Magyar Nemzet, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-01 / 101. szám

Ma: Teljes heti rádióműsor fion'ier Magyar Nemzet .■ Százmilliók ünnepe írta­­ Parragi György Felszabadulásunk óta nyolcad­szor ragyog fel hazánkra, né­pünkre május elseje diadalmas ünnepének fénye. A nyolcadik szabad május elsejének öröm­ujjongása tölti be a mai napon az egész országot. A természeti pompázó szépségeit túlszárnyal­ja az emberek öröme, vidámsá­ga, boldogsága. A május elseje világhódító körútján felszabadu­lásunk óta Magyarországon ün­nepe lett városnak és falunak, ifjúságnak és ék­esebb nemze­déknek, munkásnak, parasztnak és értelmiséginek egyaránt. Ezen a napon mindenki érzi, hogy mi­­­­lyen fenséges jelentősége, értel­me van ennek a fogalomnak: szabad ember. A szabadságnak, a munka, a harc árán megszer­zett szabadságnak és az emberi­ségnek hatalmas ünnepe május elseje. Mi, magyarok a Szovjet Hadsereg felszabadító győzel­mei következtében teljes mérték­ben élvezhetjük a legértékesebb emberi kincset: a szabadságot. Szabadságszeretetünk, életörö­münk káprázatos színekben, égigtörő vidámságban, az em­beri arcok mosolyában, a sze­mek ragyogásában, énekekben, táncokban fejeződik ki május el­sején. A nép ünnepe, a szabad magyar népnek ünnepe ez a nap. De nem felejthetjük el ezen­, a napon május elsejének legmé­lyebb értelmét, azt, hogy az egész haladó emberiségnek ün­nepe május elseje. A szabadsá­got élvező és a szabadságért még harcoló százmilliók ünne­pe A­­legegyetemesebb ünnep ez, amelynek ünnepi lobogója alatt száz-és százmilliók mene­telnek ezen a napon. Olthatatlan vágyaikban, fájdalomtól és harci kedvtől eltelt szívükben azok is velünk ünnepelnek,­­akiknek,­­­­mint Spanyolországban,­­Görög­országban és más fasiszta or­szágokban — tilos május else­jének megünneplése. Ezen a napon a magyar nép örömujjongása, vidám éneke ösz­­szeölelkezik Moszkva és más szovjet városok embemillióinak­ szívdobbanásával. Ezen a napon különösen kifejezésre jut a Duna­­­ medence magyar, cseh, szlovák, román, bolgár dolgozó népei­nek testvéri szolidaritása, s a meg­talált szabadság és felszabadu­­lás felett érzett közös öröm és büszkeség. A május elsejei szel­lő szárnyán eljut hozzánk Buda­pestre Prága­, Pozsony, Buka­rest, Szófia, Varsó május else­jei ünnepségének visszhangja. A május elsejei ünnep Világot átfogó tavaszi férf .­özönében ben­ne látjuk minden nép dolgozó fainak szeme csillogását, világot átformáló, legyőzhetetlen erejét. Pekingtől a Bék­és demokra­­tkus övezetéig szabad emberek milliói szabadságsze­mtetük túl­áradó érzéseivel ünnepük május elsejét. A szabad embereket azonban május elseje arra is figyelmezteti, hogy legnagyobb kötelességük egyrészt megvédeni a szabad május elsejéket, más­részt mindent elkövetni, meg­tenni azért, hogy azok a dolgo­zói milliók, akik gúzsba kötött május elsejével találkoznak év­ről évre, szintén a­ szabadság, az emberi méltóság birtokába juthassanak. Barcelona és Athén szabadsághőseinek kioltott vére még ma is nemcsak az ünnep­nek, de a mártíromságnak piros színeivel festi be május elsejét. A szabadságáért és függetlensé­géért küzdő koreai nép fiainak és­ leányainak, a kínai önkénte­seknek, a kegyetlen amerikai hadviselés által legyilkolt sok­ezer hősének piros vére is ide kiált hozzánk és figyelmeztet arra, hogy mi az igazi