Magyar Nemzet, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-11 / 109. szám

6 A SZTÁLIN NYELVTUDOMÁNYI CIKKEI ÉS AZ IRODALOM 44 Trencsényi-Waldapfel Imre előadása A­ Magyar Írók Szövetsége műfordítói szakosztálya múlt hét ,pénteken vitaestet rendezett, amelyen Trencsényi-Waldapfel Imre akadémikus, egyetemi tanár olvasta fel .Sztálin elvtárs nyelvtudományi cikkei és az iro­dalom* című tanulmányát. Trencsényi-Waldapfel Imre­­előadása először Sztálinnak az alap- és felépítmény viszonyát meghatározó tanításait alkal­mazta az irodalomra. »Az irodalmat egyfelől a tár­sadalom fejlődésének adott sza­kaszában érvényes művészeti né­zetek alakítják, másfelől az iro­dalom képes a legösszefoglalób­­ban kifejezni egy korszak poli­tikai, jogi, vallási és filozófiai nézeteit egyszerre — állapította meg Trencsényi-Waldapfel Imre. — A világirodalom legnagyobb alakjai, akik koruk haladó törek­véseinek kifejezői és aktív har­cosai is voltak, eleven tilta­kozást jelentenek minden olyan kísérlet ellen, amely az irodalom felépítmény - jellegét tagadni, vagy akárcsak korlátozni akarná. Viszont az irodalom legnagyobb, klasszikus alkotásai túlélik azt az alapot, amelyen létrejöttek, amelyet erősíteni, kialakulásában segíteni, védeni eredeti felada­tuk volt s bizonyos értelemben megőrzik mondanivalójukat, esz­tétikai értéküket későbbi korok számára is. Az irodalom felépít­mény-jellegéből következik, hogy a fejlődést már hátráltató, el­avult alap megszűnése után azok a művek, amelyek ezt az alapot szolgálták — tehát a re­akciós művek —, hamarosan fe­ledésbe merülnek.­Az alap­ és a felépítmény sztálini meghatározásából követ­kezik az is — mondotta Tren­csényi-Waldapfel Imre —, hogy új alap nem hozhat létre olyan irodalmi művet, mint az előző. Az antik dráma csak Athénben jöhetett létre, Shakespeare művei csak korának Angliájában.* »A kialakulóban levő új társa­dalmi valóságot tükröző alkotást feltétlenül az új tartalommal együtt születő új forma jel­lemzi. Ez a forma híven tükrö­zi a maga forradalmi újdonságá­val a fejlődés bátor lendületét, a forradalmi mozgásban lévő tö­megek'’­friss alkotóerejét. Az el­haló régi mellé szegődő művé­szet viszont halott-merev for­máival is tükrözi azt az elhaló alapot, amelyet a reakció a le­tűnő ural­kodóosztályok érdeké­ben görcsösen fenntartani törek­szik. A reakciós művészet halál­raítélt formáiban a formalizmus három válfaja figyelhető meg: a közvetlen elődök formai hagyo­mányait tartalmatlanul ismétlő epigonizmus, a régi stílusok for­maelemeit szervetlenül felújító eklekticizmus, vagy az álforra­dalmi szakítás mindenféle törté­netileg kialakult formai hagyo­mánnyal.* Előadása további részében Trencsényi-Waldapfel Imre az irodalom nem-felépítmény jel­legű­ kérdéseiről beszélt. Ezek a kérdések azonban onnan adód­nak, hogy az irodalom szétvá­­laszthatatlan kapcsolatban van a nyelvvel, amely mint tudjuk, nem­­felépítmény. Petőfi joggal szerethette — mondotta Tren­csényi-Waldapfel Imre — Gva­­dányi szép magyar nyelvét, egészséges realizmusát — mert Gvadányi írásainak ezek a mű­vészi sajátosságai nem azonosak Gvadányinak a feudalizmust szolgáló eszméivel, vagyis a fel­építménnyel. Nem tartoznak a felépítmény­hez a műfajok sem — folytatta Trencsényi-Waldapfel Imre —, hiszen az alapok hosszú sorát élik túl. A felépítmény-jellegű irodalom és nem-felépítmény jellegű ele­meinek egységét Petőfi példáján bizonyította az előadó, s Petőfi költészetének népi — és nem népieskedő — for­mája tökéletesen kifejezte po­litikai programmját is: »Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politiká­ban is uralkodjék.« Ez a forma Petőfi forradalmi világnézetének elsődleges kifejezése, tehát az irodalom felépítmény-jellegétől elválaszthatatlan. Viszont olyan­­Tiem felépítmény-jellegű alapele­meket használ fel, mint a ma­gyar beszélt nyelv, az irodalmi nyelv történetileg kialakult leg­jobb hagyományai, a magyar be­­■Szédhangsúlyhoz igazodó verse­ és stb. Ezek a nem-felépítmény­­ellegű elemek csak fokozzák Pe­ 5si költészetének felépítmény­ei legéből következő aktivitását. Hozzájárulnak a fennmaradását biztosító objektív esztétikai ér­mékhez.* Az előadás a továbbiakban I Lukács Györgynek a Társadalmi Szemle 1951. szeptemberi szá­mlában megjelent ,Irodalom és művészet* című tanulmányával vitatkozott, majd kifejtette, ho­gyan kapcsolódnak az eddig el­mondottak a műfordítás problé­máihoz. A mű nemzeti jellege ne­hezíti meg a fordítást — állapította meg Trencsényi- Waldapfel Imre. — Faustnak nehéz a bibliát németre fordíta­nia, a Faustnak ezt a részét pe­­dig nehéz magyarra fordítani, mert azok a szavak, amelyek megfelelőjét Faust olyan keser­vesen keresi a német nyelvben, azok a magyarban megvannak, pontosan fedve az eredetit. De nemcsak értelmi szempontból ne­héz sokszor a fordítás, hanem hangzási szempontból is. Goethe mondotta Eckermannak — idézte Trencsényi-Waldapfel Imre —, hogy az egyszótagos, kopogó an­gol szavakat nagyon bajos a hosszú német szavakkal helyet­tesíteni. Végü­l éppen az alap- és felépítmény viszonyából követke­zik az a műfordítási probléma, hogy nem minden nyelv alkal­mas a maga Történelmi fejlődési fokán egy más társadalomban, más országban létrejött mű tol­mácsolására — mondotta Tren­­csényi-Wialdapfel Imre. »Hogy milyen távolságokból tudja mégis a formahű­fordítás nyelvhatárokon áthozni a nyelv­hez kötött nemzeti formát, arra számos példa idézhető a világ­­irodalom történetéből. Egy mai példa: Szulejman Sztalszkij da­­gesztáni költő Rákosi Mátyásról szóló versének nemrégiben meg­jelent magyar fordítása. Vájjon »csak« formai szempontból járt-e el helyesen Zelk Zoltán, amikor gondosan visszaadta a költe­ménynek a keleti népköltészet hagyományaira támaszkodó strófaképletét, a három rímelő sorral, s a negyedik sornak az egész költeményen végigvonuló ünnepélyes-nyomatékos végsza­vával? Mindenesetre ezáltal domborította ki a fordításban is a szovjet költészet lényeges vo­nását, a szocialista tartalom és nemzeti forma­ egységét, s ezál­tal juttatta kifejezésre minden külön magyarázat nélkül is, hogy 1935-ben, azokban a nehéz­ő na­pokban, amikor az osztálybíró­ság