Magyar Nemzet, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-01 / 128. szám

Kedd, 1954. június 1.. _____Magyar Nemzet____ A nemzetközi sajtó derűlátóan ítéli meg az indokínai tűzszünet kilátásait A külpolitikai helyzet A genfi értekezlet hétfőn délután újabb zárt ülésen foly­tatta az indokínai béke helyreállításával kapcsolatos kérdések megtárgyalását. Ezen a tanácskozáson a távollévő Molotov szovjet külügyminiszter helyett Eden angol külügy­miniszter elnökölt. Molotov vasárnap a kora reggeli órák­ban repülőgépen Moszkvába utazott. Svájci lapjelentések szerint a szovjet küldöttség vezetője kedden vagy szerdán visszatér Genfbe. A lapok rámutatnak, hogy Molotov szom­baton tájékoztatta elutazásáról a nagyhatalmak küldöttsé­geinek vezetőit. Ezért a nyugati sajtó egyes célzatos hírei, melyek szerint Molotov »váratlan elutazása értekezleti kö­rökben meglepetést keltett«, nem felelnek meg a valóságnak. Molotov távolléte alatt a szovjet küldöttség munkáját Gro­­miko külügyminiszterhelyettes vezeti. A szombati ülésen elért konkrét megállapodás eredmé­nyeként elvben legkésőbb e hét csütörtökjén megkezdődnek az indokínai tűzszünet elősegítését szolgáló katonai tárgyalások. Ezeken a megbeszéléseken a vietnami néphadsereget Ta Kvang Buu nemzetvédelmi miniszterhelyettes és Ha Van Lau ezredes, a francia hadsereget Delteil tábornok és Floh­­rant, a Bao Daj-féle csapatokat Nguyen Van Vi ezredes és Le Van Kim ezredes képviseli. Az AFP genfi jelentése ki­emeli, hogy a különböző küldöttségek derűlátóan ítélik meg a genfi értekezlet indokínai szakaszának kilátásait, mert egyhangúlag elfogadtak egy olyan javaslatot, amely valószí­nűleg megkönnyíti a tűzszünetet Indokínában. Az Új Kína hangsúlyozza: a közlemény, amelyből kide­rült, hogy szombaton megtörtént az első megegyezés az in­dokínai ellenségeskedések mielőbbi és egyidejű megszünte­tése érdekében, nagy megelégedést keltett Genfben. A genfi megfigyelők megállapítják, hogy ennek a megegyezés­nek nagy és pozitív jelentősége van az indokínai béke hely­reállítása szempontjából, súlyos csapás a békés tárgyaláso­kat ellenző és a genfi értekezlet haladását gátolni igyekvő erőikre. A genfi eseményekhez tartozik egyébként, hogy a nyu­gati küldöttségek vezetői vasárnap ismét különértekezletet tartottak. Edén bizalmas megbeszélést folytatott Bedell­ Smith amerikai külügyminiszterhelyettessel és Ridault fran­cia külügyminiszterrel. A három indokínai társállam kül­döttségeinek vezetői ugyanakkor szintén tanácskozásra ül­tek össze. "T­öbb bíztató jel ellenére egyetlen pillanatra sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a békeellenes erők to­vábbra is elkövetnek mindent háborús terveik mielőbbi való­­raváltása érdekében. Jellemző ebből a szempontból az ame­rikai sajtó magatartása. Az amerikai sajtó jelentéseiben és kommentárjaiban a genfi értekezlet kezdete óta naponta bizonygatja, hogy a tárgyalások­­zsákutcába jutottak, és ebből semmlyen kiút sem látszik. A lapok arról igyekez­nek meggyőzni az amerikai közvéleményt, hogy a kérdés megoldását nem a békés tárgyalásokban kell keresni, ha­nem a háború folytatásában és kiszélesítésében az Egyesült Államok fegyveres erőinek részvételével. Ennek azonban jelenleg útjában áll magának az amerikai közvéleménynek felfogása. A Gallup-intézet legújabb közvéleménykutatásá­nak eredményei megmutatták, »az Egyesült Államok közvéle­­ményének nagy része ellenzi, hogy amerikai katonákat küld­jenek Indokínába és ott részt vegyenek a háborúban*. A Business Week című folyóirat május 29-i számában rámuta­tott: »Eisenhower elnöknek és Dulles külügyminiszternek még mindig az az alapelve, hogy Délkelet-Ázsiát közös ak­cióval kell megmenteni.