Magyar Nemzet, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-12 / 86. szám
S»*«!!·SI, 1951 íj¡rf!!s 12- .Hagjar Amzer A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége bizottságának jelentése az Egyesült Államok koreai bűntetteiről Pekingbet jelenti a TASZSZ. Az Új Kína hírügynökség közölte a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége bizottságának »az USA koreai bűntetteiről szóló jelentése« teljes szövegét. A hét fejezetből álló jelentést a bizottság a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége felhatalmazásából közli. A jelentés rámutat: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya több ízben fordult az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez azzal a kéréssel: az ENSZ tiltakozzék az ellen, hogy az ellenséges csapatok koreai területen megsértik a nemzetközi jogot. Az Egyesült Nemzetek Szervezete azonban figyelmen kívül hagyta ezeket a kérelmeket E vádak rendkívüli komolysága arra kényszerítette a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége tanácsát, hogy a Szövetség 1950 szeptemberi berlini ülésszaka határozata alapján különböző országok jogászaiból bizottságot alakítson és ezt a bizottságot Koreába küldje, hogy a helyszínen tanulmányozza az említett nyilatkozatokat a nyomozás törvényes módszereinek teljesen megfelelően. A bizottság tagjai: Heinrich Brandweiner, a gráci egyetem nemzetközi jogi professzora, a bizottság elnöke (Ausztria), Luigi Cavalieri (Olaszország), a bizottság alelnöke, Jack Gaster londoni ügyvéd (Anglia), Marc Jasquere (Franciaország); Ko Po Nien, a nemzetközi kapcsolatok Pekingben székelő kínai népi intézete tudományos kutatóosztályának igazgatója (Kína); Marie Louise Moerens asszony, brüsszeli ügyvéd (Belgium); Letelba Rodriguez de Britto rio dejaneirói ügyvéd (Brazília); Zofia Wasilkowska asszony, a varsói legfelső bíróság tagja (Lengyelország). A bizottság 1952. márciusában több mint két hetet töltött Koreában. Tagjai meglátogatták Észak- és Dél-Phenan, , Vanhe, Kanvon tartományt, Phenjan, Nampho, Kajcsen, Pekton, Ancszsu, Anak, Szimcshon, Szarivoo,Vonszoon és más városokat. A korlátozott idő és a háború miatt — mondja a jelentés — a bizottság nem tudta megvizsgálni az összes vádakat, amelyeket az elébe terjesztett nyilatkozatok tartalmaztak. A bizottság azonban minden szükséges segítséget megkapott a koreai hatóságoktól küldetése teljesítéséhez és pontosan kivizsgálta azokat az eseteket, amelyek a legjelentősebbeknek látszottak méreteik az áldozatok száma és a bűntettek elkövetői által használt módszerek különleges jellege miatt. Mindezeknek az eseteknek a megvizsgálásakor az illetékes szervek által rendelkezésre bocsátott jelentések és nyilatkozatok tanulmányozása után a bizottság tagjai közvetlen nyomozást folytattak, amelyek során több mint száz tanút hallgattak ki. Miután a megállapított tényeket jellegüknek megfelelően osztályozta, a bizottság megvizsgálta azt a kérdést, hogy ezek a bűnök háborús bűntettek-e, vagy az emberiesség ellen elkövetett bűntettek, amint ezt a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék alapokmányának 6. cikkelye meghatározza, és hogy az érvényben lévő nemzetközi egyezmények megsértésével vagy a háborúk törvényeinek és szokásainak megsértésével követték-e el őket. A bizottság feladata mindenekelőtt az volt — mutat rá a jelentés —, hogy alapul vegye a szárazföldi háborúk törvényeire és szokásaira vonatkozó egyezményeket, az 1899. július 29-én és az 1907. október 18-án elfogadott hágai egyezményeket, minthogy ezek az egyezmények tartalmazzák fegyveres konfliktus esetére a harcoló felek cselekményeit szabályozó tételeket, amelyeket a szokásjog kötelezőnek ismert el minden állam számára. A hágai egyezmények tartalmazzák a háborús jog fő alapelveit. Ezek az