Magyar Nemzet, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-10 / 135. szám

Péntek, 1955. június 10.. .magyar Nemzet V. M. Malotov az ENSZ jubileumi ülésszakára San Franciscóba utazott A külpolitikai helyzet A SZOVJET KORMÁNY JEGYZÉKÉNEK VISSZHANGJA. A Német Szövetségi Köztársasághoz intézett június 7-i szov­jet jegyzék központi helyet foglal el a nemzetközi diplomá­ciában és a sajtóban. A bonni kormány egymást követő mi­nisztertanácsokon tovább foglalkozik a szovjet kormány nagy horderejű diplomáciai lépésével. Szerdán este a második mi­nisztertanács után kiadott hivatalos jelentés még egyszer utal a szerdán tartott első minisztertanácson egyhangúlag elfoga­dott közleményre. A Neues Deutschlart­, Németország Szocia­lista Egységpártjának központi lapja vezércikkében hangsú­lyozza: “A Szovjetunió és a Szövetségi Köztársaság kapcsola­­tainak rendezése parancsoló nemzeti követelmény. A német nép egyöntetűen elvárja, hogy Bonn félreérthetetlen igennel vála­szol a szovjet javaslatra. Az a pozitív visszhang, amelyet a szovjet javaslatok már az első napon egész Németország la­kosságában kiváltottak, világosan mutatja: a német nép nagy többsége egységes abban az akaratában, hogy végleg felszá­molják az ellenségeskedés politikáját és megteremtsék Német­ország és a Szovjetunió között a béke, az együttműködés és a barátság kapcsolatát.* Az amerikai sajtó kommentárjainak hangja azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság Viszo­nyának rendezését célzó szovjet jegyzék nyugtalanságot és el­utasító magatartást váltott ki washingtoni hivatalos körökben. A New York Times például aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szovjet jegyzék­­még a négyhatalmi találkozó előtt meg­győzheti a németeket arról, hogy Németország politikai és gazdasági vonatkozásban többet nyer, ha kívül marad a nyu­gati koalíción*. A nyugati diplomáciai képviselők véleménye abban foglalható össze, hogy a bonni kormány bajosan utasít­hatja vissza a szovjet javaslatot. A Yorkshire Fest azt írja, hogy Ademuer kancellárnak **nem lesz könnyű elutasítania a meghívást, annál is inkább, mert ez a meghívás azzal a té­nyeken alapuló emlékeztetéssel társul, hogy az orosz és a német gazdaság sok tekintetben kiegészíti egymást. “Az AFP londoni tudósítója ezzel kapcsolatban rámutat arra is, hogy Londonban zavar tapasztalható. A párizsi jobboldali lapok ugyancsak nyugtalanságot árul­nak el. A Figaro a szovjet külpolitikának 621 ez újabb lépését az imperialista hatalmak szempontjából “Veszélyes” lépésnek próbálja feltüntetni, jóllehet a valóságban a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok rendezése minden európai állam szempontjából tökéletesen megfelel a béke és a biztonság érdekeinek. Jellemző egyébként, hogy amíg a nyugati sajtó hónapokon keresztül Nyugat-Németország “Szuverenitásának helyreállításéról* harsogott, addig a szov­jet jegyzék után sűrűn emlékeztetik Adenauert a párizsi szer­ződésre, így a Franc Tireur azt írja:­ A párizsi egyezmények a Német Szövetségi Köztársaság kormányát a nyugati hatal­maktól teszik függővé s követelik, hogy minden lépését elő­zőtér hozza összhangba Washington, Shardon és Párizs véle­ményével. A francia haladó sajtó örömmel fogadja a szovjetunió­nak az egyetemes béke megszilárdítása szempontjából nagy­jelentőségű eljárását. A VHurstanité, miközben hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió javaslatának elfogadása előkészítené a talajt a német kérdés békés megoldására és csökkentené a nemzetközi feszültséget, megállapítja, hogy a Nyugat-Német­­országhoz Intézett Szovjet jegyzék és Nehru­­nd­iáj miniszter­elnök Moszkvába érkezése június 7-ét a békeharc nagy dátu­­mává teszi. V. M. Molotov Párizsba érkezett Párizsból jelenti a TASZSZ. V. M. Molotov, a Szovjetunió minisztertanácsának első el­nökhelyettese és a Szovjet­unió külügyminisztere Moszk­vából San Franciscóba uta­zott, hogy részt vegyen az ENSZ jubiláns ülésszakán. Molotov a szovjet küldöttség tagjainak kíséretében június 9-én Párizsba érkezett. A repülőtéren V. M. Molo­­tovot és kíséretét Sz. A. Vino­­gradov, párizsi szovjet nagy­követ vezetésével a párizsi szovjet nagykövetség tagjai, a népi demokratikus országok párizsi diplomáciai képvisele­teinek vezetői és a francia külügyminisztérium képvise­lői fogadták. Párizsba érkezése után V. M. Molotov hamarosan a fran­cia külügyminisztériumba ment, ahol Pinay külügymi­niszter villásreggelit adott a Szovjetunió külügyminiszteré­nek tiszteletére. A villásreg­gelin Edgar Faure francia mi­niszterelnök is jelen volt. Ott voltak a francia külügymi­nisztérium, valamint a pári­zsi szovjet nagykövetség fe­lelős munkatársai is. A villásreggeli után v. M. Melotov és a kíséretében lévő személyiségek a Bt. Lazaire pályaudvarra hajtattak, hogy Cherbourgba utazzanak. Innen indul ugyanis a gőzhajó New ó£prkba. v. M. Malotov és a kíséretében lévő személyisé­gek helyi idő szerint 16 óra után Párizsból Cherbourgba utaztak. A Pravda vezércikke a Június 7-i szovjet jegyzék jelentőségéről Moszkvából jelenti a TASZSZ: A Pravda csütörtöki vezér­cikkének címe: »Az európai béke megszilárdítása érdeké­ben.* A cikk a többi között így hangzik: Bizton mondhatjuk, hogy az európai béke fenntartásának és megszilárdításának döntő feltétele a szovjet nép és a német nép jó viszonya. A szovjet kormány ebből ki­indulva intézte a Német Szö­vetségi Köztársaság korzrzá­­rgjához tagnap nyilvánosságra hozott jegyzékét, amelyben javasolja, teremtsék meg a Szovjetunió és Nyugat-Német­­ország közvetlen diplomáciai, kereskedelmi, valamint kultu­rális kapcsolatát. A Szovjet­unió kormánya kívánatosnak tartja, hogy személyes érint­kezés jöjjön létre a két or­szág államférfiai között, ezért — mint a jegyzék rámutat­­— örömmel üdvözölné, ha a leg­­közelebbi időben Moszkvába Utazna Konrad Acrehauer úr, a Német Szövetségi Köztársa­ság kancellárja és más meg­bízottak, akiket a Német Szö­vetségi Köztársaság kormá­nya Moszkvába küldene, hogy megvitassák e kérdéseket. A szovjet kormány kezde­ményezésének nagy nemzet­közi jelentősége van. Ez a kezdeményezés megfelel a szovjet és a német nép érde­keinek és egyben elősegíti az általános nemzetközi feszült­ség enyhülését. Már maga az a tény, hogy nincs normális kapcsolat a Szovjetunió és Nyugat-Németország között, feltétlenül nyugtalanságot kell hogy keltsen Európában, e ténynek feltétlenül fokoznia kell az általános feszültséget. Csakis az agresszív erőknek érdekük az ilyen nem normális helyzet fenntartása. És ellen­kezőleg, azoknak, akik fenn akarják tartani és meg akar­ják szilárdítani a békét, fel­tétlenül kívánniuk kell a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság viszonyá­nak rendezését. E rendezés természetesen mindenekelőtt a Szovjetunió és Németország népeinek ér­deke. A történelmi tapaszta­lat meggyőzően megmutatta, hogy azokban az időszakok­ban, amikor a két ország ba­rátságban élt egymással és együttműködött, ebből mind­kettőnek nagy haszna tá­madt. A Szovjetunió és Né­metország népeinek ellensé­geskedése és háborúja bárt és szenvedést hozott rájuk. A cikk ezután megállapítja: a Szovjetunió abból indul ki, hogy a Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság normális viszonyának megte­remtése és fejlesztése előse­gíti az egész Németországot érintő rendezetlen kérdések megoldását és ily módon elő­mozdítaná a német nép fő, ál­talános nemzeti kérdésének megoldását, a demokratikus német állam egységének hely­reállítását. A Pravda ezután kitér a két állam és a két nép közötti gazdasági és kulturális kap­csolatok jelentőségére, majd a következőket írja: A szovjet kormánynak a Né­met Szövetségi Köztársaság kormányához intézett jegyzéke igen élénk visszhangot keltett minden országban. Már az első sajtójelentések is azt mutatják, hogy a német közvélemény Németország egész területén — mind a Német Demokra­tikus Köztársaságban, mind a Német Szövetségi Köztársaság­ban — az európai tartós béke biztosítását szolgáló szilárd tö­rekvés új megnyilvánulásénak tekinti a Szovjetuniónak ezt a fontos lépését. A cikk idézi a Német Szövet­ségi Köztársaság kormányának nyilatkozatát, majd rámutat arra, hogy egyes amerikai és angol körökben a szovjet kor­mány jegyzéke fejvesztettséget és zavart okozott. Látható, hogy ezekben az országokban egye­seknek érdeke, hogy akadá­lyozzák a Szovjetunió és Nyu­gat-Németország kölcsönös vi­szonyának rendezését, bizal­matlanságot és ellenségeske­dést hintsenek el a szovjet— nyugatnémet viszonyban. A Szovjetunió népei támo­gatják és helyeslik a szovjet állam bölcs politikáját, amely­nek célja az egész világ béké­jének megszilárdítása. Tével áll tőlük a német nép iránti bosszú érzése. A szovjet embe­rek azt kívánják, hogy hatá­rozott fordulat történjék a né­met néphez fűződő normális jóviszony irányában. Az ilyen viszonynak döntő jelentősége van az európai béke fenntar­tása és megszilárdítása szem­pontjából. A népi demokratikus országok sajtója a szovjet jegyzékről VARSÓ Valamennyi központi lap június 8-i számában vezető helyen, vastagbetűs címfelirat­tal közli a Német Szövetségi Köztársasághoz intézett szov­jet jegyzéket. A Trybuna Ludu a következő címfelirattal közli a jegyzéket: “A Szovjetunió az európai béke és biztonság­im­egszilár­­dítása érdekében a diplomá­ciai kapcsolatok megteremté­sét javasol­ja a Német Szövet­ségi Köztársaságnak.* A Zycie Warszawy címfeliratában hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány javaslata minden európai állam békéjét és biz­tonságát szolgálja. PRÁGA A Ritáé Práva, a PrdSé, a Lidova Demokraete, a Zeme­­delske Noviny, a svobodne Sióvá és több más prágai lap vezető helyén, vastagbélül címfelirattá­ közli a Szov­jet jegyzéket. A lapok kiemelik a Szovjetunió kor­mányának azt a törekvését, hogy a béke és a biztonság megszilárdítása céljából meg­teremtse az egészséges vi­szonyt a Német Szövetségi Köztársasággal. BUDAPEST A TASZSZ budapesti jelen­tésében kiemeli, hogy vala­mennyi központi lap vezető helyén közli a jegyzékét. A jelentés idézi a Magyar Nem­­zetet. K. J. Vorosilov reggelit adott Neh­ru tiszteletére Moszkvából jelenti a TASZSZ. K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnöke június 9-én regge­lit adott Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnök és kül­ügyminiszter tiszteletére. A reggelin jelen volt Dzsa­­vahartál Nehru, leánya Indira Gandhi, N. R. Pillái, az indiai külügyminisztérium főtitkára, A. Husszain, az indai külügy­minisztérium európai osztályá­nak vezetője, K. P. I. Menen, India moszkvai nagykövete és felesége, szovjet részről megjelent N. A. Kulganyin, N. Sz. Hruscsov, L. M. Kolganovics, G. M. Ma­lenkov, a. I. Mikojan, M. G. Pervuhin, M. Z. Szabarov, A. M. Puzanov, az OSZSzSZK minisztertanácsának elnöke, J. A. Benegyiktov, G. K. Zsukov, I. G. Kobanov, M. D. Kovri­­gina, N. A. Mihajlov minisz­terek, A. N. Nyeszmejanov, a Szovjet Tudományos Akadé­mia elnöke, A. A. Gromiko és V. V. Kuenyeed­) külügym­i­­niszterhelyettesek, M. A. Meny­eiből­, a Szovjetunió delhi nagy­követe, F. F. Malocskov, a Szovjetunió külügyminiszté­riuma protokollosztályának vezetője. A reggeli szívélyes baráti hangulatban folyt le. Nehru most látogatott egy moszkvai tepfilőgépgyárért, megtekintette a Mezőgazdasági Kiállítási­­ és a „Sztálin44 autógyárat Moszkvából jelenti a TASZSZ. Dzsavaharlal Nehru minisz­terelnök és kísérői június 9-én meglátogatták Moszkva egyik legrégibb repülőgépgyárát. Nehru megtekintette egy lökhajtásos repülőgép fülké­jét és egy­­11—12* típusú ké­nyelmes utasszállító repülőgé­pet. A vendégek ezután a sze­relőműhelyből a repülőtérre mentek, ahol megtekintették egy lökhajtásos gép felszállá­sát. Nehru. Valamint leányé lil­ábra Gandhi és az őket kí­sérő személyiségek látogatást tettek a Szovjetunió Mezőgaz­dasági Kiállításán. Az indiai vendégeket Ivan Benegyiktov, a Szovjetunió szovhetügyi minisztere, a kiál­lítási főbizottság elnöke és Nyikolaj Cicin akadémikus, a kiállítás igazgatója fogadta. Dzsavaharlal Nehru, az In­diai Köztársaság miniszter­elnöke és kísérete június 8-án meglátogatta a moszkvai »Sztálín«-autógyárat. Nagy érdeklődést keltett a gépkocsiszerelő és kipróbáló műhely, amelyben a »ZisZ“* 150* típusú tehergépkocsikat kibocsátó főfutószalag helyez­kedik el. India moszkvai nagykövete ebédet adott A­ehru miniszterelnök tiszteletére K. P. S. Menen, az Indiai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete jú­nius 8-án ebédet adott Nehru indiai miniszterelnök és kül­ügyminiszter tiszteletére. Az ebéden lélel volt: Dzsa­vaharlal Nehru, leánya: Indi­ra Gandhi, N. R. Pillái, az in­diai külügyminisztérium fő­titkára és A. Husszein, az in­diai külügyminisztérium euró­pai osztályának vezetője. Szovjet részről jelen voltak: N. A. Bulganyin, K. J. Voro­­silov, L. M. Kaganovics, G. M. Masenkov, A. I. Mikoján, V. M. MolotoV, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, N. Sz. Hrus­csov, valamint A. M. Puzahov, az US2S2S2K minisztertáhá­­csásiak elnöke, G. K. Zsukov, M. I­. Ko­ticsha és N. A. Mi­­hajlov, a Szovjetunió minisz­terei, úgyszintén A. A. Gróf Hin­ke, V. V. Kuznyetov és V. A. Zom, a szovjetunió külügy­miniszterének helyettesei és M. A. Menyükön, a Szovjet­unió rendkívüli és meghatal­mazott indiai nagykövete. Attléé nem vennl vissza a Munkáspárt vezetésétől Londonból jelenti az MTI. Az Angol Munkáspárt parla­menti csoportjának csütörtök délelőtti ülésén Clement Att­­­­lee bejelentette: visszavonja azt az elhatározását, hogy ok­tóberben átadja a párt veze­tését. Hozzátette, hogy mind­addig a párt élén marad, amíg azt szükségesnek ítéli. Az angol kormány — álláspontját megváltoztatva — hajlandó tárgyalni a sztrájkoló vasutasokkal Londonból jelenti a TASZSZ. Az angol mozdonyvezetők és fűtők szilárdságukkal és szer­vezettségüikkel jelentékeny si­kert értek el. Szerdán a kor­mány — mint a Reuter jelenti — annak tudatában, hogy a sztráj­kólók követeléseinek megtagadása súlyosan érinti az ország gazdasági életét, beleegyezett abba, hogy a sztrájk befejezése előtt tár­gyaljanak a sztrájkolókkal. Edén június 5-i rádióbeszédé­ben még a sztrájk megszünte­téséhez kötötte a tárgyalóét. Eisenhower sajtóértekezlete Washingtonból jelenti a TASZSZ. Eisenhower elnök sajtóértekezletén készségét fe­jezte ki arra, hogy hat napra meghosszabbítsák a négy hata­­lom kormányfői értekezletét, ha előre meg lehet állapítani az értekezlet maximális tarta­mát. Az elnök úgy véli, hogy nem lehet túl sokat várni az első értekezlettől, de remél­hető, hogy ez az értekezlet elősegíti majd egy olyan új légkör kialakulását, amelyben a munka gyümölcsöző lesz. Rámutatott: a Világ bízik ab­ban, hogy a legfelső szinten folytatott tárgyalások újabb utakat nyitnak meg a meg­egyezés felé. Eisenhower sajtóértekezleté­nek bevezetőjéül nem hivata­los nyilatkozatot tett azzal kapcsolatban, hogy a szovjet kormány Adenauert Moszkvá­ba hívta a két államot kölcsö­nösen érdeklő problémák meg­tárgyalására. Eisenhower eze­ket mondta: »Az Egyesült Ál­lamok bízik abban, hogy Aden­­auer megmarad szövetségesei­nek és barátainak oldalán.* Arra a kérdésre, hogy Eisen­­hower szándékozik-e a négy hatalom külügyminisztereinek San Franciscó-i találkozása előtt beszélgetést folytatni Adenauerral, az elnök azt vá­laszolta, hogy Adenauer bizo­nyára találkozni fog vele a jú­nius 14-i villásreggelin. Eisenhower arra a kérdésre válaszolva, hogy az Egyesült Államok ellenzi-e a Szovjet­­német kapcsolatok rendezését, és ezzel kapcsolatban tanúsít-e nyugtalanságot, kijelentette, hogy ez a kérdés tegnap, Dul­­les-szal történt találkozása után merült fel. Az elnök ez­után rámutatott, hogy e kér­désre saját személyében taga­dó választ adhat. Válságosra fordult az olasz kormány helyzete Rómából jelenti az MTI. Politikai körökben az a véle­mény alakult ki, hogy az olasz kormány sorsa még ezen a héten, vagy a jövő hét első napjaiban eldől. A pártok kö­zötti kapcsolatok kérdéséről Scelba miniszterelnök megbe­szélést folytatott Grondii köz­­társasági elnökkel. A pártok vezetői közben egymás között is megbeszéléseket folytatnak. Sajtóértesülések szerint Sara­­gat az Olasz Szocialista De­­mokrata Párt vezetőségének ülésén állítólag bejelentette azt a szándékát, hogy kilép a kormányból. A közeli napok­ban várják a kormány sorsára nézve döntő Keresztény-De­mokrata Párt két parlamenti csoportjának nyilatkozatát is. A keresztény­demokrata par­lamenti csoport tagjainak nagy része határozottan ellene van a jelenlegi kormánynak. A szicíliai választások kime­netele — mint ezt a sajtó­­kommentárok hangsúlyoznák — újabb csapást jelent a Scelba-kormányra. Pietro Nenni, az Olasz Szo­cialista Párt főtitkára kije­lentette, hogy a szicíliai tarto­mányi választásokon bebizo­nyosodott: a választók nagy többsége erősen hangsúlyo­zott szociális politikát kíván, amelyet csak új többség se­gítségével lehet megvalósítani. Luigi Longo, az Olasz Kom­munista Párt főt­itkárhelyettes­ Sé, a párt római szervezeté­nek aktívaülésén mondott be­szédében rámutatott arra, hogy a választáson a keresz­tény­demokraták összes szö­vetségesei — a jobboldal és a középpártok — egyaránt meg­gyengültek. Kijelentette, hogy az ország előtt most nem