5. megval.ositasat.ban értékesíteni. Joohn Boyd Orrnak és vezérkarának hatalmas memorandumai John Boyd Orr, aki egyáltalán az ENSZ levéltárába kerültek. A nem tartozik a haladó politikai valóban döntő fontosságú és a felfogás képviselői közé, 1946-ban jólét fokozására irányuló tervek főszerkesztője volt.A világ élethelyébe a nyomort és elszegénye , mezési helyzetek című hatalmas rést hozó Marshall-terv lépett. A műnek, amelyet nemzetgazdák, Az élelmezési helyzet csak azokzoológusok, botanikusok, biológusban az országokban javult, amesok, kémikusok, geológusok, geolyek nem csatlakoztak a Margráfusok, orvosok, mérnökök és shall-tervhez. statisztikusok egész hadserege- A béketábor tudja, hogy az innék mozgósításával készítetttek,ség és a nyomor azért szerepel a háborús uszítók terveiben, mert azok arra spekulálnak, hogy az elkeseredett tömegeket könnyebben lehet kalandjaik számára felhasználni Ezért volt szó a béke híveinek mindegyik kongresszusán a békeharc megerősítése céljából az ínség és a nyomor elleni küzdelemről is. A békeharcosok egyszerre küzdenek a békéért és a lakosság életszínvonalának emeléséért. A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet nagy mértékben járulhat hozzá a békeharc előmozdításához, amikor elősegítheti Kelet és Nyugat szorosabb gazdasági kapcsolatait, a Szovjetunió egyre fokozódó élelmiszertermelésének a világ egyes részein uralkodó élelmiszerhiány csökkentésére történő felhasználását. Ne felejtsük el, hogy a Szovjetunió máris igyekezett segítséget nyújtani mindenütt, ahol erre szükség volt. Nem az ENSZ, hanem a Szovjetunió juttatott élelmiszerküldeményeket az éhező Indiába és nem az ENSZ, hanem a Szovjetunió küldött élelmiszert az áradástól sújtott Pó völgyébe! Hiába elevenítik fel az imperialisták Malthus tanításait és hiába terjesztik Cook könyveit,a világ népeinek egyre nagyobb és nagyobb tömegei tudják, hogy hol fokozódik és hol csökken az élelmiszerek mennyisége. John Boyd Orr egyik nyilatkozata szerint Angliában anynyira nem kielégítő az élelmezési helyzet, hogy akadnak olyan londoni iskolák, amelyekben — az elégtelen táplálkozási viszonyok következtében — a megvizsgált gyermekek 87,5 százaléka rachitisban, 76 százaléka pedig vérszegénységben szenved. A Szovjetunió tervgazdálkodásának jelentései pedig évről évre arról számolnak be, hogy az élelmiszerek nagyobb és nagyobb mennyisége kerül piacra,s tervszerűen növekedik a vetési területek kiterjedése. A kannibálok »éhségtörvénye« — csak a nyugati világ, a kapitalista rend számára vastörvény. Ahol az ember a természet átalakításának világtörténelmi munkájába fog, ott az éhség egykori pusztításai is csak a népek történetének, elmúlt korok történetének sötét emlékeivé válnak. i... Sas Endre i A Béke Világtanács irodájának oslói ülésszakán megvitatták a baktériumháborúnak, Németország és Japán újrafelfegyverzésének kérdéseit Malik élesen bírálta az ENSZ leszerelési bizottságában benyújtott francia tervezetet Irán, India és Pakisztán kormánya elítélte a franciák tuniszi terrorját A külpolitikai helyzet A Béke Világtanács irodájának mostani oslói ülésszakán nagyfontosságú kérdések szerepelek a napirenden. Az egész világot átfogó békemozgalom vezetői az amerikai imperialisták koreai és északkelet-kínai baktériumháborújának, továbbá Németország és Japán újrafelfegyverzésének kérdéseivel foglalkoznak. A világ békeszerető közvéleménye rendkívüli érdeklődéssel tekint az oslói tanácskozások és az ott hozandó határozatok elé. Nyugat-Németországban egyre nagyobb ellenzéke támad Adenauer kancellárnak saját pártja, a CDU körében is. A belső ellenzék egyik szószólója, Ernst Lemmer képviselő a bajorországi Rothenburgban tartott gyűlésen kijelentette: "Adenauer külpolitikája nem felel meg a német nemzet érdekeinek. Lemmer sürgette, hogy