Magyar Nemzet, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-01 / 1. szám
I Ünnepségek a Román Nlépköztársaság kikiáltásának 6. évfordulóján Bukarestből jelenti a TASZSZ. A román nép december 30-án emlékezett meg a Román Népköztársaság kikiáltásának 6. évfordulójáról. Bukarest ünnepi díszbe öltözött. A városokban és falvakban, az üzemekben, gyárakban, hivatalokban, a katonai alakulatoknál ünnepi gyűléseket tartottak a nemzeti ünnep alkalmából. December 30-án Bukarestben ünnepi ülést tartottak. Az ünnepi ülés elnökségében voltak: Petru Groza, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke, a Román Munkáspárt és a kormány vezetői, élükön GheorgheGheorghiu-Dej-zsel. A dicső évfordulóról Leontin Salajanu, a Román Népköztársaság fegyveres erői miniszterének helyettese tartott beszámolót. A román lapok beszámolnak az országban hat év alatt a gazdaság és a kultúra területén elért hatalmas változásokról. A román dolgozók kiemelkedő termelési eredményekkel fogadták a Népköztársaság kikiáltásának 6. évfordulóját. Németország Szocialista Egységpártjának ünnepi estje a berlini Állami Operaházban Berlinből jelenti az MTI. Németország Szocialista Egységpártjának központi és nagyberlini bizottsága, Németország Kommunista Pártja megalakításának 35. évfordulója alkalmából, szerdán ünnepi estet rendezett a berlini Állami Operaházban. Az elnökség emelvényén Németország Szocialista Egységpártjának vezetői foglaltak helyet, élükön Wilhelm Pieckkel, a párt és a Német Demokratikus Köztársaság elnökével. Az ünnepi esten megjelent B. P. Miroseyicsenko, a Szovjetunió németországi ügyvezető főbiztosa és a népi demokratikus országok képviselői. Hermann Matern, Németország Szocialista Egységpártja politikai bizottságának tagja, ünnepi beszédében ismertette Németország Kommunista Pártjának történetét, majd felszólította a Német Szociáldemokrata javaslat a bonni vitájának Bonnból jelenti az ADN. A Német Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportja azt indítványozta a bonni parlamentben, hogy a hadkötelezettségi törvény január 14-re kitűzött vitáját halasszák el. A Német Szociáldemokrata Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország kommunistáit, hogy mozgósítsák a párt teljes erejét a nyugatnémetországi militarizmus és revánspolitika, valamint a támadójellegű európai védelmi közösségről szóló szerződés ellen irányuló küzdelemre. Felhívta a kommunistákat: követeljék, hogy Kelet- és Nyugat-Németország képviselői helyet kapjanak a négy külügyminiszter berlini értekezletén. Düsseldorfból jelentik, hogy Németország Kommunista Pártjának elnöksége, a párt alakításának 35. évfordulója alkalmából, felhívta a német munkásosztályt: a küszöbönálló berlini értekezleten erőteljesen hallassa szavát a német nép érdekében és egész befolyását latba vetve, mozdítsa elő Németország demokratikus alapon történő békés újraegyesítését. , hadkötelezettség! törvény elhalasztására Párt jobboldali vezetői ezzel azt a jól ismert taktikájukat folytatják, hogy igyekeznek a közvélemény előtt azt a látszatot kelteni, mintha Adenauer háborús politikája ellen foglalnának állást. Olasz hadifoglyok hazaszállítása a Szovjetunióból Rómából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió olaszországi nagykövete, Koszüljov decem■*- - - or»D„77,. nmet Szovjetunióból Olaszországba szállítanak. Ezenkívül egy olasz hadifoglyot azért