Magyar Nemzet, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-01 / 230. szám
«- Magyar Nemzet . A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányához a külügyminiszterek tanácskozásának összehívásáról A külpolitikai helyzet A nemzetközi érdeklődés középpontjában az a jegyzék áll, amelyet a Szovjetunió kormánya intézett az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányához a külügyminiszterek tanácskozásának összehívásáról. A szovjet jegyzék részletesen elemzi a nemzetközi helyzetet, figyelmet szentel valamennyi fontos kérdésnek, amelynek megoldása elősegítené a nemzetközi feszültség enyhülését és rámutat azokra a gyakorlati lépésekre, amelyek e célkitűzést reális alapon elérhetővé teszik. Ismeretes, hogy a Szovjetunió kormánya augusztus 4-én és rákövetkezően augusztus 15-én jegyzéket juttatott el a három nyugati hatalom kormányához azoknak a kérdéseknek megvitatásáról, amelyek a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében megoldásra várnak, megjelölve a vitás kérdések megoldásának gyakorlati módozatait, különös tekintettel a német kérdésre. A szovjet kormány olyan megállapodások létrehozásának reális lehetőségeit tartotta szem előtt javaslatainak kidolgozásánál, amelyek megfelelnek a békeszerető népek várakozásainak és annak az általános bizalomnak, amellyel a világ népei a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldása felé tekintenek. Az ilyen megállapodások létrehozása biztosítaná a béke megszilárdítását és lehetőséget nyújtana az olyan bonyolult kérdések megoldására, mint a német kérdés, mégpedig úgy, hogy a német nép megtalálná helyét a nemzetek békés közösségében és a Németországgal szomszédos országok biztonságát nem fenyegetné a német imperializmus feléledésének veszélye. Ugyanekkor a nyugati hatalmak — mint az a szovjet jegyzékre adott szeptember 2-i válaszukból is kitörik — ki akarnak térni a vitás kérdések megoldásra irányuló konkrét intézkedések széles alapon való megvitatását s a német kérdés olyan rendezése elől, amely megfelel a német nép érdekeinek és az európai nemzetek biztonsági követelményeinek. A nyugati hatalmak politikája a külügyminiszteri értekezlet kérdésében arra irányul, hogy előzetes feltételekkel eleve sikertelenségre ítélje a tanácskozásokat, ami a tárgyalások iránti általános nemzetközi bizalom leromlásához és a feszültség további kimélyüléséhez vezetne. Világos, hogy a Szovjetunió kormánya nem engedheti ilyen irányba fejlődni az eseményeket, hanem, "a nemzetközi békeszerető közvélemény várakozásának megfelelően, szilárdan kitart a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése mellett és gondoskodik arról, hogy a tárgyalások elvének lejáratására irányuló kísérletek meghiúsuljanak. Unérr ón‘a ttmivi , nário . ’ a ny*vo a :**ViV m zatnak legfőbb törekvése a nemzetközi feszültség” általános enyhítése s e központi gondolat köré csoportosulnak mindazok arészletkérdések, amelyeknek megoldását csak az öt nagyhatalom megegyezése biztosíthatja. . A problémák leszűkítésére irányuló szándék, ami a nyugati hatalmak politikáját jellemzi és ami a külügyminiszteri értekezlettel kapcsolatos jegyzékeikben iskifejezésre jutott, nemi vezethet teljes értékű és széleskörű rendezésre. Nyilvánvaló, hogy a megoldásra váró egyes kérdésekben a rendezés helyes és célravezető módját csak úgy lehet megtalálni, ha a nemzetközi feszültség általános enyhítésére irányuló szándékkal közelednek hozzájuk és nem hagyják figyelmen kívül összefüggéseiket más, egyetemes jelentőségű problémákkal. .A világ népei az öt nagyhatalomtól — a Szovjetuniótól, a Kínai Népköztársaságtól, az Egyesült Államoktól, Angliától és Franciaországtól — várják az összes vitás kérdések megoldását és a nemzetközi biztonság megszilárdítását. Világos, hogy a nyugati hatalmaknak az a törekvése, hogy a Kínai Népköztársaságot kizárják a nemzetközi kérdések rendezésére irányuló tanácskozásokból, nem vezethet olyan eredményekre, amelyek valóban elősegítenék a feszültség enyhülését. A Kínai Népköztársaság kormányának közreműködése nélkül — ez teljesen kézenfekvő — a problémák egész