Magyar Nemzet, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-12 / 87. szám
Csütörtök, 1956. április 18., Magyar Nemzet AHL magyar zenei hét hangversenyei A harmadik hangverseny az új magyar kamarazene-irodalomba adott betekintést. Már maga a műsor is kamarazenénk változatosságáról tett tanúságot: a hagyományos kamaraművek mellett változatos hangszeres összeállítású, igen ötletes kompozíciók is bemutatásra kerültek. Egy eleven zenekultúra belső termőerőit talán még jobban le lehet mérni a kamarazenei alkotásokon, mint a nagyszabású zenekari, vagy színpadi műveken, hiszen itt a szó kizárólagos joggal a zene elsődleges alkotó elemeié. Dallamkincs és ritmusbeli invenció, érzelmi, gondolati tartalom itt kerül csak igazán érzékeny mérlegre! Elöljáróban, s nagy általánosságban arra kell gondolni a bemutatott művek hallatán, hogy zeneirodalmunk a műhelymunka finomságát tekintve igen rangos, igen színvonalas. Olcsó, hatásvadászó, vagy művészileg gyenge munkáról nem lehet beszélni, de, a tekintetben mégis csak némileg elégedetlenkedni lehet, hogy túl sok az a hang, az a költői attitűd, melyet katedrahangnak lehetne elnevezni. Több forróságot, több, zenében kifejezett szenvedélyt, egyszóval a hallgatót is megragadó érzéseket kell számonkérni szerzőink egy részétől. Ribári Antal T. hegedű-zongoraszonátáját — Pauk György és Frankl Péter adta elő — a középtétel (largo lamentoso) őszinte lírája teszi értékessé, a két saroktétel, a válájátékos feldolgozás ellenére, mégsem elég nagy feszítőerejű. Kadosa Pál Arany János verseire szerzett Csendes dalok című sorozata — melyet Rösler Endre adott elő markáns kifejezőerővel — a halk irónia hangját szólaltatja meg érdekes és megragadó dallamokban, örvendetes, hogy kiváló zeneszerzőnk, mint ez a kis kompozíció is bizonyítja, utat tört a maga eredeti, egyéni stílusa felé. Jelentős momentuma volt a hangversenynek Dávid Gyula Fuvola-zongoraszonátája (ezt a művet tavaly az Erkel-díj I. fokozatával tüntették fel). Jeney Zoltán és Schneider Hédy valóban költői tohnácsolásában érvényesültek a kompozíció figyelemre méltó értékei: a klasszikus szerkezetet kitöltő gazdag érzelmesség, szépívű, nemes dallamok, egészséges, kifejező harmóniák, a fuvola-szólam hangszer-szerűsége. Az egymásnak felelő I. és XI. tétel szerkezete egységessé, tömörré teszi a művet, melyet őszinte életörömtől feszülő, vidám ronda koronáz meg. Sikeres alkotás Gaál Jenő II. zongoraszonátája is: a népdal szellemében megválasztott zenei anyagot a szerző — különösen az I. tétel fő témájával, s annak feldolgozásával — úgy formázza meg, hogy az egyéni mondanivalók közvetítőjévé válik. A szonátát nagy meggyőző erővel, dinamikai árnyalatokban gazdagon adta elő Antal István. Hasznos, értékes darabok Tardos Béla Bagatelljei, számszerűit öt zongoradarab, melyet a szerző részben hangverseny, részben didaktikai céllal szerzett. Céljukat, a daloló zongorajáték fejlesztését, a hangszerből kicsalható színek felsorakoztatását, nemes eszközökkel érik el. Emlékezetes zenei élményt jelentett a hangverseny két utolsó száma: Farkas Ferenc Naptár című sorozata: tizenkét miniatűr, két hangra — Báthy Anna és Rösler Endre adta elő — kamarazene kísérettel, Radnótii Miklós verseire. Farkas Ferenc azok közé a zeneszerzőink közé tartozik, akiknek stílusa — a színgazdagság, ötletesség, fölényes formakezelés révén — igen alkalmas új, meg új zenehallgató rétegek meghódítására. Ez a kompozíciója is tartalmas, érdekes és vonzó muzsika, s a nagy sikert méltán vívja ki. Ránki György Két bors akrocska című kompozíciója, mely a hasonló című rajzfilm kísérőzenéjéből