Magyar Nemzet, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-06 / 183. szám

Csütörtök, 1953. augusztus 11.. Forog a korong A Gránit-gyár dolgozói több és jobb árut akarnak gyártani Az asztalt díszítő korsóban gos massza csúszdán ömlik az a nyár virágai pompáznak. A egy emelettel alatta levő háziasszony vacsorához terít, vákuumprésbe; itt egyforma, gyengéd kézzel törölgeti a kerek lapokká préselik az anya­kellemes mintájú kistányéro­­kat és könnyen gördülő kocsi­kat, finomvonalú csészéket. Az­­on a munkapadokhoz szállst­­aludttejes csuprokon még ott jár, ahol boszorkányos ügyes­gyöngyöznek a jégszekrény seggel formálják a szürke vízcseppjei, egyszerű, étvágy- masszát tányérrá, bögrévé, gerjesztő családi asztal ra­­kancsóvá. Vágó főmérnökről gadja a munkából jövőket, minden üzemrészben szó esik. A korsót, a kistányérokat, a tat átalányáról, az ólomnélküli szép formájú bögréket a Gránit mázról, amelyet egy hónapja edénygyárban készítették, alkalmaznák a Gráfrit-gyár­ Többszázf­éle bögre, csésze, bán, szívesen beszélnek a dol­­csupor, ugyanennyi kis- és gozók, nagytányér, hosszúkás és kő- Poschán Lőrincné az egy­­rek­tál, virágokkal díszített öt­­szer égetett, fénytelen edénye­­készlet gyártása folyik ebben két mártogatja a nagy edény­­a kispesti gyárban, amelynek­ben levő fehér mázba. Piros­­laboratórium- és irodaépítésre, babos ruhában, vidáman dol­­mitszárítók felállítására et­­gozik, szőke haja aranylón milliónál többet juttatott a bújik ki a menyecskésen kötött terv kendő alól, és^sokat^szeretne 22TEK e&szlégéÜT- " mondí°2-fó^lkaS, S n£t. Ah^gy ^^rettegnmrk az ólom­a homlokzatot ékítő élüzem- ~ Térték* TM csillag bizonyítja, a Gránit- a mázban, sem a ag­gyá­rnem dolgozott rosszul ^ Lu* eddig sem„ Gyártotta a sok edénygyár­ak reme volt. edényt, minden terv­negyedben Fujtás­­János Korongno­ve­­többet termelt. Ebből nyolc óra alatt 2200— ismertük csak fel 2300 tányér kerül ki. A nyers­­ massza villámgyorsan alakul a r r/ ügyes kezében tányérrá, a ki­im,4^rab mea! 11 formált darabokat gyakorlott ^brtl kiplérzíteni mozdulattal rakja a mögötte is frífL Lnni a ' levő szárítópolco­kra. Glédá­zat, V1Japá3 dolgozatáTMaink: ^ myT A. nagyobb választékra, a gon- bol forma, tányérok az al­dosabb kivitelezésre, az ízlé- lando mozgásban ikvo polco­­rác m^ritmusácr­a t .örMírri­kon; 'komótosan sétálnak be a .Vvfl neavohh rf’vt H 90 f°k°S h°K>’ h árom Li!­nl £Y ^ óra múlva a műszárító másik helyeznünk­ oldalán a tisztítók kezébe ke-Selejtből hasznos anyag rüljenek. Ilyenkor még kamu­­, , _, , ... .. szürkék, mintha sárból gyúrta Vágó Géza főmérnök ebben v0.,na őket játékos gyermek­­a pár szóban mondja el a Forgó korongokon simára gyár programmja. Az ü­zem tisztítják, porta lapítják az műszaki vezetői kivétel nedűű­ edényt, majd gördülő kocsikon fáradhatatlanul dolgoznak a begurul az edényrakomány az Gránit-gyár elé tűzött cél el- 1300 fiókas ismentcébe. Az érésén s a minőség javitása égetőzónában negyven percen mellett az önkétiségcsökken- ker€Sztü! lángok tüzében ég a tejről sem feledkeznek meg. massza, hogy most már hófehér- A főmérnök is tagja annak re válva, végleges alakban a fes- a műszaki újítóbrigádnak, tödébe vigyen az útja Mada­­amely augusztus 20-i