Magyar Nemzet, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-10 / 8. szám

HAZÁNK, A BÉKE ORSZÁGA mnimmiiiiiHiiiiuiiiimiiimiiimiiinmiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmitiiimmuitmiiiiMmiiiiimiiimiitiiimiiiitimimmimmimminiiiiiutniiii ELSŐ LÉPÉSEIT TESZI a magyar munkás és paraszt, mérnök és orvos, tudós és művész az új esztendő új küzdelme­ket és sikereket ígérő útján. Az út végén monumentális a cél, igaz hazafiakat, egész embereket kíván: az ipar termelését 16 százalékkal kell növelni az új év 365 napján — egyetlen esztendő alatt végzünk akkora munkát, amihez Horthy­ék idején teljes két évtized kellett! Ma, 1953 január 10-ét írunk: ez az öt­éves terv negyedik éve első hónapjának első harmada. Üze­meinkben most folynak a tervismertető értekezletek, a dolgozók békés haditanácskozásai. Arról tanácskoznak, milyen feladatokat hozott az új esztendő, mit kell 1953-ban s különösen az első negyedévben megvalósítaniok. Műszaki értelmiségünk nagyszerű feladata úgy előkészíteni ezeket az értekezleteket, hogy minden munkás megismerje a gyár, az ország tervét. A mi tervünk reális, megvalósítható, élő terv, ami nem számok élettelen halmaza, hanem hatalmas mozgósító erő. Ez az erő fűtötte az ózdi martinászokat, akik kiemelkedő munkás kezekkel, napi terveik túlteljesítésével ünnepelték az év első dekádját, a MA­VAG dolgozóit, akik most készítették ki a negyedik magyar fúrópajzsot, ötéves tervünk egyik büszkesége, a Földalatti "Gyorsvasút fúrásának meggyorsítására. Ugyanez a lelkesedés lobogott a diósgyőri hengerészekben, amikor január 6-án csúcseredményt jelentettek: a durvahengersoron 44,8 tonna acélt hengereltek terven felült És a tatabányai bányászok meg­fogadták, hogy megjavítják a szén minőségét, a vasút dolgozói, hogy még januárban megszüntetik a munkásvonatok, személy­es gyorsvonatok késését, a Fogaskerékgyár dolgozói, hogy határidő előtt szállítanak a November 7 Erőműnek. ... De ki tudná m­ind felsorolni január első harmadának munkahőstetteit és munkahőseit, azt a sok helytálló, kemény embert a munka­­padoknál és a tervezőasztaloknál, aki most megfogadja, jobb munkával, fejlettebb módszerekkel segíti nagy békeműveink fel­építését. Ma fejezték be üzemeink nagy alkotásra szövetkezett szel­­lemi és fizikai dolgozói az első harmadot, lelkesen zengve a jelszót, az országos indulót i­s»Az első naptól, az első műszaktól kezdve teljesítjük a tervet­« A Középdunántúli Tröszt, Pécs és Nógrád harca a több szénért Legfontosabb alapanyagunk, a szén biztosításáért az új terv­év első napjától nagy küzdel­met folytatnak bányászaink. A Középdunántúli Szénbányászati Tröszt vállalatai tavaly kemé­nyen és eredményesen küzdöt­tek az egyenletes, ütemes ter­melésért, de az új év első nap­jaiban nem alkalmazták követ­kezetesen a tavalyi jó tapaszta­latokat, ezen felül sok volt a hiányzó és csökkent a szénter­melésen dolgozók száma is. Emiatt a tröszt csak 86 száza­léknál tart eddigi tervének tel­jesítésében. Gátolja munkáju­kat a dudari bánya is, amely az elsők közül a sereghajtók közé került. A dudariak támogatásá­ra kaparószalagokat adtak és kibővítették a bánya csillepark­ját. A