Magyar Nemzet, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

«- Magyar Nemzet . A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányához a külügyminiszterek tanácskozásának összehívásáról A külpolitikai helyzet A nemzetközi érdeklődés középpontjában az a jegyzék áll, amelyet a Szovjetunió kormánya intézett az Egyesült­ Álla­­mok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányához a külügy­miniszterek tanácskozásának összehívásáról. A szovjet jegyzék részletesen elemzi a nemzetközi helyze­tet, figyelmet szentel valamennyi fontos kérdésnek, amelynek megoldása elősegítené a nemzetközi feszültség enyhülését és rá­mutat azokra a gyakorlati lépésekre, amelyek e célkitűzést reális alapon elérhetővé teszik. Ismeretes, hogy a Szovjetunió kormá­nya augusztus 4-én és rákövetkezően augusztus 15-én jegyzéket juttatott el a három nyugati hatalom kormányához azoknak a kérdéseknek megvitatásáról, amelyek a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében megoldásra várnak, megjelölve a vitás kér­dések megoldásának gyakorlati módozatait, különös tekintettel a német kérdésre. A szovjet kormány olyan megállapodások létrehozásának reális lehetőségeit tartotta szem előtt javaslatainak kidolgozásá­nál, amelyek megfelelnek a békeszerető népek várakozásainak és annak az általános bizalomnak, amellyel a világ népei a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldása felé te­kintenek. Az ilyen megállapodások létrehozása biztosítaná a béke megszilárdítását és lehetőséget nyújtana az olyan bonyolult kér­dések megoldására, mint a német kérdés, még­pedig úgy, hogy a német nép megtalálná helyét a nemzetek békés közösségében és a Németországgal szomszédos országok biztonságát nem fe­nyegetné a német imperializmus feléledésének veszélye. Ugyan­­ekkor a nyugati hatalmak — mint a­z a szovjet jegyzékre adott szeptember 2-i válaszukból is kitörik — ki akarnak térni a vitás kérdések megoldásra irányuló konkrét intézkedések széles ala­pon való megvitatását s a német kérdés olyan rendezése elől, amely megfelel a német nép érdekeinek és az európai nemzetek biztonsági követelményeinek. A nyugati hatalmak politikája a külügyminiszteri értekezlet kérdésében arra irányul, hogy előzetes feltételekkel eleve sikertelenségre ítélje a tanácskozásokat, ami a tárgyalások iránti általános nemzetközi bizalom leromlásához és a feszültség to­vábbi kimélyüléséhez vezetne. Világos, hogy a Szovjetunió kor­mánya nem engedheti ilyen irányba fejlődni az eseményeket, hanem, "a nemzetközi békeszerető közvélemény várakozásának megfelelően, szilárdan kitart a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése mellett és gondoskodik arról, hogy a tárgyalá­sok elvének lejáratására irányuló kísérletek meghiúsuljanak. Un­­­érr ón‘a­ ttmivi , n­ári­o . ’ a ny*vo a :**ViV m zatnak legfőbb törekvése a nemzetközi feszültség” általános eny­­­hítése s e központi gondolat köré csoportosulnak mindazok a­­részletkérdések­, amelyeknek megoldását csak az öt nagyhatalom megegyezése biztosíthatja. . A­­ problémák leszűkítésére irányuló szándék, ami a nyugati hatalmak politikáját jellemzi és ami a külügyminiszteri értekezlettel kapcsolatos jegyzékeikben is­­kife­jezésre jutott, nemi vezethet teljes értékű és széleskörű rendezés­re. Nyilvánvaló, hogy a megoldásra váró egyes kérdésekben a rendezés helyes és célravezető módját csak úgy lehet megtalálni, ha a nemzetközi feszültség általános enyhítésére irányuló szán­dékkal közelednek hozzájuk és nem hagyják figyelmen