alapelvek kimondják, hogy a háborút viselő állam nem élvez korlátlan szabadságot az ellenségnek kárt okozó eszközök kiválasztásában, többek között tilos közvetlen támadást intéznie a polgári lakosság ellen. A hágai egyezmények különbséget tesznek védelmezett és nyílt városok s helységek között. Előjogokat biztosítanak bizonyos épületeknek, úgymint templomoknak, kórházaknak és iskoláknak, továbbá ezek az egyezmények tiltják a rablást és elítélik bizonyos fegyverfajták és hadviselési módszerek alkalmazását. A tiltott háborús eszközök között van többek között a fojtó és mérges anyagok aikrrtmózása Ez a meghatározás kiterjed a vegyi és baktériumfegyverekre is. Ezt a két tilalmat később részletezték az 1925. évi június 17-i genfi jegyzőkönyvben, amely tiltja a fojtó, mérges vagy más hasonló gázok és a baktériumfegyver alkalmazását a háborúban. A bizottság többek között figyelembe vette az 1929. július 17-i, a hadrakelt seregek betegei és sebesültjei sorsának megjavításáról szóló genfi egyezményt és az 1929. július 17-i egyezményt, amely a hadifoglyokkal való bánásmód kérdésére vonatkozik, valamint az 1929. augusztus 12-i genfi egyezményt a hadifoglyokkal való bánásmódot illetően. Ami az utóbbi egyezmény alkalmazását illeti, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere 1950. július 13-án nyilatkozatot tett arról, hogy a koreai néphadsereg be fogja tartani annak feltételeit. A bizottság különösen kiemeli a nürnbergi alapelveket, amelyek a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék alapokmányában jutottak kifejezésre. A nürnbergi alapelvek a nemzetközi jog megsértésével elkövetett bűntettek közül kettőt emelnek ki: a) Háborús bűntettek: A háború törvényeinek és szokásainak megsértése, amely kifejezésre jut (többek között, de nem kizárólag) polgári személyek meggyilkolásában, a velük való rossz bánásmódban, vagy kényszermunkára vagy bármilyen más célra való felhasználásukban a megszállt területen, a hadifoglyok, vagy tengeren egyes személyek megölésében és a velük való rossz bánásmódban, túszok megölésében, a köz- vagy magánvagyon elrablásában, városok és falvak szándékos lerombolásában vagy katonai szükségesség által nem indokolt elpusztításában. b) Az emberiesség elleni bűntettek:. A polgári lakosság ellen elkövetett gyilkosság, megsemmisítés, leigázás, száműzés vagy más embertelen cselekmény, valamint politikai, faji vagy vallási alapon való üldözés, amikor ilyen cselekményeket vagy ilyen üldözéseket a béke elleni bűntettel, vagy bármilyen háborús bűntettel kapcsolatban vagy azok A bizottságnak Koreába érkezése után váratlan feladatot kárétt megoldania: ki kellett vizsgálnia azt az igen komoly vádat hogy az amerikai csapatok Koreában baktériumfegyvert alkalmaznak a hadsereg és a polgári lakosság ellen. A bizottság tagjai az ország különböző vidékeire utaztak, tanúvallomásokat vettek fel a helyszínen, tanúkat hallgattak ki, akik rovarokat találtak szokatlan körülmények között; kihallgattak embereket és anyagokat gyűjtöttek a talált tartálymaradványokra vonatkozóan; szakembereket hallgattak meg és adatokat gyűjtöttek az utóbbi évek egészségügyi viszonyairól és a betegségek hirtelen kitöréséről; hivatalos személyiségektől megfelelő adatokat kaptak, valamint megismerkedtek a bizottság elé terjesztett hivatalos okmányokkal és más anyagokkal. A nyomozott tényekre vonatkozó tanúvallomást tévő sok egyszerű paraszt és más ember a bizottságra a világosság, a nyilvánvaló őszinteség és igazságosság benyomását tette. A koreai néphadsereg, a kínai népi önkéntesek és a helyi légoltalmi osztagok megfigyelő őrszemeinek közlései szerint különböző rovarokat találtak Észak- Korea 169 körzetében. A jelentés beszámol 15 tipikus esetnek szakemberek által január 28. és március 12. között történt