* Ez a gyakorlatban amerikai csa­patok Indo­kinába küldését jelenti. A Béke Világtanács berlini rendkívüli ülésszakán rész­­■r* vevő ázsiai küldöttek közös nyilatkozatban emelik fel szavukat az amerikai tervekkel szemben s nyomatékosan felkérik a genfi értekezleten részt vevő küldöttségeket, te­gyenek eleget a világ népei azon követelésének, hogy békés tárgyalások útján rendezzék a koreai és az indokínai kér­dést. A nyilatkozat hangoztatja, hogy Délkelet-Ázsia és a Távol-Kelet népei semilyen körülmények között sem tűrik meg földjükön a külföldi katonai támaszpontokat, az állan­dó külföldi uralmat és megszállást Ázsia egyes részein és azokat a kísérleteket, amelyek katonai egyezmények kierő­szakolása révén az elnyomást szolgálják. Nehru indiai miniszterelnök szintén ismét kifejezést adott annak az óhajának, hogy az államférfiak tegyenek to­vábbi erőfeszítéseket az indokínai béke biztosítására. Bár India nem vesz részt a genfi értekezleten — mondotta —, mégis javaslatot tesz és igyekszik biztosítani az indokínai bé­két. Figyelemreméltó jelenség az indiai sajtó állásfoglalása, amelyben élesen támadta a genfi értekezlet szabotálására és az indokínai háború kiterjesztésére irányuló amerikai ter­veket. T­aniel kormányának legutóbbi katonai jellegű döntései ugyanakkor még alaposabban felkavarták a francia pártpolitikai életet s még inkább nyomasztóvá tették a köz­vélemény hangulatát. Politikai körökben elterjedt hírek sze­rint a francia kormány már a legközelebbi tizenöt napon belül 50.000 újoncot kíván behívni tényleges szolgálatra. Ezek egyébként csak ez év októberében lennének kötelesek bevo­nulni. A Lam­el-kormánynak többmilliárdos póthitelre lesz szüksége, hogy betömje azokat a hatalmas réseket, amelye­ket az újoncok tízezreinek időelőtti bevonultatása, valamint több hadosztály erejű stratégiai tartalék létesítése és az Indo­kínába már­ útban lévő, vagy háborús készültségi állapotba helyezett egységek felszerelésének kiegészítéséül a már eredetileg is csak pótmegoldásokkal­ toldozott-foldozott ka­tonai költségvetésen. Laniel a mai interpellációs vitában ismét nehéz órák elé néz. A francia nemzetgyűlés bizonyára nem fogadja olyan kedvezően a kormányhatározatokat, mint ami­lyen megelégedéssel találkoztak ezek az intézkedések Wash­ingtonban. . Érdekes még megemlítenünk Rímcí-nak, a New York Herald Tribüne munkatársának fejtegetéseit, amelyeknek ér­telmében az európai védelmi közösség sorsát illetően az ame­rikai külpolitika magasrangú tisztviselői »reménytelen kö­vetkeztetésre" jutottak. Russell szerint "most úgy tűnik, mintha Franciaország elhatározta volna, hogy a tervet meg­hiúsítja . ..« (Jón En-laj angol képviselőket fogadott Genfből jelenti az Új Kis kereskedelemügyi minisztert na: Csou En-laj, a Kínai Nép- és William Robson Broton an­­köztársaság külügyminisztere gol konzervatív képviselőt. A vasárnap délelőtt 11.30 órakor fogadásnál jelen volt Lej Jen­fogadta Harold Wilson angol min kínai külkereskedelmi munkáspárti képviselőt, volt miniszterhelyettes is. Krisna Menon a genfi értekezleten létrejött első megállapodásról Krisna Menon indiai ENSZ- küldött vasárnap beszédet mondott Londonban. Beszédé­ben helyeslően nyilatkozott a genfi értekezleten létrejött megállapodásról, amely sze­rint haladéktalanul hozzálát­nak az indokínai fegyvernyug­vással kapcsolatos katonai és technikai kérdések megvitatá­sához. Krisna Menen kijelen­Gensből jelenti az MTI: A Kínai Népköztársaság genfi küldöttségének sajtóirodája a genfi értekezlet május 31-i ülésén létrejött megállapodás alapján a következő közle­ményt adta ki.