Nyugat-Németország képviselői sürgősen kezdjék meg a tárgyalásokat a Német Demokratikus Köztársaság megbízottaival és dolgozzanak ki végleges össznémet választási törvényt. Az Adenauer pártjához tartozó politikus kifejtette, hogy a német választások előkészítésére és végrehajtására egyáltalán nem szükséges az ENSZ ellenőrző tevékenysége. Nyugat-Németország különböző városaiban a képviselőtestületek sorra olyan határozatokat hoznak, amelyek felszólítják a bonni kormányt: tegyen meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy négyhatalmi tárgyalások induljanak a szovjet kormány békeszerződéstervezetéről, továbbá az egész Németországra kiterjedő szabad, demokratikus választások megtartásának lehetőségéről. A nyugatnémetországi eseményekhez tartozik, hogy az ottani demokratikus lapok egyöntetűen megállapították: az Adenauer elleni csütörtökimerénylet, amely egy háromgyermekes családapa életét követelte áldozatul, nem más, mintAdenauer szemérmetlen trükkje, amellyel a bajorországi községi választások eredményére akart befolyást gyakorolni. Ezért rendeztette a pokolgépes tragikomédiát Münchenben, Bajorország fővárosában.* Míg Adenauer olyan kijelentéseket tett, hogy a gondviselésnek* köszönheti az ellene tervezett merénylet meghiúsulását, minden kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy a müncheni pokolgép olyan körökből ered, amelyek közel állnak az Adenauer-klikkhez. A müncheni pokolgép ugyanazt a »donarit« nevű robbanóanyagot tartalmazta, amelyet Halacz, a ugatnémetországi USA-kémszobr.iW*epvK? • - el hasn’ 1 ü hónappal ezelőtt Brémában Az Izvesztia szemleírója, Milhailov nagyobb cikket írt az, úgynevezett infirmívi-tervről. Ebben a tervben tudvalévőenzöld pcok létesítéséről, vagyis az úgynevezett Európa Tanácshoz tartozó országok, valamint Ausztria, Svájc és Portugália mezőgazdasági egyesüléséről van szó.Nyilvánvaló — hangoztatja az Izvesztija szemleírója —, hogy a Washington által kierőszakoltzöld pop” Kelet-Európától elszigetelt és teljes mértékben az USA-tól függő nyugateurópai mezőgazdasági piac megteremtésére irányul. Az AFP és a Reuter közléséből megtudtuk: Truman szombaton este bejelentette, hogy nem jelölteti magát az idei elnökválasztásokon. A Reuter-iroda kommentátora így vélekedik:Truman bejelentése megerősítette Eisenhower republikánus híveinek önbizalmát. Eisenhower híveinek egy része Truman lépését úgy tekinti, mint visszalépést az északatlanti főparancsnok javára. A legutóbbi huszonnégy óra külpolitikai eseményei között említést érdemel, hogy Irán, India és Pakisztán kormánya élesen elítélte a francia gyarmatosítók tuniszi terrorintézkedéseit. Az indiai tájékoztató szolgálat közölte: az indiai kormány diplomáciai úton tudomására hozta a francia kormánynakkomoly aggodalmát a tuniszi fejleményekkel kapcsolatban. A pakisztáni kormány elhatározta, hogy a Biztonsági Tanács elé viszi a tuniszi kérdést. Irán és India kormánya támogatja ezt a lépést. A pakisztáni kormány elhatározását megkönnyíti az a körülmény, hogy áprilisban a pakisztáni küldött kerül a Biztonsági Tanács elnöki székébe. Oslóban megnyílt a Béke Világtanács irodájának ülésszaka A Béke Világtanács irodája Joliot-Curie elnöklete alatt meg a következő sajtónyilatkozatot nyílt a Béke Világtanács irodaadta kijának ülésszaka. »1952. március 29-én Oslóban Az elnök üdvözölte az iroda összes tagját, különösen Korea és Kína küldötteit, akik felszólalásukban a baktériumháború mély nyugtalanságot keltő kérdésével foglalkoztak. Josiet-Curie kiemelte az iroda mostani ülésszakának jelentőségét. Hansteen asszony, a norvég országos békebizottság elnöke megköszönte az irodának, hogy Oslót választotta ilyen életfontosságú problémák megvitatásának helyéül. A titkárság tevékenységéről Jean Laffitte tartott beszámolót. Ezután Kuo Mo