készült, új zenei termésünk egyik legjobb alkotása. Egyszerű mesélő hangja, melyet éppen a meseszerűség jegyében itt-ott szellemesen nagyít, torzít, vezérmotívumelve, mely kitűnően alkalmas a mesealkotás humoros-zenei jellemzésére, a csodaökröcskék kedves indulója, mely refrénszerűen vissza-visszatér — már első hallásra meghódítja a hallgatóság szívét. A közönség méltán ünnepelte az est közreműködőit, Polgár Tibort, a Radnai vonósnégyest és a Budapesti fúvósötöst. * A zenei hét negyedik hangversenyén versenyművek vonultak fel: Kurtág György a mélyhegedűt, Szervánszky Endre a fuvolát, Maros Rudolf a fagottot választotta versenyműve főszereplőjéül. S ha a kamaraműveknél is felemlítettük a műfaji változatosságot, itt fokozott hangsúlyt kell tenni arra, hogy a versenymű-irodalomnak milyen értékes gazdagítása egy-egy, eddig mostohán kezelt hangszer »versenyző«, vagyis szóló-hangszerré való avatása. Kurtág György brácsaversenye, melyet Pataki Imre adott elő lendületesen, nagy jellemző erővel. Ismét felhívja a figyelmet a fiatal zeneszerző-nemzedék egyik legjelentősebb tehetségű tagjára, s biztató ígéretet jelent a szerzőtől várható további értékes művekre. Ez a kéttételes versenymű — a varsói VIT-on díjat nyert — egyik példája az idei zenei héten annak, hogy a zenei alkotás értékességének legdöntőbb kritériuma: a magvas, átérzett költői tartalom! S noha ennek a szerzeménynek fontos erénye az egyéni nyelvezet, a bátran kezelt forma, a ragyogó hangszerelés, s egy sor más dicsérnivaló jellemvonása mégis legfőbb érdeméül vívódó, majd győzedelmeskedő, komoly mondanivalóját kell megjelölni. Szervánszky Endre fuvolaversenye (Jeney Zoltán játszotta a hangszer kifejezőképességének, légkörteremtő hatásának magas fokán) Igaz, költői mű. Szervánszky Endre költészetének magyarsága egyben európai érvényt is jelent. Ez a műve is kimagaslik új zeneirodalmunk értékei közül. A zenei szépségnek új élményeit, a zenévé finomult eszméknek lelket újító erejét sugározza. Az első tétel (Allegro ma non troppo) a fuvola hangján jelentkező gyönyörű főtémával, melyre a zenekar válasza adja a második gondolatot, feszült, nyugtalan melléktémájával,derűs zárórészével, a feldolgozás kecsességével, természetes, mégis oly egyéni gondolatsorával — maga is zárt, önálló alkotás. A középtétel (Adagio sostenuto) a szépmuzsika áhítatát idézi fel. A III. (Presto) tétel népi tánca, sodra elkomolyodó, elgondolkodó hangulattal ötvöződik, mintha a jókedvű forgatagban egy-egy pillanatra meglepné a költőt a magánosság érzése, hogy aztán újra feloldódjék a magas szenvedélyű örömben. Maros Rudolf fagottra és zenekarra írott Concertino-ja az érdekes, tenyeres-talpas mozgású, mégis fordulékoffig dallaszvezetésre alkalmas hangszer megszólaltatójának alapos technikai erőpróbája. Hara László megragadóan éreztette mind a maga művészi felkészültségét, mind hangszerének sajátos színkészletét. A versenymű zenéje kitűnik ötletességével, a szólam változatos vezetésével, a harmóniák élénk pasztell-színeivel. Ismét hatalmas közönségsiker fogadta Ránk György Pornádé király új ruhája szvitjét. A hasonló című mese-opera zenéjéből készült zenekari mű — melyet a közelmúltban történt bemutatója alkalmával részletesebben ismertettünk — a kitűnő művészi megvalósítás révén még elevenebb, még élvezetesebb zenei ajándékot jelentett; zenei humorból való kincsestárának további mulatságos kamráit tárta fel. Elismeréssel kell megemlékeznünk a hangversenyt vezénylő Somogyi Lászlóról. A nagyszerűen muzsikáló Állami Hangversenyzenekar élén a művek forró, művészi meggyőződéssel és meggyőző erővel való bemutatását