trösztnek van már két vállalata, amely a hó eleji lema­radást behozta és túlteljesíti a tervet. Pusztavámon 104­ 4, Aj­kán 101,8 százalékos napi terv­­teljesítést értek el péntekre virradóra. A pécsbányatelepi üzemek­ben a múlt év első felében a műszakiak patronázs mozgalma sok segítséget adott a dolgo­zóknak, mert a jobb munka­­szervezést, a haladó munkamód­szerek átvételét támogatta. Az év második felében ez a moz­galom ellanyhult, de most Kon­­csag Károly bányamérnök újra elindította a patronázs mozgal­mat, védnökséget vállalt két fejtés fölött és példáját hama­rosan követték a többi mű­szakiak is. Az újjáéledt verseny eredményeként a fejtési telje­sítmények január első napjai­ban a decemberihez képest több mint 3 százalékkal emel­kedtek. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt műszaki vezetői új szer­vezési intézkedésekkel segítik elő, hogy a tröszt vállalatai be­csülettel telesíthessék tervü­ket. Ehhez jelentős segítséget nyújt Kusnyér Zoltán, a tröszt főmérnöke és Csillag József, a borsodi tröszt főmérnöke között folyó párosverseny. A szervezési intézkedésekhez tar­tozik, hogy Maconka és Kiste­­renye határában központi gép­raktárt létesítenek, amely biz­tosítja a zavartalan alkatrész­­ellátást és a karbantartást. Nógrádban új széntelepeket is feltárnak és megnyitják a 80 évvel ezelőtt abbahagyott ki­rálytárói fejtést. A tordasi szén­mezőknél megrövidítik az uta­kat és jobb szellőztetést is biztosítanak. Mizserfán, filátra­­novákon, Ménkesen, Tiribesen, Szorospatakon és a zagyvai bá­nyaüzemnél meggyorsítják a feltárási, elővárási munkákat. Új gépek a mezőgazdaságban A Mezőgépszerkesztő Iroda jelentős támogatást nyújt mező­gazdaságunk gépesítéséhez és tavaly nemcsak teljesítette ter­vét, hanem az időközben felme­rült kívánságokat teljesítve, ter­ven felül is dolgozott, így szer­kesztette m­eg a féllánctalpas traktor láncszerkezetét, amelyet idén már sorozatban fog gyár­tani a gépipar. A tervmunkák középpontjában tavaly a magyar kivitelű AC—400-as arató­­cséplőgép továbbfejlesztése volt. A magyar arató­cséplőgép töké­letesített változatát az EMAG- ban már sorozatban gyártják. Év végére szovjet minta alapján már majdnem befejezték az AC 4-es cséplőgép szerkesztését is s az utóbbi 1953. második fe­lében kerül sorozatgyártásra. Az iroda tavaly újfajta mező­gazdasági gépek egész sorát tervezte meg, nagyrészt szovjet tapasztalatok segítségével. A gépeket kipróbálták és idén ve­zetik be sorozatgyártásra Ilyen az új típusú előhántós eke, a csemeteültető, a kurokszedő és műtrágyaszemcséző-gép, a D 24 -es nagyteljesítményű kalapá­csos daráló és a növényvédelmet szolgáló úgynevezett vihar- AwowS-gép. Szovjet minta alap­ján elkészült a magyar fejőgép terve is. Az újonnan tervezett gépek könnyebbek is a réginél, pél­dául az új kazalozó 17 helyett 13 mázsa súlyú, így gépenként 400 kiló acélt lehet megtakarí­tani és ugyanabból az acél­mennyiségből 1000 helyett 1307 gép készülhet el. Öt megmentett munkanap a Sztálin-téren Egyik legnagyobb tervalkotá­sunk, a budapesti földalatti gyorsvasút építkezésén sok gon­dot okoz a talajvíz elszigetelé­se. A Sztálin-téri