Magyar Nemzet, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-12 / 214. szám

Péntek, 1952. szeptember 12.. UajarftüHof AZ ÚRI MURI Az Úri muri Móricz Zsig- tnondnak hai nem is a legjelen­tősebb — de írásművészetében talán legérettebb alkotása. 1927. nyarán írta meg regényét — s habár témáját a millen­nium időpontjába helyezte, valójában a maga korának leg­súlyosabb kérdéseire kívánt adni benne feleletet. Ezek a kérdések az ellenforradalom esztendeitől kezdve egyre sür­getőbben, egyre tragikusabb hangsúlyokkal tolultak Móricz ajkára. Mi lesz a sorsa az or­szágnak, melynek vezető osz­tálya — még legjobb szán­dékú, legbecsületesebb törek­vésű tagjaiban is, — legfeljebb csak a Szakhmáry Zoltánok példáját követheti? Mi lesz az országgal, melynek birtokrend­szere a biztos bukást készíti elő minden újíitó-javító szándék számára? Szakhmáry Zoltánban, az Úri muri hősében Móricz szán­dékosan választ olyan föld- birtokost, aki szakítani akar a hagyományos termelési móddal és belterjes gazdálkodásbai kezd. Ez a kísérlete eleve ku­darcra van ítélve, mert a feudálkapitalista Magyarorszá­gon ilyen újítás nem valósít­ható meg. Szakhmáry bukása csaknem ugyanolyan okok miatt következik be, mint Túri Danié, a Sáraranyban, vagy Matolcsyé, a Fáklyában. Szakh­máry is Móricznak ama hősei közé tartozik, akik fel akarnák Venni a küzdelmet elmaradott, tespedeftt környezetükkel — de egymagukban nem képesek e harcot megvívni. Persze, Szakhmáry alakja sok minden­ben különbözik, például a Túri Daniétól. Szakhmáryban Móricz már nem egy felfelé törő osztály erejét — hanem egy lehanyatló osztály deka­dens bonyolultságát, ernyedt­ségét is ki akarta fejezni. El­lentét van Szakhmáry egész habitusa, társadalmi helyzete — és törekvései között. Ez az ellentét csak még inkább el­mélyíti a konfliktust, melyet Móricz oly mesterien aknáz ki a regény nagy, drámai jele­neteiben. Szakhmáry tervezett »para- dicsoma«, melyet egész birto­kán meg szeretne valósítani — végül is összezsugorodik, sze­retőjének, Rozinak hálószobája köré. És ebben a hálószobában fogoly is marad az a férfi, aki pedig a cselekvés és az alkotás tágas térségeire vágyott. Es még a Rozi »paradicsomát« is — csak a csugariak ellopott munkabére árán — a nép ve­rejtékének, csalással megszer­zett és kizsákmányolt munká­jának árán tudja megvalósí­tani. Micsoda ellentmondások ezek, micsoda szükségszerű zsákutcái az alapjában jó szán­déknak! Az Úri muriban olyan világ tárul elénk, amilyet Mikszáth, s kissé Jókai műveiből is jó! is­merhetünk. De mennyivel töb­bet mond el erről a világról Móricz, mint elődeM Mennyivel komorabb színekben festi a ci- gányos dáridót — mely volta- kép az elkerülhetetlen katasztró­fa előjátéka! Mikszáth még ked­ves gavalléroknak rajzolta meg a földbirtokosokat, akik földjü­ket elkártyázták. Móricz meg- döbbeníen, felelősségre vonó haraggal szemléli az »uri mu­rik* látványát. A munkabérük­ből kisemmizett csugariak sze­mével szemléli. Ezeket a csuga­alkották. De Móricz e története­ket csak alakjainak jellemzésé­re — egy társadalom jellem­zésére használja föl. Bőkezűen szórja szét őket — a témákban és ötletekben gazdag író bőke­zűségével. Teheti is, mert az Úri muri az írói pálya delelőjén, az alko­tói tehetség teljében álló Móricz műve. Csil’ogó, színes, — he­lyenként elbájoló, másutt szív­Szórakozzon a Budapesti Éttermi Vállala ÜZEMEIBEN: Budapest kávéház NagymezS-u. Minden este műsor. Fellépnek Budapest kedvencet: Cliapi zenekar. Szalonban: Nádas Béla zongorázik. Tánc reggelig. Italkülönlegességek Emke kávéház Zárai Márta énekel Tabányi és szólistái Zongoránál: Túrán László Tánc: szalonban: minden este műsor. Fellépnek: Bárdos Ica. Bánáti Géza. Csonka Endre. Farkas Vera, Galambos Erzsi. Medgyánszki Agl, Pongrác/, Imre, Vértes Klári. Szabó testvérek Zongoránál: Bleier Pál Vadászkürt csányi-u u. Köröd Dndus a Vadász-teremben Forbát-duó A táncteremben reggelig tánc Vadkülönlegességek Anna-cukrászda Václ-u. Minden este Ciffra György zongoraművész Violetta I.andek ének Szabó—Rácz duett Tánc reggelig. Budavár-szalon Széna-tér 5. M ü s o r : Farkas Vera. Galambos Erzsi, Kabos László. Latabár Árpád, Lóránt Lenke, Kruppa! József, Takács-trió Tánc reggelig Kitűnő italok Savoy-szalon November 7.-tér Zsolnai Hédi Vécsei—Beamter—Kárpáti együttes Tánc reggelig Hideg-meleg vacsorák Jereván Semmelweis-u. Zíjra! Márta énekel Boros—Siklós duett Tánc — Nyitva reggelig bemarkoló alkotás. Megjelenítő ereje sajátos érzékletességben mutatkozik meg: a pusztai szél érintését, s a nehéz, zsíros-pap­rikás alföldi ételek izét, olvasá­sa közben szinte érzékszerve­inkkel észleljük. Az Úri muri Móricza már fel­készült későbbi, legnagyobb al­kotásaira. Felkészült arra, hogy a Szakhmáry Zoltánok sorsa he­lyett majd a Joó Györgyökét mutassa meg, — és a Rózsa Sándorok szószólója legyen! Sőtér István A REMÉNYSÉG ÚTJA OLASZ FILM — Megható, sok tekintetben el­szomorító és mégis reményt keltő szép filmet készített Pietro Germi olasz rendező. Gémű egyike azoknak a nagyképes­ségű olasz művészeknek, akik félnek a politikától, de művésze­tük és becsületük ereje arra sarkalja őket, hogy kinyilvánít­sák a nép lelkében elő keserű­séget. Egy szicíliai kénbánya munkásainak történetét beszéli el a film olyan mélységes sze­retettel és együttérzéssel, hogy minden jelenet megforrósodik, minden szereplő emberi lényét a közelünkbe érezzük, s szinte halljuk szivük dobbanását. Pietro Germi költészetének áradó he­vülete és magasíokú művészi ízlésének szigorú mértéktartása teremti meg a film művészi egy­ségét és pótolja az igazi drá- maiságot, amely a filmből hiány­zik. A szicíliai kénbányát a tu­lajdonosa le akarja állítani. Az üzem nem hajt elég hasznot a tőkésnek. A bányászok harcba lépnek és' nem távoznak munka- I helyükről. A bánya mérges pa­sája halállal fenyegeti a bányá­szokat. Ezzel a félelmetes je­lentéssel kezdődik a film. A tárna bejáratánál várakozásba merevedett asszonyok, gyerme­kek, a család aggódik a harco­sok életéért, akik a tárna mé­lyén a mindennapi kenyérért küzdenek étlen-szomjan, mérge- I zett levegőben. A marshallizált és klerikális Olaszországban gyakori ez a helyzet. A film Szicíliáról be­szél, de ugyanezt elmondhatná , Calabriárói, Reggióról, vagy akár Milánóról is. A munkanél­küliség fenyegető réme az éh­halál képét ölti magára. Nincs más út, más megoldás, mint a harc a kenyérért, a munkához való jogért Ha Pietro Germi nem riadozna a politikától, a drámai helyzetet a maga tel­jes — tehát politikai értelem­ben is teljes — drámaiságával fejlesztené tovább és akkor filmje a megalkuvást nem tűrő, dicsősé­ges osztályharc lobogója volna. Jól tudjuk persze, hogy a mai Olaszországban ilyen filmet pusztulásra, némaságra ítél a cenzúra. Germi tehát a mene­külés