Magyar Nemzet, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-01 / 101. szám
Ma: Teljes heti rádióműsor fion'ier Magyar Nemzet .■ Százmilliók ünnepe írta Parragi György Felszabadulásunk óta nyolcadszor ragyog fel hazánkra, népünkre május elseje diadalmas ünnepének fénye. A nyolcadik szabad május elsejének örömujjongása tölti be a mai napon az egész országot. A természeti pompázó szépségeit túlszárnyalja az emberek öröme, vidámsága, boldogsága. A május elseje világhódító körútján felszabadulásunk óta Magyarországon ünnepe lett városnak és falunak, ifjúságnak és ékesebb nemzedéknek, munkásnak, parasztnak és értelmiséginek egyaránt. Ezen a napon mindenki érzi, hogy milyen fenséges jelentősége, értelme van ennek a fogalomnak: szabad ember. A szabadságnak, a munka, a harc árán megszerzett szabadságnak és az emberiségnek hatalmas ünnepe május elseje. Mi, magyarok a Szovjet Hadsereg felszabadító győzelmei következtében teljes mértékben élvezhetjük a legértékesebb emberi kincset: a szabadságot. Szabadságszeretetünk, életörömünk káprázatos színekben, égigtörő vidámságban, az emberi arcok mosolyában, a szemek ragyogásában, énekekben, táncokban fejeződik ki május elsején. A nép ünnepe, a szabad magyar népnek ünnepe ez a nap. De nem felejthetjük el ezen, a napon május elsejének legmélyebb értelmét, azt, hogy az egész haladó emberiségnek ünnepe május elseje. A szabadságot élvező és a szabadságért még harcoló százmilliók ünnepe Alegegyetemesebb ünnep ez, amelynek ünnepi lobogója alatt száz-és százmilliók menetelnek ezen a napon. Olthatatlan vágyaikban, fájdalomtól és harci kedvtől eltelt szívükben azok is velünk ünnepelnek,akiknek,mint Spanyolországban,Görögországban és más fasiszta országokban — tilos május elsejének megünneplése. Ezen a napon a magyar nép örömujjongása, vidám éneke öszszeölelkezik Moszkva és más szovjet városok embemillióinak szívdobbanásával. Ezen a napon különösen kifejezésre jut a Duna medence magyar, cseh, szlovák, román, bolgár dolgozó népeinek testvéri szolidaritása, s a megtalált szabadság és felszabadulás felett érzett közös öröm és büszkeség. A május elsejei szellő szárnyán eljut hozzánk Budapestre Prága, Pozsony, Bukarest, Szófia, Varsó május elsejei ünnepségének visszhangja. A május elsejei ünnep Világot átfogó tavaszi férf .özönében benne látjuk minden nép dolgozó fainak szeme csillogását, világot átformáló, legyőzhetetlen erejét. Pekingtől a Békés demokratkus övezetéig szabad emberek milliói szabadságszemtetük túláradó érzéseivel ünnepük május elsejét. A szabad embereket azonban május elseje arra is figyelmezteti, hogy legnagyobb kötelességük egyrészt megvédeni a szabad május elsejéket, másrészt mindent elkövetni, megtenni azért, hogy azok a dolgozói milliók, akik gúzsba kötött május elsejével találkoznak évről évre, szintén a szabadság, az emberi méltóság birtokába juthassanak. Barcelona és Athén szabadsághőseinek kioltott vére még ma is nemcsak az ünnepnek, de a mártíromságnak piros színeivel festi be május elsejét. A szabadságáért és függetlenségéért küzdő koreai nép fiainak és leányainak, a kínai önkénteseknek, a kegyetlen amerikai hadviselés által legyilkolt sokezer hősének piros vére is ide kiált hozzánk és figyelmeztet arra, hogy mi az igazi értelmne a május elsejei ünnepnek. De erre figyelmezteti a dolgozó magyar népet elsősorban a magyar munkásság hősi múltja,, évtizedes küzdelme, harca a szabad május elsejéért. Melyik öntudatos magyar munkásban nem ébreszt fel a mostani szabad május elseje a múltból komor, borongós s néha fájdalmas emlékeket?" De ugyanakkor melyik öntudatos magyar munkás ne érezne büszkeséget azon, hogy nemcsak ma ünnepli a május elsejét, hanem úgy, ahogy a körülmények megengedték, megünnepelte a múltban is, harcolt egy életen át május elseje szabadságáért Ma már tudjuk, hogy május elseje szabadsága egyben az egész dolgozó magyar nép szabadságát jelenti. Ugyanúgy, ahogy a