felaján­­rak, virágok, színes pettyek és fásul az üzem gipszfogyasztó­ csíkok kerülnek itt az edényre. sónak harmincszázalékos csok- rákerül végül a máz is és az kentését fogadta meg. Évi edény eljut az utolsó állom,ás­­száz tonna gipsz és mintegy na, a mázaségető kemencébe, harmincezer forint megtakarí- ,­­­tást jelent ez az újítás csupán Dísztárgyak gránitból ebben az egy üzemben. Egy- A ár­etősége gondolt szerű dolog, valóságos Ko- otthonunk diszitésére is. Mil­­lumbusz tojása. A nyersanyag- véses részleget létesítettek, gyártásnál képződő egyszer aho, figurán­s ^tárgyak, vázák, egetett selejtanyagot a Gran­t- Wmpat*stek készülnek. Kapor­­gyarban gipszfinomsagura MiFsáiidor igazg atónak sziv- U]raőrlik es a gipszbe keverve fl ez a rés*,e*. e| szeretflé egyhetesen eloszlat;ak így .?­■ , a porcelán dísztár­­vái­k a selejtből ujra hasznos gyaknál lényegesen olcsóbb a"-yr-g, JL Uí * ja-á- -(3 kC" áron forgalomba kerülő grá­­szülő. edények minőségét nem- nitfi á,s a ké­széések csak nem rontja, hanem ja- igín^u is kielégítsék. A laboratórium dolgozói: ^fehérré Kérő Lajos" Bombicz Irén és hófehérré válik Gombos­i Gizella vegyészmér-Brunecker József diszpécser­nökök vezetésévé­ alkotma­­kalauzol az üzemben. Az ezer­­nyink ünnepére olyan festé­­kilós dobokban készülő koron- kék előállítását vállalták, ame­lyelket eddig importáruként valutáért kellet vásárolni. A Gránit-gyár festőműhelyé­ben ez a felirat fogadja a be­lépőt­ . •A Gránit-gyár dolgo­zóinak is több és jobb árut kell gyártani!­ Alatta dísze­legnek azok nevei, akik jó mun­kájukkal segítik valóra váltani a kormány programmját. Kohuto­­vicz Károly két­szeres sztahano­vistáé, aki már a második öt­éves tervén dolgozik és a vetély­­társáé­. Jeras­evics Sándor, ugyancsak kétszeres sztahano­vista festőé, aki fej-fej mellett halad Kohutovicz-cal. Büki Já­­nosnéé, Körösi Józsefnéé, Fut­ás Jánosé. Igazi kőedény a magyar kőedény A Gránit-gyár készítményeit a magyar dolgozókon kívül az egész világon ismerik. Hollan­diában, Belgiumban, Szíriában és India üzleteiben éppúgy vásárolható, mint Cyprusban, vagy Belga-Kongóban. Ilyen­kor nyáron az egész udvar egyetlen hatalmas raktárrá vá­lik: finom fagyapotba csomagol­ják a sok tányért, tálat, bög­rét, étkészletet. Aztán ládákba kerülnek, hogy elinduljanak a világ legkülönbözőbb részei fe­lé, messzi tengerekre. A világ­piaci keresletnek komoly okai van: a magyar kőedény most gyártott minősége öt atmoszféra nyomást is kibír. Ez a gyakor­latban annyit jelent, hogy a grá­nitedény legnagyobb ellensége, a hajszálrepedés, tíz éven belül nem támadja meg — holott ez a követelmény a kőedénynél ál­talában csupán két évre terjed. A Gránit­edénygyár műszaki vezetői megértették a kormány­­programm jelentőségét: most az eddiginél jobb minőségű és vá­lasztékosabb ízléssel készített edényárut gyártanak belföldi fo­gyasztásra is, hogy gyártmá­nyaikkal ne csak Indiában vagy Cyprusban, de Baján és Hajdú­nánáson is mindenki meg legyen elégedve. F. R. PARADICSOM ZÖLDJÉBŐL HORMON Új gyógyszerek készülnek a Kőbányai Gyógyszergyárban A laboratórium üvegszekré­­nyében a hajlított kis üveglapon morzsányi lilás-piros por lát­ható. — Ez a csipetnyi kristály — mondja dr. Molnár Béla, a Kő­bányai Gyógyszergyár