értelmne a május elsejei ünnepnek. De erre figyelmezteti a dol­gozó­ magyar népet elsősorban a magyar munkásság hősi múltja,, évtizedes küzdelme, harca a sza­bad május elsejéért. Melyik ön­tudatos magyar munkásban nem ébreszt fel a mostani sza­bad május elseje a múltból ko­mor, borongós s néha fájdalm­as emlékeket?" De ugyanakkor me­lyik öntudatos magyar munkás ne érezne büszkeséget azon, hogy nemcsak ma ünnepli a május el­sejét, hanem úgy, ahogy a kö­rülmények megengedték, megün­nepelte a múltban is, harcolt egy életen át május elseje szabadsá­gáért Ma már tudjuk, hogy május elseje szabadsága egyben az egész dolgozó magyar nép sza­badságát jelenti. Ugyanúgy, ahogy a múltban, a megbéklyó­zott május elsejék a megbéklyó­zott, a rabigában senyvedő ma­gyar népet jelképezték. A mos­tani szabad május elsejében sosem szabad megfeledkeznünk a régi rab május elsejék emlékei­ről és tanulságairól. A magam gyermekkorára és ifjúságára visszagondolva, sosem felejtem el, hogy milyen gyönyörűek voltak a régi május elsejék még akkor is, ha csendőrszuronnyal halálra akarták sebezni ezeket, amikor a május elsejéket nem szabadott nyilvánosan, felvonu­lásokkal megünnepelni. Az ártat­lan gyermekkor napsugarak rét­jén a legszebb virágokként' orz' emlékezetem a pécsvidéki bánya­telepek május elsejei ünnepét. Akkor még a hatalom nem is­merte fel a május elseje­ igazi jelentőségét, néhány éven ke­resztül megengedte, hogy a pécsvidéki bányászok május el­sején felvonuljanak Pécsre. Pécs­­bányatelep, Szabolcsbányatelep, Somogy, Vasas, Üszög bányász dolgozói különböző útkeresztező­déseknél találkoztak. A patak­nak vagy folyónak indult ember­­tömeg Pécs keleti külvárosaiba vezető országaihoz érve, hatal­m­as em­berfolyamin áradt szét. Nem lehetett belátni a végtelen embersort s a bányászok, akik a maguk munkahelyén, a bánya mélységében annyira egyedül és magánosnak érezték magukat, kitéve az ott lenn leselkedő ve­szélyeknek és a fölülről dik­tált kizsákmányoló zsarnokság­nak, egyszerre megérezték, hogy milyen erősek, milyen hatalma­sak, milyen nagyok, ha egyesül­nek, ha beállnak abba a sorba, amelyik akkor a politikai jogai­kért, az emberi életviszonyokért kezdte meg a harcot. És mivel nemcsak a munká­sok jöttek rá arra, hogy milyen erőt jelent számukra május el­seje, de a kizsákmányolók is, belügyminiszterükön, főispánju­kon, rendőrségükön keresztül megtiltották a május elsejei fel­vonulásokat. Az első világhábo­rú május elsejéit, az ellenforra­dalom május elsejéit, a magyar munkásmozgalom történelme gyászkeretbe foglalja. Nem volt szabad a május elsejét megün­nepelni. Május elseje varázs­ereje azonban éppen abban állt, hogy semmiféle rendőrtilalom, semmiféle csendőrszurony nem tudta gyengíteni erejét. Ellenke­zőleg! Csak növelte, csak fo­kozta ,­ezt az erőt! Az első vi­lágháború alatt a bányatelepekre külön katonai és csendőrkülönít­­ményeket rendeltek ki, hogy megakadályozzák a munkássá­got abban, hogy május elsején összegyülekezzék, s megtalálja ismét önmagát. Éppen ezek a csapat összevonások tanították meg a bányászokat arra, hogy még forróbban szeressék május elsejét, s még jobban szívükbe zárják ezt a napot. Hiába vár­ta őket e napon a felvonókosár, nem jelentek meg az akna tor­kánál. Hiába jelentek meg haj­nali négy órakor­­a bányászla­kásokban a szu­ronyosi