Magyar Nemzet, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-06 / 106. szám

4 KIZÁRÓLAGOS JOGGAL• Monopolcikkek az áruházakban Áruházaink felkészülten vár­ják a tavaszi és nyári idény vásárlóit. Bő és változatos áru­készlettel gondoskodtak a meg­­növekedett igények kielégíté­séről, volt gondjuk, hogy sa­ját vagy kisegítő üzemeikben olyan áruféléket is készítse­nek, amelyek kizárólag csak egy áruházban kaphatók. Ezekkel a monopolcikkekkel az áruházak részben a válasz­tékbővítés állandóan napiren­­den tartott ügyét szolgálják, másrészt azt, hogy a vásárló megszokja: minden áruháznak van néhány olyan különleges­sége, amelyet másutt nem ta­lál meg. A Corvinban és Di­vatcsarnokban jónéhány ilyen saját cikket talál a vásárló, ezúttal azonban olyan áruhá­zaikba látogassunk el, amelyek­ről még nem mindenki tudja, hogy ugyancsak bővelkednek ilyen monopolcikkekben. Körútunkat az ország leg­szebb áruházában, az ÚJPESTI ÁLLAMI ÁRUHÁZBAN kezdtük meg. Az áruház kira­katai látványosságszámba me­­nőek. Az áruház igen vonzó monopolciféke a fehér, kék, sárga, zöld és rózsaszínben ké­szülő, széles tűzéssel és két zsebbel díszített lenvászon ru­ha, ára 140 forint helyett, az árleszállítás után már csak 130 forint. A késlekedő ta­vasz ellenére sokat vásárol­nak belőle az újpesti üzemek­ben dolgozó nők, akik üzemi bemutatókon elsőnek látják az áruház új modelljeit. Az ő íz­lésük dönti el, hogy melyik modellből mennyit rendeljen ez áruház. Másik közkedvelt saját cikke az újpesti áruház­nak a vékony kockás szövet­ből készülő, rakott szoknyás ruha, krém-sárga-zöld össze­állítás a legsikerültebb színár­nyalata. De a favorit mégis­csak a jersey szövésű, könnyű nyári pulóver, amelyet a kö­töttáru osztályon vásárolha­tunk, fehér, piros, drapp, zöld és sárga színben 42 forintos áron! (Tíz forintot takarít meg darabonként, aki most vásá­rolja!) ►►Kizárólagossági jog­gal" itt főzik a legjobb feketét is, amit az újpes­tiek úgy megbecsülnek, hogy naponta 1000—1200-at is el­fogyasztanak belőle... A kávéfőzőnő elárulta a ►►titkát": nemcsak a szívét teszi bele, hanem az előírt mennyiségű kávét is! A SZABADSÁG ÁRUHÁZ monopolcikkeivel különösen a gyermekeknek kedvez. Tizen­két féle gyermekkabátja közül hatot saját maga készíttet: egyikük egy lányka pepita ka­bát, aranygombokkal és piros paszpolozással dicséretére vál­na bármelyik drága gyermek­­szalonnak. Tündériek a pará­nyi ballonkabátok, piroskockás selyemmel bélelt kapucnival, már egyéves babára is szabtak ilyet. Minden kis kabát tíz centis felhajtással készül, hogy versenyt tartson a gyerek nö­vekedésével. Egyedül itt kap­ható még, öt­féle mintázatban, az NDK-ból importált különle­ges klöpli-csipkeanyag, amely hosszú éveken át hiánycikként szerepelt. Néhány, kizárólagos joggal a Szabadság Áruház számára gyártott bútorszövet­minta egészíti ki az itt besze­rezhető különleges áruk sorát. Következő állomásunk a VERSENY ÁRUHÁZ, az ország legnagyobb férfi ruha szaküzlete. Itt érdekes újdon­sággal ismerkedünk meg: az úgynevezett spanyolöves nad­rággal, amelyet nyáron kabát nélkül járó férfiak részére ter­veztek az áruház szakemberei. Húsz méretben és sok színben gyártják, 150 forinttól egészen 500-ig, kinek-kinek tetszése és pénztárcája szerint. A félkész,­­előregyártott, kabáttal készü­lő ruhát egyre szélesebb kör­ben megkedvelik a vásárlók, akik ily módon 8—10 százalék­kal drágábban alakjukra ké­szülő ruhához jutnak. Ezt az ötletet