Magyar Nemzet, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-19 / 143. szám

Vasárnap, 1955. június 19. .flasar fimrat A béke-világtalálkozó előkészületei Helsinkiben A külpolitikai helyzet­ ­ A HÁROM NYUGATI KÜLÜGYMINISZTER KÜLÖN­TANÁCSKOZÁSA. Június 16-án New Yorkba érkezett Mac­­migan, Nagy-Britannnia és Pinay, Franciaország külügyminisz­tere. A két külügyminiszter még aznap tanácskozott Dulles ame­rikai külügyminiszterrel. Mint amerikai sajtójelentésekből ki­tűnik, a külön tárgyalásoknak az a céljuk, hogy a lehetősé­gekhez képest elsimítsák azokat a nézeteltéréseket, amelyek a három nyugati hatalom között a genfi négyhatalmi értekezle­ten felmerülő kérdésekben mutatkoznak és hogy kidolgozzák a három nyugati hatalom közös álláspontját, mielőtt V. M. Molotovval San­ Franciscóban megtárgyalják a "négy nagy" legfelső szinten tartandó értekezletének napirendjét. A Newsweek című amerikai hetilap kiemeli a három nyu­gati hatalom véleménye között mutatkozó különbséget. Az Egyesült Államok — a lap szerint — a fegyverzet korlátozá­sára és a tömegpusztító fegyverek eltiltására előterjesztett szovjet javaslatokkal szemben elutasító álláspontra helyezke­dik. Franciaország viszont igen komolyan veszi ezeket a ja­vaslatokat. Az Egyesült Államok ellenzi, hogy megvitassák a négyhatalmi kormányfői értekezleten a távol-keleti problé­mákat, az angolok viszont nem ellenzik a szóbanforgó kérdé­sek napirendre tűzését. Korábban az amerikai sajtóban szóba­­került a nyugati hatalmak között a négyhatalmi kormányfői értekezlet időtartamának kérdésében mutatkozó nézeteltérés is. Ezzel kapcsolatban a Nation párizsi tudósítója rámutat, hogy francia felfogás szerint vagy egy hétnél tovább kell tartania a négyhatalmi értekezletnek, vagy egyetlen kérdést sem tárgyalnak még behatóan. Mint ismeretes, az amerikaiak álláspontja az, hogy az értekezlet ne tartson tovább három­négy napnál. A négyhatalmi tárgyalások körül folyó nyugati vitával foglalkozik a Tribüne című angol hetilap is, amely kiemeli a négy hatalom tanácskozásának nagy nemzetközi jelentőségét, majd rámutat: "az a komoly kérdés, hogy kész-e a nyugat kompromisszumra lépni?" A cikkíró hangsúlyozza, hogy a tárgyalások sikertelen kimenetele "veszélyes következmények­kel járhat", majd kijelenti: "Hogy ne omoljanak össze az értekezlethez fűződő nagy remények, a Nyugatnak meg kell változtatnia diplomáciáját és az új helyzetnek megfelelően kell cselekednie." 9 „KUDARCRA KÁRHOZTATOTT ÖTLET“. A Tribüne­l* fent ermlített követelése annál is indokoltabb, mert az ame­rikai külpolitika irányítói továbbra is a legválogatottabb — bár a legtöbb esetben halvaszületett — ötletekkel próbálkoz­nak, hogy megzavarják a tárgyalások sikerét és fenntartsák a hidegháborús atmoszférát a világpolitikában. Az amerikai külpolitikának egyik ilyen jellegzetes ötletéről ír Mihajlov a Pravda-ban azzal a határozattal kapcsolatban, amelyet az amerikai kongresszus külügyi bizottsága hozott s amely azt követeli, hogy az Egyesült Államok kormánya javasolja az ENSZ-nek: "ítélje el" a Szovjetuniót és a népi demokratikus országok irányában tanúsított magatartását. Mihajlov meg­állapítja, hogy e provokációs határozat szerzői nagyon jól tud­ják, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok bel­­ügyeibe való beavatkozási kísérletnek semmi kilátása a sikerre, de úgy vélekednek: a nemzetközi légkör megrontására bár­milyen koholt ügy alkalmas. A cikkíró