múltban, a megbéklyózott május elsejék a megbéklyózott, a rabigában senyvedő magyar népet jelképezték. A mostani szabad május elsejében sosem szabad megfeledkeznünk a régi rab május elsejék emlékeiről és tanulságairól. A magam gyermekkorára és ifjúságára visszagondolva, sosem felejtem el, hogy milyen gyönyörűek voltak a régi május elsejék még akkor is, ha csendőrszuronnyal halálra akarták sebezni ezeket, amikor a május elsejéket nem szabadott nyilvánosan, felvonulásokkal megünnepelni. Az ártatlan gyermekkor napsugarak rétjén a legszebb virágokként' orz' emlékezetem a pécsvidéki bányatelepek május elsejei ünnepét. Akkor még a hatalom nem ismerte fel a május elseje igazi jelentőségét, néhány éven keresztül megengedte, hogy a pécsvidéki bányászok május elsején felvonuljanak Pécsre. Pécsbányatelep, Szabolcsbányatelep, Somogy, Vasas, Üszög bányász dolgozói különböző útkereszteződéseknél találkoztak. A pataknak vagy folyónak indult embertömeg Pécs keleti külvárosaiba vezető országaihoz érve, hatalmas emberfolyamin áradt szét. Nem lehetett belátni a végtelen embersort s a bányászok, akik a maguk munkahelyén, a bánya mélységében annyira egyedül és magánosnak érezték magukat, kitéve az ott lenn leselkedő veszélyeknek és a fölülről diktált kizsákmányoló zsarnokságnak, egyszerre megérezték, hogy milyen erősek, milyen hatalmasak, milyen nagyok, ha egyesülnek, ha beállnak abba a sorba, amelyik akkor a politikai jogaikért, az emberi életviszonyokért kezdte meg a harcot. És mivel nemcsak a munkások jöttek rá arra, hogy milyen erőt jelent számukra május elseje, de a kizsákmányolók is, belügyminiszterükön, főispánjukon, rendőrségükön keresztül megtiltották a május elsejei felvonulásokat. Az első világháború május elsejéit, az ellenforradalom május elsejéit, a magyar munkásmozgalom történelme gyászkeretbe foglalja. Nem volt szabad a május elsejét megünnepelni. Május elseje varázsereje azonban éppen abban állt, hogy semmiféle rendőrtilalom, semmiféle csendőrszurony nem tudta gyengíteni erejét. Ellenkezőleg! Csak növelte, csak fokozta ,ezt az erőt! Az első világháború alatt a bányatelepekre külön katonai és csendőrkülönítményeket rendeltek ki, hogy megakadályozzák a munkásságot abban, hogy május elsején összegyülekezzék, s megtalálja ismét önmagát. Éppen ezek a csapat összevonások tanították meg a bányászokat arra, hogy még forróbban szeressék május elsejét, s még jobban szívükbe zárják ezt a napot. Hiába várta őket e napon a felvonókosár, nem jelentek meg az akna torkánál. Hiába jelentek meg hajnali négy órakora bányászlakásokban a szuronyosi rendőrök, katonák, hogy a reggel hat órakor kezdődő »schichthez« erőszakkal lekísérjék őket, már nem találták a fáradt bányászokat az ágyukban, mert már messze kint jártak a napsugaras, madárdalos hajnali erdőkben,, ahol szocialista dalokat énekelve köszöntött, meggyötört testtel, de szabadom szárnyaló lélekkel május elsejét. És hasonlóképpen ünnepelték meg május elsejét az ellenforradalom gonosz, sötét korszakában. Akkoriban Sopronban éltem, mint főiskolás, majd újságíró. Az ottani május elsejéket sem lehet elfelejteni. Egyedül a nyomdászok vívták ki maguknak azt a jogot, hogy május elsején munkaszünetet tarthassanak. A textilgyárakban, a vasgyárban, a brennbergi bányatelepen tilos volt május elsejének megünneplése. És mégis esztendőről esztendőre minden öntudatos soproni munkás és maradéktalanul minden brennbergi bányász munkaszünetet tartott ezen a napon, noha súlyos pénzbüntetésekkel sújtották őket a „mulasztásért”. Már éjfélkor elindultak a munkások családjukkal együtt a gyöngyvirágtól illatozó soproni erdőkbe. Benn a városban üresen álltak a gyárak, fent pedig a hegytetőn énekszótól hangzott « erdő. A május elsejét nem tudta kiirtani a dolgozók szívéből semmiféle rendőri önkényeskedés és erőszak. A múltban az üldöztetés, a rendőri brutalitás, nem egyszer a sortűz adott erőt a magyar munkásság május