kívül ös­szefüggéseiket más, egyetemes jelentőségű problémákkal. .A vi­lág népei az öt nagyhatalomtól — a Szovjetuniótól, a Kínai N­ép­­köztársaságtól, az Egyesült Államoktól, Angliától és Francia­­országtól — várják az összes vitás k­érdések megoldását és a nemzetközi biztonság megszilárdítását. V­ilágos, hogy a nyugati hatalmaknak az a törekvése, hogy a­­ Kínai Népköztársaságot kizárják a nemzetközi kérdések rendezésére irányuló tanácskozásokból, nem vezethet olyan ered­ményekre, amelyek valóban elősegítenék a feszültség enyhülését. A Kínai Népköztársaság kormányának közreműködése nélkül — ez teljesen kézenfekvő — a problémák egész sorában lehetetlen komolya­n gondolni eredményes megoldásra s ha a nyugati ha­talmak változatlanul­­kitartanak a Kínai Népköztársaság kor­mányának mellőzése mellett, ez csak azt bizonyítja, hogy a­ vitás kérdések rendezésével kapcsolatban tett kijelentéseik nem őszin­ték és valójában nem a nemzetközi feszültség enyhítésére törek­szenek, hanem éppen ellenkezőleg arra, hogy­ kiélezzék a nem­zetközi helyzetet. Aminthogy erről tanúskodik a legújabb fejle­mények egész sora, kezdve a koreai politikai értekezlettel kap­csolatos amerikai manőverektől a Nyugat-Németország felfegy­verzésére irányuló erőfeszítésekig. A világ népei ebben a helyzetben fokozott érdeklődéssel for­dulnak egy nagyhatalmi értekezlet lehetősége felé, amelytől ter­mészetesen­ nem terméketlen vitatkozásokat várnak, hanem ered­­m­ényes döntéseket. A Szovjetunió kormánya új jegyzékében rá­mutat arra, hogy s megértek azok a fontos nemzetközi jelentő­­s­égt.­ problémák, amelyek megkövete­ik, hogy Franciaország, Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, a Kínai Népköz­­társaság és a Szovjetunió részvételével haladéktalanul együtte­sen tárgyalják meg őket, hiszen az ENSZ alapokmányának értel­mében mindenekelőtt ezekre az országokra hárul a felelősség a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásáért­. Éppen ezért a szovjet jegyzék javasolja a nemzetközi feszültség enyhítését szol­gáló intézkedések megvitatását az öt nagyhatalom — a Szovjet­unió, a Kínai Nép­köztársaság, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminisztereinek értekezletén; továbbá a német kérdés rendezésére irányuló intézkedések megvitatását a négy nagyhat­alom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — külügyminisztereinek értekezletén A szovjet jegyzék kimerítően elemzi a német kérdést és világo­­san megjelöli azokat a gyakorlati módozatokat, amelyek biz­tosítanák a német kérdés megoldását, beleértve az ideiglenes össz­­német kormány megalakítását, a szabad öasznémet választások megtartását, a Németországgál­ kötendő békeszerződés kérdésével foglalkozó békeérte­kezlet összehívását,­Németországnak a háború következményeivel kapcsolatos pénzügyi és gazdasági kötelezett­ségei enyhítését. Mindezeknek a problémáknak megoldásával kap­csolatban — mint ismeretes — a szovjet kormány már korábban is kifejtette álláspontját és gyakorlati javaslatokat tett. Ismere­tes az is, hogy a három nyugati hatalom minden esetben kitért a határozott állásfoglalás elől ezekben a kérdésekben, vagy olyan feltételeket szabott, amelyeknek nem a kérdések megoldása a cél­juk, hanem a megegyezés útjának eltorlaszolása. A szovjet kor­mány jegyzéke most újó­­ag rámutat a német kérdés rendezéséhez vezető gyakorlati lépésekre és hangsúlyozza annak szükségessé­ge’, hogy­­mind Franciaország kormánya, mind pedig Anglia és az Egyesült Államok kormánya fejezze ki a