zeneéletünk ünnepévé avatta. Csobádi Péter I DRÁMA... FESZÜLTSÉG... CSAVARGÓ Magyarul beszélő művészi indiai film Rendező és főszereplő: RAJKAPOOR Forgatókönyv: ABBAS „Legkedvesebb költőm: JÓZSEF ATTILA" Jó és alapos előkészítő munka után, talán még a vártnál is nagyobb sikerrel rendezték meg tegnap délután a Klement Gottwald Villamossági Gyárban a József Attila Olvasómozgalom első jelvénykiosztó gyűlését. A sürgő-forgó rendezők között Gernedl Ferenc izgul a legjobban. Ő a gyár ifjúsági könyvtárosa, Vadnai Dezsőné könyvtáros jobbkeze, aki hetenként két-három délutánt is eltölt a könyvtárban társadalmi munkával. Szívügye, hogy minél több fiatalt szoktasson rá a rendszeres olvasásra, minél több társát vonja be az olvasómozgalomba. Mire a terem megtelik, meg is érkezik Devecseri Gábor és Ascher Oszkár. Ascher Oszkár három József Attila-verssel nyitja meg a műsort, Devecseri Gábor mond rövid beszédet. Végh Ádám, a gyár fiatal dolgozója mondja el A Dunánál című verset. Ezután Gyöngyösi Lajos, a II. kerületi DISZ végrehajtó bizottsága nevében kiosztja a 24 ezüst és 5 bronz jelvényt. Az új jel-vénytulajdonosok közül hár-mat a gyár szakszervezeti bizottsága is megjutalmazott egy-egy könyvvel. Köztük van Molnár Ferenc esztergályos ipari tanuló is. Ő nemcsak az ezüst jelvény megszerzéséhez szükséges 150 pontot érte el. Eredménye gyári rekord: 780 pont. Sok könyvet olvastam mostanában — mondja Molnár Ferenc. — Nagyon szeretem az irodalmat, ez az én igazi pihenésem és szórakozásom. Legszívesebben verseket olvasok, talán azért is, mert magam is próbálkozok versek írásával. A legkedvesebb költőm József Attila. .. A Klement Gottwald Gyár fiataljainak ünnepségével elkezdődtek a József Attila Olvasómozgalom országos jelvény-t kiosztó ünnepségei. cs. I. ! NAPLÓ 1ír Bartók Béla születésének 75. évfordulója alkalmából Bratislavában kétnapos ünnepséget rendeztek. Az ünnepségek során emléktáblát helyeztek el azon az épületen, ahol Bartók diákéveiben lakott. A Gábor diák című új színes magyar filmet, amely Huszka Jenő Cülbaba című operettje nyomán készült, április 19-én mutatják be filmszínházaink. * A Szovjet kulturális küldöttség utazott Franciaországba a Francia—Szovjet Társaság meghívására.* Irodalmi napokat rendeznek májusban Balatonfürreden Veszprém megyei irodalmi körök tagjai, pedagógusok, könyvtárosok és népművelési munkások részvételével. * Ankarába utazott a Török Történeti Társaság konferenciájára Fekete Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.* Martin Andersen Néxének, az 1954-ben elhúnyt nagy dán írónak utolsó lakhelyén, Drezdában szobrot emelnek. Angol pedagógus-küldöttség érkezett Moszkvába a szovjet közoktatásügy tanulmányozására.* A japán hatóságok felemelt vámilletéket rónak ki a Szovjetunió és a népi demokratikus országok filmjeire. A magas vám miatt ezek a filmek nem kerülhetnek a japán közönség elé.* Ráth-Végh István legújabb könyve »Mendemondák és történelmi hazugságok" címmel áprilisban jelenik meg. A könyv az antik és középkori történelem véletlenül, vagy szándékosan meghamisított eseményeivel foglalkozik. A magyar középkori latin nyelv szótárának elkészítésén dolgoznak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Latin Filológiai Intézetében. Eddig mintegy 400 000 címszót gyűjtöttek össze. Tudományos ülésszak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Szerdán az Eötvös Loránd Tudományegyetem aulájában a központi tudományos ülésszakkal megkezdődött a tudományegyetem 1956 áprilisi tudományos ülésszaka. Világity Miklós, az állam- és jogtudományi kar dékánja tartott előadást »Egyetemi