Magyar Nemzet, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-06 / 131. szám

Péntek, 1952. j­ú­n­i­u­s 6. HAZÁNK, A BÉKE ORSZÁGA i«iiiif(iiniiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiTiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiii!iiiiiiiii!iiiiiiiiiiii»iiiiiitutfitnii!nif?Krg Ősszel beköltöznek új házaikba a kazincbarcikai békeváros első lakói A kazincbarcikai határnak azon a részén, ahol 1951. őszén még szántottak, azóta a leg­korszerűbb szovjet gépekkel 15.000 köbméter földet moz­gattak meg s megkezdték a békeváros építését. Most há­rom nagy épülettömb épül, amelyben 208 két-háromszobás korszerű lakás lesz. Ezek egy részébe még az ősszel beköl­töznek a herbolyai bányaüzem élenjáró bányászai, az év vé­géig pedig további 112 lakást építenek fel Szociális létesítmények egész sorát kapják a békeváros dol­gozói. Megkezdték korszerű or­vosi rendelő építését és ez év­ben elkészül a békeváros leg­ifjabb lakói számára a napközi otthon, óvoda és a nyolctanter­mes általános iskola is. Új bányaüzem — újabb napi 250 vagon szén! Rohamosan fejlődő iparunk­nak egyre több szénre van szüksége. A szénszükséglet ki­elégítése érdekében új bánya­üzemet építenek többek kö­zött Dudaron is. Az új bánya építői most lelkes versenyben falazzák a földalatti rakodóte­ret és a bányászok a rakodó­vágatok, a széntelepek feltárá­sán dolgoznak. A feltárással június 3-ig délről már 40, északról pedig 150 méterre kö­zelítették meg a széntelepet. Az új bánya építői már be­fejezték a két függőakna épí­tését. A felszínen hatalmas épületek változtatták meg a táj képét. A két függőaknában már az év végén megkezdik a termelést, hogy h­aponta több mint 250 vagon szenet adjon népgazdaságunknak. Július elejére elkészül öt új magyar trolibusz Az IKARUS Karosszéria­- és­­Járműgyár dolgozói az április 4-re elkészült trolibusz proto­típusa után előszériában öt trolibuszt gyártanak. Az elmúlt hét végén már hozzáfogtak a kocsik elektromos berendezései­nek szereléséhez. Az előszériá­­ban gyártott trolibuszok jú­nius utolsó hetében készülnek el és július elején bekapcsolód­nak Budapest közlekedésébe. Tízezer falusi gyerek a kvarclámpa alatt... Ezekben a nyáreleji hetek­ben a Nap már pazar kézzel szórja sugarát a hideg tavasz után napért sóvárgó emberek­re. Hónapokig csak fukar kéz­zel mért s embert, állatot, nö­vényt növelő erejét sokszor hiá­nyoltuk. A tudomány a­ kvarclámpával pótolni tudja a napfény gyó­gyító, teremtő, egészségadó ha­tását. A múltban a kvarckeze­lés a kiváltságosak számára volt hozzáférhető. Ma, mint Hajdú-Bihar me­gye tanácsa egészségügyi osz­tálya jelenti, ez egyetlen me­gyénkben egy hónap alatt 10.000 falusi gyerek került a kvarclámpa alá, hogy a fejlő­déséhez szükséges napsugara­kat pótolja a lámpa erős fénye. Népi demokráciánkban leg­jobb érték az ember. A gyer­mek egészségére még fokozot­tabb gonddal ügyel kormány­­zatunk. A gondoskodás szám­adatai beszédesek, ha csak egy megye, ismét Hajdú-Bihar ada­tait idézzük: a megyében már 18 iskolafogászat működik, egy hónap alatt 3500 gyereket vizs­gáltak meg bennük és 2500 ka­pott jogkezelést. A ma felnövő nemzedéknek a fogai már nem lesznek a fogszuvasodásnak, ennek ,az alföldi népbetegség­nek az áldozatai. A közelmúltban — a hideg tavasz következményeként — az influenza gyakoribbá vált. Közegészségügyünk vezetői fel­ismerték a veszélyt és mindent elkövettek a megelőzés és a gyógyítás érdekében. Hajdú- Biharban az influenza ártalmai­nak fokozottabban kitett gyer­mekek. 10 mázsa csipkebogyó­­teát ittak meg... Készül a második magyar fúrópajzs A magyar »Metro« építését nagy érdeklődés kíséri ország­szerte. Rohamosan fejlődő ipa­runk üzemeinek kollektívái a földalatti vasút részére meg­rendelt gépek és berendezések gyors elkészítésével segítik öt­éves tervünk egyik büszkesé­gének építőit. Fokozódik az érdeklődés most, amikor már az alagutakat emeletnyi magas hengeralakú fúrópajzzsal fúr­ják. Alig egy hete, hogy elké­szítették az első magyar fúró­pajzsot a MÁVAG Mozdony- és Gépgyár hídműhelyének dol­gozói és május 28-án már a második fúrópajzs szerelését is megkezdték. Fúrópajzsot még nem gyártottak Magyarorszá­gon, de a szovjet tapasztala­tok segítségével megbirkóztak a nehézségekkel. A Szolnok megyei rizs­földeken nemes pontyfajtákat tenyészt huszonöt termelőszö­vetkezet. A rizsföldi halgazdál­kodás jelentősen növeli a ter­melőszövetkezetek jövedelmét és emeli a rizs terméshozamát is, mert a hal pusztítja a rizs kártevőit. A debreceni műút har­madik »halál sorompóját­ szün­tetik meg a szolnoki felüljáró­val, amelynek építését még a nyáron m­egkezdik. Az út. fűi és a monori k­alas­ sorompók után most a Szolnok—újszászi vasútvonal keresztezését is fe­lüljáróval szüntetik meg. A győri sétatéri Rábahíd m­ég idén megépül. A főágon repülő híd 52 méter, a mellék­­ágon épülő 49 méter hosszú lösz. Decemberre megépül • Zalaegerszegen a 100 méter hosszú Zala-híd Zalaegerszegen, a­ város bel­területén épül a Zala-folyó fe­lett a több mint 100 méter hosz­­szú vasbetonhíd. A régi híd nagy része elpusztult, de te­herbírása amúgy sem felelt volna meg a mai követelmé­nyeknek. Ezért az alépítmény megerősítése mellett az új hí­don erősebb felszerkezetet is építenek. Az új Zala-híd 1952. december 31-re készül el. Újjáépülnek az elsüllyedt uszályhajók A háborúban a magyar hajó­park túlnyomó többsége víz alá került. A felszabadulás után nagy iramban megindult hajó­kiemelés a hároméves, majd az ötéves tervben egyre fokozot­tabb mértékben folyik. Míg a hároméves terv kezdetekor a ki­emelt hajók száma 30 volt, ad­dig ma már évente 40—45 hajót emelnek ki. A hajók kiemelése nemcsak a hajózási forgalom zavartalansága érdekében szük­séges, hanem azért is,­ mert a kiemelt hajók közül nagyon so­kat helyre lehet állítani. Míg az ötéves terv első két esztendejé­ben évenként csak 5 drb uszály­hajót állítottunk helyre, addig 1952-ben és 1953-ban 13 dara­bot, 1955-ben pedig már 15 drb uszályhajót adunk át a folyami szállításnak. új h­­tőház épül Debre­cenben a vágóhíd mellett és Győrött a később felépülő vá­góhíd mellett. Mindkét hűtőház mélyhűtésre alkalmas gyorsfa­gyasztó alagúttal is rendelke­zik. Az új hűtőházak vagonok mélyhűtésére alkalmas csöme­­get is elő­állítanak majd. Az autók önindító motor­jait eddig külföldről szereztük be, de a budapesti Autóvilla­mossági Felszerelések Gyára műszaki emberei kidolgozták a készülék hazai gyártásmódját. Az önindító motorok hazai gyártása már megkezdődött, az első sorozat június végére el­készül. Nádudvaron 10 családi ház épül az idén. Tavaly 62 új családi házba költöztek be a­ lakók. Ma Siffi föffit Évi 45 millió ceruza Az egyetlen magyar gyár, amely írószerek előállításával foglalkozik, a Gyömrői­ úti író­­szergyár, több mint 50 éve működik mai helyén, magán­­ is