Szovjetunió javasla­taival kapcsolatos határozat* álláspontját*. A szovjet jegyzék határozottsága és gyakorlatiassága megerő­síti a világ békeszerető embereiben azt a meggyőződést, hogy nyitva áll az út a vitás nemzetk­özi kérdéseik rendezésére, ha ugyan­az a­­jószándék és a felada­ok konkretizálására irányuló őszinte készség vezeti a nyugati hatalmakat is, mint ami a szovjet jegyzék minden sorát áthatja. A világ népei lelkesen támogatják azt a­ szovjet politikát, amely a le­ge­­ősebb­ és legkövetkezetesebb támasza a nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldá­sának és a­z agresszív erők érvényesülésével­­szemben állhatatosan védelmezi ,a béke és a nemzetközi biztonság ügyét. A TASZSZ közleménye a jen­yzékváltásról Franelsoniig kormincait !«»**. .reprimber 2-i jegyzéke Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió kül­ügy­miniszté­riuma szeptember 2-án azonos szövegű jegyzékeket kapott Fran­ciaország, Anglia és az Egye­sült Államok kormányát­ól. A jegyzékek válaszul szolgáltak a szovjet kormánynak a külügy­miniszterek tanácskozása össze­hívásával foglalkozó augusztus 4-i és a német kérdéssel foglal­ AiicT4i£7.1 ik 15-i ter­yzékére. Franciaország nagykövetsége nagyrabecsüléséről biztosítja a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének külügymi­nisztériumát és van szerencséje közölni a következőket: 1. A francia kormány e kiala­kult, szokás szerint, szoros kap­csolatban az­ Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányával, figyelmesen tanulmányozta a Szovjetunió kormányának 1953. augusztus 4-i és 15-i jegyzékét, amelyek választ adnak a három nyugati hatalom által július 15-én előterjesztett javaslatokra. A Német Szövetségi Köztá­­saság kormányával és Berbess német hatóságaival tanács­koz­á­­sokat folytattak . Í­­­r szándéka sem újból elutasítói a szovjet kormány bíráló rrW- jegyzésekt a három hatalom po­litikájáról, sem pedig­ folytatni ily módon — a béke megszilárdí­tása rovására — a meddő vitát ". A francia kormány teljes mértékben fenntartja vélemé­nyét az augusztus 4-i és 15-i szovjet jegyzékekben foglalt kü­lönböző megállapítások vonat­kozásában és megjegy­zéseit olyan sürgős jellegű problé­mákra szándékozik korlátozni, amelyek a külügyminiszteri ér­tekezletnek a francia kormány folyó év július 15-i jegyzékében javasolt összehívása kapcsán vetődnek fel. 4. A béke felé vezető jelentős lépés lenne és enyhülne a nem­zetközi feszültség, ha sikerül­ne haladéktalanul megoldani egyes Németországgal kapcso­latos problémákat és megkötni az osztrák államszerződést. Ezért következésképpen kívána­tosnak tűnik, hogy­ a külügymi­niszterek tanácskozása ezekkel­ a problémákkal foglalkozzék, a­ bonyolult kérdések összességé­nek megtárgyalása — amint azt a szovjet kormány javasolja — csak akadályozná és gátolná a tervezet tárgyalások sikerét. A német és az osztrák probléma megoldása elősegítené más fon­tos kérdések sikeres megtár­gyalását is. A francia kormány szükségesnek tartja még meg­jegyezni, hogy ezen más kér­dések némelyikének megtárgya­lását már reá bízták olyan nemzetközi szervezetekre, mint az Egyesült Nemzetek Szerve­zete, vagy olyan nemzetközi testületekre, mint a Koreával foglalkozó politikai értekezlet, ahol a Kínai Népköztársaság képviselve lesz, az utóbbinak a négy hatalom külügyminiszterei javasolt tanácskozásán való részvétele ily módon nem lehetne indokolt. 