bio­­kémiai kutatólaboratóriumának vezetője — összesen mintegy 3 mázsa máj Bi vitamin ható­anyaga. A vészes vérszegénység hatalmas erejű, biztos gyógy­szerei ?A májról már 25 éve tudják, hogy gyógyítja a vészes vérsze­génységet, készítettek is belőle különböző kivonatokat, amelyek azonban annyi mindenféle mel­lékes anyagot is tartalmaztak, hogy fájdalommal, különböző kellemetlen mellékhatásokkal jártak. És a hatásukat sem tud­ták pontosan lemérni. A B- vitamint, a máj legfontosabb hatóanyagát pedig nem tudták tisztán előállítani Aztán felfe­dezték, hogy a máji kivonat ha­tására egy bizonyos tejsav-ba­­cilus gyorsabban szaporodik és azontúl ezen a baciluson mérték le a májkivonat erősségét. — Ma már pontosan mérni tudjuk a májkivonat hatásos­­ságát — mondja a táborától­rium vezetője. — Ivanovics szegedi professzor dolgozta ki a mérés módját. A tiszta B1S vitaminból már az egy milli­gramm egy ezredrésze is mér­hető hatást vált ki; ezt nevezik egy gammának.­­ A Per­he­pár nevű májki­vo­nat-készítményünk azelőtt köb­­centiméterenként 5 gamma ha­tóanyagot tartalmazott. A most gyártott Neoperhepár köbcenti­­méterenként 10 gammát, de kí­sérletezünk 30 gammás készít­ménnyel is. A Neoperhepár állati májból készül. A mai eljárás, amelyet nagyrészt az tett lehetővé, hogy a máj hatásosságát már mérni­­ tudják, a régihez képest ugyanabból a májból négyszer­­arányi hatóanyagot választ ki, ezért az új készítmény sokkal olcsóbb is. De folynak már kí­sérletek a B- vitamin más úton történő előállítására is, fermentálással.­­ Kiderült ugyanis — ma­gyarázzák a vegyészek —, hogy nemcsak a májban van B,2 vi­tamin, hanem azt bizonyos bak­tériumok és gombák is kiter­melik, például a sztreptomicint adó penészgomba is. Tehát a penicillin és sztreptomicin gyár­tásához hasonló eljárással fer­mentálással is készítik máris a kristályos B- vitamint s ha a jelenlegi gyártást kibővítjük, egész Kelet-Európát elláthatjuk ezzel a fontos gyógyszerrel. Az orvosok ma már nemcsak vé­szes vérszegénységre, de bizo­nyos izületi, ideg- és májbán­­talmakra is adják a B- vita­mint. A közelmúl­tban a nemzet­közi piacon még igen drága volt, grammját 800 dollárért számították. Ma már a felére ment le az ára, de így is igen jelentős, hogy itthon, magunk állítjuk elő, meglehetős olcsón. Nemcsak a Neoperhepár az egyetlen jelentős új gyógyszer, ami a Kőbányai Gyógyszergyár­ban készül. Itt gyártják minde­nekelőtt az Izonicidet is, amely a sztreptomicin és a PAS mel­lett a tubenkulpilis nagyhatású gyógyszerei. Tökéletesen fedezik vele a hazai szükségletet és bő­ven jut belőle exportra is. Itt készül ezenkívül a Heparin nevű véralvadást gátló anyag, amely a trombózisos megbete­gedések gyógyszere. — Marhatüdőből állítjuk elő — mondja Valu József kutató­vegyész. — A Gyógyszeripari Kutató Intézet dolgozta ki az eljárást a Heparinnak a tüdő­ből való kivonásával, de az itteni kutatók szabadalma alap­ján folyik üzemi menetekben a szer tisztítása. Büszkék vagyunk rá, hogy minden mellékhatás­mentes s most kísérletezünk az­zal, hogy az eddiginél sokkal olcsóbbá tegyük az előállítását. Néhány napja kezdtük meg az első üzemi kísérleti gyártást s ha minden remény beválik, ha­marosan az eddiginél 60—70 százalékkal olcsóbban