Magyar Nemzet, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-10 / 108. szám
Kedd, 1955. május 10.. Jbsar Nanfl. Zsukov marsall beszéde a szovjet hősök berlini emlékművének megkoszorúzásakor Berlinből jelenti az MTI. Vasárnap délelőtt a Német Demokratikus Köztársaság képviselői és a baráti országokból érkezett küldöttségek tagjai ünnepélyesen megkoszorúzták az elesett szovjet hősök berlin-treptowi emlékművét. Zsukov marsall, Berlin felszabadítója, a koszorúzáskor tartott rövid beszédében ezeket mondotta: — Köszönöm a német dolgozóknak, Berlin lakosainak, hogy jó emlékezetükben tartják meg a szovjet hadsereg hősi halált halt harcosait, akik fiatal életüket áldozták fel a haza, a szabadság és a civilizáció védelmében — hangsúlyozta Zsukov. — A szovjet hadsereg nem hódítóként, hanem felszabadítóként jött Németországba. Ezt mindennél szemléltetőbben bizonyítja az egykori szovjet megszállási övezet területén létrejött Német Demokratikus Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális felemelkedése, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió népei között kifejlődött megbonthatatlan barátság és eredményes együttműködés. A Német Demokratikus Köztársaság és barátai nem engedik, hogy a Nyugat-Németországban felélesztett reakciós és militarista erők egyes nyugati kormányok támogatásával visszafordítsák a történelmi fejlődés kerekét. Ennek megakadályozását biztosítják azok a rendszabályok, amelyeknek végrehajtásáról a közeli napokban összeülő varsói értekezleten tárgyalnak majd. A Szovjetunió nem viseltetik ellenséges érzülettel Nyugat-Németország lakosságával szemben, mert mindenkor különbséget tesz az egyszerű békeszerető emberek és a sötét terveket kovácsoló háborús uszítók között. A Szovjetunió jószomszédi viszonyt, kereskedelmi és kulturális együttműn Berlinből jelenti az MTI. A berlini Marx—Engels téren rendezett felszabadulási ünnepi nagygyűlésen 150 000 ember vett részt. A hatalmas tömeg lelkesen éltette a német—szovjet barátságot és követelte a párizsi szerződések érvénytelenítését, valamint Németország békés és demokratikus úton való egyesítését. Walter Ulbricht miniszterelnökhelyettes, Németország Szocialista Egységpártja központi bizottságának első titkára beszédében a többi között a következőket mondotta: — Csak a párizsi szerződések megsemmisítése teremtheti meg a német újraegyesítés előfeltételeit. A német népnek nincs szüksége az északatlanti paktumra. A békeszerető, demokratikus Németország határainak sértetlenségét a négy nagyhatalom garantálhatja. összeurópai kollektív biztonsági rendszer életrehívása tarkálkodást kíván valamennyi állammal, függetlenül azok társadalmi és gazdasági rendszerétől. Ha a német nép kivívja a békeellenes párizsi szerződések hatálytalanítását, nem lesz többé akadály Németország békés és demokratikus újraegyesítésének útjában és akkor az egységes Németország békeszerető nagyhatalomként foglalhatja el helyét a többi állam sorában. Jós, békés fejlődést biztosítana Európa számára. Az egységes demokratikus Németországért vívott harc sikere mindenekelőtt a Német Demokratikus Köztársaság, az egyetlen szuverén német állam további megerősödésétől függ, mert a Német Demokratikus Köztársaság munkás-paraszt hatalma egyben a nyugat-németországi munkások és dolgozó parasztok hatalma is. A Német Demokratikus Köztársaság polgárai megelégedéssel veszik tudomásul, hogy a szocialista és demokratikus tábor országai, a moszkvai nyilatkozatot aláíró államok hatékony közös rendszabályokkal válaszolnak a párizsi szerződések ratifikálására. A Német Demokratikus Köztársaság híven és lelkiismeretesen teljesíti majd azokat a kötelezettségeket, amelyek ebből az együttműködésből kifolyólag reá hárulnak. Százötvenezer ember a berlini felszabadulási nagygyűlésen Ünnepi ülés Prágában Csehszlovákia felszabadulásának tizedik évfordulóján Prágából jelenti a TASZSZ. Május 8-án a prágai Hradzsinban a Csehszlovák Kommunista Párt központi bizottsága, a kormány és a Csehszlovák Nemzeti Arcvonal központi bizottsága ünnepi ülést tartott annak emlékére, hogy a szovjet hadsereg tíz éve szabadította fel Csehszlovákiát. Az ünnepi ülésen megjelentek A. Zápotocky, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, V. Siroky miniszterelnök, A. Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt központi bizottságának első titkára, a politikai bizottság tagjai és a Nemzeti Arcvonal vezetői. Helyet foglaltak az elnökségben a szovjet kormányküldöttség tagjai, valamint a népi demokratikus országok kormányküldöttségének tagjai. A. Novotny nyitotta meg az ünnepi ülést. Ünnepi beszédet Viliam Siroky miniszterelnök mondott. Ezután L. M. Kaganovics, a szovjet kormányküldöttség vezetője tartott beszédet. Beszédet mondtak a Kínai Népköztársaság, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének tagjai is. L. M. Kaganovics beszéde Prágából jelenti a TASZSZ. L. M. Kaganovics, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyettese, a szovjet kormányküldöttség vezetője,, a Csehszlovákia felszabadításának 10. évfordulója alkalmából Prágában rendezett ünnepi ülésen beszédet tartott. Elöljáróban köszöntötte Csehszlovákia dolgozóit a győzelem ünnepe alkalmából és emlékeztetett a szovjet nép felszabadító harcára. Kiemelte ezután, hogy Csehszlovákia bátor harcosai dicső lapot írtak a győzelmek történetében. A prágai felkelő dolgozók — folytatta Kaganovics — számbelileg nagyobb és hasonlíthatatlanul jobban felfegyverzett ellenség ellen küzdve, rádión a szovjet hadseregtől kértek segítséget. A Prágától több száz kilométerre álló szovjet hadsereg csehszlovák testvéreinek felhívására válaszul, hihetetlenül rövid idő alatt igen nehéz hadműveletet hajtott végre Prága térségében, felszámolta a német fasiszta csapatokat, sok százezer csehszlovák embert megmentett a kiirtástól és Prága városát megmentette a pusztulástól. Az imperialisták müncheni árulása A történelem tanulságaira emlékeztetve, Kaganovics hangsúlyozta, hogy az imperialista államok, amelyek komoly kötelezettségeket vállaltak Csehszlovákiával szemben, 1938-ban, München sötét napjaiban szégyenletesen elárulták Csehszlovákiát és nem siettek a csehszlovák nép segítségére azokban az években, amikor a német fasiszták, meghódítva Csehszlovákiát, megfosztották a szabadságtól és függetlenségtől, feldarabolták az országot, elrabolták kincseit, kínozták és irtották népeit. A Csehszlovákiában korábban uralmon levő burzsoázia és nagybirtokosság bűnét növeli, hogy elutasította azt a katonai segítséget, amelyet a Szovjetunió kormánya felajánlott Csehszlovákiának. Ismeretes, hogy a Szovjetunió csapatait a határokra vonta és ezek a csapatok készek voltak Csehszlovákia segítségére sietni, de Csehszlovákia burzsoá kormánya lemondott a harcról, az angol és francia imperialisták nyomására kapitulált a német fasiszták előtt és meghiúsította a Szovjetunió által felajánlott segítséget. Emlékeztetni kell erre különösen most, amikor a nyugati államok imperialista uralkodó körei — durván lábbal tiporva vállalt szerződéses kötelezettségeiket — sietve feltámasztják a német militarizmust, létrehozzák és felfegyverzik a Wehrmachtot. Tevékenyen támogatják a Nyugat- Németországban kultivált revansista esztelenséget, amelynek mérgezett éle a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányul. Bármikor megsemmisítően visszaverjük a támadót A Győzelem Napjának jelentőségét méltatta ezután Kaganovics, majd kijelentette: Azok, akik új háború poklába akarják dönteni Európát és az egész világot, meg akarják fosztani a népeket kivívott szabadságuktól és függetlenségüktől, ne felejtsék el, hogy a győzelmet ünnepelve mi erősítjük azt az eltökéltségünket, hogy bármikor megsemmisítően visszaverjük őket. Ezután behatóan foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy kik segítették az első világháború után hatalomra a német fasisztákat. Emlékeztetett az amerikai imperialisták felelősségére és megállapította: az amerikai, angol és francia reakciós vezető