sorában lehetetlen komolyan gondolni eredményes megoldásra s ha a nyugati hatalmak változatlanulkitartanak a Kínai Népköztársaság kormányának mellőzése mellett, ez csak azt bizonyítja, hogy a vitás kérdések rendezésével kapcsolatban tett kijelentéseik nem őszinték és valójában nem a nemzetközi feszültség enyhítésére törekszenek, hanem éppen ellenkezőleg arra, hogy kiélezzék a nemzetközi helyzetet. Aminthogy erről tanúskodik a legújabb fejlemények egész sora, kezdve a koreai politikai értekezlettel kapcsolatos amerikai manőverektől a Nyugat-Németország felfegyverzésére irányuló erőfeszítésekig. A világ népei ebben a helyzetben fokozott érdeklődéssel fordulnak egy nagyhatalmi értekezlet lehetősége felé, amelytől természetesen nem terméketlen vitatkozásokat várnak, hanem eredményes döntéseket. A Szovjetunió kormánya új jegyzékében rámutat arra, hogy s megértek azok a fontos nemzetközi jelentőségt. problémák, amelyek megköveteik, hogy Franciaország, Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió részvételével haladéktalanul együttesen tárgyalják meg őket, hiszen az ENSZ alapokmányának értelmében mindenekelőtt ezekre az országokra hárul a felelősség a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásáért. Éppen ezért a szovjet jegyzék javasolja a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedések megvitatását az öt nagyhatalom — a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminisztereinek értekezletén; továbbá a német kérdés rendezésére irányuló intézkedések megvitatását a négy nagyhatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — külügyminisztereinek értekezletén A szovjet jegyzék kimerítően elemzi a német kérdést és világosan megjelöli azokat a gyakorlati módozatokat, amelyek biztosítanák a német kérdés megoldását, beleértve az ideiglenes össznémet kormány megalakítását, a szabad öasznémet választások megtartását, a Németországgál kötendő békeszerződés kérdésével foglalkozó békeértekezlet összehívását,Németországnak a háború következményeivel kapcsolatos pénzügyi és gazdasági kötelezettségei enyhítését. Mindezeknek a problémáknak megoldásával kapcsolatban — mint ismeretes — a szovjet kormány már korábban is kifejtette álláspontját és gyakorlati javaslatokat tett. Ismeretes az is, hogy a három nyugati hatalom minden esetben kitért a határozott állásfoglalás elől ezekben a kérdésekben, vagy olyan feltételeket szabott, amelyeknek nem a kérdések megoldása a céljuk, hanem a megegyezés útjának eltorlaszolása. A szovjet kormány jegyzéke most újóag rámutat a német kérdés rendezéséhez vezető gyakorlati lépésekre és hangsúlyozza annak szükségessége’, hogymind Franciaország kormánya, mind pedig Anglia és az Egyesült Államok kormánya fejezze ki a Szovjetunió javaslataival kapcsolatos határozat* álláspontját*. A szovjet jegyzék határozottsága és gyakorlatiassága megerősíti a világ békeszerető embereiben azt a meggyőződést, hogy nyitva áll az út a vitás nemzetközi kérdéseik rendezésére, ha ugyanaz ajószándék és a feladaok konkretizálására irányuló őszinte készség vezeti a nyugati hatalmakat is, mint ami a szovjet jegyzék minden sorát áthatja. A világ népei lelkesen támogatják azt a szovjet politikát, amely a legeősebb és legkövetkezetesebb támasza a nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldásának és az agresszív erők érvényesülésévelszemben állhatatosan védelmezi ,a béke és a nemzetközi biztonság ügyét. A TASZSZ közleménye a jenyzékváltásról Franelsoniig kormincait !«»**. .reprimber 2-i jegyzéke Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió külügyminisztériuma szeptember 2-án azonos szövegű jegyzékeket kapott Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányától. A jegyzékek válaszul szolgáltak a szovjet kormánynak a külügyminiszterek tanácskozása összehívásával foglalkozó augusztus 4-i és a német kérdéssel foglal AiicT4i£7.1 ik 15-i teryzékére. Franciaország nagykövetsége nagyrabecsüléséről biztosítja a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztériumát és van szerencséje közölni a következőket: 1. A francia kormány e kialakult, szokás szerint, szoros kapcsolatban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányával, figyelmesen tanulmányozta a Szovjetunió kormányának 1953. augusztus 4-i és 15-i jegyzékét, amelyek választ adnak a három nyugati hatalom által július 15-én előterjesztett javaslatokra. A Német Szövetségi Köztásaság kormányával és Berbess német hatóságaival tanácskozásokat folytattak . Ír szándéka sem újból elutasítói a szovjet kormány bíráló rrW- jegyzésekt a három hatalom politikájáról, sem pedig folytatni ily módon — a béke megszilárdítása rovására — a meddő vitát ". A francia kormány teljes mértékben fenntartja véleményét az augusztus 4-i és 15-i szovjet jegyzékekben foglalt különböző megállapítások vonatkozásában és megjegyzéseit olyan sürgős jellegű problémákra szándékozik korlátozni, amelyek a külügyminiszteri értekezletnek a francia kormány folyó év július 15-i jegyzékében javasolt összehívása kapcsán vetődnek fel. 4. A béke felé vezető jelentős lépés lenne és enyhülne a nemzetközi feszültség, ha sikerülne haladéktalanul megoldani egyes Németországgal kapcsolatos problémákat és megkötni az osztrák államszerződést. Ezért következésképpen kívánatosnak tűnik, hogy a külügyminiszterek tanácskozása ezekkel a problémákkal foglalkozzék, a bonyolult kérdések összességének megtárgyalása — amint azt a szovjet kormány javasolja — csak akadályozná és gátolná a tervezet tárgyalások sikerét. A német és az osztrák probléma megoldása elősegítené más fontos kérdések sikeres megtárgyalását is. A francia kormány szükségesnek tartja még megjegyezni, hogy ezen más kérdések némelyikének megtárgyalását már reá bízták olyan nemzetközi szervezetekre, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete, vagy olyan nemzetközi testületekre, mint a Koreával foglalkozó politikai értekezlet, ahol a Kínai Népköztársaság képviselve lesz, az utóbbinak a négy hatalom külügyminiszterei javasolt tanácskozásán való részvétele ily módon nem lehetne indokolt. 5. A szovjet kormány a német probléma megvitatására olyan ügyrendet javasolt, amel bonyolultnak látszik és amelynek alkalmazása a legkedvezőbb körülmények mellett is nagy időveszteséggel járna. A szovjet kormány augusztus 15-i jegyzéke valójában olyan kombinációk sorozatát irányozza elő, amelyek eredményeként meghatároz a 11 art időpontra halasztanák ez szabad választások megtartását a Szövetségi Köztársaságban, Németország keleti övezetében A Szovjetunió külügyminisztma szeptember 28-án megküldte a szovjet kormány válárjegyzékét Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok m moszkvai nagykövetségének. Alább közöljük Franciaország ormánya 1953. szeptember 2-i jegyzékének és a szovjet kormány 1953. szeptember 28-iegyzékének szövegét. is Berlinben. Az a német kormány, amely nem ámaszkodoék a népnek általános választás útján A szovjet kormány igazolja a francia kormány szeptember 2. jegyzékének vételét, amely viasz a szovjet kormány august.uus 4-i és augusztus 15-i jegyékeire. A szeptember 2-i jegyzék tanulmányozása azt mutatja, hogy a francia kormány válaszában mellőzi a szovjet kormány által eltett kérdéseket, amelyeknek megvizsgálása előmozdíthatná a megérlelődött nemzetközi problémák megoldását és ezzel még JLK e é a nemzetközi vllionsagjfmegsz tar'dija'sat. A szovjet kormány augusztus 4-i jegyzékében javasolta azon intézkedések kérdésének megvizsgálását, amelyek elömo/.Jtóják, a nemzetközi feszültség általános enyhítését, javasolta továbbá a német kérdés megvitatását, beleértve Németország egysége helyreállításának problémáját és a békeszerződés megkötését. Ehhez kiegészítésképpen augusztus 15-i jegyzésében a szovjet kormány kifejtette azokat az alapvető kérdéseket, amelyek a német probléma megoldásának halaszthatatlan feladataival függenek össze. E javaslatok előterjesztésekor a szovjet kormány olyan megállapodások elérését tűzte és tűzi ki céljául, amelyek megfelelnének a népek mindazon törekvéseinek, amelyek a béke megszilárdítására irányulnak, és elősegítenék Németország kérdésének megoldását Európa békeszerető népei, ugyanígy maga anémet nép érdekeinek megfelelően. A szovjet