Magyar Nemzet, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-14 / 241. szám
Szerda, 1953. október 14. PIROSÍTÓKÖVÖN A CSÍPMENTES Lángpiros színek lobbannak felénk az utak mentén, a földekről, piros füzérek díszítik nagy girlandokként a falusi házak elejét, folyosóit, pajták oldalát, egész Bátyától Dunapatajig. Megkezdődött a paprikaszüret Kalocsa vidékén. Kocsik, szekerek kanyarodnak az átvevőtelep elé, szállítják már az idei paprikatermést a környékről. A kalocsai telep udvara olyan ezekben az októberi napokban, mintha hirtelen kivirágzott volna. Ezer és ezer paprikafüzér borítja a körbefutó állványokat, a betonudvaron is garmadában áll a paprika, fűzőlányok dolgoznak jókedvűen, szinte szüreti a hangulat a telep környékén, a paprikaföldeken, de még a malmokban is. Nyolc malom 56 köve duruzsol folyton, szeptember 15-e óta éjjel-nappal őrlik a paprikát. Feldíszített, lakodalmas menethez hasonlít a Kalocsa felé tartó kocsisor, még a saroglyáról is füzéres paprika himbálózik. Mellettük meg, port kavarva, rohannak a piros zsákokkal megrakott tehergépkocsik a malmokból, viszik a frissen őrlött kalocsai paprikát az ország minden tájára, Budapestre, Veszprémbe, Győrbe... Csípmentes, édesnemes, rózsa . .. Hatfajta paprikát őrölnek Kalocsa vidékén a malmok. A híres kalocsai csípmentes paprikán kívül készül még csemege, édesnemes, félédes, rózsa és erős. Nagy László, a Paprikafeldolgozó Vállalat igazgatója elmondta, hogy a csípmentes paprikát Kalocsán nemesítették ki. Ennek a fajtának legolcsóbb a készítése, mert nem kell hasítani, erezni, egyáltalán nem maró, úgy, ahogy terem, tisztítás és szárítás után nyomban öntik a garatra. Csak az a baj, hogy már ez a kinemesített paprika is elfajzott, mert a szél áthordja egyik tábláról a másikra a virágport. Ezt úgy akarják jövőre elkerülni, hogy távol egymástól, falvakként váltakoznak majd a különböző paprikafajták. A paprika útja az átvételtől a csomagolásig itt zajlik le a feldől gőz óválla, a hatalmas telepén. Egyes fajtákat az átvétel után nyomban feldolgoznak. A nyers paprika először műszárítóba kerül, majd automata hefélőgépek tisztítják meg a portól, homoktól. Innen már az úgynevezett félterméket egyenesen a malmokba szállítják. Kalocsán és Bátyán két-két paprikamajom dolgozik, van ezenkívül Bogyiszlón, Miskén, Fajszon és Süköösdön is egy-egy malom. Az őrölt raprikát minden malomból Kapcsára viszik, ott csomagolják és onnan szállítják a tehergépkocsik és a vonatok az ország minden részébe. Vigyázat — hamisítvány ! Azelőtt minden piacon, de különösen a vásárokon találkozott az ember piros zsákok mellett kuporgó paprikás asszonyokkal. Kimérve, literre adták a szépszínű paprikát, ami — kevés kivételével — minden volt, csak nem paprika. A paprikát — színre — könynyű hamisítani. A csinált paprika nem más, mint vörös téglapor, vagy festett kukoricaliszt. Jó adag miniumot kevernek közé, egy csipetnyi valódi paprikát is —s aztán kész. Az ilyen paprika ártalmas az egészségre. Ma már a piaci kofaasszonyok és batyuzó házalók nem hozhatnak forgalomba paprikát. Üzletek sem árusíthatnak kimérve nyitott zsákból, csak eredeti csomagolásban. Kalocsán az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet szakembereinek jelenlétében csomagolják a paprikát. A vállalatok és konzervgyárak részére külön zsákokban szállítják és minden zsákot külön ólomzárral látnak el. Jelenleg a csípmentes paprika őrlése folyik, a csemege és édesnemes csak az utóérlelt paprikából készül, azokból a füzérekből, amelyek girlandokként függnek a házak elején, az eresz alatt és a szárítók oszlopain. A fölfűzött és utóérlelt paprika minősége javul, zamatosabb, ízesebb lesz és növekszik festék- és fűszertartalma is. Bőven lesz paprika A magyar paprika az egész világon híres. Jobban szeretik külföldön, mint a spanyol paprikát. Ennek az a magyarázata, hogy még a tengerentúlra szállítok paprikánk is megőrzi