körök engedékeny politikát folytattak a német militarizmus agresszív hódító törekvéseivel szemben és Kelet felé, a Szovjetunió felé irányították a német imperianizmus terjeszkedését. A nyugati országok imperialistái a Szovjetunió elleni rablótámadás fizetsége gyanánt odavetették a hitleristáknak Ausztriát, Csehszlovákiát, majd más európai országokat is. E bűnös politikának áldozatul esett, mint ismeretes, Franciaország és majdnem Anglia is. Mindezeket ma fel kell idéznünk emlékezetünkben — folytatta Kaganovics —, mivel az Egyesült Államok és Anglia imperialistái most lényegében ugyanazt a politikát folytatják, a párizsi egyezmények révén elősegítik a német militarizmus újjászületését, talpraállítják a nyugatnémet Wehrmachtot, amelyet rohamcsapatként akarnak felhasználni a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen tervezett agresszív imperialista háborújukban. Az imperialistáknak okulniok kell fasiszta elődjük sorsából Az imperialistáknak és a háborús gyújtogatóknak azonban okulniok kell fasiszta elődjük sorsából. Jól meg kell gondolniok, mivel végződtek világuralmi törekvéseik. A Nagy Honvédő Háború a Szovjetunió népeinek világtörténelmi jelentőségű győzelmével végződött. A Szovjetunió népei, élükön az orosz néppel, Lenin zászlaja alatt, szeretett kommunista pártjuk és vezére, Sztálin elvtárs vezérletével vívták ki a győzelmet. A történelem menete áthúzta az imperialisták számításait. A gyakorlatban kiderült, hogy a Szovjetunió erősen került ki a háborúból és nemcsak hogy nem hajtott térdet a kapitalisták előtt, hanem még segített is a népi demokrácia táborához tartozó testvéreinek megőrizni függetlenségüket és biztosítani fiatal népi demokratikus köztársa(Folytatása a 4. oldalrm) . Nagygyűlés a Sportcsarnokban a hitleri fasizmus felett aratott győzelem tizedik évfordulója alkalmából A hitleri fasizmus felett aratott győzelem tizedik évfordulója alkalmából a SZOT, az Országos Béketanács, a Magyar—Szovjet Társaság és a DISZ budapesti bizottsága hétfőn délután nagygyűlést tartott a Nemzeti Sportcsarnokban. A nagygyűlésen megjelent Apró Antal, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MDP Központi Vezetősége, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács több tagja. Részt vett a nagygyűlésen a tömegszervezetek több vezetője, a tudományos, irodalmi, művészeti élet, a termelés számos kiváló képviselője. Ott voltak a május 1-i ünnepségekre hazánkba érkezett külföldi szakszervezeti küldöttségek tagjai. Először Horváth Ferenc, a Madách Színház tagja Tvardovszkij: Vaszilij TyorkincsErdei Ferenc megnyitó beszéde után Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. — Budapest dolgozói, az egész ország dolgozó népe — kezdte beszédét —, hálával ünnepli a mai napon a Szovjetuniónak a fasizmus felett aratott világtörténelmi győzelmét. (Felkiáltások: Éljen a szovjet hadsereg!) Számunkra különös jelentőségű ez a győzelem, amelynek szabadságunkat, nemzeti függetlenségünket köszönhetjük, amely nemzeti felemelkedésünk kiindulópontja volt. E történelmi győzelem 10. évfordulóján az egész haladó emberiség hálával emlékezik meg a Szovjetunió népeinek erőfeszítéseiről, áldozatvállalásairól, amelyek szétzúzták az emberi haladás legádázabb ellenségét, a hitleri fasizmust, felszabadítva ezzel az emberek millióit a fasizmus igája alól. Győzelmet aratott a dicsőséges szovjet hadsereg, amely bebizonyította, hogy már akkor, tíz évvel ezelőtt a világ legerősebb, legütőképesebb, legkorszerűbben felszerelt és legbátrabb hadserege. Győzelmet aratott a legmagasabb rendű katonai hadvezetés művészete és győzelmet aratott a szovjet hátország rendíthetetlensége, szilárdsága és hősiessége. Győzelmet aratott az a társadalmi rendszer, amely, nemcsak egyszerűen az igazságot és az emberi haladás ügyét védelmezte, hanem amelynek ereje is volt a történelmi ügy végigvitelére. A Győzelem Napján emlékeznünk kell arra is, hogy az első szocialista állam, a Szovjetunió elleni agressziót a monopoltőkések nemzetközi