előtt veszélyben forgott a munkásosztály, a magyar nép nagy harcosának az élete, érte aggódtak s a magyar munkás­­osztály végső győzelmében bi­zakodtak messze a Kaukázus lejtőin is, ott, ahol a nép éneke­sei, az »aságok« éppen ebben a jellegzetes formában mondják dalaikat. Tehát éppen a költe­mény nemzeti formája — álla­pítja meg előadása végén Tren­csényi-Waldapfel Imre — helyezi mindennél élesebb megvilágítás­ba a proletárnemzetköziség dia­dalmas gondolatát. A hozzászólások — elsősorban a műfordítás területére figyelve — sok fontos gondolatot vetet­tek fel. Bóka László vitára bocsátotta azt a problémát, hogyan változik a műfordító kötelessége a tár­sadalmi változással együtt. A polgári kor formalistái ki­mondták, hogy az irodalom lé­nyege a forma. Fordítás közben tehát a formára ügyeltek első­sorban — mondotta. — Ha en­gedményt kellett tenni, azt a tar­talom rovására tették. Mi a tar­talom és forma összefüggéséből a tartalmat tartjuk elsődleges­nek, a fordítóra tehát nyilván­valóan a költői hűség kötelező. De mi a mértéke, elve akkor a nyelvi, hangzásbeli hűségnek? — kérdezte Bóka László. Hegedűs Géza arról beszélt, hogy a fordításnak is van nem­zeti jellege. Arany, Vörösmarty, Petőfi megteremtették a magyar Shakespeare-nyelvet — fejtette ki Hegedűs Géza —, ha ma valaki az angol eredetihez viszo­nyítva pontosabban, de nem a már közismert fordítások szel­lemében próbálná Shakespeare-t magyarra átültetni, azt a fordí­tást nem éreznénk sem sha­­kespeare-inek, sem magyarnak. Ke­szi­ Imre a nemzeti jelleg kérdéséhez szólva, vitába szállt a Csillagban Pándi Pál tollából megjelent »János vitéz« tanul­mány egyik megállapításával. Pándi a János vitézt elemezve arra a megállapításra jut, hogy a mű nemzeti jellege elsősor­ban tartalmától függ. Keszi Imre szerint — például egy Beloianniszról, a görög nép nagy mártírjáról szóló novellában — a tartalomtól elvontan is jelent­keznie kell a nemzeti jellegnek. A magas színvonalú vitát Gás­pár Endre szav­ai járták le. Bizonyosak vagyunk benne, hogy folytatódni fog még előadások­ban, folyóiratainkban i­s. NAPI KRÓNIKA fiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiviiiiiiimiiiiiiiiiiiiimmiiiiiimniiiiiiiiimviiv ■— A bölcsőde hálózat az ötéves terv beruházásai során tovább bővült az egész országban. Újabban Debrecenben, Egerben és Zalaegerszegen nyíltak meg új bölcsődék. Az elmúlt évne­gyedben 900 férőhellyel szapo­rodott a bölcsődék befogadóké­pessége. Fejlődtek egyéb egész­ségügyi intézményeink is. ■— Sopronban megalakult az ország első természetvédelmi al­bizottsága, amelynek feladata lesz a város környékén lévő számta­lan természeti érték megőrzése.