rámutat arra is, hogy a határozat a külügyi bizottság egyes tagjainál is ellenke­zésre talált, így például a bizottság négy tagja nem volt haj­landó támogatni a határozatot és jelentést tettek közzé, amely­ben idézik Dullesna­k és helyettesének, Mortonnak a leveleit. Morton külügyminiszterhelyettes levelében kifejti, hogy az Egyesült Államok elszigetelődhet, ha a fent említett határo­zati javaslatot az ENSZ elé terjeszti. A kelet-európai országok nem létező, de egyes amerikai körök által felfújt "problémáiét" érintve, Morton ugyancsak érdekes beismeréseket tesz. E beismerések lényege az, hogy a népi demokratikus országokra vonatkozó amerikai kohol­mányok teljesen értéktelenek a világközvélemény szemében, mivel Albánia, Bulgária, Lengyelország, Románia, Csehszlová­kia és Magyarország népei büszkék arra, hogy országaik "füg­getlen államok, hogy kormányaikat szabadon választották és hogy a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatuk baráti szövetség, amelyet egymás függetlenségének kölcsönös tiszteletben tartása jellemez". Márton szerint ez maguknak a kelet-európai orszá­gok népeinek a véleménye. Mihajlov mindezek alapján leszögezi, hogy az amerikai politikusok is nagyon jól tudják: ez a "probléma" nem létezik, s nem is gondolják, hogy egy nemzetközi értekezleten e­lőző javaslatokat valóban megvitassák. Ezeknek a politikusoknak egyetlen célja: akadályozni a nemzetközi bizalom létrejöttét, megnehezíteni a nemzetközi feszültség enyhítését. Jelentés Helsinkiből Helsinkiből jelenti az MTI kiküldött tudósítója. A 400 000 lakosú Helsinki, Reykjavikot leszámítva, a leg­északibb európai főváros, felké­szült a világ békeküldötteinek fogadására. A szerdán meg­nyíló béke-világtalálkozó rá­nyomja bélyegét a város külső képére. A hirdetőoszlopokat és a kerítéseket mindenütt a nagy béketalálkozó jelképét, a kinyújtott emberkézből felröp­penő fehér galambot ábrázoló hatalmas falragaszok borítják. A plakát, amely rendkívül találóan és művészien fejezi ki a nemzetközi békemozgalom irányító eszméjét. Hans Erni, a világhírű svájci grafikus al­kotása. Bizonyos, hogy Erni plakátja, Picasso fogalommá vált békegalambjához hason­lóan, bevonul a békemozgalom halhatatlan művészi dokumen­tumai közé. A Messuhalli, a kiállítási csarnok környékén az utcákat szegélyező zászlótartó árboco­kon a kékkeresztes fehér finn lobogó mellett a nagy béketa­lálkozón részt vevő nemzetek zászlai lengenek, csaknem va­lamennyi nemzeté, mert az idei béketalálkozón — mint az előkészítő bizottsághoz érke­zett előzetes jelentkezés mu­tatja — kilencvenegy állam békebarátai képviseltetik ma­gukat. A helsinki béke-világtalál­kozó technikai rendezését vég­ző Finn Béketanács székházá­ban és az előkészítő bizottság irodahelyiségeiben serény munka folyik. A legnehezebb feladatot, a több mint 2500 küldött, megfigyelő és sajtó­tudósító szállásának biztosí­tását már megoldották. A hel­sinkiek 1500 jól berendezett szobát ajánlottak fel a béke­találkozó részvevői számára. Külön kell szólni a finn fő­város munkásságáról, amely nagy áldozatkészségről tett ta­núbizonyságot. A Messuhalli­­ban, ahol a találkozó tanács­kozásai folynak majd, 360 hel­sinki asztalos, ács, kárpitos, elektrotechnikus és címfestő munkás szorgoskodik az ülés­terem feldíszítésén és a mű­szaki kellékek felszerelésén. Ezt a nagy és nehéz munkát szabadidejükben, díjtalanul végzik. A helsinki béke-világtalál­kozó részvevői az elhangzott