elsejei ünnepeinek. Most a szabadság öröme ujjongása tölti be május elsején az emberi szíveket, és ad új erőt,új lendületet, új harcikedvele’kesedest, “’s'ántsára* a szabad magyar május elsejéknek. Erőt ad a szabad május elseje elsősorban annak a dicsőséges feladatnak elvégzéséhez, hogy a szabad, új hazát virágzóvá, bői doggá, erőssé építsük fel. Erőt ad a május elseje ahhoz a békeharchoz, amelyet a magyar nép az egész békeszerető emberiséggel összeforrva folytat nemcsak a maga hazájának szabadságáért és függetlenségéért, nemcsak a magyar gyermekek, a magyar anyák zavartalan boldogságáért, hanem az egész haladó emberiség közös ügyéért: a békéért. Május elsején szívdobogásunk elszáll Moszkva felé, ahol az, emberiség békeharcának győzelméért , folytatott harcainkat, küzdelmeinket irányítják. A szemünk megkeresi a vérző Koreát. A szívünk befogadja a testvéri népi demokráciák dolgozó népeinek testvéri üzenetét. A homlokunk lehajlik Beloiannisz és társainak, valamint a barcelonai vértanúknak sírhalma előtt. A karunkat kitárjuk a Párizsban, Londonban, Milánóban, New Yorkban, a kapitalista országokban felvonuló dolgozó tömegek előtt. És május elseji testvéri kézszorításunkat küldjük Henry Alartinnek, a szabadság börtönbe vetett tengerészének, a békeharc minden üldözöttjének, az Amerikai Kommunista Párt vezetőinek, a vietnami, burmai, malájai szabadságharcosoknak. Így ünnepeljük a szabadság ujjongásával a haladó, békeszerető emberek testvéri szolidaritásával százmilliók ünnepét, a május elsejét. A német hazafiak harca Németország egységéért és a békeszerződésért A Pravda a hat nyugati országnak felajánlott angol „szavatosság” hátteréről Hatszázötvenezer acélipari munkás sztrájkba lépett az Egyesült Államokban A francia békemozgalom állandó bizottsága tiltakozott Ridgway főparancsnoki kinevezése ellen A külpolitikai helyzet A német kérdés egyre jobban foglalkoztatja a világ közvéleményét. A békeszeretőemberek mindenütt a legnagyobb együttérzéssel és rokonszenvvel kísérik azt a harcot, amelyet a német demokraták és hazafiak Németország egységéért és a német békeszerződés megkötéséért, az imperialisták által tervezett keretszerződés ellen vívnak. A Német Megbékélésért és az Igazságos Békeszerződésért Küzdő Szervezet elnöksége — mint Kölnből jelenti az ADN — tiltakozó határozatában rámutatott arra, hogy Adenauer a legközelebbi napokra tervezi a háborús keretszerződés aláírását.A keretszerződésnek — hangoztatja a határozat — az a célja, hogy lehetetlenné tegye Németország békés egyesítését Nyugat-Németországot külföldi csapatok rendelkezése alá helyeznék, amelyek beláthatatlan ideig maradnának az országban. A keretszerződés megkötésével Nyugat-Németországot bizonytalan időre bekapcsolnák az atlanti szövetség rendszerébe. A nyugatnémet katonákat arra kényszerítenék, hogy idegen főparancsnokság alatt harcoljanak a világ minden részén. Az egész szerződési komplexum — keretszerződés, pótszerződések, szükségállapot- és biztonsági záradékok — komoly fenyegetést jelent a béke szempontjából és veszélyezteti anémet nemzet fennmaradását.* A Német Megbékélésért és az Igazságos Békeszerződésért Küzdő Szervezet elnöksége megállapítja, hogy a Szovjetunió javaslatai megfelelő alapot nyújtanak a német kérdés rendezésére, majd ezekkel a mondatokkal fejezi be határozatát: »Felszólítjuk Adenauer szövetségi kancellárt, hagyjon fel azzal a politikával, amely hazánk újraegyesítésének útjában áll. Minden szervezetnek és szövetségnek, minden németnek egymásra kell most találnia s követelnie, egységes békeszerződést a keretszerződés helyett.. A Journal de Génévé, ez a svájci polgári lap azt fejtegeti, hogy az amerikaiak diktálják a feltételeket bonni csatlósaiknak.Néhány hét óta — írja a lap — az amerikaiak annyira uralkodnak a nyugatnémetországi helyzeten, hogy az emberek az amerikai főbiztost és a kancellárt, mint sziámi ikreket emlegetik. Előfordul, hogy amit az egyik gondol, a másik mondja ki és megfordítva.