Magyar Nemzet, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-16 / 89. szám

Szombat, 1956. április 18.. Megkezdte munkáját az országos villamosenergiaipari tanácskozás A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa meghívására pénteken és szombaton az Or­szágház kongresszusi termé­ben a villamosenergia ipar vezetői, élenjáró dolgozói megvitatják a villamosenergia ipar időszerű kérdéseit, az 1955. évi feladatok megoldá­sának módjait. A tanácskozáson megjelen­t Mekis József, a Magyar Dolgo­zók Pártja Politikai Bizottsá­gának póttagja, a SZOT el­nöke, Czottner Sándor szén­­bányászati­­ miniszter, Kiss Árpád vegyipari- és energia­ügyi miniszter, Szíjártó Lajos A villamosenergia ipar kulcshelyzetet foglal el a nép­gazdaság fejlődésében — mon­dotta. — Jó munkáján múlik, hogy az elmúlt években ro­hamosan megnövekedett és a következő években to­vább növekvő iparunkat ener­giával megfelelően ellássuk. A mi munkánktól függ, hogy az egyre inkább nagyüzemi gaz­dálkodás útjára lépő mező­­gazdaságunkat ellássuk ener­giával és mi vagyunk felelő­sek azért is, hogy a dolgozók ilyen irányú,kulturális igényeit kielégítsük. A villamosenergia iparra a kapitalista­­ rendszer terhes örökséget hagyott. A szerveze­tileg szétszórt villamosenergia ipart az államosítások során egybeolvasztották. Az első öt­éves terv ideje alatt az új lé­tesítmények egész sorát hívták életre. Külön ki kell emelni a Mátravidéki Erőművet és az Inotai »November 7.« Erőmű­vet. Hatalmas létesítményünk a Borsodi Erőmű, amely 1955. telére már három gépegység­gel áll rendelkezésünkre. Ki­építették az országos távveze­ték-rendszert, amely összeköti az erőműveket, megoldja a kölcsönös tartalék-biztosítást. öt év alatt körülbelül 1150 kilométer hosszú, 120 kilo­­wattos távvezeték épült e mun­kák során — folytatta. — Ugyanakkor jelentősen fejlő­dött a megyei és községi háló­zat is: öt év alatt kereken 5000 kilométer középfeszültségű megyei hálózatot építettünk, bevezettük a villanyt 620 köz­ségbe, villamosítottunk 1200 mezőgazdasági egységet , ál­lami gazdaságot, tszcs-t és gép­állomást. építésügyi miniszter, Szántó Zoltán, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának elnö­ke, Szőnyi Miklós, a Vasas Szakszervezet elnöke, Oszt­­rovszki György, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitkára, továbbá Kossuth-díjas egye­temi tanárok, a villamosener­­giaipar kiváló dolgozói, szta­hanovistái, vállalati igazgatói és főmérnökei, valamint párt­os szakszervezeteinek küldöt­tei. Sebestyén János miniszter­helyettes elnöki megnyitója után Kiss Árpád vegyipari- és energiaügyi miniszter mon­dott beszédet. E számok jelentőségét ak­kor értékelhetjük legjobban, ha szembeállítjuk 1938 adatai­val. Akkor Magyarországon mindössze 160 kilométer 120 kilowattos vezeték volt csak kiépítve és valamennyi vidéki középfeszültségű hálózat hosz­­sza nem tett ki többet, mint körülbelül 9000 kilométert. 