ifjúságunk értelmiségi hivatástudatra nevelése« címmel. Az előadáshoz Vadász Elemér Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus és Bóka László egyetemi tanár, akadémiai levelező tag szóltak hozzá. A tudományos ülésszak következő előadása április 12-én, Szabó Imre Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémiai levelező tag „ Jogalkalmazás és szocialista törvényesség” címmel. Nem engedélyezték Robeson beutazását Kanadába Ottawából jelenti a TASZSZ, hogy Paul Robesotonak, a kiváló énekesnek tizenhét hangversenyt kellett volna adnia Kanada különböző városaiban. A kanadai állampolgársági és bevándorlásügyi minisztérium indokolás nélkül megtiltotta Robeson beutazását Kanadába. (Az érvényben levő rendelkezések szerint az Egyesült Államok állampolgárai útlevél nélkül utazhatnak Kanadába.) NA ÉN MEGYEK... Vidám zenés műsor április 14-én, szombaton éjjel 11 órakor az Uránia Filmszínházban. Közreműködik: a két Latabár, Kiss Manyi, Bilicsi, Habos László, Zentay Anna, Palócz László, Hajdú Júlia, Pajor István, Fényes Csili. Jegyek az Országos Filharmóniánál. A jó szándék suéfrint* T biZony a jó szándék is könynyen a visszájára fordulhat, ha a szándék és a véghezvitel módja nem egy tőről fakad. Vagyis ha jót akar valaki, de végül is bal kézzel nyúl a dologhoz. Első hallásra azt csak dicsérni lehet, hogy a kaposfői tanács végrehajtó bizottsága egyre nagyobb mértékben kívánja bevonni a tanácstagokat a munkába, de ahogyan ezt csinálja, az még a legjobb szándék hangoztatásával sem menthető. Hivatalos írások bizonyítják ezt, olyanok, amelyek a kaposfői tanácsházán keltek, s amelyeket a végrehajtó bizottság vezetői szentesítettek aláírásukkal. Okulásul érdemes egy-kettőt közülük közelebbről is szemügyre venni. Ez év februárjában Kaposfőt is vastag hótakaró borította, aminek eltakarítása — különösen a forgalmasabb helyekről — nem kis gondot okozott a végrehajtó bizottságnak. Az nyomban nyilvánvaló volt, hogy egymagában nem tud megbirkózni a hatalmas hótömeggel, ezért igen helyesen a tanácstagokhoz, illetve rajtuk keresztül a lakossághoz fordult segítségért. A jó szándékú elhatározást tett követte és a következő — az okos elképzelést egyszerre derékba törő — felhívást küldték ki az egyik tanácstagnak Lárái József vb-elnök kézjegyével, február 22-i dátummal: “•Felhívom tanácstag elvtársat, hogy f. hó 22-én, vagyis azonnal rendelje ki körzetét a vasútállomásra hóeltakarító munkára. A megjelenést körzetéből ellenőrizni fogom. Amennyiben valamelyik ház kimarad, azt nekem azonnal jelentse, mert különben a felelősséget tanácstag elvtársra hárítom." A másik, ehhez hasonló »levél« tartalma azt célozná, ami általában már országszerte gyakorlattá vált a községi tanácsoknál, tudniillik, hogy a tanácstagok is vegyenek részt egyes adminisztratív feladatok elősegítésében. A szóban levő, március 3-án kelt felhívás az esedékes mezőőri díjak beszedésével kapcsolatos. A helyes szándéknak ellentmondó hivatalos írás pedig szála imigyen, a tanácstörvényről megfeledkező, nevét meggondolatlanul aláíró Brüsszel Lajos vb-titkár »nagyobb dicsőségére«: “Valamennyi tanácstagnak. Felhívom, hogy az 1956. évre esedékes mezőőri díjat f. hó 4-én szedje be, kataszteri holdanként 2 Ft-os összegben, a gazdakönyvben levő adatok figyelembevételével. A beszedett összeget hétfő reggel 8 órára hivatalomban fegyelmi felelősség terhe mellett adja le. De talán nincs is szükség több példára ahhoz, hogy megállapíthassuk: a kaposfői tanács végrehajtó bizottsága, illetve vb-vezetői merőben helytelen módszereket választottak a tanácstagok mozgósítására. »Felhívom... mert különben a felelősséget tanácstag elvtársra hárítom... a beszedett összeget hétfő reggel 8 órára hivatalomban fegyelmi felelősség terhe mellett adja le...