* A New York Timm, egyetelár nem titkolja, hogy az amerikaiak miként akarják megvalósítani a céljaikat szolgáló nyugatnémet hadsereget. A 60.000 hivatásos tisztet, tiszthelyettest és katonát, köztük 40 hivatásos tábornokot, főkép a volt hitleri tisztek soraiból akarják verbuválni. Az amerikai lap ugyanakkor aggodalommal állapítja, meg, ,hogy a fiatal németeknagy része rossznak tartja a militarizmust és vonakodik katonai szolgálatot teljesíteni. Ez a magatartás különösen erős a diákok és ifjúmunkások körében. A németországi eseményekhez tartozik, hogy — a DPA bonni jelentése szerint — Eisenhower tábornok, aki most búcsúkörutat tesz, meglátogatta Bonnban Adenauert. Eisenhower most másodízben találkozott nyugatnémet területen a szövetségi kancellárral és vezető nyugatnémet személyiségekkel. Míg az amerikai imperialisták mindent megtesznek a háborús keretszerződés megvalósítására, a Szovjetunió állandóan újabb és újabb cselekedetekkel bizonyítja be, hogy mennyire támogatja a Német Demokratikus Köztársaság békepolitikáját. A Szovjetunió értesítette a Német Demokratikus Köztársaság kormányát, hogy átenged a Német Demokratikus Köztársaság népének 66 olyan üzemet és gyárat, amely eddig a Szovjetunió tulajdonában volt. Ezek között a nagy vállalatok egész sorát találjuk. A Pravda nemzetközi szemléjében Marinyin a hat nyugati országnak felajánlott angol „szavatossággal foglalkozik. A szavatosságok célja nem a francia biztonság megteremtése, hanem a francia közvélemény megnyugtatása és Nyugat-Németország beillesztésének elősegítése az úgynevezett »európai védelmi közösségben. A Pravda cikkírója szerint: »Az angol-amerikai diplomácia új »szavatosságokkal« kecsegtető dalából a locarnói egyezmény régi motívumai hallatszanak. Akkoriban, 1925-ben, az USA, Anglia és Franciaország — hogy talpraállítsa és a Szovjetunió ellen mozgásba hozza a német imperializmust —■ szintén eljátszotta a „szavatosságok" komédiáját. A Bolsevik Párt XV. kongresszusán Sztálin rámutatott arra, hogy Locarno rendszere, Locarno szelleme az új háborúk előkészítésének, az eljövendő háborús összetűzések céljait szolgáló erők felvonultatásának rendszere.* A cikk azzal fejeződik be, hogy a locarnóiszavatosságok* óta eltelt negyedszázad alatt a népek sokat tanultak. Nem hajlandók visszafordulni és megismételni a már megtett utat. Világérdeklődésre tarthat számot az a washingtoni távirat, amely közli, hogy 650.000 acélipari és 100.000 kőolajipari munkás sztrájkba lépett az USA-ban. Az Associated Press jelenti, hogy azamerikai kormány a sztrájk miatt elrendelte az acélkivitel megszüntetését és megtiltotta az olyan üzemek acélellátását, amelyek nem a hadiiparnak dolgoznak. A Szovjetunió kormánya 66 üzemet átadott aNémet Demokratikus Köztársaság népének Berlinből jelenti az MTI. A Szovjetunió kormánya határozatot hozott, amelynek értelmében a németországi szovjet vállalatok 66 üzemét átadják a Német Demokratikus Köztársaság kormányának. Ez a határozat a szovjet nép bizalmát fejezi ki a német nép demokratikus és békéért harcoló erői iránt. A szovjet kormány ezzel a lépésével ismét kifejezte a német nép szuverenitásának elismerésére irányuló politikáját, amely a nyugati hatalmakhoz intézett szovjet jegyzékekben is kifejezésre jutott. A 66 üzem között — amelyeket május végéig átadnak a német népnek — olyan hatalmas vállalatok vannak, mint a barnaszén- és káli kombinátok, a bitterfeldi elektrotechnikai kombinát, a berlini kábelművek, a berlini akkumulátorgyár, a rostocki »Neptun« hajógyár, az eisenachi BMW gépkocsigyár, egész sor vagongyár, fémfeldolgozó-, papír- és vegyiüzem. A Szovjetunió kormánya nagyjelentőségű határozatának közzététele után sok üzembeli gyűléseket tartottak, amelyeken a munkások, technikusok és mérnökök hálájukat juttatták kifejezésre a Szovjetunió iránt. Az üzemi dolgozók határozataikban megfogadták, hogy