rendőrök, katonák, hogy a reggel hat óra­kor kezdődő »schichthez« erő­szakkal lekísérjék őket, m­ár nem találták a fáradt bányászokat az ágyukban, mert már messze kint jártak a napsugaras, ma­dárdalos hajnali erdőkben,, ahol szocialista dalokat énekelve kö­szöntött, meggyötört testtel, de szabadom­ szárnyaló lélekkel má­jus elsejét. És hasonlóképpen ünnepelték meg május elsejét az ellenforra­dalom gonosz, sötét korszaká­ban. Akkoriban Sopronban él­tem, mint főiskolás, majd újság­író. Az ottani május elsejéket sem lehet elfelejteni. Egyedül a nyomdászok vívták ki maguknak azt a jogot, hogy május elsején munkaszünetet tarthassanak. A textilgyárakban, a vasgyár­ban, a brennbergi bányatelepen til­os volt május elsejének meg­ünneplése. És mégis es­ztend­ő­­ről esztendőre minden öntudatos soproni munkás és maradéktala­nul minden brennbergi bányász munkaszünetet tartott ezen a napon, noha súlyos pénzbünte­tésekkel sújtották őket a „m­u­­lasztásért”. Már éjfélkor elin­dultak a munkások családjukkal együtt a gyöngyvirágtól illatozó soproni erdőkbe. Benn a város­ban üresen álltak a gyárak, fent pedig a hegytetőn énekszótól hangzott « erdő. A május el­sejét nem tudta kiirtani a dolgo­zók szívéből semmiféle rendőri önkényeskedés és erőszak. A múltban az üldöztetés, a rendőri brutalitás, nem egyszer a sortűz adott erőt a magyar munkásság május elsejei ünne­peinek. Most a szabadság öröme ujjongása tölti be május elsején az emberi szíveket, és ad­ új erőt,­­új lendületet, új harci­­kedvel­­e’kesedest, “’s'­ántsá­ra* a szabad magyar május else­jéknek. Erőt ad a szabad május elseje elsősorban annak a dicsőséges feladatnak elvégzéséhez, hogy a szabad, új hazát virágzóvá, bői doggá, erőssé építsük fel. Erőt ad a május elseje ahhoz a béke­harchoz, amelyet a magyar nép az egész békeszerető emberiség­gel összeforrva folytat nemcsak a maga hazájának szabadsá­gáért és függetlenségéért, nem­csak a magyar gyermekek, a ma­gyar anyák zavartalan boldog­ságáért, hanem az egész haladó emberiség közös­ ügyéért: a bé­kéért. Május elsején szívdobogá­sunk elszáll Moszkva felé, ahol az, emberiség békeharcának győ­zelméért , folytatott harcainkat, küzdelmeinket irányítják. A sze­münk megkeresi a vérző Koreát. A szívünk befogadja a testvéri népi demokráciák dolgozó népei­nek testvéri üzenetét. A homlo­kunk lehajlik Beloiannisz és tár­sainak, valamint a barcelonai vértanúknak sírhalma előtt. A karunkat kitárjuk a Párizsban, Londonban, Milánóban, New­ Yorkban, a kapitalista országok­ban felvonuló dolgozó tömegek előtt. És május elseji testvéri kézszorításunkat küldjük Henry­ Alartinnek, a szabadság börtön­be vetett tengerészének, a béke­harc minden üldözöttjének, az Amerikai Kommunista Párt veze­tőinek, a vietnami, burmai, ma­lájai szabadságharcosoknak. Így ünnepeljük a szabadság ujjongásával a haladó, béke­szerető emberek testvéri szolida­­­ritásával százmilliók ünnepét, a május elsejét. A német hazafiak harca Németország egységéért és a békeszerződésért A Pravda a hat nyugati országnak felajánlott angol „szavatosság” hátteréről Hatszázötvenezer acélipari munkás sztrájkba lépett az Egyesült Államokban­­ A francia békemozgalom állandó bizottsága tiltakozott Ridgway főparancsnoki kinevezése ellen A külpolitikai helyzet A német kérdés egyre jobban foglalkoztatja a világ közvéle­ményét. A békeszerető­­emberek mindenütt a legnagyobb együtt­érzéssel és rokonszenvvel kísérik azt a harcot, amelyet a német demokraták és hazafiak Németország egységéért és a német béke­­szerződés megkötéséért, az imperialisták által tervezett keretszer­ződés ellen vívnak. A Német Megbékélésért és az Igazságos Béke­szerződésért Küzdő Szervezet elnöksége — mint Kölnből­ jelenti az ADN — tiltakozó határozatában rámutatott arra, hogy Ade­­nauer a legközelebbi napokra tervezi a háborús keretszerződés aláírását.