5. A szovjet kormány a német probléma megvitatására olyan ügyrendet javasolt, ame­l bonyo­lultnak látszik és amelynek al­kalmazása a legkedvezőbb körül­mények mellett is nagy idővesz­teséggel járna. A szovjet kor­mány augusztus 15-i jegyzéke valójában olyan kombinációk sorozatát irányozza elő, amelyek ered­ményeké­n­t m­egh­a­t­á­r­oz a 11 art időpontra halasztanák e­­z szabad választások megtartását a Szövetségi Köztársaságban, Németország keleti övezetében A Szovjetunió külügyminisz­­tm­a szeptember 28-án meg­küldte a szovjet kormány vá­­l­­­­árjegyzékét Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok m moszkvai nagykövetségének. Alább közöljük Franciaország ormánya 1953. szeptember 2-i jegyzékének és a szovjet kor­­mány 1953. szeptember 28-i­egyzékének szövegét. is Berlinben. Az a német kor­mány, amely nem ámaszkodoék a népnek álta­lános választás útján A szovjet kormány igazolja a francia kormány szepte­mber 2­. jegyzékének vételét, amely vi­asz a szovjet kormány august.­­u­us 4-i és augusztus 15-i jegy­ékeire. A szeptember 2-i jegyzék ta­nul­mányozása azt mutatja, hogy a francia kormány válaszában mellőzi a szovjet kormány által eltett kérdéseket, amelyeknek megvizsgálása előmozdíthatná a megérlelődött nemzetközi pro­blémák megoldását és ezzel m­é­g JLK e é a nemzetközi vllionsagjfmegsz­ tar'dija'sat. A szovjet kormány augusztus 4-i jegyzékében javasolta azon intézkedések kérdésének­ meg­vizsgálását, amelyek elömo/.Jtó­ják, a nemzetközi feszültség ál­talános enyhítését, javasolta to­vábbá a német kérdés megvita­tását, beleértve Németország egysége helyreállításának pro­blémáját és a békeszerződés megkötését. Ehhez kiegészítés­képpen augusztus 15-i jegyzésé­ben a szovjet kormány kifejtette azokat az alapvető kérdéseket, amelyek a német probléma meg­oldásának halaszthatatlan fel­adataival függenek össze. E javaslatok előterjesztésekor a szovjet kormány olyan meg­állapodások elérését tűzte és tűzi ki céljául, amelyek megfe­lelnének a népek mindazon tö­rekvéseinek, amelyek a béke megszilárdítására irányulnak, és elősegítenék Németország kérdé­sének megoldását Európa béke­szerető népei, ugyanígy maga a­­német nép érdekeinek megfe­lelően. A szovjet kormány em­lített jegyzékeiben felvetett kér­dések most még nagyobb jelen­tőségre tettek szert, mindenek­előtt vonatkozik ez a nem­zetközi feszültség enyhítésének kérdé­sére, amelynek fontosságát a francia kormány szeptember 2-i jegyzéke sem vitatja. A Thai kérdések rendezésében szükség ved a Kínai Népköztársaság részvételére A szovjet kormány utalt arra a tényre, hogy a koreai­ fegy­verszünet megteremtése kedvező helyzetet teremtett a nemzetközi feszültség csökkenéséhez. Az utóbbi időben azonban új ne­hézségek keletkeztek a koreai kérdés megoldásában. Maga a koreai kérdéssel foglalkozó poli­tikai értekezlet összehívása ko­moly nehézségekbe ütköz­ő, minthogy a politikai értekezlet összetételének meghatár­oz­ásán­ál a közgyűlés 7. ülésszakán az Amerikai Egyesült Államok min­denfajta lépéseinek következté­ben megengedhetetten egyolda­laséig nyilvánult meg és durván lebecsülték annak fontosságát, hogy megegyezés alapján együttműködjenek olyan közvet­lenül érdekelt országokkal, m­int a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság. Pedig a politikai ér­tekezlet sikere sokban függ mindkét érdekelt fél­ együttes szabadon kifejezett akaratára, semilyen szükséges tulajdonság­gal nem rendelkeznek ahhoz, hogy a jövő német nemzetére nézve fontos döntéseket hozzon. A szabad választások problémá­ja tehát döntő a német rendezés egészének szempontjából. A fran­cia kormány ezért azon a véle­ményen van, hogy a külügymi­niszteri értekezletnek a német problémával kell foglalkoznia, amelynek megoldása a legfonto­sabb eleme a világméretű rende­zésnek és elsősorban foglalkoz­nia kell a szabad választások és a leendő német kormány státusa kérdésével.