érdekszövetsége határozta el. Emlékezünk és emlékeztetünk erre, mert ugyanazok, akik felelősek a második világháború kirobbantásáért, ma új háború kirobbantásán mesterkednek. A demokratikus és szocialista tábor a béke biztos bástyája Gáspár Sándor ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a hitlerista kalandorok túlbecsülték saját erejüket, lebecsülték a népek erejét, lebecsülték a Szovjetunió katonai, gazdasági és erkölcsi erejét. A Győzelem Napján emlékeztetnünk kell az imperialistákat arra — mondotta —, hogy a szocialista Szovjetunió ellen indított minden eddigi háborújuk az imperialisták vereségét hozta magával. A világreakció erői már a győzelem napját követően nyűgnek és tehernek érezték a békét, s azóta is, 10 éve mesterkednek az új háború kirobbantásán, a világ lángbaborításán. A Szovjetunió szövetségesei, közvetlen a háború befejezése után letértek a megegyezés politikájának útjáról és az Egyesült Államok és Nagy-Britannia visszatért politikája háború előtti régi útjára, a Szovjetunióval való ellenségeskedés útjára. Ennek a politikának a fenntartása azonban éppen a Szovjetuniónak a fasizmuson aratott győzelme nyomán most már sokmű versét adta elő, majd Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, az MSZT elnöke mondott megnyitó beszédet. Bevezetőben üdvözölte a megjelenteket, majd így folytatta: — A hitleri fasizmus felett aratott győzelem tizedik évfordulóján azért gyűltünk öszsze, hogy megemlékezzünk e világtörténelmi arányú győzelem jelentőségéről és hőseiről, hogy kifejezzük hálánkat, tiszteletünket és szeretetünket a dicsőséges szovjet hadsereg iránt, amely e győzelmet kivívta és megszabadította az emberiséget a hitleri fasizmus szörnyűségeitől, azért gyűltünk össze, hogy kifejezzük népünk egységes és eltökélt szándékát, hogy a kivívott győzelem megvédése, a béke megóvása érdekében készek vagyunk minden erőnkkel dolgozni és harcolni, hal nehezebb, mint annakelőtte volt. A német fasizmuson aratott győzelem gyökeresen megváltoztatta az erőviszonyokat, a nemzetközi helyzetet. Míg a szocializmus, a béke erői hatalmas mértékben megnövekedtek, addig a világkapitalizmus, a háborús uszítók pozíciói jelentősen megrendültek. Az Elbától a Csendes-óceánig terjedő hatalmas területen kilencszázmillió lakost felölelő demokratikus szocialista tábor alakult ki, amely a Szovjetunió vezetésével a béke biztos bástyája. Hatalmas forradalmi változás ment végbe az elmúlt tíz év alatt a gyarmati és félgyarmati országokban is. Inog az imperializmus talaja a kapitalista országokban is. Az új háborús tervek ellen egyre szélesebb erők csoportosulnak a kapitalista világban is: ezek a béketábor erejét növelik. A továbbiakban a Szovjetunió szilárd és következetes békepolitikájáról és annak eredményeiről beszélt, majd hangsúlyozta, hogy a háborúellenes erők minden eddiginél nagyobb seregszemléje lesz a június 22-én kezdődő Béke Világtalálkozó. A háborús veszély növekedésével egyidőben feltartóztathatatlanul és ellenállhatatlanul terjed az az eszme, amely a szovjet külpolitika, egyszersmind a nemzetközi békemozgalom alapja is: a békés egymás mellett élés eszméje, a vitás kérdéseknek tárgyalások útján való megoldása. A varsói értekezlet fontos határkő a békéért folyó harcban Megállapította ezután, hogy az imperialista körök mérhetetlen cinizmussal éppen a győzelem napjának 10. évfordulóját találták alkalmas napnak arra, hogy Párizsban ünnepélyesen felvegyék Hitler-Németország örökösét, Nyugat-Németországot a támadó Északatlanti Szövetségbe. Ezzel nyilvánvalóan új helyzet állt elő Európában, az új háború veszélye fenyegetőbbé vált. Ezekkel a tényekkel számolni kell és a béketábor országai számolnak is. A moszkvai értekezleten részt vevő államok ezért határozták el, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén együttes intézkedéseket tesznek fegyveres erőik és ezek parancsnokságának megszervezésére és más olyan intézkedéseket is foganatosítanak, amelyek hozzájárulnak védelmi képességeik