­­ A rádióhallgatók száma egy év alatt 129.000-rel szapo­rodott. Ez év első három hó­napjában 71.000 új előfizető je­lentkezett. Hazautazott az Állattenyésztési Kiállítás megtekintésére Magyarországra jött szovjet küldöttség Az Országos Állattenyésztési Kiállítás megtekintésére a múlt hét elején Magyarországra érke­zett öttagú szovjet küldöttség szombaton reggel hazautazott. A ferihegyi repülőtéren a kormány nevében Erdei Ferenc földmű­velésügyi miniszter vett búcsút a küldöttség tagjaitól. A kül­döttek nevében Borisz Bogdanov, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériuma kollégiumának tagja, a küldöttség vezetője meg­köszönte azt a meleg, baráti fo­gadtatást, amelyben a küldöttsé­get magyarországi tartózkodása alatt részesítették. A szovjet vendégek búcsúztatásán megje­lentek a földművelésügyi minisz­térium, a külügyminisztérium, valamint a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének képvi­­viselői. (MTI) •­ Budakeszin még a letűnt rendszer idejében megkezdték egy tüdősebészeti kórház építé­sét, a munkát azonban 1941- ben abbahagyták. A régi épít­kezés helyén most felépül az ország legmodernebb tüdőszana­tóriuma, amelynek tervezéséhez nagy segítséget nyújtott Nyev­­rajev szovjet orvosprofesszor, aki hasznos tanácsokkal látta el a tervezőket. A háromemeletes, tetőterraszos, 250 férőhelyes tüdőszanatórium első része a jövő év áprilisára, az egész épü­let pedig a jövő év­ őszére ké­szül el. ‘— Repülőgépen kapunk na­poscsibéket a Csehszlovák Köz­társaságból. A magyar fajták felfrissítésére eddig 3­5.000 na­poscsibe érkezett légi úton, amelyeket a különböző állami gazdaságok között osztottak szét. Egyidejűleg a csehszlovák fajták felfrissítésére ugyancsak légi úton magyar kiscsibéket szállítottunk Brnoba. 1— A minőségi borverseny, amelyet a boripari trösztök és vállalatok indítottak a dolgozók minél jobb borral való ellátása érdekében, eldőlt. A szakérttő bizottság megállapítása szerint a legjobb minőségi bort a Közép­­magyarországi Boripari Tröszt hozza forgalomba, a vállalatok közül pedig a Budapesti Bor­forgalmi Vállalat került az élre. Minisztertanácsi határozat pünkösd hétfőjének rendes munkanappá nyilvánításáról Számos üzem dolgozóinak kérelmére a Magyar Népköztár­saság minisztertanácsa pünkösd hétfőjét, amely eddig nem fize­tett munkaszüneti nap volt, ren­des munkanappá nyilvánítja. (MTI) Operaház: Vas.: Diótörő (11), Lohengrin (7), H.: Nincs előadás, K.: Diótörő; Orosz-ciklus 5. (7), Sze.: Lammermoori Lucia; O. 8. (7), Cs.: A walkür; M. 9. (7), P.: Gianni Schicchi, A köpeny; K. 9. (7), Sze.: A hattyúk tava (7), Vas.: Diótörő (11), Álarcosbál (V*8)* Nemzeti Színház: Vas., K., Cs., P.: Feledhetetlen 1919 (6), H.: Tűz­keresztség (7), Sze.: Bánk bán (7), Sze., Vas.: Hamlet (6), Bérletek: Vas.: Wesselényi, H.: Móricz—Ady, K.: Géczy—Komáromy, Sze.: Ma­jor-Ligeti, Cs.: Ujházy, P.: Egres­­sy, Sze.: Mihályfi—Fáncsy. Katona József Színház (a volt Belvárosi Színház helyén): Vas., K.: Cs., P.: Ványa bácsi (7), H.: Warrenné mestersége (7), Sze., Szó., Vas.: A fösvény (7), Bérle­tek: Vas.: Csokonai, K.: Jacobi, Sze.: C. I., Cs.: Fáy, P.: E. N­., Sze.: F. N­., Vas.: D. I. Madách Színház (a volt Magyar Színház helyén): Vas. d. u., P.: Liliomfi (Vas. d. u. Vs3, P. 7), Vas., H., K., Sze., jövő Vas. d. u.: A pirossapkás lány (Vas., H., K., Sze. 7, jövő Vas. d. u. Vs3), Cs.: Rokonok (7). Sze., Vas.: Hajnal Moszkva felett (7). Magyar Néphadsereg Színháza: Vas., H., Cs., P., Sze.: A harag napja (7), K., Sze., Vas.: Győztesek (7). Ifjúsági Színház: Vas. d. u.: Az új ember kovácsa (A/S3), Vas., H : Egri csillagok (7), K., Sze., Sze., Vas.: Két találkozás (7), Cs., P.: Az acélt megedzik (7), Bérletek: Vas. este: Talyán, K.: Erkel, Sze.: HANGVERSENYEK Május 12., hétfő: Zeneakadémia, d. u. fél 8. Nö­vendékhangverseny. Zeneakadémia, este fél 9. A Ma­gyar Állami Hangversenyzenekart vez.: Somogyi. MOZIK MŰSORA: EMBEREK KÖZÖTT (magyarul beszélő szovjet film): VÖRÖS CSILLAG (Lenin-körút 45.) f5, h7,. 9. ALKOTMÁNY (Újpest) 4, n7, 19. JÓZSEF ATTILA (R.-palota) h6. 8. vas. 14. LEGYŐZHETETLENEK (magyarul beszélő koreai film): SZIKRA (Lenin­ körút 120.) 15, h7, 9, SZABADSÁG (Bartók Bélá­ul 64.) 4, n7, f9, HUNYADI (Kis­pest) 6, n9, vas. 4. GYERMEKÉVEIM (KÖDÖS IFJÚ­SÁG) (magyarul beszélő szovjet film): FELSZABADULÁS (Fló­rián­ tér 3.) 4, n7, 19, MUNKÁS (Kápolna­ utca 3/b.) n6, f8, vas. 3. KÖLCSEY (Kispest) n7. f9, vas. 4. HÁROM SÜRGÖNY (francia film): PUSKIN (FÓRUM, Kossuth La­­jos­ u. 18.) (proli) f4, h6, 8. COR­VIN (Kisfaludy-köz) 4, n7, f9, MÁJUS 1. (Mártírok­ útja 55.) (proli) 4, n7, f9, KOSSUTH (P.­­erzsébet) f6, h8, vas. 14. VADVÍZORSZÁG (színes magyar természetfilm): URÁNIA (Rákó­czi-út 21.) (6. hétre proli) 4, n7, f9, DUNA (Fürst Sándor­ u. 7.) (6. hétre proli) f5, h7, 9, DÓZSA (Róbert Károly­ körút 61.) f5, h7, 9, ÓBUDA (Selmeci-út 14.) 4, n7, f9, HŐSÖK TAVASZA (olasz film): TÁNCSICS (Csepel) f6, h8, vas. f4, VÖRÖSMARTY (SAVOY, Üllői­ út 4.) 4, h7, 9, ZUGLÓI (Angol-u. 26.) 4, n7, f9 BOLDOG ARATÁS (vidám szovjet film): GORKIJ (orosz nyelvű mozi, Akácfa-u. 4.) h6, 8. szó., vas. f4. ÚJ CSEHSZLOVÁKIA (színes csehszlovák útirajzfilm): FÁK­LYA (Lenin-krt. 88.) f5-től 11-ig folytatólag, FÉNY (Újpest) 5-től flO-ig, vas. 14-től flO-ig folyt. Sok kicsi sokra megy: Kísérőfilm a VÖRÖS CSILLAG-, SZIKRA-, URÁNIA-, CORVIN-, DUNA-, PUSKIN-, DÓZSA-, SZABAD­SÁG-, MÁJUS 1.-. MUNKÁS-, TÁNCSICS (Csepel)-, ALKOT­MÁNY (Újpest)-, HUNYADI-, (Kispest)- és KOSSUTH-moziban és a Rákosi Mátyás Kultúrházban KÉPZETT BETEG: Kísérőfilm az URÁNIA-, DUNA- és DÓZSA- moziban. A KIS KAKAS GYÉMÁNT FEL­KRAJCÁRJA: Kísérőfilm a ÓBUDA-moziban. MOSZKVA A BÉKEEGYEZMÉNY­­RE SZAVAZ: Kísérőfilm a BEM-moziban. SZOVJET KAZAHSZTÁN (színes szovjet dokumentumfilm): Kísé­rőfilm a BÁNYÁSZ- és HON­­VÉD-moziban Ütközet békében (új magyar film): BRIGÁD (P.­15rinc) 16, h8, vas. n4, ADY (Somogyi Béla­ út 3.) 14, h6, 8, BETHLEN (Bethlen Gábor­ tér 3.) 4, n6, 19, Rettegett Iván (szovjet törté­nelmi film): BÁSTYA (Le­nin-körút 8.) 11, 1, 3, 5, 7, 9, (profi), KOSSUTH (Váci­ út 14.) 15, h7, 9. Vidám vetélkedés (csehszlovák film): CSOKONAI (PÁTRIA, Népszínház­ u. 13.) h4, 8, n9, vas. h2, TINÓDI (Nagymező­ u. 8.) f4, h6, 8, MARX (Landler Jenő­­út 39.) 14, h6, 8. Nyugati övezet (magyar film): JÓZSEF ATTILA (Kálvária­ tér 7.) 4, n7, f9, ÉVA (Erzsébet királyné-út 36/b.) f4, h6, 8, BÉ­KE (Szt. László-út 48.) f5, f7, f9. Botrány Klesmersben (magyarul beszélő, francia film): TANÁCS (ELIT, Szt. István-krt. 16.) (proli) f5, h7, 9 Cirkusz porondján (színes szov­jet film): BÁNYÁSZ (BODO­GRÁF, József-krt. 63.) 