Magyar Nemzet, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-16 / 89. szám
Szombat, 1956. április 18.. Megkezdte munkáját az országos villamosenergiaipari tanácskozás A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására pénteken és szombaton az Országház kongresszusi termében a villamosenergia ipar vezetői, élenjáró dolgozói megvitatják a villamosenergia ipar időszerű kérdéseit, az 1955. évi feladatok megoldásának módjait. A tanácskozáson megjelent Mekis József, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT elnöke, Czottner Sándor szénbányászati miniszter, Kiss Árpád vegyipari- és energiaügyi miniszter, Szíjártó Lajos A villamosenergia ipar kulcshelyzetet foglal el a népgazdaság fejlődésében — mondotta. — Jó munkáján múlik, hogy az elmúlt években rohamosan megnövekedett és a következő években tovább növekvő iparunkat energiával megfelelően ellássuk. A mi munkánktól függ, hogy az egyre inkább nagyüzemi gazdálkodás útjára lépő mezőgazdaságunkat ellássuk energiával és mi vagyunk felelősek azért is, hogy a dolgozók ilyen irányú,kulturális igényeit kielégítsük. A villamosenergia iparra a kapitalista rendszer terhes örökséget hagyott. A szervezetileg szétszórt villamosenergia ipart az államosítások során egybeolvasztották. Az első ötéves terv ideje alatt az új létesítmények egész sorát hívták életre. Külön ki kell emelni a Mátravidéki Erőművet és az Inotai »November 7.« Erőművet. Hatalmas létesítményünk a Borsodi Erőmű, amely 1955. telére már három gépegységgel áll rendelkezésünkre. Kiépítették az országos távvezeték-rendszert, amely összeköti az erőműveket, megoldja a kölcsönös tartalék-biztosítást. öt év alatt körülbelül 1150 kilométer hosszú, 120 kilowattos távvezeték épült e munkák során — folytatta. — Ugyanakkor jelentősen fejlődött a megyei és községi hálózat is: öt év alatt kereken 5000 kilométer középfeszültségű megyei hálózatot építettünk, bevezettük a villanyt 620 községbe, villamosítottunk 1200 mezőgazdasági egységet , állami gazdaságot, tszcs-t és gépállomást. építésügyi miniszter, Szántó Zoltán, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Szőnyi Miklós, a Vasas Szakszervezet elnöke, Osztrovszki György, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, továbbá Kossuth-díjas egyetemi tanárok, a villamosenergiaipar kiváló dolgozói, sztahanovistái, vállalati igazgatói és főmérnökei, valamint pártos szakszervezeteinek küldöttei. Sebestyén János miniszterhelyettes elnöki megnyitója után Kiss Árpád vegyipari- és energiaügyi miniszter mondott beszédet. E számok jelentőségét akkor értékelhetjük legjobban, ha szembeállítjuk 1938 adataival. Akkor Magyarországon mindössze 160 kilométer 120 kilowattos vezeték volt csak kiépítve és valamennyi vidéki középfeszültségű hálózat hoszsza nem tett ki többet, mint körülbelül 9000 kilométert. 1938-ban mindössze 950 község volt villamosítva, körülbelül 140 000 fogyasztóval. Ezzel szemben 1949 és 1954 között mi újabb 260 000 fogyasztóhoz vezettük be a villanyt. E fogyasztók 75 százaléka falusi dolgozó. Megépítettük — a népi demokráciák szoros együttműködése jegyében —, az első nemzetközi kooperációs távvezetékünket Csehszlovákiába. Ez az együttműködés igen fontos lépés a népi demokráciák gazdasági kapcsolatainak erősítésében és igen fontos hatású a baráti országok népgazdaságainak összehangolt fejlesztésében. A miniszter ezután hangsúlyozta, hogy a villamosenergia ipar még ilyen eredményeivel sem tudott lépést tartani a felhasználó iparágak fejlődésével, úgyannyira, hogy 1953—54 telén a fogyasztói korlátozás olyan fokot ért el, amelyet a népgazdaság károsodása nélkül már nem viselhetett volna el huzamosabb ideig és így került sor az energiagazdálkodás új rendszerének, a tervszerű új energiagazdálkodásnak a bevezetésére. A villamosenergia ipar 1954-ben teljesítette azt a feladatát, hogy ellássa a népgazdaságot a szükséges villamosenergiával, minisztériumokhoz tartozó vállalatokra vár. Szénbányászatunk hosszú éveken át nem látta el