­­A kilenc küldöttség zárt ülésen folytatta az indokínai béke helyreállításának kérdé­sével kapcsolatos tanácskozását. Az értekezletet tájékoztatták arról, hogy a két fél katonai megbízottai június 1-én előze­tes összejövetelt tartanak, hogy előkészítsék a két parancsnok­ság képviselőinek tárgyalásait. A legközelebbi zárt ülést jú­nius 2-án tartják.« * Az MTI genfi tudósítója tette, hogy »ez az első lépés az indokínai harcok megszün­tetése felé«, megbízható értesülés alapján közli, hogy a genfi értekezlet hétfő délutáni zárt ülésén, amelyen a távol lévő Molotov szovjet külügyminiszter he­lyett Eden angol külügyminisz­ter elnökölt, az indokínai tűz­szünetről kötendő megállapo­dás ellenőrzéséről is tanács­koztak. Gromiko szovjet kül­ügyminiszterhelyettes javasol­ta, hogy a tűzszünet ellenőrzé­sére alakítandó semleges bi­zottságot állítsák össze Len­gyelország, Csehszlovákia, In­dia és Pakisztán képviselőiből. Gromiko javaslatáról, vala­mint a többi, e kérdéssel kap­csolatban előterjesztett javas­latról a szerdai zárt ülésen döntenek.­lyen övezetekben vonják ösz­­sze a két harcoló fél csapatait. Azokról a­ csapatokról van szó, amelyek — mint az egyik francia lap írja — kilencven hónapja harcolnak egymás el­len. Kilencven hónap, hét és fél év! Ebben a távlatban fel­mérve válik különösen fon­tossá és jelentőssé a szombati zárt ülés döntése. Egy percig nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az indokínai béke meg­teremtésének első fontos lé­pése a katonai megbeszélés, a tűzszünet megvalósítása, de nem lehet egyetlen lépés. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság szóvivője ezért hang­súlyozta ma délután ismétel­ten, hogy a katonai és a poli­tikai kérdések elválaszthatat­lanok. Igen figyelemreméltó volt az a megállapítása is, hogy az övezetek kijelölése nem jelenti az ország felosz­tását — ahogy azt reakciós kö­rök újabban annyira hangsú­lyozzák: Indokínában nem le­het máskép megvalósítani a tűzszünetet, mint a csapatok elválasztásával, ez pedig — nem lévén összefüggő front — nem történhet demarkációs vonal meghúzásával, hanem csak övezetek megállapításá­val. Minthogy az övezetek ideiglenesek lesznek, így nincs szó az ország felosztásáról. A vietnami szóvivőnek ezek a megjegyzései nem alap nél­kül hangzottak el. Bőségesen olvashatók fejtegetések a nyu­gati sajtóban az övezet-meg­állapítás ellen. Ezeket a sajtó­hangokat amerikai és francia részről sugalmazzák. A cél: a tűzszünet és így az indokínai béke megakadályozása. Alighanem ezzel a mesterke­déssel függ össze a konferencia ötödik hetének végén ismere­­­tessé vált másik esemény is: Jacquet-nek, az úgynevezett társállamok miniszterének vá­ratlan lemondása. Jacquet a francia delegáció tagjaként ál­landó küldetésben volt Genf és Párizs között. Lemondása körül sok a homály. Állítólag azok közé a francia politikusok közé tartozott, akik kedvezően fogadták Ho Si Minh-nek né­hány hónappal ezelőtt az Expressen című svéd lapban az ellenségeskedések megszün­tetéséről tett nyilatkozatát. Most egy merőben más ügy­­gyel (az egyik francia lapban írt cikkével) kapcsolatban olyan helyzetet teremtettek számára, amelyben kénytelen volt felmentését kérni. A Jacquet-ügyben ma még nem lehet világosan látni, Genfben mindenesetre különösnek tart­ják, hogy éppen most vált szükségessé a kormányból való kilépése. Az egyik svájci lap ma arról ír, hogy­­súlyos el­lentétek voltak Bidault és Jacquet-ék közötte. Ha igaz, hogy Jacquet a tűzszünet mel­lett volt, joggal felvetődik az a kérdés, mi mellett volt és mi mellett van Bidault? Ma a kilencedik zárt ülésen rátértek az Indokínával kap­csolatos megállapodás ellenőr­zése és szavatossága kérdésé­nek vitájára. A tizedik zárt ülésre szerdán kerül sor. Nemes György A genfi értekezlet hétfői zárt ülése Az angol sajtó a genfi értekezletről Londonból jelenti az MTI. A hétfő reggeli angol sajtó ál­talában bizakodóan ír a genfi értekezlet fejleményeiről és fontosnak tartja azt a tényt, hogy hamarosan megkezdőd­nek a fegyverszünet érdeké­ben folytatott közvetlen ta­nácskozások. A Yorkshire Post például úgy vélekedik, hogy »ezzel megtörtént az első konkrét lé­pés, amely nélkül lehetetlen volna rendezést elérni". A Dail Mail azt emeli ki, hogy »a megegyezés jórészt az angol-szovjet együttműködés­nek köszönhető«. A Manchester Guardian ugyancsak utal erre, amikor a következőket írja: »A meg­egyezés jórészt Eden és Molotov közvetlen megbeszéléseinek eredménye. Megtörtént tehát a legfontosabb döntés, amelyet a genfi értekezlet eddig ho­zott.­ A lap ugyanakkor nem hagyja figyelmen kívül azt a tényt, hogy az amerikai poli­tikusokat aggodalommal tölti el a megegyezési lehetőségek kibontakozása. ,,A genfi érte­kezlet köreiben növekedett az optimizmus, azonban az ame­rikai megfigyelők lekicsinylik az eddig elért első megegye­zés értékét.* A Daily Express kiküldött tudósítója személyes élményei alapján hangsúlyozza: »Az ér­tekezlet légköre sokkal bizako­dóbb, mint bármikor volt a tanácskozások megkezdése óta.« A The Times tudósítója is pozitíven értékeli a kilátáso­kat: »Az elmúlt hét határozott eredményt hozott — írja —, és a most kezdődő hatodik hét kedvező kilátásokat nyújt arra nézve, hogy az indokínai kérdésben sikerül a megegye­zés, amely legalább a harcok­nak véget vet majd." Figyelemreméltó a Sunday Times washingtoni tudósítójá­nak kommentárja, amely sze­rint »az amerikai hivatalos körökben felháborodás mu­tatkozik Genf miatt­, értsd: a genfi értekezleten elért előre­haladás miatt. A lap ugyan­­ak­kor azonban hozzáfűzi, hogy­­„ez a felháborodás nem fogja át a széles amerikai közvéle­ményt*. Jóformán csak a konzerva­tív Daily Telegraph üt meg más hangot. A lap elismeri ugyan az »előrehaladás« té­nyét, de ugyanakkor olyanok­kal fenyegetőzik, hogy »Ha a békés rendezés észszerű idő­határon belül nem következik be, más módokat kell keresni a helyzet stabilizálására.* Thaiföld ENSZ-megfigyelő küldését kéri Délkelet-Ázsiába Genfből jelenti az MTI. Pete Sarasin, Thaiföld wash­ingtoni nagykövete vasárnap Genfből New Yorkba utazott, hogy az ENSZ elé terjessze azt a thaiföldi javaslatot, amelynek értelmében Thai­föld ENSZ-megfigyelő kül­dését kéri Délkelet-Ázsiába. A nagykövet elutazása előtt Bedell Smith-szel tanácsko­zott. A genfi értekezlet az indokínai tűzszünet megteremtése felé halad Kiküldött tudósítónk telefonjelentése A legkésőbb Genfbe érkező párizsi újság, a France Soir ma délután a következő cím­mel jelent meg: A kilenc ha­talom konferenciája megeny­hült légkörben kezdi meg a hatodik heti tanácskozást* Idézhetnénk a mai Manchester Guardiant, vagy más, konzer­vatív angol lapokat.__ A genfi tudósítások címeiből az derül ki, hogy a konferencia a fegy­verszünet megkötése felé ha­lad. Ezek a sajtóhangok meg­egyeznek a Genfben tartózko­dó újságírók személyesen is hangoztatott véleményével. Az újságírók többségének igen erős meggyőződése az, hogy a genfi értekezletnek valami­lyen megoldást kell hoznia az indokínai kérdésben. Termé­szetesen az amerikaiak tor­pedó-politikája, a három in­dokínai bábkormány amerikai szóra szolgaian engedelmeske­dő genfi képviselője, s nem utolsó sorban Bidault nem őszinte magatartása sok ne­hézséget támaszthat még a megegyezés elébe. Az akadé­koskodás azonban egyre ne­hezebbé válik, s főként­ egyre jobban lelepleződnek azok, akik akadályokat állítanak a megegyezés útjába. Minden­esetre a sajtóban csakknem egyöntetűen jelentkező derű­látás sem feledtetheti el a reakciós amerikai újságokban olvasható megjegyzések igazi értelmét. Ezek szerint az úgy­nevezett »szabad világnak« (így nevezik ők az amerikai parancsra engedelmeskedő há­borús tömböt) időnyerésre van szüksége. Magyarul ez azt je­lenti, hogy az amerikai-fran­cia kormány szíve szerint­­ egyáltalán nem akarja a fegy­verek csendjét, a békét Indo­kínában. Ami a nyugateurópai sajtó jórészét — nem ok nélkül — derűlátásra késztette: az ötö­dik hét végén, szombaton késő este közzétett hivatalos közle­mény. Ez volt az első eset, hogy a zárt ülésről nem csupán a tanácskozás tényét hírül adó, szűkszavú közleményt adtak ki. A szombati, nyolcadik zárt ülésen egyhangúan elfogadott határozat alapelvei Molotov és Éden előzetes külön tanácsko­zásain alakultak ki. A szovjet diplomácia kezdeményezése megértésre talált az angol kül­döttségnél. A genfi értekezletnek ez az első, konkrét, a kérdés érde­mét érintő egyhangú döntése lehetővé teszi, hogy a legsür­gősebben megkezdődhessenek a megbeszélések az indokínai béke első lépéséről, a tűzszü­netről. A két katonai főpa­rancsnokság magasrangú tiszt­jeinek tanácskozását nagy fi­gyelemmel várják Genfben. A francia és a Bao Daj-féle pa­rancsnokság képviselőit már kijelölték. A Vietnami Demo­kratikus Köztársaság szóvivő­je ma délután sajtóértekezletet tartott: a szóvivő egy kérdésre válaszolva közölte, hogy a vietnami néphadsereg két kép­viselője is a legrövidebb időn belül Genfbe érkezik. A ma esti hivatalos közlemény pe­dig már hírül adta, hogy a katonai megbízottak kedden már meg is kezdik az előzetes megbeszélést. Ezekkel a katonai tanácsko­zásokkal tehát valóban igen fontos szakaszába érkezik az indokínai béke ügye. A főpa­rancsnokok képviselői arról fognak tanácskozni: hol és mi­ A lengyel püspöki kar a tömegpusztító fegyverek betiltásáért Varsóból jelenti a TASZSZ. A püspöki kar befejezésül A lapok közölték a lengyel rámutat, hogy helyes olyan püspöki kar nyilatkozatát, nemzetközi szerződéseket köt­­amelyben követeli a tömeg- é­ amelyek a biztos és ngy­­pusztító fegyverek betiltását . ...... és azt, hogy az államok köz­­fejlodes­ávlatat es..,a senek egyezményt a kollektív fegyverkezes fokozatos csok­­biztonság szellemében. kentésének távlatát nyújtják. • 3 A Francia Szocialista Párt kongresszusa állást foglalt az „európai védelmi közösség" mellett Párizsból jelenti az MTI. A Francia Szocialista Párt szom­baton és vasárnap tartotta rendkívüli kongresszusát. A kongresszus 1969 mandátum­mal 1215 ellen­­265 mandátu­mot képviselő küldött tartóz­kodott a szavazástól) elfogadta azt a határozatot, amelyben a párt az "európai védelmi kö­zösség" ratifikálása mellett foglal állást, kielégítőnek te­kintve az angol és amerikai »biztosítékokat«, valamint az­­európai védelmi közösség de­mokratikus ellenőrzésére­ vo­natkozó "biztosítékot". Pakisztán központi kormánya eltávolította Kelet-Pakisztán kormányát Új-Delhiből jelenti a TASZSZ. Az indiai rádió köz­lése szerint Pakisztán központi kormánya eltávolí­totta Kelet-Pakisztán kormá­nyát, amelynek élén Fazlul Hak állott. A tartomány igaz­gatását az új kormányzóra bízták. Szkander Mirza vezér­őrnagy, az új kormányzó va­sárnap­­reggel letette hivatali esküjét. Szkander Mirza ve­zérőrnagy Halik-uz-Zaman helyére lépett. A karacsi lapok különki­adásban közlik, hogy Kelet- Bengálban felfüggesztették az alkotmányt. Mohammed Ali, Pakisztán miniszterelnöke vasárnap este rádión jelentette be kormá­nyának azt a döntését, hogy eltávolítja Fazlul Hak kor­mányát. Mohammed Ali beszédének jelentékeny részében bírálta az Egyesült Front pártja kor­mányának politikáját és ma­gatartását és elítélte Fazlul Huk tetteit és kijelentéseit. Az ausztriai militarista szervezkedés és Anschluss-propaganda kérdései a Szövetséges Ellenőrző Tanács előtt Bécsből jelenti a TASZSZ. Az ausztriai Szövetséges El­lenőrző Tanács május 28-án ülést tartott. Az ülésen felszó­lalt C. Yost, aki az amerikai főbiztos teendőit látja el is igyekezett védelembe venni az utóbbi időben az ausztriai nyugati övezetekben különösen élénken tevékenykedő fasiszta és militarista szervezeteket. I. I­ Iljicsov, a Szovjetunió főbiztosa, határozottan vissza­utasította az amerikai megbí­zott állításait és emlékeztetett arra, hogy a Szövetséges El­lenőrző Tanács május 14-i ülé­sén konkrét tényeket sorolt fel az Anschluss eszméjének nyílt propagandájáról. Iljicsov most újólag rámuta­tott arra, hogy Ausztria nyu­gati övezeteiben széleskörű militarista szervezkedés fo­lyik, még kiegészítésre szoruló adatok szerint több mint hat­van katonaszövetséget alapí­tottak az egykori hitlerista hadsereg tagjai. Ezek a szö­vetségek az úgynevezett * Oszt­rák Bajtársi Szövetségben* tö­mörülnek, amelynek taglét­száma mintegy 250.000 fő. A továbbiakban Iljicsov ada­tokat sorolt fel az egyre szé­lesebb körben terjesztett An­­schluss-propagandával kapcso­latban és rámutatott arra, hogy az érvényben lévő négy­oldalú határozatok ellenére Ausztriát pángerm­án milita­rista irodalommal árasztják el. E tényeket figyelembe véve, Iljicsov javaslatot terjesztett a Szövetséges Ellenőrző Ta­nács elé. Javasoltta, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió főbiztosa a maga övezetében haladéktalanul tegyen megfe­lelő intézkedéseket a fasiszta és militarista szervezetek is­ű­­ködésének eltiltására. Indít­ványozta továbbá, hogy hívják fel az osztrák kormányt a fa­siszta és militarista szerveze­tek működésének, valamint az Anschluss propagandájának Ausztria területén való eltil­tására. Anglia képviselője kitért a kérdés lényegbeli megtárgya­lása elől. Franciaország kép­viselője külön határozati ja­vaslatot terjesztett elő, és in­­dítványozta, hogy ezt az il­letékes szakértők vitassák meg a szovjet, valamint az ameri­kai megbízott által előterjesz­tett h­atározati javaslattal együtt. Iljicsov támogatta a francia megbízott javaslatát. Az ame­rikai megbízott azonban az angol főbiztos támogatásával elutasította ezt a javaslatot, aminek következtében a szó­­banforgó kérdéssel kapcsolat­ban nem hoztak határozatot. A (Beirut, TASZSZ.) Az Al- Tarbia című szíriai lap közli, hogy Hailé Szelasszié etiópiai császár washingtoni tartózko­dása alatt aláírja az Egyesült Államok és Etiópia közti kato­nai szövetségről szóló szerző­dést, amely a török-pakisztáni szerződéshez hasonlít.

Next