Magyar Nemzet, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-31 / 76. szám

Szerda, 1954. március 11.. A RUGGYANTAGYÁR TIZENKÉT HÓNAPJA A riport eszközeivel kíséreljük meg elmondani, hogyan se­gítette megoldani két kiváló szovjet mérnök egy nagy ma­gyar gyár nehézségeit. Ha sor­­ra vesszük egyesztendős, szívós és nehéz harcuk stációit , nem találunk bennük »csodá­­kat.« Egész munkájuk szürke hétköznapi tettek láncolata. 1953 március eleje. A Rug­­gyantaárugyár dolgozói és mű­szüléi vezetői megoldhatatlan­nak látszó problémákkal küz­denek. Komoly baj van gyárt­mányaik minőségével. Gépko­csi abroncsaik már 7000 kilo­méter után felmondják a szol­gálatot. Az élettartam-norma 25—30.000 kilométer volna. Mit lehet itt tenni? Nincsen orvosság? 1953 március dereka. De van. Amikor már nem is re­mélik — akikor érkezik segít­ségükre Goranszkij mérnök Moszkvából és Firszov mér­nök Leningrádból. A gyárban a közvélemény három táborra oszlik. Az egyik — bizalmat­lan. »Nagyon helyes, hogy el­jöttek a szovjet elvtársak, de­­hát... egyetlen új gépet sem hoztak magukkal, nem is fog itt megváltozni semmi!* A másik tábor vakbuzgó, csodá­ban reménykedik: azt hiszi, a robusztus termetű, szibériai Goranszkij majd bűvészpálcát húz elő aktatáskájából, meg­kopogtatja vele a vén, kere­­pesi úti gyár ajtaját és a rak­tárak mentén megtelnek selejt­­mentes abroncsokkal. A har­madik tábor a legnépesebb: tagjai kíváncsian várnak, mi­nimális javulásban feltétlenül hisznek és — a várható nagy munkához őszinte szívvel fel­ajánlják segítségüket, 1953 március vége. Goran­szkij nem a gyár kapuján ko­pogtat, hanem a roggyanta­gyáriak szívének ajtaján s harcbaszólítja az emberek jó­zan eszét. A legnehezebb utat választják a vendégek: a meg­lévő ,rejtett tartalékokból­ akarják összetoborozni a győ­zelem kivívásához szükséges fegyvereket. Sorra bebizonyít­ják a gyár öreg gépeiről, hogy szunnyadó óriások. Sőt, azt is, hogy ugyanazok, akik eddig mellettük dolgoztak, új életre tudják ébreszteni ezeket a vén testeket és harcba indíthatják a gyár becsületéért. 1953 április—május. A ha­talmas gyárnak már nincsen egyetlen árva zuga, egyetlen munkahelye sem, ahol ne jár­tak volna a vendégmérnökök. Kora reggeltől késő estig búj­ják az üzemegységeket és kér­dezik az embereket: mit, miért és hogyan csinálnak? Odaáll­­nak a gépek mellé is és ott mu­tatják meg, hogy ugyanezt a munkát hogyan végzik el a szovjet gumiipari dolgozók — könnyebben, jobban, gyorsab­ban és biztonságosabban. Az eredmény? Tavaly ja­nuár óta tizedrészre csökken­tették még ez apró balesete­ket is. A szakmunkások zö­mének átlagteljesítménye el­éri a 137,5 százalékot. A kiválóké pedig 175 százalék­ra emelkedik. A gyér él­üzemmé válik. Megfiatalodik az öreg gép és az elcsüggedt akarat. »Újítási­ láz« üti fel a fejét. Az élen Horváth László főmérnök jár, tizenkét komoly jelentőségű újításával. A gyár márciustól decemberig 30 mil­lió forintot takarít meg az újí­tások és észszerűsítések révén. 1953 nyara és őszének eleje. Egyik meglepetés a másikat éri. Goranszkijék tanácsára selejt-vizsgáló­­törvényszék­ alakul a Ruggyantában, mely­nek tagja a főmérnök, a fő­­technológus, a laboratórium vezetője, a konstrukciós osz­tály küldötte — és valame­lyik szovjet vendég. Kora reg­gel megvizsgálják az előző nap­ról visszamaradt selejtet s megállapítják, honnan ered a hiba. A hibát okozó rendelle­nességet azon melegében meg­szüntetik. Egy példa. Igen sok­­oldalhibás*­pneyt gyártottak. Firszov megállapítja, a forma­szekrény és a munkadarab között megszorul a levegő. Két csatornát kell vájni a forma­szekrény oldalába, hogy cirku­­lálhasson a forró levegő. Meg­teszik. Havonta sokszázezer forint értékű áruval emelke­dik egy csapásra a selejtmen­­tes termelés. Még egy példa. Egész sereg pneu szivacsos halmazállapot­ban kerül át a vulkanizáló üzembe. Goranszkij azonnal megállapítja az okot: ingado­zik a munkagépek hőenergia­ellátása. Magyarán: rossz a túlhevített víz hőfoka és a cirkulációja.­­Állítsunk be tartalékszivattyúkat és épít­sünk minden négy gép elé egy pót-hűkicserélő­ szerkeze­­tet.« Megcsinálják. Az addigi átlagos, fluktuáló 130 fokról nyomban 140 fokra emelkedik a hőmérséklet. Eredmény? Ma már csak mutatóban lehet ta­lálni szivacsos köpenyt, 1953 ősze. A gépek már en­gedelmesen követik gazdáik parancsait. Más, tán komo­lyabb hiba is akad a gyárban. Baj van a munkafegyelemmel és néhol a technológiai fegye­lemmel is. A Szovjetunióban azt, aki bármiféle formá­ban vét a közösség érdeke el­len, a mű vezetője beírja a »fekete-könyv«-be. A jegyző­könyvet felolvassa a műhely kollektívája előtt és a »bűnös­­sel« aláíratja társai előtt. (De van »Dicsőség-könyv« «, amelyben a becsülettel helyt­álló dolgozók nevét örökítik meg, ugyanilyen körülmények között.) A vendégek jótanácsát is megvalósítják a roggyanta­gyáriak. Meglepő eredményt érnek el ezzel is. A legnagyobb ritkaság, hogy valaki például két ízben bekerüljön a „fekete­­könyv”-be. Ha mégis megtör­ténik, az üzem dolgozói ma­guk távolítják el a rendbontót soraik közül , és végül mégis megnevelik. Horváth László főmérnök teljesen átszervezte a gyár minőségi ellenőrző osztályát és diszpécser-szolgálatát. Min­denki felelős a gépéért és munkája minőségéért. A MEO csak a technológiai folyamat csomópontjain ellenőrzi a mi­nőséget; a diszpécserek csak az üzemegység mélységéig­ in­tézkednek — a műhelyekben már a művezetők a teljes jogú termelési parancsnokok. Suhannak tova a hónapok és Firszovék a gyár minden területén megvalósítják a jó munka egészséges forradal­mát. És mikor aláírják az át­vevő felek az első élettartam próbát igazoló jegyzőkönyvet — akkor int nekik búcsút Goranszkij mérnök. Itt volt s szívét-lelkét öntötte minden szavába és cselekedetébe. A Ruggyantaárugyár mű­szaki és fizikai dolgozói úgy érzik, üres lett a gyár. Valaki nagyon, de nagyon hiányzik. A hű,­okos barát: Goranszkij szovjet mérnök. Pedig tudták, hogy egyszer majd haza kell utaznia a béke fővárosába. Szavakkal nem , csak tet­tekkel lehet kifejezni háláju­kat azért, amihez hozzásegí­tette őket. Jegyzőkönyvek sora igazolja: 80 százalékkal meg­növekedett a külső köpenyek élettartama, elérték a maxi­mális 30.000 kilométert. Hunyady József Felszabadulásunk kilencedik évfordulójának megünneplésére készül az ország Dolgozó népünk ország­szerte örömmel készül a fel­­szabadulás ünnepére. Az ápri­lis 4-ét megelőző napokban szerte az országban ünnepi díszítéseket készítenek, szépí­tik a városok, falvak utcáit, házait, lelkesen próbálják a műsorokat, amelyekkel fel­­szabadulásunk ünnepét kö­szöntik. Budapesten április 3-án a kerületi pártbizottságok, a ta­nácsok, tömegszervezetek kép­viselői, az üzemek dolgozói megkoszorúzzák a kerületük­ben lévő szovjet hősi emlék­műveket. Délután több kerü­­­letben térzene lesz. Este az üzemekben, a kerületi kultúr- otthonok­ban ünnepségeket tar­tanak, amelyek műsorában a legjobb kultúrcsoportok és hivatásos művészek is fellép­nek. Április 4-én délelőtt film­színházakban és kultúrottho­­nokban bábszínházi előadások­kal szórakoztatják a gyerme­keket. Este a kultúrotthonok­­ban műsoros rendezvényeket tartanak, utána tánc, több ke­rületben pedig utcabál lesz. A vidéki városokban is min­denütt ünnepi gyűléseken em­lékeznek meg felszabadulá­sunk 9. évfordulójáról. A Belga Királyság új magyarországi követe átadta megbízólevelét Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke március 30-án fogadta Fer­­nand Justice rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert, a Belga Királyság új magyar­­országi követét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásakor Dobi István és Fernand Justice beszédet mondott. A megbízólevél átadásakor jelen volt Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára, Sík Endre rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Külügyminisztérium II. sz. Politikai Főosztályának veze­tője és Marjai József, a kül­ügyminisztérium protokoll­­osztályának vezetője. A megbízólevél átadása után a követ a kíséretében meg­jelent Louis Von Hoeck kö­­vetségi titkárt bemutatta Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. (MTI) Az Argentin Köztársaság új magyarországi követe átadta megbízólevelét Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke március 30-án fogadta Emilio de Matteis rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert, az Argentin Köztársaság új magyarországi követét, aki át­adta megbízólevelét. A megbízólevél átadásakor Dobi István és Emilio de Mat­teis beszédet mondott. A megbízólevél átadásakor jelen volt Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára, Sik Endre rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Külügyminisztérium II. sz. Politikai Főosztályának veze­tője és Marjai József, a kül­ügyminisztérium protokollosz­­tályának vezetője. A megbízólevél átadása után a követ a kíséretében meg­jelent Carlos Adelmar Ferro követségi tanácsost bemutatta Dobi Istvánnak, az Elnöki Ta­nács elnökének. (MTI) Aláírták az 1954. évre szóló magyar-norvég árucsereforgalmi megállapodást Az MTI közli: A magyar és a norvég kereskedelmi kül­döttség Oslóban tárgyalásokat folytatott a két ország közötti árucsereforgalomról. A barát­ságos légkörben lefolyt tár­gyalások eredményeként létre­jött megállapodás az előző évinél jelentősen nagyobb áru­­csereforgalmat irányoz elő a két ország között. A Magyar Népköztársaság különféle textilárukat, továb­bá ötvösárut, porcelánt, villa­mossági cikkeket, vasipari tö­megcikkeket, cukrot és más mezőgazdasági termékeket szállít Norvégiának mikrosz, cellulózé, bányafa, ferroötvö­­zetek, nyersbőr és különféle haltermékek ellenében.­­ Háromszáz répavágó ké­szítését vállalták tervükön fe­lül a Ganz Vagon- és Gép­gyár üzemei március 31-ig. A kooperáló üzemek segítségé­vel ma már addig jutottak, hogy a mezőgazdaság számá­ra oly fontos kisgépből 206-ot elküldtek a vidéki városokba, hétfőn délelőtt pedig elkészült mind a 300. A gyár dolgozói bejelentették, hogy március 31-ig még 25—30 répavágót gyártanak. NAPLÓ MÁRCIUS SÍ Gorkij 86 évvel ezelőtt szü­letett. Az évforduló alkalmá­ból a Szovjetunió Könyvpalo­tája érdekes adatokat közöl: eddig 2092 kiadásban 71 nyel­ven jelentek meg a Szovjet­unióban Gorkij művei, 77.800.000 példányban. Az »Anya« 151 kiadást ért meg máig 40 nyelven. Az idén fe­jezik be a nagy író összes mű­veinek harminckötetes kiadá­sát.­ Nagy magyar festők művei­ből kiállítás nyílt Egerben. A kiállítás — a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből — közel ötven értékes történelmi festményt, tájképet, portrét mutat be. Munkácsy, Székely Bertalan, Szinyei-Merse Pál, Lotz Károly, Barabás Miklós alkotásaiban gyönyörködhet­nek az egriek. □ Somogyi Erzsi Kossuth-dí­­jas művésznő — a Nemzeti Színház új tagjaként — szom­baton, április 3-án lép fel elő­ször. A »Buborékoké» című Csíky-darabban Solmayné sze­repét játssza, Ladomerszky Margittal felváltva. A péntek délelőtti teljes előadási fő­próbán Somogyi Erzsi alakítja Solmaynét. .. Pór Bertalan Kossuth-díjas festőművész munkáiból Pé­csett április 4-én kiállítás nyílt Az építők nagymező utcai Kodály Zoltán kultúrotthona most érkezett el a 150. mikro­­hanglemez előadásához. A kul­­túrotthonban eddig 45.000-en látogatták az előadásokat. Az építők dolgozóin kívül más üzemek dolgozói is nagy el­ismeréssel hallgatták az új és eredeti mikrolemezekről ké­szült operákat és zeneműve­ket. A 150 előadás felölelte az operairodalom legszebb termé­keit.­ A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége március 31-én, szerdán dél­után 0 órakor a Művészeti Szövetségek Házában előadást rendez Van Goghról. Előadó Szegi Pál művészettörténész. Könyv jelent meg »A moz­galmi nyelvről«. Fónagy Iván és Soltész Katalin nyelvtudó­sok tárgyi adatokkal, példák­kal mutatják be a nyelvünket rontó, értelmetlen kifejezése­ket s tanácsokat adnak a ma­gyartalanságok kiküszöbölésé­re, az új fogalmak helyes hasz­nálatára.­­ A poznani Állami Filhar­monikus Zenekar utolsó kon­certjének műsorán szerepelt Feliks Nowowiejski néger mo­tívumokon alapuló szimfóniá­ja, amely általános érdeklő­dést keltett. Az 1946-ban el­hunyt Feliks Nowowiejski nagy mestere, a híres cseh zeneszerző, Antonin Dvorzsák példáját követve, amerikai és afrikai tartózkodása során eredeti néger dallamokat gyűj­tött s ezeknek motívumait dol­gozta fel szimfonikus művé­ben. A poznani filharmoniku­sok komoly művészi sikerrel adták elő a ritkán játszott, ha­talmas szimfóniát. . IGOR MOJSZEJEV a magyar táncművészetről beszél A Magyar Táncművészek Köre és a Magyar-Szovjet Társaság meghívására gyűltek össze a magyar táncművészet szakemberei, hogy meghallgas­sák Igor Mojszejev beszámoló­ját magyarországi tapasztala­tairól. Mojszejev először azzal a kérdéssel foglalkozott, milyen legyen a hivatásos együttesek kapcsolata az eleven népi tánchagyománnyal. — A magyar táncművészet vitáiban két lány harca érez­hető. Az egyik azt a veszélyt hordja magában, hogy a nép­művészetnek pusztán doku­mentációs másolásává válik. A másik: az az álláspont, amely mélységesen tiszteli a népművészetet, de nem függ attól rab módjára, hanem al­kotó módon használja fel mű­sora kialakításában. Az utóbbi álláspont közel áll a mi véle­ményünkhöz, a Szovjetunió Állami Népi Táncegyüttesének művészi felfogásához­­— mondta. Mojszejev ezután részletesen elemezte, hogy a népművészet­hez való szolgái ragaszkodás miképpen mutatkozik meg még olyan nagy művész mun­kájában is, mint amilyen a SZOT művészegyüttesének ve­zetője, Molnár István. »Nagyon tetszettek a SZOT központi együttese által be­mutatott számok — mondta Mojszejev. — Molnár István kitűnően ismeri a magyar népművészet finomságait, helyi sajátosságait és külön­legességeit. Az az érzésem azonban, hogy félénkké válik, amikor arról van szó, hogy a magyar népi táncművészet legjelentősebb sajátságait ál­talánosítani kell. Vitatkoztam Molnár Istvánnal, aki azt mondta: "Sokkal jobban sze­retem népem művészetét, sem­hogy valamit változtassak azon, amit alkotott." Erre az a válaszom, hogy Molnár István, ez a kiváló művész maga is tagja annak a közösségnek, amelyet magyar népnek, ma­gyar társadalomnak nevezünk. Ha ő alkot valamit, azt is ma­gyar ember csinálja és ha az általa tervezett táncok új ma­gyar témákból állanak, akkor az ő alkotásai is magyar al­kotások.* Arról beszélt ezután Moj­szejev, hogy a nép önmagának táncol, a művész azonban a közönségnek alkot. Vájjon mi lett volna, ha Petőfi csak nép­dalokat gyűjt s nem adott volna hozzá semmit? Vagy ha Puskin csak leírja azokat a meséket, amelyeket hallott s nem dolgozza fel őket? A nép­művészet termőtalaj, de nem végcél. A folklórt természete­sen tisztelni kell, ismerni és megérteni. De a művész sze­repe itt csak elkezdődik. Az ifjú koreográfusnak, például, először azt kell megtanulnia, hogy a lényeget a lényegtelen­től el tudja választani. A realizmus a legfontosabbat áb­rázolja, az alkotás mondani­valóját emeli ki. A naturaliz­mus mindent egyformának mutat: a modell arcot s a mo­dell orrán ülő legyet egyfor­mán fontosnak mutatja. A táncban is igazi érzéseket kell adni, jellemeket kell ábrázolni, művészi képeket kell alkotni. Ki kell hát választani a való­ságból a legfontosabb eleme­ket. Hiszen minden mozdulat olyan, mint egy-egy szó , így a tánc nem lehet meg egysé­ges gondolat nélkül. S ha még­is megvan nélküle, az a tán­cos mozgás: fecsegés. Az Állami Népi Együttes művészi eredményeire, Rábai Miklós munkásságára térve Mojszejev megállapította, hogy az együttes műsorából különö­sen a tömegkompozíciók emel­kednek ki. — Szép a Sarkantyús tánc, a Pántlikázó, az Este a fonó­ban. Ha mégis szabad taná­csot adnom, azt emelném ki, hogy a kisebb méretű kompo­zíciók jóval több figyelmet ér­demelnének. A páros- meg a szólótáncnak megvannak a maga hagyományai. Hogy a lírai táncnak több lehetősége van, azt az is bizonyítja, hogy a magyar nép zenéjében sok az olyan mű, mely feszült emóciókat, mély érzéseket, lírikus hangulatot fejez ki. Ilyen tartalmakat a táncok is kifejezhetnek. Természetesen a tömegtáncok fontosak a tö­meg érzéseinek kifejezése szempontjából, de a nép éle­tének finomabb, intimebb vo­násai is vannak, melyeknek szintén hangot kell adni — folytatta. A nemzeti balett kialakítá­sáról szólva, Mojszejev hang­súlyozta a Reszkenő fontossá­gát. Ezt mondotta ezzel kap­csolatban: — Úgy gondolom, hogy a nemzeti balettnek feltétlenül támaszkodnia kell a népi együttesek táncanyagára, ép­pen úgy, ahogyan a hivatásos művészet is állandóan támasz­kodik a nép alkotó művésze­tére, a folklórra. A Reszkenő saját népéhez, a nép sajátos alkotó művészetéhez fordul. Egy dologra szeretném azon­ban felhívni a figyelmet. Ez a balett annak idején — igen egészségesen — sokat kölcsö­nözött a magyar népi folklórból. A magyar népi táncegyüttesek azonban azóta hatalmas mér­tékben fejlődtek, és sokkal többet haladtak előre, mint amennyit a népi tánc vonalán a Reszkenő felmutathatott. A barlatinnek ebből a szempont­ ,­ból is tovább kell fejlődnie, nem maradhat le a népi tánc terén elért eredmények mel­lett. Igor Mojszejev beszélt arról, hogy a magyar táncművésze­tet sokrétűség és változatos­ság jellemzi. Négy ízben járt már Magyarországon s min­den egyes alkalommal öröm­mel látta a nagy fejlődést. A magyar táncmű­vészetnek nagyszerű erői vannak. — Több országban megfor­dultam — mondotta —, de ke­vés olyan tehetséget ismerek, mint Rábai Miklós, Molnár István, vagy Harangozó Gyula. Az eddigi eredmények alap­ján biztos vagyok benne, hogy a magyar táncművészet meré­szen fejlődik majd tovább s nemsokára olyan művekkel ajándékozza meg a világot, melyet mindannyian méltán csodálhatunk. Igor Mojszejev beszámolóját nagy tapssal fogadták az egy­begyűlt magyar táncművé­szek. Végezetül Rábai Miklós mondott köszönetet az értékes tanácsokért­ . Gyorslista az Ötéves Tervkölcsök­ nyolcadik sorsolásának negyedik napjáról 100.000 forintot nyert. Sorozat. Sor­szám: szám: 1630 792 50.000 forintot nyertek: (Egyenkénti húzással) Borozat. Bor­szám: szám: 0151 440 0363 711 2733 637 25.000 forintot nyertek: (Egyenkénti húzással) Sorozat. Sor­szám: szám: 0014 717 0238 173 0381 928 0684 791 0732 201 1099 300 1458 148 2150 728 2467 453 2765 511 2824 115 10.000 forintot Sorozat. Sor- | Sorozat. Sor- 1 nyertek* szám: szám: szám: szám: .Egyenkénti húzással) 0119 292 2115 489 Sorozat. Sor- 0122 76* 2125 912 szám: szám: 0227 499 3155 192 0136 530 0230 533 2177 674 0161 236 0253 003 2378 239 0373 929 0293 840 2497 207 0381 654 0320 890 2526 173 0419 674 0106 367 2690 531 0423 319 0411 320 2693 604 0540 761 0430 900 2737 619 0658 013 0493 206 2800 531 0360 697 0497 285 2915 050 0847 763 0633 397 3037 429 0889 566 0638 954 3046 883 0948 168 0634 818 3054 254 1043 861 0794 435 3059 261 1069 342 0934 943 3103 238 1334 331 1054 381 3130 837 1361 541 1080 599 3176 960 1824 869 1090 677 3200 318 1129 965 1233 467 3218 927 2000 571 ujj 604 3183 414 1297 035 m­on forintot 2390 153 1318 009 forintot 2434 894 1364 026 nyertek: 2708 558 \110 Hl (Sorozathúzással) 3050 091 1581 360 Sorozat. Számtél 3159 410 1576 083 szám: “4mlS! . ... 1582 521 1027 201—0300 5000 forintot 1751 016 2045 Söl—0600 nyertek: 1799 poo 2170 801—oooo (Egyenkénti húzással) 1882 888 2338 801—OMO Sorozat. Sor­ 1882 848 2588 701—0800 szám: szám: 1956 846 2014 001—0100 0043 296 2035 628 2636 801—0900 0063 244 2077 928 3100 601—0700 500 forintot nyertek: (Sorozathúzással) Sorozat­ Számlét szám: számig: 0109 301—0400 0189 701—0800 0356 601—0700 0994 701—0800 1029 801—1000 1109 401—0500 1241 401—0500 1514 501—0600 1589 301—0400 1653 201—0300 1781 301—0400 2312 601—0700 2454 101—0200 2547 301—0400 2564 501—0600 2656 701—0800 2998 201—0300 300 forintot nyertek. (Sorozathúzással) Sorozat: Számtól szám: számig: 0010 001—0100 0014 701—0800 0043 201—0300 0063 201—0300

Next