zamatét és ízét, nem veszít színéből s nem tapad össze, nem válik morzsalékossá. A hazai szükséglet kielégítése után külföldre is nagyobb mennyiségben exportálunk az idén paprikát — mondja Végvári István, a Paprikarösz igazgatója. — Lesz paprika bőven. Az átlagos termést huszonöt mázsára becsüljük holdanként. Van persze olyan tábla is, amelyről 40—50 mázsát szedtek le. Hallottam már 70 mázsás termésről is ... Kalocsa környékén több mint hatezer holdon termeltek az idén paprikát. Jövőre még több lesz, lehet, hogy a duplája, mert a termelési szerződésről szóló kormányrendelet messzemenő támogatást nyújt a paprikatermelőknek is. A kötelező termesztés megszűnt s ezentúl a termelők hitelbe kapják a magot, kedvezményes áron. Ezenkívül védőszerekkel, műtrágyával látják el őket. Holdanként száz forint vetési és háromszáz forint művelési előleget kapnak. A paprika átvételi árát húsz fillérrel emelték kilogrammonként. Eddig minden hold paprika után hat kilogramm őrölt paprikát is kapott a termelő, jövőre már minden leszállított mázsa után negyven dekát kap. Ezenkívül új premizálási rendszert vezettek be. Húsz mázsa holdankénti termésen felül már jár a prémium, huszonöt mázsáig 20, harminc mázsáig 45, ezen felül 75 forint minden húsz mázsán felül. A termelőszövetkezetek ennek a dupláját kapják. A legnagyobb segítség pedig az, hogy áld egy holdra szerződik, két hold föld után mentesül a beadástól. Jól fizet a paprika. Ha csak 25 mázsát terem egy hold, akkor is megkapja a termelő a 4000 forintot és a hat kiló paprikát. Jövőre ennek majdnem a dupláját. Tervén felül három vagon Zúgnak-surrognak a kövek, a hosszú csöveken keresztül finom porként szitál a paprika. Minden vörös, amerre csak tekint az ember, paprikapor borítja a padlót, a falakat, villanykörtéket, a molnárok meg olyanok, mint az életrekelt bronzszobrok. Nagy László igazgatóval látogatjuk sorra a paprikamalmokat. Bátyán dolgozik a legnagyobb malom, 24 pár kő őrli éppen most a csípmentes paprikát. A nyolc malom szeptemberi terve 9 vagon paprika volt, október elsején azonban már 12 vagonnál tartottak. A malmok napi kapacitása 100—110 mázsa paprika. Az őrlés szakadatlanul tart májusig, akkor kerül majd sor az utóérlelt paprikára, amelyből a világhírű édes nemes és a csemege készül. Ezekből a fajtákból exportálunk a Német Demokratikus Köztársaságba, Angliába, Ausztriába, Lengyelországba, Amerikába, Svájcba, Hollandiába. A Szovjetunió legnagyobbrészt erős paprikát rendel a konzervek készítéséhez. Tizenkét malomkő duruzsol egyisorban. A tizenkettedik kissé távolabb áll a többitől. Ez a pirosító kő. Amikor már megőrölték a paprikát, ezen még áteresztik, hogy a különlegesen vágott puha kő élénkítse és fényesítse a színét. Érdekes, hogy minden kőnél a csatorna alatt egy mágnessel teletűzdelt fadarabot helyeznek el, ezen keresztül folyik le a paprika. Ezek az apró mágnesek magukhoz vonzzák a paprikában lévő fémdarabokat, amelyek sokszor nem nagyobbak egy tű hegyénél. Ezek az apró fémdarabok, amelyek szabad szemmel néha alig láthatók, nemcsak a szárításnál és a tisztításnál kerülhetnek a paprika közé, hanem magában a paprikában keletkezhetnek. új tehergépkocsi kanyarodik a malom elé. Viszi az őrölt paprikát a csomagolóba Kalocsára, onnan pedig tovább az országba. Az idei új paprikából már ellátták a húsáruüzemeket, élelmiszerüzemeket és a konzervgyárakat. A csomagolt áru is elindult az üzletek felé. Jut bőven az idén minden háztartásba paprika, amilyent csak kíván a háziasszony: csípmentes, csemege, édesnemes, vagy erős... Illés Sándor AHARAG NAPJA ÚJ MAGYAR JÁTÉKFILM _ PBoHBB*....... NEM A TÜKÖR GÖRBE Jegyzetek a Vidám Színpad műsoráról ’V em a tükör görbé!' — mondja a Vidám Színpad új műsorának találó címe. A színház hűen kabaré-hagyományaihoz, művészkötelességéhez, ezúttal csakugyan bírál. Mintha eddigi adósságából is törleszteni akarna, az egész estét a kritikának