Magyar Nemzet, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-22 / 19. szám
^Márnád, 1956. január 3*., Angol-amerikai ellentétek a távol- és közép-keleti kérdésekben Kedden választják meg a francia nemzetgyűlés új elnökét A külpolitikai helyzet AMERIKAI-ANGOL ELLENTÉTEK A TÁVOL-KELETEN ÉS A KÖZÉP-KELETEN. Január 17-e óta Melbourne-ben folyik a SEATO-hoz tartozó nyolc ország katonai tanácsadóinak értekezlete. Jóllehet a tanácskozásokat a legnagyobb titoktartás mellett folytatták, annyi mindenesetre kiszivárgott, hogy nem sikerült megegyezni a délkelet-ázsiai katonai intézkedésekre vonatkozó jelentésben, amelyet a SEATO-országok külügyminisztereinek az idén márciusban Karacsiban esedékes értekezlete elé kell terjeszteni. Ennek oka az, hogy az értekezlet során lényegbevágó ellentétek támadtak főleg Anglia és az Egyesült Államok képviselői között. E nézeteltérések lényege az, hogy az angol megbízottak kijelentették, "óvatosan kell eljárni", mert attól tartanak, hogy az amerikaiak atombombacsörtetésre való hajlandósága kellemetlen következményekkel járhat. Az amerikai megbízottak viszont azt követelték, hogy leplezetlenül folytatni kell az erőpolitikát és fitogtatni kell a SEATO katonai erejét. Ez a politika pedig — az ő véleményük szerint — a SEATO »izmainak kifejlesztését« teszi szükségessé. Az értekezlet során bírálták Dullesnak a Life-ban megjelent nyilatkozatát is. A United Press szerint az egyik katonai tanácsadó elítélte Dullesnak a "háború küszöbére" vonatkozó kijelentését és hangoztatta, hogy országa a délkeletázsiai problémák óvatosabb kezelését követeli, hogy így kizárják a tényleges háború kirobbanásának lehetőségét. Eden angol miniszterelnök közelgő washingtoni utazása előtt angol—amerikai tárgyalásra került sor a közép-keleti kérdésekről. Ezeken a tárgyalásokon jelentékeny véleményeltérés mutatkozott a két ország küldöttei között. A megbeszéléseken a bagdadi egyezménnyel, a jordániai tüntetésekkel, a közép-keleti fegyverszállításokkal, az egyiptomi és a szaúdarábiai problémákkal foglalkoztak. Sajtójelentések szerint a tárgyalásokon különösen éles eltérés mutatkozott a buraimi oázissal és Omán szultanátussal kapcsolatos kérdésekben. E területeket — mint ismeretes — nemrégiben az angolok megszállták. A véleményeltérés fő oka az, hogy az ARAMCO-nak, az amerikai kőolajvállalatnak komoly érdekeltségei vannak ezen a területen. Az angolok közép-keleti politikáját legutóbb a francia külügyminisztérium is bírálta. Az angol kormány ugyanis Fehér Könyvet adott ki a legutóbbi közép-keleti fegyverszállítási botrány kérdésében. A Fehér Könyvben szemmel látható kísérlet történt arra, hogy a fegyverszállításokért a felelősséget Franciaországra és Belgiumra hárítsák. A francia külügyminisztérium nyilatkozatban fejezte ki véleményét, amely szerint »nem ért egyet a tényeknek az angol kormány Fehér Könyvében olvasható magyarázatával". A KORMÁNYALAKÍTÁS KÉRDÉSEI FRANCIAORSZÁGBAN. Az új francia nemzetgyűlés kedd délután kezdi meg politikai tevékenységét. Ekkor kerül sor az új nemzetgyűlési elnök megválasztására. Az elnöki tisztségre négy hivatalos és egy félhivatalos jelölést nyújtottak be. A nemzetgyűlés elnökének megválasztása után Edgar Faure kormánya lemond. A nemzetgyűlés idáig 351 képviselő mandátumát igazolta s így már joga van törvényhozási működést kifejteni. Körülbelül száz képviselő mandátuma ellen jelentettek be fellebbezést. Tizenkét, illetve tizenhárom