Magyar Nemzet, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-01 / 231. szám
C- --------- 65 L 1 -- Magyar NemzetS .......................... ■ 1— ■■■ .... . - —--------- _ -------------- - -- . .. -------------- - - --------------------------------, __________________A hazafias népfront lapja_______________________________ A műszaki értelmiség szerepe a nehézipar fejlesztésében A műszaki értelmiség tevékenységének súlya és jelentősége a nehézipar jelentősége arányában növekszik. Világos, hogy a technikai fejlesztés kérdései éppen a nehéziparban tevékenykedő technikai értelmiség számára a legégetőbb és legfontosabb kérdések. E kérdések megoldásának döntő jelentősége van. Ha a korszerű technikát biztosító nehézipar nem fejlődne állandóan és elsődlegesen, megelőzve az összes iparágat és népgazdasági ágat, ezek számára sem volna biztosítva a továbbfejlődés, termelésük fokozása — a népgazdaság fejlődése megállna, a dolgozók egyre növekvő szükségleteit nem lehetne kielégíteni. A fejlett nehézipar biztosítja a gépi, technikai és egyéb anyagi eszközöket a szocialista mezőgazdaság létrehozásához, a kisparaszti gondolkodásmód átalakításához — ez a feltétele az egész népgazdaság egységes szocialista alapra való helyezésének, a szocializmus győzelmének hazánkban. A nehézipar szerepéről vallott káros jobboldali nézetek következtében éppen az életszínvonal emelése és a nehézipar fejlődése közötti összefüggésről terelődött el a figyelem. Ebben a szakaszban, a márciusi határozatok előtt az életszínvonal emelkedése nem az ipar, mindenekelőtt a nehézipar megfelelő fejlődésén alapult. Az elmúlt esztendőben szocialista iparunk lényegében egy helyben topogott s a nehézipar termelése csökkent — a népjólét fokozásának tartósfeltételei nem fejlődtek. Ezért emelté ki aKözponti. Vezetőség márciusi határozata: »Népünk jóléte következetes emelésének szilárd, tartós alapokra helyezését iparunk termelésének pangása, a nehézipari termelés visszaesése fenyegette Világos, hogy a nehézipar sérelmére okozott károk helyrehozásában különösen fontos szerepet juttat az üzemek műszaki vezetőinek, általában a technikai értelmiségnek az a tény, hogy a munka termelékenységének szakadatlan emelkedése elválaszthatatlan a korszerű gépi technikától, ennek megteremtése pedig a nehézipar gyorsütemű fejlődésétől. A korszerű technika alapja az üzemek műszaki, technikai színvonala emelésének. Erre támaszkodva valósulhattak meg már eddig is az olyan haladó technikai eljárások, mint például a sorozatgyártás, a futószalagrendszer stb. Az új technika alkalmazása folytán válik lehetővé a termelékenységet legközvetlenebbül emelő munkamódszerek alkalmazása. Ez teszi lehetővé a munkaigényes nehéz munkafolyamatok gépesítését is. Abban, hogy például 1954- ben a szénbányászatban már a munkahelyi szállításoknak csaknem felét gép végezte — az állam nagyarányú segítsége mellett — a bányászati műszaki értelmiségnek érdemes szerepe volt. Igen szép eredményeket értek el a műszakiak a nehéz fizikai munkák kisgépesítésében a Gheorghiu-Dej Hajógyárban. Olyan fedélzeti gyalugépet szerkesztettek, amely egy műszak alatt tíz munkás nehéz, fáradságos munkáját helyettesíti. A Duna szemben lévő partján, az Óbudai Hajógyárban azonban még hónapokkal később is kézzel, régi módon végezték ezt a munkát. Ez a példa két tanulságra hívja fel a figyelmet. Az egyik az, hogy a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a minőség állandó javítása az új technika rendszeres fejlesztésével érhető el és ez az esetek igen nagy százalékában öntevékenyen, saját erőből is megoldható. Igaz, hogy a technika fejlesztésének két alapvető módszere van: újabb, korszerű gépek beállítása a termelésbe és a meglevő technikai berendezések jobb kihasználása. De téves úton jár az, aki a technika fejlesztését csak az első módszerre akarja építeni s elhanyagolja a másodikat. Ebből következik viszont — ugyancsak a két hajógyár példája alapján — az a második tanulság, hogy az üzemek tapasztalatcseréjének megszervezése és rendszeresítése milyen fontos feladata a gazdasági és műszaki vezetésnek; hogy milyen nagy figyelmet kell szentelniük a dolgozók kezdeményezéseinek, az élenjáró hazai, szovjet és egyéb külföldi munkamódszerek elterjesztésének és az újítómozgalom kiszélesítésének. A Magyar Optikai Művekben, a Del Hajógyárban, az RM Szerszámgépgyárban a műszakiak jelentős eredményeket értek el azzal, hogy megértették ezt. Ábrákkal ellátott brosúrákban leírták a legkiválóbb dolgozók legjobb módszereit, a füzeteket kiosztották a munkások között s áttanulmányozás után megvitatták velük, sőt a maguk tapasztalatával ki is egészítették. Az Optikai Művekben olyan műszaki fogásokat írtak le, amelyekkel az esztergályosok, a marósok és más szakmunkások — jól megalapozott műszaki normákkal — nemcsak magasabb teljesítményt értek el, hanem jobb minőséget is! A munkamódszer elterjesztésének ez a formája alkalmas arra, hogy az élenhaladó munkásokkal és sztahanovistákkal szakmánként is foglalkozzanak. A Kismotor- és Gépgyárban a munkamódszerátadás legfőbb egyéni formájára vetik a legnagyobb súlyt. A módszerátadók szerződést kötnek a módszer-átvevőkkel. A szerződésben megjelölik, hogy bizonyos időn belül milyen százalékot, vagy milyen selejtcsökkenést fognak elérni az átvett módszer alkalmazásával. A gazdasági és műszaki vezetők együttműködnek az üzemi szervekkel s nem hagyják magára a dolgozót, figyelemmel kísérik az önként vállalt szerződések teljesítését s ahol az átadás nem vezet kellő eredményre, ott személyes segítséget adnak. A szerződés teljesítése természetesen beleszámít a sztahanovista feltételek teljesítésébe is. Ily módon szervezetté tették a munkamódszerátadást. A jó műszaki vezető nemcsak évek perspektívájában gondolkodik, hanem a napi, heti, havi feladatokat szem előtt tartva, új ötletekkel igyekszik feltárni és jobban kiaknázni üzemének rejtett tartalékait. Nemrég külön cikkben írtuk meg, hogy az Újpesti Bőrgyár főmérnöke, Kunos Pál bevezette a fogadóórák rendszerét üzeme munkásújítói számára és műszaki újítói tanácsadó bizottságot hozott létre. Ezzel követendő példát állított s új országos mozgalom alapjait vetette meg — természetesen nemcsak a bőriparban. Világos, hogy a fizikai dolgozók műszaki megsegítésének ez az eleven és hatékony módszere éppen úgy járható út a nehézipari üzemek főmérnökei számára is. A nehéziparban s annak szívében, a gépgyártásban tevékenykedő mérnökök, technikusok, kutatók előtt a márciusi határozat nem hagyott kétséget aziránt, hogy a nehéziparnak a népgazdaságban betöltött szerepe nem csökken, hanem egyre nő s még jelentős utat kell megtennie ahhoz, hogy teljesítse a szocializmus (Folytatása a 2. oldalon) AZ ENSZ-közgyűlés főbizottsága elfogadta a feszültség további enyhítésére irányuló szovjet javaslat napirendre tűzését a SZOVJET JAVASLAT AZ ENSZ-BEN A NEMZETKÖZI JÓFESZÜLTSÉG TOVÁBBI ENYHÍTÉSÉRE. Az ENSZ-közgyűlés főbizottsága tárgyalta a szovjet küldöttségnek azt a javaslatát, hogy tűzzék napirendre "A nemzetközi feszültség további enyhítésére és a nemzetközi együttműködés fejlesztésére irányuló intézkedések" kérdését. V. V. Kuznyecov a javaslat indokolásában hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek mindenképpen elő kell segítenie azt, hogy az államok tovább keressék a feszültség enyhítésének, a bizalom megteremtésének, a gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítésének útját. A leszerelésről beszélve emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió máris csökkentette fegyveres erőinek létszámát és megszünteti a Porkkala- Uddi katonai támaszpontot. Cabot Lodge, az Egyesült Államok képviselője a javaslat napirendre tűzése mellett foglalt állást. A főbizottság egyetlen ellenvetés nélkül javasolta a közgyűlésnek, hogy tűzze napirendre a szóbanforgó kérdést. 9 A KÉT NÉMET ÁLLAM KAPCSOLATAI. Nyugat-Németországban fokozódik az a mozgalom, amely tárgyalásokat követel a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya között. Ez a politikai felismerés már nemcsak az egyes nyugat-németországi lapokban jelentkezik, hanem a kormánykoalíció jelentős képviselőinek megnyilatkozásaiban is. Így Dehler, a Szabad Demokrata Párt elnöke Bonnban tartott sajtóértekezletén ismét hangsúlyozta, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormányának a német kérdésbenolyan megfogalmazást kell találnia, amelyet mind a négy hatalom elfogadhat-e. A továbbiakban kijelentette, hogy fontolóra kell venni a nyugati hatalmakkal egyetemben a párizsi szerződések módosítását, az egyesített Németország jövendőbeli helyzetének megfelelően. Jacob Diel, a Keresztény-Demokrata Unió parlamenti képviselője mainzi sajtóértekezletén kijelentette: benntartom több ízben kifejtett nézetemet, hogy a bonni kormánynak a német újraegyesítés érdekében közös tárgyalóasztalhoz kell ülnie a Grotelpohl-kormány képviselőivel.-* A két német állam közötti kapcsolatok megteremtéséről, mint a helyzetből adódó realitásról ír a Mannheimer Morgen. A lap véleménye szerint a Német Demokratikus Köztársasággal való tárgyalások további elutasítása nem erősíti, hanem gyengíti Nyugat-Németország helyzetét. A Neue Rhein-Zeitung szintén rámutat arra, hogy elkerülhetetlenek a tárgyalások az NDK kormányával. A lap követeli, hogy a nyugatnémet kormány folytasson aktív politikát. Egyúttal hangsúlyozza, hogy a fennálló helyzet »kompromisszumot tesz szükségessé«. A lap óv attól az ábrándtól, hogy a német egyesítést a legközelebbi jövőben el lehet érni. A Brémában megjelenő Volkszeitung Véleménye szerint Moszkva és Bonn diplomáciai viszonyának megteremtése után a Német Demokratikus Köztársasággal való tárgyalások teljesen magától értetődők. A müncheni Deutsche Woche szintén követeli a tárgyalásokat és annak a véleményének ad kifejezést, hogy minél gyorsabban bocsátkozik tárgyalásokba a Német Szövetségi Köztársaság kormánya, annál gyorsabban oldódik meg Németország újraegyesítésének sürgető A Szovjetunió képviselőjének nyilatkozata az ENSZ-közgyűlés főbizottságának ülésén New Yorkból jelenti a TASZSZ. Az ENSZ-közgyűlés főbizottsága szeptember 29-én tárgyalta a Szovjetunió küldöttségének azt a javaslatát, hogy tűzzék a közgyűlés 10. ülésszakának napirendjére .A nemzetközi feszültség további enyhítésére és a nemzetközi együttműködés fejlesztésére irányuló intézkedések kérdését. V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió képviselője a javaslatot előterjesztve nyilatkozatot tett. E nyilatkozatban Kuznyecov többi között hangsúlyozta: A népek érdeke, hogy kellő intézkedések történjenek a megfelelő nemzetközi légkör kialakítására, a feszültség eloszlatására, a megoldatlan kérdéseknek békés úton, tárgyalások útján való megoldására, az együttműködés fejlesztésére. A legutóbbi idők eseményei — mondotta — megmutatták, hogy a nemzetközi helyzetben változások mentek végbe, lépések történtek az államok között kialakult kapcsolatok megjavítására. Ezt bizonyítja több fontos tény. Az utóbbi idők legfontosabb nemzetközi eseménye a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, és Franciaország genfi kormányfői értekezlete, amelymélyreható befolyást gyakorolt a nemzetközi helyzetre. A