kivizsgálásáról. E vizsgálatok során rovarokat találtak. Sok esetben különös fajtájú legyeket, bolhákat, pókokat, poloskákat, tücsköket, szúnyogokat és más rovarokat találtak, amelyek közül sok Koreában eddig nem fordult elő. Egyes esetekben a rovarokat emberi lakástól távol a havon, a folyók jegen és kövek között találták. Figyelembe véve, hogy Koreában jelenleg rendkívül alacsony a hőmérséklet, ami általában akadályozza a rovarok megjelenését, továbbá figyelembe véve, hogy a rovarokat gyakran nagy mennyiségben találják, különböző rovarokat egy helyen, sőt különböző fajta rovarok halmazatát, amelyek általában nem fordulnak elő együtt — mint például legyek és pókok —, azt lehet mondani, hogy ezeknek a rovaroknak a megjelenése oravégrehajtása során követtek el. Ezek az alapelvek a hágai egyezmények, valamint a nemzetközi jogszokás továbbfejlesztését jelentik és mindenki elismeri azokat. Végül a bizottság figyelembe vette a fajirtás bűntettének elítéléséről és megbüntetéséről szóló egyezményt, amelyet 1948. december 9-én fogadott el az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése. Ami a koreai háború keletkezését illeti — bár a bizottság nem tanulmányozta részletesen ezt a kérdést —, kötelességének tartja ezzel a kérdéssel kapcsolatban a következőket megjegyezni: A nemzetközi jog szerint harmadik félnek nincs joga beavatkozni a polgárháborúba. Ezt megerősíti az ENSZ alapokmány 2. cikkelyének 4. pontjai, amely megtiltja az ENSZ-tagállamoknak, hogy erőszakhoz folyamodjanak bármely állam területi épsége ellen, vagy megsértsék azt más, az Egyesült Nemzetek Szervezete céljaival összeegyeztethetetlen módszerekkel; az alapokmány továbbá megtiltja az Egyesült Nemzetek Szervezetének a beavatkozását más országok belügyeibe, kivéve, amikor ezt bizonyos — az alapokmány 7. fejezetében megjelölt — körülmények indokolják. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének az a határozatai, hogy beavatkozik a koreai polgárháborúba, már önmagában véve az alapokmány megsértése, mert a fent említett határozatot a Biztonsági Tanács nem valamennyi állandó tagjának szavazatával hozták, amit a 27. cikkely (3. pont) előír. Ez megsérti a 38. cikkelyt is. Az a tény, hogy Trumán elnök azonnal megparancsolta az amerikai flottának és légierőnek, hogy kezdjenek intervenciót — még mielőtt az Egyesült Nemzetek Szervezete elfogadta a fent említett jogtalan határozatot — arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok beavatkozása jogtalan, szemmel láthatóan előre előkészített, szándékos volt, tehát agressziót jelent. Az Egyesült Nemzetek Szervezete távos tagállamainak intervenciója is megsérti az ENSZ alapokmányát nás. A szakemberek által végzett kutatás eredményei bebizonyították, hogy nagymennyiségű rovar fertőzött volt. Sok esetben azt is észrevették, hogy a rovarok peterakás előtt voltak. A szakemberek véleménye szerint feltehető, hogy ezeket a rovarokat mesterségesen tenyésztették. 1952. február 23-án Phenvon járásban (Dél- Phenan tartomány) egy hegyen, nem messze Szuksun falutól legyeken kívül nagymennyiségű olyan fajtájú halat is találtak, amely az édesvíz és sósvíz között levő területeken él. A hal félig rothadt volt és kolerával volt megfertőzve. A következő fajta baktériumokat találták: vibrio cholerae, pasteurella pestis, eberthella typhosa, bacillus paratyhi A. B., rickettsia prowazeki, shigella dysenteriae. A kutatás megerősítette azt a helyszíni jelentést, hogy különböző fajtájú rovarokat terjesztettek és megállapította, hogy a ledobott rovarok pestissel, kolerával és más járványos betegségekkel voltak megfertőzve. A bizottság többek között megvizsgálta a következő eseteket: 1952. január 30-án Kanvon tartományban Incshontól délkeletre a havon, kövek között legyeket, poloskákat és pókokat találtak. A szakemberek által végzett vizsgálat bebizonyította, hogy a legyek koleramikrobákkal voltak megfertőzve. Körülbelül 300—400 méterre attól a helytől, ahol a rovarokat felfedezték, röpcédula dobására szolgáló, bombákhoz hasonló tartályok maradványai hevertek. A tartályokon különleges készülék volt, amely arra szolgál, hogy szétnyíssa a tartályt, amint az a földhöz ütődik. 