Zso, a Béke Világtanács alelnöke szólalt fel. Kuo Mo Zso a kínai küldöttség nevében beszámolt a baktériumháborúról, amely Koreából kiterjedt Kínára. A kínai küldött beszámolója után a koreai békebizottságot képviselő Li Gi En bejelentése következett. A vita során felszólalt Joliot-Curie és Pierre Cot, Fagyejev és Lombardi. Az ülésszakon jelen vannak: Gabriel d'Arboussier (Egyenlítői- Afrika), Alekszandr Fagyejev (Szovjetunió), Kuo Mo Zso (Kína), Eugénie Cotton (Franciaország), Leopold Infeld professzor (Lengyelország), Artur Lundquist (Svédország), a Béke Világtanács irodájának alelnökei: Isabelle Blume (Belgium), Pierre Cot (Franciaország), Ilja Erenburg (Szovjetunió), Hromadka professzor (Csehszlovákia), Lombardi (Olaszország)* Louis Saillant (Franciaország)/ Laurent Casanova (Franciaország), Mao Tun (Kína), Yves Farge (Franciaország), Alekszandr Kornejcsuk (Szovjetunió), Makarovski (Csehszlovák Ida), Jean Laffitte (Franciaország), a Béke Világtanács főtitkára, Gilbert de Chambrurr (Franciaország), Georgio Fenoaltea (Olaszország), P. V. Guljajev (Szovjetunió), Johnt Darry (USA), W. R. T. Gore (Anglia), Emi Sziao (Kína) titkárok. Az ülésszakon vendégként részt vesz: Jacques Denis (DIVSZ), Paretta (Olaszország), Claude Morgan (Franciaország),Mario Socrate (Olaszország),,? Gi En (Korea), Then Don Hek (Korea), Cseng Szang Csángó (Kína), Forbekk lelkész (Norvégia), Kirsten fransteen asszony (Norvégia), Jakob Friis (Norvégia), Kreiberg professzor (Norvégia). A vitát folytatják.* Németország és Japán újra lebegy vérzésének kérdése Oslóból jelenti a TASZSZ. A Béke Világtanács irodájának ülésén március 30-án folytatódtak a felszólalások Kuo Mo Zso, ai Béke Világtanács alelnöke beszéltékeo Uoi - t . -viseletes beszámolójának alapján. A baktériumha ború kérdésével kapcsolatban felszólalt Leopold Infeld professzor (Lengyelország), Gilbert de Chambrun (Franciaország), Jan Makarowski (Csehszlovákia), Isabelle Blume (Belgium), Darr (USA), Gabriel d’Arboussier (Észak-Afrika) és Ilja Erenburg (Szovjetunió). Ezzel befejezték a baktériumfegyverek kérdésének megvitatását. Németország újrafelfegyverzéséről Yves Farge (Franciaország) számolt be. A kérdésselszólalt fel. Japán újrafelfegyverzésének kérdéséről Mao Dun (Kína) számolt be. A kérdéshez Joliot Curie és Kuo Mo Zso szólő hozzá. A nemzeti szuverenitás kérdéséről Lombardi számolt be. Hétfőn megkezdődnek az iroda munkabizottságainak ülései, ahol megvitatják a határozatokat. Sztálin jelenlétében ért véget az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának ülésszaka Moszkvából jelenti a TASZSZ. Moszkvában befejezte munkáját az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának második ülésszaka, amelyen jóváhagyták a Köztársaság 1952. évi állami költségvetését. A költségvetés jóváhagyását kétnapi vita előzte meg, amelyben több mint 30 képviselő vett részt. A képviselők egyhangúlag támogatták az ülésszak elé terjesztett költségvetés-tervezetet, mint a Köztársaság valamennyi népe létérdekeinek megfelelőt és amely kifejezi a szovjet állam békepolitikáját. Március 29-én zajlott le a Kremlben az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa második ülésszakának záróülése. Este 7 órakor a kormánypáholyokban megjelent N. V Sztálin, V. M. Molotov, G. M. Malenkov, L. P. Berija, Kij Vorosilov, A. I. Mikojan, N. A. Bulganyin, L. M. Kaganovics,, N. Sz. Hruscsov, N. M. Sver*nyik, M. A. Szuszlov, P. K Ponomarenko és M. F. Sktrjatov, akiket a képviselők és a vendégek hatalmas tapssal fogadtak. Hosszú percekig éltették J. V. Sztálint, a párt és a kormány vezetőit, s Éljen Sztálin elvtársi*, — zúgott a teremben. A záróülésen jóváhagyták az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa elnökségének az első és második ülésszak közötti időszakban hozott rendeleteit.