4, 17, 19, HONVÉD (ROXY, Rákóczi-út 82.) (proli) fii. 11. 13, 15, 17, 19. Fények a faluban (színes, magya­rul beszélő szovjet film): BEM (ADMIRÁL, Mártírok útja 5/b.) fii. 11, 13, 15, 11, 19. Civil a pályán (színes, magyar sportvígjáték): RÁKÓCZI (PHÖ­­NIX, Rákóczi-út 68.) (proli) 11, 1, 3, 5, 7, 9, PENTELE (VESTA, Lenin-krt. 39.) 10, 12, 2, 4, 6, 8, DIADAL (KRISZTINA, Kriszti­­na-krt. 155.) 4. 07. 19 HÍRADÓ (Lenin-körút 13.) 1. Magyar híradó 2. Szovjetunió ma 3. Körmozgás 4. SOK KICSI SOKRA MEGY 5. Legfőbb érték az ember 6. Vidám veteményes­kert. — Reggel 9-től este 11-ig folytatólag. Színházak és mozik műsora Venczell, Cs.: Liszt, P., Mosonyi. Szó.: Noseda, Vas.: Perotti. Ú­ttörő Színház: Egész héten: Mesterek városa (Vas., Szó., jövő Vas. Vs., 7-8, H., K., Sze., Cs., P. 4) . Bérlet: jövő Vas. este: Anthes. Fővárosi Operettszínház: Egész héten: Orfeusz (7, Vas 3 is). Fővárosi Víg Színház (a volt Fővárosi Varieté helyén). Vas.: Cí­me ismeretlen (3, 1/18), H., K., Sze., Cs.: Nincs előadás, P., Sze., Vas.: Új revü (V*8, Vas. 3 is). Vidám Színpad (a volt Vidám Színház helyén). Egész héten: Hi­deg zuhany (7, Vas. V*4 is). Bérle­tek: H.: Törzs, K.: Ditrói, Sze.: Szerémy, Sze.: Szamosi, Vas. este: Pataky Városi Színház: Vas.: Három a kislány (3), Operarészletek (8), H : Nincs előadás, K.: Trubadúr (7), Sze.: Bahcsiszeráji szökőkút; VSZ VII/7. (7), Cs.: Hoffmann meséi; VSZ VIH/6. (7), P.: Aida, VSZ IX/7. (7), Szó.: Trubadúr (7), Vas.: Cigánybáró (3). Állami Bábszínház: Vas., Cs., P.: Búbos vitéz (Vas. 5, Cs., P. 3, 5) , Szó., Vas.: Országos Báb­bemutató (Szó. 3, Vas. 10), Terülj táska (Margitszigeten 5), Vas.: Sztárparádé (7,8), H., K., Szarvas­király­i(V.8), Sze., Cs., P., Sze., Vas.: karácsonyéj (4­:8). Bérlet: K. este: Toldi. - Artista Varieté (a volt Kamara Varieté helyén): Nyári szünet. Fővárosi Nagycirkusz: Egész hé­ten: Civil a porondon _(4, 8). JÖN­­JÖN Érdekfeszítő film a bátor szovj­et aknakutatókról VESZÉLYES VIZEKEN Írta: Koltunov Operatőr: Sekker Rendezte: Braun Főszereplők­ / Szergej­ Ratanov Kadocsnmko Nádja Kalinkina Razgorosz Sztoljarov i rádióbírálat PÉNTEK. A Győzelem Napját ünnepelte a rádió is. Az irodal­mi részben elhangzott összeállí­tásban Ilosvay Katalin, Rákosi Mária, Mádi-Szabó Gábor és Ve­rebes Károly mondták el Dol­­matovszkij, Johannes Becher, Zelk Zoltán stb. verseit a győ­zelem népéről, a szovjet nép­ről. Boldizsár Iván írása rávilá­gított arra is, hogy a hitleri söpredéket pénzelő amerikai­angol imperialisták semmit sem tanultak a történelemből s mennyire eltolódtak ma­ már az erőviszonyok a béke erői javára. A zenei műsorban felcsendült Václav Dobias, a nemzetközi bé­­kedíjjal jutalmazottak sorába került kiváló cseh zeneszerző »A győzelem napja” című kan­tátája, Sztálin 1945. május 9-i napiparancsára. A prágai rádió­­zenekar elsőrangú együttese ját­szotta a művet. A kantátáról és a békedíj aranyérmével kitünte­tett szerzőről bizony el kellett volna mondani néhány perces ismertetést! — Reggel