kormány említett jegyzékeiben felvetett kérdések most még nagyobb jelentőségre tettek szert, mindenekelőtt vonatkozik ez a nemzetközi feszültség enyhítésének kérdésére, amelynek fontosságát a francia kormány szeptember 2-i jegyzéke sem vitatja. A Thai kérdések rendezésében szükség ved a Kínai Népköztársaság részvételére A szovjet kormány utalt arra a tényre, hogy a koreai fegyverszünet megteremtése kedvező helyzetet teremtett a nemzetközi feszültség csökkenéséhez. Az utóbbi időben azonban új nehézségek keletkeztek a koreai kérdés megoldásában. Maga a koreai kérdéssel foglalkozó politikai értekezlet összehívása komoly nehézségekbe ütköző, minthogy a politikai értekezlet összetételének meghatározásánál a közgyűlés 7. ülésszakán az Amerikai Egyesült Államok mindenfajta lépéseinek következtében megengedhetetten egyoldalaséig nyilvánult meg és durván lebecsülték annak fontosságát, hogy megegyezés alapján együttműködjenek olyan közvetlenül érdekelt országokkal, mint a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. Pedig a politikai értekezlet sikere sokban függ mindkét érdekelt fél együttes szabadon kifejezett akaratára, semilyen szükséges tulajdonsággal nem rendelkeznek ahhoz, hogy a jövő német nemzetére nézve fontos döntéseket hozzon. A szabad választások problémája tehát döntő a német rendezés egészének szempontjából. A francia kormány ezért azon a véleményen van, hogy a külügyminiszteri értekezletnek a német problémával kell foglalkoznia, amelynek megoldása a legfontosabb eleme a világméretű rendezésnek és elsősorban foglalkoznia kell a szabad választások és a leendő német kormány státusa kérdésével. Meg kell jegyezni ezenkívül, hogy a francia kormány, amikor július 16-i jegyzékében azt javasolta, hogy elsősorban a szabad választások kérdését tanulmányozzák, nem kötött ki semmiféle olyan előzetes feltételt, amely vizsgálóbizottság megalakítását érintette volna. Ezért úgy tűnik, hogy az adott esetben a szovjet kormány helytezenül értemezte ennek a közlésnek lényegét. 7. A francia kormány sohasem volt azon a véleményen, hogy Ausztria szabadságának és függetlenségének helyreállítása attól függ, milyen haladást érerőfeszítéseitől és más olyan államok részvételétől, amelyek elősegítették a négy versüket megteremtését és a Korea kérdés végleges rendezésére urekszenek. Figyelmet érdemel a délkoreai I. Szín Mai-klikk agresszív volta is. Ez a klkk továbbra is azzal fenyegetőzik, hogy megbontja a fegyverszünetet. Az ázsiai országok vonatkozásában nem lehet figyelmen kívül hagyni más megfelelődött politikai problémákat sem, ame’lyek’nec súzonös ' jelenésegu. Van azon államok nemveti érdekei és a béke megszilárditása szempoin’jából. Mirtdelieké lett rá *31 Viutátni ezzel kapcsolatban a Kínai Népköztársaság törvényes jogai visszaálltásának szükségességére, amivel biztosítani kell elvitathatatlan jogainak helyreállítását az Egyesült Nemzetek Szervezetében, s arki most csak egyes államo, ellenállása akadályoz. A nemzetközi feszültség enyhítése érdekében elengedhetetlenül szükséges az ilyesféle kérdések haladéktalan rendezése. Ide tartozik számos más kérdés is, amelyek a délkeletázsiai és csendesóceáni igazágokban uralkodó helyzetet érintik. Ezeknek a kérdéseknek a rendezésében éppen úgy, mint a nemzetközi feszültség álalános csökkentése érdekében, elengedhetetlenül szükséges a Kínai Népköztársaság állandó részvétele. Mint ismeretes, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapjainak lerakásakor éppen ilyen módon határozták ,meg Kína helyét a népek békéjét és biztonságát érintő alapvető kérdések eldöntésében. Ismét meghirdették a"Drang nach Oaten"-t Ami Európát illeti, a legutóbbi nyugatnémetországi politikai események fokozták az aggodalmat a békeszerető országokban. Nyugat-Németországban — különösen a nagy német monopóliumokra támaszkodó külföldi körök nyomásának hatására — fokozódik a revansvágyó elemek befolyása, amelyek az agresszív politika nyelvén ismét meghirdették a »Drang nach Osten«-t, amely nemcsak más népeknek, hanem magának a német népnek is hihetetlen szenvedéseket okozott. Bár e politika