megfelelően az erőműveket szénnel. A szénhelyzet 1954-től kezdve jelentősen javult, de még mindig akad hiba. Feltétlenül szükséges, hogy a szénbányászat tartsa meg a szemnagysági előírást, a portartalmat és fűtőértéket, mert az erőművek nagyfokú károsodásuk nélkül nem használhatnak más szenet, mint amilyennek felhasználására a kazánt építették. Hibáztatta a miniszter, hogy egyes nagyértékű gépeken és készülékeké a gépipari üzemekben — rosszul értelmezett takarékosság és önköltségcsökkentés címén — néhány forint értékű újítást, vagy ésszerűsítést akarnak végrehajtani s ez az egész berendezés használhatóságát veszélyezteti. Rámutatott a munkafegyelem megszilárdításának nagy jelentőségére az energiaellátás területén. Beszámolt a felszabadulási munkaverseny kiemelkedő eredményeiről; az első negyedévben a villamosenergia ipar csökkentette önköltségét. A pártszervezetek és a tömegszervezetek feladatairól szólva a politikai munka fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta, a villamosenergia ipar dolgozóinak — élükön a kommunistákkal — gondosan ügyelniük kell arra, hogy az ellenség semmilyen módon se tudja akadályozni a villamosenergiaipari termelés és szolgáltatás menetét. Ugyanakkor ennek az éberségnek nem szabad bizalmatlanságba átcsapnia. A legfontosabb feladatokat összefoglalva a többi között megállapította: biztosítani kell a népgazdaság számára az ez évi tervben megállapított energiaszükséglet zavartalan kielégítését. Ennek érdekében október 31-ig a fő berendezések nagyjavítási tervét maradéktalanul teljesíteni kell. Azonnal hozzá kell látni a felkészüléshez az 1955—56. évi őszi-téli csúcsidőre, figyelembe véve a szovjet tapasztalatokat. Munkánk középpontjába kell állítani a termelés gazdaságosságának fokozását. Növelni kell az üzembiztonságot. Az üzemzavarok számát és a kiesett kilowattóra menynyiséget 1954-hez képest húsz százalékkal kell csökkenteni. Az ez évi beruházások üzembehelyezési tervét, a faluvillamosítási és mezőgazdaságvillamosítási programot határidőre teljes egészében teljesíteni kell. A feladatok megvalósítására a gazdasági vezetőknek a párt- és tömegszervezeti vezetőkkel együtt mozgósítani kell az iparág minden dolgozóját. Kiss Árpád vegyipari- és energiaügyi miniszter beszámolóját számos hozzászólás követte. A tanácskozást szombaton folytatják. Kiss Árpád vegyipari- és energiaügyi miniszter beszámolója Az idei tervév feladatai Az idei tervév feladatairól szólva, a többi között ezeket mondotta Kiss Árpád: 1955. évi feladataink meghatározásánál a III. pártkongresszus és a Központi Vezetőség határozataiból kell kiindulni, amelyek világosan leszögezik, hogy tovább kell haladnunk a szocialista iparosítás útján, meg kell szüntetni az ipari termelés pangását, tovább kell fejleszteni a nehézipart. A Központi Vezetőség márciusi határozata azt a konkrét feladatot adta, hogy 1955-ben a villamosenergiatermelést 1954-hez képest tíz százalékkal kell emelnünk. E feladatnak eddig eleget tettünk, mert 1955 első negyedében a kooperációs rendszer termelése 1954 első negyedével szemben hozzávetőlegesen 11 százalékkal emelkedett. A Központi Vezetőség határozatának további sikeres végrehajtásától döntően függ az egész népgazdasági terv eredményes megvalósítása. A villamosenergia iparnak az idén továbbra is harcolnia kell — úgy, mint tavaly — az üzemzavarok számának csökkenése, a tervszerű megelőző karbantartás terveinek a kitűzött időre, kifogástalan minőségben való végrehajtása, az összes jelentkező fogyasztói igényeknek maradéktalan és folyamatos kielégítése érdekében. Miután országunk energiahelyzete most már szilárd alapokon nyugszik, a felsorolt feladatokon túlmenően vannak még más megoldanivalóink is. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a fajlagos kalóriafelhasználás és az önköltség csökkentése érdekében szükség van a jó fogyasztású országos erőművek jobb kihasználására, ezzel egyidejűleg a kis, elavult, nagyfogyasztású és drágán termelő körzeti erőművek termelésének csökkentésére. Feladataink megoldása érdekében mindenekelőtt biztosítani kell a tervszerű megelőző karbantartás jó munkáját. 