felszólalásokat egy időben orosz, kínai, angol, francia, spanyol, portugál, német, hin­du, japán, lett és finn nyelvű tolmácsolásban hallhatják majd. A találkozó napirendjén szereplő legfontosabb kérdé­sek: az általános leszerelés, a tömegpusztító fegyverek el­tiltása, kollektív biztonsági rendszer megteremtése, a há­borús propaganda elleni küz­delem és a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének biztosítása. A helsinki tanácskozásokat világszerte hatalmas érdeklő­dés előzi meg. Ennek csalha­tatlan fokmérője az a tény, hogy mintegy 300 külföldi sajtó- és rádiótudósító, fotó­riporter és filmoperatőr je­lentette be részvételét a ta­lálkozón. A tudósítók tájé­koztatására az előkészítő bi­zottság külön sajtóirodát állí­tott fel. A magyar újságírók számára kellemes meglepetés és értékes segítség, hogy a béke-világtalálkozó sajtóiro­dája vezetőinek egyike, Leija Paakki asszony, a helsinki egyetem finnugor tanszéke­New Yorkból jelenti a TASZSZ. Június 18-án New Yorkban véget ért a három nyugati hatalom — az Egye­sült Államok, Anglia és Fran­ciaország — külügyminiszte­reinek tanácskozása. A tanács­kozás befejezése után rövid, meglehetősen határozatlanul megfogalmazott közös nyilat­kozatot adtak ki, amely nem teszi lehetővé a tárgyalások konkrét tartalmának megíté­lését. Mint a közleményből kitű­nik, megvitatták a szovjet kor­mány június 13-i jegyzékét, amely a négy hatalom kor­mányfőinek tanácskozásáról szól. A közlemény azt mondja, hogy­­itt az ideje, hogy új erő­feszítéseket tegyünk a kon­Berlinből jelenti a TASZSZ. Június 17-én Berlinben ülést tartott a Német Egység Bizott­sága. Az ülésen megjelent J. Dieckmann, a Német Demok­ratikus Köztársaság népi ka­marájának elnöke, H. Loch és O. Nitschke miniszterelnökhe­lyettesek. Loch és Dieckmann felszó­lalása után az ülés részvevői egyhangúlag elfogadott nyilat­kozatukban helyeslik a varsói nők tanársegéde, jól beszéli a magyar nyelvet. Az első külföldi küldöttek és újságírók már megérkeztek Helsinkibe; a részvevők zö­mének érkezését hétfőre és keddre várják. Az egész béke­szerető emberiséggel együtt Helsinki lakossága és Finn­ország népe is bizakodással tekint a nagy béketalálkozó elé, amelyet június 22-én, szerdán délután 3 órakor nyit meg Joliot­ Chrie, a Béke­világtanács elnöke a­fliktus forrásainak megszünte­tésére". Ezután elmondta, hogy a miniszterek találkoztak Aden­­auer kancellárral. A közlemény nem tesz említést a tárgyalá­sok tartalmáról, de az ameri­kai sajtó rámutatott, hogy Adenauer Moszkvába való meghívásával kapcsolatos kér­déseket tárgyaltak meg. A közlemény azt mondja, hogy a négy hatalom kor­mányfőinek genfi tanácskozása előtt a három nyugati hata­lom értekezni fog Párizsban az Északatlanti Szövetség tag­jaival. A közlemény különösen hangsúlyozza, hogy a három nyugati hatalom továbbra is "közös politikát" kíván foly­tatni, mint eddig. értekezlet határozatait és a szovjet kormánynak azt a ja­vaslatát, hogy létesítsenek nor­mális dipomáciai, kereskedel­mi és kulturális kapcsolatokat a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság között. A nyilatkozat a továbbiakban is­merteti a bizottságnak Német­ország mielőbbi békés újra­egyesítésére vonatkozó javas­latait. A három nyugati hatalom külügyminiszterének tanácskozása A Német Egység Bizottság ülése A Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának és Bulgária minisztertanácsának ülése Mint a Bolgár Távirati Iroda közli, június 16-án megtartot­ták a Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának és a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának együttes ülését. Sztanko Todorov földműve­lésügyi miniszter beszámolt a tavaszi vetés helyzetéről. Ruszi Hrisztozov begyűjtési minisz­ter az 1955-ös tej- és húsbe­adási állami tervvel foglalko­zott. Miután részletesen megvitat­ták ezeket a kérdéseket, meg­felelő határozatokat fogadtak el. Amerikai folyóirat a szovjet mezőgazdasági küldöttség amerikai látogatásáról New Yorkból jelenti a TASZSZ. Az Iowa Union Far­mer amerikai folyóirat »Az oroszok látogatásit felvet bizo­nyos kérdéseket« című cikké­ben Iowa állam farmereinek helyzetével foglalkozik. Töb­bek között megállapítja, hogy kukoricatermelés és sertés­­tenyésztés területén az oroszok sokat tanulhatnak az iowai farmerektől. Ezután megálla­pítja a folyóirat cikke, hogy az oroszok felvethetnek bizo­nyos kényes kérdéseket, pél­dául azt, hogy miért jár együtt a farmok termelésé­nek emelkedésével a farmerek jövedelmének folyamatos esé­se, miért növekszenek a far­merek adósságai, vagy érdek­lődni találnának a mezőgazda­­sági termékek elosztásának rendszeréről. Ezek a cikkíró szerint olyan kérdések, ame­lyekre nem tudnak válaszolni sem az iowai lakosok, sem a mezőgazdasági folyóiratok szerkesztői. A továbbiakban rámutat a cikkíró, hogy a kukoricára eme­lés és a haszonállattenyésztés effektív módszerei az Egye­sült Államokban úgynevezett „feleslegek­ jelentkezéséhez, árcsökkenéshez és a farmerek jövedelmének csökkenéséhez vezetnek. Ha az oroszok bebi­zonyítják, hogy náluk ez nem vezet olyan feleslegek létre­jöttéhez, ami a parasztok jö­vedelmének csökkenését ered­ményezi, akkor lehet, hogy az amerikai farmereknek meg kell majd tárgyalniuk azt a kérdést, miért éppen a Szov­jetunióban nincsenek ezek a következmények... Milyen farmokat fognak be­mutatni az orosz küldöttség­nek? — kérdezi a cikk. — Ki­sebbszámú olyan farmot, amely jól kifizetődik, amely­nek jó állatállománya és gép­parkja van s amely ezért ki tudta fizetni a magas föld­­bért? Vagy olyat, amelyet tu­lajdonosuk utolsó pénzéért vett aerenként 300 dollárért, vagy még drágábban? Vagy bemutatnak elhanyagolt far­mokat, olyanokat, amelyek Délnyugat-Iowában vannak? Végül megjegyzi a cikkíró, hogy a föld ára oly magas, hogy a farmer nem tudja­­megvásárolni és kifizetni a földet annak jövedelméből­. Az amerikai szenátus ratifikálta az osztrák államszerződést Az AFP hírügynökség je­lenti, hogy az amerikai sze­nátus pénteken este 63 szava­zattal három ellenében ratifi­kálta az osztrák államszerző­dést. A ratifikálás ellen sza­vazott Jeraner, Malone és Mc­­Carthy szenátor. Peron elnök nyilatkozata Párizsból jelenti az MTI. Peron argentin elnök pénte­ken rádióbeszédet mondott, amelyben javasolta: népsza­vazás útján döntsenek arról, hogy a katolikus vallás to­vábbra is államvallás marad­jon-e Argentínában. A France Soir közli Peron elnök nyilatkozatát: »Nem tit­koltam el a katolikus hier­archia előtt azt a szándéko­mat, hogy az egyház és az ál­lam különválasztásának prob­lémáját döntés céljából a nép elé viszem“ — mondotta töb­bek között Peron. — »Mivel az egyházi méltóságok világi hatalmukat és anyagi érdekei­ket veszélyeztetve látták, az Actio Catholica buzgó tagjai­nak segítségével az ellenzék­kel együttműködve igyekeztek felforgató tevékenységet foly­tatni elsősorban a szakszer­vezetekben. Időnként polgár­­háborúra gyújtogató szentbe­szédeket is mondtak a szó­székről.­­ Véget ért a CGT 30. kongresszusa Párizsból jelenti az MTI. A CGT 30. kongresszusa lelkes­hangulatú ülésen fejezte be munkálatait Megválasztották a CGT vezetőségét. Főtitkárok: Benoit Frachon és Alain Le Léap. Hegedűs András üdvözlő távirata az ENSZ-alapokmány aláírásának 10. évfordulójára egybegyűlt közgyűléshez 1955. június 13. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözletét és jókíván­­ságait küldi az ENSZ ünnepi közgyűlésének. A Magyar Népköztársaság kormányának őszinte óhaja, hogy az ENSZ, amelynek történelmi hivatása, hogy a nemzet­közi béke és biztonság hathatós védelmezője legyen, maradék­talanul betöltse ezt a magasztos feladatát. A magyar kormány véleménye szerint ennek megvalósítását szolgálná, ha az ENSZ, alapokmánya IV. cikkelyének megfelelően, kitárná kapuit azok előtt az államok előtt, amelyek vállalták az alap­okmányban foglalt kötelezettségeket és évek óta folytatott politikájukkal bebizonyították, hogy az ENSZ-tagságra jogot formálhatnak. A Magyar Népköztársaságnak állandó törekvése, hogy normális kapcsolatokat, baráti jóviszonyt valósítson meg és tartson fenn az ENSZ tagállamaival, a világ valamennyi or­szágával. A nemzetek közötti jóviszony fejlesztését szolgálják a Magyar Népköztársaság 34 országban létesített diplomáciai képviseletei, a világ majdnem valamennyi országával fenn­álló kereskedelmi kapcsolatai, valamint az egyes magyar in­tézmények és szervek részvétele 140 nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ több szakosított intézménye és bizottsága munkájában. A magyar nép fő kívánsága, hogy küldöttei az ENSZ fórumán is részt vehessenek a nemzetközi feszültség enyhí­téséért folyó küzdelemben. Amikor a Magyar Népköztársaság kormánya a magyar népnek ezt a kívánságát tolmácsolja, egyben azt a meggyő­ződését is kifejezi, hogy az ENSZ alapokmánya aláírásának 10. évfordulója azzal válhat igazi ünneppé, ha az egybegyűlt tagállamok megkülönböztetés nélkül felveszik soraikba mind­azokat a békeszerető országokat — köztük a Magyar Népköz­­társaságot — amelyek hosszú évek óta kifejtett egész tevé­­kenységük alapján erre joggal tartanak igényt. A Magyar Népköztársaság kormánya abban a reményben ismétli meg jókívánságait, hogy az ünnepi közgyűlés ilyen értelemben fog hozzájárulni az ENSZ erejének, tekintélyének és befolyásának megnöveléséhez és ezzel az egyetemes béke hathatósabb biztosításához. HEGEDŰS ANDRÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke (MTI) Az Albán Demokratikus Arcvonal III. kongresszusa Tiranából jelenti a TASZSZ. Június 17-én Tiranában meg­nyílt az Albán Demokratikus A­rc­vonal III. kongresszusa. Enver Hodzsa elnök beszámo­lójában részletesen megemlé­kezett az ipar és a mezőgaz­daság fejlesztésében elért si­kerekről. A nemzetközi hely­zetről szólva kijelentette, hogy az Albán Népköztársaság bé­keszerető politikát folyta­t, egészséges kapcsolatok meg­teremtésére törekszik, minden országgal, köztük a szomszéd országokkal. Hangsúlyozta a szovjet—jugoszláv kormány­nyilatkozat jelentőségét, végül az Albán Demokratikus Arc­vonal további feladatairól be­szélt. • A Francia Köztársasági Tanács választásat Párizsból jelenti az MTI. Franciaországban június 19-én tartják a köztársasági tan­ács — a francia parlament máso­dik kamarája — választásait. A köztársasági tanács elvben 320 szenátorból áll (jelenleg 319-ből), tagjainak felét min­den