Magyar Nemzet, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-19 / 143. szám
Vasárnap, 1955. június 19. .flasar fimrat A béke-világtalálkozó előkészületei Helsinkiben A külpolitikai helyzet A HÁROM NYUGATI KÜLÜGYMINISZTER KÜLÖNTANÁCSKOZÁSA. Június 16-án New Yorkba érkezett Macmigan, Nagy-Britannnia és Pinay, Franciaország külügyminisztere. A két külügyminiszter még aznap tanácskozott Dulles amerikai külügyminiszterrel. Mint amerikai sajtójelentésekből kitűnik, a külön tárgyalásoknak az a céljuk, hogy a lehetőségekhez képest elsimítsák azokat a nézeteltéréseket, amelyek a három nyugati hatalom között a genfi négyhatalmi értekezleten felmerülő kérdésekben mutatkoznak és hogy kidolgozzák a három nyugati hatalom közös álláspontját, mielőtt V. M. Molotovval San Franciscóban megtárgyalják a "négy nagy" legfelső szinten tartandó értekezletének napirendjét. A Newsweek című amerikai hetilap kiemeli a három nyugati hatalom véleménye között mutatkozó különbséget. Az Egyesült Államok — a lap szerint — a fegyverzet korlátozására és a tömegpusztító fegyverek eltiltására előterjesztett szovjet javaslatokkal szemben elutasító álláspontra helyezkedik. Franciaország viszont igen komolyan veszi ezeket a javaslatokat. Az Egyesült Államok ellenzi, hogy megvitassák a négyhatalmi kormányfői értekezleten a távol-keleti problémákat, az angolok viszont nem ellenzik a szóbanforgó kérdések napirendre tűzését. Korábban az amerikai sajtóban szóbakerült a nyugati hatalmak között a négyhatalmi kormányfői értekezlet időtartamának kérdésében mutatkozó nézeteltérés is. Ezzel kapcsolatban a Nation párizsi tudósítója rámutat, hogy francia felfogás szerint vagy egy hétnél tovább kell tartania a négyhatalmi értekezletnek, vagy egyetlen kérdést sem tárgyalnak még behatóan. Mint ismeretes, az amerikaiak álláspontja az, hogy az értekezlet ne tartson tovább háromnégy napnál. A négyhatalmi tárgyalások körül folyó nyugati vitával foglalkozik a Tribüne című angol hetilap is, amely kiemeli a négy hatalom tanácskozásának nagy nemzetközi jelentőségét, majd rámutat: "az a komoly kérdés, hogy kész-e a nyugat kompromisszumra lépni?" A cikkíró hangsúlyozza, hogy a tárgyalások sikertelen kimenetele "veszélyes következményekkel járhat", majd kijelenti: "Hogy ne omoljanak össze az értekezlethez fűződő nagy remények, a Nyugatnak meg kell változtatnia diplomáciáját és az új helyzetnek megfelelően kell cselekednie." 9 „KUDARCRA KÁRHOZTATOTT ÖTLET“. A Tribünel* fent ermlített követelése annál is indokoltabb, mert az amerikai külpolitika irányítói továbbra is a legválogatottabb — bár a legtöbb esetben halvaszületett — ötletekkel próbálkoznak, hogy megzavarják a tárgyalások sikerét és fenntartsák a hidegháborús atmoszférát a világpolitikában. Az amerikai külpolitikának egyik ilyen jellegzetes ötletéről ír Mihajlov a Pravda-ban azzal a határozattal kapcsolatban, amelyet az amerikai kongresszus külügyi bizottsága hozott s amely azt követeli, hogy az Egyesült Államok kormánya javasolja az ENSZ-nek: "ítélje el" a Szovjetuniót és a népi demokratikus országok irányában tanúsított magatartását. Mihajlov megállapítja, hogy e provokációs határozat szerzői nagyon jól tudják, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok belügyeibe való beavatkozási kísérletnek semmi kilátása a sikerre, de úgy vélekednek: a nemzetközi légkör megrontására bármilyen koholt ügy alkalmas. A cikkíró rámutat arra is, hogy a határozat a külügyi bizottság egyes tagjainál is ellenkezésre talált, így például a bizottság négy tagja nem volt hajlandó támogatni a határozatot és jelentést tettek közzé, amelyben idézik Dullesnak és helyettesének, Mortonnak a leveleit. Morton külügyminiszterhelyettes levelében kifejti, hogy az Egyesült Államok elszigetelődhet, ha a fent említett határozati javaslatot az ENSZ elé terjeszti. A kelet-európai országok nem létező, de egyes amerikai körök által felfújt "problémáiét" érintve, Morton ugyancsak érdekes beismeréseket tesz. E beismerések lényege az, hogy a népi demokratikus országokra vonatkozó amerikai koholmányok teljesen értéktelenek a világközvélemény szemében, mivel Albánia, Bulgária, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia és Magyarország népei büszkék arra, hogy országaik "független államok, hogy kormányaikat szabadon választották és hogy a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatuk baráti szövetség, amelyet egymás függetlenségének kölcsönös tiszteletben tartása jellemez". Márton szerint ez maguknak a kelet-európai országok népeinek a véleménye. Mihajlov mindezek alapján leszögezi, hogy az amerikai politikusok is nagyon jól tudják: ez a "probléma" nem létezik, s nem is gondolják, hogy egy nemzetközi értekezleten előző javaslatokat valóban megvitassák. Ezeknek a politikusoknak egyetlen célja: akadályozni a nemzetközi bizalom létrejöttét, megnehezíteni a nemzetközi feszültség enyhítését. Jelentés Helsinkiből Helsinkiből jelenti az MTI kiküldött tudósítója. A 400 000 lakosú Helsinki, Reykjavikot leszámítva, a legészakibb európai főváros, felkészült a világ békeküldötteinek fogadására. A szerdán megnyíló béke-világtalálkozó rányomja bélyegét a város külső képére. A hirdetőoszlopokat és a kerítéseket mindenütt a nagy béketalálkozó jelképét, a kinyújtott emberkézből felröppenő fehér galambot ábrázoló hatalmas falragaszok borítják. A plakát, amely rendkívül találóan és művészien fejezi ki a nemzetközi békemozgalom irányító eszméjét. Hans Erni, a világhírű svájci grafikus alkotása. Bizonyos, hogy Erni plakátja, Picasso fogalommá vált békegalambjához hasonlóan, bevonul a békemozgalom halhatatlan művészi dokumentumai közé. A Messuhalli, a kiállítási csarnok környékén az utcákat szegélyező zászlótartó árbocokon a kékkeresztes fehér finn lobogó mellett a nagy béketalálkozón részt vevő nemzetek zászlai lengenek, csaknem valamennyi nemzeté, mert az idei béketalálkozón — mint az előkészítő bizottsághoz érkezett előzetes jelentkezés mutatja — kilencvenegy állam békebarátai képviseltetik magukat. A helsinki béke-világtalálkozó technikai rendezését végző Finn Béketanács székházában és az előkészítő bizottság irodahelyiségeiben serény munka folyik. A legnehezebb feladatot, a több mint 2500 küldött, megfigyelő és sajtótudósító szállásának biztosítását már megoldották. A helsinkiek 1500 jól berendezett szobát ajánlottak fel a béketalálkozó részvevői számára. Külön kell szólni a finn főváros munkásságáról, amely nagy áldozatkészségről tett tanúbizonyságot. A Messuhalliban, ahol a találkozó tanácskozásai folynak majd, 360 helsinki asztalos, ács, kárpitos, elektrotechnikus és címfestő munkás szorgoskodik az ülésterem feldíszítésén és a műszaki kellékek felszerelésén. Ezt a nagy és nehéz munkát szabadidejükben, díjtalanul végzik. A helsinki béke-világtalálkozó részvevői az elhangzott felszólalásokat egy időben orosz, kínai, angol, francia, spanyol, portugál, német, hindu, japán, lett és finn nyelvű tolmácsolásban hallhatják majd. A találkozó napirendjén szereplő legfontosabb kérdések: az általános leszerelés, a tömegpusztító fegyverek eltiltása, kollektív biztonsági rendszer megteremtése, a háborús propaganda elleni küzdelem és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének biztosítása. A helsinki tanácskozásokat világszerte hatalmas érdeklődés előzi meg. Ennek csalhatatlan fokmérője az a tény, hogy mintegy 300 külföldi sajtó- és rádiótudósító, fotóriporter és filmoperatőr jelentette be részvételét a találkozón. A tudósítók tájékoztatására az előkészítő bizottság külön sajtóirodát állított fel. A magyar újságírók számára kellemes meglepetés és értékes segítség, hogy a béke-világtalálkozó sajtóirodája vezetőinek egyike, Leija Paakki asszony, a helsinki egyetem finnugor tanszékeNew Yorkból jelenti a TASZSZ. Június 18-án New Yorkban véget ért a három nyugati hatalom — az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — külügyminisztereinek tanácskozása. A tanácskozás befejezése után rövid, meglehetősen határozatlanul megfogalmazott közös nyilatkozatot adtak ki, amely nem teszi lehetővé a tárgyalások konkrét tartalmának megítélését. Mint a közleményből kitűnik, megvitatták a szovjet kormány június 13-i jegyzékét, amely a négy hatalom kormányfőinek tanácskozásáról szól. A közlemény azt mondja, hogyitt az ideje, hogy új erőfeszítéseket tegyünk a konBerlinből jelenti a TASZSZ. Június 17-én Berlinben ülést tartott a Német Egység Bizottsága. Az ülésen megjelent J. Dieckmann, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnöke, H. Loch és O. Nitschke miniszterelnökhelyettesek. Loch és Dieckmann felszólalása után az ülés részvevői egyhangúlag elfogadott nyilatkozatukban helyeslik a varsói nők tanársegéde, jól beszéli a magyar nyelvet. Az első külföldi küldöttek és újságírók már megérkeztek Helsinkibe; a részvevők zömének érkezését hétfőre és keddre várják. Az egész békeszerető emberiséggel együtt Helsinki lakossága és Finnország népe is bizakodással tekint a nagy béketalálkozó elé, amelyet június 22-én, szerdán délután 3 órakor nyit meg Joliot Chrie, a Békevilágtanács elnöke afliktus forrásainak megszüntetésére". Ezután elmondta, hogy a miniszterek találkoztak Adenauer kancellárral. A közlemény nem tesz említést a tárgyalások tartalmáról, de az amerikai sajtó rámutatott, hogy Adenauer Moszkvába való meghívásával kapcsolatos kérdéseket tárgyaltak meg. A közlemény azt mondja, hogy a négy hatalom kormányfőinek genfi tanácskozása előtt a három nyugati hatalom értekezni fog Párizsban az Északatlanti Szövetség tagjaival. A közlemény különösen hangsúlyozza, hogy a három nyugati hatalom továbbra is "közös politikát" kíván folytatni, mint eddig. értekezlet határozatait és a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hogy létesítsenek normális dipomáciai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között. A nyilatkozat a továbbiakban ismerteti a bizottságnak Németország mielőbbi békés újraegyesítésére vonatkozó javaslatait. A három nyugati hatalom külügyminiszterének tanácskozása A Német Egység Bizottság ülése A Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának és Bulgária minisztertanácsának ülése Mint a Bolgár Távirati Iroda közli, június 16-án megtartották a Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának és a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának együttes ülését. Sztanko Todorov földművelésügyi miniszter beszámolt a tavaszi vetés helyzetéről. Ruszi Hrisztozov begyűjtési miniszter az 1955-ös tej- és húsbeadási állami tervvel foglalkozott. Miután részletesen megvitatták ezeket a kérdéseket, megfelelő határozatokat fogadtak el. Amerikai folyóirat a szovjet mezőgazdasági küldöttség amerikai látogatásáról New Yorkból jelenti a TASZSZ. Az Iowa Union Farmer amerikai folyóirat »Az oroszok látogatásit felvet bizonyos kérdéseket« című cikkében Iowa állam farmereinek helyzetével foglalkozik. Többek között megállapítja, hogy kukoricatermelés és sertéstenyésztés területén az oroszok sokat tanulhatnak az iowai farmerektől. Ezután megállapítja a folyóirat cikke, hogy az oroszok felvethetnek bizonyos kényes kérdéseket, például azt, hogy miért jár együtt a farmok termelésének emelkedésével a farmerek jövedelmének folyamatos esése, miért növekszenek a farmerek adósságai, vagy érdeklődni találnának a mezőgazdasági termékek elosztásának rendszeréről. Ezek a cikkíró szerint olyan kérdések, amelyekre nem tudnak válaszolni sem az iowai lakosok, sem a mezőgazdasági folyóiratok szerkesztői. A továbbiakban rámutat a cikkíró, hogy a kukoricára emelés és a haszonállattenyésztés effektív módszerei az Egyesült Államokban úgynevezett „feleslegek jelentkezéséhez, árcsökkenéshez és a farmerek jövedelmének csökkenéséhez vezetnek. Ha az oroszok bebizonyítják, hogy náluk ez nem vezet olyan feleslegek létrejöttéhez, ami a parasztok jövedelmének csökkenését eredményezi, akkor lehet, hogy az amerikai farmereknek meg kell majd tárgyalniuk azt a kérdést, miért éppen a Szovjetunióban nincsenek ezek a következmények... Milyen farmokat fognak bemutatni az orosz küldöttségnek? — kérdezi a cikk. — Kisebbszámú olyan farmot, amely jól kifizetődik, amelynek jó állatállománya és gépparkja van s amely ezért ki tudta fizetni a magas földbért? Vagy olyat, amelyet tulajdonosuk utolsó pénzéért vett aerenként 300 dollárért, vagy még drágábban? Vagy bemutatnak elhanyagolt farmokat, olyanokat, amelyek Délnyugat-Iowában vannak? Végül megjegyzi a cikkíró, hogy a föld ára oly magas, hogy a farmer nem tudjamegvásárolni és kifizetni a földet annak jövedelméből. Az amerikai szenátus ratifikálta az osztrák államszerződést Az AFP hírügynökség jelenti, hogy az amerikai szenátus pénteken este 63 szavazattal három ellenében ratifikálta az osztrák államszerződést. A ratifikálás ellen szavazott Jeraner, Malone és McCarthy szenátor. Peron elnök nyilatkozata Párizsból jelenti az MTI. Peron argentin elnök pénteken rádióbeszédet mondott, amelyben javasolta: népszavazás útján döntsenek arról, hogy a katolikus vallás továbbra is államvallás maradjon-e Argentínában. A France Soir közli Peron elnök nyilatkozatát: »Nem titkoltam el a katolikus hierarchia előtt azt a szándékomat, hogy az egyház és az állam különválasztásának problémáját döntés céljából a nép elé viszem“ — mondotta többek között Peron. — »Mivel az egyházi méltóságok világi hatalmukat és anyagi érdekeiket veszélyeztetve látták, az Actio Catholica buzgó tagjainak segítségével az ellenzékkel együttműködve igyekeztek felforgató tevékenységet folytatni elsősorban a szakszervezetekben. Időnként polgárháborúra gyújtogató szentbeszédeket is mondtak a szószékről. Véget ért a CGT 30. kongresszusa Párizsból jelenti az MTI. A CGT 30. kongresszusa lelkeshangulatú ülésen fejezte be munkálatait Megválasztották a CGT vezetőségét. Főtitkárok: Benoit Frachon és Alain Le Léap. Hegedűs András üdvözlő távirata az ENSZ-alapokmány aláírásának 10. évfordulójára egybegyűlt közgyűléshez 1955. június 13. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözletét és jókívánságait küldi az ENSZ ünnepi közgyűlésének. A Magyar Népköztársaság kormányának őszinte óhaja, hogy az ENSZ, amelynek történelmi hivatása, hogy a nemzetközi béke és biztonság hathatós védelmezője legyen, maradéktalanul betöltse ezt a magasztos feladatát. A magyar kormány véleménye szerint ennek megvalósítását szolgálná, ha az ENSZ, alapokmánya IV. cikkelyének megfelelően, kitárná kapuit azok előtt az államok előtt, amelyek vállalták az alapokmányban foglalt kötelezettségeket és évek óta folytatott politikájukkal bebizonyították, hogy az ENSZ-tagságra jogot formálhatnak. A Magyar Népköztársaságnak állandó törekvése, hogy normális kapcsolatokat, baráti jóviszonyt valósítson meg és tartson fenn az ENSZ tagállamaival, a világ valamennyi országával. A nemzetek közötti jóviszony fejlesztését szolgálják a Magyar Népköztársaság 34 országban létesített diplomáciai képviseletei, a világ majdnem valamennyi országával fennálló kereskedelmi kapcsolatai, valamint az egyes magyar intézmények és szervek részvétele 140 nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ több szakosított intézménye és bizottsága munkájában. A magyar nép fő kívánsága, hogy küldöttei az ENSZ fórumán is részt vehessenek a nemzetközi feszültség enyhítéséért folyó küzdelemben. Amikor a Magyar Népköztársaság kormánya a magyar népnek ezt a kívánságát tolmácsolja, egyben azt a meggyőződését is kifejezi, hogy az ENSZ alapokmánya aláírásának 10. évfordulója azzal válhat igazi ünneppé, ha az egybegyűlt tagállamok megkülönböztetés nélkül felveszik soraikba mindazokat a békeszerető országokat — köztük a Magyar Népköztársaságot — amelyek hosszú évek óta kifejtett egész tevékenységük alapján erre joggal tartanak igényt. A Magyar Népköztársaság kormánya abban a reményben ismétli meg jókívánságait, hogy az ünnepi közgyűlés ilyen értelemben fog hozzájárulni az ENSZ erejének, tekintélyének és befolyásának megnöveléséhez és ezzel az egyetemes béke hathatósabb biztosításához. HEGEDŰS ANDRÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke (MTI) Az Albán Demokratikus Arcvonal III. kongresszusa Tiranából jelenti a TASZSZ. Június 17-én Tiranában megnyílt az Albán Demokratikus Arcvonal III. kongresszusa. Enver Hodzsa elnök beszámolójában részletesen megemlékezett az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésében elért sikerekről. A nemzetközi helyzetről szólva kijelentette, hogy az Albán Népköztársaság békeszerető politikát folytat, egészséges kapcsolatok megteremtésére törekszik, minden országgal, köztük a szomszéd országokkal. Hangsúlyozta a szovjet—jugoszláv kormánynyilatkozat jelentőségét, végül az Albán Demokratikus Arcvonal további feladatairól beszélt. • A Francia Köztársasági Tanács választásat Párizsból jelenti az MTI. Franciaországban június 19-én tartják a köztársasági tanács — a francia parlament második kamarája — választásait. A köztársasági tanács elvben 320 szenátorból áll (jelenleg 319-ből), tagjainak felét minden három évben újraválasztják. Június 19-én 159 szenátort választanak. A szavazás az anyaország 54 megyéjében, továbbá 14 tengerentúli megyében és területén rendkívül bonyolult választási törvény alapján zajlik le. Ez a törvény a haladó pártok képviseletének megakadályozására törő reakciós pártok érdekeinek felel meg. Az amerikaiak koreai egységeinél szolgált és később Kínában letelepedett öt katona visszatér hazájába Pekingből jelenti az Új Kína. A Kínai Vöröskereszt Társaság szombaton bejelentette, egyetért az ENSZ hadseregéhez tartozott öt volt katonának azzal az óhajával, hogy visszatérjen hazájába. Lewis W. Griggs (Jacksonville, Texas állam), Otto G. Bell (Olympia, Washington állam) és William A. Cowart (Dalton, Georgia állam) amerikai katonák, valamint Roger Devriendt (Teperstraat 25, Gus Westvlaanderen) és Louis Verdyck (Oemlegem Steenweg 23, Schilde Antwerpen) belga katonák húsz társukkal együtt a koreai fegyverszünet végrehajtásakor nem voltak hajlandók repatriálni, illetőleg átmentek a koreai—kínai fél területére és lakóhelyül a Kínai Népköztársaságot választották. A Kínai Vöröskereszt Társaság fent említett nyilatkozatát Liu Sih-hsziai, a Kínai Vöröskereszt főtitkárhelyettese olvasta fel azon az összejövetelen, amelyen a továbbra is Kínában maradó volt ENSZ-katonákon kívül jelen voltak a kínai és külföldi sajtó tudósítói is. A Romániában önként jelentkezett két volt amerikai kém nyilatkozata Bukarestből jelenti az Agerpres. A román távirati iroda tudósítója beszélgetést folytatott Gheorghe Gheorghiuval és Gheorghe Cristescuval, akiket az amerikai kémszolgálat ejtőernyőn ledobott a Román Népköztársaság területén. A két volt amerikai kém kijelentette, hogy »a román légió« vezetőinek nyomására emigrációs tartózkodásuk alatt vállalkoztak arra, hogy elárulják a román nép érdekeit és hagyták, hogy az amerikai kémszolgálat beszervezze őket. »Miután román földre érkeztünk — mondották —, felismerhettük azt a tényt, hogy alaposan megtévesztettek bennünket és azt, hogy a mi helyünk nem az amerikaiak mellett van, akik a Román Népköztársaság aláaknázására törekszenek. Ezek a tények késztettek arra, hogy szabad akaratunkból jelentkezzünk a hivatalos szerveknél, bevalljuk az általunk elkövetett bűnöket és lehetőséget kérjünk arra, hogy hazánk javára becsületes munkával tehessük jóvá azokat.* A továbbiakban részletesen beszámoltak az amerikai kémszolgálat felforgató és kémkedési terveiről, felépítéséről, a kémek kiképzéséről, majd így folytatták: »Mi, akik közvetlen érintkezésben állottunk a kémközpontokkal, határozottan kijelentjük, hogy az emigránsok állítólagos bizottságai és központjai a provokátorok és kémek iskoláivá változtak — ezeknek pedig az a feladata, hogy hazánkban felforgató tevékenységet fejtsenek ki.« Elmondották ezután, milyen belső erők játszottak közre abban, hogy jelentkezzenek a román hatóságoknál. »Meggyőződésünk — mondották —, hogy bárki visszatérhet népünkhöz, de csak tiszta lelkiismerettel. Tanúi voltunk annak, hogy a nép hatalma kitárja a kapukat mindazok előtt, akiket lelkiismeretük arra késztet, hogy vezekelve visszatérjenek hazájukba-e A Az AP hírügynökség angol kormánykörök pénteki közlésére hivatkozva jelenti, hogy Eden angol miniszterelnök meghívta Nehru indiai miniszterelnököt, hogy a jövő hónap elején még a kormányfők genfi értekezlete előtt látogassonel Londonba. S