szállifarro- hnya mort, már kitöl ci bancsei V. J. IC.IIIV. WCjetunió Legfelső Bíróságának határozata alapján 27 olasz hadifoglyot, akit annak idején bűncselekmények miatt elítéltek, most büntetésük kitöltése előtt szabadon bocsátanak s a A (Berlin, MTI) Saarbrückeni kormánykörökből eredő értesülések szerint amerikai militarista körök amerikai csapatokat szándékoznak elhelyezni a Saarvidéken, s az Egyesült Államok katonai támaszpontjává építik ki az egész saarmenti területet. A A VHumanité jelenti: Franco kormányakérte Garcia Valesco-nak, a spanyol köztársasági hadsereg századosának kiadását. A százados jelenleg teljesen befejeződik. Az említetteken kívül a Szovjetunió Legfelső Bírósága büntetésük kitöltése előtt szabadonbocsát és hazaszállíthat nem-hadifogoly olaszt is. Franciaországban letartóztatásban van. Az orleansi vádtanács, mivel nem tudott kitérni a reá nehezedő tömegnyomás elől, elhatározta, hogy visszautasítja Garcia Velasco kiadását. A (Delhi, TASZSZ) M. D. Kovrigina, a Szovjetunió egészségügyi miniszterének első helyettese az indiai kormány meghívására december 30-án Delhiből repülőgépen Kalkuttába utazott. A külpolitika hírei (A vezércikk folytatása) otthonok melegét, de ha elszabadul, eléget nemcsak otthonokat, hanem városokat, országokat. A víz békésen hajtja a malmokat, amelyekben a mindennapi kenyerünket őrlik, s hajókat visz a hátán, amelyek összekötnek kontinenseket és egymástól elszakadt embereket, de ha elszabadul féktelen ereje és áradássá, szökőárrá nő meg, elpusztítja a mindennapi kenyeret és elsodorja egymástól az együttélő embereket. A szovjet javaslat azt akarja, hogy az ember maradjon ura az atomenergia erejének és ne az atombombába, a hidrogénbombába szorított atomenergia legyen ura az emberiség életének és halálának. Az amerikai atom-monopolisták aranjuezi szép napjainak örökre vége, mióta a Szovjetunió is rendelkezik atom- és hidrogénbombákkal. Viszont a Szovjetunió kezdettől fogva hirdette, hogy kész bármikor megsemmisíteni e bombakészleteit, ha a többi kormányok ünnepélyesen kötelezettséget vállalnak arra, hogy hozzájárulnak az atom-, a hidrogén-, minden más tömeggyilkoló fegyver használatának és gyártásának eltiltásához. Amikor az imperialista sajtóban olvassuk a »press-bottom-ware, a gombnyomásra ráindított háború, az atomháború megkergült propagandistáinak, hirdetőinek vérgőzös nyilatkozatait, amikor rádiójukban halljuk az atomháború beidomított keselyűinek vijjogásait, Vörösmarty legmegrendítőbb költeményének, a Vén cigánynak e verssorai jutnak eszünkbe: »Mintha újra hallanék a pusztán, A lázadt ember vadkeserveit, Gyilkos testvér botja zuhanását, S az első árvák sírbeszédeit, A keselynek szárnya csattogását, Prometheus halhatatlan kínját.« Igen. Prometheus kínját érzi át minden értelmes ember, amikor egyesek az istenektől ellopott tüzet nem az emberiség boldogulására, hanem elpusztítására akarják felhasználni, amikor Káin testvérgyilkosságát milliószorosan akarják megismételni. Az emberiség reménységét növelte az a szovjet válasz is, amely az emberiség lét- és nemlét kérdését, az atomkérdést hajlandónak nyilatkozik úgy mint eddig is megtárgyalni az Egyesült Államokkal. Ezt a rövid visszapillantást nem fejezhetjük be anélkül, hogy rá ne mutassunk a patetlaói felszabadító néphadsereg győzelmeire, amelyek ezekben a napokban bámulatba ejtették az egész világot. Ezek a győzelmek ismét alapjában rendítették meg nemcsak a francia, de mindenfajta kolonializmust. Ho Si Minh békefelszólítása e győzelmek által sokszorosan megerősödve jutott el elsősorban a francia néphez és most már visszacseng azokban a süket fülekben is, amelyek eddig nem voltak hajlandók ezt a békefelhívást meghallani. A Távol-Kelet az elkövetkező évben is a világpolitika legnagyobb arénája lesz. Ebben az arénában fölényes erővel és nyugalommal néz szembe a szovjet, kínai, koreai nép örök barátsága az imperialista agresszorokkal és ezek pórázon tartott sakáljaival, Li Szín Mannal és Csang Kajsekkel. Hazai viszonyaink fejlődésének kilátásai is minden tekintetben indokolják dolgozó népünknek azt a mélységes érzését, hogy 1954 falóban a reménység esztendeje lesz. Ezt a reménységet feltámasztották benne a párt június 23-i határozatai, a július 4-én elhangzott kormányprogramm. Időközben e reménységek részben már meg is valósultak. Árleszállítások, az amnesztia rendelet, a legfőbb állami ügyészség megszervezése, a törvényesség szigorú betartása és mindenekelőtt új gazdasági politikánk kulcskérdésének, a mezőgazdaság fejlesztésének elhatározása, az új begyűjtési rendszer, a középparasztság támogatása, az értelmiségnek még nagyobb felkarolása, megbecsülése már nemcsak reménységek, hanem valóságok. A párt- és kormányhatározatok útvonalán szilárdan, erélyesen kell haladnunk 1954 esztendejében. Mindenkinek hazafias kötelessége, hogy ennek a programmnak a megvalósítását meggyőződéssel, szívvel-lélekkel támogassa. Ugyanakkor kötelessége nemcsak az állam ügyészének, de minden tisztességes magyar embernek, hogy leszámoljon mindazokkal, akik a maguk kiskirályságának és basáskodásának meghosszabbítását fontosabbnak tartják, mint a pártos kormányprogramm maradéktalan végrehajtását. A párt- és kormányprogramm ellensége: a dolgozó magyar nép ellensége, kerékkötője a szocializmus építésének, cimborálótársa a magyar függetlenség ellenségeinek. 1954-ben a törvényesség szellemének el kell hatolnia a legtávolabbi faluba is, minden hivatalba, minden intézménybe. Akkor lesz igazán boldog, fenkölt Himnuszunk szavai szerint: »víg esztendeje« a dolgozó magyar népnek, ha összefogva, valamennyien becsülettel dolgozunk jövőnkért.. Hagjartromzer. DEREK KARTUN londoni levele Az atom London, december vége. «Moszkva karácsonyi ajándéka« — így hangzott a széles olvasótáborral rendelkező Daily Express héthasábos főcíme és ez önmagában is mutatta, miként vélekedett a nép döntő többsége az atombombával kapcsolatos Eisenhowerbeszéddel foglalkozó szovjet nyilatkozatról. Az elnök beszédét a brit közvélemény nem fogadta túl kedvezően. Az atomhadviselésről közölt hajmeresztő leírásokon kívül semmi újat nem talált abban. És miután a beszéd nemtartalmazott olyan tervet, amely törvényen kívül helyezte volna az atomfegyvereket, a közvélemény nem tulajdonított annak túlzott jelentőséget. Ennek ellenére a szovjet nyilatkozat széleskörű érdeklődést keltett. A józan, barátságos, észszerű nyilatkozat igen meleg fogadtatásra talált itt. Még azok az újságok is, amelyek általában lekicsinylően írnak a Szovjetunió lépéseiről, kénytelenek voltak elismerni, hogy a nyilatkozat komoly hozzájárulást jelent a nemzetközi feszültség csökkentéséhez. »A reménység üzenetei — írta vezércikkében a Daily Express. — »Kétségtelen, előbb vagy utóbb a népek törvényen kívül fogják helyezni ezt a borzalmas fegyvert. Meg fogják találni az útját annak, hogy megszüntessék a rémületet, amely ott lebeg az emberiség feje felett.« A Times ezt írta: »Az orosz válasz eléggé rugalmas ahhoz, hogy egy bizalmas tanácskozáson előrehaladást lehessen elérni.« Tétova beismerése ez annak, hogy a válasz pozitív — de kétségtelenül beismerés. Hasonló megjegyzéseket lehetett olvasni a többi lapokban is. Néhány bírálta Eisenhower beszédét, megállapítván, az Egyesült Államok elnöke belpolitikai okokból mondotta el beszédét, hogy megerősítse az utóbbi hónapokban meggyengült helyzetét. f'luuanki 77 fio/Jnlmil'/Ji* D c feltűnést keltett tervét. Az angolok tudták, hogy az amerikaiak elleneznek egy ilyen értekezletet, mint ahogy elleneznek minden olyan lépést, amely hozzájárulna a feszültség csökkentéséhez a világon. De sokan remélték, hogy Churchill valamilyen módon álláspontjuk megváltoztatására bírja az amerikaiakat. Az a tény, hogy Churchill vagy nem tudta, vagy nem akarta tervét keresztülvinni az amerikaiaknál, lehangoltságot keltett Angliában. Annak reménye, hogy a nemzetközi politika szempontjából reményteljes lesz a karácsony, szertefoszlott. Ekkor érkezett a szovjet nyilatkozat Eisenhower beszédére. Ez igazi enyhülést eredményezett karácsonyra a nemzetközi légkörben. Olyan diplomáciai hír volt, amely azonnal mély visszhangra talált Nagy-Britannia dolgozó népében. Az angol nép nagyon is tudja, hogy a sűrűn lakott kis sziget talán a legérzékenyebb célpont a világon az atombombázás számára. A múltban az angolokat megzavarta az atomellenőrzésről az Egyesült Nemzetek Szervezetében folytatott bonyolult vita. Nem ismerték ki magukat a kérdésben. A Szovjetunió által javasolt ellenőrzési terveket az angol sajtó sohasem ismertette megfelelően a nép előtt. Állandóan a hírhedt Baruch-tervet propagálták, azt állítván róla, hogy az megoldja az ellenőrzés kérdését, amiből természetesen egy szó sem volt igaz. Mindenki tudta, hogy az atombomba halálos veszélyt jelent az emberiségre, de a kérdés körüli vitát inkább bonyolult intellektuális agytornának tartották s fölhagytak a reménnyel, hogy azt valaha is meg fogják érteni. De egy dolgot megért a nép: a készséget a tárgyalásokra, azt a törekvést, hogy helyezzék törvényen kívül ezt a pusztító fegrvert nem feltétel részesen és jó állásmondja------- . .. az álláspontot támogatják a békeszerető népek milliói Nagy- Britanniában csakúgy, mint bárhol másutt a világon. Cl Ilii LUJ . juvauvi... - t a nagyhatalmak legmagasabb színvonalon megtartandó értekezletét, vagyis megismétli a néhány hónappal ezelőtt nagy Kicserélték a magyar-jugoszláv határincidensek megelőzésére és megvizsgálására kötött egyezmény megerősítő okmányait Kurimszki Sándor, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Magyar Népköztársaság jugoszláviai követe és Mile Milatovics, a jugoszláv külügyminisztérium osztályfőnöke kormányaik megbízásából december 29-én a jugoszláv külügyminisztériumban kicserélték az 1953 augusztus 28-án létrejött, a határincidensek megelőzéséről és az esetleg bekövetkező incidensek megvizsgálásáról szóló magyar-jugoszláv egyezmény megerősítő okmányait. Péntek, 1954. január 1. Újévi nyilatkozatok A béke harcosai szerte a világon a béke reménységével várják és köszöntik az új esztendőt. Az új év küszöbén a béke ügyének magyar hívei is számvetést készítenek, felmérik eddigi tetteiket, s felkészülnek az újabb feladatokra. Ezeket a gondolatokat fejezik ki a magyar békeharcosok az esztendő fordulóján nyilatkozatukban, külföldi barátaikhoz írt levelekben. Bereczky Albert református püspök, az Országos Béketanács tagja: — Esztendő fordulóján biztosan milliók tekintenek viszsza a békemozgalom eddig megtett útjára. Szép és küzdelmes út van mögöttünk, megbecsülésre, hálaadásra indító eredményekkel. Az, hogy a világ népi borult lángba — az, hogy elnyomott népek elleni háborúk kilátástalanul csődbe jutottak — az, hogy az egyetlen észszerű megoldásra, a tárgyalások útjára előbbutóbb rá kellett és kell térni — mindezek elsősorban a békemozgalomnak köszönhetők. — Esztendő fordulóján a békemozgalom minden híve úgy tekint vissza, hogy előre néz. Az eddigi eredmények bátor bizakodásra indítanak mindenkit, aki őszintén akarja a békét, bármelyik részén él az Isten teremtette szép és gazdag világnak. . Az 1954. év a békemozgalom erőpróbájának esztendeje. A küzdelem reményteljes. A budapesti fölhívást — »Nagy reménység született« — átvisszük az 1954. évre. Meggyőződésem, hogy a békemozgalom legnagyobb eredménye az egyszerű emberek százmillióinak öntudatra és erőtudatra ébredése. Nem lehetrólunk nélkülünk! És minden eddiginél nehezebbé vált mást mondani és mást csinálni. Az új évben le fog lepleződni minden hazugság, amely békéről beszél és a háborút készíti. Aki békét akar, annak békét kell készíteni és a békéért késznek kell lenni a másik fél meghallgatására, megértésére és jogos igényeinek méltánylására. Ez az út: a tárgyalások útján való béke útja. Újévi nyilatkozatot adott a Katolikus Papok Országos Bizottsága is. A nyilatkozat így hangzik: Alkotmányunk kimondja a legfontosabb tételt: legfőbb érték az ember! Hitünk tanításaszerint is minden az emberért van ezen a világon, hogy az embert szolgálja, hogy az ember boldogulását elősegítse. És minél jobban felhasználja a világ dolgait az ember és minél tökéletesebben kifejleszti azokat értelmével, akaratával, munkájával, annál jobban megragyogtatja bennük és rajtuk keresztül az Isten gondolatát. Ami szebbé és jobbá teszi a világot és az ember életét, abban a békesség lelke van, az egyúttal az ember békéjének nemes szolgálata is. Papi hivatásunk lényegéhez tartozik a békesség szolgálata, azért segítünk mi is örömmel és lelkesen minden munkát és törekvést az új évben is, ami találkozik kormányunk békés akaratával és szándékaival. Erre az akaratra, erre a szándékra és egész népünk alkotó munkájára kérjük az hít esztendő napján a Mindenható Isten áldását* —■* fejeződik be a nyilatkozat. MÁSNAP REGGEL, VAGYIS ELSEJÉN Úgy látszik, ez is olyan dírlóg, hogy nyilvánosan kell tudatnom, mikép éreztem magam Szilveszter éjjel? Egész esztendőben soha, még csak véletlenül sem kérdezik meg, milyen volt az éjszakám, erre az egy éjjelre meg mindenki kíváncsi. Hát persze csak nagyon halványan emlékszem, hogy éreztem magam. Nem az emlékezés halovány, én magam vagyok egy kicsit sápadt. Az örömtől halványultam el, attól a jó örömtől, hogy anynyiszor kívántam és kívántak nekem is boldog új esztendőt. Ahová csak mentem — mert voltam itt és jártam ott —, akár az utcák éjfél utáni embererdejében is, ahol a derű, szép jókedv és tündöklő vidámság zengett az éjszakában — mindenütt kívántak és kívántam: boldog, boldog új esztendőt! Az ám, de a kívánság, még ha mögötte két kézzel integet is az érzés, csak szó, ha nem toldják meg hangsúllyal, mozdulattal, vagy valami mással. Nekünk, akik ezen az éjszakán szívesen kívántunk egymásnak igaz minden jókat, ezen az éjszakán, ahol a jókedv színesre festette az égboltot is, amikor úgy fektettük naptársírjába az óesztendőt, olyan gyöngyöző derűvel, hogy a vén esztendő szívesen velünk maradt volna még egy táncra, ha az óramutató nem sürgeti —, mondom ezen az éjszakán bizony száraz lett volna amúgy csupaszon a jókívánság. Így véltem én és így gondoltuk mi mind, a kívánságok őszinte tolmácsai ezen az éjszakán, amely a naptárban háromszázhatvanötödik, a valóságban ezeregyéjszaka volt. Úgy gondoltuk, amikor a derű kalapját félrehúzva, nótázott bennünk és a vigasság sarkantyúval pengő körtáncot járt, hogy a kívánságot, az érzést, de még a hangsúlyát is, a szívből jövő, igaz szót a villanó pohár vetején kell ám ringatni, mint egy ékes szép hajót, amely elviszi a kívánság drága rakományát hozzád és hozzá, valamennyiünkhöz." A szavakat meg kellett füröszteni a hegy napérlelte levében, hogy csillogó zománcot kapjanak, hogy hármat érje a kívánság csokrétáját, szilveszteri aranyló eső a szavak és érzés nyíló virágjait, s a koccintások kedélyes kis sikolyai úgy csilingeljenek, mint a mesék gyöngyvirágharangjai, ha a királykisasszony felébred és reggelit kér, szalonnával és zöldhagymával. Úgy véltem és úgy gondoltuk, hogy a kedélynek ehhez a csengőbongó éjszakájához, illő és érdemelt danájához, táncos libbenéséhez illik a pohár vidám csengése, melynek ezüst hangjához úgy pezseg aztán a jókívánság, mint pezsegő borban a szálló buborék. Hogy beszámolóm teljes legyen, ringattam én is a buékot a pohár tetején, úgy hogy a lába leért a pohár fenekére, lubickolt is benne, mint kacsa a faluszéli lóban ... Aztán szívből és sokszor úgy kívántam: buék, buék s ezernyi jót, hogy ... Más szóval, ha megkérdezik tőled nyájas olvasó, miképp éreztem én magam ezen a varázslatos, ezerszínű, mindenkire általánosan és nyíltan kiterjedő gyönyörű szilveszteri éjjelen, feleld azt az értesülésedet, hogy jól! Csak mint említettem, mostanság egy kicsit sápadt vagyok. Tehát, kedves olvasó, buék... ezúttal egy esztendeig csak így nyomdafestékkel nedvesítve... Bodó Béla. Moszkvában megnyílt a Szovjetunió legnagyobb áruháza Moszkvából jelenti a TASZSZ. A december 31-i moszkvai újságok cikkeket közölnek a Moszkvában nemrég megnyílt új áruházról, amely a Szovjetunió legnagyobb áruháza. Ennek az áruháznak a megnyitása — mutat rá a »Pravda« — ékes bizonyítéka annak, hogyan gondoskodik a kormány és a párt a nép életszínvonalának emeléséről. Az új áruház felszerelése technikailag igen tökéletes. A raktárakba naponta 200 teherautó szállítja a különböző árukat. A teherautókról a lerakodás másfél-két perc alatt történik különféle gépek segítségével. Az áru a darupályán át jut el a raktárakba. A raktárakból több mint 40 lift szállítja tovább az árut. Az épület termeit hűtő- és melegítő-berendezésekkel látták el. HÓJELENTÉS A 6-os számú budapest—pécsi főközlekedési út Pécsvárad—Mecseknádasd közötti szakaszán szórványos hótorlaszok. A 7-es számú budapest— nagykanizsai főközlekedési úton a 170. kilométer táján, Balatonkeresztúr és Balatonmária községek határában 0,5—1 méteres hótorlaszok, a 22-es számú kerecsend—miskolci főközlekedési úton, a 44—52. kilométer között 1—1,5 méteres hótorlaszok vannak. Az eltakarítási munkák megkezdődtek.