genfi értekezlet jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy az értekezleten vezető államférfiak nyilvánították ki kormányuknak azt a törekvését, hogy minden erejükkel igyekeznek mentesíteni a népeket a háborús rettegéstől. Fordulat történt olyan irányban, hogy megkeressék az államok között kialakult kapcsolatokban mutatkozó nehézségek leküzdésének és a rendezetlen nemzetközi problémák tárgyalások útján, a megértés szellemében és az államok közötti fokozott együttműködés szellemében való megoldásának módját. Kuznyecov rámutatott, hogy az utóbbi idők másik fontos nemzetközi eseménye a bandungi értekezlet volt. A bandungi értekezlet összehívása — mondotta — nagy történelmi esemény volt és arról tanúskodott, hogy jóindulat mellett teljes mértékben megvalósítható a különböző állami és társadalmi rendszerű országok közötti együttműködés. A bandungi értekezlet egyhangúlag fontos politikai jelentőségű határozatokat hozott az egyetemes béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása szempontjából. Az Egyesült Nemzetek Szervezete — az államok összeegyeztetett akcióinak központja — hozzá kell, hogy járuljon a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez, az egyetemes béke megszilárdításához. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének mindenképpen elő kell segítenie azt, hogy az államok tovább keressék a feszültség enyhítésének, a bizalom megteremtésének, a gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítésének útját. A jelenkor legfontosabb feladatának a fegyverkezési verseny megszüntetését, a fegyverzet fokozatos csökkentését és a nukleáris fegyver eltiltását kell tekinteni. Mély meggyőződésünk, hogy már a mostani nemzetközi helyzetben megállapodás jöhet létre konkrét intézkedésekről és gyakorlatilag hozzá lehet látni a fegyverzet csökkentéséhez. Az intézkedések végrehajtásával egyidejűleg kétségkívül erősödik majd az államok közötti bizalom, ez pedig kedvező feltételeket teremt szélesebb körű program megvalósítására a leszerelés és a bizalom megteremtésének útján. Kuznyecov ismertette a szovjet kormány május 10-i leszerelési javaslatait. A szovjet kormány — mondotta — már megtette az első gyakorlati lépéseket a fegyveres erő és a fegyverzet csökkentése felé. Mint ismeretes, a Szovjetunió nem várta meg azt, amíg megkötik a fegyverzet csökkentéséről, a nukleáris fegyver eltiltásáról szóló egyezményt, hanem már ebben az évben 640 000 fővel csökkenti hadseregének létszámát. A Szovjetunió megszüntette más államok területén levő katonai támaszpontjait. A Szovjetunió 1955 elején megszüntette Port Arthur-i katonai támaszpontját a Távol- Keleten; ez a támaszpont a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közös igazgatása alatt állott. Megszüntetik a finnországi Porkkala-Udd-i katonai támaszpontot. 1956 január elsejére minden szovjet katonai alakulatot kivonnak Porkkala-Udd területéről, a terület pedig teljesen Finnország rendelkezése alá kerül. A szovjet kormány felhív más országokat is, hogy kövessék a Szovjetunió példáját. Más államok ilyen lépései jelentékenyen elősegítenék az államok közti bizalom szilárdulását. A szovjet kormány — folytatta Kuznyecov — a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében a közgyűlés 10. ülésszaka elé terjeszti »A nemzetközi feszültség további enyhítésére és a nemzetközi együttműködés fejlesztésére irányuló intézkedések« kérdését. A Szovjetunió küldöttségének véleménye szerint ez a kérdés figyelmes vizsgálatot érdemel ezen az ülésszakon és kéri, hogy tűzzék a közgyűlés napirendjére. C. Lodge, az Egyesült Államok képviselője amellett foglalt állást, hogy tűzzék a közgyűlés napirendjére .A nemzetközi feszültség további enyhítésére és anemzetközi