kívánják most tovább­fejleszteni a Verseny Áruház­ban: bevezetik a mintakártyá­ból választható anyagból ké­szülő, rendelt ruhát, amelyet egyszer próbálnak. Ez ugyan­csak 8—10 százalékkal kerül többe, mint a polcokon sora­kozó, jólszabott kész öltönyök. A MINŐSÉG ÁRUHÁZ már a nyitvatartási idejével is kizárólagosságra törekszik: az ország ►►legszorgalmasabbk áru­háza reggel 9-től este 9-ig vár­ja a vásárlókat. Mikor már minden üzletet bezártak, a Mi­nőség Áruházba mehet el vá­sárolni az, akinek elfoglaltsá­ga nem engedi meg, hogy be­vásárlását a nappali órákban bonyolítsa le. Igen szép düf­tint mutatnak a méterosztá­lyon: csehszlovák importáru, nyolc pasztellszínben kapható. Van a Minőség Áruháznak egy olyan monopolcikke, amelyet igen sokan keresnek. Extra méretű, börbék­szerű anyagból készült szoknya ez, amelyet ilyen komplett méretben csak a különleges méretek boltjá­ban lehet megtalálni, de sok­kal kevésbé csinos kivitelben. Említésre méltó még a dús sza­bású, fekete raftból készült táncszoknya és a nagy nyári népszerűségre számottartó két­részes kis pikékosztüm, amely­nek ára mindössze 130 forint. (f. r.) A snádas létvoltátáscivl Kánikulában a főváros napi jégszükséglete száz vagon. Hű­tőiparunk kapacitása ennél jó­val kisebb. Hogy tudtuk en­nek ellenére tavaly is kielégí­teni a szükségleteket és mi in­dokolja a jéggyárak, jégelosz­tók idei optimizmusát? Több körülmény. Az egyik az, hogy nyáron sincs mindig heteken keresztül egyfolytá­ban kánikula, a hűvösebb na­pokon a napi termelés is ele­gendő, sőt tartalékolni is lehet. A másik az, hogy nem nyáron kezdenek félretenni jeget, ha­nem már télen. Az idén pél­dául eddig 700 vagon jégtábla várja a nyarat Kőbányán, hatalmas pincékben tárolva. Tavaly ugyanebben az idő­szakban 350 vagon volt az el­­tett jég. Aggodalomra tehát nincs ok, lesz elegendő jég az idén is. Persze, nem könnyű dolog a milliós nagyváros jégszük­ségletét biztosítani. Az év minden szakában szükség van jégre. A kórházaknak, a gyógyszergyáraknak, a köz­ponti fűtéses élelmiszeripari üzemeknek fagyhullám ide­jén is szükségük van hűtő­­anyagra. Sok jeget igényel az ipar is, nyáron meg a vasút: az exportszállítmányok tartó­sításához sok száz vagon jég kell. S ki kell elégíteni a nagy belső szükségletet is: a cukrászdákat, közérteket, a háztartások ezreit. Budapest számára nyolc gyár készít műjeget. A Hűtő­gépgyár ötletes konstruktőrei most törpe­ jéggyárakat ké­szítenek, amelyekből jut ha­zai használatra és exportra is. Egy-egy ilyen törpegyár naponta 30 mázsa jeget állít elő, ami kisebb lakókörzet ellátásához elegendő. Hétszer tizenötméteres helyiségben elfér, kezeléséhez egy ember elég. Elsőnek a Battyhány téren újjáépülő csarnokban állítanak fel ikresített törpe­üzemet — kettőt egyszerre —, további három párat a vá­ros más részein, ugyancsak az idén. A tavalyi hatvan helyett az idén száz jégboltot nyitnak, négy-öt helyen a tej­pavilonok­hoz hasonló ízléses jégpavilo­­nokat állítanak fel. A jelek szerint végre ked­vező elintézést nyer egy hasz­nos jégtárolási újítás is. Még tavaly indult el útjára a kez­deményezés: készítsenek ízlé­ses, könnyen hordozható edé­nyeket, amelyekben jég közé ágyazva lehet tárolni a tejet, különösen kisgyerekes csalá­doknál a csecsemőtejet. Or­vosi vélemény szerint ezekben a jól zárható edényekben hűt­ve a tej tisztább, bacilusmen­­tesebb, mint a nyitott lábasban jégretéve. A tároló mintapél­dánya 54 forintba kerül, soro­zatgyártásnál még olcsóbb lesz. Hosszas huzavona után a KÖZÉRT-központ végre en­gedélyezte húsz mintapéldány elkészítését — kísérleti célok­­ra. Ha a tárolóedény a gya­korlatban is beválik — ugyan miért ne válnék be? —, meg­indul a sorozatgyártás és sok­sok csecsemő és kisgyerek egészségesebb tejet kap, mint eddig. (1) __Madar Nemzet___ i Napiparancs! Hogyan írjam meg, mi­lyen formát kellene adni ennek, a könyvtárak homá­lyából előkerült történelmi dokumentumnak, a hajdani k. und k.-beli Wolf alezre­des 1918-ban kiadott napi­parancsának? Nevettetően, humoreszknek, mulattató krokinak? Hisz a butaság tótágast álló gondolatai, az ostobaság őserdősötétsége ma csak mosolyt bújtat, ne­vettet. De mégsem vidám­nak — talán el sem hin­nénk, tréfának gondol­nánk, pedig színigaz — nem tréfának, hisz oly szomorú, oly szörnyűségesen ember­telen. ►> A „cs. és kir. 17-es hegyi ágyús ezred” parancsnoka 1918. január 26-án, amikor a katonák már mindig csak salátafőzeléket ettek, a kö­vetkező napiparancsot adta ki: A legénységet ki kell ta­nítani enni, mert minden élelmét helytelenül veszi magához. A legénység nem rágja, hanem nyeli a fala­tot, miután szájában egy­­szer-kétszer megforgatja. Ezáltal a táplálék nagyon is kevéssé használódik ki, mert ezeket a darabokat a gyomor nem tudja feldol­gozni és így az étel feldol­gozatlanul távozik a testből. Sok evéshez­­vagyunk szok­va és ezért mindenki az éhségről panaszkodik. De ez az éhség eltűnik, ha a falatot a szájban addig for­gatjuk, amíg az péppé vá­lik, míg az golyóvá nem alakul, míg mindig kisebbé és kisebbé nem lesz, hogy észrevétlenül csússzon a gyomorba. Évek óta élek így, a ma­gam testén próbáltam ki, és ezért elrendelem: 1. hogy csak falat-falat után nyelendő le; 2. a folyékony ételek hosszasan a szájban tartan­dók; 3. az étkezés teljes egy óráig tartson. Ha valaki még ezek után is éhen marad, tulajdonítsa annak, hogy nem rágta elég ideig a falatokat. Wolf, m. p. alezredes.« 1918. január 28. Ezen a napon a hivatalos lap közli: a hadsereg rendes szükség­letének pótlására megszű­nik az 1900-ban születettek (tehát a 18 évesek) külön­leges felmentése is. Árpa­gyöngy kerül ma az üzle­tekbe árusításra, melyet az egyesített élelmezési jegy szárazfőzelék szelvényére adnak ki. És Wolf alezredes, a cs. és kir. 17-es hegyi ágyús ezred parancsnoka, a helyes táplálkozás és a táplálék hasznosítása­ ügyében napi­parancsot adott ki.­ ­ Kőbányai György Új stúdiókat építenek a Magyar Rádióban A Magyar Rádió Szentkirályi utca 25. szám alatti épülete — 5,5 millió forintos beruházás­sal — új stúdiókkal bővül. A 43. számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói az épületre még három emeletet húznak. A helyiségekbe zenei és prózai stúdiókat terveztek. Vala­mennyi stúdió akusztikája a legkorszerűbb lesz. Az építési munkálatokat a jövő héten megkezdik. Megnyílt a tisztasági mozgalom kiállítása Szombaton délben az Egész­ségügyi Felvilágosítás Házá­ban megnyitották a tisztasági mozgalom kiállítását. A kiállí­tás színes képet ad arról, ho­gyan törekszünk a munkahe­lyek, a települések tisztaságá­nak megteremtésére Budapesten vendégszerepel a Wiener Sanger Knaben együttese Május második felében Bu­dapestre jön a Wiener Sanger Knaben 25 tagú együttese. Az ifjú művészek bejárták már a nagyvilágot, legutóbb Japán­ban és Észak-Amerikában sze­repeltek. Budapesten kétszer lépnek fel: május 26-án a Ze­neakadémián és 27-én az Erkel Színházban. Haydn: Der Apo­­theker című egyfelvonásos kis­operáját adják elő, továbbá preklasszikus, klasszikus és romantikus szerzők műveit. Művészeti vezetőjük Gerhard Track. Meghalt Danisa Győző Daniss Győző, a Békés me­gyei Jókai Színház igazgatója súlyos betegség után szomba­ton 53 éves korában meghalt a gyulai kórházban. Daniss Győző több mint 30 éves mű­vészi pályafutása során mint színész és rendező szinte az egész országot bejárta. A fel­­szabadulás után részt vett a vidéki színházi élet újjászerve­zésében. Lev Lubnin: S­U­Z­Y Szenya Szorokin, a mező­gazdasági főiskola aspiránsa magánosan üldögélt a diákott­hon egyik szobájának heverő­­jén és azon gondolkozott, el­­menjen-e a főiskolai klub bál­jára. Egyszer csak, mintha szélro­ham érte volna, kinyílt az ajtó és a folyosó homályából fel­csendült egy érces bariton: — Hódolatteljes üdvözle­tem! Magas, hosszú arcú és orrú, pattanásos képű férfi tört be a szobába. Szétnyílt bundáján, félrecsapott kucsmáján, elő­kandikáló málnaszínű nyak­kendőjén csillogtak a hópely­­hek. — Ó, hát te Szemjon, egye­dül vagy? Miért ülsz itt úgy, mintha ma fogsort nyeltél vol­na? ... Nincs felöltözve, borot­­válatlan, egyik lábán cipő, a másikon lyukas zokni! Talán megbetegedtél valamiféle te­hén-melankóliában, vagy egyéb, ahogyan ti nevezitek: ►►állati encephalitisben"? A belépő bábszínházi rende- s­ző volt és ezenkívül, ami sok­kal, de sokkal fontosabb, Suzy bátyja. Annak a Suzynak, ame­lyikbe ... akit... Egyszóval bátyja volt annak a Suzynak, akit Szenya reménytelenül szeretett, akit el akart venni feleségül, és akivel már egy éve nem volt beszélő viszony­ban. — Kelj fel, te remete, hozd­d magad rendbe, vakard le ma­gadról a moszatot és penészt! Mozogj! — kiabált a rendező, bekapcsolva a melegítőt. — Én, barátom, hozzád mint boldog­ságot hozó küldött jöttem! Gyere el hozzánk! Szenya elmosolyodott, de határozottan intett fejével: — Köszönöm a meghívást, de semmiképp sem mehetek el hozzátok. Nincs miért! — Mi? Csak nem azért, mert a múlt évben Suzy kikosara­zott? Eh, hogy te milyen osto­ba vagy! Ideje megértened, hogy­­a szép lány szívének hajlandósága úgy változik, mint a májusi szellő" — éne­kelte hamisan a hosszúképű. Szenya vállat vont és a fal felé fordult. — De nem! Ez így nem megy! Parancsom van elhozni téged teljes vőlegényt díszben. — Várkanragadta Szenyát és felhangon a fülébe súgta: — Értsd meg, ördögfióka, hogy az ember fejlődik. A múlt évben Suzy butácska és nyafka volt, mint egy gyerek. Nem ismerte ki magát érzései között. De most már felnőtt, bevégzi a főiskolát és megértette, hogy csak téged szeretett és szeret. Szomorkodik szegény, rossz még nézni is. És te, fajankó, könyörtelen vagy. *„Nem me­gyek!" El kell jönnöd! Szenya a füle tövéig elvörö­södött, de újból határozottan intett: — Nem megyek! — Ne hazudj, eljössz! Bizo­nyítékot mutatok neked, a leg­meggyőzőbbet a szerelmes szí­vek számára. Kutatni kezdett kabátja zse­bében, kékszínű borítékot vett elő. Szenya felragyogó szem­mel olvasta a levelet, aztán a szekrényhez viharzott, ing­gombot keresett, ingnyakat vasalt, nyakkendőt kötött. A rendező segített neki, közben folyvást duruzsolt: — Én tulajdonképpen hiva­talos személy vagyok! Hogy úgy mondjam, házasságközve­títő! Ezért hallgatni kell rám és engedelmeskedni... Ne fe­ledkezz meg ajándékot venni a menyasszonyodnak. Szenyának eszébe jutott, hogy kevés a pénze, de a ren­dező jólelkűen mondta: — Semmi baj, ez egyszer kölcsön adok. Csak aztán ne­gyedikén, mint a villám, add meg! Taxit kerítettek, sorra jár­ták az üzleteket. Végül is Szenya egy közönséges toalett­készletet, legyezőt, ezüstözött homályos kövű karkötőt és két üveg pezsgőt vett. Ezenkívül még számos apróságot, váloga­tás nélkül, mert egyszerű szí­vű volt, boldog és nagyon sze­relmes. Amikor a barátok a harma­dik emeletre értek, Szenya térde egyszerre remegni kez­dett és szörnyű bizonytalansá­got érzett. Hogyan viselkedik majd Suzy? Mit mond majd neki és hogyan magyarázza meg az egészet? ... De a ma­gyarázat váratlanul olyan egy­szerűnek, könnyűnek és ked­vesnek bi­­ Anyust, mintha kö­zöttük sohasem lett volna ci­­vódás. Az előszobába érve, amikor megszabadultak a csomagok­tól, kabátoktól és sárcipőktől, egyszerre megpillantotta Suzy fénylő szemét, hallotta sutto­gását és érezte, ahogy a lány puha karja a nyaka köré fo­nódik. — Szenyka, drága, hát eljöt­tél! És én úgy féltem, hogy nem jössz el... nem bocsátasz meg... És ő újra érezte a lány ha­jának bódító illatát, csókolta, mint egy évvel ezelőtt, kezét, arcát, fülecskéje hegyét, arcá­nak gödröcskéit. S valahogy magától értetődően nem Suzy beszélt, hanem ő magyarázta, hogy mennyit szereti Suzyt, hogyan szenvedett egész éven át, amikor megtudta, hogy ta­lálkozik azzal az igazgatóval, Borisz Pavloviccsal. És hogy most olyan boldog, olyan vég­telenül boldog! Suzy hallga­tott és csak arcát szántotta Szenya kabátjához, így álltak a bundák között, beszíva a nedves bőr és naftalin szagát, amíg a rendező ki nem kiál­tott a szobából: — Az előszoba szerelmesek számára nem méltó hely! Kö­vetkezzék a hivatalos rész! — Gyere, ismerkedj meg apámmal. Kedves csodabo­gár... A mamát ismered? A fényesen kivilágított szo­bában a nagyasztal körül egy vékony, madár arcú, inas nya­kú asszony sürgölődött. — Jöjjön csak­ be Szenyács­ Prágai diákok Budapesten A Munka Vörös Zászló Ér­demrendjével kitüntetett Eöt­vös József gimnázium 22 tanu­lója tanáraik kíséretében a prágai 19. középiskola meghí­vására Csehszlovákiába láto­gatott. A magyar fiatalok 12 napot töltöttek a baráti or­szágban, ahol megtekintették a csehszlovák főváros nevezetes­ségeit. Tanulságos és szórakoz­tató kirándulásukról a napok­ban érkeztek haza. A baráti látogatás viszonzására pénte­ken éjszaka Budapestre érke­zett a prágai 10. középiskola huszonkét tanulója, hat peda­gógussal. .Vasárnap, 1956. május 1. Az árvíz utáni újjáépítési munkákról tanácskozott Szekszárdon a helyreállítási kormánybizottság A Tolna megyei tanács szék­házában szombaton ülést tar­tott Szekszárdon a helyreállí­tási kormánybizottság és a Tolna megyei helyreállítási bi­zottság. A tanácskozáson a Minisztertanács tagjai közül részt vett Apró Antal, Erdei Ferenc, Bebrits Lajos, Szabó János, Szíjártó Lajos, ott volt Dégen Imre, az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság vezetője, részt vettek a megbeszélésen az Országos Tervhivatal, a Bel­kereskedelmi Minisztérium és más szakminisztériumok kép­viselői. Győre József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára. A Tolna megyei helyreállí­tási bizottság jelentését. Polgár Ferenc, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának titkára terjesztette az ülés elé. Több felszólalás után Apró Antal, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese foglalta össze a helyreállítási kormánybizottság szekszárdi ülésének tapasztalatait. Kifej­tette, hogy a tervezésben való­ban vannak elmaradások és ezt a munkát siettetni kell. Érezhető azonban olyan han­gulat is, hogy egyes elvtársak mindent Pestről várnak. Az újjáépítés minden vonalán az eddiginél sokkal nagyobb te­ret kell szapniuk a helyi kez­deményezéseknek. A továb­biakban indítványozta: az ülés utasítsa az építésügyi minisz­tert és a város- és község­gazdálkodási minisztert, hogy az új házak terveinek elkészí­téséről gyorsan gondoskodjék. Meg kell vizsgálni a tégla­gyárak munkáját, az építő­anyag szállításával kapcsola­tos kérdéseket, s fel kell hívni a Földművelésügyi Miniszté­rium figyelmét a termelőszö­vetkezeti építkezések anyag­­ellátására. A továbbiakban ar­ról beszélt: sürgősen gondos­kodni kell a még meglevő bel­vizek levezetéséről, hogy a mezőgazdasági munkák minél hamarabb mindenütt meg­indulhassanak. — A kormánybizottság igen jelentős összeget ad — mon­dotta ezután Apró Antal — az újjáépítési munkára, a munkások szállásának és élel­mezésének biztosítására. Az árvíz okozta károk helyreállí­tásához nyújtott anyagi segít­ség olyan méretű, amilyen egyetlen kapitalista államban sem lehetséges, de az elvtár­saknak is mindent el kell kö­­vetniök, hogy minél többet építsenek saját erőből. A leg­messzebbmenően fel kell hasz­nálni a helyszínen található építőanyagokat. Apró Antal ezután felhívta a megyei helyreállítási bizott­ság, a párt- és a tanácsszer­vek figyelmét az újjáépítési munkákhoz érkező 14 000— 15 000 fiatalra. Kérte, fogadják szeretettel ezeket a fiatalokat, segítsék őket munkájukban. Ezután Erdei Ferenc javas­latára a helyreállítási kor­mánybizottság Bogyiszlóra, Bétára, Tolnára, Faddra és Sióagárdra, majd Bajára láto­gatott el, hogy személyesen is meggyőződjék az árvíz okozta károk helyreállításáról, az új­jáépítési munkák megszerve­zéséről és menetéről. ÜNNEPI HÉT PÉCSETT Vasárnap Pécsett, a megyei és járási tanács termeiben or­szágos képzőművészeti kiállí­tás nyitik, s ezzel megkezdő­dik a III. pécsi ünnepi hét. Csók István, Rudnay Gyula, Szőnyi István, Bernáth Aurél, Domanovszky Endre, Kisfaludi Stróbl Zs­igmond, Pátzay Pál, Medgyesy Ferenc, Kerényi Jenő és Somogyi József művei szerepelnek a kiállításon, ame­lyet Mihály­fi Ernő népműve­lési miniszterhelyettes nyit meg. Ugyancsak vasárnap idegen­­forgalmi kiállítás is nyitik Pé­csett, este pedig ünnepi hang­versenyt rendeznek. Az ün­nepi hét további műsorában több hangverseny, irodalmi ankét és előadás szerepel. Jövő vasárnap megrendezik az éneklő ifjúság napját, a Ja­­nus Pannonius Gimnázium irodalmi szakkörének rende­zésében pedig Babits-emlék­­táblát lepleznek le. Nagy sikerrel mutatkozott be a Lucnica-együttes Pénteken a késő esti órák­ban érkezett Budapestre a Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ség Állami-díjas Lucnica­­együttese, a testvérnép leg­kiválóbb öntevékeny művé­szeti együttese. Vendégeink szombaton délután mutatkoz­tak be a budapesti közönség­nek az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Már az első műsor nagy sikert hozott. Az együttes szombaton este ugyanott ismét színpadra lé­pett. A továbbiakban vasár­nap délután 16 órakor a pest­erzsébeti Vasas Művelődési Otthonban szerepelnek. Hétfőn este a Magyar Néphadsereg Színházában rendezendő dísz­előadáson, kedden este a MOM, szerdán délután pedig az Ikarus Művelődési Ottho­nában lépnek színpadra.­­ A Tolna megyei úttörők vashulladék-gyűjtéssel is segí­tik az árvízkárosultakat.

Next