három évben újraválaszt­ják. Június 19-én 159 szenátort választanak. A szavazás az anyaország 54 megyéjében, továbbá 14 tengerentúli megyében és te­rületén rendkívül bonyolult választási törvény alapján zaj­lik le. Ez a törvény a haladó pártok képviseletének meg­akadályozására törő reakciós pártok érdekeinek felel meg. Az amerikaiak koreai egységeinél szolgált és később Kínában letelepedett öt katona visszatér hazájába Pekingből jelenti az Új Kí­na. A Kínai Vöröskereszt Társaság szombaton bejelen­tette, egyetért az ENSZ had­seregéhez tartozott öt volt ka­tonának azzal az óhajával, hogy visszatérjen hazájába. Lewis W. Griggs (Jackson­­ville, Texas állam), Otto G. Bell (Olympia, Washington állam) és William A. Cowart (Dalton, Georgia állam) ame­rikai katonák, valamint Ro­­ger Devriendt (Teperstraat 25, Gu­s Westvlaanderen) és Louis Verdyck (Oemlegem Steen­­weg 23, Schilde Antwerpen) belga katonák húsz társukkal együtt a koreai fegyverszünet végrehajtásakor nem voltak hajlandók repatriálni, illető­leg átmentek a koreai—kínai fél területére és lakóhelyül a Kínai Népköztársaságot vá­lasztották. A Kínai Vöröskereszt Tár­saság fent említett nyilatkoza­tát Liu Sih-hsziai, a Kínai Vöröskereszt főtitkárhelyette­se olvasta fel azon az össze­jövetelen, amelyen a továbbra is Kínában maradó volt ENSZ-katonákon kívül jelen voltak a kínai és külföldi saj­tó tudósítói is. A Romániában önként jelentkezett két volt amerikai kém nyilatkozata Bukarestből jelenti az Ager­­pres. A román távirati iroda tudósítója beszélgetést folyta­tott Gheorghe Gheorghiu­v­al és Gheorghe Cristescuval, aki­ket az amerikai kémszolgálat ejtőernyőn ledobott a Román Népköztársaság területén. A két volt amerikai kém kije­lentette, hogy »a román légió« vezetőinek nyomására emig­­rációs tartózkodásuk alatt vállalkoztak arra, hogy elárul­ják a román nép érdekeit és hagyták, hogy az amerikai kémszolgálat beszervezze őket. »Miután román földre ér­keztünk — mondották —, fel­ismerhettük azt a tényt, hogy alaposan megtévesztettek ben­nünket és azt, hogy a mi he­lyünk nem az amerikaiak mellett van, akik a Román Népköztársaság aláaknázásá­­ra törekszenek. Ezek a tények késztettek arra, hogy szabad akaratunkból jelentkezzünk a hivatalos szerveknél, bevall­juk az általunk elkövetett bűnöket és lehetőséget kér­jünk arra, hogy hazánk javá­ra becsületes munkával teh­es­sük jóvá azokat.* A továbbiakban részletesen beszámoltak az amerikai kémszolgálat felforgató és kémkedési terveiről, felépíté­séről, a kémek kiképzéséről, majd így folytatták: »Mi, akik közvetlen érintkezésben állot­tunk a kémközpontokkal, ha­tározottan kijelentjük, hogy az emigránsok állítólagos bi­zottságai és központjai a pro­vokátorok és kémek iskoláivá változtak — ezeknek pedig az a feladata, hogy hazánkban felforgató tevékenységet fejt­senek ki.« Elmondották ezután, milyen belső erők játszottak közre abban, hogy jelentkezzenek a román hatóságoknál. »Meg­­győződésünk — mondották —, hogy bárki visszatérhet népünkhöz, de csak tiszta lelkiismerettel. Tanúi voltunk annak, hogy a nép hatalma kitárja a kapukat mindazok előtt, akiket lelkiismeretük arra késztet, hogy vezekelve visszatérjenek hazájukba-e A Az AP hírügynökség angol kormánykörök pénteki közlésére hivatkozva jelenti, hogy Eden angol miniszterel­nök meghívta Nehru indiai miniszterelnököt,­ hogy a jövő hónap elején még a kormány­fők genfi értekezlete előtt­ lá­togasson­­el Londonba. S

Next