tovább fokozzák a termelést és javítják az áruk minőségét. A francia békemozgalom állandó bizottságának tiltakozó közleménye Ridgway kinevezése ellen Párizsból jelenti az MTI. A francia békemozgalom állandó bizottsága tiltakozó közleményt adott ki Ridgway kinevezése ellen. Truman elnök, amikor e kinevezést aláírta, kijelentette, hogy ez a főparancsnoki tisztséga legkorszerűbb harci módszerek kivételes ismeretét igényik — emeli ki a közlemény. Ridgway tábornok Koreában alkalmazott harci módszerei békés városok teljes elpusztítását eredményezték, a polgári lakosság módszeres lemészárlását, olyan tömeggyilkos fegyverek használatát, mint a napalm-bomba, mérgesgázok, baktériumfegyverek. .A tábornok kinevezése még világosabban rámutat a közvélemény előtt arra a veszélyre, amellyel a most folyó hadikészülődések Franciaország biztonságát és a világ békéjét fenyegetik. A békemozgalom állandó bizottsága felhívja mindazokat, akik szívükön viselik Franciaország jövőjét és a béke megvédését, hogy csatlakozzanak e tiltakozáshozz Hatalmas acélipari sztrájk Amerikában Washingtonból jelenti az MTI: ismeretes, hogy az amerikai acélipari munkások április 10-re általános sztrájkot, jelentették be. Truman elnök azzal a mesterkedéssel akadályozta meg a sztrájkot, hogy április 9-én bejelentette azacélipar állami kezelésbe vételét«. ■ • v ■ 1 • Az acélipari munkások béremelési követelése ezután az úgynevezett Abérrögzítő hivatal* elé került, amely a munkástömegek követeléseinek nyomására arra kényszerült, hogy a dolgozók bérkövetelésének legalább részbeni kielégítését javasolja. A Truman-kormány oly módon mentesült attól, hogy teljesítenie kelljen a bérrögzítő hivatal javaslatát, hogy a szövetségi bíróság kedden jogellenesnek minősítette az április 9-i intézkedést. Murray, az acélipari munkások szakszervezetének elnöke az acélipari munkások követelésére bejelentette: a munkásoknak nem marad más választásuk, mint- hogy azonnal abbahagyják a munkát. Az általános sztrájkra szóló felhívást táviratilag közölték az USA valamennyi acélipari szakszervezetével.. Mint az AFP jelenti, " csak azokat a munkásokat engedik a munkahelyekre, akiknek feladata, hogy fokozatosan leállítsák a nagyolvasztókat. Szerdán délelőttazamerikai acélipar több mint 650.000 munkása egységesen sztrájkba lép. A sztrájkoló vasmunkások száma Nyugat-Pennsylvaniában több mint 100.000, Chicago körzetében 9.000, Cleveland-ben 60 000, Kiel-Pennsylvaniában 31.000. A vas- és acélgyárak elé mindenütt sztrájkőröket állítottak. . Az acélipari munkásokkal egy időben az amerikai kőolajipar mintegy 100.000 dolgozóin is abbahagyta a munkát. A kőolajipari munkások órabérük 25 centtl való emelését követelik. Kekkonen a szovjet-finn egyezményben megnyilvánuló békepolitikáról Stockholmból jelenti a TASZSZ. Április 28-án egy stockholmi gyűlésen Kekkonen, Finnország miniszterelnöke beszédet mondott. Ismertette Finnország gazdasági helyzetének kérdéseit, kül- és belpolitikáját. Kekkonen különösen hangsúlyozta a Szovjetunióval való szélesebb árucsere jelentőségét. A Szovjetunióval folytatott kereskedelem — mondta Kekkonen — a háború utáni nehéz években és jelenleg is különösen fontos helyet foglal el Finnország külkereskedelmében. Enélkül állandó nehézségeink lennének a nyersanyag- és élelmiszerellátás terén. A Szovjetunióval folytatott széles és szabad árucsere megvalósítása Finnország háború utáni újjáépítésének egyik legfontosabb tényezője volt. Finnország külpolitikai helyzetével kapcsolatban Kekkonen hangsúlyozta: olyan ország számára, mint Finnország, döntő jelentőségük van a külfölddel való szilárd kapcsolatoknak. Amikor Paasikivi, a mostani elnök, 1944. őszén miniszterelnök lett, rámutatott, hogy Finnország legfontosabb külpolitikai feladata a Finnország és Szovjetunió közötti kölcsönös bizalmon alapuló jószomszédi viszony megteremtése. Ez a programot Visszhangra talált a Szovjetunióban és eredménye