­­A keretszerződésnek — hangoztatja a határozat — az a célja, hogy lehetetlenné tegye Németország békés egyesítését Nyugat-Németországot külföldi csapatok rendelkezése alá helyez­nék, amelyek beláthatatlan ideig maradnának az országban. A keretszerződés megkötésével Nyugat-Németországot bizonytalan időre bekapcsolnák az atlanti szövetség rendszerébe. A nyugat­német katonákat arra kényszerítenék, hogy idegen főparancsnok­ság alatt harcoljanak a világ minden részén. Az egész szerződési komplexum — keretszerződés, pótszerződések, szükségállapot- és biztonsági záradékok — komoly fenyegetést jelent a béke szem­pontjából és veszélyezteti a­­német nemzet fennmaradását.* A Német Megbékélésért és az Igazságos Békeszerződésért Küzdő Szervezet elnöksége megállapítja, hogy a Szovjetunió javaslatai megfelelő alapot nyújtanak a német kérdés rendezésére, majd ezekkel a mondatokkal fejezi be határozatát: »Felszólítjuk Ade­nauer szövetségi kancellárt, hagyjon fel azzal a politikával, amely hazánk újraegyesítésének útjában áll. Minden szervezetnek és szövetségnek, minden németnek egymásra kell most találnia s követelnie, egységes békeszerződést a keretszerződés helyett.. A Journal de Génévé, ez a svájci polgári lap azt fejtegeti, hogy az amerikaiak diktálják a feltételeket bonni­ csatlósaiknak.­­Néhány hét óta — írja a lap — az amerikaiak annyira uralkod­nak a nyugatnémetországi helyzeten, hogy az emberek az amerikai főbiztost és a kancellárt, mint sziámi ikreket emlegetik. Előfordul, hogy amit az egyik gondol, a másik mondja ki és megfordítva.* A New York Timm, egyetelár nem titkolja, hogy az amerikaiak miként akarják megvalósítani a céljaikat szolgáló nyugatnémet hadsereget. A 60.000 hivatásos tisztet, tiszthelyettest és katonát, köztük 40 hivatásos tábornokot, főkép a volt hitleri tisztek sorai­ból akarják verbuválni. Az amerikai lap ugyanakkor aggodalom­mal­ állapítja, meg, ,hogy a fiatal németek­­nagy része rossznak tartja a militarizmust és vonakodik katonai szolgálatot teljesíteni. Ez a magatartás különösen erős­ a diákok­ és­ ifjúmunkások köré­ben. A németországi eseményekhez tartozik, hogy — a DPA bonni jelentése szerint — Eisenhower tábornok, aki most búcsúkörutat tesz, meglátogatta Bonnban Adenauert. Eisenhower most másod­ízben találkozott nyugatnémet területen a szövetségi kancellárral és vezető nyugatnémet személyiségekkel. Míg az amerikai imperialisták mindent megtesznek a hábo­rús keretszerződés megvalósítására, a Szovjetunió állandóan újabb és újabb cselekedetekkel bizonyítja be, hogy mennyire támogatja a Német Demokratikus Köztársaság békepolitikáját. A Szovjet­unió értesítette a Német Demokratikus Köztársaság kormányát, hogy átenged a Német Demokratikus Köztársaság népének 66 olyan üzemet és gyárat, amely eddig a Szovjetunió tulajdonában volt. Ezek között a nagy