együttműködés fejlesztésére irányuló intézkedésekének a szovjet küldöttség által javasolt kérdését. Lodge ezután kijelentette: (Folytatása a 2. oldalon) Népünk teljesíti hazafias kötelességét Jelentések a kölcsönjegyzés negyedik napjáról A bérkekölcsönjegyzés negyedül napján már az üzemek egész sorából érkezett jelentés arról, hogy a gyár valamennyi dolgozója eleget tett a kormány felhívásának. Ezt jelentik a Kaposvári Textilművekből, a DIMÁVAG-gépgyárból, a Gánti Bauxitbányából, Petőfi-bányáról, a Pamut- Textilből, a MÁVAG-ből, a Ruggyantagyárból és egy sor más üzemből. Heves megyében tegnap délig valamennyi üzemben befejezték a VI. békekölcsön jegyzését, méghozzá kitűnő eredménnyel: 8 millió forinttal jegyeztek többet Heves megye ipán munkásai, mint az elmúlt esztendőben. A főváros egyes kerületeiben is már befejezéshez közeledik a jegyzés, elsősorban a kezdettől fogva példamutató XI. kerületben. Válasz jött a kormány felhívására a földgömb túlsó feléről is: egy Koreából érkezett távirat arról számol be, hogy az ottani Rákosi Mátyás kórház magyar egészségügyi dolgozói 75 800 forintot jegyeztek.. A jegyzés sikeréről szóló hírek mellett újabb jelentések érkeznek a munka frontján elért győzelmekről is. A tatabányai XII-es akna vezetői pénteken reggel örömmel jelentették, hogy tárnájukban befejeződött a jegyzés. S néhány órával később ismét örömteli jelentés kelt útra: az akna péntek délben befejezte szeptember havi tervét. A budapesti Bocskai úti új lakóházak építői elhatározták, hogy a 72 összkomfortos lakást az előírt november 15-e helyett, már november 7-én átadják tulajdonosaiknak. Az építők a kölcsönjegyzésben is példát mutattak. A jegyzés élén Macsali Sándor kőműves és brigádja áll. A híres brigád vezető 1500 forintot, Havrilla István, Mester Ferenc és Szabó József kőművesek 1000—1000 forintot jegyeztek. A békekölcsön jegyzésből a kisiparosok is becsülettel kiveszik a részüket. Budapesten eddig mintegy 10 000 kisiparos jegyzett — hozzávetőleg 5 millió forintot. Borsod megyében eddig 600 000 forintra rúg a kisiparosok jegyzése, Hajdú megyében pedig félmillió körül jár. Új sikerekről számolnak be a falvakból érkező jelentések is. Ecséd községben Deák Béla 10 holdas dolgozó paraszt kitett magáért, 2000 forint békekölcsönt jegyzett. Elmondta, tudja, ha többet ad az államnak, több jut a község fejlesztésére is, s ő szeretné, ha mielőbb gyógyszertárat, autóbuszmegállót kapna a falu. Példáját sokan követték a községben: Maksa Béla 10 holdas dolgozó paraszt 1200 forintot írt neve mellé a jegyzési ívre s 400 forintot nyomban ki is fizetett. Diósdon Markos Ferenc, akinek két hold gyümölcsöse van, 2000 forintot jegyzett. Famos községben a 12 holdon gazdálkodó Orbán Mihály, miután ő maga ezer forintot kölcsönzött az államnak, jegyeztető párjával több mint 3600 forintnyi jegyzést gyűjtött össze. A népfrontbizottságok tagjai ezúttal is példát mutatnak: a Csongrád megyei Székkutason a népfrontbizottság valamenynyi tagja jegyzett, közülük Fehér István neve mellett 1000 forint áll a jegyzési íve. Apátfalván a tsz-tagok általában annyi forintot jegyeztek, ahány munkaegységük van. Veréb János 12 holdas mintagazda 1000 forintot írt jegyzése mellé és lelkesen szervezi a most alakuló Kossuth tsz-t. A község dolgozó parasztjai őt követik a kölcsön jegyzésben is, akárcsak a szövetkezeti útra való térésben. Baranya megyében elsőnek a szőlőtermeléséről híres villányi járás jelentette, hogy a járás dolgozói, a termelőszövetkezetek tagjai, az egyénileg dolgozó parasztok, kisiparosok és mások kivétel nélkül jegyeztek békekölcsönt egymillió forinton felüli értékben. A kormány felhívását, a kölcsönjegyzést hazafias kötelességként teljesíti a dolgozó nép.