­­­ Meg kell jegyezni­ ezenkívül, hogy a francia kormány, amikor július 16-i jegyzékében azt java­solta, hogy elsősorban a sza­bad választások kérdését tanul­mányozzák, nem kötött­ ki sem­miféle olyan előzetes feltételt, amely vizsgálóbizottság megala­kítását érintette volna. Ezért úgy tűnik, hogy­ az adott eset­ben a szovjet kormány helyte­­zenül értemezte ennek a közlés­nek lényegét. 7. A francia kormány soha­sem volt azon a véleményen, hogy Ausztria szabadságának és függetlenségének helyreállítása attól függ, milyen haladást ér­erőfeszítéseitől és más olyan ál­­lamok részvételétől, amelyek elősegítették a négy vers­­ük­­et megteremtését és a Korea kér­dés végleges rendezésére u­rek­­szenek. Figyelmet érdemel a délkoreai I.­ Szín Mai-klikk ag­resszív volta is. Ez a klk­­k to­vábbra is azzal fenyegetőzik, hogy megbontja a fegyverszü­netet. Az ázsiai országok vonatko­zásában nem lehet figyelmen kívül hagyni más megfelelődött politikai problémákat sem, ame­­’lyek’nec súzonös ' jele­nésegu. Van azon államok nemveti ér­dekei és a béke megszilárditása szempoin’jából. Mirtdelieké lett rá *31 Viutátni ezzel­­ kapcsolat­ban a K­ínai Népköztársaság tör­vényes jogai visszaálltásának szükségességére, amivel biztosí­tani kell elvitathatatlan jogai­nak­ helyreállítását az Egyesült Nemzetek Szervezetében, s a­rki most csak egyes államo­,­ ellen­állása akadályoz. A nemzetközi feszültség enyhítése érdekében elengedhetetlenül szükséges az ilyesféle kérdések haladéktalan rendezése. Ide tartozik számos más kérdés is, amelyek a délke­letázsiai és csendesóceáni ig­­azágokban uralkodó helyzetet érintik. Ezeknek a kérdéseknek a rendezésében éppen úgy, mint a nemzetközi feszültség álalá­­nos csökkentése érdekében, el­engedhetetlenül szükséges a Kí­nai Népköztársaság állandó részvétele. Mint ismeretes, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapjainak lerakásakor éppen ilyen módon határozták ,meg Kína helyét a népek békéjét és biztonságát érintő alapvető kér­­dések eldöntésében. Ismét meghirdették a­­"Drang nach Oaten"-t Ami Európát illeti, a legutóbbi nyugatnémetországi politikai események fokozták az aggodal­mat a békeszerető országokban. Nyugat-Németországba­n — kü­lönösen a nagy német monopó­liumokra támaszkodó külföldi körök nyomásának hatására — fokozódik a revansvágyó elemek befolyása, amelyek az agresszív politika nyelvén ismét meghir­dették a »Drang nach Osten«-t, amely nemcsak más népeknek, hanem magának a német nép­nek is hihetetlen szenvedéseket okozott. Bár e politika kudarca elke­rülhetetlen, Európa békeszerető államainak és különösen Nyu­­­­gat-Németország szomszédainak feltétlenül figyelemmel kell k­í­­sérniök a nyugatnémetország­­ politikai fejlődés említett negatív tényeit, hiszen Európa közepén egyre inkább felütik fejüket a tegnapi hitleristák is ,növekszik egy új, veszélyes agressziós góc­pont keletkezésének veszedelme. A szovjet kormány augusztus 4-i jegyzékében az északállam­i tömb agresszív politikájának ve­szélyes voltát szem előtt tartva, hangsúlyozta annak a kérdés­nek jelentőségét, hogy csökken­tek el a német kérdés megoldá­sában. Hiszen az 1943 novem­beri moszkvai nyilatkozat értel­­m­ében Ausztria felszabadított or­szágnak tekintendő. A francia kormánynak az a