útját tárja a harcosok elé. Amit az adott körülmények között egyetlen megoldásnak, tüntet fel. Ügynök jelenik meg a nyo­morúságos bányászialuban és kivándorlásra csábítja az éhező bányászokat. A film ezen a ponton sikliik az igazi dráma talajáról a drámát helyettesítő kaland irányába. A kép ugyan­is, amely a filmet megnyitja, nagyon is általános. Olasz­ország valamennyi munkását fenyegeti a munkanélküliség, a nyomor, az éhhalál réme. A kővetkező fordulat viszont: a kivándorlás — nagyon is eset­leges. A munkásosztály, az olasz dolgozók döntő többsége, nem vándorolhat ki. A kíván- I dóriás útja nem a reménység I útja, hanem a reménytelen­ségé. Ez a tény egyébként ki- I derül akkor; amikor az ügynök szabályszerű csalónak bizonyul, aki Rómába érkezve a kiván- | dorlókat cserbenhagyja. A sz^- I gény bányászok, akik - nyomo­rúságos bútoraikat elkótya­vetyélték, hogy útiköltségre tel­jen. most hazátlanul, hajlékta­lanul, étlen-szomjan ténfereg- nek hazájuk fővárosában, a Szent Péterről elnevezett gyö­nyörű bazilika tőszomszédsága, bán. Milyen sorsot tartogat ez a szép ország leghasznosabb fiai számára, akiknek bűnük csak I az, hogy dolgozni akarnak és nem tudnak tétlenül éhen- veszni? Rendőrség, toloncház, zsuppolás. Vissza akarják kényszerítem őket oda, ahon­nan menekültek, holott azóta otthon még rosszabb, hiszen sem hajlékuk, sem vacokjuk. A bányászok nem követik a rendőrség parancsát, tovább vándorolnak észak felé, most már pénz nélkül, gyalogszerrel, és meglepő fordulat következik: még munkájuk is akad Szerző­dést kötnek egy nagybirtokkal és végzik a betakarítást. Ké­sőbb derül ki, hogy ez milyen oknál fogva lehetséges. A tarto­mány földmunkásai sztrájkban állnak és a szicíliai bányászok anélkül, hogy eleve tudták vol­na ezt, sztrájktörőkké válnak. A film nagy művészettel mu­tatja be, milyen szakadékok nyílnak a fonák helyzetbe sod­ródó emberek előtt. Sűrűn vál­takoznak a feszült helyzetek. A bányamunkások vezetőjének kis­fia súlyosan megbetegszik s egy leány indul orvosért, hogy I megmentse a gyermeket. A BUDAPESTEN IRODALMI ESTTEL ZÁRUL AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT Szeptember 13-an, szombaton este 7 órakor az írószövetség és az Állami Könyvterjesztő Vállalat műsoros irodalmi es­tet rendez az Ifjúsági Színház­ban, Budapesten ezzel fejeződik be az ünnépi könyvhét. A mű­soros esten Veres Péter Kos- sutb-díias mond bevezetőt. Il­lés Bála. Kónya Lajos, Veres Péter és Zelk Zoltán Kossuth- dijasok, valamint Devecseri Gábor készülő műveikből ol­vasnak fel részleteket. Nagy Sándor Sztálin-díias és Kos- sutlvdíjas író, Benjámin László, Illyés Gyula, Szabó Pál Kos suth-díiasok, valamint Méray Tibor. Kuczka Péter és Simon István müveinek részleteit Gobbi Hilda, a Magyar Nép­köztársaság érdemes művésze, Bulla Elma, Gálcsiki János, Módi-Szabó Gábor és Rajczi sztrájktörőket rendőrök őrzik, a sztrájkolókat sztrájkőrség vi­gyázza. Két kordonon keresztül vezet a, kockázatos út az orvos felé. Az úton sztrájkoló földmű­vesek tengernyi sokasága hul­lámzik, amely fellobbanó harag­gal szorítja sarokba a sztrájk­törő leányt. A jelenet vége, hogy a sztrájkoló emiiiai mun­kások vezetője gépkocsin viszi az orvost a beteg íiúcska meg- gyógyítására. A valóságban ez nagyon is másként történnék. A sztrájkoló munkások százféle módon győz­nék meg a szicíliaiakat arról, milyen súlyosan vétettek