viseli a régi tőkés gazdálkodás nyomait, így elsősorban a válla­lat dolgozói lelkes munkaverse­nyének köszönhető, hogy amíg 1948-ban, az államosítás előtt, évente 15 millió ceruzát készí­tettek a gyárban, ugyanott, vál­tozatlan felszereléssel, ma már 45 millió ceruza készül évente. A munkaversenyek hatása mel­lett a számtalan újítás, az új gyártási eljárások sorozata tet­te lehetővé, hogy ma háromszor annyi ceruzát gyártanak az or­­szág egyetlen írószergyárában, mint néhány évvel ezelőtt, ami­kor a magántőke kezében volt a vállalat. A gyártás rohamos fokozása olyan tempót vett, hogy az író­­szergyárban háromhavi terme­léssel fedezik Magyarország egész évi ceruzafogyasztását, kilenchavi termelés pedig tel­jes egészében exportra jut. Bár híres, bevezetett külföldi már­kákkal kell megküzdenie, alig van a világnak olyan országa, ahova ma nem jut el a magyar gyártmányú ceruza, amelyet — a megrendelők kívánságai sze­rint — angol, francia, német, arab és egyéb külföldi felira­tokkal látnak el. A Turán és a Titán márka, amely 14-féle mi­nőségben készül, ma már egyenrangú versenytársa a leg­ismertebb külföldi ceruzagyárt­mányoknak. Azelőtt túlnyomórészt céd­rusfából készültek az írónők, a magyar gyártmányú ceruzákhoz azonban többnyire hazai hárs­fát használnak. A hársfa megfe­lelő preparálással, pácolással tökéletesen pótolja a külföldi cédrust és lényegesen olcsóbb annál. A magyar ceruza a leg­jobb minőségű grafitból készül. Az írószergyár másik tömeg­­gyártmánya a tollhegy,­ amely­nél azonban az a helyzet, hogy a szükséglet ezen a téren év­ről évre csökken. A töltőtoll ki­szorítja a használatból a toll­hegyet s míg a háború előtt ebből évente 45 milliót készítet­tek, most csak 25 millió dara­bot gyártanak egy évben és en­nek is 30 százalékát exportál­ják. Mind hazai, mind külföldi export-vonatkozásban igen elis­mertek az írószergyár körző­gyártmányai. Ezek finom kivite­lű precíziós műszerek, amelyek­ből a gyártott mennyiség 60 százaléka jut külföldre. Most készült el a gyár mo­dernizálásának és fejlesztésének nagyvonalú terve. A legkorsze­rűbb gépekkel szerelik fel a gyárat. Ezek segítségével, a legújabb eljárások alkalmazásá­val az üzem az eddiginél is jóval magasabbra fokozhatja majd teljesítményét. G. J. Gondolatok a könyvtárban Ifjú, rongyosko­­dó bölcsészhallga­tó, azaz »filosz« koromban sokat jár­tam a budapesti közkönyvtárakba ol­vasni — és embe­reket nézni. Mert sehol nem voltak olyan érdekesek az emberek, mint akik a Reviczky­ utcai Fővárosi Könyvtár folyóirat -­termében melegedtek, mint akik a Széchenyi­­könyvtárban ízlel­gették, szedegették a kézikönyvek böl­­cseségeit Aristote­­lestől Zeppelinig, mint akik az Egye­temi Könyvtár im­már legendás hírű ruhatárában vitat­koztak azon, hogy ki írt Magyaror­szágon először szi­varokról. Érde­kes embereknek akkoriban csupán a furcsa figurákat tartottam, a külön­cöket, az ős­­sza­kállas T. bácsit, aki térdnadrágban járt és állandóan arab meg perzsa könyvekben lapoz­gatott, holott csak magyarul tudott. Pétert, egy torzon­­bort, hosszú férfiút, aki egy új világ­nyelv érdekében prófétáskodott, s első híveiül a Szé­­chenyi-könyvtár al­tisztjeit igyekezett megnyerni megá­nak, M.