szenteli, s csakugyan a jelenetek, versek, dalok nagyítói alatt jobban látszanak a szépiák a serdülő széplány arcán. A Vidám Színpad új műsorának egészséges a szelleme, jó a törekvése, a közönség együtt nevet a színházzal és többet kap egyszeri mulatságnál, pedig már az is valami. S hogy most mégis a szokottnál komolyabban kell szóvátenni a hibákat, nem gáncsoskodás, hanem éppen a színházzal közös tűnődés, új útja elején. A műsor elgondolása jó, de csak részben eredményes. A színvonal nagyon hullámzó; szinte érthetetlen, hogy tud ugyanaz a színház ennyire különböző értékeket adni. Az ok, legalábbis az egyik, alighanem a kísérlet újdonsága. Nem csoda, hogy aki eddig tapintatosan, szőrmentén bírált, most a férfiasabb szónál torkát köszörülgeti. Az új műsor színvonalhtd-jámzását mintha résziben az okozná, hogy a művészi érték és a kritikai hang mértéke közötti összefüggést nem egészen világosan látja a színház. Az a szám jó az új műsorban, melyben a mondanivaló igazsága s a forma irodalmisága hitelesíti a bírálatot. Ilyen mindenekelőtt Kellér Dezső pompás konferanszának az a része, hogy »nálunk csak az számít dolgozónak, aki éppen dolgozik”. Nagyon igaz, mindnyájan éreztük s most kimondta valaki helyettünk, és értünk. Az igazi művészi élvezet ott kezdődik, ahol az ember önmagát találja meg a könyvben vagy a színpadon. Kellér Dezsőt hallgatva ezt érzi a közönség, ezért is olyan tiszta a mulatsága. Hasonló a helyzet Csapó Györgyi tréfájával. A nézők többnyire maguk is ültek már lesütött szemmel, kínosan fészkelődve egy-egy érdektelen előadást követő fagyos csendben az első hozzászólásra várva. Jó, hogy valaki megírta, kimondta helyettünk. A szervezni emberi dolog« című lengyel tréfát, a laktanyában játszódó kis színdarab első képét s a lakáscsere tragikomikus jelenetét is ide kell számítani a találó s irodalmilag viszonylag gondosan megformált számok közé. Azt vallják a műsornak ezek a részei, hogy ha a szerző rátapintott az igazságra s meg is tudta fogalmazni, nem kell határt szabnia kritikai hangja erejének, nem kell tojástáncot járnia a megbírált jelenségek körül. Az igazság felismerése és pontos megfogalmazása (vagyis igényes megírása) a szatíra végtelenségét tárja fel; a józan mértékletesség itt értelmetlen, mert minél féktelenebb a játék, annál jobban kifejeződik az igazsága. [Lás a helyzet az olyan kínz*seketeknél, melyek nem egészen fején találják a szeget, vagy pesiseskedő »jópofasággal« akarják pótolni a szatírát. Az orvos-tréfaigazságát például mindenki érzi, a mulatság mégsem elég teljes, mert a megírásában van valami sutaság. A szerzőnek, egy jószemű orvosnak alighanem első darabja, amin még érezni kissé a kezdő nehézkességét. A laktanyajelenet második képe is bágyadt, mert sehogyse találta meg az igaz mondanivaló műfajhoz illő formáját. Hogy egy találó és csakugyan szellemes ötletre hogyan telepszik rá a gyönge megírás, arra a francia pénzhamisító karrierjéről szóló jelenet is példa- Jacques Fournier egyszerű, jól csattanó tréfája (az író maga se tartja másnak, farce-nak nevezi) Lányi Viktor és Királyhegyi Pál kezén nehézkesen hömpölygő, hamis franciáskodással cicomázott külpolitikai helyzetképpé puffadt. Nem rosszak ezek a számok sem, mégis van bennük valami bágyadtság; nem keltenek eléggé bensőséges örömet és mulatságot. Az ok alighanem közös. Nem kritikájuk igazsága körül van a hiba, hanem a megírás gyöngeségében, ami végül is a bírálat mértékében okoz elbizonytalankodást. Az orvostréfa (különösen az első fele) jóval borsosabb lehetne, a laktanya-kép második része is bátrabban burkolhatná megértő gúnyba a derék harisnya ügynök alakját; a pénzhamisító körül viszont kár annyi miniszterelnököt felvonultatni, annyi elcsépelt, hamis franciáskodó kelléket használni: az eredeti, egyszerű történet tisztább nevetést fakaszt. Aülön kérdés Tabi László egy•"-^■felvonásosa, az »Igy nősült Kopácsi*. Egy félszeg