poujadeista mandátumot petícionáltak meg. Poujade-ék egyes képviselőit ugyanis úgy választották meg, hogy a mozgalom egy választókerületben több listával indult s ezek egymás között listakapcsolást létesítettek. Ez alkotmányellenes eljárás volt, mert egy párt egy választókerületben csak egy listával indulhat. A parlament folyosóin a legvitatottabb kérdés az új miniszterelnök személye. Általában azt hiszik, hogy a köztársasági elnök Guy Mollet-nak ajánlja fel a miniszterelnöki tisztséget, s már csak másodsorban emlegetik Mendés-France nevét. Egyes értesülések szerint bármelyikük legyen is a miniszterelnök, a másik a külügyminiszteri tisztséget töltimajd be. Amennyiben Guy Mollet vagy Mendés-France miniszterelnökjelöltsége meghiúsulni, lehetségesnek tartják, hogy a köztársasági elnök Pilimlin-nek, vagy Pinay-nek adhat kormányalakítási megbízatást Megnyílt a szűz- és parlagföldek hasznosításában kitűnt komszomolisták és fiatalok értekezlete Moszkvából jelenti a TASZSZ. Moszkvában a Nagy Kreml Palotában január 20-án megkezdődött a szűz- és parlagföldek hasznosításában kitűnt komszomolisták és fiatalok értekezlete. Az értekezleten a szűzföldeket hasznosító valamennyi terület több mint ezer k képviselője vesz részt. Az értekezletet Alekszandr Seljepin, a Kvmszopol Központi Bizottságának titkára nyitotta meg és hangsúlyozta, hogy a szűzföldek termővé tétele bekerül a Komszomol, az egész szovjet ifjúság nagyszerű tetteinek krónikájába. Az egybegyűltek nagy figyelemmel hallgatták meg Iván Benyegyiktovnak, a Szovjetunió szovhozügyi miniszterének beszámolóját, amely sok érdekes számadatot és tényt tartalmazott. A szovhozok két esztendő alatt 13 640 000 hektár szűz- és parlagföldet tettek termővé. 425 új, nagymértékben gépesített gazdaság létesült. Egy-egy ilyen gazdaságnak átlagosan 20—25 000 hektár szántóterülete van, amelyeken 400—500 ember dolgozik. A sztyeppéken létesült szovhoz-lakótelepeket kórházakkal, bölcsődékkel, klubokkal, üzletekkel, stb. látták el. Új szovhozok építésére eddig egymiliárd 740 millió rubelt fordítottak. 907 000 négyzetméternyi lakóterületet, több mint 1000 közinézményt adtak át rendeltetésének. 730 000 tonna befogadóképességű magtárakat építettek. Ezenkívül az új gabonaszovhozokban több mint 5000 családi ház is épült. A szűzföldek vidékén a kolhozok és szovhozok több mint 30 millióhektár szűz- és parlagföldet szántottak fel és vetnek be ez év tavaszán. Kazahsztánban, Szibériában, az Ural, a Volga vidékén új, hatalmas gabonatermelő bázis létesül. Az értekezleten Vlagyimir Matikevics, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere azokról a fontos intézkedésekről beszélt, amelyeket a Kommunista Párt és a szovjet kormány a mezőgazdaság további rohamos fellendítéséért tesz. A miniszter a szűzföldeket a szemestermény-termelés növelése legfontosabb tartalékának nevezte. az életét. De vajon miért szerette volna Sopronban Auersperg herceget, vagy saját zászlóaljának német tisztjeit, akik félmeztelenül futtattak vesszőt a katonáikkal és őt vasraverették a Liszt-koncert miatt? A SOPRONI KONCERT 1840. február 18-án volt, Liszt előző este jött Bécsből, a város polgársága hívta meg a megye szülöttjét. A Magyar Király fogadóban szállt meg, másnap a régi kaszinó báltermében csaknem ezer ember szorong, hogy meghallgassa a játékát. Schubert dalait játszotta, ezt a zeneköltőt nagyon szerette, a Mélodies Hongroises és az Erlkönig többnyire ott szerepelt a műsorán. Majd néhányat a szerzeményei közül, amelyeket előző hónapokban a pesti Redut nagytermében, aztán Győrben is előadott, köztük saját átiratában bizonyára a Rákóczi-indulót is. Egy családot keresek itt, ahol él még valami Liszt-emlék, özvegy Ruhmann Jenőné Jókai utca 15. szám alatt lakik. — Liszt? — néz rám az özvegy — várjon csak ... Nagyapám, Petz Sándor, 10 éves gyermek volt 1840-ben és természetesen nem ismerte Petőfit, aki akkor itt katonáskodott. De volt azért egy este, mikor együtt, egy teremben ültek, anélkül, hogy tudtak volna valamit egymásról. Ez a Liszthangversenyen történt, ahová nagyapámat is elvitték a szülei... Úgy mondta el nagyapám, hogy a koncert késve kezdődött, nagy volt a tolongás a kaszinóban, rengeteg ember, mindenki ünnepi ruhában, a férfiak cilinderben, frakkban ... Lisztet úgy írta le nagyapám, hogy gyönyörű férfi volt, komoly és végtelenül szerény, minden tiltakozás nélkül engedett a kívánságnak, hogy új és új darabokat játsszon. A közönség nem akart hazamenni, tombolva ünnepelte a művészt, így a koncert eltartott a késő éjjeli órákig... így késett el a laktanyából Petőfi. »Zweiter Parterre- Platz: 40 Kr» — hirdeti az egykorú meghívó a soproni koncert utolsó helyét, ott ülhetett a diákbarátaival. Titokban jött el, mert kimenőt nem kapott, civilben van, Petrics Soma szerzett a számára valami kölcsönfrakkot és egy kürtőkalapot. A hosszúra nyúlt koncert után a Ritter-házba rohannak még, Petrics lakására, hogy visszaöltözhessen katonának. Aztán óriási bakancsaival csattog végig a kihalt utcákon az egykori Predl-major helyén épült Halász utcai kaszárnya — a Fischer-kasernet felé. Nem sikerült beosonnia, rajtakapták: önkényes eltávozás, ezért kurtavas jár. A kurtavas, kérem, két rövidreláncolt bilincs, a jobb-bokát a balcsuklóhoz, a balbokát a jobbcsuklóhoz vasalják, a katonát a földre dobjék, itt hever órákig pattanásig feszült gerinccel. Ne hunyd be a szemedet rémülten, olvasó, nem merülök ezekbe a borzalmakba, elég annyit tudnod, hogy ennél szörnyűbb belépődíjat még senki sem fizetett a Mélodies Hongroises-ért. MÁSNAP. A katona másnap sajgó derékkal fekszik a pricsesen. Liszt másnap a szülőfalujába, a közeli Doborjánba látogat, vén tanítóját könnyes szemmel és arccsókkal üdvözli. Délben jön vissza Sopronba, egy fárasztó díszebéd várja, újra a kaszinó báltermében. Nagyon zártkörű, csak kevesen vannak, a helyi előkelőség, alig hetvenen. Az asztalfőn ő ül, a mester, szórakozott, szívét szorítják a délelőtti emlékek, húsz éve nem látta a doborjáni házat. Mást nem tehet: szép művészfejét egy barkós, halszemű tábornok felé fordítja, aki hófehér katonafrakkban, a nyakén magasra tekert feketeselyem kravátlival, mellén a francia háború kitüntetéseivel, egy papírlapról olvassa az üdvözlő beszédet. Ez Auersperg herceg, Sopron katonai parancsnoka. Laitner, a polgármester átadja a soproni díszpolgárság diplomáját. A díszes okirat egy anyakönyvvezető nyelvén beszél: "Minekutána Liszt Ferenc úr, a világszerte elhíresült hangművész és zongorász, tek. nemes Sopron vármegyében születvén ..." — Liszt feláll, válaszol, a szülőföldről emlékezik, a felejthetetlenről. A koncert teljes bevételét a soproni óvodának és a szegény mesterlegények kórházának ajándékozza, egyetlen krajcárt sem tart meg magának. A következő napon elutazik, este Bécsben van. A delelőn áll, még nincs harminc éves, Európa hangos a nevétől. Bécsből Prágába megy, márciusban Lipcsében hangversenyezik, áprilisban Párizsban, május elején Londonban játszsza Weber Konzertstück jét, Moscheles, a virtuóz sápadtan hallgatja: "Liszt után a zongorát be kell csukni..." És a katona? A katona kiheverte a kurtavasat, március közepén a soproni zászlóalj útrakel Stájerország felé. Bizonyára hajnalban indultak, elöl a zászló- s aljparancsnok lóháton, oldalán a kürtös és az adjutáns, mögötte a szálas őrmester hozza a viaszosvászonba csavart fe-ketesasos sárga zászlót, mellette a fáhnrich lépked kivont karddal. Nyomukban a batallion, csákóban, vasszürke köpenyegekben, fehér patrontáska-szíjakkal, puska a vállon, a nép, amely mögött elmarad a haza. Előbb a Várostorony tűnik el, aztán a szőlődombok háza, aztán a soproni szél. Valahol, valamelyik sorban a tizenhét éves katona, a gyötört testű, a beteg tüdejű. Délután elérik a határt, megy a zászlóalj az országúton, pálcás káplárok kiáltozása között — marsch, marsch! — vonító ének és pergő dobok között: jaj, Grác felé, Grác felé... Liszt határja Párizs felé tart. Nem, ez a két ember már sohasem fog találkozni. VALAHOL MÉGIS TALÁLKOZTAK. Lapozok a magyar zongoramuzsika emlékei között — ugye, az ember mindenhol lel valamit —, ráteszem ujjamat az egyik kottalapra: Portraits hongrois historiques. Liszt zenei portréi; olvasom az egyik címet: Alexander Petőfi... Tovább, egy zenei jellemkép 1874-ből: Petőfi szellemének. Nem ismerem ezeket a darabokat — az egyiket ritkán játszották Magyarországon, a másikat soha — valahogy úgy képzelem, hogy talán szaggatott hangokkal indul a kép, egy óriás bakancsa kopog a kihalt utcákon, a régi Ritter-ház és a Halász-laktanya között, s nyomában viharzik a muzsika, a soproni szél. Dienes András __MagyarNess___ A Szovjetunió hajlandó részt venni az atomenergia békés felhasználása ügyében rendezendő kiállításon New Yorkból jelenti a TASZSZ. Mint ismeretessé vált, Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára nemrég azzal a javaslattal fordult az atomenergia békés felhasználása ügyében Genfben megtartott nemzetközi értekezleten részt vett országokhoz, rendezzenek az ENSZ New York-i helyiségében kiállítást az atomenergia békés felhasználásáról. E javaslattal kapcsolatban A. A. Szaboljev, az ENSZ-ben működő állandó szovjet megbízott értesítette az ENSZ titkárságát, hogy a szovjet kormány egyetért egy ilyen kiállítás megrendezésével és hajlandó kiállítani a Szovjetunióban működő atomvillany telep modelljét és más anyagokat arra vonatkozólag, hogyan használják fel az atomenergiát békés célokra a Szovjetunióban. Vang Ping-nan nyilatkoznia a genfi kínai—amerikai tárgyalásokról Genfből jelenti a TASZSZ. A. Johnson nagykövet, az Egyesült Államoknak a genfi kínai—amerikai tárgyalásokon részt vevő képviselője, január 18-án válaszolt a Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma képviselőjének a kínai—amerikai tárgyalásokra vonatkozó január 18-i nyilatkozatára. A. Johnson azt állította, hogy a Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma által adott magyarázat ellentétes a tárgyalások rendjéről szóló megegyezéssel. Ezzel kapcsolatban Vang Ping-nan, a Kínai Népköztársaság küldöttségének vezetője január 20-án nyilatkozatot tett, melyben rámutatott, hogy a világ népei, köztük a kínai és az amerikai nép, nem tudja, hogyan is állnak a dolgok valójában a genfi tárgyalásokon, minthogy az Egyesült Államok hírügynökségei, sőt az Egyesült Államok hivatalos