előadtak egy pályaválasztásról szóló ifjú­sági hangjátékot: meg kell em­lékeznünk Ajtai Andor aranyos operaházi borbély-alakításáról! A napi műsor általában régebbi hangfelvételekből (Liszt »A le­láncolt Prometheus*, Somlay Artúr prológ-mondásával) ál­lott. A délutáni » színes muzsi­ka* címmel játszott hanglemez­műsor több számmal kibővült, így Kodály—Berzsenyi »A ta­vasz* című dalával is, mely elő­ző napon, szinte ugyanabban az időben hangzott el, ugyanazon az állomáson. — Kedves és igen találó szatírát adtak a Kos­suthon a későnjövőket r rugal­­masan kezelő­ irodafőnökről, mondván, hogy a notórius ké­­sőnjövő akkor bukkant fel, amikor a Bazilika órája tízet ütött. (Igazán? Nem is tudtuk, hogy felszerelték az órát a Ba­zilika tornyára!?) Nem csengett a füle? Mert a mienk csengett ezeknél a mondatoknál: « Aki rugalmas, szokta mondani.. .jól néznénk ki, ha ...« ­Vasárnap, MH 52. május 1. S­P­­ & T A bukaresti nemzetközi céllövő verseny II. napja Pénteken folytatták Bukarest­ben a három nemzet céllövő versenyét. Először a gyorstüze­lő pisztolyverseny első részére került sor. .Ennek eredményei: Egyéni versenyben: 1. Lichiar­dopol (román) 291 kör, 2. Dob­sa (magyar) 283 kör, 3. Bör­zsönyi (magyar) 283 kör. A csapatversenyben is Románia szerezte meg a vezetést 1133 körrel, 2. Magyarország 1131 kör Pénteken délután bonyolítot­ták le a két lőtávú kisöbű pus­kaversenyt fekvő helyzetben a következő eredményekkel: egyé­ni versenyben: 1. Balogh Amb­rus (magyar) 583 kör, 2. Dosz­­tály (magyar) 582 kör, 3. Sar­­bu (román) 580 kör. A csapat­­versenyben is Magyarország csapata lett első 2882 körrel, 2. Románia 2869 körrel. Magyar-osztrák atlétikai válogatott viadal lesz Buda­pesten A magyar atléták olimpiai elő­készületeinek keretében jövő szombaton és vasárnap, május 17-én és 18-án válogatott atlé­tikai viadalra kerül sor Buda­pesten. Atlétáink az osztrák vá­logatott férfi és női csapattal fognak mérkőzni. * A Nemzetközi Kerékpáros Békeverseny IX. szakaszán Chemnitz—Bad—Schandau kö­zött 117 km távon az egyéni versenyben a csehszlovák Wes­­sely győzött, a magyar Sere 15., csapatban Belgium győzött, a magyar csapat 9. lett. Az ösz­­szetett egyéni versenyben az an­gol Steel, illetve Anglia csapata Vasárnapi Atlétika: Olimpiai Béke Kupa versenyek: Honvéd—Dózsa, Kis­pest, 4 ó., Vasas—Csepel, Népliget, 8­z., Haladás—Bástya, Mező­ u., 10 ó., TF II. és III. o. versenye, Csörsz-u., 4 ó. Asztalitenisz: Baj­noki mérkőzések. Céllövés: Hon­véd versenye, Marczibányi-tér, 8 ó. Birkózás: Szeged szabadfogású baj­noksága, Szeged, 10 ó., Hódmező­vásárhely kötöttfogású bajnoksága, Hódmezővásárhely, 10 ó. Evezés: Vasasok Béke regattája a Margit­sziget melletti pesti Dunaágban, 4 ó. Kajak: Honvéd rövidtávú ver­senye, újpesti öböl, 4 ó. Kerékpár: MÁVAG országúti Béke Kupa ver­senye, Üllői országút, 12 km, 1 ó. Pályaverseny, Millenáris, 4 ó. Ké­zilabda: Bajnoki mérkőzések. Ko­sárlabda: Magyar Kupa mérkőzé­sek az egész országban. Labdarú­gás: Olimpiai Béke Kupa mérkőzé­sek: A-válogatott—Bányász válo­gatott, Üllői­ út, 5 ó. Kinizsi— Postás