az a kérdés áll, hogy egypárti, vagy többpárti kormányrend­szer között válasszon, hanem az, hogy az országnak új po­litikára van szüksége, amely új szociális erőkre támaszko­dik. — Ez az a követelmény — mondatta —, amelyet a kom­munisták és a szociel­s­­ták, de még a keresztény­de­mokraták egészséges erői is támasztanak, s amiről az ál­lamfő hivatalb­a lépése alkal­mából az Országhoz intézett üzenetében beszélt. Ebert levele a nyugat-berlini képviselőtestü­let elnökéhez Berlinből jelenti az ADN. Friedrich Ebert, Berlin fő­polgármestere, levelet inté­zett a nyugat-berlini kép­viselőtestület elnökéhez, amelyben Nagy-Berlin nép­­képviseletének egyhangú ha­tározatát ismerteti, a határo­zatnak az a lényege, hogy a magisztrátus tagjai és a sze­nátus tagjai haladéktalanul üljenek össze és vitassák meg annak a módját, hogyan le­hetne a Berlin kettéosztásá­ból származó különböző ki­növéseket kiküszöbölni. A le­vélhez csatolták Ebert ha­sonló tárgyú levelének máso­latát, amelyet Otto Suhr nyugat-berlini főpolgármes­terhez intézett s amelyben azt kéri, nevezze meg a tár­gyalásokon részt vevő szená­torokat, valamint tegyen ja­vaslatot a tárgyalások idejé­re és helyére. Berlinből jelenti az MTI. Leonard Schlitter, Alsó-Szász­­ország tartományi kormányá­nak fasiszta múltú közokta­tás­ügy­i minisztere, akit egy hét előtt kényszerszabadságra küldtek, csütörtökön benyúj­totta lemondásét Hetíi Vege­tar* Prágából jelenti a CTK. Június 8-án Prágában a Leg­felső Bíróság katonai kollé­giuma megkezdte egy, az Egyesült Államok szolgálatá­ban állott kémcsoport bűn­ügyének tárgyalását. Alois Hajduk, Bohumil Stenci, Josef Sk­ara, Gustav Sykora vádlottak a legsúlyo­sabb bűncselekményt, a haza­árulás és kémkedés bűnét tományi miniszterelnöknek. A fasiszta miniszter kinevezése ellen a gu­ttingai egyetem ta­nári kara és diáksága elszánt tiltakozó akciót indított, amely­­hez csatlakozott egész Nyugat- Németország haladó értelmi­sége és munkássága, követték el. A vádlottak Csehszlovákiából Nyugat-Né­­metországba menekültek, majd visszatértek Csehszlovákiába és mint az amerikai CIC ügy­nökei, adatokat gyűjtöttek a Csehszlovák Köztársaság te­rületén, a csehszlovák had­seregről, a gazdasági, társa­dalmi és politikai élet külön­böző területeiről. Lemondott­ak­ 1,1 liter Alsó-Szászországi fasiszta közoktatásügyi minisztere Amerikai szolgálatban álló kémek ügyének tárgyalása Prágában A külpolitika hívei­ ­ (Párizs, MTI) Már közöl­tük, hogy a francia nemzet­­gyűlés elnöksége elfogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak azt a meghívását, hogy francia parlamenti küldöttség látogasson el a Szovjetunióba. A francia nemzetgyűlés elnöke most levelet intézett Pinay kül­ügyminiszterhez és kért, hogy ezt az elhatározást hozza tu­domására a Szovjetunió kül­ügyminiszterének. A (Peking, új Kína.) a hel­sinki béke-világtalálkozón rászt vevő 45 tagú kínai kül­döttséget Mao Tun kiváló író vezeti. A (Moszkva, TASZSZ) A Szovjet Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Szövetsé­gének meghívására Moszkvá­ba érkezett a Belga Vöröske­reszt küldöttsége, Frederik de Meróde herceg, a Belga Vörös­kereszt elnökének vezetésével. A (Moszkva, TASZSZ) A VDKSZ meghívására nyugat­német újságírócsoport tartóz­kodik a Szovjetunióban. A cso­port tagjai a HesSitéhe Zei­­tung, a West-Deutsche Allge­­meine Zeitung, a Sü­ddeutsche Zeitung és a dpa hírügynök­ség szerkesztőségét képviselik.

Next