szervei is szántszándékkal elferdített közleményeket terjesztenek a tárgyalások menetéről. Vang Ping-nan tűrhetetlennek nevezte ezt az állapotot. Jugoszláv gazdasági küldöttség utazott Moszkvába A belgrádi rádió jelentése szerint Vojin Guzinának, a Jugoszláv Nemzeti Bank vezérigazgatójának vezetésével pénteken jugoszláv gazdasági küldöttség utazott Moszkvába. A küldöttség tárgyalást folytat majd a Szovjetunió kormányával a Jugoszláviának nyújtanadó deviza- és árukölcsönről. Eisenhower sajtóértekezlete Eisenhower elnök január 19-én, mint mér közöltük, sajtóértekezletet tartott, amelyen a többi között válaszolt az elnökválasztáson való jelöltetésével kapcsolatos kérdésekre és foglalkozott Dulles külügyminiszter Lie-interjújával kapcsolatban feltett kérdésekkel. Az ezekre adott válaszokkal lapunk január 20-i számában foglalkoztunk. Az említett kérdéseken kívül, sajtóértekezletén Eisenhower, akit felkértek, ismertesse általában a nemzetközi helyzetet, kijelentette, hogy a múlt évben nyomás történt — mégpedig véleménye szerint nem annyira az Egyesült Államokban, mint inkább külföldön — annak érdekében, hogy a legmagasabb szinten vitassák meg a nemzetközi kérdéseket. Az Egyesült Államok — mondotta — elment erre az értekezletre és itt megmutatta, hogy békülékenyen fogja fel az alapvető nemzetközi kérdéseket. Eisenhower kijelentette, hogy akkor nagy megkönnyebbülés volt érezhető és erős remények támadtak a feszültség enyhülését illetően. Ha az akkori helyzetet összehasonlítjuk a jelenlegivel — folytatta Eisenhower — el kell ismernünk, hogy a nemzetközi horizont kissé elsötétült. Mindamellett a mostani helyzet nem olyan sötét, mint a múltban ez például két évvel ezelőtt volt,sok területen pedig örvendetesnek lehet mondani. Eisenhower a nemzetközi helyzet bizonyos megjavulását tanúsító mozzanatokat felsorolva a koreai, az indokínai, valamint a trieszti rendezésről beszélt. Egyúttal kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem lehet közömbös a nemzetközi helyzet iránt, így a többi közt a közép-keleti helyzet iránt sem. Eisenhower nem volt hajlandó nyilatkozni arról, vajon lehetséges és hasznos volna-e újabb kormányfői értekezlet. ________ ► Az amerikai képviselőinkk, külügyi bizottságának aggodalmát Washingtonból jelenti a TASZSZ. Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága közzétette annak a vizsgáló bizottságnak a jelentését, amely 1955. szeptember—november hónapjaiban ellátogatott Franciaországba, Angliába, Spanyolországba, Törökországba és Izraelbe. A bizottság megállapításai azt mutatják, hogy az Egyesült Államok politikája komoly vereségeket szenved. A bizottság tagjai leplezetBennból jelenti a TASZSZ. Nyugat-Németországban egyre fokozódó ütemben folynak az előkészületek a nyugatnémet hadsereg megalakítására. A bonni szövetségi gyűlés egyes bizottságai nagy sietséggel tárgyalnak egy sor katonai jellegű törvényjavaslatot. Blank, a Német Szövetségi Köztársaság hadügyminisztere december 30-án a kormann sajtó- és tájékoztató közlönyében azt írta, hogy "1955 végén az első német katonák megkezdték szolgálatukat... legközelebbi tizenkét hónap alatt a kiképzés alatt álló egységekből századok és zászlósijak lesznek. Az évek óta készített tervek most megvalósulnak. Az, ami ma még szenzációt kelt, holnapra magátó értetődővé válik: megjelenik városaink és falvaink utcán , az egyenruhás német katona A Német Szövetségi Köztárben elégedetlenséggel jegyzik meg, hogy például az északafrikai problémával elfoglalt Franciaország számára "másodrendű jelentőségű" a "szovjet veszély**, amellyel az amerikai sajtó telekürtöli az egész világot. Nyugat-Németországban "lassan halad a fegyverkezés**. Olaszországban "különösen a genfi kormányfői értekezlet óta megfigyelhető a semlegességbe vetett hit elterjedése". Vaság hadügyminisztériuma 1957 őszére 12 hadosztályhoz szükséges kádert képez ki, 1957 végére pedig az általános hadkötelezettségi törvény alapján mozgósítani szándékozik az első behívott korosztályokat. A szárazföldi haderők létrehozásával egyidejűleg folyamatban van a Német Szövetségi Köztársaság légi és tengeri haderejének megalakítása is. Megindult az előzetes vizsgálat dr. Ottó John ellen Hírügynökségi jelentések szerint a karlsruhei legfelső szövetségi bíróság dr. Ottó Johnnak, a nyugatnémet "alkotmányvédelmi hivatal" volt vezetőjének ügyében megindította az előzetes vizsgálatot. Johnt — mint ismeretes — december 23-án Nyugat-Németországba való visszatérése után letartóztatták. Előkészületek a nyugatnémet hadsereg megalakítására Nyilvánosságra hozták az ,,Euratom"t terv egyes részleteit Nyugati hírügynökségek jelentései szerint Brüsszelben pénteken nyilvánosságra hozták az "Euratom** (Európai atomenergia-közösség) tervének egyes részleteit. A terv , amelyen a Montanunió hat tagállamának megbízottai már hónapok óta dolgoznak — arra irányul, hogy a hat nyugateurópai államból állóKis- Európa** keretében atom-poolt létesítsenek. Az "Euratom**-terv eddig nyilvánosságra hozott részletei szerint a tervben részt vevő államoknak kötelezni kell magukat arra, hogy a közösségen kívül nem vásárolnak, nem adnak el és nem adnak bérbe urániumot, illetve lelőhelyeket. A közösségnek minden ellenőrzés mellett is fenn kell tartania a magánkezdeményezést és át kell vennie a jelenlegi kétoldalú uránium-szállítási egyezményeket. ..Történelemhamisítók a hidegháború szolgálatában** A Pravda a „jaltai okmányok"’ újabb amerikai kiadásáról A Pravda »Szemleíró« aláírással /Történelemhamisítók a hidegháború szolgálatában** címmel cikket közölt a »jaltai okmányok** közzétételéről. Mint ismeretes — jelenti ki a »Szemleíró« a tavaly márciusban közzétett úgynevezett »jaltai okmányokban** az amerikai diplomácia jelenlegi vezetői megpróbálták befeketíteni az Egyesült Államok háborús szövetségeseinek, Angliának és a Szovjetuniónak indokait és törekvéseit és egyúttal elítélni az Egyesült Államok volt kormányát, amely állítólag nem tanúsított készséget és elhatározottságot és nem védelmezte meg országa érdekeit. Az angol sajtó és a demokrata párt képviselői ezt a lépést annak idején joggal tartották a köztársaságpárti kormány méltatlan kísérletének, hogy történelemhamisításul erősítse meg az országon belüli ingatag helyzetét és közvetve igazolja külpolitikájának sikertelenségét. Azúj dokumentumok figyelmes tanulmányozása azt mutatja, hogy ezek is ugyanebből a sötét célból készültek. Új minisztériumuk a Szovjetunióban Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége a Szovjetunió minisztertanácsának előterjesztésére a Szovjetunió gépgyártási és műszergyártási minisztériumából megalakította a Szovjetunió össz-szövetségi műszergyártási és automatizálási minisztériumát és a Szovjetunió össz-szövetségi gépgyártási minisztériumát és átadta nekik a Szovjetunió minisztertanácsa által megerősített listán szereplő Vállalatokat ésszervezeteket.