« — olvasható el levelükben^, s közben igencsak elgondolkodik az ember. Hát a kaposfői tanács végrehajtó bizottságánál nem tudják, hogy a vb semmiféle utasítást nem adhat sem a tanácsnak, sem az egyes tanácstagoknak? Hogy a végrehajtó bizottság legfeljebb csak felkérheti a tanácstagokat ilyen vagy amolyan munkára, de semmi esetre sem »fegyelmi felelősség terhe mellett"? Köztudomású, hogy — a kaposfői »szokással« ellentétben — éppen a végrehajtó bizottság tartozik felelősséggel a tanácsnak. Ez természetes is, hiszen a tanács a nép helyi államhatalmi szerve, s mint ilyen — az adott országos feladatokon túlmenően — a végrehajtó bizottság helyileg adódó tennivalóit is megszabja. Miért fordítja hát a törvényt a visszájára a kapösfői tanács végrehajtó bizottsága, akár jó szándékból is? A tanácstörvény szavai világosak, betartása pedig — mindenkire nézve kötelező. (németh) Politechnikai oktatás a gimnáziumokban Levél a szerkesztőséghez A Magyar Nemzet március 28-i számában megjelent Politechnikai oktatás a gimnáziumokban című cikk méltán felkelthette a pedagógusok és a szülök figyelmét. Itt is, ott is hallunk és olvasunk a témáról és sokan nincsenek tisztában a fogalommal, különösen pedig a lényeggel nem. Azért szólok hozzá, mert ennek a címnek az elolvasása után sokan azt gondolják, hogy csak az általános gimnáziumban van szükség és lehetőség a politechnikai képzésre. Ez távolról sincs így. A politechnikai képzésnek az általános iskolában meg kell kezdődnie, esetleg már az első és második osztályosok is megismerkedhetnek fokozatosan az olló, tű, kalapács, fűrész, reszelő stb. egyszerű szerszámok és eszközök kezelésével. A Szovjetunióban már múltja van a politechnikai képzésnek. Maga Makarenko is kísérletezett vele, azonban ezek a kísérletek olyan speciális körülmények között mentek végbe, hogy eredményeit az iskolában nem lehetett teljes mértékben hasznosítani. Illetékes tényezők a politechnikai képzés problémáival igen sokat foglalkoznak. Szándékosan hangsúlyoztam a problémákat, mert van belőlük elég. Így például elvi kérdés az, hogy olyan viszonylag kisterületű és sűrűn lakott országban, mint hazánk, célszerű volna-e a politechnikai képzésben két irányt — az iparit és mezőgazdaságit — különválasztani. Vagy milyen életkortól kezdődhetik a politechnikai képzés? Fentebb már kifejezésre juttattam azt a gondolatot, hogy mielőbb és esetleg már az első év második felében is lehetséges volna megkezdeni. Ugyanis sok a tanulnivaló és sokféle szerszámot s gépet kell megismernie a tanulónak, hogy minden munkaterületen kiismerje magát és rendelkezzék olyan alapokkal, amelyek segítik őt a továbbképzésben. Láthatjuk, hogy sok elvi kérdés vár tisztázásra. Hány részletkérdés kerül még napirendre! Minden reményünk megvan azonban arra, hogy ezek a kérdések nemcsak felvetődnek, hanem a közvélemény segítségével időre megoldáshoz is jutnak. Cser Gábor, a csepeli Kossuth Lajos Gépipari Technikum igazgatója Magyar filmhét Bulgáriában Bulgáriában magyar filmhét kezdődött. Szófiában a filmhét megnyitása alkalmából április 9-én ünnepi estet tartottak. Ezen Ljuben Sztanev író tartott előadást a magyar filmművészetről. A magyar filmhét alkalmából Máriássy Félix rendező vezetésével magyar filmművészeti küldöttség tartózkodik Bulgáriában. MOST JELENT MEG: Ercsi Endre: ÚJ MAGYAR ORVOSREGÉNY! MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ, 383 OLDALÁRA KÖTVE 22 FORINT KAPHATÓ, AZ ÁLLAMI KÖNYVESBOLTOKBAN