Magyar Nemzet, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-10 / 187. szám
~4 HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA A technikai színvonal emelése a szocialista építésünk egyik alapja A technikai színvonal emelése, új, korszerű gyártási eljárások bevezetése, az üzemben lévő gépek és berendezések modernizálása, a termelés szervezésének megjavítása gazdasági életünknek, a termelékenység növelésének s általa az életszínvonal állandó emelésének egyik központi kérdése. Az új technika bevezetésére hozott határozatok nyomán üzemeinkben, kutatóintézeteinkben, laboratóriumainkban mind szélesebb körben terjed az új módszerek, új technológiai eljárások, modernizálások alkalmazása. A modern technológia bevezetésének elsőrendű fontosságára mutat az is, hogy a Minisztertanács határozata alapján rövidesen megkezdi működését az Országos Műszaki Fejlesztési Tanács, melynek vezetőit kiváló tudósok, műszaki és gazdasági szakemberek köréből nevezik ki. Az Országos Műszaki Fejlesztési Tanács azáltal, hogy irányítja a műszaki fejlesztést, javaslatot dolgoz ki a legfontosabb feladatokra vonatkozólag, ellenőrzi az új technika bevezetésére hozott határozatok végrehajtását és közreműködik a tudományos műszaki propaganda fejlesztésében, jelentősen hozzájárul majd technikai színvonalunk sikeres fejlesztéséhez. A Műszaki Fejlesztési Tanács csak akkor tudja jól betölteni hivatását, ha az üzemek vezetői, mérnökei, szakmunkásai, a tervező irodák dolgozói, a tudományos intézetek tudósai, kutatói teljes odaadással támogatják munkáját, s mindenki a maga területén bátran síkraszáll a technika fejlesztéséért. A Vörös Csillag Traktorgyár vezetői például helyes úton haladnak: felhívással fordultak a gyár dolgozóihoz, hogy az augusztusban megrendezett újítási hónapban minél többen tegyenek javaslatot fejlettebb műszaki eljárások bevezetésére, olyan újítások, módszerek alkalmazására, amelyek segítségével az ütemes termelést és a meglevő berendezések jobb kihasználását biztosítani lehet Versenyt hirdetnek a leghasznosabb újítási tevékenységet folytató dolgozók, műhelyek és gyáregységek között és az újítási díjon felül a legjobb javaslattevő fizikai és értelmiségi dolgozókat jutalomban részesítik. Az új technológia alkalmazását kiváltképp az a tény teszi időszerűvé, hogy második ötéves tervünk küszöbén állunk, s nagy feladatainkat csak a termelékenység növelésével oldhatjuk meg, s ennek alapvető követelménye a technika állandó tökéletesítése. Az első ötéves tervben jelentős eredményeket értünk el a műszaki fejlesztésben, ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a munka termelékenysége az elmúlt öt esztendő alatt több mint 46 százalékkal növekedett. Kétségtelenül nagy eredmény. De a műszaki fejlődés ma még elmarad attól a színvonaltól, amelyet szocializmust építő országunk lehetővé tesz, amelynek anyagi alapjai jórészt rendelkezésünkre állanak. Iparunk, főként gépiparunk, hasonlatosan vegyiparunk, lakásépítési technikánk, s nem utolsósorban könnyűiparunk és élelmiszeriparunk technikai színvonalát az eddiginél is erőteljesebben fejleszteni kell, mert ezt írják elő parancsolóan termelésünk érdekei, a közszükségleti cikkek termelésének növelése, a minőség állandó javítása. Az első ötéves terv adta lehetőségeket sem állami irányító szerveink, sem üzemeink vezetői nem használták ki kellően. Sokan még ma is ragaszkodnak a régi, megszokott módszerekhez, eljárásokhoz, gátolják az új technológia bevezetését, bürokratikus eljárásokkal gördítenek akadályokat, elodázzák a modernizálást, a berendezések jobb kihasználását. Amikor például Gnádig Béla főmérnök évekkel ezelőtt egy kongresszuson bejelentette, hogy terveket dolgozott ki utófeszítéses betonból készült folyadéktartályok építésére, sokan legyintettek, hirtetlenkedtek. Azóta pedig tervei alapján megépült a Kelenföldi Erőmű három fűtőolajtartályos módszerének továbbfejlesztésével lehetővé vált az előregyártott részek alkalmazása, amit a tartályépítésben eddig lehetetlennek tartottak. Gnadig Bélának sikerült a mi viszonyainknak megfelelő olcsó és egyszerű utófeszítés technológiát kidolgoznia, de a főmérnök elmondotta, hogy az Építésügyi Minisztérium főosztályán még ma sem tekintik a feszített beton kérdését oly fontosnak, amint az megérdemelné. Feszített beton nélkül ma már korszerű magas- és mélyépítés nem képzelhető el. A Magyar Optikai Művekben bevezetett új technológiai eljárásoknak köszönhető, hogy a korábban külföldről importált fontos mérőműszereket, mint például a tolómérőt ma olyan mennyiségben és minőségben állítják elő, hogy a gyárban már az esetleges exportlehetőségek felmérésével foglalkozhatnak. Számosan akadnak szakembereink, technikusaink, kutatóink között olyanok, akik lándzsát törnek ugyan az új technika mellett, ám ezt csak új, nagyszabású beruházásokkal vélik elérhetni. Éppen a MOM példája és számos hasonló eredmény bizonyítja, hogy a termelékenységet növelő új technológiát nemcsak új beruházásokkal, hanem, és elsősorban a meglevő berendezések jobb kihasználásával, újításokkal, ésszerűsítésekkel kell és lehet fejleszteni. A Magyar Optikai Műveknél eddig is gyártottak tolómérőket, de évről évre elmaradtak a tervteljesítésben. Ma már ugyanannyi dolgozó ugyanazokkal a gépekkel négyszer annyi tolómérőt gyárt, mint amennyit a terv előír. Míg 1953-ban a terv által előírt tizenkét darab tolómérőt sem tudták legyártani, 1956 végéig újabb technológiai eljárások bevezetésével százezer tolómérő gyártását szeretnék elérni, anélkül, hogy újabb beruházásokat eszközölnének. Rákosi Mátyás legutóbb a csepeli Sportcsarnokban megtartott képviselői beszámolójában hangsúlyozta, hogy iparunk a múlt évi visszaesés után kezd újra felfelé ívelni, s most minden erőnket arra kell összpontosítani, hogy ez a folyamat tartós legyen és erősödjön. Hamis illúziót táplálnak tehát azok, akik a dolgozók életszínvonalának emelését más módon is el tudják képzelni, mint a munka termelékenységének növelésével, a termékek önköltségének csökkentése által, a minőség, a műszaki színvonal, a technológiai fegyelem és a munkafegyelemmegjavítása révén. A technika fejlesztésének helyes jelszava nem szabad, hogy öncélú kutatások, vizsgálódások támogatójává váljék. Légüres térben folyik az olyan műszaki fejlesztés, amely figyelmen kívül hagyja a termelési terv teljesítését, programszerűségét, a gyártmányok önköltségének csökkentését. Tudásaink, mérnökeink, technikusaink, szakmunkásaink együttműködése, amely elengedhetetlenül szükséges a technikai fejlesztés érdekében, csak úgy vezethet gyakorlati eredményekhez, munkájukkal csak úgy járulhatnak hozzá az életszínvonal emeléséhez, ha szem előtt tartják a tervteljesítést, a termelékenység növelésének alapvetően fontos kérdéseit. Csak a műszaki fejlesztési terv és a folyamatos tervteljesítés összehangolása biztosíthatja, hogy teljesítsük és túlteljesítsük évi tervünk®!* amely megfelelő gazdasági alapot biztosít második ötéves tervünk megindulásához. Most tág tere kínálkozik mindazoknak, akik hosszú időn át kutattak új módszerek, fejlettebb technikai eljárások után* Most minden fedétete és támogatás rendelkezésükre áll azoknak, akiket a bürokrécia, a mamdiság a múltban nem egyszer megakadályozott abban, hogy terveiket, amelyekkel hasznosan segítik elő a termelékenység növelésé st+a péé nemtvázisára Joliot-Curie nyilatkozata a genfi kormányfői értekezletről és a békemozgalom előtt álló feladatokról A külpolitikai helyzet A BÉKÉS EGYÜTTÉLÉS POLITIKÁJÁNAK TÉRHÓDÍ-*-• TÁSA. Az amerikai sajtó továbbra is derűlátó hangnemben értékeli N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a Legfelső Tanács ülésszakán elhangzott beszédét, valamint Eisenhower elnöknek a lefegyverzésről mondott szavait. A United Press washingtoni tudósítójának jelentése szerint az amerikai kormány képviselői kijelentették: Eisenhower elnök és N. A. Bulganyin szovjet miniszterelnök "a lefegyverzés területén megtisztította a sikerekhez vezető utat". A tudósító ehhez hozzáteszi, hogy hivatalos körök reményteljesen tekintenek az ENSZ leszerelési albizottságának augusztus 29-én New Yorkban kezdődő tárgyalásai elé. A New York Times megjegyzi, hogy Eisenhower és Culles most más nyelven beszél, mint a genfi értekezlet előtt, amikor is arra figyelmeztettek, hogy nem kell túl sokat várni a négyhatalmi értekezlettől. A lap ezután rámutat: "A nyílt üléseken, valamint a szovjet vezetőkkel folytatott nemhivatalos tárgyalásokon szerzett értesülések meggyőzték az elnöklét és a külügyminisztert arról, hogy most gyökeres módon átvizsgálhatják a jövőre vonatkozó elképzeléseiket. Washingtoni hivatalos körökben még nem tudják bizonyosan, milyen formát ölt az új korszak Kelet—Nyugat kapcsolataiban. Az új nemzetközi helyzetben a legfőbb kiindulópont az, hogy mind a Kelet, mind a Nyugat alapjában véve békében kíván megférni egymással. A lap szerint a nemzetközi helyzet jelenlegi és a közeljövőben várható prognózisa, a jelek szerint az alábbiakban foglalható össze: "Derült és meleg idő*". Az angol lapok hasonlóképpen üdvözlik a nemzetközi feszültség enyhülését és több kommentárban foglalkoznak Bulganyinnak, a moszkvai diplomáciai képviseletek vezetői számára augusztus 7-én adott fogadásával. A Daily Herald, utalva a nemzetközi feszültség enyhülésére, azt írja, hogy most ki kell terjeszteni ezt a kereskedelem gyakorlati területére. A lap külön hangsúlyozza, a Kínával folytatandó kereskedelem nagy jelentőségét. A Daily Mail leszögezi, hogy a "hidegháború" helyébe az "együttélésinek" kell lépnie. A NEMZETKÖZI ATOMKONFERENCIA. A világközvélemény rendkívüli jelentőségű eseménynek minősíti a Genfben folyó nemzetközi atomértekezletet, amely az első kísérlet arra, hogy a különböző rendszerű államok együttes erőfeszítéssel az emberiség javára fordítsák ezt a kimeríthetetlen, új energiaforrást. A Zsenminzsipao utal arra a segítségre, amelyben a Szovjetunió részesíti az atomerő békés felhasználása terén a Kínai Népköztársaságot és a népi demokratikus országokat, majd hangsúlyozza, hogy a Kínában a Békevilágtanács felhívására összegyűjtött több mint 400 millió aláírás ékesszólóan bizonyítja az atomfegyver betiltásáért és az atomerő kizárólag békés felhasználásáért küzdő kínai nép akaratát. A londoni Times a következőket írja: "Még a laikusok sem vonják kétségbe, mekkora jelentőségű ez az értekezlet tíz olyan év után, amelyek során a termelési folyamatok minden részletét minden országban a legnagyobb titokzatossággal vették körül.* A párizsi lapok hangsúlyozzák, hogy az értekezletnek jótékony hatással kell lennie a nemzetközi feszültség enyhítésére és a nemzetközi atomenergia-együttműködésre. A szemleírók többségének az a véleménye, hogy az értekezletnek komoly politikai jelentősége is van, bár hivatalosan tudományos és műszaki problémákra korlátozódik. A Monde hangsúlyozza, hogy "a genfi nemzetközi értekezlet a béke útjára irányítja az atomenergiát". A lap szerint most lehetőség mutatkozik a Kelet és Nyugat közötti lojális együttműködés feltételeinek megteremtésére. A Paris Presse l’Intransigeant "A világtörténelem egyik legrendkívülibb tanácskozásának nevezi az értekezletet. A KÉT NÉMETORSZÁG MEGEGYEZÉSÉNEK KÉRDÉSE. A nyugat-németországi és a nyugat-berlini polgári lapok a legutóbbi napokban egyre sürgetőbb hangon fejtik ki, hogy a négy kormányfő genfi értekezlete és a vezető szovjet államférfiaknak a német kérdésre vonatkozó elvi fontosságú kijelentései után a bonni kormány nem térhet ki többé a Német Demokratikus Köztársaság kormányával való érintkezés felvétele és a megegyezés elől. A Wirtschaftsblatt rámutat: Adenauer kancellár közvetlen politikai környezetében is gyorsan tért hódít az a felismerés, hogy Bonn és Berlin megegyezése elodázhatatlan politikai szükségszerűséggé vált. A Frankfurter Rundschau megállapítja, hogy a bonni kormánynak a Német Demokratikus Köztársaság kormányával szemben elfoglalt teljesen negatív álláspontja mind népszerűtlenebbé válik a nyugatnémet lakosság körében. A Keresztény-Demokrata Unió és a Keresztény-Szociális Unió közös parlamenti csoportja egyébként hétfőn este rendkívüli ülést tartott Bonnban. Az ülésen Brentano külügyminiszter beszámolt az Adenauer kancellár moszkvai útjával kapcsolatos diplomáciai és politikai előkészítő munkálatokról. Krone, a parlamenti csoport elnöke az ülés után megerősítette, hogy Adenauer szeptember első felében utazik a szovjet fővárosba. Joliot-Curie nyilatkozata Bécsből jelenti a TASZSZ. Frédéric Joliot-Curie, a Békevilágtanács elnöke a következő nyilatkozatot bocsátotta a sajtó rendelkezésére: "A nemzetközi viszonyokban új és örvendetes szakaszt jelentő genfi értekezlet sikere nagy megelégedést keltett a világ népei körében, örömmel fogadták mindazok, akik hisznek a közvélemény erejében, akik harcoltak azért, hogy tájékoztassák és segítségére legyenek szilárd békeakarata tolmácsolásában. A békemozgalom részvevőiben annál őszintébb ez az öröm, mivel évek óta világszerte azon fáradoztak, hogy ez a találkozó létrejöjjön, bizonyosak voltak abban, hogy ez a találkozó ragyogóan igazolja, hogy a béke igazi útja a tárgyalásokon keresztül, nem pedig az erőpolitikán keresztül vezet. A genfi értekezlet megfelelt a népek törekvéseinek. Azért zárult sikerrel, mert a kormányfők, akik népeik elől felelősek szavaikért, számoltak minden irányzat és minden ország közvéleményével. A közvélemény pedig nem hajlandó tovább tűrni a hidegháborút, hanem őszinte tárgyalásokat követel. A legutóbbi hónapok eseményei — a világméretű békemozgalomnak az atomháborús előkészületek elleni hadjárata, a békeszerető erők együttműködése, amely megnyilvánult a helsinki béketalálkozón — óriási mértékben előmozdították a közvélemény felvilágosítását és hatékony kifejezési formát adtak a közvéleménynek. A genfi értekezlet jelentős lépés a hidegháború megszüntetéséhez, a világ ellenséges tömbökre osztottságának megszüntetéséhez vezető úton. A bizonytalanság és gyanakvás légkörét kezdte felváltani a kölcsönös bizalom szelleme. Ennek bizonyítéka azoknak az irányelveknek bevezetője, amelyeket a négy nagyhatalom kormányfői adtak külügyminisztereiknek az októberben tartandó értekezletre. Kedvező alkalom jött a nemzetközi nézeteltérések rendezésére és az elkövetkező tárgyalásokat Genf szellemének kell áthatnia. Teljes joggal feltételezhetjük azonban, hogy nem könnyű feladatokat kell majd megoldani. A kormányfők Genfben megegyeztek a külügyminisztereknek adott általános irányelvek kérdésében. A külügyminiszterek értekezletének pedig konkrét megoldások felkutatására kell törekednie. Ugyanez a helyzet a leszerelés problémájával is, amelynek tanulmányozásával az Egyesült Nemzetek Szervezetének leszerelési albizottságát bízták meg. Végül, Genfben nem tárgyaltak meg a világbéke szempontjából olyan páratlan jelentőségű kérdéseket, mint Ázsia kérdése, Kína helyének és jogainak kérdése, a nukleáris fegyver eltiltásának kérdése. Ezek a tisztázatlan kérdések, valamint a napirend szerfölött korlátozott jellege a rendkívül feszült nemzetközi helyzet tükröződése. Nem lehetett azt várni, hogy a végzetes múlt összes következményei egyszeriben eltűnnek. A genfi értekezlet nagy érdeme éppen az, hogy ilyen veszélyes körülmények között sikerült az adott helyzetben megindítania egy kedvező fordulatot a béke megőrzésének irányában. Elvitathatatlan, hogy a világ népeinek béketörekvése tette lehetővé ezt az értekezletet. A már elért pozitív eredményeknek újabb lendületet kell adniok a népek tevékenységéhez. Veszélyes könnyelműség lenne azt gondolni, hogy azok a hatalmas erők, amelyeknek érdekük fűződik a hidegháború folytatásához, és mindazok, akik nem mondtak le a kereszteshadjáratok szelleméről, nem fognak akadályokat gördíteni a béke útjába. E nehézségek felismerése azt követeli, hogya békemozgalom szakadatlanul és folytonosan növekvő energiával fokozza tevékenységét. Genf szelleme: olyan hangulat, amely megfelel a békében és boldogságban élni akaró épgondolkodású férfiak és nők törekvéseinek. A nemzeti békemozgalmak, amelyek egészéből tevődik össze a világméretű békemozgalom, aktív kifejezői ennek a hangulatnak. Mostantól kezdve és a jövőben kettőzött energiával kell tájékoztatniuk a közvéleményt, töretlen éberséggel kell leleplezniük minden lépésnél azok mesterkedéseit, akik megpróbálnák akadályozni az elkövetkező értekezletek sikereit. A békemozgalmaknak meg kell könnyíteniök a megegyező felek feladatát, akik őszintén elhatározzák, hogy mindenki számára elfogadható döntéseket találnak. Népszerűsíteniük kell azokat a megegyezéseket, amelyeket a békeszerető erők nagyszabású találkozóin, többek között a helsinki Béke-Világtalálkozón értek el olyan problémák megoldásában, amelyektől a béke fenntartása függ. A közvélemény tudatában van annak, milyen nehézségek állnak a feladatok megoldása terén a tárgyalófelek előtt, és tudatában van annak, hogy e nehézségek leküzdéséhez idő kell. De a közvélemény erélyesen tiltakoznék, ha eltávolodás mutatkoznék a genfi értekezleten elért pozitív eredményektől. Szilárd meggyőződése, hogy nincsenek olyan becsületes indítékok, amelyekkel menteni lehetne ezt a kudarcot. Röviden, a nemzeti békemozgalmaknak úgy kell cselekedniük, hogy az elkövetkező tárgyalások alatt érződjék a népek szilárd és egyértelmű akarata. A nemzeti mozgalmaknak tehát és mindazoknak, akik síkraszállnak a békéért, világos a feladatuk: tájékoztatniuk kell a közvéleményt és éberséget kell tanúsítaniuk. Elő kell segíteniök, hogy a közvélemény olyan erővel nyilvánuljon meg, hogy valóban létrejöjjön a megegyezés a magfegyver megsemmisítéséről és az általános leszerelésről, a kollektív biztonsági rendszer megszervezéséről, Németország újraegyesítéséről, ami biztosítaná a német militarizmus feltámadásának lehetetlenségét, továbbá a Kelet és a Nyugat közötti viszony javulásáról. A közvéleménynek ki kell eszközölnie, hogy elvileg szilárd és tökéletesen világos megnyilatkozások hangozzanak el azokról a kérdésekről, amelyeket méltán tart rendkívül fontosaknak. Szó van a magfegyverek eltiltásáról, a német problémáról, tekintettel a párizsi egyezmények gyakorlati végrehajtásának veszélyére. Hozzá kell tenni ezekhez a kérdésekhez Ázsia és a Távol-Kelet fontos problémáit, amelyek