-t, a kövér álpapot, aki napjait — egy adótiszt­­viselő precíz be­osztásával — ha­mm budapesti köz­könyvtárban töl­tötte, ki tudja, miért és ki tudja, miből. S a többie­ket mind, a figu­rák egész légióját, akik távol a társa­dalomtól, a könyv­tárak kegyes és tü­relmes közegében tengették, lenget­ték és pengették különös életüket. Hányszor gondol­tam akkoriban, mi­lyen kár, hogy nem vagyok karikaturista, hogy megörökíthet­ném ezt a világot, ezeket a furcsa fe­jeket, a homloko­kon a mánia félre­ismerhetetlen je­­gyeivel! S közben magam is karika­túrába illő voltam egy kissé, lángoló vágyaimmal és torz elképzeléseimmel, a megvalósulást ille­tően. Szégyen vagy nem szégyen, de tény, hogy az évek elsodortak engem a könyvtárak látoga­tásától s csak a napokban lopakod­tam be — mint va­lami megtért bű­nös — régi tervel­­getéseim és elmél­kedéseim színhelyé­re, a Széchenyi­­könyvtárba. Keres­tem a régi, s isme­rős fejeket, T. bá­csit és a többieket, a könyvtár félszeg és suta alakjait. S bár a teremben legalább háromszor annyian voltak, mint akkoriban, amikor még törzs­tag voltam itt, nem találtam egyetlen olyan fejet sem, amely csemege lenne a karikatu­ristá­k számára. Ér­telmes, lelkes, fia­tal arcok hajoltak a könyvek fölé — a könyvek mellett jegyzetfüzetek — és sok idősebb ol­vasót is láttam, de már nem a régi fe­jeket, meredt, má­niákus tekintetek­kel, hanem olyano­kat, akiknek egész magatartásán, s a mozdulaton, ahogy a könyvet tartották a kezükben, vilá­gosan látszott: dol­gozni jöttek a könyvtárba, tanul­ni, alkotni, terem­teni. És én arra gondoltam, milyen kör, hogy nem vagyok festő, hogy lerögzíthet­ném ezt a sugárzó, lelkesítő képet, az új olvasók minden különcöknél érde­kesebb és izgatóbb seregét!... ANTAL GÁBOR Korszerű borgazdasági technikum A borászati iparág fejlődése szükségessé tette a meglévő szőlészeti és borászati techni­kum helyett egy borgazdasági technikum létrehozását, amely­nek hallgatói boripari techni­kusi képesítést nyernek. A hall­gatók négyéves tanulmányuk alatt megismerkednek a szőlé­szettel és a borászat minden kérdésével, a borbegyűjtés me­netével, a bor tárolásával, pa­lackozásáva! Az i-i technikumot Budafo­kon, Magyarország legkorsze­rűbb­ borpalackozó vállalatával szemben helyezik el, a volt szőlészeti és borászati techni­kum helyiségében. Az épületet nagyméretű átalakítással és bővítéssel az eddigi 60 helyett 160 hallgató elhelyezésére te­szik alkalmassá. Bővítik a­ la­­boratórium­ felszerelését és a könyvtárat is. A technikum tanpincét is kap. A tanpince laboratóriu­mában folytatják majd a borá­szati tudósok kutatómunkáju­kat. Felpécen nyílik meg az ezredik keskenyfilmszínház Június 8-án, vasárnap avat­ják fel Felpécen az ezredik keskenyfilmszínházat. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy öt­éves tervünk fokozott gondot fordít a falvak moziellátására. Már 1951-ben 911 állandó is 154 egyenként három-négy községet ellátó, úgynevezett kiskörzeti mozit létesítettek A felpéci moziavatást ünnepi kultúrműsor vezeti be, majd vetítésre kerül a magyarul be­szélő „Aranycsillag lovagja* című színes szovjet filmalko­tás. Három új kerékpárút épül idén. Az első a buda­­pest—miskolci út mentén már megkezdett kerékpárút folyta­tása Cinkota felé, továbbá a győri pápai főútvonal közelé­ben a győri üzemekhez vezető út, (ezek szeptember 30-ig elkészülnek) végül a Diósgyőr és Miskolc között a­ Vasgyár dolgozóinak tavaly épített ke­rékpárút, folytatása. Ez decem­ber 30-ra lesz készen. Prágai levél: CSEH TUDÓSOK KONFERENCIÁJA­ Nemrég zajlott le Brünnben a cseh tudósok négynapos kon­ferenciája. A