állíthat­juk elő a Heparint. Érdekes munka folyik a gyár gyógynövényeket feldolgozó la­boratóriumaiban is. Itt készül az Isolamid, az egyik leghatá­sosabb digitális­ készítmény. Ugyanekkor kísérletek folynak, hogy növényi anyagokból, pa­radicsom zöldjéből hormonokat állítsanak elő. Eddig elsősorban állati anyagokból készültek hor­monok s ezért igen drágák vol­tak. Hazai növényi nyersanyag­ból sokkal olcsóbban lehet eze­ket előállítani. — Idén már több vagon anya­rozst használunk fel — mondja a laboratórium vezetője. — Eb­ből készül a Redergam, a magas vérnyomásos betegek legfonto­sabb gyógyszere. ... A magyar gyógyszeripar évtizedeken keresztül alig tett mást, mint külföldről érkezett, félig elkészített gyógyszereket tablettává formált, fiolákba cso­magolt és úgy továbbította, miint »magyar« gyógyszert. Ma gyógyszeriparunk hatalmas fej­lődése nemcsak a dolgozók jobb ellátását segíti elő, de világszerte hírnevet szerzett magának s egyik legjelentősebb export­águnkká fejlődött. Egy rossz Érdemes len­ne egyszer meg­írni egy tankönyv történetét. A könyv évről évre, egyik diáktól a másikig vándorol, és­ hosszú utat tesz meg nyomdától ta­nulókig, s a tanulóktól rongy­­gyá olvasva, végül a zúzdáig ... Mennyi ismeret vándorol át be­lőle a tanulni akaró fejekbe! Ha jó a könyv, hány szép emléket őrizünk meg róla, érthető, vilá­gos rajzokat és magyarázatokat, amit deresedő hajú apák jogos büszkeséggel mesélnek el diák­gyereküknek, jó memóriájukat bizonygatva. A jó tankönyv nagy segítség a tanulónak. A mi új utakon hal­adó közoktatásunk máris né­,­hány emlékezetes tankönyvvel büszkélkedhet. Hogy csak az irodalom területét nézzük: ott van a gimnáziumok III. és IV. osztályos irodalomtörténeti tan­kön­yve. Egyöntetű vélemény : nem jó Van azonban a középiskolá­ban egy irodalmi tankönyv, az elsősöké, amely évek óta hasz­nálatban van. Az a furcsasága, hogy mindenki, aki érdekelt ez ügyben — tanár, diák, oktatási minisztérium, tán még a szü­lők is, — tudja róla, milyen rossz. Még ez csak hagyján. De még furcsább, hogy ennek el­lenére az idén is használatban volt, sőt, még a következő tan­évben is ebből fognak tanulni az első gimnazisták. Nem céltalan néhány mondat erejéig szólni arról, mi a rossz ebben a tankönyvben. A középiskolák első osztályá­ban ú. n. irodalomolvasást taní­tanak. A tanulók nem kapnak egységes képet az irodalomtör­­ténetről, ez a II—IV. osztály#1. feladata. Az irodalomból sze­melvényeket ismernek meg, s ezekhez csak annyi magyarázat járul, amennyivel a szemelvényt, az író egyéniségét és jelentősé­gét meg lehet érteni. Ez helyes is, de csak akkor, ha az ilyen jellegű tankönyv számára a legjellemzőbb, a leg­tipikusabb szemelvényeket válo­gatják ki. így van-e ez itt is? Nem, ebben a tankönyvben a ^politikai vonal*, az »átpolitizá­­lás* kedvéért olyan resztetek szerepelnek, amelyek ugyan jel­lemzőek írójukra, meg is mutat­nak valamit, lényegeset az tó­ból, de annak csak egy-egy ol­dalát. Úgy gondoljuk, nem szük­séges részletesen bizonygatni ama meggyőződésünket, hogy a középiskolákban rendkívüli je­lentősége van a politikai-eszmei nevelésnek. De itt nem erről van szó. Az egyoldalú Csokonai, Petőfi és Móricz Zsigmond Mindjárt az elején Csokonai­tól olvashatunk