1954-ben viszonylag rendet teremtettünk erőműveink műszaki állapotában és műszaki biztonságában. Az idén pedig még nagyobb súllyal kell foglalkoznunk az energiaszolgáltató egységek és hálózatok rendbehozatalával, műszaki színvonalának javításával. A továbbiakban leszögezte: az önköltséget úgy kell csökkenteni, hogy az ne rontsa az energiaellátás üzembiztonságát és ezáltal ne okozzon a népgazdaság egyéb ágainál nagyobb kárt. Meg kell javítani a szén- és anyagszállítást is. Tovább kell csökkenteni az erőművek önfogyasztását. Munkánk középpontjába kell állítani a termelés gazdaságosságának fokozását A villamosenergia iparban eddig is eredményesen használtuk fel a Szovjetunió élenjáró villamosenergia iparának tapasztalatait és ez nagymértékben hozzájárult energiai rendszerünk műszaki színvonalának emeléséhez. Mindent ■neg kell tennünk, hogy a ■Szovjetunióban már megismert kitűnő műszaki és szervezési módszereket mind jobban hasznosítsuk iparágunkban — hangsúlyozta Kiss Árpád —, majd a műszakiak jó munkájáról beszélt. Kiemelte: műszaki dolgozóink a jövőben még fokozottabban számíthatnak arra, hogy a párt és a kormány támogatja őket a dolgozó nép javát szolgáló munkájukban,kezdeményezéseiben. Beszélt azokról a feladatokról, amelyeknek megoldása más Magyar Nemzet •Ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége Az Országos Béketanács elnöksége péntek délután Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettesnek, az Országos Béketanács alelnökének elnöklésével ülést tartott, amelyen meghallgatta Andics Erzsébetnek, az Országos Béketanács elnökének beszámolóját. * Bevezető szavaiban Andics Erzsébet megálllapította, hogy a IV. Magyar Békekongresszus óta a párizsi egyezmények ratifikálásával élesebbé vált a háborúra törő erők és a béketábor küzdelme. A háborús erők kétségtelen előretörése és különböző mesterkedései ellenére a békemozgalom világméretekben tovább erősödött, mert gyökerei mélyen be vannnak ágyazva korunk talajába. Az imperialistáiknak nem sikerült megakadályozniuk a delhi találkozót, nem tudják meghiúsítani a bandungi találkozót sem, és létrejön Ázsia és Afrika népeinek találkozója is. A továbbiakban , a magyar békemozgalomnak a IV. Magyar Békekongresszust követő munkájáról szólva megállapította, hogy a küldöttek hazatérve, derekas munkát végeztek a kongresszus határozatainak propagálásában. A kongresszus munkabizottságai is tovább folytatták munkásságukat. Sok új békebizottság is alakult. Az aláírásgyűjtés április 10-ig 6 136 700 aláírást eredményezett, több megyében, városban és budapesti kerületben befejezéshez közeledik. Beszámolója végén a helsinki béke világkongresszus előkészületeivel foglalkozott Andics Erzsébet. A beszámolót élénk vita követte, amelyben felszólalt Lukács György Kossuth-díjas akadémikus, a Béke Világtanács tagja, Parragi György, Kossuth-díjas újságíró, Lőcsei János Kossuth-díjas főmozdonyvezető, Beresztóczy Miklós esztergomi érseki helynöke, protonoitárius kanonok, Komor Imre, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának helyettes vezetője, Nánási László, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, az Országos Béketanács alelnöke, Szőczei Sándor, a MÁVAG Kossuth-díjas kovácsa, Deák János, a Mi-i VÁG Kossuth-díjas sztahano-vista művezetője, Szilágyi Albert gyulavári dolgozó paraszt, ■ Bugár Jánosné, az Országos Béketanács titkára és Bölöni György Kossuth-díjas író, a Magyar Népköztársaság Irodalmi Alapjának elnöke. A felszólalásokra Andics Erzsébet válaszolt, majd az elnökség elhatározta, hogy az aláírásgyűjtést az egész ország területén április végéig befejezik és az Országos Béketanács ennek eredményét május elején közzéteszi. Elhatározták továbbá, hogy a helsinki béke világtalálkozón Magyarországot 20 tagú küldöttség képviseli. A delegáció tagjait, akik a társadalom minden rétegét képviselik, április végén a május elején tartandó béke nagygyűléseken választják meg. Az ülés végén az elnöklő Mihályfi Ernő az Országos Béketanács nevében meleg szavakkal köszöntötte a 70 éves Lukács Györgyöt, akinek személye összeforrott a magyar és a nemzetközi békemozgalommal, amelynek első percétől, a wroclavi értelmiségi kongreszszustól kezdve minden megnyilvánulásában részt vett, s a nemzetközi és a magyar békemozgalomnak fáradhatatlan harcosa. Az egész ország készül a Lenin-évforduló méltó megünneplésére Az ország városaiban és falvaiban megkezdődtek az előkészületek V. I. Lenin születése 85. évfordulójának megünneplésére. A Magyar Tudományos Akadémia az évforduló napján, április 22-én délután fél 6 órai kezdettel ünnepi ülést tart az Akadémia dísztermében. Az ülésen Fogarasi Béla Kossuth-díjas akadémikus tart előadást »Lenin és a tudomány« címmel. Szolnok megye Lenin nevét viselő termelőszövetkezetei ünnepi pártnapjaikon termelési és kulturális eredményeik felelevenítésével is emlékeznek nagy névadójukra. Kecskeméten április 21-én a Kamara Színházban rendeznek ünnepséget, ahol a város Bartók-énekkara, a Katona József Színház művészei és az állami zeneiskola növendékei működnek közre. Egész Bács megyében részt vesz az ünnepségek rendezésében az MSZT és a TTIT történelmi szakosztálya is: előadásokat tartanak Lenin életéről és munkásságáról. Győr-Sopron megye városaiban és falvaiban április 21-én tartanak nagyszabású Leninünnepségeket, 22-én pedig a megye minden mozijában Leninről szóló filmeket vetítenek: a »Lenin 1918 »Feledhetetlen 1919«, a »Puskás ember«, és a sziborgi városrész« című filmeket. Hasonló ünnepségekre készülődnek Vas és Tolna megyében. Baranya megye üzemeiben újabb munkasikerekkel kívánnak adózni a dolgozók Lenin emlékének. Az országosan első helyen álló komlói bányászok nagytermelési nappal köszöntik az évfordulót. k barátsága— EGRE felkelt közöttünk A NAP — ... és többé soha, soha el nem válunk — és közösen haladunk a célig — Budapestünk, testvérünk, jóbarátunk — így dalol Milán Lajciak fiatal szlovák költő, a csehszlovák és a magyar nép barátságáról, közös útjáról. A magyar és a csehszlovák nép kapcsolatai hosszú századokra nyúlnak vissza, de a két ország burzsoáziája mindent elkövetett, hogy ellentéteket szítson a két nép között. Az általuk épített ha' zugságfal csak a felszabadulás után omlott le, s ennek ledöntése elsősorban a szovjet hadsereg felszabadító tettének köszönhető. Mindkét ország népének béklyóit a szovjet hadsereg zúzta szét. S ma már elmondhatjuk, hogy a magyar és a csehszlovák nép elhárított minden akadályt, amely gátolta a jóbaráti viszony kifejlődését. A magyar—csehszlovák barátsági szerződés megkötésének hatodik évfordulóját ünnepeli ma a két ország népe. A szerződés aláírása óta eltelt hat esztendő alatt egyre mélyebbé, eredményesebbé vált a két ország baráti együttműködése. A magyar és csehszlovák dolgozók kölcsönösen segítik egymást országuk építésében. Csehszlovák munkáskezek segédkeznek a November 7 Erőmű építkezésénél, s az Erőmű berendezésének jelentős része is a Csehszlovák Köztársaság gyáraiban készül. Üzemeinkben megismerték, megszerették a kiváló minőségű csehszlovák gépeket és a csehszlovák munkások is szívesen dolgoznak a magyar szerszámgépek mellett, vagy utaznak a már világhírt szerzett magyar motorvonatokon. A két nép testvéri barátságát bizonyítja Klement Gottwald neve egyik nagyüzemünk homlokzatán és a közös cél elérését segíti a tatabányai és a handlovad szénbányászok, vagy az Ikarus-gyár és a csehszlovákiai Karosság gyár dolgozói között folyó verseny. A két ország közötti kulturális egyezmény még tovább mélyítette a magyar—csehszlovák kapcsolatokat. A hat év alatt több ízben nyílt alkalom, hogy a két ország népe együttesek, művészeik látomása során, kiállításokon, filmeken, könyvekben, színdarabokban megismerkedhessék egymás kultúrájával, életével. Számos klaszszikus és mai magyar író — Petőfi, Ady, Illés Béla, Szabó Pál stb. — könyve jelent meg cseh fordításban és a magyar dolgozók is megismerték jelentős cseh és szlovák írók — Jirasek, Pujmanová, Jilemnicky stb. írásait. Összeköti a két ország népét a közös veszély — a német militarizmus elleni közös harc is. Ma, amikor Nyugat-Németországban egyre félreérthetet- lenebbül jut kifejezésre a revansgondolat, a német militarizmus újjáélesztése, a két ország népei közösen emelik fel szavukat e veszély ellen, s megteremtik a közös védelem szilárd alapjait. Sikeresen megoldották mindkét országban a lenini-sztálini nemzetiségi politika szellemében a nemzetiségi kérdést. A csehszlovákiai magyaroknak több mint ötszáz általános iskolája és százhúsz középiskolája van. Magyar nyelvű színház játszik, magyar nyelvű napilap és folyóirat jelenik meg Csehszlovákiában. A Magyarország és Csehszlovákia között hat évvel ezelőtt létrejött barátsági egyezmény kifejezője azoknak a mély baráti érzéseknek, amelyek népeinket összefűzik, amelyek egyre meghittebbekké válnak, ahogy mind jobban megismerjük egymást, s a szocializmus építésének, a béke védelmének közös nagy ügye elválaszthatatlanul összeforraszt bennünket. A magyar és a csehszlovák nép Munkában a népfrontbizottságok Szerencs Szerencsen április 17-én a megyei népfront rendezésében Bocskay-emlékünnepélyt tartanak. Az ünnepséget komoly munkával készítették elő. Pedagógusokból munkaközösséget alakítottak, felkutatták és feldolgozták a helyi Bocskayhagyományokat. Az ünnep a szerencsi történelmi országgyűlés 350. évfordulóján lesz. Ezzel egyidőben Bocskay-emlékkiállítást nyitnak meg felkutatott eredeti emléktárgyakból. Az ünnepséget a Várkertben tartják, melyet a DISZ és az úttörő fiatalság parkosított. A szerencsi népfrontbizottság a járás valamennyi községét meghívta az ünnepségre. Beled Beled községben példamutató módon működik a gazdakör. Előfordul, hogy egy-egy szakelőadáson százan is részt vesznek. A gazdakörben elhatározták, hogy május folyamán közösen meglátogatják a fertődi kísérleti tangazdaságot, hogy az ott szerzett tapasztalatokat az egyénileg dolgozó parasztok saját gazdaságaikban is felhasználhassák. Vitnyéd Vitnyéd községben a tavaszi munkák elvégzésére 56 gazda tett versenyvállalást, ebből 24 gazda tagja a népfronti bizottságnak. A beadásban jó példát mutat Tóth Sándor egyéni gazda, a helyi népfrontbizottság elnökhelyettese, Bősárkány A bősárkányi pártszervezet és népfrontbizottság közös jó munkájának eredménye, hogy községük begyűjtésben és adófizetésben élenjáró község lett. A bősárkányiak tervbe vették, hogy megjavítják az állomáshoz vezető utat, hogy fásítják és parkosítják a községet. Tervbe vették egy strand építését is és a mocsár lecsapolását. Szilassárkány A szilassárkányi népfrontbizottság felismerte az erdősítési terv végrehajtásának jelentőségét. Elhatározták, hogy az erdősítésben társadalmi úton kiveszik részüket a község lakói. Eddig 2000 égerfát ültettek el. A közeljövőben még 8800 nyárfa kerül elültetésre. A borsodmegyi népfrontbizottság irodájának munkatársai április végén és május elején tapasztalatcserére mennek több megyei népfrontbizottsághoz. Első állomásaik Vas, Nógrád, Szabolcs, Hajdú-Bihar és Heves megyék. A tapasztalatcsere tanulságait az iroda munkatársai Borsod megye valamennyi községi népfrontbizottságával * ismertetik és megvitatják. , 3 A nemzetközi békeharc hírei Berlinben sajtóértekezleten közölték, hogy az április 22— 24. között Drezdában megrendezendő német békekongreszszuson 1200 küldött vesz részt. Megjelennek a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, Franciaország, Anglia, Olaszország és Ausztria békemozgalmának vezetői. A Lengyel Népköztársaságban megkezdődött az aláírásgyűjtés a Béke-Világtanács bécsi felhívására. FIGYELEM! Felvételre keresünk nagy gyakorlattal és szakvizsgával rendelkező építőipari művezetőket kazincbarcikai és tiszapalkonyai vállalatunkhoz. Jelentkezés a Tröszt munkaügyi osztályán: Budapest, V. kerület, Petőfi Sándor u. 7. félemelet. T. M. 31. sz. Állami Építőipari Tröszt