fiatalember nem meri feleségül kérni szíve hölgyét, mire az — a jó öreg házmester segítségével — elhiteti szerelmével, hogy már egy esztendeje házasok. Később az ágy közelségétől meghökkenve bevallja az igazat, mire kiderül, hogy a fiatalember tudott a cselről a jó öreg házmester révén. A végén (egyébként a műsor egyetlen kilógó lólábaként) egy kis zenés családvédelmi buzdítás emeli a hangulatot. A kissé avitt ötlet kidolgozása sem sikerült. A hosszú bevezető rész után sekély a fonák helyzet humora s máris itt a hosszú befejezés, édelgés, hogy belevájik az ember fogai A színészek hősiesen küzdenek, hogy mentsék a helyzetet. A magánszámok közül Hacsek és Sajó (Komlós és Herczeg) aratja a legtöbb sikert. Helyes volt ismét színpadra vinni a két pesti kispolgárt, sok mindent szellemesen elmondhat a színház róluk és általuk. Nem szerencsés azonban a tálalása. Hacsek és Sajó nemcsakengedménye a nézőnek az új kormányprogramm szellemében — miként ezt a konferansz beharangozza —, hanem helyes kísérlet is egy régi forma új tartalommal telítésére. A színház nem tehet engedményeket semmiféle vélt közönség-ízlésnek, ha ez főtörekvéseivel ellenkeznék. Ebben az esetben nem ellenkezik. Hacsek és Sajó (ez a mostani kísérlet egyelőre ezt bizonyítja) valami új keresése a régi sikerek útján. Kazal kupléja a családi gyárról. Kabosé a megafonról találó, mulatságos. Horváth Tivadar egy korszerűsített Fáy-mesét ad elő finoman, szellemesen. Mikes Lilla két verssel is a zord kritikusokat gúnyolja; kár, hogy mindkét vers ugyanarról szól. Az erdei allegóriái a jobb. Tehetségesnek látszik a Aietro-együttesként bemutatkozó vokálkvartett. Lakatos Gabriella is fellép a műsorban, a kitűnő táncosnő művészete azonban nem eléggé érvényesülhet a felületes koreográfiában. Sikeres, jó műsor a »Nem a tükör görbe«; határozottabb kritikai hangja, sok részletének szellemessége és irodalmi ízlésessége teszi azzá. Hibái ellenére is fejlődés az eddigiekhez képest, kivált, mert ennyi igazságot még egyik műsor sem fogalmazott meg. Most az a fontos, hogy ugyanilyen eltökélten, de igényesebben, színvonalasabban dolgozzék tovább a színház. Jó lenne, ha több írót nyerne meg a műfajnak, kezdve a klaszszikusoikon, akik részéről a műfajtól való húzódozás is kisebb s akik példájukkal mellesleg azt is elmondják, hogy a vidám színpad a jövő klasszikusaihoz sem méltatlan. Sebestyén György AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT NÖVELTE AZ ÍRÓK FELADATÁT Sztka Pál Kossuth-díjas író nyilatkozata a könyvhét tapasztalatairól Az Ünnepi Könyvhéten legkiválóbb íróink országszerte előadásokat, ankétokat tartottak, hogy ezek keretében minél közelebb jussanak az olvasók széles rétegeihez. Szabó Pál Kossuth-díjas író Debrecenben, Cegléden, Kaposvárott és Nagykőrösön járt a könyvhét alatt. Útja során szerzett tapasztalatairól így nyilatkozott: — Soha ilyen közel nem éreztem a népet az írókhoz. Nagyon megkopott az a derűs hangulat, az a közvetlen hang, amely a könyvhét ankétjain kialakult az író és olvasó között. Ezt az új viszonyt erősíteni, sőt véglegesíteni kell. — Az Ünnepi Könyvhét számunkra — az írók számára — igen hasznos útmutatásokat adott, s növelte feladatainkat. Lépten-nyomon azt láttam, tapasztaltam, hogy az olvasókat elsősorban azok a művek érdeklik, amelyek időszerű problémáikkal foglalkoznak. Ezért az író legfontosabb feladata, hogy megismerkedjék az ország népével, egész hazájával, a dolgozók problémáival, írásaival segítse az olvasó-dolgozók problémáinak megoldását, művében szakmai és politikai felvilágosítást adjon olvasmányos formában. — Az Ünnepi Könyvhét tapasztalataként szűrtem le azt is — folytatta Szabó Pál —, hogy mind a pedagógusok, mind az ifjúság követeli az új ifjúsági könyveket. Ezen a téren íróinknak valóban igen sok adósságuk van. Ezt a hiányt próbálom enyhíteni én is »Hajdu Klára« című, most elkészült ifjúsági regényemmel. Kedvező feltételekkel köthető sertéshizlalási szerződés A minisztertanács a lakosság hús- és zsírerlátásának javítása érdekében hozzájárult, hogy a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok a beadási kötelezettségükön felül üzemekkel, vállalatokkal és egyéb intézményekkel, vendéglátó vállalatokkal, üzemi konyhákkal közvetlenül kössenek sertéshizlalási szerződést. A 126 kilós és ennél nehezebb súlyú sertésekért, ha azokat 1953. december 31-ig átadják, élősúlyban számított kilónként legfeljebb 20 forint fizethető ki — beleértve az átadott moslék értékét. — Az 1954. évben fizethető árak később kerülnek szabályozásra. A szerződés feltételeit a felek szabadon állapíthatják meg. Arra kell azonban törekedni, hogy a hizlalók az üzemi konyhák moslékeit, konyhahulladékait megfelelő térítés ellenében a szerződésben lekötött állatok részére hasznosítsák-Ilyen módon a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok a hideg idők beállta előtt hízóba fogott süldőket még az idén felhizlalhatják és kedvező áron értékesíthetik. Konyhamoslékkal és az ősszel leginkább rendelkezésre álló vizenyős takarmányokkal, tökkel, dinnyével, répával stb. az abraktakarmányokat kiegészíthetik és ezzel a hizlalás lényegesen olcsóbbá is válik. A hizlalási akció megszervezése a megyei és járási mezőgazdasági osztályok feladata. A szerződéskötéseknél a legmesszebbmenően figyelembe kell venni az önkéntességet. (MTI) A prágai magyar képzőművészeti kiállítás sikere Prágában a Népművészet Házában szeptember közepén a XIX. és XX. század magyar képzőművészetét bemutató kiállítás nyílt meg. A kiállítás iránt igen nagy az érdeklődés a csehszlovák fővárosban, eddig már több mint 16.000-en keresték fel. A kiállítás bezárása előtt a Csehszlovák Képzőművészeti Szövetség a népművelési minisztériummal együtt ankétot rendez. Ekkor fogják bemutatni a Munkácsy Mihály életéről és munkásságáról készült rövid színesfilmet is. A csehszlovák filmhíradó is készített riportot a magyar képzőművészeti kiállításról s ezt már forgatják a prágai mozikban. A csehszlovák sajtó több terjedelmes cikkben foglalkozott a kiállítással, az »Obrana Lidu« vasárnapi számában dr. Fiala háromhasábos cikkben méltatta a magyar képzőművészet hagyományait és a felszabadulást követő évek jelentős művészi eredményeit. A Műcsarnokban rendezett Népművészeti és Iparművészeti Kiállítást a nagy érdeklődésre való tekintettel november 1-ig meghosszabbították. A KOMLÓI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT üzemeihez nagy számban felvesz dolgozókat. A szorgalmas, jó dolgozókból 3 hónap alatt betanított munkásokat, egy éven belül szakmunkásokat, vájárokat képezünk ki. Kereset a bányász kollektív szerint. Földalatti munkánál ehhez minden dolgozónak 20, illetve 30 százalék földalatti pótlék jár. Minden komlói dolgozó ehhez külön fizetésének 10 százalékát „komlói pótlék* címén kapja. A nős és családos dolgozók, családfenntartók évi 400 ingyen illetményszénben részesülnek. A hiány nélkül dolgozók minden év eltelte után egy teljes rendű hűségruhát és földalatti pótlékkal növelt alapkeresetének 3—5 százalékáig terjedő összegben hűségjutalmat kapnak. Napi 8.70-ért háromszori bőséges ellátást biztosítunk. Legényszállás díjtalan. A nem önkényesen kilépettek és nem elbocsátottak — orvosi vizsgálat után — nyomban szerződést köthetnek és 400— forint toborzási jutalmat kapnak. A bevált és igényjogosult dolgozók és akik kitanulták a vájérságot jövő év első negyedében, a vájárok még ez évben lakást kaphatnak. A minisztertanács határozata szerint a Komlóra munkára jelentkezőket az üzemvezetők kötelesek elengedni. Jelentkezni lehet Komlón, a Szénbányászati Trösztnél, vagy a Budapesti Kirendeltségen (Budapest, V., Somogyi Béla út 10.). KOMLÓI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT iiimiiiiiiiiiiiiminiiiiiiiiiiiHiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiHiuiiiiiiii