Magyar Nemzet, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-06 / 106. szám
Vasárnap, 1956. május 11. Lakóházszövetkezetek szervezéséről hozott rendeletet a Minisztertanács A Minisztertanács abból a célból, hogy a dolgozók saját lakáshoz juthassanak, rendeletet hozott a lakóházszövetkezetek szervezéséről és szövetkezeti társasházak építéséről. A lakóházszövetkezet a dolgozók önkéntes egyesülése. Célja, hogy az állam által felépített társasházakban a dolgozókat megtakarított pénzük, valamint az állam által nyújtott kölcsön felhasználásával saját lakáshoz juttassa, s gondoskodjék a ház karbantartásáról és tatarozásáról. A rendelet értelmében az állam a népgazdasági tervben évenként meghatározott keretben társasházakat épít, s az ezekben levő lakásokat kedvezményes vételárért — lakóházszövetkezetek útján — személyi tulajdonba adja. Az állam a vételárkedvezményen kívül hosszúlejáratú kölcsönt és egyéb kedvezményeket is biztosít a szövetkezet tagjainak. A szövetkezeti akció keretében a második ötéves terv során egy-, két- és háromszobás komfortos lakások épülnek. A szövetkezeti tagok — amennyiben vállalt kötelezettségeiknek eleget tesznek — az építési költségből árkedvezményt kapnak. Az egyszobás lakás építési költsége 78 000 forint. Ebből az állam 20 000 forint árkedvezményt ad, tehát a szövetkezeti tag a lakásért 58 000 forint vételárat fizet.A kétszobás lakás építési költsége 104 000 forint, a kedvezmény 26 000 forint, a fizetendő vételár 78 000 forint. A há■romszobás lakás építési költsége 129 000 forint, a kedvezmény 32 000 forint, a fizetendő vételár 97 000 forint.) A szövetkezeti tagnak a vételár mintegy 30 százalékát a beköltözés időpontjáig részben készpénzben (előtakarékosság), részben havonkénti törlesztéssel (előtörlesztés) kell az Országos Takarékpénztárhoz befizetni. A szobák számától és attól függően, hogy a második ötéves terv ideje alatt melyik évben kíván lakáshoz jutni, állapítják meg, hogy az előre fizetendő összegből mennyit kell a belépés időpontjában és mennyit havonkénti előtörlesztéssel kiegyenlíteni. Az állami kedvezménnyel, az előtörlesztéssel és az előtakarékossági összeggel csökkentett vételárat 25 év alatt évi 2 százalékos kamattérítéssel, havi részletekben kell törleszteni. A beköltözésig befizetett öszszeg után a Takarékpénztár évi 2 százalék kamatot térít. A szövetkezeti lakások 15 évig teljesen adómentesek és az első alkalommal mentesek az örökösödési illeték alól A földalatti munkahelyen dolgozó bányászok és az Építésügyi Minisztérium főfelügyelete alatt álló állami építőipari és építőanyagipari vállalatoknak azok a munkásai és a termelést közvetlenül irányító műszaki dolgozói, akik 3 éve megszakítás nélkül az állami iparban dolgoznak, külön kedvezményben is részesülnek. Lakóházszövetkezeteket szervezhetnek üzemek, vállalatok — a szakszervezeti bizottságok közreműködésével — (üzemi, szakmai szövetkezetek), továbbá a tanácsok végrehajtó bizottságai (területi szövetkezetek). A szövetkezetek szervezését a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium engedélyezi. A szövetkezetek tagjai munkások, alkalmazottak, szellemi szabadfoglalkozásúak és nyugdíjasok lehetnek. Az állam szövetkezeti társasházak építésével a dolgozóknak munkahelyükhöz közel kíván megfelelő lakást biztosítani. Magyar Nemzet A MINISZTERTANÁCS HATÁROZATA a dolgozók bejelentéseinek és panaszainak intézéséről A Minisztertanács a Zala megyei tanács végrehajtó bizottságának jelentése alapján — több más megyei tanács vb-elnökének részvételével — megtárgyalta, hogyan foglalkozik a megyei tanács végrehajtó bizottsága a dolgozók bejelentéseinek és panaszainak intézésével. A Minisztertanács megállapította, hogy Zala megyében a tanácsok végrehajtó bizottságai és a szakigazgatási szervek a lakosság bejelentéseinek intézéséről szóló 1954:1. törvény megjelenése óta nagyobb gondot fordítanak a bejelentések és a panaszok intézésére, a törvényt azonban még mindig nem tartják meg elég következetesen. A lakosság bejelentéseit és panaszait gyakran még formálisan, bürokratikusan intézik. A különböző igazgatási szervek érdemi intézkedés helyett nem egyszer egymással levelezgetnek és egyes panaszok, bejelentések elintézését indokolatlanul sokáig késleltetik. Előfordul, hogy a panaszok kivizsgálását azokra bízzák, akik ellen a panasz szól, vagy az érdekelt alsóbb állami szervektől kért jelentések alapján döntenek. Arra is van példa, hogy a bejelentés vizsgálata helyett a panaszttevő személye után kutatnak. Gyakori, hogy a helyi tanácsok végrehajtó bizottsága elnökének és az igazgatási szervek vezetőinek figyelme csak a panaszügyi előadó nyilvántartási munkájára szorítkozik és nem terjed ki a panaszok érdemi elintézésének ellenőrzésére. Az ügyintézésben még meglevő hibák miatt a megye egyes községeiből, városaiból a dolgozók sok esetben, ahelyett, hogy az intézkedésre jogosult helyi szerveket keresnék meg, közvetlenül a központi szervekhez fordulnak. A Minisztertanács a Zala megyei tanács végrehajtó bizottsága jelentésének megvitatása során megállapította, hogy egyes minisztériumok és országos hatáskörű szervek sem minden esetben tartják szem előtt az 1954:1. törvény előírásait a lakosság panaszainak, bejelentéseinek intézéséről. A Minisztertanács azért, hogy az állami szervek gondosabban és gyorsabban intézzék el a dolgozók bejelentéseit és panaszait, s a lakosság bírálatát jobban felhasználják a munka megjavítására, határozatában felhívja a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek vezetőit, a tanácsi végrehajtó bizottságok elnökeit és a szakigazgatási szervek vezetőit, hogy mindennapi munkájukban sokkal inkább támaszkodjanak a lakosság javaslataira és észrevételeire. A bejelentések és panaszok gondos vizsgálata, elemzése és általánosítása útján javítsák meg az irányításuk alatt működő szervek munkáját, segítsék elő a bürokratikus munkamódszerek megszüntetését. A bejelentések, a levelek gyors és érdemi elintézésével fűzzék szorosabbra kapcsolatukat a dolgozókkal. Leplezzék le és vonják felelősségre a lélektelen, bürokratikus ügyintézőket, s az ilyen intézkedéseket hozzák nyilvánosságra. A Minisztertanács felhívja a lakosságot, hogy a bejelentések és panaszok gyorsabb elintézése végett elsősorban az intézkedésre jogosult helyi szerveket keressék meg és ha azok nem intézkednek megnyugtató módon, akkor forduljanak a felsőbb szervekhez. A „CDLLOGIOLU" NAGYVÁROS Rövid beszélgetés a győri tanácsházán •Az 1956-os esztendőről beszélgetünk a győri tanácsházán, arról, hogy mi épül a községfejlesztési terv alapján ebben az esztendőben Győr városában. Gergényi tanácselnökhelyettes és Turóczyné, a tanácstitkár sorolják a községfejlesztési alapból tervezett munkákat. Villamosítják a likócsi lakótelepet, a Kiskuti és Tinódi utat. Sürgősen gyalogjárót kell építeni az Ipar úton, az Ady Endre utcán, a Báthory úton, a Sallai Imre úton és néhány más utcában. A gyalogjáró-építéssel egy időben parkosítják a Népfürdő előtti teret. Be kell fejezni a régi színházépület homlokzatának tatarozását. A Rózsa Ferenc utcai és a gorkijvárosi iskolákban új tantermi berendezés kell. Bővíteni kell a jancsifalusi élelmiszerboltot s az egyetlen győri kalapboltot. Házasságkötő dísztermet kell építeni. Alig győzöm jegyezni a kisebb-nagyobb terveket, amelyekből még ebben az évben valóság lesz. Egyszóval a város fejlődéséről beszélgetünk, s úgy valahogy, hogy kérdéseimre mindig így kapok választ: már rendben van, vagy hamarosan rendben lesz... Nincs hozzá közük? Egyszer csak megkérdezem: hogyan jutok ki Pinnyédre. Nem vagyok ismerős Győrött, nem tudom, melyik autóbuszjárat visz ki oda ... — Oda nem visz ki autóbusz. Igaz, hogy négy kilométer ide, igaz, hogy szinte minden győri üzembe járnak be pinnyédiek, de autóbuszjárat, az nincs... — Hát miért nem szerepel a községfejlesztési tervben egy új autóbuszjárat létesítése? — Nem lehet. Semmi közünk hozzá. Meghökkenünk. Hát nem azt mondja a tanácstörvény szava, egész tanácsrendszerünk szelleme, hogy a helyi tanácsnak kötelessége gondoskodni a lakosság helyi szükségleteiről? Miért nincs »semmi közük hozzá« a győri tanács vezetőinek? — Győrnek egyszerűen nincs önálló közlekedési vállalata — mondja a tanácselnökhelyettes. — Azt hiszem, az egyetlen nagy ipari város vagyunk, amely ilyen helyzetben van. A MÁVAUT kezeli a néhány helyi járatot, de az kevés. Ha mi lennénk a gazdái, sokkal jobban megszervezhetnénk. Hiszen nemcsak Pinnyéd gondja bánt bennünket! Több külső kerület ugyanilyen helyzetben van. Hogy a MÁVAUT kerete nem bírja, tervébe nem fér bele? Mi itt Győrött éppúgy el tudnánk vezetni a helyi közlekedést, mint a miskolciak vagy debreceniek ... Néhány autóbusz kell csak és nem lesz annyi panasz a győri közlekedésre... S a tanácselnökhelyettes mindjárt azzal folytatja, hogy a tanácstörvény éppen erre céloz, amikor a tanács hatáskörébe utalja a helyi szükségletekről való gondoskodást. Szinte azt gondolná az ember, hogy Győr — “kiskorú város". Hiszen miféle saját vállalata van a városi tanácsnak? A Fűrészüzem? ... a finommechanikai üzem, persze ez csak tulajdonképpen javítóüzem ... A községfejlesztési tervben ezek mellett még ott büszkélkedik a szikvízüzem és szeszfőzde is. Mindössze ennyi, amivel az ország egyik legnagyobb ipari városának tanácsa maga gazdálkodhat. A „megyei” mozi — Elhiszi-e, hogy egy ilyen hatalmas város vágóhídja is megyei vállalat? »Megyei« még a győri mozi is, az egyetlen. Csak hogy jellemezzem ezt a helyzetet — folytatja a tanácselnökhelyettes — elmondom: nekünk még élelmiszeripari osztályunk sincs. Pedig... itt van például a kenyér kérdése. Ócska, szétaprózott üzemecskékben, harminc helyen sül a győri kenyér, így persze magasabb is az önköltsége — pedig nagyváros vagyunk, most már ránk férne egy korszerű sütőüzem. Azóta, amióta ez a beszélgetés elhangzott, vitára kerültek a második ötéves terv irányelvei. Reméljük, hogy a győri tanács vezetői részletesebben kidolgozzák azt a néhány mondatot, amiből megtudtuk, hogy másfél-két év alatt megépíthető lenne és hamarosan meg is térülne a győri kenyérgyár építési, felszerelési költsége. Ha ez a javaslat elkészül, elküldik a Központi Vezetőséghez, ott szerepelhet majd a tervirányelvekről folyó nagy vitában a győri sütőüzem is. S van még jónéhány gond, ami egyszerre csak felbukkan a beszélgetésben. A városi tanács köztisztasági vállalatának most már, végre, van útjavító részlege, csak éppen gépekkel nincs úgy ellátva, hogy el is végezze a rábízott munkát. A kommunális vállalatok, vízvezeték- vagy csatornajavítás közben feltúrják az úttestet. De a győri vállalat útjavító részlege elég gyakran nem tudja megcsinálni — a megyei vállalathoz kell fordulnia ... Nem a túlzott centralizálásban van itt a hiba? Mennyivel gyorsabban és főleg olcsóbban épülhetne számos utcaburkolat, gyalogjáró, ha az útkarbantartó részleg felszerelése jobb lenne! Van más területe is a város életének, ahol sokszor szinte semmibe se veszik a városi tanácsot, nemcsak a közlekedés, a kenyér vagy az útjavítás. S mint példa, a Vörös Csillag, a város gyönyörű, új szállójának esete kínálkozik. — Igaz, régen volt, két évnél több, de hogy meg ne ismétlődjék, elmondom — mosolyog a tanácstitkárnő. — Éppen csak a megnyitásra hívtak meg bennünket, a városi tanácsot. Pedig ha előbb szóba állnak velünk, akkor például elbeszélgettünk volna Molnár C. Pállal, a nagynevű festővel , talán más, a győriek jelenéhez, munkájához jobban illő freskó került volna az étterem nagy falára... Ez persze csak kicsiny kérdés, de a kicsi tükrözi a nagyot is... Több önállóságot! Talán fél óra az egész beszélgetés. Bizony vontatottan indult, óvatosan felelgettek a kérdésekre a győri tanácsházán. Pedig nem okvetetlenkedni akartam, nem szándékos »hibakeresés« vitt Győrbe. De amikor a tanács vezetőivel való beszélgetésben szüntelenül ott éreztem, hogy nem nagyon akaródzik megmondani, hol a gondok gyökere, felébredt bennem a konok kíváncsiság. Megkérdeztem: »Nem a túlzott központosítás, az önálló intézkedések lehetőségének hiánya fékezi Győr gyorsabb városi fejlődését?« Kerek, pontos választ nem kaptam. Elmondták, hogy Győr a legtöbb kérdésbengyámi figyelemben részesül" a megyei tanács részéről. Hallottam olyan intézkedésekről — igaz, nem éppen maiak már ezek —, amelyek nem vették figyelembe, hogy Győr nagyváros, csak arra gondoltak megfogalmazóik, hogy a megye egyik városa... Csak egy-egy konkrét, kitapintható hibánál fogalmaztak élesebben, mint a közlekedés problémáját ... Mi lehet ennek az oka? Úgy érzem, az, hogy elég ritkán beszélünk a városfejlődés általános kérdéseiről, nem beszélünk eleget — és elég konkréten — tanácsaink szükséges és lehetséges önállóságáról. Sokszor persze ez az önállóság mit sem ér anyagi megalapozottság nélkül. De hát miért van az, hogy Győr a maga erejéből, de beillesztve persze az állami tervbe, nem építhet például sütőüzemet? Szándékosan fel sem vetem az önállóság hiányának azokat a kiáltó példáit, amelyekre a lakáselosztásról beszélgetve mutattak rá a győriek; erről, néhány nappal a beszélgetés után, intézkedett a Minisztertanács. De ebből a csonka, rövid beszélgetésből azt a tanulságot vontuk le: több, nagyobb önállóságot kell adni a győri városi tanácsnak — s minden tanácsnak —, mert enélkül csak írott szó marad a tanácstörvény, a helyi tanács nem lehet igazi gazda, s a város, a falu dolgozói nem érezhetik igazán magukénak. — Mégegyszer a közlekedés — mondja egyszercsak a tanácselnökhelyettes. — Azt mondják, hogy a MÁVAUT- nak terve teljesítéséhez van szüksége a győri helyi járatokra. Miféle érv ez? Hát a terv ■ csak a MÁVAUT-é? Nem az országé? Miféle tervteljesítés indokolja, hogy Pinnyédre ne járjon autóbusz? S legyint. »Alig hiszem, hogy megírja. S ha meg is írja, lesz-e eredménye?« — szól. Megírtam. Talán lesz eredménye is■ n-A«W Mikin* Gárdos Miklós ka, örvendek! — fuvolázta be és szeretett volna arról de- családot elszakítani nem fog rette volna mindezeket az armosolyogva és úgy szorította szólni, hogyan fognak élni azak. Igaz? Sokat ellökni magától, hogy összefestett ajkait, mintha van esküvő után. — De az én családi életemet közelebbről lássa Suzyt. De ő lantit a levegőből felcsippen- De mind erőszakosabban bú- másképpen képzeltem el. Hi- messze állt... és hallgatott, tett volna. Lott az apósjelölt basszusa, szén én is elutazom. Már a ki- — Mi kell még ennek a fia-A papa — alacsony, régi di- — Tehát, fiatalember, a je- küldetési lapot is megkaptam, falembernek — hallotta a maratú, fényes hajtókájú kabát- löktvizsgákat letette. Csak a Altajra. Ott, csakis ott tudom ma hangját. — És a családiban — erősen megszorította disszertációt kell megírni. Di a kutatásaimat megfelelően fészek? Micsoda fészket készí- Szenya kezét és mély basszu-cséretes! Most maga előtt egye- végezni és a munkát megírni... tettünk mi nekik! Ján mondta: nes és biztosított út áll! Na- Gondolom, nem lesz nehéz el- A szmök karon ragadták Sze- Üdvözlöm lányom szive- szép! Valamikor én is érni hogy Suzyt velem enged- nyát , becipelték a szomszéd nek választottját! napokat láttam. És most jeköt a szovhoz agronomusa- szotjába. Ott egy pianinót, sző-Vállon veregette lányát az- fenekepugynok vagyok! Ho... ként, engem fomunkatarsa- nyegeket, nagy komódot lávavonveregette lányát az hb... ho... Felneveltem egy kent. Együtt utazunk el! — *ott , , komódon eev naav “eSl-SS £ t1rn-tZéP !ánT,& hangosan és lelkesen ££*,' külledtTernT^emnxete szemomol evei, amely ke akarjak venni tőlem. Mar be beszelt. — Ugye így lesz Suzy? figma-nerselvt A fisura fényes: tul az egyik lényegesen ni*- is kották a végzetteket. És Szeretet volna Suzy vállá- hS rSftó fenrSgasabbra nőtt a másiknál, s tudja hová’ Falura kolhoz- u volna • f, , R£?an .,°,Y , eio I€ Wi'i-elen hatalma* hahotára fa- -1 nova. falura, Kolhoz hoz érni, de karja lehanyat- -Kopejkából lesz a rubel". A kadt- Oh-ho-ho-ho! Megcsör- aSzt-n°musnal.. Néni, ez nem jött a szék hideg támlájára, papa csuklójánál fogva tartotta Kadt, un-no no-no megcsör- megy! Hogy az en Suzym kecs- Suzy , nyi mellett állt nevoirnvát !,ov madarázta- s rent az üveg a csilláron, ettől kék libák közé menten* Nem ■u"Ja ylau , ozenyut es úgy magyarázta, összerezzent Szenya is mire a a K menjen, etem nezett rá hideg, zöld szemevel. Itt van a fészketek, itt fogtok ^ataAhnosofvodoT engedem! duzzadt ajka alig észrevehe élni! Szenya kirántotta karpapa újra elmosolyodo - Hát hogyan is lehetne idén megrándult, jót az öreg ragadós ujjaiból. Amikor asztalhoz ültek, a másképpen? - csodálkozott _ Romantika, gyerekség! - vázával férelökte a rendezőt, papa hadarni kezdett: Szenya. - Hiszen Suzy agro- hallotta Szenya, kedve lett volna felkapni a Égjetek, igyatok, mindezt nomus, tehat munka a kolhoz- Ki mondta ezt? Suzy? Nem, nagy hajú emberkéz és a pada teremtő dicsőségére We- ban van szamara. Nemde Suzy? Suzy hallgatott... Ezt az anylón pozdorjává zúzni, gyerek magatokhoz a feltalált pe Suzy éppen a sütemény- ja mondta. Mind odamentek De hirtelen megszólalt a javakat. nyel volt elfoglalva és nem Szenyához, bort töltöttek neki csengő, s Szenyát egyedül --Tenyieg, ^dal»^!" - felel, és végnélkül bizonygatták, hagyták. Afészek" forogni gondolta Szenya,_s nezte, hogy — Kecskék közé, vidékre! hogy nem ért a reális élethez, kezdett vele és valahová el- SiSi szemügy^106 orr’! Nem engedem! Nem! Nem! — — Dehát értsd meg, te cső úszott a távolba. Émelyegni emberke hogyan törli meg a kiabált a papa egy csirkecomb-dabogár — magyarázta a ren- kezdett a gyomra, kiment a kezét és tolt a második po-har hadonászva, rácsepegtetve dező, orrát minden szónál fel konyhába és sokáig tartotta harka konyakot, az abroszra a salátalevets alá mozgatva —, hogy te ott fejét a vízcsap alá. Szenya jól érezte magát, ki- Szenya gépiesen ítta ki , egyedül leszel a műveletlen Amikor néhány perc múlva szén Suzy mellett ült, érezte rendező által feléje nyújtott emberek között. Kivel fogsz visszatért a szobába, senkit , vállát, s egy kiszabadult hajpoharat és megkérdezte: konzultálni? Itt téged az egész sem talált ott. Afészeknyifürt meg-megcsiklandozta az — Hát hogyan gondolja ezt? tudós világ ismer. Itt könnyen tett ajtajából megpillantotta arcát. — Csak úgy, pusztán udvarias- meg tudod védeni a disszertá- Suzyt, amint a tükör előtt — Feodolyt atya parancsa,ságból kérdezte. Feje erősen dudat, ezüstrókát próbált. Suzy melhúzzuk meg újra — koccin szédült és az apósjelölt szavai — Nem, nekünk Suzyval a lett az anyja állt és Szenya tett vele a papa. A harmadik nem jutottak el egészen a tó- városban nincs semmi keresni- váratlanul felfedezte, hogy pohárka után Szenyának jó haláig valónk. — Szenya nagyon Suzy nagyon hasonlít ar anykedve kerekedett, mindent — Hö-hö-hö-hö! Hogyan? messziről látta a papa fekete fára, az arca éppoly madárkedvesnek és közelinek érzett. Gyorsan megtartjuk az eskü szemöldökét, a mama masnya- szerű... Belenézett Suzy zöldes szemével, akkor nem küldik el A hát sárga szemölcseivel,s sze (Fordította: Csontos Ilona.) s SZÉPÜL BUDAPEST: több mint kétmillió forint városszépítésre ! A főváros idei költségvetésében 2,1 millió forint áll rendelkezésre városszépítési feladatokra, ezenkívül a községfejlesztési alapból is jelentős összeget fordítanak fővárosunk szépítésére. Az idei városszépítési hitelből folytatják a főútvonalakon, elsősorban a Sztálin úton a reprezentatív városkép kialakítása érdekében a földszinti üzletsorok külső átalakítását. A nagyrészt elavult, az architektúrát bontó portálokat lebontják és az épületek külső képét eredeti állapotába állítják vissza. Eredeti állapotába állítják helyre a Majakovszkij utca 11. számú épület földszinti lábazatát is. A Bajcsy-Zsilinszky út, Deák tér és Engels tér által határolt romháztelket rövidesen parkozzák. A Várban a Bécsi kapu tértől induló Babits Mihály-sétánynak a Bástyafal alatti elhanyagolt szakaszát kertészetileg rendezik. A H 5- ö sok tere megrongált díszbur- Ikolatát rendbehozzák.. Ebben az évben folytatják a műemlék jellegű épületek táblával való megjelölését. Az idén 350 házra helyeznek el emléktáblát. A Fő utcában most folyik a Király-fürdő helyreállítása. A környezet rendezését és parkosítását a városépítési terv keretében, hajtják végre. A Margitszigeten ismét életre hívják a vadaskertet, amely a szigetnek korábban is igen kedves látványossága volt és nagy népszerűségnek örvendett. A vadaskert benépesítéséről az Állatkert gondoskodik. A Gellért rakparton, a Gellért-hegy alatt húzódó lábazatos kovácsolt vaskerítés a háború alatt súlyosan megrongálódott. A 350 méter hosszú díszkerítés helyreállításához már az idén hozzákezdenek. Ezenkívül megrendelik a BUVÁTI-nál a Nagykörút, Kiskörút, a Rákóczi út, Kossuth Lajos utca és a belvárosi üzletnegyed épületeinek rendbehozatalára vonatkozó terveket. .. X