verseket és egy levelet. Köztük kettő nehéz, fi­lozófiai tartalmú (Az estve, Konstantinápoly). Hol vannak mellette könnyedebb, lírai ver­sei, vidámabb részletek a Do­rottyából, a Tem­­etőiből, Az özvegy Kamyónéból? Általában a vidámságot érthetetlenül száműzik innen. Petőfinek mint­egy 20 versét olvashatjuk a kö­vetkező fejezetekben. Nagyon jó, hogy a forradalmi versek­nek egész tárházával találko­zunk itt. Ezekből a versekből azonban csak a politikust is­merjük meg, de hol van az élet­vidám, a bátor, mondjuk bátran ki: a szerelmes, ifjú Petőfi? Ál­talában ebből a kötetből úgy tű­nik, mintha a magyar irodalom nagyjai életükben mást sem tet­tek volna, mint adalékot gyűj­töttek volna a magyar nép­ ezer­éves történelméhez. (Jellemző, hogy még ahol Petőfi népdalai­ról kerül szó, a juhászról, meg a haldokló babájáról, ott is a magyarázat csak arra utal, hogy Petőfinek ez az írása is politikai hitvallás volt. Arról, hogy ezek a versek egyszerű, könnyed, emberi érzelmeket fejeznek ki, szó sincs.A tankönyv Móricz Zsigmond gyönyört! Árvácskájából az a riszlet ta­­­lálható a kötetben, amikor az­ öreg takács a kulákokról meg az államról magyaráz Csőrének. Móricz nemcsak akkor leplezte­ le műveiben a zsíros par­asztot,­­a népnyúzó államot, amikor­ egyik hőse erről beszélt. Lelep­­­ezte azt mindenekelőtt a zse­­­lekménnyel. Nincs,az Árvácskád­nak egyetlen lapja sem, mely, ne vádolná a Horttoy-rendszert.­­Rossz pedagógusnak kellett lenni ahhoz, hogy a legnehe­zebb, legszárazabb, legkevésbbé cselekményes részt válasszák ki. A hiba a kiválasztásban van Leszögezhetjük tehát, hogy a’ szemelvényeket az összeállítók rosszul válogatták ki. De még rosszabbak, sokszor tűrhetetle­nek a közölt részleteket követő magyarázatok. Itt mindig csak a tartalomról, de mindenekelőtt a politikai mondanivalóról van szó, semmi sincs, vagy csak né­­hány frázis az ábrázolt hősök jelleméről, a tájak szépségéről a művészi képekről, a művek alkotóinak nyelvi gazdagságá­ról Vagyis: hiányzik az egész tankönyvből a művészi nevelés. Dühöng az egész tankönyvben a hamis »átpolitizálás«. Helytelen a tankönyv magyarázata a­ Noszty-fiú esete Tóth Marival! című Mikszáth-regényhez, ami-­­kor »politizál­ási« kedvtelésből eltorzítják Tóth Mihály alakját, kiragadva egy epizódot a mű­ egészéből. Nem érthetünk egyet A puszta télen, Petőfi szép vers­sének ilyen magyarázatával »Élettelen­ség, üresség, reményt­­elenség jellemzi a versben leírt­ téli tájat. Minden hallgat, min­­den elhagyatott, minden mozdul­­atlan... Vidámabb, derűsebb­ színekkel is le lehetett volna­ festeni a téli pusztát. De Petőfi] olyan tájat akart rajzolni, amely­ visszatükrözi a feudális Maa­gyarország kietlenségét, kivált­ságát.« Utána ez­t a verset Adyá­nak »A téli Magyarország* című költeményével hasonlítják össze! A szemelvényekhez fűzött ma­­gyarázatok hemzsegnek a frázis­­októl, a hamis, néhol indokolat­­lan, néhol szükségtelen aktuali-i­zálásoktól. lEszmék, 15 éves fiatal­­oknak megfelelő nemes eszmék] hiányzanak e magyarázatokból. Például az »Egy gondolat bánt enyemet” című versnél ezt oll­vashatjuk: »Petőfi tudta, hogy­ amikor népéért harcolt akkor­ egyúttal a világszaba­dság nagy] ügyét szolgálja. Hazájának sza­­badsága éppen olyan drága volt neki mint minden elnyomott nép­ szabadsága. Petőfi hagyta ránk örökségül ebben a versében­, hogy emeljük magasra a­ vöröri zászlót, a proletárnemzetközi­­ség zászlaját.