1938-ban mindössze 950 köz­ség volt villamosítva, körül­belül 140 000 fogyasztóval. Ez­zel szemben 1949 és 1954 kö­zött mi újabb 260 000 fogyasz­tóhoz vezettük be a villanyt. E fogyasztók 75 százaléka fa­lusi dolgozó. Megépítettük — a népi demokráciák szoros együttműködése jegyében —, az első nemzetközi kooperá­ciós távvezetékünket Cseh­szlovákiába. Ez az együttmű­ködés igen fontos lépés a népi demokráciák gazdasági kap­csolatainak erősítésében és igen fontos hatású a baráti országok népgazdaságainak összehangolt fejlesztésében. A miniszter ezután hangsú­lyozta, hogy a villamosenergia ipar még ilyen eredményeivel sem tudott lépést tartani a felhasználó iparágak fejlődésé­vel, úgyannyira, hogy 1953—54 telén a fogyasztói korlátozás olyan fokot ért el, amelyet a népgazdaság károsodása nélkül már nem viselhetett volna el huzamosabb ideig és így ke­rült sor az energiagazdálko­dás új rendszerének, a terv­szerű új energiagazdálkodás­nak a bevezetésére. A villa­mosenergia ipar 1954-ben tel­jesítette azt a feladatát, hogy ellássa a népgazdaságot a szükséges villamosenergiával, minisztériumokhoz tartozó vál­lalatokra vár. Szénbányásza­tunk hosszú éveken át nem látta el megfelelően az erő­műveket szénnel. A szénhely­zet 1954-től kezdve jelentősen javult, de még mindig akad hiba. Feltétlenül szükséges, hogy a szénbányászat tartsa meg a szemnagysági előírást, a portartalmat és fűtőértéket, mert az erőművek nagyfokú károsodásuk nélkül nem hasz­nálhatnak más szenet, mint amilyennek felhasználására a kazánt építették. Hibáztatta a miniszter, hogy egyes nagy­értékű gépeken és készüléke­ké a gépipari üzemekben — rosszul értelmezett takarékos­ság és önköltségcsökkentés cí­mén — néhány forint értékű újítást, vagy ésszerűsítést akarnak végrehajtani s ez az egész berendezés használható­ságát veszélyezteti. Rámuta­tott a munkafegyelem megszi­lárdításának nagy jelentősé­gére az energiaellátás terüle­tén. Beszámolt a felszabadu­lási munkaverseny kiemelke­dő eredményeiről; az első ne­gyedévben a villamosenergia ipar csökkentette önköltségét. A pártszervezetek és a tömeg­szervezetek feladatairól szólva a politikai munka fontosságá­ról beszélt. Hangsúlyozta, a villamosenergia ipar dolgozói­nak — élükön a kommunisták­kal — gondosan ügyelniük kell arra, hogy az ellenség semmi­lyen módon se tudja akadá­lyozni a villamosenergiaipari termelés és szolgáltatás mene­tét. Ugyanakkor ennek az éberségnek nem szabad bizal­matlanságba átcsapnia. A legfontosabb feladatokat összefoglalva a többi között megállapította: biztosítani kell a népgazdaság számára az ez évi tervben megállapított energiaszükséglet zavartalan kielégítését. Ennek érdekében október 31-ig a fő berendezé­sek nagyjavítási tervét mara­déktalanul teljesíteni kell. Azonnal hozzá kell látni a fel­készüléshez az 1955—56. évi őszi-téli csúcsidőre, figyelem­be véve a szovjet tapasztala­tokat. Munkánk középpontjá­ba kell állítani a termelés gazdaságosságának fokozását. Növelni kell az üzembiztonsá­got. Az üzemzavarok számát és a kiesett kilowattóra meny­­nyiséget 1954-hez képest húsz százalékkal kell csökkenteni. Az ez évi beruházások üzem­­behelyezési tervét, a falu­vil­lamosítási és mezőgazdaság­villamosítási programot határ­időre teljes egészében teljesí­teni kell. A feladatok megva­lósítására a gazdasági veze­tőknek a párt- és tömegszer­vezeti vezetőkkel együtt moz­gósítani kell az iparág minden dolgozóját. Kiss Árpád vegyipari- és energiaügyi miniszter beszá­molóját számos hozzászólás követte. A tanácskozást szom­baton folytatják. Kiss Árpád vegyipari- és energiaügyi miniszter beszámolója Az idei tervév feladatai Az idei tervév feladatairól szólva, a többi között ezeket mondotta Kiss Árpád: 1955. évi feladataink meg­határozásánál a III. pártkong­resszus és a Központi Vezető­ség határozataiból kell ki­indulni, amelyek világosan leszögezik, hogy tovább kell haladnunk a szocialista iparo­sítás útján, meg kell szüntet­ni az ipari termelés pangását, tovább kell fejleszteni a ne­hézipart. A Központi Vezető­ség márciusi határozata azt a konkrét feladatot adta,­­ hogy 1955-ben a villamosenergia­termelést 1954-hez képest tíz százalékkal kell emelnünk. E feladatnak eddig eleget tet­tünk, mert 1955 első negyedé­ben a kooperációs rendszer termelése 1954 első negyedé­vel szemben hozzávetőlegesen 11 százalékkal emelkedett. A Központi Vezetőség határoza­tának további sikeres végre­hajtásától döntően függ az egész népgazdasági terv ered­ményes megvalósítása. A villamosenergia iparnak az idén továbbra is harcolnia kell — úgy, mint tavaly — az üzemzavarok számának csök­kenése, a tervszerű megelőző karbantartás terveinek a ki­tűzött időre, kifogástalan mi­nőségben való végrehajtása, az összes jelentkező fogyasz­tói igényeknek maradéktalan és folyamatos kielégítése ér­dekében. Miután országunk energiahelyzete most már szi­lárd alapokon nyugszik, a fel­sorolt feladatokon túlmenően vannak még más megoldani­­valóink is. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a fajlagos kaló­riafelhasználás és az önkölt­ség csökkentése érdekében szükség van a jó fogyasztású országos erőművek jobb ki­használására, ezzel egyidejű­leg a kis, elavult, nagyfogyasz­tású és drágán termelő kör­zeti erőművek termelésének csökkentésére. Feladataink megoldása érdekében minde­nekelőtt biztosítani kell a tervszerű megelőző karban­tartás jó munkáját. 1954-ben viszonylag rendet teremtet­tünk erőműveink műszaki ál­lapotában és műszaki bizton­ságában. Az idén pedig még nagyobb súllyal kell foglal­koznunk az energiaszolgáltató egységek és hálózatok rendbe­hozatalával, műszaki színvo­nalának javításával. A továbbiakban leszögezte: az önköltséget úgy kell csök­kenteni, hogy az ne rontsa az energiaellátás üzembiztonsá­gát és ezáltal ne okozzon a népgazdaság egyéb ágainál na­gyobb kárt. Meg kell javítani a szén- és anyagszállítást is. Tovább kell csökkenteni az erőművek önfogyasztását. Munkánk középpontjába kell állítani a termelés gazdaságosságának fokozását A villamosenergia iparban eddig is eredményesen hasz­náltuk fel a­ Szovjetunió élen­járó villamosenergia iparának tapasztalatait és ez nagymér­tékben hozzájárult energia­i rendszerünk műszaki színvo­­n­alának emeléséhez. Mindent ■neg kell tennünk, hogy a ■Szovjetunióban már megis­­m­ert kitűnő műszaki és szer­vezési módszereket mind job­ban hasznosítsuk iparágunk­ban — hangsúlyozta Kiss Ár­pád —, majd a műszakiak jó munkájáról beszélt. Kiemelte: műszaki dolgozóink a jövőben még fokozottabban számíthat­nak arra, hogy a párt és a kor­mány támogatja őket a dolgo­zó nép javát szolgáló munká­jukban,­­kezdeményezéseiben. Beszélt azokról a feladatokról, amelyeknek megoldása más Magyar Nemzet ­ •Ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége Az Országos Béketanács el­nöksége péntek délután Mi­­hályfi Ernő népművelési mi­niszterhelyettesnek, az Orszá­gos Béketanács alelnökének el­nöklésével ülést tartott, ame­lyen meghallgatta Andics Er­zsébetnek, az Országos Béke­­tanács elnökének beszámoló­ját. * Bevezető szavaiban Andics Erzsébet megálllapította, hogy a IV. Magyar Békekongresszus óta a párizsi egyezmények ra­tifikálásával élesebbé vált a háborúra törő erők és a béke­tábor küzdelme. A háborús erők kétségtelen előretörése és különböző mesterkedései elle­nére a békemozgalom világ­méretekben tovább erősödött, mert gyökerei mélyen be vann­nak ágyazva korunk talajába. Az imperialistáiknak nem sike­rült megakadályozniuk a delhi találkozót, nem tudják meg­hiúsítani a bandungi találko­zót sem, és létrejön Ázsia és Afrika népeinek találkozója is. A továbbiakban , a magyar békemozgalomnak a IV. Ma­gyar Békekongresszust követő munkájáról szólva megállapí­totta, hogy a küldöttek haza­térve, derekas munkát végez­tek a kongresszus határozatai­nak propagálásában. A kong­resszus munkabizottságai is tovább folytatták munkásságu­kat. Sok új békebizottság is alakult. Az aláírásgyűjtés április 10-ig 6 136 700 aláírást eredmé­nyezett, több megyében, város­ban és budapesti kerületben befejezéshez közeledik. Beszámolója végén a hel­sinki béke világkongresszus előkészületeivel foglalkozott Andics Erzsébet. A beszámolót élénk vita kö­vette, amelyben felszólalt Lu­kács György Kossuth-díjas akadémikus, a Béke­ Világta­­nács tagja, Parragi György, Kossuth-díjas újságíró, Lőcsei János Kossuth-díjas főmoz­­donyvezető, Beresztóczy Mik­lós esztergomi érseki hely­­nöke, protonoitárius kanonok, Komor Imre, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának helyet­tes vezetője, Nánási László, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának tagja, az Országos Bé­ketanács alelnöke, Szőczei Sán­­dor, a MÁVAG Kossuth-díjas­­ kovácsa, Deák János, a Mi-i VÁG Kossuth-díjas sztahano-­­­vista művezetője, Szilágyi Al­bert gyulavári dolgozó paraszt, ■ Bugár Jánosné, az Országos Béketanács titkára és Bölöni György Kossuth-díjas író, a Magyar Népköztársaság Iro­dalmi Alapjának elnöke. A felszólalásokra Andics Er­zsébet válaszolt, majd az elnök­ség elhatározta, hogy az alá­írásgyűjtést az egész ország te­rületén április végéig befejezik és az Országos Béketanács en­nek eredményét május elején közzéteszi. Elhatározták továb­bá, hogy a helsinki béke világ­­találkozón Magyarországot 20 tagú küldöttség képviseli. A delegáció tagjait, akik a tár­sadalom minden rétegét kép­viselik, április végén a május elején tartandó béke nagygyű­léseken választják meg. Az ülés végén az elnöklő Mihályfi Ernő az Országos Béketanács nevében meleg sza­vakkal köszöntötte a 70 éves Lukács Györgyöt, akinek sze­mélye összeforrott a magyar és a nemzetközi békemozgalom­mal, amelynek első percétől, a wroclavi értelmiségi kongresz­­szustól kezdve minden meg­nyilvánulásában részt vett, s a nemzetközi és a magyar békemozgalomnak fáradhatat­lan harcosa. ­ Az egész ország készül a Lenin-évforduló méltó megünneplésére Az ország városaiban és fal­vaiban megkezdődtek az elő­készületek V. I. Lenin szüle­tése 85. évfordulójának meg­ünneplésére. A Magyar Tudo­mányos Akadémia az évfordu­ló napján, április 22-én dél­után fél 6 órai kezdettel ün­nepi ülést tart az Akadémia dísztermében. Az ülésen Fo­­garasi Béla Kossuth-díjas aka­démikus tart előadást »Lenin és a tudomány« címmel. Szolnok megye Lenin nevét viselő termelőszövetkezetei ünnepi pártnapjaikon terme­lési és kulturális eredményeik felelevenítésével is emlékez­nek nagy névadójukra. Kecs­keméten április 21-én a Ka­mara Színházban rendeznek ünnepséget, ahol a város Bar­­tók-énekkara, a Katona József Színház művészei és az állami zeneiskola növendékei működ­nek közre. Egész Bács megyé­ben részt vesz az ünnepségek rendezésében az MSZT és a TTIT történelmi szakosztálya is: előadásokat tartanak