véleménye, hogy a két kérdés egyáltalán nincs kölcsönös kapcsolatban. Véleménye szerint mostantól kezdve semminek sem szabad akadályoznia az osztrák szerző­dés megkötését. A francia kor­mány ezzel kapcsolatban sajnál­ja, hogy a szovjet kormány nem fogadta el azt a javaslatát, amely szerint az Ausztriával foglalkozó kü­l­ügymi­ni­szterhel­y­etteseket ez év augusztus 31-re össze kellett volna hívni. A francia kormány azonban továbbra is reméli, hogy a külügyminiszterek megegye­zésre juthatnak az osztrák ál­lamszerződés kérdésében, midőn majd találkoznak. 8. A francia kormánynak meg­győződése, hogy e kérdések meg­tárgyalása jobban szolgálja a kívánt eredményt, mint a jegy­­zékváltás. A­­ francia kormány ezért ismételten meghívja a szov­jet kormányt, vegyen részt a kül­ügyminiszterek tanácskozásán, amelyet október 13-én tarthatná­nak meg Luganóban. A francia kormány feltételezi, hogy a svájci kormány jóindulatúan ke­zelné ezt a javaslatot, tem­ kell a fegyverzetet és nem szabad megengedni, hogy ka­tonai támaszpontok létesüljenek idegen államok területén. E kér­dés megtárgyalásának elkerülése azt jelentené, hogy­­ figyelmen kívül hagyjuk azt, aminek igen nagy jelentősége van a nemzet­közi feszültség enyhítése szem­pontjából. Éppen a folyt­atódó fegyverkezési hajsza, különösen az atom, hidrogén és egyéb tömeggyil­koló fegyverfajták fel­halmozásával kapcsolatban kö­veteli meg, hoggy ne odázzák el tovább a fegyverzet csökkentése, valamint az­­atom, hidrogén és egyéb tömeggy­ilkoló fegyverfa­j­­­ták eltiltása kérdésének, to­vábbá a megfelelő­ megállapodá­sok teljesítése felett őrködő ha­tékony nemzetközi ellenőrzés megteremtése kérdésének meg­tárgyalását. Az is tagadhatat­lan, hogy egyes hatalmak euró­pai, afrikai, ázsiai országokban, különösen a Szovjetunió és a népi demokráciák határainak kö­zelében nagy számmal létesítést légi- és haditengerészeti támasz­pontjainak agresszív céljai van­nak. Az idegen államok területén lévő katonai támaszpont kérdé­se megvitatásának elvetését ter­mészetszerűleg úgy lehet érté­kelni, mint a nemzetközi feszült­ség enyhítése elősegítésének­ nem akarását , ami alááshatja a bizalmat a megérlelődött nem­zetközi problémák rendezésére irányuló törekvésekről szóló mindenféle nyilatkozat iránt. Mivel mind a szovjet kor­mány, mind Franciaország kor­mánya több izben kifejezésre juta­tatja a nemzetközi feszültség csökkentésére irányuló törekvé­sét, nem lehet elmenni a mellett a tény mellett, hogy népi szűnik meg egy új háború propagan­dája, nem szűnnek meg az újabb támadó aktusokra szál­ló felhí­vások és hogy­ egyes államok kormányai nyíltan áttértek kár­tevő aktusokra, terrorcselekmé­nyekre és szabotálásra a demo­kratikus tábor országaiban. A problémák megértek a tárgyalásra A közgyűlésinek a háborús propagandát elítélő közismert határozatát gyakran nemcsak hogy nem hajtják végre, hanem nyíltan sárba tiporják egyes ál­lamok felelős hivatalos körei, amelyek az­ égig magasztalják az »erő politikáját”, a »hideg­­háború,« fokozását és ehhez ha­sonlókat. Egészen nyilvánvaló, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére olyan intézkedése­ket kell foganatosítani, amelyek hatékonyan visszautasítanák az új háború egyre folytatódó pro­pagandáját és a támadó körök­nek mindezt olyan kísérletét, hogy­ aláaknázzák a népeknek a béke és a nemzetközi bizton­ság megőrzésébe és megszi­lárdításába vetett bizalmát. Az előadottakból kitűnik, hogy megértek azok a fontok . A Szovjetunió kormányának szeptember 28-i jegyzéke

Next