válogatott — Lokomotív válogatott, Üllői­ út, 3 ó. B-váloga­­tott—Vasas válogatott, Győr, 5 ó. NB II. o. Toto-mérkőzések: Előre— Izzó, Sport-u., 5 ó., Elektromos— Gázművek, Latorca-u., 5 ó., Csil­laghegy—Vác, Csillaghegy, 5 ó. és Szolnok, Szeged, Székesfehérvár, Pápa, Várpalota, Debrecen, Saúj­­hely, Eger, Sszpéter, Sopron, Hat­van, Gyöngyös és Kisegyháza. Motor: Bástya versenye, Hármas­­határhegy,­ Vill­g. Háztömb körüli verseny Sopronban. ökölvívás: Szeged bajnoksága. Röplabda: Baj­noki mérkőzések. Tenisz: Női CsE mérkőzése: Dózsa—Vasas, Margit­sziget, V«3 ó., Kinizsi—MTSE, VU51- út, 1/13 ó., Petőfi—Fáklya, Város­major, V»3 ó., Csepel—Autótaxi, Csepel, ■/?3 ó. Úszás: Dózsa verse­nye Esztergomban. Vívás: Kard válogató, Delej-u., reggel 9 és d.­u. 5. ó. Női válogató, Eötvös-u., reg­gel 9 és d. u. 5 ó. Szegedi Haladás II. o. női versenye. Vízilabda: Olimpiai Kupa mérkőzések: B. Lók.—Tatabánya, Sportuszoda, 4 ó., Kinizsi—V. Meteor, Sportuszoda, 5 ó., Szolnok—Dózsa, Szolnok, 12 ó., Újonc bajnokság, Császár-uszo­da, 7 ó. sportműsor vezet, a magyar Sere 35., a ma­gyar csapat 13. helyen van. Szombaton pihenőnap, vasárnap Pilsenig fut a mezőny. Lósport A vasárnapi galoppversenyekre jelöltjeink a következők: I. No­tórius — Több­ sincs — Csuhaj. II. Ballet — Csaló — Mári II. III. Dinamit — Maszlag — Pókos. IV. Dicséret — Diktáló — Columbus. V. Tornabu­ni — Tacskó. VI. Su­gár — Kisvárda — Szemtelen. VII. Dehogyis — Merry Mado — Balhut­­vni Fóka — Médi — Lacy. IX. Gazember — Nádas — Adós n. X. Csákó S. — Ernő — Vegyes. Záporok, zivatarok Hazánkban pénteken nap köz­ben a hőmérséklet a Dunántúlon 21—24, máshol 23—25, Békés­csabán 26 fokig emelkedett. A déli órákban a felhőzet meg­szaporodott és a délkeleti megyék kivételével mindenütt volt eső, Dunántúlon 5 mm-t meghaladó mennyiségben. Szentgotthárdon 14, Magyaróvárott, Sopronban és Szombathelyen 8, Kapuvárott és Körmenden 7 mm csapadé­kot mértek. Nagykanizsa, Pécs és Vác környékén zivatar is volt. Várható időjárás vasárnap estig: Felhőátvonulások, néhány helyen kisebb eső, esetleg zivatar lehet. Mérsékelt délkeleti, déli szél. A hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: vasárnap reg­gel 11—14, délben 22—25 fok között. a Hét Könyvei SZIKRA KÖNYVKIADÓ: Belouszova-Trop: Szovjet agitá­torok harcban a magas termelési színvonalért, 84 old., (Pártépítés kiskönyvtára, 34.), 2.— Ft. Pach Zsigmond Pál: Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon, 278 old., (Magyar Történelmi Tár­sulat), kötve 15.— Ft. Szelektor M. Z.: Politika és er­kölcs, 44 old., (Marxista ismeretek kiskönyvtára, 153), 1.— Ft. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ: Bredel: ötven nap (Elbeszélés), 112 old., 4.50 Ft. Kisfaludy Károly: A kérők (Víg­játék), 68 old., (Szépirodalmi kis­könyvtár, 50.), 2.50 Ft. Móricz Zsigmond: Árvácska (Re­gény), 136 old., kötve 9.50 Ft. Móricz Zsigmond: Gyalogolni Jó (Riportok), 431 old., kötve 26.50 Ft. Jön Jön Öt film egy műsorban: Fedotov festő Anyagszerkezete Hősök gyermekei Vitamin aS­ SOK KICSI SOKRA MEGY

Next