Lenin életéről és munkásságáról. Győr-Sopron megye városai­ban és falvaiban április 21-én tartanak nagyszabású Lenin­­ünnepségeket, 22-én pedig a megye minden mozijában Leninről szóló filmeket vetíte­nek: a »Lenin 1918­ »Feled­hetetlen 1919«, a »Puskás em­ber«, és a sziborgi városrész« című filmeket. Hasonló ün­nepségekre készülődnek Vas és Tolna megyében. Baranya megye üzemeiben újabb munkasikerekkel kí­vánnak adózni a dolgozók Lenin emlékének. Az országo­san első helyen álló komlói bányászok nagytermelési nap­pal köszöntik az évfordulót. k barátsága— EGRE felkelt kö­zöttünk A NAP — ... és többé soha, soha el nem válunk — és közösen haladunk a célig — Budapes­tünk, testvérünk, jóbarátunk — így dalol Milán Lajciak fia­tal szlovák költő, a csehszlovák és a magyar nép barátságáról, közös útjáról. A magyar és a csehszlovák nép kapcsolatai hosszú századokra nyúlnak vissza, de a két ország burzsoá­ziája mindent elkövetett, hogy ellentéteket szítson a két nép között. Az általuk épített ha­' zugságfal csak a felszabadulás után omlott le, s ennek ledön­tése elsősorban a szovjet had­sereg felszabadító tettének kö­szönhető. Mindkét ország né­pének béklyóit a szovjet had­sereg zúzta szét. S ma már el­mondhatjuk, hogy a magyar és a csehszlovák nép elhárított minden akadályt, amely gá­tolta a jóbaráti viszony kifej­lődését. A magyar—csehszlovák ba­rátsági szerződés megkötésé­nek hatodik évfordulóját ün­nepeli ma a két ország népe. A szerződés aláírása óta eltelt hat esztendő­­ alatt egyre mé­lyebbé, eredményesebbé vált a két ország baráti együttműkö­dése. A magyar és csehszlovák dolgozók kölcsönösen segítik egymást országuk építésében. Csehszlovák munkáskezek se­gédkeznek a November 7 Erő­mű építkezésénél, s az Erőmű berendezésének jelentős része is a Csehszlovák Köztársaság gyáraiban készül. Üzemeinkben megismerték, megszerették a kiváló minőségű csehszlovák gépeket és a csehszlovák mun­kások is szívesen dolgoznak a magyar szerszámgépek mel­lett, vagy utaznak a már világ­hírt szerzett magyar motorvo­natokon. A két nép testvéri barátságát bizonyítja Klement Gottwald neve egyik nagyüze­münk hom­lokzatán és a közös cél elérését segíti a tatabányai és a­ handlovad szénbányászok, vagy az Ikarus-gyár és a cseh­szlovákiai Karosság gyár dol­gozói között folyó verseny. A két ország közötti kulturá­lis egyezmény még tovább mé­lyítette a magyar—csehszlovák kapcsolatokat. A hat év alatt több ízben nyílt alkalom, hogy a két ország népe együttesek, művészeik látomása során, ki­állításokon, filmeken, könyvek­ben, színdarabokban megis­­merkedhessék egymás kultú­rájával, életével. Számos klasz­­szikus és mai magyar író — Petőfi, Ady, Illés Béla, Szabó Pál stb. — könyve jelent meg cseh fordításban és a magyar dolgozók is megismerték jelen­tős cseh és szlovák írók — Jira­­sek, Pujmanová, Jilemnicky stb. írásait. Összeköti a két ország népét a közös veszély — a német militarizmus elleni közös harc is. Ma, amikor Nyugat-Német­­országban egyre félreérthetet- lenebbül jut kifejezésre a re­­vansgondolat, a német milita­rizmus újjáélesztése, a két or­szág népei közösen emelik fel szavukat e veszély ellen, s megteremtik a közös védelem szilárd alapjait. Sikeresen megoldották mind­két országban a lenini-sztálini nemzetiségi politika szellemé­ben a nemzetiségi kérdést. A csehszlovákiai magyaroknak több mint ötszáz általános is­kolája és százhúsz