* Egy szó sincs­ arról, hogy milyen férfias, bá­­tor, forradalmi magatartást hír, det itt Petőfi. Ugyanígy A tűz csiholója-ná! is csak a versben! van arról szó, hogy »Legkü­­lönb ember, aki bátor*, a ma­­gyarázatban semmi. Legfeljebb! az, hogy »A tűz ebben a vers­­ben a forradalom jelképe*. Sokáig lehetne folytatni ezt a sort, rámutatva még sok egyéb didaktikai (módszertani) hibái­­ra is. De elég ennyi erről. Készüljön el mielőbb a jó tankönyv Az a jogos kérdés vetődik fel minden olvasóban: hát akkori miért nem adnak jó helyette egy­ jobb könyvet? A tankönyv tál­ám­ már megjelenhetett volna, dm­ egyes — hisszük, hogy rendkí­­vül lényeges — elvi és módszer­­tani kérdések körül ma még vi­­táznak a m­inisztériumbart. Saj­­nos, az 1953/54-es tanévig márg nem is készülhet el a könyv , így hát csak a következő, az 1954/55-ös tanév diákját tanul,­hatnak majd az új, jobb könyv­­ből. A vitákat mielőbb el kell dön­teni, sürgősen hozzá kell látni a tankönyv jobb, gondosabb és használhatóbb kiadásának elő­készítéséhez. Az új, fontos tan­­könyv mielőbbi megjelenése mindenkinek érdeke. Mint ahogy Fasang Árpád pedagógus, la­punk egyik levelezője írta, ideje, hogy a nevelés — és te­gyük hozzá: egy-egy tankönyv minősége is! — közügy legyen. Gábor István A SZABADTÉRI FILMSZÍNHÁZAK ÚJ MŰSORA A margitszigeti szabadtéri SZIGET MOZI (Dózsa teniszpálya, 26-os autóbusszal a Palatinus-strand utáni megálló) ÚJ MŰSORA augusztus 0-tól : ELVESZETT MELÓDIÁK Színes, zenés osztrák filmvígjáték Közreműködnek a bécsi szimfonikusok Főszereplők : Elsie Mayerhöfer és Robert Lindner Előadások kezdete : szombaton 8 és 10, a többi napokon 8 órakor Jegyelővétel: a helyszínen délután 5 órától, a Palatinus-strand pénztáránál délelőtt 10 órától, a Duna és a Tanács filmszínházban délután 4 órától A Rózsavölgyi (Novibazár)­téri RÓZSAVÖLGYI KERTMOZI (XIV. kerület, megközelíthető a 44-es villamos Bosnyák-téri végállomásától) ÚJ MŰSORA augusztus 6—8-ig: MAKSZIMKA Egy néger kisfiú kalandjai Magyarul beszélő, színes szovjet film Főszereplők: Borisz Andrejev és Tolja Bovikin KÍSÉRŐ MŰSOR: ESTE A FONÓBAN Színes táncos magyar rövidfilm a Magyar Állami Népi Együttes közreműködésével Augusztus 10—12. RIGOLETTO A világhírű olasz zeneszerző, Verdi műve a Római Operaház együttesének előadásában. Főszereplők: Tito Gobbi és Lina Pagliaghi Jegyelővétel — szombat és vasárnap kivételével — délután 4 órától Előadások kezdete este 8 órakor ÚJ SZABADTÉRI FILM-­PAPÍr MOZI BUDÁN, A VÁROSMAJORI SZÍNHÁZ! MEGNYÍLTA ■ SZABADTÉRI SZÍNPADON amim 6-án: SZERELMI BÁJITAL Donizetti vígoperája filmen Augusztus 11-én: MÁGNÁS MISKA Vidám, zenés magyar filmvígjáték a múlt korlátolt arisztokratáiról ELŐADÁSOK KEZDETE ESTE 8 ÓRAKOR A MAGYAR FILMHÍRADÓ LEGÚJABB SZÁMÁBAN LÁTHATÓ: 1. Esztergályosok 2. Gyorsbeadás Vaskúton 3. Épül a Lokomotív-uszoda * 4. Az első magyar autó­daru 5. Világifjúsági Találkozó 6. Boldog ifjúság s □ A •Trade, a bolgár szak­­szervezetek lapja közli Szabó­ Pálnak a Hortobágyról írt cik­két. Az író a Hortobágyoti-fokffi építkezésekről számol be.

Next