1952. február 18-án Dél-Phenan tartományban, Balnamri faluban (Dél-Phenan tartomány, Dairi járás, Ancszsu körzet) jegyeket, pókokat és poloskákat találtak három külön kupacban. Mire a nyomozócsoport erre a helyre érkezett, a rovarok elterjedtek a környező vidéken. A rovarok az ismert koreai fajtákhoz képest szokatlanok voltak. A talaj hőmérséklete mínusz 20 Celsius fok volt A rovarok Mjedezjae előtt, éjfél körül, e terület felett repülőgépeket láttak, amelyek alacsonyan szállva néhány kört írtak le, de nem dobtak le sem robbanó-, sem gyújtóbombát és nem is tüzeltek. A szakemberek által végzett vizsgálat kimutatta, hogy a rovarokat pestisbaktériumokkal fertőzték meg. Február 25-én az említett faluban pestisjárvány tört ki, ötven ember megbetegedett, közülük március 11-ig 34 meghalt. (A falu lakossága körülbelül hatszáz lélek). A pestis nem terjedt tovább. Ezelőtt ezen a vidéken pestis nem mutatkozott. Február 28-án Szonori faluban (Dél-Phenan tartomány, Vontán járás, Kandón körzet), a Phenjant vízzel ellátó folyó partja mellett a jégen szokatlan rovarok halmazát vették észre. A rovarkupacok körülbelül három-öt méterre voltak egymástól. Másnapra a rovarok már nyolcszáz négyzetméter területen terjedtek el. Egy nappal a rovarok felfedezése előtt öt amerikai repülőgép körözött fél órán keresztül a terület felett, de sem robbanó-, sem gyújtóbombát nem dobtak le és gépfegyverrel sem tüzeltek. A szakemberek által végzett vizsgálat eredménye kimutatta, hogy a rovarok bélmegbetegedést okozó baktériumokkal voltak megfertőzve. Március 5-én Phenjan város Csunku kerületének Hummuni negyedében az utcán nagy- és kis légyhalmazokat találtak, amelyek körülbelül másfélszer öt méteres területet borítottak. A következő napon a szomszéd utcában kolera-megbetegedést észleltek. A bizottság további nyolc hasonló esetet vizsgált meg. Ezek azonban — mint a jelentés rámutat —, csupán jelentéktelen mértékben mutatják be a dolgok állását, minthogy a bizottság nem tudott minden érintett helyet meglátogatni. Észak-Koreában — folytatódik a beszámoló — legalábbis az utolsó hét esztendőben nem volt semmiféle járvány. A bizottság érkezése előtt sem történt közlés semméle megbetegedésről, kivéve azokat a körzeteket, ahol a fent említett rovarhalmazokat találtak. Az a tény, hogy a fertőzött rovarok jelenléte ellenére sem tört ki semilyen nagyobb területre kiterjedő járvány, kétségtelenül azzal magyarázható, hogy — amint magunk is meggyőződtünk —, a lakosság teljes támogatását élvező hatóságok a lakossággal szoros együttműködésben gondos és határozott járványellenes intézkedéseket tettek. A bizottság e tények figyelembevételével megállapítja, hogy a nyílt mezőt fedő havon és a tavak jegén igen alacsony hőmérséklet mellett nagymennyiségű, az esetek többségében Koreában ismeretlen különféle rovart találtak. E rovarok jelentékeny része — amint ezt megállapították —a pestis, kolera és egyéb járványos betegség baktériumaival volt megfertőzve. A rovarok lelőhelyének közelében olyan tartályokat találtak, amelyeknek szerkezete feltételezhetővé teszi, hogy nagymennyiségű rovar szállítására készültek. Az egyik tartály oldalán angol nyelvű feliratot találtak. Több esetben megállapítást nyert, hogy ezeket a tárgyakat olyan helyeken és abban az időben találták, ahol és amikor a repülőgépek jelentek meg és alacsonyan, bombadobás és fegyvertűz nélkül köröztek. Röviddel ennek