kudarca elkerülhetetlen, Európa békeszerető államainak és különösen Nyugat-Németország szomszédainak feltétlenül figyelemmel kell kísérniök a nyugatnémetország politikai fejlődés említett negatív tényeit, hiszen Európa közepén egyre inkább felütik fejüket a tegnapi hitleristák is ,növekszik egy új, veszélyes agressziós gócpont keletkezésének veszedelme. A szovjet kormány augusztus 4-i jegyzékében az északállami tömb agresszív politikájának veszélyes voltát szem előtt tartva, hangsúlyozta annak a kérdésnek jelentőségét, hogy csökkentek el a német kérdés megoldásában. Hiszen az 1943 novemberi moszkvai nyilatkozat értelmében Ausztria felszabadított országnak tekintendő. A francia kormánynak az a véleménye, hogy a két kérdés egyáltalán nincs kölcsönös kapcsolatban. Véleménye szerint mostantól kezdve semminek sem szabad akadályoznia az osztrák szerződés megkötését. A francia kormány ezzel kapcsolatban sajnálja, hogy a szovjet kormány nem fogadta el azt a javaslatát, amely szerint az Ausztriával foglalkozó külügyminiszterhelyetteseket ez év augusztus 31-re össze kellett volna hívni. A francia kormány azonban továbbra is reméli, hogy a külügyminiszterek megegyezésre juthatnak az osztrák államszerződés kérdésében, midőn majd találkoznak. 8. A francia kormánynak meggyőződése, hogy e kérdések megtárgyalása jobban szolgálja a kívánt eredményt, mint a jegyzékváltás. A francia kormány ezért ismételten meghívja a szovjet kormányt, vegyen részt a külügyminiszterek tanácskozásán, amelyet október 13-én tarthatnának meg Luganóban. A francia kormány feltételezi, hogy a svájci kormány jóindulatúan kezelné ezt a javaslatot, tem kell a fegyverzetet és nem szabad megengedni, hogy katonai támaszpontok létesüljenek idegen államok területén. E kérdés megtárgyalásának elkerülése azt jelentené, hogy figyelmen kívül hagyjuk azt, aminek igen nagy jelentősége van a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából. Éppen a folytatódó fegyverkezési hajsza, különösen az atom, hidrogén és egyéb tömeggyilkoló fegyverfajták felhalmozásával kapcsolatban követeli meg, hoggy ne odázzák el tovább a fegyverzet csökkentése, valamint azatom, hidrogén és egyéb tömeggyilkoló fegyverfajták eltiltása kérdésének, továbbá a megfelelő megállapodások teljesítése felett őrködő hatékony nemzetközi ellenőrzés megteremtése kérdésének megtárgyalását. Az is tagadhatatlan, hogy egyes hatalmak európai, afrikai, ázsiai országokban, különösen a Szovjetunió és a népi demokráciák határainak közelében nagy számmal létesítést légi- és haditengerészeti támaszpontjainak agresszív céljai vannak. Az idegen államok területén lévő katonai támaszpont kérdése megvitatásának elvetését természetszerűleg úgy lehet értékelni, mint a nemzetközi feszültség enyhítése elősegítésének nem akarását , ami alááshatja a bizalmat a megérlelődött nemzetközi problémák rendezésére irányuló törekvésekről szóló mindenféle nyilatkozat iránt. Mivel mind a szovjet kormány, mind Franciaország kormánya több izben kifejezésre jutatatja a nemzetközi feszültség csökkentésére irányuló törekvését, nem lehet elmenni a mellett a tény mellett, hogy népi szűnik meg egy új háború propagandája, nem szűnnek meg az újabb támadó aktusokra szálló felhívások és hogy egyes államok kormányai nyíltan áttértek kártevő aktusokra, terrorcselekményekre és szabotálásra a demokratikus tábor országaiban. A problémák megértek a tárgyalásra A közgyűlésinek a háborús propagandát elítélő közismert határozatát gyakran nemcsak hogy nem hajtják végre, hanem nyíltan sárba tiporják egyes államok felelős hivatalos körei, amelyek az égig magasztalják az »erő politikáját”, a »hidegháború,« fokozását és ehhez hasonlókat. Egészen nyilvánvaló, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek hatékonyan visszautasítanák az új háború egyre folytatódó propagandáját és a támadó köröknek mindezt olyan kísérletét, hogy aláaknázzák a népeknek a béke és a nemzetközi biztonság megőrzésébe és megszilárdításába vetett bizalmát. Az előadottakból kitűnik, hogy megértek azok a fontok . A Szovjetunió kormányának szeptember 28-i jegyzéke