Magyar Nemzet, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-17 / 167. szám

2 rető ember, nézeteire és meggyőződésére való tekintet nélkül, az újságírókkal folytatott beszélgetések során örömmel üdvözli ezt a nyilatkozatot, mint a Szovjetunió őszinte törekvésének bizonyítékát, hogy Genfben minden erejét latbaveti az értekezlet elé tűzött nemes célok elérése végett. Azok az értesülések, amelyek egyes nyugati fővárosokból a szovjet kormányküldöttség nyilatkozatának visszhangjáról ideérkeznek, elősegítik az értekezlet kedvező eredményébe vetett remények terjedését. Egész sor svájci lap azt a véleményét fejezi ki, hogy a szovjet kormányküldöttség által kifejtett szempontok előmozdítják a genfi találkozó részvevői előtt álló feladatok megoldását. így a La Suisse című genfi lap vezércikkében kijelenti, hogya nyilatkozat egyszerűsége, a benne kifejezésre jutó szovjet álláspont határozott világossága, s a Szovjetunió békeakaratának leszögezése feltétlenül hatást kelt. A lap ezután idézi a szovjet kormányküldöttség sajtónyilatkozatának azt a részét, amely szerint »a béke ügyének nagy győzelme lenne, ha Európában kollektív biztonsági rendszer létesülne, amelyben más államok is részt vennének. A lap megjegyzi, hogy ez a gondolat ,bár nem új, megéri, hogy felújítsák. Ez a gondolat nagy érdeklődésre tarthat számot az európai szárazföld minden országában és ha megvalósítják, megteremti a bizalomnak azt a központját, ahonnan azután a bizalom gyorsan átterjedhet más világrészekre is.«. A lap felszólít arra, hogy ne vegyék semmibe a szovjet sajtónyilatkozat által megnyitott lehetőségeket. »Bulganyin üzenetének — írja a La Suisse — visszhangra kell találnia a genfi tárgyalásokon.« Eisenhower rádióbeszéde Genfbe utazása előtt Londonból jelenti a TASZSZ: Eisenhower elnök — mint a londoni rádió közli — repülőgépen elutazott Washingtonból Genfbe. Kevéssel elutazása előtt beszédet mondott a rádióban és a televízióban. Az elnök kijelentette, hogy mind ő, mind Dulles külügyminiszter békülékeny hajlamot és türelmességet fog tanúsítani Genfben, mert az Egyesült Államok nem akarja mások nyakába varrni saját életformáját. Baráti kezet nyújtunk — mondotta az elnök — és minden erőnkkel azon leszünk, hogy új útra indítsuk az egész világot. Lehet, hogy ez az út hosszú lesz, de ha fáradhatatlanul járjuk, elvezet bennünket a jobb, teljesebb élethez. Az elnök szavai szerint jelenlegi küldetése példa nélkül áll. Első ízben utazik az Egyesült Államok elnöke külföldre ilyen értekezletre. Az elnök megígérte a kongresszus tagjainak, hogy július 24-re viszszatér az Egyesült Államokba. Célom — folytatta Eisenhower elnök — megváltoztatni azt a szellemet, amely az utolsó tíz évben a nemzetközi viszonyokat jellemezte Az előző értekezleten sok időt vesztegettek inkább a részletek megtárgyalására, mint arra, hogy olyan légkört próbáljanak teremteni, amely megegyezést eredményezne. Meg kell ismerkedni a másik fél álláspontjával. Ha Bulganyin legutóbbi nyilatkozata a Kreml vezetőinek őszinte szándékait tükrözi, akkor a genfi értekezleten semmiféle súrlódás nem lesz az Egyesült Államok és Oroszország között. Macmillan nyilatkozata Londonból jelenti a TASZSZ. A Reuter-iroda jelentése szerint Macmillan angolkülügyminiszter július 14-én repülőgépen Londonból Párizsba utazott, hogy részt vegyen a genfi négyhatalmi kormányfői értekezletet megelőző párizsi tanácskozáson. Macmillan elutazása előtt kijelentette, hogy megkezdi »a mindannyiunk által gyümölcsözőnek remélt utazás« első szakaszát. »Természetes — mondta —, hogy ezt a feladatot egyrészt elővigyázatossággal, másrészt jó reménnyel felvértezve kell megragadnunk. Mindenki tisztában van az ilyen tanácskozások jelentőségével, de véleményem szerint tudnunk kell, hogy ennek a tanácskozásnak nem célja e fontos problémák megoldásának biztosítása és nem is lehet néhány napon belül biztosítani a szóban forgó problémák rendezését. Ezt az értekezletet a diplomácia új fázisának, olyan tárgyalások újabb sorozatának kezdeteként tervezték, amely tárgyalásokkal egymásután biztosíthatjuk azokat a megoldásokat, amelyekre törekszünk... . (A vezércikk folytatása) Reston azt írta, hogy az amerikai közvéleményt erősen nyugtalanítja Dulles makacssága, amely most már nem az értekezlet ellenzésében, hanem ennek kisiklatására irányuló abszurd feltételek felelőtlen hangoztatásában, az erőpolitika elcsépelt frázisainak ismétlésében nyilatkozik meg. Az értekezlet eredményességétől félő óceánontúli agresszív körök viszont azért nyugtalankodnak, mert az amerikai nép körében a konferenciát egyre nagyobb reménységgel kísérik és a közvélemény tekintélyes része azt sürgeti, hogy az USA is kövessen el mindent az értekezlet sikere érdekében. Ezekből a jelenségekből mindenekelőtt két szembeszökő tényt állapíthatunk meg. Elsősorban azt, hogy a szovjet kormány valóban mindent elkövetett, hogy Genfben megtalálják azt aközös nyelvet, amelyet két ízben is nyomatékosan kihangsúlyozott a Kremlben rendezett sajtóértekezleten a genfi értekezletre induló szovjet kormányküldöttség. Ezt a közös nyelvet már nemcsak a béke-világtalálkozókon, így legutóbb Helsinkiben találták meg a békeszerető tömegek delegátusai, hanem az egyszerű emberek ama milliói is, akik különböző társadalmi rendszerekben élnek, különböző világnézetekhez, politikai pártokhoz tartoznak, de akik vallják a ma élő emberiség legtermészetesebb és ezért legegyszerűbb, legmeggyőzőbb életparancsát, amelyet az említett kremli sajtóértekezleten így fejeztek ki: »Minden nép legfőbb törekvése a béke.* A közös nyelv megtalálása a genfi értekezleten valóban egyértelmű az emberi boldogság, az alkotó emberi munka, a kultúra felvirágzása legféltettebb kincsének, a béke biztosításának megtalálásával. A »közös nyelv* az emberi életösztönnek, az emberi szívnek, a világos emberi értelemnek és mindenekelőtt az emberi lelkiismeretnek a nyelve. A közös nyelv megtalálása véget vethet a hidegháború bábeli zűrzavarának. Véget vethet annak a természetellenes állapotnak, hogy az emberiség többsége egyet akar ugyan, ezt az akaratát közös nyelven fejezi ki, azonban a háborús spekulánsok és fullajtársaik sajtóban, rádióban, közéleti fórumokon megakadályozzák, hogy ezt a közös nyelvet megértsék és kiforgatják eredeti értelméből. Az az ötödik nagyhatalom, amely, mint mondottuk, látatlanul is részt vesz a genfi értekezleten, már megtalálta ezt a közös nyelvet. Most a kormányfőkön és az őket kísérő államférfiakon, katonai, gazdasági, diplomáciai szakértőkön múlik, hogy Genfben ők is a békeszerető emberek százmillióinak közös nyelvét használják. Ezen a közös nyelven kell megtalálni a genfi értekezlet legfontosabb kérdéseinek megoldásához, vagy legalábbis felvetéséhez, alapos megtárgyalásához alkalmas, nélkülözhetetlen eszközt. Miben állnak ezek a legfontosabb kérdések? Három olyan kardinális kérdés van, amely a genfi konferencia legfőbb célját, a nemzetközi feszültség, a hidegháború enyhítését a legközvetlenebbül, a leghatásosabban érheti el. Ezek: a kollektív biztonság megteremtése, a német kérdés békés rendezése, a leszerelés, a fegyverkezések általános csökkentése, a tömeggyilkos fegyverek használatának eltiltása. A kollektív biztonság megvalósítása nemcsak politikai ügy, hanem minden embernek személyes ügye. Annyira nélkülözhetetlen, mint a levegő, a napfény, a víz, az emberi létfenntartás legszükségesebb elemei. Az európai történelem során még sohasem merült fel egy olyan egyetemes európai rendezés gondolata, megvalósítható lehetősége, mint az a javaslat, amelyet 1954 februárjában Molotov külügyminiszter terjesztett a berlini külügyminiszteri értekezlet elé és amelyet kibővítettek az USA részvételének javaslatával s amelynek legszilárdabb alapja, nyitott kapuja a varsói egyezmény. Potsdam óta az imperialista politika következetesen rombolta szét az európai népek békés együttélésének azokat az alapjait, amelyeket az antifasiszta frontnak Hitler, Mussolini és más európai quislingek felett aratott győzelme vetett meg. Az európai népek uralkodó osztályaikkal szembehelyezkedve tevékenyen harcoltak a fasiszta zsarnokság és embertelenség ellen, a gőgös német militarizmus ellen. Ennek a közös harcnak az eredménye volt a tíz évvel ezelőtt aláírt potsdami szerződés. Az imperialista hatalmak azonban gyorsan cserbenhagyták ezt a szerződést, megtagadták azokat az aláírásokat, amelyekkel Truman és Attlee pecsételte meg ezt a szerződést. Németország békés úton történő egyesítése helyett Németország kettészakítottsága mellett foglaltak állást és ennek lett az eredménye egész Európa kettészakítottsága. Márpedig a békés úton egyesített demokratikus Németország nélkül elképzelhetetlen az összeurópai biztonság biztosítása. Világosan utal erre a történelmi igazságra illetékes szovjet köröknek a TASZSZ- iroda útján kedden nyilvánosságra hozott nyilatkozata, amely megállapítja, hogy a német kérdés megoldása elválaszthatatlan egész Európa biztonságának megteremtésétől, Németország békés egyesítésének útja vezethet el csak az egész európai biztonság megteremtéséhez. Ha a genfi konferencia a német kérdés békés rendezése ügyében nem tud eredményt elérni, akkor is megvan a lehetőség arra, hogy lépésről lépésre történjék meg ennek a feladatnak megoldása a nemzetközi feszültség enyhítésének útján. Ennek a célnak leginkább megfelelne az összeurópai kollektív biztonsági rendszer megteremtése az európai államok részvételével, függetlenül társadalmi és állami berendezéseik különbözőségétől. A genfi értekezlet előtt nyitva áll a kapu, amelyen eljuthat Európa minden népe az összeurópai biztonsághoz, amelyen keresztül mind a német nép nemzeti érdekei, igazi függetlensége, boldogulása szempontjából, mind pedig Európa minden népének érdekét szolgálva, meg lehet és meg kell valósítani Németország békés úton történő egyesítését. A német nép többsége tisztában van a Szovjetunió német politikája nagy európai és német jelentőségével. Tisztában van mindenekelőtt azzal, hogy csak ennek a politikának a szellemében lehet Németországot békés úton egyesíteni és elkerülni azt, hogy az életrehívott nyugatnémet militarista erők revansvágya, agresszivitása kiprovokálja a német nép történelmének legnagyobb katasztrófáját. Ezt a hangulatot fejezi ki dr. Silenek, a Német Szociáldemokrata Párt egyik vezetőjének minapi nyilatkozata, amelyben kijelentette: ""a Németország feletti atomháború esetén az újraegyesítés csak a radioaktív hamuban, a német nép elpusztulásában jöhetne létre." . A kollektív biztonság megteremtésének és a német kérdés békés rendezésének feladatai mellett a genfi értekezlet kötelessége lesz a leszerelés problémája, a tömeggyilkos fegyverek alkalmazásának törvényen kívül helyezése. Ez az a probléma, amelyben a józan ész, a közös érdek a legközelebb hozza egymáshoz a tárgyaló feleket. A leszerelés kérdésében a nyugati hatalmak is terjesztettek elő 1954. április 19-én az ENSZ-ben egy hatpontos javaslatot. A Szovjetunió hozzájárult ahhoz, hogy ezt a javaslatot az ENSZ- nek leszerelési albizottsága részletesen megtárgyalja. E javaslat és az ENSZ-ben május 10-én előterjesztett nagyszabású szovjet leszerelési javaslat között bizonyos érintkezési pontok észrevehetők. Természetes, hogy a Szovjetunió leszerelési javaslata az, amely teljesen kielégíti minden nemzetnek, minden népnek, de minden kormánynak is az érdekeit. A szovjet leszerelési javaslatok lényegét minden ember azonnal felismeri. Ahogy a július 15-i kremli sajtóértekezleten Bulganyin, a szovjet küldöttség vezetője elmondotta, a leszereléslehetővé tenné, hogy az államok a jelenleg fegyverkezésre fordított óriási összegeket a népek javára — lakások, iskolák, gyárak, üzemek, villamos erőművek építésére, a tudomány és kultúra fejlesztésére fordítsák*. Ebben minden értelmes ember egyetért és nehezen hiszszük, hogy az értelem e meggyőző erejével sikerrel szembe tudnának szállni azok az agresszív körök, amelyeknek egyik szócsöve Finletter volt amerikai légügyi miniszter június 28-án, a genfi konferencia előtt nemcsak a Szovjetunió leszerelési javaslatát támadta, hanem élesen megtagadta a nyugati hatalmak múlt évi leszerelési javaslatait is. Követelte, ha Genfben a Szovjetunió elfogadná a nyugati javaslatokat, az USA tagadja meg a saját javaslatát is Látjuk tehát, hogy Genfben tovább folyik a világméretű küzdelem az emberiség békéje, boldogsága, a béke biztosítása érdekében harcoló hatalmak és ama sötét erők között, amelyek nem a békét, hanem a hidegháború folytatását akarják Genf után is. Ezek a sötét erők azonban bármilyen anyagi bázist biztosítanak is számukra, az imperialista monopolista érdekeltségek mégis egyre inkább kisebbségbe szorulnak azzal az ötödik nagyhatalommal szemben, amelyet így neveznek: a népek békeakarata. A magyar nép épp úgy, mint a világ minden békeszerető népe, reálisan és bizakodón tekint a genfi államfői értekezlet felé. Mindaz a javaslat, megoldás, elindulás, amely a genfi értekezletet létrehozta, jogos reménységgel tölti el a magyar népet. Az összeurópai biztonság létrehozása, a német kérdés békés rendezése, a leszerelés megvalósítása, az atom, hidrogén és vegyi háború eszközeinek betiltása a mi népünk életérdekeit is szolgálja. Nem kápráztatja el szemünket semmiféle csodaváró hangulat, de sziklaszilárdan bízunk a Szovjetunió következetes békepolitikájában. Mi is ott érezzük népünk békeakaratát a genfi értekezleten, amelyet az ötödik nagyhatalom, a béketábor fejez ki; a békeszerető emberiség lelkiismerete, akarata, a béke megőrzéséért folytatott elszánt harca. Egy konzervatív francia újság, a Le Monde írta a genfi értekezlet kapcsán. -Kigyulladt a reménység zöld lámpája a nemzetközi feszültség enyhítéséhez vezető úton." A reménységnek ez a fénye, a béketábor erejének öntudata, a legnemesebb emberi eszmének, a békének erkölcsi ereje hatja át a magyar népet, amikor bizakodással tekint a négy nagy genfi találkozója elé. magyar Nemzet A Szakszervezeti Világszövetség üzenete a négy nagyhatalom kormányfőihez Bécsből jelenti az MTI. A Szakszervezeti Világszövetség a Genfben július 18-án megkezdődő négyhatalmi értekezletre üzenetet intézett a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfőihez. Az üzenet hangsúlyozza, hogy amikor Genfben a négy nagyhatalom kormányfőinek értekezlete összeül, a világ dolgozó tömegeit nagy remények töltik el. A továbbiakban az üzenet kiemeli: a világ dolgozói kívánják a nemzetközi enyhülést, az államok közötti öszszes vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezését, az atom- és a hidrogénbomba eltiltását, a leszerelést, az öszszes államok függetlenségének és integritásának tiszteletbentartását és az összes országok közötti gazdasági és kulturális csere fejlesztését. A bonni parlament a genfi értekezlet előestéjén megszavazta az önkéntestoborzási törvényt Berlinből jelenti az MTI. A bonni parlament szombati ülésén Adenauer kancellár mindössze néhány mondatból álló kormánynyilatkozatot tett. Kormánynyilatkozata rövid voltát azzal indokolta meg, hogy nem akar olyan kijelentéseket tenni, amelyek akadályozhatnák a négy kormányfő tárgyalásainak zavartalan lefolyását és veszélyeztethetnék a genfi tanácskozások eredményességét. Adenauer ezután hangoztatta, hogy kormánya elutasítja összeurópai kollektív biztonsági rendszer létrehozásának tervét, mert — mint mondotta — az Németország kettészakítottságának állandósításával járna. Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke ugyancsak egészen rövid nyilatkozatában magáévá tette Adenauernak az összeurópai kollektív biztonsági rendszerről tett kijelentését. A továbbiakban felszólította a Genfben összeülő államférfiakat, hogy bocsássák ki Nyugat-Németországot az északatlanti szervezetből és a Német Demokratikus Köztársaságot a varsói szerződésből. Ollenhauer azt a véleményét fejezte ki, hogy Németország két részének katonai szövetségektől való mentesítése lényegesen megkönnyítené és előmozdítaná a nemzetközi feszültség csökkentését. A bonni parlament ezután Adenauer követelésének megfelelően a genfi értekezlet előestéjén harmadik olvasásban is megszavazta a párizsi egyezmények végrehajtását szolgáló önkéntestoborzási törvényt. A törvény értelmében a közeli hetekben a hitleri Wehrmacht hatezer volt tábornokát, tisztjét és altisztjét a nyugatnémet zsoldoshadseregben teljesítendő szolgálatra szerződtetik. A szociáldemokrata párt, amely a zsoldostörvénynek egyes, külön szavazás alá bocsátott cikkelyeit jóváhagyta, a törvényt a maga egészében elutasította. A bonni parlament a zsoldostörvény elfogadása után megkezdte nyári szünetét. Fogadás a Vietnami Demokratikus Köztársaság moszkvai nagykövetségén Moszkvából jelenti a TASZSZ. Nguen Long Bang, a Vietnami Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete július 15-én fogadást adott abból az alkalomból, hogy Ho Si Minh elnök vezetésével a Szovjetunióban tartózkodik a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége. A fogadáson jelen voltak: Ho Si Minh elnök és a küldöttség tagjai. Szovjet részről megjelentek: N. A. Bulganyin, K. J. Vorosilov, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, N. Sz. Hruscsov, valamint V. A. Kucserenko, P. P. Lobanov és I. Teroszjan, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettesei, M. P. Taraszov, az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, A. M. Puzanov, az OSZSZSZK minisztertanácsának elnöke és több más személyiség. A vendégek között volt a diplomáciai testület több tagja is. Nguen Long Bang nagykövet és N. A. Bulganyin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke beszédet mondott. A fogadás szívélyes, baráti légkörben folyt le. * A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Ho Si Minh elnök vezetésével július 15-én meglátogatta a Szovjet Tudományos Akadémia atomvillanytelepét. •Vasárnap, 1955. július 17. Ne használják háborúban a nukleáris fegyvereket! Tizennyolc Nobel-díjas tudós felhívása a világhoz A Reuter hírügynökség jelenti, hogy tizennyolc Nobeldíjas tudós (japánok, amerikaiak, svájciak, angolok, svédek, nyugatnémetek) túlnyomórészt vegyészek — most tartották évi találkozójukat Mainaun, a Bodeni-tó egyik kis szigetén. Tanácskozásaik befejezése után pénteken felhívást intéztek az egész világhoz, hogy háború esetén ne használják a nukleáris fegyvereket. Megérkezett Moszkvába az amerikai mezőgazdasági küldöttség Moszkvából jelenti a TASZSZ. Július 15-én Moszkvába érkezett az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasági küldöttsége. A farmerekből, tudósokból, kereskedőkből és újságírókból álló küldöttséget William Lambert, a Nebraskaállambeli egyetem mellett működő mezőgazdasági kollégium dékánja vezeti. Az amerikai vendégek Moszkva nevezetességei és az össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállítás megtekintése után körutat tesznek az országban, tanulmányozzák a kolhozok és szovhozok termelőmunkáját, ellátogatnak vállalatokhoz, gép- és traktorállomásokra, tudományos kutató intézetekbe. A küldöttséget a vnukovoi repülőtéren A. I. Bovin, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterének helyettese, A. I. Nyikolajev, a moszkvai Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia tanára, újságírók, valamint W. Walmsley, az Amerikai Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője fogadta. A szovjet mezőgazdasági küldöttség angliai látogatásai Londonból jelenti a TASZSZ. Július 11-én Londonba érkezett I. A. Benyegyiktov, a Szovjetunió szovhetügyi minisztere és átvette a News Chronicle című lap meghívására Angliában tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség vezetését. A küldöttség tagjai különböző köztársaságok minisztériumának képviselői, tudósok, költsézelrnökök, gépállomási igazgatók. A küldöttség még néhány hetet szándékozik Angliában tölteni. A szíriai parlamenti küldöttség látogatásai a Szovjetunióban Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa meghívására a Szovjetunióban tartózkodó szíriai parlamenti küldöttség Rafik Bassárnak, a képviselőház alelnökének vezetésével július 14-én megtekintette a Lenin-hegyen lévő moszkvai Állami Egyetemet. A küldötteket G. D. Vovcsenko, az egyetem prorektora üdvözölte. Musztafa Zarka, a damaszkuszi egyetem jogi professzora, a küldöttség tagja kijelentette: »A szíriai egyetemen nemrég bemutatták a moszkvai egyetemről szóló filmet. Ez a film rendkívül mély benyomást tett ránk és ezért saját szemeinkkel akartuk látni ezt a tanintézetet. Az önök egyeteme példát mutat arra, hogy milyen célokat kell szolgálnia a tudománynak." A vendégek több mint két órát töltöttek az egyetemen. A szíriai küldöttség július 15-én Sztálingrádba látogatott. Megtekintették a várost és a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Sz. I. Sapurov elmondta nekik Sztálingrád történetét. Rafik Bassur köszönetet mondott a szíves vendéglátásért. Nehru a legmagasabb indiai kitüntetést kapta a béke érdekében folytatott tevékenységéért Új-Delhiből jelenti az Új- Kína: Radzsendra Praszad, India elnöke Nehru miniszterelnöknek a Bharat Ratna nevű legmagasabb indiai kitüntetést adományozta “az emberiség békéje érdekében kifejtett hősies erőfeszítéseiért'*'. A kitüntetés átnyújtása alkalmával India elnöke a többi között kijelentette: “Úgy véljük és hiszünk abban, hogy a békére a világ összes népeinek jóléte és gazdasági felvirágzása érdekében szükség van." Nehru Radzsendra Praszadnak adott válaszában kifejtette: A világ békéjének megteremtése érdekében mindent megkísérelünk és utolsó leheletünkig minden tőlünk telhetőt megteszünk. A A Reuter jelenti, hogy csütörtökről péntekre virradó éjjel hatalmas robbanás rázta meg a peronista párt buenosairesi központját. Három személyt kórházba szállítottak.