munkahelyen jelenleg a mozgólépcső feletti gépteret építik s a betonfalon keresztül állandóan gyöngyö­zött a víz, amely a próbaszige­telést is három esetben ledob­ta. Most Kató Sándor kőmű­ves javaslatára vájatokat vág­tak a falba, ezeket behasított Bergman-csővel kibélelték és munka közben az átszűrendő vi­zet így vezetik el- Az észszerű­­sítéssel öt munkanap kiesésé­től mentették meg a munka­helyet. Diósgyőrben elkészült a Tiszalöki Vízierőmű turbinaháza Nagyszerű termelési ered­mény született a Diósgyőri Ko­hászati üzemek acélöntödéjé­ben csütörtök reggeltől péntek reggelig. A napi tervet 171 szá­zalékra teljesítették. Ezen a na­pon készítették el az öntödében nagy békeművünk, a Tiszalöki Vízierőmű hatalmas turbinahá­­zát. Az elektroacélmű több ke­mencéjét egyidőben csapolták és így nyertek kellő mennyisé­gű acélt a nagy munkához. A teljesítmény értékét növeli, hogy bár az időjárás viszontag­ságai megrongálták a munkát, azt gyorsan és pontosan kijaví­tották. A turbinaház öntését Szabados Barna öntőbrigádja végezte el. Iskolák, óvodák, napközi otthonok épülnek Ebben az évben tovább fej­lődik közoktatásügyünk. Az is­kolahálózat tervszerű fejleszté­sére 358.649.000 forintot irá­nyoz elő a költségvetés és ezen­kívül a tanácsok kezelésében lévő közoktatásügyi intézmé­nyek fenntartására és fejleszté­sére 1325 millió forint áll ren­delkezésre. Növelik az óvodák, napközi otthonok férőhelyeinek számát és körülbelül 200 óvodát nap­közi otthonná alakítanak át. Budapesten a VIIi. kerületben, továbbá Miskolcon, Debrecen­ben és Győrben 100 személyes óvoda épül. Szolnok, Mező­túr és Salgótarján 75 férőhelyes óvodát kap. Ebben az évben 39 új álta­lános iskola épül 664 tanterem­mel. Az eddigi nagylétszámú 70—80 tagú osztályok helyett jóval kisebb létszámú osztály­ban folyik majd a tanítás és így a színvonal is magasabb lesz. Munkába áll 1500 új ne­velő, 8000 tanuló részére élel­mezéssel egybekötött napközi otthonokat szerveznek és ebből az igazolatlan mulasztások csökkenése is várható. A középiskolai tanulók szá­mára új általános gimnázium épül Pesterzsébeten, Oroshá­­zán, Siófokon és Tatabányán, óvónőképző a Heves megyei Kál községben és tanítóképző Debrecenben és Kaposvárott. A diákotthonok férőhelyeit 27.500- ra emelik. A tanulók kulturális színvo­nalának emelésére fejlesztik az ifjúsági könyvtárakat, nagyobb számban rendelnek meg könyve­ket és folyóiratokat. A termé­szettudományos szakkörök szá­mát jelentősen megnövelik és számos új szemléltetőeszközt bocsátanak az iskolák rendelke­zésére, így többszáz iskola kap mikro-diavetítőkészüléket és új mikroszkópokat. Az oktatósze­mélyzet továbbképzésére 22,2 millió forintot irányoztak elő. Új agrotechnikával, öntözéssel növelik termésüket a szövetkezetek A terrr­lés következte­ik pa­rasztsága az új évben Gerő Ernő útmutatásai szerint igyek­szik továbbhaladni a fejlődés útján. Borsodban a legfonto­sabb feladatok egyike az öntö­zéses területek növelése, az ipar­vidéket ellátó zöldövezetek ki­­terjesztése. A folyók, patakok vizét használják fel öntözésre, elsősorban a takarmányföldek, rétek és legelőik vizét biztosítva. Az öntözött