a szoli­daritás ellen, bármennyire is szoruiiságos volt a helyzetük. Kiderül ebből, hogy a film hibái gyökeresen súlyos hibák. A hibákon nem változtat az, hogy a film művészi kifejező- ereje hatalmas. Sok hibájával együtt mégis vészkiáltás ez a film, amely cselekedetre ser­kent. Nem jó példa, de sok te-1 kintetben hiteles beszámoló. A film kiváló alkotóművésze az egésznek csak töredékét tudja átfogni, de azt a keveset, amit bemutat, az együttérzés őszinte melegsége hatja át. A film fo- tografálása művészien szép éa jellegzetes. Egy-egy kép hosz- szaci kíséri a nézőt távozfában is és némelyik talán még álmá­ban is felriasztja. Ilyenek a nyomorba döntött családok képei, az elragadó gyermekek, ahogy' szomorú anyjukba csim­paszkodnak. Az üldözött mun­kások, amint mindenükből ScD fosztva vándorolnak és hirtelen énekbe fognak harmonika kísé­rettel. Családias légkört, vonzó meleget sűrítenek ezek a képek a szereplők köré. Rokonszenvcti váltanak ki a nézőkből, és re­ményt arra, hogy ezek a sze­gény emberek »a reménység utján* ráébrednek útjuk re­ménytelenségére és a meg­alkuvás nélküli jogos harc út­jára lépnek. A film zárójele­nete nem ezt sugalmazza. Nagy akadályok leküzdése után a kivándorlók átvergődnek a hó­val borított Alpokon és Fran­ciaországba érkeznek. Ez volna hát a cél, amire törekedtek, hogy a pusztulásból menekül­jenek. Persze önmagába véve ez is iszonyú figyelmeztetés. Nemcsak azért, mert Francián országban élőiről kezdődhet mindaz, amin már keresztül vergődtek, de főleg azért, mert hazát, otthont, testvéreket adtak cserébe a falat kenyérért, amit most is csak remélhetnek., Germi, aki becsületes művész, bizonyára ezt a tanulságot szánta népének. Ezért sikerül­hetett ilyen költői lendülettel és őszinte pátosszal meg- alkotnia ezt a filmet. Mintha és őszinte pátosszal meg­rendülve az olasz dolgozók feié kiáltana: emberek vigyázzatok, nemcsak magatokról, — csalá­dotokról, egész életetekről, né­petekről. szeretett hazátokról van szó. amikor egy darab kenyérért harcoltok. Újvári Imre HACSA TURJÁN ZONGORA VERSEN YE □ Fred Surdez svájci szak- szervezeti küldött, aki nemrég Magyarországon járt. a »Vor- warts* cimtí svájci lapban be­számol sztálinvárosl látogatás sáról. Nagy lelkesedéssel ír art ról, hogy Sztálinvárosban a dolgozók testvérekként étnek egymás mellett. Minden sztáiinvárosi munkást a szo­cializmus építésének az esz^ májé, a szabadság és béke esz­méje vezet. egvike azoknak az úi zenemű­veknek, amelyek eszmeiségükkel és technikai problémáikkal pró­bára teszik az előadóművésze­ket. Ugyanakkor — természe­tesen — k<tűnő alkalmat adnak arra is, hogy a hangverseny­dobogó művészei a nehézségek leküzdésévei. szívós önképző munka árán új, ragyogó győ­zelmet arathassanak a maguk területén Nálunk Sehneider Hé­di neve vált emlékezetessé a Hacsaturján-zongoraverseny re­mek előadása révén. Most Radó Ágnes, a Zeneművészeti Főis­koláról frissiben kikerült fiatal pianista mutatkozott be a szov­jet zeneművészetnek ezzel a nevezetes alkotásával a Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertjén. Radó Ágnes vállal­kozása komoly figyelmet érde­melt; igen becsületes művészi törekvések vezették és bizonyá­ra alapos stúdiumokkal készült fel a nehéz mű megszólaltatá­sára. Meg kell azonban mon­dákat egyelőre még el lehet kül-1 deni a kastély parkjából —- öt­letes hazugsággal, jó tréfáinak számító csellel még meg lehet szabadulni tőlük. De már nem sokáig! Tagadhatatlan mégis, hogy Móricz egy bizonyos, sajátos írói szeretettel figyeli regényé­nek alakjait — még azokat cs, akiknek rothadtságát, parlagi elmaradottságát oly kíméletle­nül mutatta meg. Az írói ér­deklődés melege, melyet e re­gény csaknem valamennyi alak­ján ol érzünk — abból a sze- retefcbúi fakad, mellyel Móricz ebben a korszakában még az egész magyar társadalom, s annak valamennyi osztálya felé igyekszik fordulni. Később, a Boldog ember- ben és a Rózsa Sándor-bán leszámol ez­zel az os ztfi a táti a n szeretettet — & érzésének melegéből, rnely- lyel a nép ügyét-sorsát a ma­gáévá -teszi: gyűlöletének, fel­háborodásának heve is táplálko­zik, mellyel a Joó Györgyök elnyomóit, a Rózsa Sándorok üldözőit megbélyegzi. Az Úri muri drámaian meg­komponált alkotás. Móricz bra­vúrosan, törés nélkül ívelteti Szakhmáry drámáját, a meg­semmisítő kifejletig. A regény egész cselekménye voltaképp egy alig-alig megszakított, nagy »uri muri*, me.y Szakh­máry öngyilkosságával végző­dik. Ebbe az »uri mariba* itt- ott szünetek is ékelődnek, melyek Zoltán és Rozi, illetve Zoltán és Eszter viszonyát vi­lágítják meg, s minduntalan új anyaggal táplálják a drá­mát. "Már abban is, hogy Móricz az úri dorbézolások lég­körével övezi regényének jele­neteit: mély társadalomkritika rejlik. Valami baljós árnyalat vonul végig ezeken a dáridó- kon, — s mesteri gondolat a napfogyatkozás epizódjának felhasználása is, a házastársak közt robbanó konfliktus han­gulati hátteréül. Eredeti és ötletes módon, Móricz egy »rezonnőr« alakot is felléptet a regényben — olyan alakot, akinek szájára a saját, legkedvesebb gondolatait adja. Lekenczey Muki ez. a földesúrból könyvügynökké lett dzsentri — s Móricz igen ügyesen, bármiféle erőszakolt- ságtól mentesen tudja bele­szőni a maga gyakorlati taná­csait, javaslatait — az alföld fásításáról, a gyümölcsexport kifejlesztéséről stb. — az ő szavaiba. De a regény cselek­ményét is fel tudja használni arra, hogy e nagy tervek mel­lett agitáljon, hogy Csuli kopár tanyáján felhívja figyelmünket a fásítás fontosságára, hogy az alföldi város poros, sivár utcáira figyelmeztessen stb. Mindez a »propaganda« szer­vesen beletartozik a regény eszmei és jellem-anyagába, és arra az általános, nagy pro­blémára utal. melyet Szakhmáry sörsa is felfed előttünk. A regény -tgyik érdekessége az az anekdotái bőség, a törté­neteknek, meséknek az a patak­zó gazdagsága, mely a fehér asztal mellett üldögélő, boroz- gató urak társalgásában hang­zik el. Annyi érdekes eset. ri­portszerű vagy táblabiró-izü anekdota halmozódik fel e tár­salgások során, hogy mindegyi­kükből egy-egy kisregény: vagy novellát is alkothatott volna az író. Jókai és Mikszáth 3 maguk műveit ilyen anekdotákból is ... kik a haladás kerekét meg- f akasztani* vagy éppen a kasztok hatalmát a múlt kor dicsőségére | visszahelyezni remélik, azok meg fognak csalatkozni; mert mint a folyót kútfejéhez, úgy nemzéteket - is a múltba visszavinni nem lehet. ? (Szemle és értesítés, PeStiHírlap, 1843.) Z ORSZÁGSZERTE MEGÜNNEPU A MAGYAR NÉP KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁT társaság kiváló művésze alko­tását. Ünnepségeket rendeznek e napon az ország valamennyi, részén, városokban és falvak- I bán egyaránt, s ezeknek az ün­nepségeknek keretében meg­koszorúzzák a Kossut'h-szobro- kat. emlékműveket. Szeptember 19-én egész dol­gozó népünk megünnepli Kos­suth Lajos születésének 150. évfordulóját. Budapesten a Kossuth Laios-téren nagysza­bású ünnepség keretében leple­zik le a Kossuth-szóbrót, Kis- faludi-Strobl Zsigmond Kos- suth-dijas, a Magyar Népköz­Ünnepi ülésszakot tart a Magyar Tudományos Akadémia és a Magvar Történelmi Társulat A Kossuth-ünnepségek kere­tében a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Törté­nelmi Társulat szeptember 15—17-ig ünnepi ülésszakot rendez. Az első nap tárigya: sKossufh a haza védelméért.« Ezen a. napon Ember Győző tart elő­adást ^Kossuth, a szabadság- harc szervezője* címmel, majd Sinkovics István ^Kossuth, a szabadságharc pénzügyeinek megalapozója* és Varga János » Kossuth a partizánmozgalo- mért« címmel tartanak korrefe­rátumokat. Az ülésszak második napján a »Kossuth és szövetségesei* című témakörben Spira György tart előadást ^Kossuth szövet­sége a radikális baloldallal és a népi tömegekkek címmel, majd Barta István »Kossuth Lajos és Gsányi Lász!ó«, I. Tóth Zoltán pedig »Kossuth kísérletei a nemzetiségek meg- bókéltetésére 1848/49-ben« cím­mel tartanak korreferátumot. A harmadik nap tárgya: »Kos- suth és politikai ellenfelei.* E napon Andics Erzsébet Kos- suth-díjas akadémikus tart elő­adást »Kossuth és a békepárt* címmel. Ezután Révész Imre »A Függetlenségi Nyilatkozat*, Borús József pedig: »Kossuth harca a honvédsereg árulói el­len a forradalmi hadművészet alkalmazásáért* címmel tarta­nak korreferátumot. Az előadások minden délután fél 6 órakor kezdődnek a Köz­ponti Egyetem aulájában (V. Pázmány-tér 1.) A Magyar Történelmi Társu­lat a Kossuth-ünnepségek során hét vidéki városban: Debrecen­ben, Egerben, Győrött, Ceglé­den, Szegeden, Pécsett és Mis kolcon rendez előadásokat Kos­suth Lajosról. Lajos tolmácsolásiban hallhat­ja majd a közönség. A műsoros est zenei részé­ben Svéd Sándor, a Magyar Népköztársaság kiváló művé­sze. Garai György hegedűmű­vész és Haidu István zongora- művész szerepel. Az ünnepi könyvhét alatt Sze­ged száz üzemében, hivatalában és vállalatánál rendeztek könyv- kiállítást. Szeged dolgozói a hét folyamán már eddig is sok ezer könyvet vásároltak. Za'.a megye 55 üzemében és 53 községében rendeztek könyvkiállítást. A me­gyében 100 irodalmi előadást :s tartanak. A Borsod megyei Tárd községben a felszabadulás elolt a lakosság 60 százaléka volt írástudatlan, a község csaknem 1000 kötetes könyvtárának ma már 400 állandó olvasója van. Az ünnepi könyvhéten Tárd köz­ségben rs nagysikerű kónyv- kiállítást rendezték. dani, hogy a Hacsaturján megkívánta motorikus erő kife­jezésével — amelyet Sehneider Hédi ha'.almas és haiszálbiztos akkordieüíései és ritmusirama olyannyira elevenen érzékeltet­tek — még adósunk maradt. Viszont az örmény származású szovjet zeneszerzőre ugyancsak jellemző színbeli gazdagságot finoman árnyalt billentéssel juttatta éivényre. A hangver­senyt vezénylő Révész László a kuliul ált és gyakoriolt mu­zsikus helyes egyensúlyát mu­tatta (Tannháuser-nyitány, Eroica szimfónia), tszi) S A :oVecserni Novim« Című _ár lap »Móricz Zsigmond halálának 10 évfordulója* címmel cikkei közöl a nagy magyar íróról. Bulgáriában egyébként szeptember 12-én emlékeznek meg Móricz Zsig­mond halálának 10. évforduló­járól. szepí.ó-14 OLVASS TŐB&ETi j>

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék