Magyar Nemzet, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-01 / 1. szám
Boldog újévet! írta: Parragi György »Boldog újévet!« Ezzel a régi, hagyományos köszöntéssel üdvözlük ma egymást az emberek, szóval, csókkal, írásban, telefonon, táviratban, a rádió hullámain keresztül. Az emberi kifejezésmód minden eszközével kívánjuk egymásnak a boldogságot az új esztendőben. Távolélő édesanyánknak küldött párszavas üzenet többet fejez ki minden hosszú levélnek A szívünk dobogása lüktet a rövid jókívánságban. A bölcsőben szendergő vagy játszadozó csecsemő még nem érti meg e szavakat. A szülők, a nagyszülők ráhajló szerető tekintete, gyengéd simogatása fejezi ki, hogy különösen neki kívánnak boldogságot az új évben. Ezek az újévi kívánságok, amelyek most sokféle módon, ezerféle nyelven jutnak el világszerte mindenkihez, az emberiség egyik legtisztább vágyát, legtermészetesebb ösztönét fejezik ki: a boldogság iránti vágyat, a boldogsághoz való emberi jogot. Ez a vágy idesemdül a legősibb mitológiákból éppúgy, mint a legrégibb eposzokból, régi és új költők verseiből, művészek nagy alkotásaiból, tudósok, filozófusok átvirrasztott éjszakáiban született eszmékből, nagy gondolatokból, a humanizmus törekvéseiből, az emberek boldogulásáért, a saját életüket, a saját életük boldogságát is kockára tevő humanista, szocialista politikusok, gondolkodók harcaiból. Ebben a néhány szóban: •Boldog újévet!*, benne feszül tehát az emberiség legtisztább vágya, az emberek iránt érzett szeretete, az emberi történelem legnagyobb tetteinek, legnagyszerűbb erőfeszítéseinek foglalata. A boldogságra való szüntelen, az emberi szívekből kitéphetetlen törekvés, az emberiség történelmének egyik legnagyobb hajtóereje, amelyet egyszerűen és emberien fejez ki a »Boldog újévek«, a reménységnek hajnalcsillaga. A boldogság fogalma, tartalma, élménye azonban nagyon sokféle. A gyermeke életéért harcoló anya a maga boldogságát teljes mértékben azonosítja gyermekének boldogságával, és sokszor kész lemondani saját egyéni boldogságáról, hogy megszerezze ezt gyermekeinek. A nagy szabadsághősök a maguk egyéni életének nyugalmáról, békés életéről szívesen lemondtak, vállalták a hányatott sorsnak, a börtönnek, a bürök-pohárnak, nemcsak a boldogságról, de az életről való lemondásnak emberfeletti áldozatát csak azért, hogy nemzetük vagy az egész, emberiség minden tagjának ezzel az áldozatukkal megkönnyítsék a boldogság megszerzését, az emberi jogok, a szabadság biztosítását. És most ne vitassuk azt, hogy mi volt nagyobb, az egyszerű, névtelen anyák áldozathozatala-e, avagy az emberi boldogság legnagyobb előharcosainak önként vállalt mártíromsága? A boldogság filozófiája sokkal mélyebb, sokkal tágabb, semhogy ezt egy újságcikkbe lehetne tömöríteni. Viszont valamennyien felfogjuk, átérezzük, hogy a •Boldog újévet* kíván?;.in éppen úgy benne foglaltzik a boldogság filozófiájánakényege, mint ahogy Descartes »Cogito, ergo sum«-tétele (gondolkodom, tehát vagyok) kifejezi az egész cartezianusfilozófia lényegét. A boldogságnak ezt az egyszerű emberi filozófiáját a magyar nép számára Petőfi Sándor fogalmazta meg a legközérthetőbb módon Bolond Istók című költeményében, a derűlátásnak, az emberi élet értelmébe vetett hitnek a reménységnek e ragyogó remekművében. A boldogság törvénye szerinte így hangzik : »Itt a törvény: »várj sorodra.« És nem vársz hiába; Mint a nap a föld körül, úgy Vándorol jósága. S nincsen akit elkerülne, Ha ma nem jött, eljön [holnap... Mig az ember boldog nem volt. Addig meg nem halhat. S a boldogság sosem késő, És ez oly bűvszer, mitnl — Essék esőik egy csepp [beléje — Egy tenger megédesül.« Nincs olyan Szilveszter, vagy újév, hogy Petőfi Bolond Istókját elejétől végig ne olvasnám. És velem együtt sokan vannak, akik lelki szükségét érzik annak, hogy Petőfi életszeretetéhez, biztatásához forduljanak az esztendők váltása idején. Ilyenkor mi is magunk mögött érezzük az elmúlt esztendőnek zimankóit, viharait, nehéz óráit, felhős napjait. De érezzük a munkának, a küzdelemnek nagy győzelmei fölött érzett elégtételt, jogos büszkeséget is. A számadás az esztendő végén elsősorban egyéni számadás. Arra a kérdésre kell válaszolnunk, mit tettünk a magunk életpályáján, a magunk munkakörében, hogy megközelítsük nemcsak a hozzánk közelállóknak, szeretteinknek boldogságát, de azt is, hogy az egész magyar népnek, az egész emberiségnek boldogulásához mennyiből járultunk hozzá. Természetesen egy szűkebb körben könnyebb gyakorlatilag szolgálni a velünk élők boldogságát. És sokan talán arra gondolnak, hogy az egyénnek alig van módja arra, hogy az egész emberiség boldogulását szolgálja a maga cselekedeteivel, állásfoglalásaival. Amikor az új esztendő előestéjén elvégezzük egyéni számadásainkat és visszatekintünk a haldokló esztendőre, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy amikor boldog újévet kívánunk őszinte szívvel az új esztendő napján, akkor nemcsak családunkra, a magyar nép tágabb családjára, de az egész emberiség nagy családjára is kell gondolnunk, arra, hogy mindegyikkel szemben nagy felelősséggel tartozunk. Ha Petőfivel együtt valljuk, hogy addig, "amíg az ember boldog nem volt, addig meg nem halhat", akkor ezt a reményt nemcsak magunkban kell erősítenünk, ezt a nagy erkölcsi törvényt nemcsak a magunk és hozzátartozóink életére vonatkozóan kell szem előtt tartanunk és ennek érdekében mindent elkövetnünk, hanem a földkerekség minden tisztességes emberének életére kell alkalmaznunk, általános emberinek kell tekintenünk ezt a törvényt. Ha ebből a szempontból mondjuk el újévi jókívánságunkat, akkor kilépünk a szűk körből és az óévi számadásainkat, az újévi feladatainkat az egész emberiség családjának szempontjából szemléljük. Mit jelent ez? Elsősorban azt, hogy minden jóakaratú ember számára kívánjuk az új esztendőben a boldogságot. De mi a huszadik század emberisége boldogságának nélkülözhetetlen előfeltétele? Már nem a vagyon, a gazdagság, mint ahogy azt a XIX. században kialakult burzsoá társadalom csak a pénznek hódolva, a mammont imádva hitte és követte. A XX. század emberisége két szörnyű imperialista világháború katasztrófáján, a fasizmus barbarizmusán keresztül megtanulta, hogy az emberek boldogságának legfontosabb (Folytatása a 2. oldalon) . ---------- « F 1 , F...ROMTI K. J. Vorosilov újévi rádióbeszéde Nagy Imre válássá a „Jugopress66 kérdésére Az újév alkalmából a Jugopress tudósítója azzal a kéréssel fordult Nagy Imréhez, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökéhez, hogy válaszoljon a jelenlegi nemzetközi helyzetről feltett kérdésére. A kérdést és Nagy Imre válaszát a következőkben közöljük: KÉRDÉS: "Hogyan értékeli a jelenlegi nemzetközi helyzetet és mi a véleménye a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés együttélés megvalósításának kilátásairól és ennek hatásáról a világ békéjére?* VÁLASZ: »Az új, 1955-ös esztendőben a nemzetközi helyzet fejlődhet a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének további kibontakozása irányában, de veszélyes fordulatra is sor kerülhet, amely a jövő háború lehetőségét rejti magában. Nem kétséges, hogy a német kérdés az, amelynek rende- s zése elsősorban befolyásolja a nemzetközi helyzet alakulását. A második világháború óta a békeszerető emberiség fokozza erőfeszítéseit a béke megszilárdítása és a békés együttélés érdekében. A békére való törekvésnek állandóan ható tényezője és erőforrása, hogy a Szovjetunióban, Kínában és több más országban, köztük a Magyar Népköztársaságban is, olyan társadalmi rendszer valósult meg, amelylyel összeegyeztethetetlen a támadó háború, az agresszió politikája. Egyre nagyobb azoknak a felelős államférfiaknak száma is, akik — bár világnézetük különböző — készek közös erőfeszítéseket tenni a béke biztosítására. Közismertek a Szovjetunió és a szocializmust építő országok vezetőinek a békés együttélés kérdésében történt állásfoglalásai. Kapitalista országok tekintélyes politikusai is egyre erőteljesebben állnak ki a békés együttélés eszméje mellett, mint például Nehru, vagy legutóbb Herriot, a francia parlamentben a párizsi egyezmények ratifikációs vitájában. Mindezeknek a nyilatkozatoknak, valamint az emberiség mintegy felét felölelő békevilágmozgalomnak, amely a második világháború után a nemzetközi politika hatalmas, új tényezője lett, az a közös alapja, hogy szükséges és lehetséges a békés együttélés a különböző társadalmi rendszerű országok között. A békés együttélés elve a gyakorlatban érvényesült az utóbbi évek számos vitás kérdésének megoldásában, így például a koreai és az indokínai háború befejezésében, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti diplomáciai, gazdasági, kulturális és sportkapcsolatok fejlődésében, ez az elv tette lehetővé Kína és India, a világ két legnépesebb országa viszonyának elmélyülését. Nyilvánvaló azonban, hogy a különböző társadalmi rendszerek békés együttélése és a német militarizmus feltámasztása nem egyeztethető össze. Az Egyesült Államok uralkodó körei és más imperialista csoportok Nyugat-Németország felfegyverzésével a háborús veszélyt növelik. E fenyegető veszély elhárítására jött létre a Szovjetunió által kezdeményezett moszkvai értekezlet, amelyen a részvevő országok biztos utat mutattak a német kérdés tárgyalások útján való békés rendezésére és az európai kollektív biztonság megteremtésére. A moszkvai értekezlet által mutatott úton a béke és a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése megszilárdulhat az egész világon. Ehhez azonban feltétlenül az eddigieknél nagyobb erőfeszítésekre van szükség az új esztendőben. Meg vagyok győződve róla, hogy a két szomszéd ország, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság népeinek és kormányának érdeke a béke biztosításában és a békés együttélés döntő kérdésében azonos. Az ilyen békés együttélés a béke erőinek komoly megszilárdulását jelenti.* Dobi István újévi rádióbeszéde Dobó István.. .A Magyar Népköztársaság Eleki Tanácsának elnöke az újév alkalmából akövetkező rádióbeszédet mondotta: / Kedves Barátaim/ Kedves Elvtársak/ Éppen hogy elütötte az óra éjfelét, és elhangzottak nemzeti himnuszunk jókedvet és bőséget kívánó szavai. Az egész országban vidám hangulatban, a jövőbe vetett bizalommal köszöntik a magyar dolgozók az új, 1955-ös esztendőt. Ismét gazdagabbak lettünk egy évvel, népünk egy újabb lapot írt a történelem könyvébe. Szabad hazánkban, szabad népként immár tizedszer kívánunk egymásnak boldog új esztendőt, abban a szilárd hitben és meggyőződésben, hogy két kezünk munkája immár valóban népünk, mindannyiunk boldogságát és felemelkedését építi. Szabadságunk tizedik évébe léptünk. A nemzeti büszkeség jogos érzésével gondolhatunk vissza arra a hatalmas útra, amelyet nagy pártunk bölcs vezetőével ez alatt az egy évtized alatt megtettünk. A pusztulás és a romok országából virágzó, szabad hazát teremtettünk. A szabadság tíz éve alatt hatalmasan megnőtt és szélesen kibontakozott népünk alkotóereje és lendülete, s ezt a hatalmas erőt pártunk szervezte és vezette egész dolgozó népünk felemelkedése érdekében. Az új év küszöbén, a hála és a szeretet szavával köszöntjükk a nagy szovjet népet, amely leverte kezünkről a rabbilincseiket és szabaddá tette előttünk az utat a nemzeti felemelkedés, a szabad és boldog élet felé! * Szerencsekívánatainkat fejezzük ki a népi demokratikus országok, a nagy Kína dolgozó népeinek. Kívánjuk, hogy az új esztendő újabb sikereket hozzon számukra a szocializmus építésében, a népjólét emelésében. Sok szerencsét és sikert kívánunk a többi népnek a békéért, a társadalmi haladásért folytatott harcukban. Kedves Barátaim? - / Büszke szívvel gondolhatuk vissza a megtett út nagyszerű eredményeire. Az elmúlt évben öregbítettük eddigi sikereinket. Munkásosztályunk áldozatos munkája, dolgozó parasztságunk lelkes munkakedve, népi értelmiségünk alkotóereje megteremtették az alapjait annak, hogy sikeresebben és gyorsabban mehessünk előre a népjólét emelkedése útján. Hazánk történetének legdemokratikusabb választásai, a Hazafias Népfront kibontakozó lendülete bizonyítják, hogy népünk egy fejjel megnőtt az elmúlt években, és hozzáértő, felelős irányítója saját sorsának. Az újév köszöntésének ünnepi hangulatában gondoljunk arra, hogy az új esztendőben még nagyobb feladatok, még felelősségteljesebb munka áll előttünk. Tartsuk szem előtt az új esztendőben is, hogy jólétünk olyan mértékben fog emelkedni, amilyen mértékben nő a javak termelése, amilyen mértékben gazdaságosabban, jobban, szebben dolgozunk. Tőlünk, és csak tőlünk függ az, hogy mennyivel fogunk jobban, boldogabban élni az új esztendőben. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy hős munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és népi értelmiségünk minden erejét megfeszíti, hogy az új évben is sikereket érjen el új életünk építésében. Ezért bizakodó a mai újévi köszöntőink, ezért vagyunk mindannyian szilárdan meggyőződve arról, hogy előre és csakis előre fogunk menni az új esztendőben is. Kedves Barátaim! Míg mi az eredményes munka jóleső boldogságával szívünkben és a további felemelkedés bizakodó hangulatában köszöntjük az új esztendőt, ne feledjük egy pillanatra sem, hogy tőlünk nyugatra, éppen ezekben a napokban lázas tevékenység folyik a népek átkának, a német militarizmusnak a feltámasztása érdekében. A veszély komoly, de még komolyabb a népek békeakaraata és elzántsága, hogy megfékezzék az új háború sötét erőit. Erősítsük népünk egységét, összeforrottságát a párttal és a kormánynyal, fejlesszük hazánk gazdasági erejét, szilárdítsuk honvédelmünket, mélyítsük barátságunkat a Szovjetunióval, a béketábor összes országaival és a világ minden dolgozójával — ezt követeli tőlünk a béke érdeke, népünk biztonsága és boldogsága. Ehhez kívánok mindanynyiunknak, minden magyar dolgozónak teljes sikert és boldog új esztendőt! Szilveszter-est az Országházban A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa péntekről szombatra virradóra szilveszteri estet adott az Országházban. Az esten megjelent: Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Hidas István, Ács Lajos, Szalai Béla, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Mekis József, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla és Matolcsi János, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Boldoczki János külügyminiszter, Piros László belügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Czottner Sándor szénbányászati miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, Pogácsás György, az állami gazdaságok minisztere, Háy László külkereskedelmi miniszter, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Szóbek András begyűjtési miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Béres Andor, az Országos Tervhivatal elnöke. Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Házi Árpád, az Állami Ellenőrző Központ elnöke, Vas Zoltán, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Szántó Zoltán, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Jelen volt a szilveszteri esten a politikai, gazdasági, kulturális élet sok kimagasló képviselője, a tömegszervezetek vezetői, a néphadsereg tábornoki karának több tagja, a szocialista termelő munka kiváló dolgozói, vállalati igazgatók, a tudomány, az irodalom, a művészet kiváló képviselői, köztük Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Ligeti Lajos, Lukács György, Jánossy Lajos, Gillemot László, Varga József, Törő Imre Kossuth-díjas akadémikusok, Veres Péter Kossuth-díjas, az írószövetség elnöke, Gergely Sándor, Illyés Gyula, Barabás Tibor, Kónya Lajos Kossuth-díjas írók, Heltai Jenő, Bölöni György írók, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Székely Mihály Kossuth-díjas kiváló művészek, Pór Bertalan, Ék Sándor, Kadosa Pál, Somogyi László, Fodor János, Szabó Ferenc Kossuth-díjas érdemes művészek, Uray Tivadar kiváló művész, Picker Ignác, Muszka Imre Kossuth-díjasok, a szocialista munka hősei, Bihari Andor, a szocialista munka hőse, Kisslinger József Kossuth-díjas sztahanovista és még sokan mások. Részt vett az esten a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az est során neves művészek ünnepi műsort adtak elő. A szilveszteri est vidám hangulatban folyt le. (MTI)