területeket mintegy 1000 holddal növelik és tavasz­­szal több mint 5000 hold kalá­szost keresztsor­osa.n vetnék el, hogy növeljék a terméshozamot. A jól bevált szovjet tapasztala­tok alapján több ezer hold ku­koricát és napraforgót négyzete­sen vetnek és­­ a pótbeporzást nemcsak ezeken a növényeiken, hanem több ezer hold rozson és ■lucernán is elvégzik majd. Mintegy 10.000 holdon vetnek el hibridkukoricát, 500 holdon nyári vetésű burgonyát, ezen­kívül új gyümölcsösöket és sző­lőket is telepítenek. Párosversenyben a Betonútépítő Vállalat műszaki vezetői A Betonútépítő Vállalat, mély­építőiparunk egyik legnagyobb vállalata, múlt évi tervét határ­idő előtt sikerrel befejezte és az új tervév megindulásakor érdekes, új kezdeményezéssel igyekszik ezt a teljesítményt túlszárnyalni. Rákosi Mátyás költségve­tési beszéde az egyenletes terv­teljesítésről, a középkáderkép­­zés sürgető szükségességéről és a munkafegyelem megszilárdí­tásáról arra az elhatározásra buzdította a vállalat különböző munkahelyeinek műszaki veze­tőit, hogy párosversenyre hív­ják ki egymást. Goszleth István, a sármel­léki munkahely kétszeres szta­hanovista főépítésvezetője a ka­locsai munkahely sztahanovis­ta műszaki vezetőjét, Árkai Andrást kereste fel négy­ pont­ból álló versenykihívásával. A verseny pontjai szerint mind­ketten vállalják a naponkénti egyenletes tervteljesítést, az egy főre eső termelési érték megnövelését, négy segédmun­kásnak kiváló szakmunkássá való átképzését, egy egyetem­ről újonnan kikerült fiatal mér­nök gyakorlati bevezetését az építésvezetői feladatkörbe és végül az igazolatlan hiányzások felszámolását. Hasonló feltételek mellett hívta ki Sz. Molnár József, kalocsai munkahelyvezető Szé­kelyhídi Istvánt, a paksi munkahely műszaki vezetőjét és a példát azóta már többen le­követték a Betonútépítő Válla­latnál. A műszakiak párosversenye újszerű a Betonútépítőnél, mert eddig csak a szak­ma egyes dolgozói, brigádjai állottak versenyben egymás­sal. A műszaki vezetők verse­nyétől sokat vár a vállalat, mert az ő nemes vetélkedésük a ve­zetésük alatt álló munkahelyek jobb, tervszerűbb, eredménye­sebb munkáját vonja majd maga után. Természettudományos előadások A haladó tudomány eredmé­nyeit, ötéves tervünk nagy alko­tásait ismertetik kiváló tudó­saink azon az új előadássoroza­ton, amelyet a Magyar Termé­szettudományi Társulat indít. Az Eötvös Loránd Tudományegye­tem Pázmány Péter-téri dísz­termében rendezik a négy elő­adásból álló sorozatot. Január 14-én tartja az első előadást JAKUTS László geológuskutató a barlangok keletkezéséről és elmondja előadásában, hogyan fedeztük fel a Béke-barlangot. Január 21-én WALD Béla egye­temi tanár, a rákkutatás leg­újabb eredményeiről tart elő­adást. Február 11-én HERCZEG Tibor, a szabadsághegyi Csil­lagvizsgáló Intézet tudomá­nyos kutatója tart előadást a naprendszer kialakulásának új elméletéről. Február 18-án ZOL­TÁN László egyetemi tanár be­számol az agysebészet fejlődé­sének­ mai állásáról, az agymeg­­betegedések gyógyításáról. A szuhakállói hősök Tatabányán és Oroszlányban A hős szuhakállói bányászok a napokban felkeresték társai­kat a különböző bányaüzemek­ben, hogy beszámoljanak meg­mentésük hősi történetéről. Tatabányán Vrábik Lajos ak­nász, a szuhakállói pártszerve­zet szervezőtitkára mondotta el a mentés történetét, hogyan éltek elzárva a fold alatt, mégis bízva a párt segítségében. A többi között így beszélt: — Nehéz elmondani, mit érez­tünk, amikor a jól ismert, drága hangot meghallottuk, amikor először hallottam: »Vrábik elv­társ, élnek mind a tizenheten?* Rákosi elvtárs azt mondta: bíz­zunk, kezdeményezzünk és élni fogunk mind a tizenheten. Biz­tosak voltunk abban, hogy a felszínre kerülünk, mert amit Rákosi elvtárs ígér, azt valóra is váltja. — Régen semmiért dolgoz­tunk. Mindig adtunk, de soha­sem kaptunk. 1938-ban is volt vízbetörés Szuhakállón, négy bányász maradt a föld alatt, ki­mentésük 2000 pengőbe került volna. Az akkori bányatulajdo­nosoknak, a kapitalistáknak nem ért meg ennyit a négy bányász élete. Oroszlányban, a Vörös Csil­lago-­kn 11 ú­rot­t­hon­ban idős Bakos János szuhakállói vájár ismer­tette megmentésük egyes rész­letét. Simon Kálmán főmérnök a mentési munkálatokról be­szélt. Dorogon, a József Attila­­kultúrotthon dísztermében Bo­ros János vájár szólt a hősi küzdelem történetéről: — Kimondhatatlanul boldog érzés fogott el mindannnyiunkat, amikor megtudtuk, hogy maga Rákosi elvtárs irányítja a meg­mentésünkért folyó munkát, fél­óránként érdeklődik sorsunkról. Örömünkben sírtunk, összeölel­­keztü­nk, tudtuk, hogy felme­gyünk a napra. Szaniszló Ferenc vájár meg­köszönte a dorogi mentőknek a 17 bányász életéért végzett hő­sies munkájukat és megemléke­zett Hám Kálmánról, aki hősi halált halt az életmentő küzde­lemben. Pécsett Kresák Magda 20 éves szuhakállói bányász­leány, Komlón Szűcs Zsuzsán­a ismertette a megmentésük tör­ténetét. Szűcs Zsuzsanna, ami­kor december 16-án reggel 5 órakor telefonértesítést kaptak a fenyegető vízbetörésről, távo­labb dolgozó társai értesítésére sietett, s mir© visszatért helyé­re, a kijáratot már elöntötte a víz. Bányásztársai hosszasan ünnepelték Szűcs Zsuzsannát, miként az egész magyar nép nagy szeretettel fordul a ki­mentett hős szuhakállói bányá­szok felé. Ózd 70 tonna nyersvasat adott terven felül Az ózdi nagyolvasztó dolgo­zói az új tervév első napjaiban lemaradtak, majd a lemaradás behozásáért a kohászbrigádok párosversenybe léptek. A brigádverseny igen ered­ményesnek mutatkozott és csü­törtök reggeltől péntek reggelig hatalmas tervtúlteljesítést is eredményezett. A nagyolvasztó műben ezalatt 70 tonna nyers­vasat termeltek a napi elő­irányzaton felül. A jó ered­ményt annak köszönhetik, hogy időben biztosították a nyersvas- és salaküstöket s az energia­­szolgáltató gyárrészleg tisztí­tott gázt adott a munkához. A nagyolvasztók párosversenyében ezen a napon a II. számú Áp­rilis 4. kohó dolgozói kerültek ki győztesen: 17,1 százalékkal szárnyalták túl napi tervüket. A MÁVAG Szerszámgyárában minden harmadik dolgozó újít..* A MÁVAG Szerszámgyárában, amely az itt évi tervét az elsők között, 50 százalékos eredménnyel fejezte be, eddig az új tervév minde­n napján elérték a­ 102 százalékot és így a gyár január első dekádját is túl fogja teljesíteni. A Szerszámgyár éves versenyre hívta ki a Szivattyúgyárat, az 1953-as terv sikeres befejezése érdekében. Ebben az egész éven át tartó, hosszú­­lejáratú versenyben az első versenypont a terv december 21-re való befejezése, a­z első­­tervnegyed március 25-i megvalósítása mellett. Jelentős mértékben járult hozzá a terv sikeres elindítá­sához a műszaki-szervezési intézkedések tervével kapcsolatosan beérkezett újítások, javaslatok nagy száma. Ilyen jelentős újí­tást adott be például Kovács Sándor mérnök az importanyag­­i ideigtak­arítás terén. Króm-nikkel tartalmú anyag helyett hazai gyártású ötvözött anyagokat alkalmaz, mélyhűtési eljárással és ezzel évente többszázezer forintot takarít meg a népgazdaság­nak. M után a MÜSZINTTERV - hónap során a gyár minden harmadik dolgozója adott be újítási­, észszerűsítési javaslatot, a várható megtakarítás több millió forintra teh­ető. Textilanyagok, előrenyomott szabásmintával A , textilgyárakban jelentős mennyiségben keletkeznek vá­szon, flanell, szövet és egyéb maradékok. Az ilyen maradék­anyagot eddig vagy kiló­ súly­ban adták el, a rendes árnál jóval olcsóbban, vagy mint a maradékot­ értékesítették, a méterárunál szintén olcsóbb áron. A Ruhatervező Vállalat a könnyűipari minisztériummal együtt, most új kezdeményezést indított el a maradékanyagok értékesebb és célszerűbb hasz­nosítására. Gyermekruhák ké­szítésére szabásmintát nyomat­nak a maradékokra, az anyag nagyságától függően egy vagy két ruhácska, esetleg külön kö­tényke szabásmintarajzát Az előnyomott szabásminta alapján még az az anya is könnyen meg tudja varrni kisgyermeke szá­mára a ruhácskát, aki eddig nem tudott varrni. Még varró­gépre sincs okvetlenül szükség, mert a minta alapján kivágott ruharészeket kézzel is össze le­het ölteni. Az előnyomott sza­básmintájú textilanyagot egyen­ként cellofánba csomagolva hozzák kereskedelmi forgalom­ba. Minden csomaghoz egy kis képet mellékelnek, amely azt ábrázolja, milyen lesz majd a kész ruhácska. A maradékanya­gok szabásminta nyomását a Kispesti Textilművek vég-­, filmnyomó eljárással. Néhány nap múlva már kaphatók a szaküzle­tekben — elsősorban a Gyermekruházati Mintaboltban — a szabásmintával ellátott textilmaradékok. Pioker 1957 júniusánál tart Pioker Ignác, az Egyesült Iz­zó Kossuth-díjas sztahanovista gyalusa, szovjet tapasztalatok felhasználásával csaknem he­tenként vezet be újítást, ész­­szerűsítést munkájában. Leg­újabban a vacuum technikai gépek keresztfejének megmun­kálását csökkentette újítások­kal 240 percről 70 percre. újításai, észszerűsítései hoz­zájárultak ahhoz, hogy január 6-án, csütörtökön befejezte 1957. májusi tervelőirányzatát, s már megkezdte 1957. júniusi tervének teljesítését. Eredmé­nyes munkája mellett állandóan tanítja kisebb szakképzettségű társait s például elérte, hogy Gesztesi Sári gyalás 60—70 százalékról 110 százalékra emelte tervteljesítését ül NEFOÜFFER építését fe­jezik be a közeljövőben a Mó­ricz Zsigmond­ körtéren, a Bo­­ráros­ téren és a Dózsa György­­úton. TERMELŐSZÖVETKEZETI PIACOT létesítenek a Teleki­téren. A térnek egy részét asz­faltozzák és az árusok részére padokkal, asztalokkal szaratik fel.

Next