vállalatok egész sorát találjuk. A Pravda nemzetközi szemléjében Marinyin a hat nyugati országnak felajánlott angol „szavatossággal­ foglalkozik. A sza­vatosságok célja nem a francia biztonság megteremtése, hanem a francia közvélemény megnyugtatása és Nyugat-Németország be­illesztésének elősegítése az úgynevezett »eur­ópai védelmi közös­ségben. A Pravda cikkírója szerint: »Az angol-amerikai diplomácia új »szavatosságokkal« kecsegtető dalából a locarnói egyezmény­­ régi motívumai hallatszanak. Akkoriban, 1925-ben, az USA, Anglia és Franciaország — hogy talpraállítsa és a Szovjetunió ellen moz­gásba hozza a német imperializmust —■ szintén eljátszotta­­ a „szavatosságok" komédiáját. A Bolsevik Párt XV. kongresszusán Sztálin rámutatott arra, hogy Locarno rendszere, Locarno szelle­me az új háborúk előkészítésének, az eljövendő háborús összetű­zések céljait szolgáló erők felvonultatásának rendszere.* A cikk azzal fejeződik be, hogy a locarnói­­­szavatosságok* óta eltelt negyedszázad alatt a népek sokat tanultak. Nem hajlandók vissza­fordulni és megismételni a már megtett utat. Világérdeklődésre tarthat számot az a washingtoni távirat, amely közli, hogy 650.000 acélipari és 100.000 kőolajipari munkás sztrájkba lépett az USA-ban. Az Associated Press jelenti, hogy az­­amerikai kormány a sztrájk miatt elrendelte az acélkivitel megszüntetését és megtiltotta az olyan üzemek acélellátását, ame­lyek nem a hadiiparnak dolgoznak. A Szovjetunió kormánya 66 üzemet átadott a­­Német Demokratikus Köztársaság népének Berlinből jelenti az MTI. A Szovjetunió kormánya határoza­tot hozott, amelynek értelmé­ben a németországi szovjet vál­lalatok 66 üzemét átadják a Né­met Demokratikus Köztársaság kormányának. Ez a határozat a szovjet nép bizalmát fejezi ki a német nép demokratikus és bé­kéért harcoló erői iránt. A szov­jet kormány ezzel a lépésével ismét kifejezte a német nép szu­verenitásának elismerésére irá­nyuló politikáját, amely a nyu­gati hatalmakhoz intézett szov­jet jegyzékekben is kifejezésre jutott. A 66 üzem között — amelye­ket május végéig átadnak a né­met népnek — olyan hatalmas vállalatok vannak, mint a barna­szén- és káli­ kombinátok, a bit­­terfeldi elektrotechnikai kombi­nát, a berlini kábelművek, a ber­lini akkumulátorgyár, a rostocki »Neptun« hajógyár, az eisenachi BMW gépkocsigyár, egész sor vagongyár, fémfeldolgozó-, pa­pír- és vegyiüzem. A Szovjetunió kormánya nagy­jelentőségű h­atározatának közzé­tétele után sok üzembeli gyűlé­seket tartottak, amelyeken a munkások, technikusok és mér­nökök hálájukat juttatták kifeje­zésre a Szovjetunió iránt. Az üzemi dolgozók határoza­taikban megfogadták, hogy to­vább fokozzák a termelést és javítják az áruk minőségét. A francia békemozgalom állandó bizottságának tiltakozó közleménye Ridgway kinevezése ellen Párizsból jelenti az MTI. A francia békemozgalom állandó bizottsága tiltakozó közleményt adott ki Ridgway kinevezése el­len. Truman elnök, amikor e kine­vezést aláírta, kijelentette, hogy ez a főparancsnoki tisztség­­a legkorszerűbb harci módszerek kivételes ismeretét igényik — emeli ki a közlemény. Ridgway tábornok Koreában alkalmazott harci módszerei békés városok teljes elpusztítását eredményez­ték, a polgári lakosság módsze­res lemészárlását, olyan tömeg­gyilkos fegyverek használatát, mint a napalm-bomba, mérges­­gázok, baktériumfegyverek. .A tábornok kinevezése még világo­sabban rámutat a közvélemény előtt arra a veszélyre, amellyel a most folyó hadikészülődések Fran­ciaország biztonságát és a világ békéjét fenyegetik. A békemoz­galom állandó bizottsága felhív­ja mindazokat, akik szívükön vi­selik Franciaország jövőjét és a béke megvédését, hogy csatlakoz­zanak e tiltakozáshoz­z Hatalmas acélipari sztrájk Amerikában Washingtonból jelenti az MTI: ismeretes, hogy az amerikai acélipari munkások április 10-re általános sztrájkot, jelentették­ be. Truman elnök azzal a mesterke­déssel akadályozta meg a sztráj­kot, hogy április 9-én bejelentet­te az­­acélipar állami kezelésbe vételét«. ■ • v ■ 1 • Az acélipari munkások bér­emelési követelése ezután az úgynevezett Abérrögzítő hivatal* elé került, amely a munkástöme­gek követeléseinek nyomására arra kényszerült, hogy a dolgo­zók bérkövetelésének­­ legalább részbeni kielégítését javasolja. A Truman-kormány oly módon mentesült attól, hogy teljesítenie kelljen a bérrögzítő hivatal ja­vaslatát, hogy a szövetségi bíró­ság kedden jogellenesnek minő­sítette az április 9-i intézkedést. Murray, az acélipari munkások szakszervezetének elnöke az acél­ipari munkások követelésére be­jelentette: a munkásoknak nem marad más választásuk, mint-­ hogy azonnal abbahagyják a munkát. Az általános sztrájkra szóló felhívást táviratilag közölték az USA valamennyi acélipari szak­­szervezetével.. Mint az AFP je­lenti, " csak azokat a munkásokat engedik a munkahelyekre­, akik­nek feladata, hogy fokozatosan leállítsák a nagyolvasztókat. Szerdán délelőtt­­az­­amerikai acélipar­ több mint 650.000 mun­kása egységesen sztrájkba lép. A sztrájkoló vasmunkások szá­ma Nyugat-Pennsylvaniában több mint 100.000, Chicago körzetében 9­.000, Cleveland-ben 60 000, Kiel-Pennsylvaniában 31.000. A vas- és acélgyárak elé mindenütt sztrájkőröket állítottak. . Az acélipari munkásokkal­ egy­­ időben az amerikai kőolajipar mintegy 100.000 dolgozóin is ab­bahagyta a munkát. A kőolajipari munkások órabérük 25 centt­l való emelését követelik. Kekkon­en a szovjet-finn egyezmény­ben megnyilvánuló békepolitikáról Stockholmból jelenti a TASZSZ. Április 28-án egy stockholmi gyűlésen Kekkonen, Finnország miniszterelnöke beszédet mon­dott. Ismertette Finnország gazdasági helyzetének kérdéseit, kül- és belpolitikáját. Kekkonen különösen hangsúlyozta a Szov­jetunióval való szélesebb áru­csere jelentőségét. A Szovjetunióval folytatott kereskedelem — mondta Kekko­nen — a háború utáni nehéz években és jelenleg is különösen fontos helyet foglal el Finn­ország külkereskedelmében. Enél­kül állandó nehézségeink lenné­nek a nyersanyag- és élelmiszer­­ellátás terén. A Szovjetunióval folytatott széles és szabad áru­csere megvalósítása Finnország háború utáni újjáépítésének egyik legfontosabb tényezője volt. Finnország külpolitikai hely­zetével kapcsolatban Kekkonen hangsúlyozta: olyan ország szá­mára, mint Finnország, döntő jelentőségük van a külfölddel való szilárd kapcsolatoknak. Amikor Paasikivi, a mostani el­nök, 1944. őszén miniszterelnök lett, rámutatott, hogy Finn­ország legfontosabb külpolitikai feladata a Finnország és Szov­jetunió közötti kölcsönös bizal­mon alapuló jószomszédi vi­szony megteremtése. Ez a pro­gramot Visszhangra talált a Szovjetunióban és eredm­énye­

Next