konferencia mint­egy ezer részvevője a következő referátumokat hallgatta meg: Vaclav Kopecky: »A kozmopoli­­tizmus lényegéről, prof. Ladis­­lav Stoll, a Politika- és Gazda­ságtudományi Főiskola rektora: »Az objektivizmus elleni harc­ról, a tudomány pártosságáért*, prof. Iván Malek: »A biológiai tudomány állásáról*, prof. Mi­­loslav Valonek »A tudomány és gyakorlat összekapcsolásáról* és Cenek Hruska nemzetvédel­mi miniszterhelyettes: »A szov­jet haditudományzók. A refe­rátumok után a különféle tudo­mányágak munkabizottságaiban a tudósok megbeszélésekre ül­tek össze. A vita bebizonyítot­ta, hogy a­ cseh tudósok túl­nyomó többsége el van szán­va arra, hogy leszámoljon a tudományellenes tévtanokkal és tudományos munkájának alap­­elveként a marxizmus-leniniz­­m­us tanításait ismerje el. A konferencia a szívélyesség és kölcsönös bizalom jegyében zajlott le, s ismételten meg­cáfolta azokat a minden alapot nélkülöző rágalmakat, mintha az avult nézetek elleni küzde­lem, a becsületes öreg tudósok elleni támadással volna azonos. A referátumok és a vita so­rán is nem egyszer utaltak olyan cseh és szlovák tudósok­ra és művészekre,­ akiknek anti­­nacionalista és kozmopolitaelle­­­nes­ műveit a polgári rendszer agyonhallgatással intézte el. A haladó cseh tudomány elsőren­dű kötelességének tartja a nem­zeti kultúra igaz értékeinek megőrzését. A referátumok sok tisztázat-­ lan problémára adtak feleletet. Vaclav Kopecky azt­­ fejtette ki hogy a cseh tudósok tisztelet­tel adóznak a világkultúra nagyjainak s minden rokon­­szenvükkel azok felé a tudósok és művészek felé fordulnak, akik az imperialisták minden nyomása ellenére sem hajlan­­dók háborús terveik szolgálatán ba szegődni. * Az imperialistáknak és­­ Szovjetuniónak a tudományhoz való más-más viszonyát a legvilágosabban a biológiai tu­­dományok terén elfoglalt állás­­ponton lehet lemérni, — erről beszélt Malek professzor. A szovjet biológusok új biológiai törvényeket fedeznek fel s ezek alkalmazásával megkönnyítik az ember életét, tovább emelik életszínvonalát. A más­­ik olda­­lon az amerikai »tudósok« te­­vékenysége áll, akik a habarov* szki baktériumperben elítélt ja*­pán háborús bűnösök nyomdo­­kain járnak. Minden becsületes tudósnak az életért, nem pedig a halálért kell dolgoznia. A cseh biológiai és orvostudományi az alkotó micsurini biológiát s a pavlovi fiziológiát tekinti mintaképének. A természet le* győzését, az ember szolgálatát­ tartja feladatának. A konferencia a főiskolai ta*­nárokhoz és a tudomány dol* gozóihoz,intézett felhívással ér it véget. Ebben megállapította, hogy a tudósoknak, mint min­ den más becsületes embernek* a nép, a béke oldalán kell áll* niok. A cseh tudomány a szov*­jet tudományt tekinti mintaké*­pének, amely Marx, Engelst Lenin, Sztálin tanításai alap­­ján érte el nagy eredményeit* W, I* / Bukaresti levél: A román gyógyszeripar új készítményei A régi Románia közegészség­­ügyi viszonyai közmondásosan rosszak voltak. A felszabadulás után sok-sok régi mulasztást kellett pótolni, így például gyógyszergyártás úgyszólván egyáltalán nem volt az ország­ban s számos fontos orvos­ságot külföldről kellett besze­rezni. A Román Népköztársaság kormánya a fejlődés folyamán gondoskodott a gyógyszeripar kellő fejlesztéséről, minden tá­mogatást megadott a gyógy­szervegyészeknek, a kutató or­vosoknak, akiknek munkáját nagyban támogatta a szovjet szakirodalom is. Mindez vi­szonylag rövid idő alatt ko­moly fejlődést eredményezett e téren. A Gyógyszerkutató Intézet és a gyógyszervegyészeti gyárak számos új, kitűnő minőségű gyógyszert állítottak elő az utóbbi időben. Ilyen készítmény például a DMT-inijekció, amelyet sikerrel alkalmaznak ólom , ar­zén- és más nehézfémekkel tör­tént mérgezéseknél. Nagy el­ismeréssel nyilatkoznak az or­vosok egy másik készítményről, a Placentid-ról és a Placentot*­ról is. Az előbbit a különfélét asztmatikus betegségek gyógyí­­tásánál alkalmazzák sikerrel, az utóbbi igen hatásos vérzésest a lapító.. Az Urombral-t az­ urinális utak röntgenfelvételeinél hasz­ nálják. A Glicocol, az angina pectorist enyhíti, a Digitosid vi­­szont a szívbajoknál alkalma­ zott, eddig külföldről behozott Digitális-t pótolja. Kitűnő sze­­reket készítettek az érelmeszese* dés gyógyítására is: a Solp* diriA és a Thyodin-L . A szovjet gyógyászatban már­ ismert Meritoxina nyomán si­ került a román kutatóknak a­ Dicumuumn elnevezésű gyógy* szert előállítaniok, amelynek al*­kalmazá­sával egyes belbetegsé* gek kórházi kezelését az eddigi 7—8 hét helyett 2—3 hétre le­­het lerövidíteni. *A román gyógyszervegyí*­szeti laboratóriumokban előre* haladott kísérletek folynak más betegségek gyógyításához szük­­séges gyógyszerek előállítás­­ára­ is. J L'. B* i I Megindult a hajózás a Don alsó szakasza és a Volga között A Cimljanszki-tengert a Don alsó szakaszával összekötő ha­józható csatornában megkezdő­dött a szállítóhajók közleke­dése. A hajók áteresztésére a 14. számú zsilip szolgál, ez a legnagyobb zsilip a Volga— Don-csatornán. A zsilipet a Cimljanszki-tenger kapujának nevezik. Június 3-án a Cimljanszki­­tenger és a Don alsó szakasza felől szállítóhajók tartottak egymás felé. A Cimljanszki­­tengerről a »Sztroitye» és a »Volgodonsztroj« nevű Diesel­hajók befutottak a 14. számú zsilip kamrájába. A hajók 800 tonna vízkiszorítású uszályt vontattak. A próbazsilipelést igen sikeresen végezték el. A bonyolult hidrotechnikai beren­dezések pontosan, fennakadás nélkül működtek. A 15. számú zsilipen a »Szlava« és a »Groznij« nevű Diesel-vontató­ hajók haladtak keresztül, ame­­lyek úszó kikötőket és uszá­­lyokat vontatnak a doni Rosza tovból a cimljanszki kikötőbe* A 14. és 16. számú zsilip kön zötli összekötő csatornában két hajókaraván találkozott egye­mással, így a cimljanszki víz­­mű üzemének első napján meg*­történt a találkozó zsilipelés* Jelenleg újabb hajókaravánok­ állnak a csatorna bejáratánál.* Megnyílt a hajózás a Don alsó 3 szakaszától a Volga felé. Az építők és vendégek ezrei szemlélték azt a látványt, ami­­kor a cimljanszki vízmű hajóz* ható csatornáján áthaladtak a hajók. A nézők hatalmas taps­­sal fogadták a hajórajt és lel­­késen éltették a Volga—Don* csatorna építőinek ragyogó munkagyőzelmét. . A Cimljanszki-tenger átalakítja a szteppék éghajlatát A Cimljanszki-tenger vize több mint 100 kilométer mélyen nyúlik be a doni szteppékbe. A víz sok vidéken óriási válto­zást hozott: átalakította a ter­mészetet és szokatlanul­ felüdí­tette a szteppét. A szteppe mindenütt sma­ragdzöld. A múltban már jú­niusban vöröses színű és száraz volt a szteppe s a forró leve­­gőben . .porfelhők kavarogtak* Ma hatalmas tó terül el a Volga és a Don között A régen kiszáradt szteppes h­u-u­zakban ismét megjelent a víz és mindenütt buján nő a fű. Min­­denütt szokatlanul szép a CS* bonavetés. "

Next