megállapítása után pestis- és kolera-megbetegedéseket észleltek. A bizottságnak mindezen körülmények figyelembevételével arra a megállapításra kellett jutnia, hogy a járványos betegségek baktériumaival fertőzött rovarokat amerikai repülőgépekről dobták le Korea felett. A vegyifegyver Az amerikai repülőgépek — mutat rá a bizottság jelentése — legalább is 1951. május 6-a óta több ízben alkalmaztak fojtó- és egyéb gázokat, vagy vegyifegyvert. A bizottság megvizsgálta a Nampho város népi bizottsága egészségügyi osztályának vezetője által eléje terjesztett bizonyítékokat. Ezt a várost 1951. május 6-án 5.05 óra és este 6.30 óra között több ízben bombázták. E bombatámadások jó időjárás közepette, 23 Celsius-fok hőmérsékleten történtek, 13 körzetet támadtak. Az utolsó bombatámadás alkalmával, midőn a lakosok az óvóhelyekre húzódtak, három ,B—29-est bombavető vegyibombákat dobott négy kerületre. A bizottság tanulmányozta a fulladásos halál következtében elhunytak holttestén végzett boncolás eredményeit. Abban a körzetben, ahol a gáz elterjedt, észrevették, hogy a fű sárgásbarna lett, a réztárgyak kékeszölddé váltak, az ezüsttárgyak pedig megfeketedtek. A bizottság több ilyen tárgyat megszemlélt. 1951. július 6-án reggel 8 órakor amerikai lökhajtásos repülőgépek átrepültek a Vonszantól délre lévő Punpori falu felett. A vidéken körülbelül 100—200 méteres területen gáz vagy egyéb vegyianyag terjedt el. A vegyianyag jellegét nem tudták megállapítani. Ahol ez a gáz elterjedt, a vetések tíz százalékán és különösen a hüvelyes növények levelein egymástól körülbelül egy centiméterre kerek fehér fojtok keletkeztek. 1951. augusztus 1-én körülbelül délután 3 órakor egy-egy bomba hullott a Hvanho tartományban lévő Zsonszugri és Voncsholi falura. Mindkét bomba szokatlanul halk zajjal a levegőben robbant fel. A robbanás után a levegőben fekete füst térmegrázóak — mind az elkövetett bűncselekmények számát, mind pedig az alkalmazott módszerek sokféleségét tekintve — az USA fegyveres erőinek a koreai polgárok, a többi között nők és gyermekek ellen elkövetett tömeges megsemmisítő intézkedései, egyes gyilkosságai és egyéb kegyetlenkedései — mutat rá a jelentés. A bizottság csupán két tartományban megvizsgált eseteket ismertet. Hvanhi tartományban a bizottság tagjai három várost látogattak meg: Szincshont, Szarivont és Anjakot, Dél-Phenan tartományban pedig több helységet: Phenjant, Szuncsont, Ancszsut, Kaicsent és Namphót. A bizottság megvizsgálta a bizonyítékokat és Pen Von Gunnak, Szincshon város népi bizottsága elnökének vallomását hitelesnek ismerte el. Pen Von Gun elmondotta, hogy az 1950. október 17-től december 7-ig tartó amerikai megszállás alatt — azaz két hónapnál rövidebb idő alatt — Szincshon városában 35.383 embert — 19.149 férfit és 16.234 nőt — gyilkoltak meg. A bizonyítékok tanulmányozása alapján a bizottság a következő megcáfolhatatlan tényeket állapította meg: • 1950. október 18-án Szincshon városában a népi bizottság épülete mögött körülbelül 900 férfit és nőt — köztük körülbelül 300 gyermeket — mészároltak le. A legyilkolt nők közül többen terhesek voltak. A gyilkosságot Harrisonnak, a városban állomásozó amerikai megszálló csapatok parancsnokának utasítására követték el. Harrison végignézte és fényképezte a tömegmészárlást. Az öldöklés a következőképpen folyt le: az áldozatokat mély árokba kergették. Hamson reájuk parancsolt, hogy vessék le ruhájukat, majd parancsot adott, hogy öntsék le benzinnel és gyújtsák meg őket. Aki megpróbált kijutni az árokból, azt agyonlőtték. 1950. október 26-án körülbelül 500 embert — közöttük körülbelül száz gyermeket — mészároltak le. Harrison ismét jelen volt. Az áldozatokat egy kettős bejáratú óvóhelyre kergették. Harrison parancsára az amerikai katonák robbanószert helyeztek el a helyiségben, a gyújtózsinórt pedig a szabadba vezették. Ezután mindkét kijáratot homokzsákokkal eltorlaszolták. Harrison parancsot adott a gyújtózsinór meggyújtására. A robbanás az óvóhelyen tartózkodó minden embert megölt. ------ijedt el. A füst fehúzódn a fölsre és sárgás-zöldes színt öltött., Négy lakos mérgezés következtében meghalt. A falevelek lehullottak, a kalászos vetések kárt szenvedtek, a réztárgyak meg( is A H t 1952. január 9-én világos időben, körülbelül délután 4 órakor, öt fok körüli hőmérséklet mellett, két repülőgép bombázta a Vonszantól északra lévő Mák* szeri nevű kicsiny hegyifalut A bombázás után megállapították, hogy 83 ember mérgezést szenvedett. Ezeket a tényeket több tanú — köztük orvosok — állapította meg; a bizottság által tanulmányozott ezen tényeket Kanvon tartomány egészségügyi hivatala vezetőjének adatai, valamint a vonszani központi kórház orvosainak jelentései is alátámasztják. A felsorolt tények megcáfolhatatlanul bizonyítják, hogy a Koreában működő amerikai csapatok különféle vegyifegyvereket használnak és hogy e vegyifegyvereket számos esetben alkalmazták a polgári lakosság ellen. A vegyifegyvereknek sok áldozata volt. 1950. november közepén újabb tömeggyilkosságra került sor. Ezúttal körülbelül 500 embert — köztük nőket és gyermekeket — öltek meg. A tények a következők: Harrison expedíciót küldött a Szincshon közelében lévő hegyekbe, ahol szerinte partizánok rejtőztek. Az expedíció sikertelen maradt. Ekkor az expedíció parancsnoka — amerikai tiszt — parancsot adott, hogy a környező falvak minden lakóját fogják el. A Szincshonba visszafelé vezető úton, Mincshonri faluban, a parancsnokló amerikai tiszt utasítást adott az emberek legyilkolá-sára. Amerikai katonák gépfegyverrel gyilkolták meg őket. Mielőtt az amerikai csapatok 1950. december 7-én kivonultak ebből a körzetből, Harrison beszédet intézett az amerikai egyezségekhez és a parancsnoksága alatt álló Li Szín Aron-féle segédcsapatok tisztjeihez. Hír szerint kijelentette, hogy a visszavonulás ideiglenes* ésstratégiai okok* miatt történik. Hozzátette, hogy a még szabadon lévő lakosokat fel kell szólítani, Vonuljanak dél felé az amerikai csapatokkal. »Aki itt marad, azzal nyílt ellenségként bánunk és atombombát dobunk le rá* — mondotta. Parancsot adott, hogy a »vörösök* minden családtagját irtsák ki. »A koreai néphadsereg katonáit és az állami alkalmazottak minden családtagját vörösnek kell tekinteni* — parancsolta. Parancsát teljesítették. Ugyanazon a napom körülbelül 900 férfit és nőt gyilkoltak meg Szincshon város Vonzsanri kerületének két raktárában. Az egyik épületben több mint 200 gyermek tartózkodott. Az amerikai katonák benzinnel leöntötték és meggyújtották őket. Az ablakokon öt kézigránátokat dobtak az épületbe. Az egyik koreai nő két gyermekét kilökte az ablakon. Az egyik gyermeket agyonlőtték, a másiknak azonban sikerült elmenekülnie. Anyjuk halálra égett. Harrison és tisztjei itt is jelen voltak. 14 bizottság tagjai látták a tömegsírt, amelybe az október 18-i gyilkosság áldozatait betemették. Látták az óvóhelyet is amelyben az október 20-i gyilkosságot elkövették és a raktárakat, amelyek egyikét később bombázás pusztította el. A raktár falain láthatók a tűzvész nyomai. Tömeggyilkosságokat követtek el Szincshon más városrészeiben is. (A jelentés második részét lapunk következő számában közöljük.) Baktériumháború Tömeges megsemmisítés, gyilkosságok és egyéb bűncselekmények Beke András bevonulásának, szerelmének, hőstettének története Fn^preclSk' Szirtes Ádám, Molnár Tibor Szentirosai Éva, Pécsi Sin- Főszereplők. *^1.ias Bessenyei Ferenc. Ladányi Ferenc a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. Kossuth-dijas Dózsi prol. Vörös Csillag prol Május 1. prol Táncsics (Csepel prol) / * -