középisko­lája van. Magyar nyelvű szín­ház játszik, magyar nyelvű napilap és folyóirat jelenik meg Csehszlovákiában. A Magyarország és Csehszlo­vákia között hat évvel ezelőtt létrejött barátsági egyezmény kifejezője azoknak a mély ba­ráti érzéseknek, amelyek né­peinket összefűzik, amelyek egyre meghittebbekké válnak, ahogy mind jobban megismer­jük egymást, s a szocializmus építésének, a béke védelmé­nek közös nagy ügye elválaszt­hatatlanul összeforraszt ben­nünket. A magyar és a csehszlovák nép Munkában a népfrontbizottságok Szerencs Szerencsen április 17-én a megyei népfront rendezésében Bocskay-emlékünnepélyt tar­tanak. Az ünnepséget komoly munkával készítették elő. Pe­dagógusokból munkaközössé­get alakítottak, felkutatták és feldolgozták a helyi Bocskay­­hagyományokat. Az ünnep a szerencsi történelmi ország­­gyűlés 350. évfordulóján lesz. Ezzel egyidőben Bocskay-em­­lékkiállítást nyitnak meg fel­kutatott eredeti emléktár­gyakból. Az ünnepséget a Várkertben tartják, melyet a DISZ és az úttörő fiatalság parkosított. A szerencsi nép­frontbizottság a járás vala­mennyi községét meghívta az ünnepségre. Beled Beled községben példamu­tató módon működik a gazda­kör. Előfordul, hogy egy-egy szakelőadáson százan is részt vesznek. A gazdakörben el­határozták, hogy május folya­mán közösen meglátogatják a fertődi kísérleti tangazdasá­got, hogy az ott szerzett ta­pasztalatokat az egyénileg dol­gozó parasztok saját gazdasá­gaikban is felhasználhassák. Vitnyéd Vitnyéd községben a tava­szi munkák elvégzésére 56 gazda tett versenyvállalást, ebből 24 gazda tagja a nép­­fronti bizottságnak. A beadás­ban jó példát mutat Tóth Sán­dor egyéni gazda, a helyi nép­frontbizottság elnökhelyettese, Bősárkány A bősárkányi pártszervezet és népfrontbizottság közös jó munkájának eredménye, hogy községük begyűjtésben és adó­fizetésben élenjáró község lett. A bősárkányiak tervbe vették, hogy megjavítják az állomás­hoz vezető utat, hogy fásítják és parkosítják a községet. Tervbe vették egy strand építé­sét is és a mocsár lecsapolá­­sát. Szilassárkány A szilassárkányi népfront­bizottság felismerte az erdő­sítési terv végrehajtásának je­lentőségét. Elhatározták, hogy az erdősítésben társadalmi úton kiveszik részüket a köz­ség lakói. Eddig 2000 égerfát ültettek el. A közeljövőben még 8800 nyárfa kerül elülte­tésre. A borsodmegyi népfrontbizottság irodájának munkatársai április végén és május elején tapasztalatcse­rére mennek több megyei nép­frontbizottsághoz. Első állo­másaik Vas, Nógrád, Szabolcs, Hajdú-Bihar és Heves me­gyék. A tapasztalatcsere tanul­ságait az iroda munkatársai Borsod megye valamennyi községi népfrontbizottságával * ismertetik és megvitatják. , 3 A nemzetközi békeharc hírei Berlinben sajtóértekezleten közölték, hogy az április 22— 24. között Drezdában megren­dezendő német békekongresz­­szuson 1200 küldött vesz részt. Megjelennek a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, Fran­ciaország, Anglia, Olaszország és Ausztria békemozgalmának vezetői. A Lengyel Népköztársaság­ban megkezdődött az aláírás­­gyűjtés a Béke-Világtanács bé­csi felhívására. ­ FIGYELEM! Felvételre keresünk nagy gyakorlattal és szakvizsgával rendelkező építőipari művezetőket kazincbar­cikai és tiszapalkonyai vállalatunkhoz. Jelentkezés a Tröszt munkaügyi osztályán: Budapest, V. kerület, Petőfi Sándor u. 7. félemelet. T. M. 31. sz. Állami Építőipari Tröszt

Next