fokozásához. A varsói értekezlet fontos határkő a békéért folyó harcban: félreérthetetlen bizonyságtétel arról, hogy az egységes kilencszázmilliós béketábor sem provokálni, sem megfélemlíteni nem engedi magát. Gáspár Sándor ezután arra mutatott rá, hogy a szovjet hadsereg történelmi győzelme nyomán új élet sarjadt ki Magyarországon. A párt vezette magyar munkásosztály, egész társadalmi átalakulásunk történelmileg hivatott vezetője bebizonyította, hogy élni tudott a szabadsággal, a Szovjetunió által ..kivívott nagy ,törté- nelmi lehetőséggel. Népünknek a Szovjetunió által történt felszabadítása és azóta is egy pillanatra nem, szűnő állandó segítsége nyomán egyre erősödik, egyre szebb lesz hazánk. A magyar nép békeakarata jut kifejezésre abban, hogy a Béke-Világtanács bécsi felhívását több mint hétmillió ember írta alá. Ez népünk egye ssége és ünnepélyes fogadalomtétele a béke megvédésére. Minden igaz magyar hazafi tudja és érzi — folytatta —, hogy népünk számára nincs fontosabb, mint hazánk békéje és függetlensége, mert ez a feltétele szocialista építésünk sikerének, népünk fokozódó jólétének. Az egyes emberek miként járulhatnak hozzá, hogy a Győzelem Napján megszületett béke valóban tartós és gyümölcsöző legyen? Pártunk NL kongresszusa és a Központi Vezetőség ez év márciusi határozata világosan mutatja, melyik az az út, amely biztosítja hazánk békéjét, egyszersmind népünk felemelkedését,növekvő jólétét. Csak egy ilyen út van és ez a nehézipar elsődleges és szakadatlan fejlesztésének reális útja, a mezőgazdaság felvirágoztatásának, a szocialista irányba való fejlesztésének útja, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége további megerősödésének, szilárd népi-nemzeti egység megteremtésének az útja. Mindenki a maga helyén erősítse népgazdaságunkat A Magyar Népiköztársaság külpolitikája arra irányul, hogy segítse megszilárdítani a békét, a biztonságot, elősegíteni a népek békés egymás mellett élését, a gazdasági, kulturális és sportkapcsolatok erősítését. Ennek a békés külpolitikának az egyes ember részéről a leghatásosabb támogatása az, ha mindenki a maga helyén erősíti népgazdaságunkat, növeli az üzemben a termelékenységet, csökkenti az önköltséget, a maga jó példájával élenjár a munkafegyelemben, fellép a lazaságok ellen, harcol a takarékosságért, a gazdálkodás minden ágában. Ezzel segíti az ipari termelés mennyiségi növekedését és minőségi javulásét. A békéért harcolnak azok, akik a mezőgazdaságban jól végzik a tavaszi munkákat, a legnagyobb gondossággal a növényápolást, a meggyőző szó erejével segítik mezőgazdaságunk fokozatos, szocialista átalakítását. Az egyes ember, bármilyen területen dolgozzék is, megtalálja a módját annak, hogy tettekkel bizonyítsa be békeakaratát, hazaszeretetét. A magyar munkásosztály forró hazaszeretetét, elszánt békeakaratát fényesen igazolja a húsz budapesti nagyüzem felhívása az 1955. évi terv teljesítéséért és túlteljesítéséért Mi meg vagyunk győződve arról — hangsúlyozta —, hogy a magyar munkásosztály újabb hőstettekkel fogja bebizonyí- tani forró hazaszeretetét és elszánt békeakaratát, az 1955. évi tervek minden részletében való határidő előtti teljesítésé- vel. A dicső szovjet hadsereg történelmi győzelmének évfordulóján fogadjuk meg — mondotta végül —, hogy az annyi vérrel és szenvedéssel kivívott győzelem tiszta zászlaját soha nem engedjük sári batiporra. (Taps — felkiáltások: Éljen a Szovjetunió! Éljen Rákosi elvtárs!) Megfogadjuk, hogy a Szovjetunió vezette béketábor tagjaként hazánk minden áldozatra kész, ha békénk megvédéséről van szó. Nem engedjük meg soha az átkos múlt visszatérését és minden erőnkkel megakadályozzuk, hogy a Wehrmachtcsizma még egyszer hazánk földjére lépjen. Tudjuk, hogy ez szilárdságot, éberséget, helytállást és áldozatot követel tőlünk. Mindenre készek vagyunk szabadságunkért, függetlenségünkért, békénkért, népünk szocialista jövőjéért! (Ütemes taps.) A nagygyűlés a békeindulás hangjaival énvéget Gáspár Sándor beszéde